Oldal: 1 / 1

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.18. 16:23
Szerző: szabiku
Találtam két linket, ahol az Univerzum (korai) inflációs történetének matematikai modellje van tárgyalva.

:arrow: http://astro.u-szeged.hu/oktatas/asztro ... l/all.html

Ezen belül: :arrow: http://astro.u-szeged.hu/oktatas/asztro ... de165.html


Valamint: :arrow: https://ned.ipac.caltech.edu/level5/Wat ... tents.html

És ezen belül: :arrow: https://ned.ipac.caltech.edu/level5/Wat ... on5_3.html


Az infláció feltétele a gyorsuló tágulás, amely a Raychaudhuri-egyenlet értelmében .

Ez a feltétel szerintem ellentmondásban van a relativitáselmélettel.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.18. 18:09
Szerző: Rigel
szabiku írta:Hozzászólás forrása
Az infláció feltétele a gyorsuló tágulás, amely a Raychaudhuri-egyenlet értelmében .

Ez a feltétel szerintem ellentmondásban van a relativitáselmélettel.

Az a te bajod. :twisted:

Nincs ellentmondásban.
A Raychaudhuri-egyenlet (más forrásokban Friedmann gyorsulási egyenlet)
Kép
egyenesen levezethető a Friedmann-egyenletből, ami pedig az áltrel Einstein-féle téregyenleteinek egyik egzakt megoldása. Egyáltalán nincs ellentmondásban a relativitáselmélettel, mert eleve abból származik.

Az más kérdés, hogy az energiasűrűség és a nyomás helyére milyen értékeket helyettesíthetünk be. Normál anyagféleségeknél mindkettő pozitív, így a (ρ + 3p) is pozitív lesz. De ha véletlenül valaminek negatív a nyomása (pozitív energiasűrűség mellett, azaz "létező" dolog), akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy a (ρ + 3p) negatívvá válik, és akkor a fenti képletben szereplő mínuszt pluszba fordítja, ami pedig a skálaparaméter gyorsuló növekedését jelenti. (Idő szerinti második derivált!)
A kvantummezőelméletek szerint pedig a pozitív vákuumenergiának negatív nyomása van.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.18. 19:20
Szerző: szabiku
Rigel írta:Az a te bajod. :twisted:

Nem csak az enyém, hanem az egész elképzelésé. :ugeek:

Rigel írta:Nincs ellentmondásban.
A Raychaudhuri-egyenlet (más forrásokban Friedmann gyorsulási egyenlet) egyenesen levezethető a Friedmann-egyenletből, ami pedig az áltrel Einstein-féle téregyenleteinek egyik egzakt megoldása. Egyáltalán nincs ellentmondásban a relativitáselmélettel, mert eleve abból származik.

Ez hibás érvelés, ugyanis a Raychaudhuri-egyenlet az az, amit felírtál, de a követelés az egészen más. Ez egy körültekintés nélkül kitalált egyenlőtlenség a és értékeire, mert azt szeretné(n)k kierőszakolni (a megfigyelések alapján), hogy a tágulás ne lassuló, hanem gyorsuló legyen. Egyáltalán nem biztos, hogy ez a követelés összeegyeztethető a relativitáselmélettel. Az Einstein-egyenleteknek ehhez a követeléshez már semmi köze, és ezért valóban:
Rigel írta:... más kérdés, hogy az energiasűrűség és a nyomás helyére milyen értékeket helyettesíthetünk be.

Na itt van a kutya elásva! :!:

A relativitáselmélet nem ismeri a negatív nyomást.

Tettem kísérletet annak beleillesztésére ( viewtopic.php?f=8&t=898 :arrow: viewtopic.php?t=898&start=27 ), de ez csupán az elmélet kis átverése, és nem más.

A relativitáselmélet valójában nem ismeri a negatív nyomást.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.18. 20:06
Szerző: Rigel
szabiku írta:Hozzászólás forrása A relativitáselmélet nem ismeri a negatív nyomást.


Csak te nem ismersz negatív nyomást.

A relativitáselmélet csak p nyomást ismer. Azt viszont nem köti meg, hogy p értéke mi.
A p helyére meg olyan értéket helyettesíthet be mindenki, amit a valóságban mér. Alan Guth például kvantummezőelméleti megfontolásokból negatív nyomást helyettesített be.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.20. 18:30
Szerző: szabiku
Én úgy gondolom, hogy a nyomás az a klasszikus (nem kvantumos) leírású anyag mechanikája alapján értelmezett (izotróp) fizikai mennyiség. Ez csupán helyet kap a diagonális alakú energiaimpulzus-tenzor megfelelő komponensében, de az nem igaz, hogy az energiaimpulzus-tenzor ezen komponense teljes egészében meg általánosan az izotróp nyomást jelenti (és ez már a mechanika esetében is nyilvánvaló, ha pl. a nem izotróp esetre gondolunk..). Jó példa erre a kvantumelmélet beötvözése az általános relativitáselméletbe az Univerzum (korai) inflációs történetének matematikai modelljében. A kvantumtérelméleti skalármező NEM olyan, mint egy relativisztikus ideális klasszikus szerkezetű folyadék, és egyáltalán NEM is úgy viselkedik. Nem szerencsés ebben így a jelölést használni, és egyáltalán nem szabadna itt azt nyomásnak nevezni.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.20. 21:13
Szerző: con
Ha szabiku nem akar nyomásról beszélni és p betűt használni, nyugodtan megteheti, hiszen az energiaimpulzus-tenzor térXtér-szerű 3X3 komponensében a három impulzuskomponens áramsűrűségeinek 3-3 komponense van. Ezek közül a Tˇxx-ben Tˇyy-ban és Tˇzz-ben az impulzusáram-vektor (vagyis az erő) x, y, z komponense merőleges arra a felületelemre, amin átadódik. Ezeket az erősűrűségeket a mechanikában hagyományosan nyomásnak nevezik. Míg a vegyes indexű tenzorelemeket, nyírásnak, mert bennük az erőkomponens párhuzamos az átadófelülettel.

Ám ez csak szóhasználati kérdés. Szabiku viszont valamiképp meg akar szabadulni a Tˇii negatív értékeitől. Ezért állítja, hogy azok ellentétben állnának a relativitáselmélettel. És efféle szómágiával akarja diszkreditálni:
Ez csupán helyet kap a diagonális alakú energiaimpulzus-tenzor megfelelő komponensében, de az nem igaz, hogy az energiaimpulzus-tenzor ezen komponense teljes egészében meg általánosan az izotróp nyomást jelenti

A kevésbé tájékozott olvasók számára írom, hogy erről szó sincs. Jól is néznénk ki, ha a relativitáselmélet nem tudna mit kezdeni a negatív nyomással, vagyis a húzófeszültséggel.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.20. 23:19
Szerző: szabiku
Egyáltalán nem csak szóhasználati kérdés, hanem nagyon is lényeges értelmezési és matematikai kérdés.
con írta:Szabiku viszont valamiképp meg akar szabadulni a Tˇii negatív értékeitől.
Normál anyag esetére igen. És ezt az entalpiára hivatkozva egyszerűen be is láttam:
szabiku írta:Ha az energiaimpulzus-tenzorba egyszerűen negatív értékű (izotróp) nyomást veszünk, akkor az lesz a gond, hogy az entalpia ugyanakkora nyugalmi energiasűrűség mellett nagyobb negatív nyomás esetén kisebb lesz, ami nem lehet, hiszen a nagyobb negatív nyomás eléréséhez pozitív energiát kell befektetnünk széthúzás közben.
con írta:Ezért állítja, hogy azok ellentétben állnának a relativitáselmélettel.
Igen, ezért.

con írta:Jól is néznénk ki, ha a relativitáselmélet nem tudna mit kezdeni a negatív nyomással, vagyis a húzófeszültséggel.
Akkor áruld el, ebben hol a hiba:
szabiku írta:Ha az energiaimpulzus-tenzorba egyszerűen negatív értékű (izotróp) nyomást veszünk, akkor az lesz a gond, hogy az entalpia ugyanakkora nyugalmi energiasűrűség mellett nagyobb negatív nyomás esetén kisebb lesz, ami nem lehet, hiszen a nagyobb negatív nyomás eléréséhez pozitív energiát kell befektetnünk széthúzás közben.

Én megmondom, hogy nálad hol a probléma:
con írta:... az energiaimpulzus-tenzor térXtér-szerű 3X3 komponensében a három impulzuskomponens áramsűrűségeinek 3-3 komponense van. Ezek közül a Tˇxx-ben Tˇyy-ban és Tˇzz-ben az impulzusáram-vektor (vagyis az erő) x, y, z komponense merőleges arra a felületelemre, amin átadódik. Ezeket az erősűrűségeket a mechanikában hagyományosan nyomásnak nevezik. Míg a vegyes indexű tenzorelemeket, nyírásnak, mert bennük az erőkomponens párhuzamos az átadófelülettel.

A hagyomány a rózsaszín köd. :) Az aláhúzás (egy speciális esetet leszámítva, tehát általában) mind HIBÁS vonatkozás.

Tájékoztatlak, hogy pl. a vákuumbeli elektromágneses mező pontjaiban nem értelmezünk se nyomást, se nyírófeszültségeket, sem mechanikai erőt vagy mechanikai erősűrűséget. Ezek csupán közvetítődnek. (És még csak nem is kvantumtérelméleti példát hoztam fel, hanem egy klasszikus elektromágneses mezőt.)

A másik hibád pedig az, hogy az említett hagyományos megfeleltetés is csak akkor áll, ha az anyag nyugalmi rendszerében vagyunk, különben (tehát általában) NEM. :arrow: Házi feladat ennek belátása.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.21. 03:39
Szerző: srudolf
Szabiku, megint elszálltál.
Nézd meg ezt az ábrát.
Az piros bázisvektorokhéz képest, bármelyik szigma mechanikai feszültség lehet pozítív vagy negatív- a külső hatás függvényében. Azokat a szigmákat nyomásnak is lehet nevezni, hiszen fizikai értemezése teljesen azonos a mechainikai feszültséggel.
Az energia-impuzus tenzor csak annyiban külömbözik, hogy megjelennek az energia jellegű hatások is, az időszerű komponensekkel.

Még kéne egy bázisvektor és már 4 dimenzióba lennénk.

Kép

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.21. 10:09
Szerző: con
Szabikut hallgatva már csak az nem fér a fejembe, hogy ez a zseniális ember miért egy ilyen laikus fórumon vergődik, ahelyett hogy felvilágosítaná a világ fizikusait a tévedéseikről, és kivezetné őket ebből a zsákutcából. Hogy rájöjjenek végre, csak egy rossz álom volt, amit pedig az elmúlt 35 év legnagyobb felfedezésének képzeltek. Az inflációs kozmológia.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.21. 15:40
Szerző: szabiku
Con, az inflációt nem cáfoltam, csak azt, hogy benne nyomásnak nevezzük a -vel jelölt mennyiséget (és nem csak az esetleges negatív értéke miatt, hanem a származása miatt).

srudolf írta:Szabiku, megint elszálltál.

Nem, csak próbálom rendbe rakni a dolgokat.

srudolf írta:Nézd meg ezt az ábrát.
Az piros bázisvektorokhoz képest, bármelyik szigma mechanikai feszültség lehet pozitív vagy negatív a külső hatás függvényében. Azokat a szigmákat nyomásnak is lehet nevezni, hiszen fizikai értelmezése teljesen azonos a mechanikai feszültséggel.

Az aláhúzás ellentétben áll az entalpiával, és ez a relativitáselméletben, ahol bizonyos hármasskalár mennyiségek négyes mennyiségekké egészítenek ki magasabb rendű hármas mennyiségeket, gondot okoz:
Ha az energiaimpulzus-tenzorba egyszerűen negatív értékű (izotróp) nyomást veszünk, akkor az lesz a gond, hogy az entalpia ugyanakkora nyugalmi energiasűrűség mellett nagyobb negatív nyomás esetén kisebb lesz, ami nem lehet, hiszen a nagyobb negatív nyomás eléréséhez pozitív energiát kell befektetnünk széthúzás közben.

srudolf írta:Az energia-impulzus tenzor csak annyiban különbözik, hogy megjelennek az energia jellegű hatások is, az időszerű komponensekkel.
Még kéne egy bázisvektor és már 4 dimenzióba lennénk.

aláhúzás: Hát éppen hogy NEM! (A házi feladat: egyes..)

Az ábrán szereplő 3x3-as szigma mennyiség NEM része a 4x4-es energiaimpulzus-tenzornak. :arrow: Házi feladat (ismét) ennek belátása.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.21. 21:14
Szerző: con
De része, ha nincs anyagáramlás.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.22. 02:06
Szerző: szabiku
Na igen, "ha nincs anyagáramlás"... (Próbálod kivágni magad :) )
Vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy a hagyományos (és elektromágneses tértől mentes) anyag nyugalmi rendszerében éppen mind megegyeznek az értékei a szimmetrikus energiaimpulzus-tenzor térszerű komponenseinek értékeivel. És hogy csak akkor, annak egyik oka az, hogy a térbeli felületelem normális vektora egyformán transzformálódik a mechanikai hármaserővel. Nyírófeszültségeknél viszont ezek éppen merőlegesek egymásra, és ezért nem egyformán transzformálódnak másik inerciarendszerbe a és komponensek, mert ezek a következő szerint erő/felület jellegűek: . Egy szimmetrikus tenzornál, mint pl. az energiaimpulzus-tenzor, pedig nyilván egyformán transzformálódnak a és komponensek, hiszen azonosak. A nem egyezőség egy másik oka pedig az, hogy a komponensekbe beletranszformálódik a nyugalmi rendszerbeli komponens is. Egy harmadik ok pedig az, hogy egy kvantumtérelméleti skalármezőre nem értelmes a mennyiség (nyilván a nyomással együtt), hasonlóan ahogy pl. a klasszikus elektromágneses mezőre sem.
Megtévesztő, hogy hagyományból feszültségeknek nevezzük a térszerű komponenseket is, ahogy a hagyományos anyagra értelmezett mennyiség komponenseit, pedig csak az utóbbiak jelentenek mechanikai feszültségeket. :geek:

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.22. 02:19
Szerző: con
Az elektromágneses sugárzás nyomása egy elemi jelenség, a skalármezőké szintúgy közismert. Ez az egész szöveg újra egy tipikus szabiku halandzsa. Úgy torlasztja egymásra a különböző félreértéseket és a blöfföket, hogy az embernek semmi kedve szétszálazni. Az érdeklődőknek csak azt tudom mondani, ne is próbálkozzanak a megértésével. Jobban járnak, ha Hraskó Péter Relativitáselmélet c. könyvét tanulmányozzák. Abból igen világosan megtanulhatják mi is az energiaimpulzus-tenzor.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.22. 04:02
Szerző: szabiku
Össze-vissza keversz...
Mit értesz az elektromágneses sugárzás nyomása alatt??

Azt, amit a fénysugár közvetít egy hagyományos anyagfelületre? Ez kapufa..
Vagy pedig a kozmológiában szeretettel használt (izotróp) "fénygáz" szerű idealizált lehetetlen határesetet? Ez is kapufa, mert az egy elméletileg már ellentmondásos határeset.. (Ami egyébként matematikailag egy összekötőpont, és ezért hasznos bizonyos elméleti számításokban, levezetésekben..)

Nincs olyan elemi jelenség, hogy az elektromágneses sugárzásBAN nyomás (azaz mechanikai feszültség) van.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.22. 13:57
Szerző: con
Mit értesz az elektrosztatikus mező egy pontban érvényes térerőssége alatt?
Az odahelyezett egységnyi próbatöltésre ható erőt.
Így definiálják a tér minden pontjában.
Akkor is, ha nincsenek a tér minden pontjában próbatöltések.
Úgy mérik, hogy ténylegesen odatesznek egy próbatöltést
Ugyanígy van értelmezve a többi mező térerőssége is.
És ugyanilyen módon definiálják az elektromágneses sugárzás nyomását a tér minden pontjára, az odaképzelt elnyelő rendszerre (pl. atomra) ható erő alapján. Akkor is, ha történetesen nincs is ott semmi, és nem nyelődik el ott a sugárzás.
Úgy mérik, hogy ténylegesen odatesznek egy nyelőt.

A fizika nem bölcsészkedés, hogy efféle ködfüggönyökbe burkold:
"lehetetlen határeset",
"elméletileg már ellentmondásos határeset",
"ami egyébként matematikailag egy összekötőpont",
"és ezért hasznos".
De nem is foci, amiben értelmes kijelentés a "kapufa".
Ezekkel csak te maszatolsz.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.22. 14:23
Szerző: szabiku
:D Mekkora nyomás uralkodik az elektromágneses síkhullámban?? (vákuumban) :mrgreen:

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.22. 16:01
Szerző: con
Ezt igazán minden szakkönyvben megtalálhatnád.
De látom te inkább ezekbe az éretlen zöld vigyorkákba vagy beleszeretve. Kinőhetnél már a kamaszkorból!
Lásd:
Hogy ne legyen sok felesleges konstans, a Gauss mértékegység rendszerben írom.

Amikor csak elektromágneses mező van jelen:
Az energiasűrűség:

Az energiaáramlás sűrűsége, vagyis a Poynting vektor:

A sugárzás impulzusa:

És a Maxwell-féle feszültségtenzor főátlójában lévő nyomás típusú tagok (sugárnyomás):

Végül a többiek:

Máshol találkozhatsz ettől némileg eltérő formulákkal, de a ismeretében nem jelent gondot összevetni ezekkel.

A fentiek a közönséges (tömeges) anyagtól mentes elektromágneses térre igazak. Ha töltött vagy töltetlen részecskék is jelen vannak, akkor hozzá kell adni az ő energia-impulzus tenzorukat is. Így megy ez mindaddig, míg a részecskék egymással való kölcsönhatásai elhanyagolhatók, és a kialakuló eredő gravitációs tér is annyira gyenge, hogy az Einstein egyenlet nonlinearitása nem rontja el az additivitást.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.22. 16:15
Szerző: con
Az elektromágneses mező fontos esete a forrásaitól (töltések és áramok) függetlenné vált szabad elektromágneses hullám. Ha az ilyen tisztán sugárzási tér egy síkhullám módusát nézzük, a hozzzá tartozó és vektorok mindig merőlegesek egymásra, és a hullám impulzusvektora, továbbá energiaáram vektora merőleges lesz az és által kifeszített síkra. Ebben az esetben sokat egyszűsödik a tenzor, így ha az mondjuk az x tengely irányába, a pedig az y irányába mutat, akkor csak a négy sarokban lévő komponensek különböznek nullától.
A bal felsőben az energia:
,
jobbra felül az energiaáram:
,
balra lenn ennek szimmetriapárja, az impulzus:
,
végül jobbra lenn a nyomás:
.
Látható, hogy az ilyen párhuzamos fénynyaláb sugárnyomása épp akkora, mint az energiasűrűsége.

Vegyünk ezután ugyanilyen energiájú, de x és y irányú nyalábokat, ezekre hasonló úton kapjuk, hogy


Ha a három egymásra merőleges nyalábot egyszerre tesszük be a tenzorba (tudva, hogy a vákuumban egymást keresztező fénynyalábok között nem keletkezik kölcsönhatás), akkor az energiáik a képletből következő módon összeadódnak, miközben nyomásaik a főátlón külön, külön tenzorkomponensbe kerülnek. Tehát az eredő rendszer energiája: , így aztán:


Nézzünk ezután egy hullámteret (diffúz szabad fotongázt), ami energiától független egyenletes iránybeli eloszlással tartalmaz mindenféle síkhullámokat. Képzeletben bontsuk fel ezeket a koordináták irányába eső komponensekre. Nyilvánvaló, hogy az x, y és z irányú összetevők átlagos energiái azonosak lesznek, így középértékben erre a diffúz sugárzásra is igaz lesz a fenti összefüggés, amit röviden az állapotegyenletként írnak.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.24. 00:26
Szerző: szabiku
Én értékelem a szorgalmad, de sajnos nem jók a részletesen felvázolt elképzeléseid.
A kiindulás az O.K., én is látom a Landau II könyv 113. oldalán, és a Novobátzky könyv 59., valamint 81. oldalán.

A gond az, hogy te végig az energiaimpulzus-tenzor térszerű 3x3-as elemeit tekinted a mechanikai feszültségeknek bármelyik inerciarendszerben. Ez nem stimmel, és ezt fentebb le is írtam. A Landau könyv ebben megtévesztő, mert (32,15)-ben szigma jelölést alkalmaz, holott ezek a komponensek a relativitáselméletben NEM a hagyományos mechanikai feszültségeket jelentik (csak legfeljebb a nyugalmi rendszerben jelenthetik azokat..), hanem a lokális tér "feszültségeit", és csak rajtamaradt (hagyományból és talán a megmaradt impulzussűrűség-áramok jelentése miatt) az a roppant megtévesztő elnevezés, hogy "feszültség". Mechanikai feszülést ez utóbbi már NEM jelent. Novobátzky ezt ki is hangsúlyozza a könyve 104. oldala alján. Ő -val jelöli a relativisztikus mechanikai feszültségeket (203), és nyilván csak 3x3=9 térszerű komponens van értelmezve. De ami az energiaimpulzus-tenzorba ez alapján beépül, az nem az általában nem szimmetrikus (amit ugye a nemrelativisztikus korábbi mechanikában jelöl), hanem a szimmetrikus (207) !! Ezt egyszerűen te nem akarod megérteni, pedig nem nehéz belátni.

A Landau II könyv a 118. oldalon ezt írja:
A Landau könyv írta:"A test felületelemén átfolyó impulzusáram valójában az erre az elemre ható erő. Ezért a felületelemre ható erő -adik komponense. Tekintsük most azt a vonatkoztatási rendszert, amelyben a test adott térfogateleme nyugalomban van."

A könyv alapján, hogy a mennyiséget azonosnak veszi -val, sajnos ez HIBÁS kijelentés.
Így lenne jó (pl. a Novobátzky könyv 102-103. oldalai alapján):
Tekintsük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyben a test adott térfogateleme nyugalomban van. Ekkor a test felületelemén átfolyó impulzusáram valójában az erre az elemre ható erő. Ezért ekkor(!!) a (nyugvó) felületelemre ható erő -adik komponense. Más vonatkoztatási rendszerben az erő (hármaserő) komponensei egy mennyiséggel írható fel összegező formában, ami a Novobátzky könyvben szereplő (203) képletek alapján transzformálódik.

Ha ennek a hibának a belátása és megértése után visszatekintünk a (32,15)-ben alkalmazott szigma jelölésekre, akkor látható, hogy semmi értelme a komponenseket -val jelölni, sőt hibás is, mert az másik mennyiség, másképpen is transzformálódik, és akkor jó lehetne a 118. oldalról beidézett rész.

A mechanika szerint a rugalmas feszültségek jelentik a mechanikai feszültségeket, és ezek jelentenek nyomást meg nyírást.
A tér "feszültségei", tehát az energiaimpulzus-tenzor (már fentebb is ehhez a felsőindexes alakját kellett volna venni...) térszerű 3x3-as komponensei közvetlenül NEM jelentenek nyomást és nyírást, és nemközvetlenül is csak akkor, ha hagyományos és ugye nyugalmi rendszerrel is rendelkező anyag van ott, mert ekkor létezik csak a kapcsolódó (direkt nem szigmával jelölöm most..) mechanikai feszültségek (benne a nyomással).

con írta:És a Maxwell-féle feszültségtenzor főátlójában lévő nyomás típusú tagok (sugárnyomás)

A Maxwell-féle feszültségtenzor nyilván az úgynevezett "térfeszültségek". Az aláhúzott "típus" szó nyilván fosztani akarja az előtte álló "nyomás" szót a tényleges mechanikai jelentésétől. Igen, az általam elmondottak alapján ez kell is. DE ez NEM jelenti a sugárnyomást. A "sugárnyomás" fogalom az tényleges mechanikai nyomást jelent, ami nyilván ütközés szerű kölcsönhatás által jön csak létre. (Kell hozzá, hogy ott legyen valami, amivel ütközik a fénysugár, és ténylegesen, nem csak odaképzelve...) A sugárnyomás, mint nyomás invariáns skalár. Amit te annak nevezel, az nem invariáns:
con írta:Látható, hogy az ilyen párhuzamos fénynyaláb sugárnyomása épp akkora, mint az energiasűrűsége.

Ebből is látható a tévedésed.
És hasonlóan ez sem igaz:
con írta:... definiálják az elektromágneses sugárzás nyomását a tér minden pontjára, az odaképzelt elnyelő rendszerre (pl. atomra) ható erő alapján. Akkor is, ha történetesen nincs is ott semmi, és nem nyelődik el ott a sugárzás.

Az igazamat nem cáfolja a fény (érdekes és csodálkoztató) termodinamikája, mert abban, ahogy azt fentebb írtam, klasszikus formában kétséges fény van. (A fény kvantumossága, és a kvantumelmélet valószínűségi jellege matematikailag az átlagolást közelfekvővé teszi, és így összetalálkozik a már lehetetlen extrém relativisztikus határeset az izotróp formájú fényszerűséggel.)
con írta:Vegyünk ezután ugyanilyen energiájú, de x és y irányú nyalábokat, ezekre hasonló úton kapjuk, hogy


Ha a három egymásra merőleges nyalábot egyszerre tesszük be a tenzorba (tudva, hogy a vákuumban egymást keresztező fénynyalábok között nem keletkezik kölcsönhatás), akkor az energiáik a képletből következő módon összeadódnak, miközben nyomásaik a főátlón külön, külön tenzorkomponensbe kerülnek. Tehát az eredő rendszer energiája: , így aztán:

Ez hatalmas nagy tévedés, egyszerűen HIBÁS!!
Így te az izotróp fotont vagy sugárzást akarod "előállítani", ami elméletileg sem létezik.
Az elektromágneses térerősségek additívak, és nem a komponenseik szorzatai (!!), amiből az elektromágneses mező energiaimpulzus-tenzora áll. Ezzel közvetlen kapcsolatban áll az, hogy a fény vagy foton energiaimpulzus vektora sem additív. A zárójeles hivatkozásod, hogy klasszikusan nem hatnak kölcsön a fénynyalábok, ezt nem változtatja meg. (A matematikai hibád nagyon alapvető..)

con írta:Nézzünk ezután egy hullámteret (diffúz szabad fotongázt), ami energiától független egyenletes iránybeli eloszlással tartalmaz mindenféle síkhullámokat. Képzeletben bontsuk fel ezeket a koordináták irányába eső komponensekre. Nyilvánvaló, hogy az x, y és z irányú összetevők átlagos energiái azonosak lesznek, így középértékben erre a diffúz sugárzásra is igaz lesz a fenti összefüggés, amit röviden az állapotegyenletként írnak.

Az elképzelés ilyen leírása már kezd jó lenni, de a mögötte lévő részleteket tekintve jobban át kell azt gondolni. Nem csak a három x, y, és z irányú összetevőkről van szó, hanem minden irányú hullámösszetevő különálló összetevő, és ezért külön-külön számítódnak fel. (Ez is alapvető matematika a hullámok világában..) Az elektromágneses tér kvantálásánál sem csak a három x, y, és z irányú bázisok vannak, hanem minden más-más irányultságú hullám más-más bázishalmazba tartozik.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.24. 05:33
Szerző: con
Nem gyanús neked szabiku, hogy mindenki szembe megy veled az autópályán? Landautól kezdve, szinte az egész mértékadó szakirodalom, amiben szó szerint úgy állnak a dolgok, ahogy leírtam.
Én többet nem akarok ilyesféle lila ködös dumákat olvasni:
Az igazamat nem cáfolja a fény (érdekes és csodálkoztató) termodinamikája, mert abban, ahogy azt fentebb írtam, klasszikus formában kétséges fény van. (A fény kvantumossága, és a kvantumelmélet valószínűségi jellege matematikailag az átlagolást közelfekvővé teszi, és így összetalálkozik a már lehetetlen extrém relativisztikus határeset az izotróp formájú fényszerűséggel.)

De a többi szöveged és matematikai umbuldád is valami hihetetlenül nyakatekert, fontoskodó, vágy-vezérelt és önámító. Ha a valódi fizikai irodalom ilyesmikkel operálna, eszembe se jutna egyet is elolvasni, ugyanúgy földhöz vágtam volna mind, mint a marxista filozófiát meg a politikai gazdaságtant.
Végleg elbúcsúztunk.

Skalármezős infláció (kozmológia)

Elküldve: 2017.04.24. 22:18
Szerző: szabiku
Lefeküdtél? :mrgreen:

con írta:... szakirodalom, amiben szó szerint úgy állnak a dolgok, ahogy leírtam.

:D A nyomás az invariáns skalár mennyiség, nálad meg nem.. Ennyi. Kereszt.
De ezért nem kell vergődnöd. Tanulságos volt ez a példa, és éppen jól rá is világított a kérdéses dolog velejére, szembeállítva a Landau II könyvet a Novobátzky könyvvel.
con írta:Én többet nem akarok ilyesféle lila ködös dumákat olvasni: ...

Bocs, hogy nem fejtettem ki bővebben. Hosszú lett volna. Talán majd máskor. :) Addig a többi hasznos információm alapján láss tisztábban, érts mélyebben, és tanuld meg, hogy sosem szabad bigott szellemmel fizikázni. A könyveket (főleg ilyen magas fokon) mindig fenntartásokkal kell tanulmányozni! Hibázni emberi dolog, és még a nagyokkal is megesik, ezért nem szentírás egyik fizikakönyv sem minden pontján. :geek: