High End Audio

Popula(c)tion

@Orcas (18102):
Kedves Orcas!
Nem lett autós a téma, de, ha érdekel, itt

Nincs neked boltod, "bömcsid" meg stúdiómagnód, csak kamuzol folyamatosan.

kezdődött.
(viewtopic.php?p=18037#p18037)
Történetesen nem sok mindenben értek egyet big-dewillel, úgy egyébként, de szeretem, 25 éve a barátom és van high-end boltja, ültem a szakadt (?) bömösében, sokszor vezettem a Phaetonját és nála (is) hallgattam orsós stúdiómagnókat, mesterszalagokkal...
Egy szó, mint száz, lehet, hogy hülye és süket, de nem kamuzik!

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.12. 20:18

Nos most hogy kissé lenyugodott a kedélyhelyzet, térjünk vissza a paprika kiválto okára, azaz serceg e az LP , vagy nem serceg?

Le kell szögezni, h igen sok LP serceg. De nem mindegyik és nem mindenkor.
Mitöl van ez az ellentmondás?
A hangszedö tüknek két nagy csoportja van manapság.
Az elsö és általában olcso megoldás az MM rendszerü hangszedök.
Ezek árai 2e Ft-tól 200e Ft-ig terjed. Persze van egy-két ezoterikus is millios határon, de ezeket most hagyjuk. Nálunk föleg a 100e Ft alattiak kerülnek felhasználásra.
Az MM hangszedök lényege az, hogy a tü egy aluminium csövecskére van felragasztva, ennek a belsö felén mágnesek vannak felerösitve és ezeket rángatja a tü tekercsek közt. Elég magas jelszintet adnak le a phono felé. Általában 2-10mV feszültséget.
A tü profiljuk elég változo, ipari gyémántbol készülnek, de a puhább, koposabb fajtábol. Élettartamuk kb 500 ora. Ezután egyre jobban torzitanak, elöbb kevéssé, majd egyre jobban sercegnek.
E csoportál joval drágább az MC hangszedök csoportja.
Müködésük, hogy a tüszár végén kevés menetü, a hajszálnál 10x vékonyabb tekercset mozgatnak erös mágnesek közt.
A tüszár lehet aluminium, boron, és más olyan anyag, ami rugalmas, kellöen merev, és nem mágnesezhetö. Tapasztalatom szerint a boron tüszár a legjobb.
A tü itt már nagy keménységü vagy ipari, vagy természetes gyémánt. Gyakorlatilag ezek már nem kopos fajták. Ami mégis kopik, illetve el tud fáradni bennük, az a tüszárat megtámaszto szilikon csillapito tag. Kb 10 év alatt fárad el, használattol függetlenül, de már volt nálam olyan 25 éves hangszedö, mely hibátlanul müködött. Sajnos ezt a tudását az ára ios tükrözte.
Az MC hangszedök árai nálunk 25e Ft-tol 8 millio forintig terjednek. Tapasztalataim szerint a hifisták zöme a 100-200e-s kategoria közül választ, kb a 10%-uk az 1milcsi körüliekböl, és egy-két dilis használ 3mila feletti MC-t.
Az MC-k egy nagyságrenddel kevesebb feszültséget adnak le, mint az MM-ek.
Letapogato készségük rendkivül jo, minél drágábbak, annál jobbak. A fene sem érti.

Ezen MC-k többféle tütipust tartalmazhatnak.
A régebbi tügyártok az elliptikus, lekerekedö tüprofilt tartották jonak. Manapság gyártják ezeket is, és gyártanak különbözö lándzsa alaku ugynevezett Shibata tüket is.
Ezek elképesztö letapogatásra képesek, de van egy hatalmas hátrányuk.
Leér a tü a barázda aljába, onnan mindent kikapar. A koszt elöszeretettel. SERCEG!!!
Lehet ellene védekezni lemez vákumos mosásával, de én inkább azt javaslom, ha valakit idegesit a sercegés, az vegyen elliptikus hangszedöt. Az nem serceg.
A legujabb Benz Mikro shibata rendszerü tüknél már kikerülték a sercegést azzal, h a tü leghegye tompább, ezért nem tud leérni a barázda legaljára, a vállait megtámasztja a barázda két oldala. Onnan is tökéletesen le tudja olvasni az informáciot.
Persz miért ne ezek lennének a drágábbak?

Régi használt lemezekhez ezt a fajta tüt ajánlom. Ujakhoz és mosoval rendelkezöknek a Shibatákat, mig a nagyon régi 60-as évekbeli lemezekhez az elliptikus tüprofilu hangszedöket.

Különben a sercegés nem sztereoban jön, lévén az nem a zene része, hanem vagy por, vagy a lemez elhasználodása miatt kipattant mikro lukacska. Ezért hol jobbrol, hol balrol hallhato. Ezt egy idö után az agyunk észre sem veszi.

Ha van kérdés, szivesen válaszolok rá, de nem vok hajlando idézni senkitöl. Kizárolag a saját tapasztalataimra szeretek támaszkodni.

monolit · Hozzászólás Szerző: **monolit** » 2011.05.12. 20:21

@csang0421 (18121):

Bocs, hogy beleszólok, de látom az írásaidon, hogy eléggé kiakasztott a cd filcezés, meg minden ilyenfajta pótcselekvés, ami zenehallgatás helyett van. Ilyenkor mindig kezdek magamban kételkedni, hogy ő tényleg hallja a különbséget, vagy csak engem hülyít?

Én hallom a különbséget és nem hülyítelek. Emiatt nem tartom pótcselekvésnek. Kis mértékű csak az eltérés. Sokan akik szintén hallják arról panaszkodnak hogy a basszus kevesebb lesz, de valójában nyíltabb lesz kissé a lejátszott zene. A visszhangok a legfeltűnőbbek, amennyiben van a zenében.

Érdekességképen én is vizslattam a teszt CD mérőhangjaival a hallásomat és nálam csak egy "lyuk" van benne. A felső régiót csak úgy hallom ha forgatom a fejemet. Az irányítottsága miatt. Hogy mely frekvenciák hiányoztak a hallásomból azt nem jegyeztem fel, annyira nem foglalkoztam vele.

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.12. 20:30

@vaskalapos (18131):

menj el az sztk-ba és kérj egy fülmosást. kb 4 percig tart a két füled. ingyenes, és nagyon meg fogsz lepödni utána, mert a szunyogot is hallani 3 m-röl...

Én különben 58 éves vagyok, és 18,5kHz-ig hallok a jobb fülemmel, 17,5kHz-ig a ballal.
Persze az asszonyt sosem!

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.12. 20:32

@Popula(c)tion (18137):

29 az a 25, te dila.

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.12. 20:38

@monolit (18139):

A CD-nek az a baja, h sok a jitter. Ez ugye az, ami digitális szemét és torzitás. A bal csatorna mikrosecundumokkal le van maradva a jobbhoz képest.
A különbözö hokuszpokuszok, festés, cd széle reszelés, fagyasztás, rátétek, stb-stb mind azt a célt szolgálja, h csökkentsük a jittert.
A legjobb csökkentö az, ha kidobjuk a rákba az összes CD-t és veszünk egy jo analog láncot. Az ujabb zenéket letöltjük wav, vagy flac formátumban, nagyfelbontásban, egy jo DAC és kész.
Azt nem értem, h mit köll ezen állandoan rágodni?

monolit · Hozzászólás Szerző: **monolit** » 2011.05.12. 20:41

@big-dewil (18140):

Persze az asszonyt sosem!

Tényleg, ez az a frekvencia az, ami hiányzik nálam is

Egyébként a CD rátét a tied volt, vagy csak kölcsön kaptad? Szerettem volna itthon is kipróbálni, de azóta sem került rá sor

vaskalapos · Hozzászólás Szerző: **vaskalapos** » 2011.05.12. 20:42

@big-dewil (18140):

Ha te is kimosatnad a fuleidet, akkor mindkettovel 20kHz-ig hallanal?
Ha nem, akkor miert nem?

Popula(c)tion

@monolit (18143):
Gyula!
Nekem van 2! Odaadom az egyiket meghallgatásra...(Addig legfeljebb a kocsiban anélkül megy majd...

)

monolit · Hozzászólás Szerző: **monolit** » 2011.05.12. 20:45

@big-dewil (18142):

A különbözö hokuszpokuszok, festés, cd széle reszelés, fagyasztás, rátétek, stb-stb mind azt a célt szolgálja, h csökkentsük a jittert.

Na látom jól elvagyok maradva, a fagyasztásról még csak nem is hallottam

Azt nem értem, h mit köll ezen állandoan rágodni?

Tudod, a barkácsvéna....

Flac-ot én is hallgatok, vannak jó felvételek analógról....tudod, kissé pattog vagy inkább serceg?

monolit · Hozzászólás Szerző: **monolit** » 2011.05.12. 20:48

@Popula(c)tion (18145):

Élnék vele, de ha itthon jobb akkor később adom csak vissza

Nem tudok privátot küldeni neked, hogyan adjak így címet? Még a végén mindenfélét küldenének

Popula(c)tion

@vaskalapos (18144):
Amit eddig hallottál, azt is jobban hallod egy jó kis fülmosás után. Szvsz. a legköltséghatékonyabb hi-fi beruházás a fülmosatás

! Utána minden ciceregni fog, nem csak a tücskök

. (Tudod, az agy korrigál és kell neki néhány nap, hogy vissza álljon.)

Popula(c)tion

@monolit (18147):
Gyula!
Privi megy!

monolit · Hozzászólás Szerző: **monolit** » 2011.05.12. 20:53

@Popula(c)tion (18149):

Köszi.

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.12. 20:55

@monolit (18143): Biztos, hogy nem az enyém volt, mert én nem hallgatok CD-t.
Bese gyártmánya. Asszem kölcsönkértük a teszt erejéig.

monolit · Hozzászólás Szerző: **monolit** » 2011.05.12. 20:57

@big-dewil (18151):

Köszi megoldódott, Józsi eljuttat egyet. Kíváncsian várom az itthoni tesztet.

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.12. 20:59

@vaskalapos (18144):
Én kéthavonta mosatok, olcsobb, mint egy jobb hifi.

A fül ugy müködik nagy vonalakban, h kis csillocskák vannak belül, ezek a hangnyomás hatására elhajolnak és ezt a hajlást viszik tovább az idegek az agyba. Na mostan a legfinobabb szálak idövel elkopnak és már nem tudnak hajolgatni. Nix info, nincs ingerület sem.
Olvass utána, érdekes téma.

vaskalapos · Hozzászólás Szerző: **vaskalapos** » 2011.05.12. 21:01

@big-dewil (18142):

A CD-nek az a baja, h sok a jitter. Ez ugye az, ami digitális szemét és torzitás. A bal csatorna mikrosecundumokkal le van maradva a jobbhoz képest.
A különbözö hokuszpokuszok, festés, cd széle reszelés, fagyasztás, rátétek, stb-stb mind azt a célt szolgálja, h csökkentsük a jittert.

A jitter az, hogy "A bal csatorna mikrosecundumokkal le van maradva a jobbhoz képest "?
Vagy valami mas?

Miert van lemaradva?
Miert csokkentik a hokuszpokuszok a lemaradast?

vaskalapos · Hozzászólás Szerző: **vaskalapos** » 2011.05.12. 21:08

@big-dewil (18153):

A fül ugy müködik nagy vonalakban, h kis csillocskák vannak belül, ezek a hangnyomás hatására elhajolnak és ezt a hajlást viszik tovább az idegek az agyba. Na mostan a legfinobabb szálak idövel elkopnak és már nem tudnak hajolgatni. Nix info, nincs ingerület sem.
Olvass utána, érdekes téma.

Es ezen a mosas sem segit, ugye?

ge3lan · Hozzászólás Szerző: **ge3lan** » 2011.05.12. 21:28

@big-dewil (18142):

Az ujabb zenéket letöltjük wav, vagy flac formátumban, nagyfelbontásban, egy jo DAC és kész.

Én is ezt mondom, de mindig leugtnak.
Fel nem fogom miért jó annyi pénzt elkölteni a CDDA szabvány tökéletlenségeinek a kezelésére, mikor digitális hanganyagot egy pc gond nélkül le tud játszani.
Persze, a pc az csúnya, nem audiofil dolog, stb...

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.12. 22:19

@ge3lan (18158):

Ez hülyeség. Kell egy jo hütöventi nélküli laptop, külsö 2 terrás tükrözött vinyok, és mehet rá az anyag. Ezenkivül a lejáccáshoz kell olyan jominöségü DAC, ami tudja a 192/24 formátumot, és máris sokkal jobb minöségben élvezhetö a zene, mint a leghájendebb CD játékosrol.
De a laptop helyett jo egy hálozati lejácco is. Pl Düne, vagy skeebox, vagy hogyan irják.

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.12. 22:20

@vaskalapos (18156):
Az sem.

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.12. 22:25

@vaskalapos (18154):

Nem. A jitter az teljesen más. A különbözö digitális átalakitok termelnek torzitásokat, az a jitter. Az hogy késik, vagy siet egyik csatorna a másikhoz képest, az a hab a tortán. A fülünk jol érzékeli, az agyunk állandoan javitja a hibát. Ez piszok fáraszto.
Ezért sem tudnak végighallgatni egy rohadt CD-t sem a felhasználok. Mindég vagy halkit, vagy hangosit, vagy tracket vált, valamit köll csinálnia, h addig is pihentesse az agyát.
Ahelyett, h analogot hallgatna.
Kocsiban más, ott az agy háttérzeneként kezeli a dolgot, elsödlegesen a vezetésre öszpontosit.

ge3lan · Hozzászólás Szerző: **ge3lan** » 2011.05.12. 22:28

@big-dewil (18159):
Igen, még asztali pc-ből is lehet teljesen hangtalant, mozgó alkatrészek nélkülit összeállítani, míg cd játszónál ez lehetetlen.

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.12. 22:38

@ge3lan (18162):

Én már 4 éve eladtam az összes CD-m, akkor még volt áruk a használtaknak is. Minek gyüjtsek olyat, ami nem ér semmit?

Ráadásul bebizonyosodott már, h az irhato müanyag korongok kb 10 év alatt meghalnak, mig a gyári eredetiek kb 15 év alatt mennek tönkre.
Nekem viszont van 60! éves analog magnoszalagom és hibátlan ma is.

vaskalapos · Hozzászólás Szerző: **vaskalapos** » 2011.05.12. 22:48

@big-dewil (18163):

Ráadásul bebizonyosodott már, h az irhato müanyag korongok kb 10 év alatt meghalnak, mig a gyári eredetiek kb 15 év alatt mennek tönkre.

Vannak 15 evesnel oregebb magyar gyari CD-im, koszonik, semmi bajuk.
Surgosen masoljam at oket?

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.12. 22:56

@vaskalapos (18164):

Nem a müanyag, hanem a rápréselt hordozo megy tönkre. A müanyag pedig mattul és belül repedezik. Szerintem másold, mielött elkezd tönkremenni.
De jobban jársz, ha letöltöd vinyora nagyfelbontásban.

ge3lan · Hozzászólás Szerző: **ge3lan** » 2011.05.12. 23:15

@vaskalapos (18164):
Számítógépen Exact Audio Copy-val meg tudod nézni, hogy lehet-e még hibátlanul olvasni egy cd-t. Amelyik esetleg kopottság miatt gyengélkedik, azt érdemes archiválni.

vaskalapos · Hozzászólás Szerző: **vaskalapos** » 2011.05.12. 23:35

@ge3lan (18166):
@big-dewil (18165):

Koszi mindkettotoknek. Ugy fogok tenni.

Mirol ismerem fel, hogy gyengelkedik?
Mi az elfogadhato felbontas?

ge3lan · Hozzászólás Szerző: **ge3lan** » 2011.05.13. 01:50

@vaskalapos (18167):
Az EAC 2x fog beolvasni minden tracket a cd-ről (ha a Test and Copy műveletet indítod), és összehasonlítja, hogy sikerült-e ugyanazt kapnia. Ha egy cd hibátlan akkor 10-15 perc alatt megvan az egész lemez.
Az Error Correction-t mutató kis vörös négyzetek kivilágosodnak, ha hibajavítás történt. Ettől még sikerülhet bitről bitre hibátlanul a beolvasás, de ez már mutatja, hogy nem tökéletes.
Aztán ha többszöri próbálkozás után sem sikerül javítani az olvasási hibákat, akkor a Test és a Copy CRC nem fog egyezni, ezt a végén a Log is mutatni fogja. Egy-egy apró hiba még nem biztos, hogy hallható, lehet, hogy nem ront az élvezhetőségen.

Hogy mindez így működjön pár dolgot be kell állítani (pl. az Extraction Method Secure legyen), ha érdekel leírom.
Netes CD lemez és CD/DVD meghajtó adatbázis is segít automatikusan beállítani pár dolgot. Ez magától megtörténik, ha beraksz egy olyan lemezt, amit felismer.

csang0421 · Hozzászólás Szerző: **csang0421** » 2011.05.13. 07:27

@vaskalapos (18167):

Nagyon jó a cd ellenőrzésre az EAC, de van egy progi, amit kifejezetten erre a célra írtak. Ha eszembe jut a neve, majd közlöm.
Az én megoldásom erre a problémára az volt, hogy Koscsó Feriéknél vásároltam pár tucat MAM Gold és MAM Archive gold 24 karátos arany cd-t. Az arannyal, arciválásra vagy audióra készült cd-DVD lemezeknek a műanyaggal borított része is időtálló ( a gázáteresztő abszorpciós tényező minősége határozza meg, hogy mennyi káros gázt enged a belső részébe a cd-dvd lemeznek). A Penna Poor honlapját idézve, az Archive Gold garantált ( majd meglátjuk ) élettartama 300 év. Mindez bruttó 460 Ft.-ért.
Nos, én ilyen lemezekre írtam ki megőrzendő családi fényképeket, a gyerekeim első gügyögését, óvodai szerepléseit..stb.
A MAM-nak vannak speciálisan audióra készült arany lemezei is. Ez a legolcsóbb. Árban följebb vannak: Delkin Gold, Kodak Gold, Mobile Fidelity Gold (http://www.musicdirect.com/product/73904). Állítólag, ( ezt még nem teszteltük ) ha átírsz egy sima gyári cd-t egy EAC segítségével arany audio cd-re, szebben fog szólni, többek között azért is, mert az aranynak jobb a fényvisszaverő képessége és a hibajavító áramkörnek nincs annyi munkája (ami többek között adja a cd néha idegesítő hangzását).

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.13. 08:05

@csang0421 (18172):

Az EAC-nak van egy igennagy problémája. A szinuszgörbe csucsait lenyesi. A zenei felvételeknél a mikrocsucsokat is lenyesi.
Az a helyzet, h a CD technika annyi sebtöl vérzik, és annyi buktato van benne, aminek a tizedére sincs megoldásunk, hogy a gyártok is már igen régen rájöttek, h kár vele foglalkozni.
A te esetedben pl elrakod a családi fotokat x tizen évre, de mondd, mivel fogják az unokák kiolvasni?
Elöször az SACD-vel probálkoztak, de az drága volt, aztán a DVD audioval, de aztán rájöttek, h olyan formátumot kéne kitalálni, amit nem tud az ecceri luzer folyamatosan másolni.
Elkészült a blu ray. Persze közben rájöttek a zenészek, h nekik nem az a jo, ha lemezt csinálnak, hanem az, ha ingyenesen közzéteszik a zenéiket a neten és ha az tetszik a felhasználoknak, akkor azok majd elmennek a koncertjeikre, és igy a bevétel az övék marad, nem pedig a kiadok gazdagszanak rajtuk, amiböl ök egy fillért sem látnak.
Nos tehát itt a blu ray. De hamarosan jönnek majd az uj formátumok, ahol már semmilyen korongot nem kell bedugni, elég lesz a pendryve.
CD futomüvet 4 éve nem gyárt senki.
20 év mulva lesz egy csomo aranyszinu friszbid!

csang0421 · Hozzászólás Szerző: **csang0421** » 2011.05.13. 08:31

@big-dewil (18173):
Az, hogy mivel olvassák ki 20 év múlva, legyen az ő problémájuk. Ma is léteznek 78-as lemezeket, sőt viaszhengereket vagy "drótos magnószalag" (magnómúzeum) kezelő készülékek, sőt létezik lézersugár kiolvasású LP játszó is. Lehet, hogy hagyományos cd futóművet már nem gyárt 4 éve senki, de azért engedelmeddel most idéznék:

A szíjhajtású CD futómű a jelek kiolvasásának pontosságában a csúcsot jelenti. A lézerlemezen tárolt nagy sűrűségű információ hibátlan kiolvasásához alapvető fontosságú a lemez forgásának abszolút stabilitása, valamint a rezgések és rezonanciák megbízható kiküszöbölése. A C.E.C. által kifejlesztett újszerű szíjhajtásos CD futómű koncepciónak köszönhetően a TL5100Z csodálatra méltó eredménnyel éri el ezt a célt. A szíjhajtásos megoldással elért jelentős javulást meggyőzően bizonyította az előző típus, a TL5100 CD futómű mechanika.

Ezeket még a mai napig is gyártják.

ge3lan · Hozzászólás Szerző: **ge3lan** » 2011.05.13. 14:40

@big-dewil (18173):

Az EAC-nak van egy igennagy problémája. A szinuszgörbe csucsait lenyesi. A zenei felvételeknél a mikrocsucsokat is lenyesi.

Ez nem csak pre-emphased CD esetén jeletkezik a de-emphasis hiánya miatt (amit a DAC-nak kellene elvégezni)?

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.14. 09:45

No kis fejtágitásnak:

Számomra a VINYL a zenehallgatás misztikuma a maga macerejával és aprólékosságával...mikor kezembe fogom a lemezt nem mint \"adathordozót látom, hanem magát a zenét érzem\"...IMHO
sok kérdésre amit tudok azt megválaszolom, de most egyenlõre egy gondolatodat a \"----lemez állapotáról----\"
FONTOS TANÁCS: semmiféle mumboo-jumboo olajat, zselét, spray-t, mágikus tisztítószert és egyéb kelléket NE HASZNÁLJ kezdésre, önkezûleg...bízd profira a lemeztisztítást! Majd ha lesz elég tapasztalatod etéren és nem okozol kárt a lemezeidben - ami örökre meghatározhatja a megvett kedvenc lemezeid karakterisztikáját és hallgathatóságát - majd akkor tisztítsd magad a lemezeket. Keress olyan profi lemezboltot ahol ismerik az alábbi technológiát:
mélytisztítás / deep cleaning with steam PLUS vacuum cleaning with RCM / pl. Loricraft vacum equip./ tapasztalatom alapján ez klassz gép.
A tisztítási sorrend: lefecskendezés, vákum, tisztítás, mosás, vákum, tisztítás és végül szárítás. A kézi mosásra csak és kizárólag deionizált és demineralizált VÍZ használandó semmi vegyszer! A vákumos procedúra utáni tisztító fázisban jöhet a vegyszer, pl. nagyon OK a THE DISC DOKTOR terméke. Ezt így beszéld le a tisztítóval...ha igazán profi, akkor ezzel az amerikai módszerrel tisztában van és nagyon kíméletes és alapos tisztításban részesíti a lemezeidet, amit hallgatáskor tapasztalni is fogsz. DE sem ez a módszer, sem semmilyen más módszer nem fogja a karcolódásokat és egyéb pl. használtan vett lemez esetén az elõzõ tulajdonos által keltett sérüléseket kijavítani...csodák nincsenek (itt sem !!)

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.14. 10:24

A felvétel készítés hõskorában 1954-1966 között készültek a maiak átlagánál sokkal jobb és hallgathatóbb felvételek. Tessék keresni a Mercury Living Presence, Living Stereo, RCA, Verve és még sok kisebb kiadó zenéit. Ezek mostani CD-re írt változatai a kevés torzítás és analógos zaj ellenére dinamikusabbak, teresebbek, határtalanabbak, egységesebbek. Nagyzenekart, szimfonikus mûvet a mostani sokmikronos, 100 csatornás keverõkkel szétmaszatolt felvételeken alig tudom élvezni.

A nagy lecsúszás a tranzisztoros, olcsóbb stúdiótechnika tömegessé válása okozta, az addigi 2-3 csatornás felvételi rendszereket könnyû volt lecserélni a sokcsatornás tömegtermelõ vackokra.

Ajánlom elolvasni Mark Levinson mit is mond a zenérõl, A MONO-ról, a 2-3 csatornáról és a \"golden age\"-rõl.

http://www.digitalpro.hu/high-end/highend.htm

hangszedö beállitások:

http://www.cartridgedb.com
http://www.hagtech.com
http://www.hagtech.com/loading.html

MÁS,
mivel az analóg kontra digit \"\"beszólást\"\" Én kezdtem el, a magam részérõl az alábbiakkal zárnám le. Nem feltétlenül szabványok oldaláról közelíteném meg. A szabványok többségével tisztában vagyok, LP, CD, HDCD . Sokat tanulmányoztam a szalagos felvételek és szalagok (12.7mm, 6.34mm, convert., automatic, 30ips, 15ips, 7.5ips, 3.75ips) technológiáját. Alaposan \"megnéztem\" az XRCD, XRCD2 20&24 bit K2, ill. ezek digital és super analog technológiáját. FIGYELEM: EXTENDED RESOLUTION CD! Sokat olvastam a HDaudio masterek megérkezésérõl és a számítógép alapú zenehallgatás elõnyeirõl és korlátairól és nemkevésbé igyekeztem tanulni, tõlem bevallottan sokkal felkészültebbektõl. És sokat, nagyon sokat hallgatóztam.
És eléggé egyértelmû helyzet kezd elöttem kikristályosodni.
Az LP megszületését a ZENE rögzítése és hallgathatóságának ismételhetõsége hívta életre, a CD-t és egyéb kompromisszumos formátumot az üzlet és a bevétel. Cél, hogy mindig, mindenhol és fõleg mindenki számára gyorsan elérhetõ legyen és minél igénytelenebb (a szó jó értelmében) legyen a kezelése, használata. Tulajdonképpen nem is kell az LP-nek és a CD-nek versenyre kellnie egymással mert teljesen más megközelítésben életképesek. A CD megjött és ellátta a tömegeket: Kompakt, kis méret, hosszú élettartam, tisztántartása egyszerûbb, kevésbé sérülékeny, hozom-viszem, archiválásra jó, sokféle lejátszóban, sokféle helyzetben használható, ELLENBEN a vinyllel. Azzal nem értek egyet hogy mindegyik ugyanúgy szól, mert NEM. A formátum valóban sokra képes, a 16/44.1 fõ korlátossága a 22.05 kHz, és igaz hogy megszületése óta a standard 16/44.1 NEM VÁLTOZOTT, DE A PLATFORMOK VÁLTOZTAK
Nos menet közben a CD készítés finomodott, a gyártók érzékelték a platformok, értsd. készülékek fejlõdést és fejlesztettek, mondjuk ki figyelték egymást és szövetségek köttettek (FIM, JVC stb.stb.)...szembefordultak magukkal és már nem (csak) a tömegtermelés és a profit lett a cél, hanem ezek mellett karöltve a reprodukció tökéletesítése...jöttek technólógiai zsákutcák és sikersztorik. Szóval az LP és a CD máshonnan indult és más irányvonalon haladt, de a digitális, és itt most a fejlettebb felbontású és információ-tartalmú technológiára gondolok, elkezdett loholni az LP után és kimondom: vérszemet kapott. Nagyon odaért...és van benne bõven potenciál, mert az a szignifikáns és exponenciális fejlõdés és növekedési dinamika amit a maga gyengécske 30 évével megtett az ezt prognosztizálja. És a natív DSD-rõl még nem is beszéltem.
A magam részérõl nagyon szeretem az analógot, az LP-t (a masterszalagokat is); magát a macerát, a vinyl lelkét, az emóciót ami benne lakozik, a TT mechnanikus és mérnöki tökéletességét ami minden mozdulatában és precíz beállításában benne van, szeretem a vinyl érintését, az illatát és méltóságteljes forgását...szemben a rideg és lelketlen, szinte láthatatlanul, halkan és beavatkozás/beállítás mentesen, és fáradhatalanul melózó CD-vel. De sokszor eszembe jutnak Kishonti István hangmérnök cikkei, szavai és tanácsai, gondolatai a saját 2 ill. 3 mikrofonos (nem szinfónikus) felvételkészítésrõl, az 1 bites NOS saját CD felvételei készítésérõl, azok \"lemezelésérõl\" és végül azok elektrostatikus ill. supertweetes demózásáról és a fõ kérdésérõl: HA NEKI SIKERÜLT NAGYSZERÛ CD-T KÉSZÍTENI AMELY - BIGOTT ANALÓGOS VOLTA ELLENÉRE - MEGDÖBBENTETTE, AKKOR MIÉRT NEM ILYENEK A TUCATLEMEZEK? TESSÉK RÁTENNI AZ INFORMÁCIÓT ÉS AZT ONNAN LEOLVASNI, MERT A TECHNOLÓGIA KÉPES RÁ.
PONT.
Néhány pont, ahol az LP némi elõnyt élvez(het), mert itt is fontos, hogy rajta van-e a lemezen:
+bandwith/+információ , drámaibb hangzás,
+microdinamika,
+folyamatosság/ nincs gap!
+néhol alacsonyabb noisefloor; ott is hallható a zene, ahol a digitálison nyomokban és zavartan.
MINDENEKFELETT: SAJÁT FÜLÉVEL MINDENKI MINDENT HALLGASSON MEG, FÕLEG RELEVÁNS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, ÉS ALKOSSA MEG SAJÁT VÉLEMÉNYÉT.
A zenék 95%-a mamár vmilyen \'digitálison\' kerül forgalomba! Japánban kicsit másfelé fordul a történet, érdekes de ott kezd visszahúzódni az SACD és már alig van DVD-A, de jönnek a HQCD és SQCD formák (lehet ezen új mozaikszavakat rosszul írtam, de éppen most Vegasban bemutatják õket a PS Audio legújabb jitterfree interface (I2S) technológiai bázisú, PerfectWave beolvasó transport+PerfectWave DAC+mediaserverrel együtt demózva a ReferencRecordings - KeithJohnson&JanMancuso HRX DVD discjeit, melyek ref. masterszalagjaik direct bit-for-bit copyjai és a NEWPS Audio teljes natív 176 kHz // 24 bit tolmácsolásában!!), bár külön evolúviós holtág de itt az XRCD1-2 ami fõleg mastertape reissue-ra született, stb.stb. és az elkövetkezõ 5-8 évben kiderül, hogy megtartja-e pozícióját az LP, vagy klubos diaszpórákban fellelhetõ lelkes megszállottak sportja marad.
Én NAGYON drukkolok hogy élvezzem a vinylt még vagy 30 évig!

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.14. 22:31

Csang arra hivatkozott, h a CD nagyobb dinamikával rendelkezik, mint az LP.
Pedig ez ma már nem igy van. Jo, ha 30, max 40 dB-t tesznek rájuk, h hangosabbnak tünjenek.
Mint mikor a TV-ben megy a reklám. Bekapcsolják a kompresszort, kisebb lesz a dinamika, a fül hangosabbnak hallja, mert csökken a leghangosabb és a leghalkabb közti különbség. Eccerü, mint a pofon.
Érdemes elolvasni a linket:

http://www.optimedia.hu/9/cd-se-veled-se-nelkueled.html

ge3lan · Hozzászólás Szerző: **ge3lan** » 2011.05.15. 16:20

@big-dewil (18223):
Szerintem eredetileg sem volt a CD egyértelmű fölényben dinamika terén. Legalábbis ez a teszt ezt mutatja. A CD alapzaja kb egyenletes eloszlást mutat 20Hz-20kHz között, míg az LP 400-500Hz-ig rosszabb, de magasabb hangokra már jobb.
Az összes frekvenciára integrált RMS hangteljesítményt nézve a CD-nek nagyobb a dinamikája az LP zajos mély hangjai miatt. Mi azonban külön halljuk a különböző frekvenciákat, így simán érezhetjük az LP-t jobbnak a tisztább közép és magas hangjai miatt.

Az hogy a hangmérnökök hogyan rontják el a felvételeket és nem használják ki az elméletileg adott dinamika tartományt egy ettől független téma, LP-t is el lehet rontani, a cikk utolsó oldalán ilyen példák is vannak.

big-dewil · Hozzászólás Szerző: **big-dewil** » 2011.05.15. 16:32

@ge3lan (18243):

Sajnos el lehet rontani, el is rontják öket.

KITÕL, azaz milyen kiadású és mikori évjáratú lemezeket válasszunk?

1. az 1930-as és 40-es évek fõleg az SP-k/standard play idõszaka, 78rpm, cellulóz-acetát, más barásda-spirál geometria és barázdafal geometria, más hangkar- és hangszedõ geometria, MÁS RIAA equalizáció...stb.stb. Azt mondom udvariasan, nem Neked való korongok. A 78-as SP lemezek JÓ megszólaltatása más elvárásokat támaszt mint az LP-khez adoptált set-up és RIAA eq. stb.stb.
2. az 1950-es 60-as évek az LP GOLDEN ÉRA /az elsõ LP kiadása1948, USA-Columbia rec./, zömmel klasszikus, jazz, blues stb.stb., REMEK felvételekkel, zömmel REMEK vinyl alapanyagra, és zömmel REMEK hangmérnöki tevékenységgel...bár megemlítem felsorolás nélkül, ezen a ponton sok lemez minõsége eltérõ, mert az egyes kiadók és hangmérnökök egyes otthoni lejátszók és néha úgy ámblokk a kori LEÁTSZÓK technológiai szintjéhez MODIFÁLTÁK a barázdafal információ tartalmát -és információ sûrûségét... valamint FONTOS, tudod-e õket majd alaposan TISZTÍTANI?
3. az 1970-es és 80-as évek a TRANZISZTOROS ROCK idõszaka és a DIGITÁLIS processing belépése, eléggé megosztott és heterogén lemez-választékkal... DE sok-sok originál 1st pressing és REISSUED record JÓ, sõt nagyonjó, valamint megtalálható számos nagyszerû STAMPER, DDpressing...lásd. a fentebb írt értelmezésekben.
4. az 1990-es és 2000-es évek az igazi agónia, még heterogénabb lemez-választékkal...DE a 90-es évekbõl még megtalálható néhány remek REISSUED, STAMPER és DIRECT DISC korong, amelyek érdemesek a figyelemre. Viszont a 2000-es évek kiadásainak választása már csak originál 1st pressingben, limit.Stamper-ben esetleg néhány DDrec.-ben *elképzelhetõ* SZVSZ, mert RENGETEG ROSSZ MINÕSÉGÛ lemezzel találkozhatunk, nehéz a választás, Én különösen óva is intenélek a NEHÉZ/ 180gr - 200gr -os vinyl Reissued kiadások ZÖMÉTÕL - legyen az MOFI, Sundazed, DCC, halfspeed, 45rpm akár DDrec. - EBBÕL az IDÕSZAKBÓL! Nem azt mondom MIND rossz, de KEZDÕKÉNT NAGY a rizikó!
A digitális modifikációk megosztó -és erõsen megkérdõjelezhetõ térnyerésérõl külön nem is beszélve.

Tehát a kiadók, évjáratok és megjelölések:
5. az 1950-es és 60-as évekbõl:
zömmel klasszikusok, jazz, blues, classAA
COLUMBIA stereo - Elektrola,
COLUMBA stereophonic,
DECCA \"\"broad band label\"\" full frequency stereophonic sound,
DEUTSCHE GRAMMOPHON GESSELSCHAFT,
MERCURY RECORDS,
MERCURY LIVING PRESENCE,
PHILIPS PHONOGRAPHISCHE INDUSTRIE,
FONTANA LABEL,
HIS MASTER\'S VOICE Stereophonic, white-gold, blue, angel gold series,
REMINGTON rec,

jazz és blues, classA,B
BLUENOTE rec,
ALLIGATOR rec.,
BLINDPIG rec,
ARHOOLIE rec,
CHESS rec,
YAZOO rec;

6. az 1970-es évektõl:
klasszikus, pop, rock, folk, dixi stb., classAA,A
MOBILE FIDELITY SOUND LABS, MFSL vagy MOFI, mint:
MOFI ANADISQ series
MFSL GEODISC (w/ best cartridge alligment tools)
MOFI OMR (original master recording)
MOFI UHQR (ultra high quality records)
PURE PLEASURE
NIMBUS SUPERCUT
CLASSIC RECORDS
etc. JAPANESE LPs w/ OBI strips & red vinyls & etc. colours
NAUTILUS SUPERDISC
NAUTILUS Halfspeed Rec.
NAUTILUS DirectDisc Recordings
DCC
SUNDAZED
SHEFFIELD LAB
SHEFFIELD LAB DirectDisc Recordings
WARNER/R.T.I.
WARNER/R.T.I. Halfspeed Rec.
CBS MASTERSOUND (COLUMBIA et.)
CBS Mastersound Halfspeed Rec.

pop, rock, jazz, stb. classA,B,C
RCA VICTOR
ELEKTRA
ATLANTIS rec,
APPLE rec,
PARLOPHONE BLACK LABEL
ATCO Yellow Label /var. Atlantic Corporation label, colour coded/
CAPITOL rec,
LONDON WHITEBACK
EPIC
REACTION BLUE LABEL
FANTASY
WARNER BROTHERS
WARNER BROTHERS Green Label
REPRISE RECORDS
PABLO LP rec,
ISLAND Pink Label
DJM ENGLSH
A&M
HARVEST
ASYLUM rec,
ABC
ABC Orange Label
CHRYSALIS rec,
MCA RECORDS
SONIC ARTS DIRECT TO DISK
THREE BLIND MICE
M&K REALTIME
PROPRIUS IMPORT
AUDIOCHECK 45RPM JAPANESE
MARK LEVINSON rec,
EAST WORLD DIRECT TO DISK
CONCORD JAZZ
CENTURY DIRECT TO DISK
JVC DIRECT TO DISK
UMBRELLA DIRECT TO DISK
EAST WIND JAPANESE DIRECT TO DISK
PHILIPS JAPANESE DIRECT TO DISK
RCA DIRECT TO DISK

<< A lista nem végleges, számomra elsõkörön ezek *jöttek*, de bárki ötlete javaslata szerint bõvíthetõ, és szívesen is fogadható egyéb vélemény! >>

TIPP:
JAVASLOM, hogy lehetõleg ORIGINAL MASTER RECORDING, originál mesterszalagról újrakiadott, és NEM pedig másolt, azaz 4.5.6.7.8. stb. utód-generációs másolt szalagról készült lemezekkel próbálj KEZDENI.
Késöbb jöhetnek a variációk a fenti leírás szerint, mint a - zömmel OMR, Original Master Rec. - 45 RPM-es, HalfSpeed rec. illetve az 1oldalas LPk, a limitált Stamper-ek valamint néhány kiemelt színes Japán kiadás, és nem utolsósorban a DirectDisc pressing eljárás számos kiváló lemeze.
DE kiemelten figyelj a 2000-es évektõl /bár néhány esetben a 90-es évektõl is fellelhetõek!/ a rosszminõségû HEAVY/180-200gr-os Reissued LP-k ROSSZ minõségére, bármilyen **kiszerelésben**. Tapasztalatod híján tartózkodj tõlük! Ebbõl az idõbõl inkább - ha mindenképp muszály - ORIGINAL 1ST PRESSING vagy limitált STAMPER esetleg bizonyos DDrecording lemezeket próbálj vásárolni, melyek bár drágábbak, de kevesbé kifogásolhatóak.

Gaby · Hozzászólás Szerző: **Gaby** » 2011.05.17. 09:56

Sziasztok!
Engem a fentebb említett MAM Gold dvd érdekelne, de nekem azt mondták, hogy az országban nem kapható.

Igaz ez? Mert a külföldi oldalakról való megrendelés nekem problémát jelentene.

csang0421 · Hozzászólás Szerző: **csang0421** » 2011.05.17. 17:53

@Gaby (18308):
http://penna-media.hu/poor/hifi/contact.html )
http://www.digital.co.hu/hirolvaso/item ... DVD-R.html
http://www.dit.hu/shop_termek.aspx?term ... ek=1450105
http://www.verbatim.hu/hu_18/product_dv ... _0_27.html

Dorka11 · Hozzászólás Szerző: **Dorka11** » 2011.05.17. 21:21

@csang0421 (18327): Srácok!
Nem a piacon vagyunk.

csang0421 · Hozzászólás Szerző: **csang0421** » 2011.05.17. 22:10

@Dorka11 (18333):
Rendben van. Legközelebb csak annyit írok, hogy írja be a Google-ba ..gold cd-r és magyar oldalak.

Gaby · Hozzászólás Szerző: **Gaby** » 2011.05.18. 06:56

Köszi a tippeket! Ezekről a lemezekről tudok, engem csak az említett MAM Gold lemez érdekelne.

Orcas · Hozzászólás Szerző: **Orcas** » 2011.06.18. 17:21

Populaction, kellene par uj zene (youtube ajanlat). Dontenem kell valamiben, oszt meditalni kellene.

Caspi · Hozzászólás Szerző: **Caspi** » 2011.06.18. 19:33

Popula(c)tion

Orcas · Hozzászólás Szerző: **Orcas** » 2011.06.18. 21:39

@Popula(c)tion (19294):
OFF
Huha, ez tobb, mint remeltem. Koszonom szepen...
Talan segit meghozni a dontest, hogy melyik varosban milyen feltetelekkel vallaljak munkat.
/OFF Elnézést!

Orcas · Hozzászólás Szerző: **Orcas** » 2011.06.18. 23:54

@Caspi (19292):

Neked is koszonom.

Popula(c)tion

@Orcas (19295):
Örülök, ha hasznát veszed! Van még, csak nehéz a youtube-on összeszedni. Ráadásul az igazi meditálós zenék min. 20 percesek, 5-6 részletben, összevissza lehetnek fenn (mint pl. Steve Reich, Philip Glass), meg nem is igazán célszerű úgy hallgatni őket. Inkább csak ötletek, ízelítők azok, amiket küldtem.
Azért kezdetnek kb. bármelyik Tangerine Dream, Klaus Schulze, Robert Rich, Steve Roach beválhat! Próbáld ki!