Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (89961)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.05.10. 02:07

A legkisebb (vagy inkább stacionárius) hatás variációs elve az elméleti fizika talán legfontosabb és legalapvetőbb elméletalkotó módszere. Az energiaimpulzus-tenzor is ez alapján élesztődik fel a relativitáselméletben, és az Einstein-egyenletek megalkotásának is ez az egyik módja, melynek menetét az Einstein-Hilbert hatás elnevezéssel szokták illetni.

Szerintem érdemes a szokásostól (sablonostól, mely eléggé felületes csak) kicsit elmélyültebb szemmel is megvizsgálni, és megvilágítani magát a hatáselvet a relativitáselméletben, mert szerintem vannak benne olyan lényegi dolgok, pontosabban olyan mögöttes tartalmak, amik átlátása nélkül nem értjük igazán, mitől is működik valójában ez a variációs módszer, és miért tudunk áttérni csupán a metrikus tenzor variálására egyéb általános koordináták variálása helyett, ha az energiaimpulzus-tenzor alakját szeretnénk megkapni (ráadásul egyből a helyes szimmetrikus alakban). Az Einstein-egyenletek létezését, mint a gravitáció fizikai jelenségének matematikába fektetésének nagyszerű lehetőségét is igazából (egy picit mélyebben) ez magyarázza majd meg.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90597)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.20. 23:26

A nem relativisztikus klasszikus pontmechanika Lagrange-függvényes legkisebb hatás elvét elég részletesen tárgyalja a Landau I könyv :arrow: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... 01s02.html . A relativitáselmélettel foglalkozó Landau II könyv számos helyen levezetések kiindulásaként alkalmazza a legkisebb hatás variációs elvét, ami nagyon dicséretes dolog. Viszont nagy különbség van egyrészt a relativisztikus és a nem relativisztikus világmodell matematikai struktúrája között, valamint a pontszerű és a folytonos anyagi szerkezet között. (Megjegyzem, hogy a folytonos anyagi szerkezet alatt értem most éppen azt is, ami ténylegesen fizikailag pontszerű, mint pl. az elektromos töltés, de gyakran olyan matematikai módszert alkalmazunk, amiben folytonosan elosztottnak vesszük. Ezt szoktam álkontinuumnak nevezni.) Ezért több "Miért így?", "Miért úgy?" fontos alapvető dologra (felmerülő kérdésre, (már, ha valakiben egyáltalán felmerülnek..)) nem kielégítőek a Landau I könyv magyarázatai, így azokat érdemes újra átgondolni, hiszen éppen azokra támaszkodva alkalmazzuk a relativitáselméletben is a legkisebb hatás módszerét. Itt-ott azért vannak ezekkel kapcsolatban megjegyzések, mondatok a Landau II könyvben is, de szerintem azok még kevesek, és a hatáselv is inkább már csak sablonszerű benne.

Tisztázzuk a talán egyik legszembetűnőbb dolgot, hogy hagyományosan (és a legáltalánosabb esetben) a Lagrange-függvény a(z általános) koordináták (amiket egyszerűen összefoglalva most csak egy -val jelölünk) és azok idő szerinti első deriváltjaitól, valamint az időtől függ: . Ez olyan forma, amiben az idő nem egyenrangú a hagyományos térkoordinátákkal, viszont a relativitáselméletben a tér-idő egyenrangúan összeolvad. Ennek ellenére a Lagrange-függvény ugyan ilyen forma marad, és a tényleges alakja tartalmazza a relativisztikusságra utaló kifejezéseket. Nincs, és nem is kell/lehet a relativitáselméletben a Lagrange-függvényt más analóg formára alakítani a pontmechanikai esetben. Ez látható is a Landau II könyv 42-44. és 69-71. oldalain, valamint a Novobátzky könyv 95-96 oldalain. Ám hatalmas tévedés és matematikai hiba van a Novobátzky könyv 97-98. oldalain (csakúgy, mint Dávid Gyula "Gold-kategóriás..." :D előadásában :arrow: https://www.youtube.com/watch?v=E3cz7b6PnZs 1:54:17-től), ahol ő mégis megpróbálja ezt kovariáns alakra formálni. A hiba magyarázata itt :arrow: viewtopic.php?f=8&t=909&start=108 található, de legfőbb lényege, hogy a Lagrange-függvényből a hatásintegrált a megfigyelő szerinti idővel szorozva kell képezni, amit egyáltalán nem lehet megváltoztatni sajátidőre, HA a pontmechanikánál maradunk.

Ha azonban kontinuum szerkezetre térünk át, akkor azzal a Lagrange-formalizmus kovariáns alakúra változik. Ennek menete pontosan le is van írva az Energia-impulzus-tenzor, megmaradások, tömeg című (lelakatolt) topikban :arrow: viewtopic.php?f=8&t=900&start=6 :

szabiku írta:, ahol jelöli a hagyományos Lagrange-függvényt, és a hagyományos "valódi" időt (amit fentebb -val jelöltünk), azaz nem koordinátaidőt, hanem egy bizonyos megfigyelő sajátidejét, aki a rendszert az adott helyen szemléli, és órájával az ottani események között eltelt időt méri. Tulajdonképpen ezt a szemlélőt az infinitezimális anyagdarabhoz rögzítjük, és ugye már megtárgyaltuk, hogy ez nem értelmezhető a kölcsönhatásban álló anyagrészecskék nyugalmi rendszerének, csupán csak az infinitezimális anyagdarab (mondhatni) nyugalmi rendszerének.
Az hatás invariáns skalár kell legyen. Mivel ebben a szemléletben még a pontszerű anyagrészecskére vonatkozó Lagrange-függvény, és a nyugalmi rendszer is erre vonatkozik, így az egyenletből látható, hogy nem invariáns skalár.

Térelméletről lévén szó, nekünk ez így még egyáltalán nem jó. A Lagrange-függvényt Lagrange-sűrűséggel kell megadnunk, és az egész rendszerre integrálnunk kell, ami a világ esetén a teljes hármas térfogat. Ebben a (már térelméleti) szemléletben már nem a pontszerű anyagrészecske a főszereplő, hanem az infinitezimális anyagdarab, tehát az a következő lesz:

, ahol a Lagrange-sűrűség.

Ezt behelyettesítve, kapjuk:
(A megfigyelő sajátideje átírandó -ra, valamint ne feledjük, hogy csupán "koordinátaidő", és .)

,

ahol .

A jelölések egyszerűsítése végett az integrálási tartományok határait már nem jelöljük, de az elvnek megfelelően értjük.

.

Mivel itt már invariáns skalár, így az Lagrange-sűrűség is az.

szabiku írta: a háromdimenziós tér metrikus tenzorának determinánsa,

melyre a következő áll: , tehát , és mivel , ezért .
(Landau könyv 84. paragrafusa.)

Ebben egy megfigyelő valódi sajátideje, aki az háromdimenziós térbeli pontban (világvonalon) van, tehát számára . Bevezetve egy "koordinátaidőt" (ami nem valódi idő), , és ezzel:

.

Vegyük észre, hogy ebben a nem egyszerűen csak át van írva a mozgó objektum sajátidejére, hanem a leírtak szerint válik azzá.

igazából (inkább) már csak képviseli a hagyományos Lagrange-függvényt, amely eredetileg a , , és mennyiségektől függhetett. A kérdés ugye az, hogy mitől függhet a Lagrange-sűrűség? Hát mivel a megfigyelő szerinti idő a Lorentz-transzformáció miatt más inerciarendszerbeni térbeli távolságokat is jelent, ezért a hagyományos függéshez az esik a legközelebb, amely ezt tartalmazza (lokálisan ugye most tetszőleges inerciarendszert feltételezve), ha az Lagrange-sűrűség mellett függvénye is. Ennek megfelelően a hagyományos függés megfelelője a Lagrange-sűrűséges esetben az függés. Ha azonban ez utóbbit expliciten nem engedjük meg, az a zárt rendszer elképzeléshez közelítő szűkítést jelent. (Azért fogalmaztam ilyen körültekintően az utóbbi mondatot, mert a sűrűséges esetben már ettől még nem biztos, hogy igazán zárt a rendszer. Lehetőség van ebben a sűrűségekkel (folytonos elosztottságokkal) dolgozó formában függés nélkül részrendszereket vegyíteni, melyek nyitottak egymás számára akkor is, ha a másik nincs jelen...) Tehát ekkor a Lagrange-sűrűség: . Azonban ne felejtsük el, hogy a levezetésben nem feltételeztük azt, hogy lenne, tehát általában . Ez pedig azt jelenti, hogy a Lagrange-sűrűség ekkor a és mennyiségekből történő skalárképzések miatt a metrikus tenzornak és első deriváltjainak is a függvénye. Ha ezeket nem tekintjük dinamikai változóknak, akkor ezek révén végül expliciten fog függeni -ktől. Ha helyfüggetlenül egy értéken rögzítjük a metrikus tenzort, akkor ez utóbbit elkerüljük (és a deriváltjai is nullák) ugyan, viszont ha az nem Galilei-féle, akkor még mindig vannak komplikációk. Tehát ha a metrikus tenzor helyfüggő, akkor a rendszer csak úgy lehet zárt, ha a metrika is dinamikai változó. Viszont ezzel maga a téridő is csatlakozik a "mozgás"ban lévő objektumok köréhez (hiszen így az már nem merev), és részt vesz a "mozgást" jelentő energiaátalakulásokban, így csak vele együtt zárt a teljes rendszer. Ebből az is következik, hogy ekkor a Lagrange-sűrűségben kell, hogy legyen olyan különálló tag, amely csak a téridőt leíró mennyiségekből áll, vagyis amik teljesen leírják a téridő metrika szerkezetét. Ezek a mennyiségek a metrikus tenzor és annak első- valamint másodrendű parciális deriváltjai. Ekkor tehát a skalár Lagrange-sűrűség: .

Ezek után tekintsük a Landau II könyv 32. paragrafusát :arrow: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... 04s07.html . Ez egy nagyon-nagyon hanyag és rossz paragrafus, roppant megtévesztő és becsapós, ami felszínesen gondolkozva szinte észre sem vehető, pedig tele van elvi hibával. Ezek egy részét már tárgyaltam a fentebb említett topikban :arrow: viewtopic.php?f=8&t=900&start=7 . Most rátérek a hiba hatásvariációs eredetére.

(Most gravitációs hatás nincs, a téridő merev, és Galilei-féle a koordinátázás, tehát .)

, ahol ugye . Ennek megfelelően képezzük a variációt:

. Kihasználjuk, hogy , mert a differenciál variációja a variáció differenciálja.

.

A középső tag a Gauss-tétel szerint átalakítható, és a teljes térre való integrálás során eltűnik. (A térszerű végtelenben anyag nincs, az időbeli határokon pedig a variáció nulla.) Marad tehát:

.

A Landau könyv amolyan szokás szerűen ezután azt állítja, hogy a szögletes zárójelben álló kifejezés nulla :arrow: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... x1-50002r2 , csakhogy az általában nem igaz. Egyszerűen el van felejtve, hogy itt már általában nem pontszerűek a mozgó fizikai objektumok, mert a folytonos anyag mozgásáról van szó. Ha az integrálási tartomány időszerű részét egy infinitezimálisan kicsi intervallumra szűkítjük, az egész integrálás térszerű kiterjedése még mindig ott van, és a hatás variációjának eltűnése erre az egészre vonatkozik, NEM pedig ennek tetszőlegesen kis darabjára(!!). Ez lényeges.. Az nyilvánvaló, hogy a kontinuum egyes darabkái általában kölcsönhatásban vannak egymással, és ennek megfelelően mozognak. A (32,2) állítás csak abban az esetben jó, ha porszerű (ál)kontinuumról van szó, tehát melynek részecskéi ténylegesen fizikailag PONTszerűek, és csak matematikai módszerből vannak folytonosan elosztva, tehát "ferdítés" nélkül különválaszthatóak. (Vagy még akkor alkalmazható, ha matematikai vizsgálat céljából kiszemelt próbatestként tekintünk az anyag egy kis darabkájára, és így (körültekintően) elválasztjuk a környezetétől, és úgy kalkulálgatunk... De most nem ezt csináljuk.) Legyen most álkontinuumról szó, és akkor tényleg:

.

A Landau II könyv a következőt írja ezután:
Landau könyv írta:"A továbbiakban az eljárás azonos azzal, amit a mechanikában az energiamegmaradás törvényének levezetésekor megismertünk. Eszerint felírjuk, hogy "
(Erre gondol :arrow: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... /ch02.html )

, ahol ugye a mozgó fizikai objektumra vonatkozik, és a teljes megváltozásnak az iránymenti komponensét jelenti (nem pedig az explicit függését..).

Behelyettesítve -nak az előbbi alakját a jobboldal:

, majd megcserélve az utolsó tényezőben a parciális deriválások sorrendjét:

, és kiemelve az szerinti deriválást, kapjuk: .

A teljes egyenlet .

Ennek a baloldalát egy egyszerű trükkel szintén, mint a jobboldal, szerinti divergencia alakúra hozzuk.

. Nullára rendezve: .

A zárójelben álló kifejezés analóg a hagyományos Lagrange-formalizmusra és pontmechanikai esetre vonatkozó energiával, csak itt energiasűrűség jellegű és tenzor szerkezetű. (Landau I könyv 6. paragrafus (6,1).) Ennek megfelelően ez lehet a energiaimpulzus-tenzor, de még probléma adódhat az esetleges nem szimmetrikussága miatt...

A mozgó objektumra vonatkozó teljes megváltozásra, vagyis az iránymenti komponensének megváltozására az esettől függő értelemszerű állítások érvényesek, és ezek alapján tudunk továbbhaladni.

Ha a porszerű (ál)kontinuum PONTszerű részecskéi inkoherensek, azaz nem érintkeznek, és egyéb módon (pl. elektromágnesesen) sem hatnak kölcsön egymással, akkor a rendszer tényleg teljesen zárt, és , vagyis .

Tehát ekkor a fentiek alapján , azaz a zárójelben lévő ( dimenziója alapján) energiasűrűség jellegű mennyiség divergenciamentes.

Ha most visszatérünk oda, ahol a hatásintegrál variációjában a Gauss-tétel alkalmazása után elvesztettünk egy középső tagot, akkor láthatjuk, hogy az majdnem olyan alakú volt, mit a zárójelben lévő utóbbi mennyiség. A Landau II könyv 46. oldalához, és a Landau I könyv 43. paragrafusához hasonlóan tekintsük a megvalósult mozgások mellett a hatást, mint a koordináták függvényét. A Lagrange-sűrűséges esetben ez a következőképpen néz ki:

.

Az integrál Gauss tétele szerint egy zárt hiperfelületi integrál. Az integrálás időszerű intervallumának alsó kezdő részén nem variálunk, így már csak egy végtelen hipersíkon integrálunk valamelyik inerciarendszernek megfelelően. Mivel porszerű álkontinuumról van szó, tekinthetjük a hatást külön az egyes mozgó objektumokra, tehát az adott ponton éppen az áthaladó PONTszerű objektumra vonatkozónak, így az integrálás teljesen megszűnik, és a zárójeles kifejezést a következőképpen írhatjuk:

, ahol az -nak már sűrűség jellege van, valamint a fenti kifejezésből adódóan vektor.

A hatás ugye most az koordináták függvénye, tehát az hatássűrűség is: .

Tehát írható, hogy , valamint, hogy .

az általános impulzussal analóg, csak itt sűrűség jellegű, és tenzor. Így a "nem tiszta" kinetikai tenzort kell jelentse, és a kinetikai energiával analóg, csak sűrűség jellegű. (Esetleges szimmetriaproblémájuk itt még megvan...)

A szóban forgó inkoherens porszerű álkontinuum részecskéi tulajdonképpen zavartalan szabad egyenesvonalú egyenletes mozgást végeznek, és elosztva a tér minden pontján jelen vannak. A hatásintegrál egyszerűen a szabad semleges részecskék hatásának felösszegzéséből adódik. (Itt (+,+,+,-)-os szignatúrát használok.)

.

Tehát . A részecskék állapotát a világvonaluk meredeksége határozza meg, tehát a általános mennyiségeknek a részecskék mennyiségeit értelemszerű megfeleltetni, és az mennyiségeket csupán független rögzített paramétereknek szabad tekinteni a variálás szempontjából (a nem változó -ból való eredete miatt -t szintén).

Ezek alapján a kinetikai tenzor: .

Amiből indexfelhúzással adódik, és ráadásul éppen szimmetrikus is, ahogy kell legyen.

Ha képezzük a hatás variációját az előbbi meggondolások alapján:

,

akkor látható, hogy a variálás a metrika felé húzódik, ami utal a majd később tárgyaltakra...

Ha a porszerű álkontinuum részecskéinek elektromos töltésük van, akkor már nem inkoherensek, és nem végeznek szabad mozgást. A részecskék köztes terét elektromágneses tér tölti ki, és ez alapján kölcsönhatásban vannak egymással. Ha nem veszünk figyelembe sugárzási és elnyelési effektusokat, akkor energiaimpulzus-tenzoruk ily módon egymás komplementerét alkotják, és együttes divergenciájuk nulla marad, csak a teljes Lorentz-erő hat (nincsenek sugárzási fékező és elnyelési gyorsító kiegészítő erők figyelembe véve..).

Az elektromágneses mezőre szintén jó a Lagrange-egyenlet. Ennek a kvantumtérelméletbe nyúló magyarázata van, amit majd egy későbbi hozzászólásomban fogok tárgyalni.

Klasszikus rugalmas igazi kontinuum esetében a egyenlet nem vezet a szokásos alakú Lagrange-egyenletre, ugyanis (ahogy azt már fentebb leírtam):
szabiku írta:Egyszerűen el van felejtve, hogy itt már általában nem pontszerűek a mozgó fizikai objektumok, mert a folytonos anyag mozgásáról van szó. Ha az integrálási tartomány időszerű részét egy infinitezimálisan kicsi intervallumra szűkítjük, az egész integrálás térszerű kiterjedése még mindig ott van, és a hatás variációjának eltűnése erre az egészre vonatkozik, NEM pedig ennek tetszőlegesen kis darabjára(!!). Ez lényeges.. Az nyilvánvaló, hogy a kontinuum egyes darabkái általában kölcsönhatásban vannak egymással, és ennek megfelelően mozognak.

A Lagrange-egyenletet elrontják az állapotváltozások, melyek olyan szimmetrikus belső energiaátalakulásokat jelentenek, amik variációs járulékai az integrálás felösszegezése során kiejtik egymást, és így hatásként nem jelentkeznek. Ez azt is jelenti, hogy a hatásvariációs elven kívül állnak, tehát erre vonatkozólag az nem mond semmi konkrétat, vagyis plusz egyenlet(ek) szükségesek még a tényleges mozgás meghatározásához, a teljes mozgásegyenletek felállításához.

, majd a fenti számolás után .

Hasonlóan próbálunk eljárni, mint fent. Megpróbáljuk szétválasztva tekinteni a rugalmas kontinuumot úgy, hogy egyik része csak a zárójelben lévő első tagot jelentse, így ez "nem tiszta" kinetikus jellegű lesz, és a zárójelben lévő második tag így csak a kölcsönhatást fogja jelenteni. A "nem tiszta" kinetikus nyugalmi tömegsűrűségbe viszont (ahogy az idézőjeles jelzője is mutatja) mindent bele kell számolni, tehát a különválaszthatatlan tiszta kinetikus részt (és csak ezt jelöli már ), a rugalmas nyugalmi energiasűrűséggel ekvivalens nyugalmi tömegsűrűséget (ezeket együtt jelöli), valamint a nyomásnak (vagy skalár nyomáspotenciálnak) megfelelő ekvivalens nyugalmi tömegsűrűséget. Ezek mind így együtt .

.

egyszerűen így a skalár nyomáspotenciálból eredő energiasűrűség, vagyis az izotróp nyomás lesz. (Ez teljes analógiában van a Landau I könyv (6,1), (6,2), (6,3) képleteivel.)

Így tehát , vagy indexfelhúzás után: .

Ha a negatív nyomás esetét is bele szeretnénk venni, akkor a helyett -t írunk, és a nyomás helyett annak abszolút értékét. A a nyomás negatív értéke esetén fellépő erőmegfordító tag.

-----------------------------------------------------------------------------------

Térjünk át most egy kicsit más gondolatmenetre. Láttuk, hogy az Lagrange-sűrűség energiasűrűség jellegű skalár mennyiség, és a hatás ez alapján a következő integrált jelenti:

.

A legkisebb (vagy stacionárius) hatás elve tulajdonképpen azt követeli a megvalósult "mozgásoktól", hogy ha valami bárhol infinitezimálisan kis mértékben másképpen "mozog" (vagyis zajlik le), akkor az nem változtatja meg a hatást. Tekintsük a teljes rendszert zártnak, tehát nincs semmilyen külső világ, így az nem táplálhat semmiféle energiát (vagy ugye ezzel ekvivalens mennyiséget) a létező világba, és fordítva. Ez egyébként még nem zár ki olyat, hogy az energia gravitációs formát öltsön, és fordítva, vagy pl. olyat sem, hogy a létező világon belül esetleg keletkezik vagy eltűnik "energia" (vagy hasonló) valami olyan érdekes csuda folytán, mint pl. a világegyetem tágulása, amivel kapcsolatban már maga az energia fogalma is szétesni látszik... Viszont ez mellett a hatáselv biztosítja az alapvető megmaradási elveket (energia-, impulzus-, impulzusmomentum megmaradás). Ez azt jelenti, hogy a teljes rendszer belső részrendszerei között a megmaradási elveknek megfelelően történnek átalakulások, "mozgások", melyek nyilván egyértelműek (most klasszikus elméletről van szó, és nem statisztikus kvantumelméletről..), azaz határozottak (ehhez általában a hatáselven kívüli egyenletek is szükségesek lehetnek, melyek állapotegyenleteket jelentenek). Először még nem tekintjük a hatás gravitációs részét. Vegyük a teljes energiaimpulzus-tenzor divergenciáját, és ezt tetszőleges koordinátázás esetében, azaz akkor a kovariáns divergenciáját kell vennünk. Mivel a teljes energiaimpulzus-tenzort nézzük, ennek kovariáns divergenciája csupán azokat a mennyiségeket adja ( és esetleg ), amik az állapotegyenletek miatt keletkeznek, és ezeknek kölcsönösen ki kell ejteniük egymást a variációs felösszegződés folytán. (Alakjuk , amelyet ha skalárisan megszorzunk a koordináták variációjával, akkor kifejezésre jutunk. Tehát ezek a tagok nem zavarnak.) A téridő variálása, vagyis a világ (mint eseménysokaság) koordinátáinak variálása pedig éppen azt jelenti, hogy bármilyen megvalósult "mozgásról" is legyen szó, azt ezzel infinitezimálisan kis mértékben megmásítjuk. És mivel a koordináták bizonyos megváltoztatásai a téridő szerkezetét is megváltoztatják, szükségképpen azt is jelenti, hogy a téridőt nem tartjuk merev szerkezetnek, ami némiképpen anyag jellegű tulajdonságokat szerez neki. Ezzel fel tudjuk írni az anyag hatásának variációját, hiszen az energiaimpulzus-tenzor kovariáns divergenciája az említett tagok mellett a külső erősűrűséget jelenti, melyet ha skalárisan megszorzunk egy virtuális elmozdítással, akkor éppen egy virtuális négyesmunka sűrűségét kapjuk, aminek téridő integrálja (mértékegység illesztéssel) éppen a virtuális külső hatást jelenti az anyag szempontjából, ami nem más, mint az anyag hatásának variációja.

. Ami ,

mert ehhez kell majd még feltétlenül hozzávenni a téridő szerkezetének, vagyis a gravitációs térnek a hatását. A negatív előjel csupán egy megelőlegezett konvenció, az pedig a szükséges mértékegység illesztés. Az integrálás térszerűen a végtelenig kell terjedjen, vagy legalább is minden világvonalat fel kell öleljen, időszerűen pedig egy nem végtelen nagy (és nem nulla) intervallumon van. Még egyszer megjegyzem, hogy itt , mint ahogy azt a Landau II könyvben (94,7) hibásan állítja. (És előtte is hibás, mert ahogy írtam, itt .)

A cél az, hogy ezt olyan alakra hozzuk, melyben maga vagy szerepel, és nem pedig a divergenciája. Ezzel olyan hasznos alakra jutunk, amely átalakítással mindig elérhető a hatás Lagrange-sűrűséges alakja felől, és így abból variációs úton meg tudjuk határozni az energiaimpulzus-tenzor alakját.

Adjunk hozzá egy előrelátva kigondolt megfelelő integrált, melynek értéke nulla, és így ezzel nem rontjuk el az összefüggést, viszont hasznos átalakításokat tehetünk vele.

.

Ez azért nulla, mert a Gauss tétellel a tartományt határoló hiperfelületre vett integrállá alakítható, és ott a koordináták variációja nulla. Tehát ezt hozzáadva az egyenlet jobb oldalához átalakításokat fogunk végezni.

.

Először önmagában az első tagon:

.

Bővítettünk -vel, majd a Landau II könyv (86,9) összefüggése alapján léptünk tovább.
Ezt visszaírva a hatásvariáció egyenletébe összevonhatjuk a két tagot.

,

.

Az első sorban csak egybeírtuk az integrálokat, a másodikban a szorzat deriválásának egyszerű szabályát alkalmaztuk, majd utána az index fel-le húzásnál azt használtuk ki, hogy a metrikus tenzor egyszerűen bevihető a kovariáns deriválás alá. Ezután kihasználjuk, hogy az energiaimpulzus-tenzor a tömeg-energia ekvivalencia miatt szimmetrikus.

.

Az utolsó lépésben pedig azt a nagyon fontos dolgot használtuk fel, hogy . Ennek levezetése a Landau II könyv 94. paragrafusában található a 350-351. oldalon :arrow: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... 11s04.html .

Az eredmény azt mutatja, hogy a "mozgás" tekintetében (leszámítva a még szükséges állapotegyenleteket) a szinte mindent jelentő energiaimpulzus-tenzor alakja kinyerhető a Lagrange-sűrűségből pusztán a metrikus tenzor variálásával.

.

Kihasználjuk, hogy , mert a differenciál variációja a variáció differenciálja.

.

A második és az utána következő tagok parciális deriválásai átháríthatóak a metrikus tenzor variációiról a másik tényezőre, és közben alkalmazva Gauss tételét a teljes parciális deriváltak eltűnnek, mert az integráljaik nullát adnak (a határoló felületen a variációk nullák).

.

A szögletes zárójel előtti kihozott negatív előjel szükségessége ezen a ponton nem látható be egyértelműen. Ugyanez az egyenlet a metrikus tenzor inverzével éppen ebben különbözik:

.

(A második vagy a magasabb rendű tagok léte is hasonlóan kérdéses...)

Ez alapján (és izotróp nyomás esetén) a rugalmas kontinuum képletének levezetése megtalálható a már említett Energia-impulzus-tenzor, megmaradások, tömeg című (lelakatolt) topikban :arrow: viewtopic.php?f=8&t=900&start=6 a fenti első idézett rész után. (. Variációs mellékfeltételek, hogy az integrális tömeg és a nyomás állandó.)
szabiku írta:A variációs hatáselv szerint (a levezetést mellőzve) az energiaimpulzus-tenzort a következő alakban kell keresni:

(9) , ahol , ami a kovariáns mozgásegyenletet jelenti.

Az ígért levezetést előbb megtettem. Az áthúzott rész nem kell. Amikor ezt a részt írtam, akkor még nem figyeltem fel a egyenlet hibájára, és hogy a "mozgás"egyenletekhez kellenek az állapotegyenletek is.

A skalár Lagrange-sűrűség, mivel általában vektor, tenzor jellegű mennyiségekből kontrakcióval képződik, nyilván függ a metrikus tenzortól és annak parciális deriváltjaitól. Kérdés, hogy hányadrendű deriváltak variációja számít még a hatás variációjában? Hát ha a Lagrange-sűrűség függ a magasabb rendű deriváltaktól is, mint ahogy azt még jóval fentebb megtárgyaltam a dinamikába bekapcsolódó téridő metrika szerkezetével kapcsolatban, akkor nyilván azoknak a variációját is figyelembe kell venni. A kérdés tehát látszólag majdnem tárgytalan, de egy másik tekintetben mégis éppen lényeges. Mivel az általános relativitáselmélet lokálisan az inerciarendszereket és a gyorsuló rendszereket teszi egyenrangúvá csupán, akkor az azt jelenti, hogy a távolhatás hiánya miatt, a korábban egy "gravitációs erő" által gyorsulónak gondolt rendszert lokálisan egy inerciaerő nélküli inerciarendszernek tekinti. Ezzel tehát az újabb elmélet kiküszöböli a newtoni gravitációs (tér)potenciált, a távolható gravitációs erőt (és térerőt), erőhatást, és helyettük benne ezek szerepét más mennyiségek kicsit más módon töltik be. Viszont mivel a leírni kívánt mozgás valójában ugyan az, vélhetően a felváltó mennyiségek (a metrikus tenzor és az első deriváltjaiból álló Christoffel-féle szimbólumok) némi analógiája után ("térpotenciálok" és "térerősségek"), és a remélt újabb összefüggések (gravitációs téregyenletek), mutatnak a régiekre hasonlóságot. Tehát azután, hogy a newtoni mechanikában (és az elektrodinamikában is) a "mozgás"egyenletek (téregyenletek) a "térpotenciálok" legfeljebb második deriváltjait tartalmazzák, ez vélhetően (és talán egyértelmű okból) továbbra is így marad. Legyen ez egy elvárás, ami majd kiderül, hogy teljesül-e. ( ---> * )

Tekintsük akkor most már a gravitációs hatást is. Az előbb leírtak szerint ezt a téridő nem merevsége által annak ilyenformán nyert lehetőségeit kihasználva szeretnénk előállítani úgy, hogy lokálisan tulajdonképpen a "mozgás" dinamikájára konkrétan nem hat, hiszen a gravitáló mozgás, inerciális mozgás. Ebből következik, hogy az anyag és gravitációs tér hatásintegráljában (Einstein-Hilbert hatás) nem szerepel kölcsönhatási tag.

. Ennek variációja: .

Foglalkozzunk most az utolsó taggal, illetve annak variációjával. Az egyszerűség elve nem egy mindent elsöprő garancia arra, hogy végül minden jó lesz, de azért próbaként nem egy rossz támpont. Alkalmazzuk tehát, és nézzük a legegyszerűbb tenzort, ami teljesen jellemzi a téridő metrika szerkezetét. Ez az görbületi tenzor. Ebből pedig a legegyszerűbb skalár az invariáns skalár görbület: . (Landau II könyv (92,1), (92,6), (92,7) és (92,9) képletek :arrow: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... 11s02.html .) Ez alapján az hatás variációja:

.

Felhasználva a összefüggést az első két tag átalakítására:

.

Mivel a Lagrange-sűrűségek, melyekkel ugye kapcsolatot teremtünk a teljes rendszer részrendszerei között, csak egy konstans szorzó erejéig határozhatók meg a részrendszerre vonatkozó mennyiségekből, ezért egy konstans szorzóval, pontosabban annak előjelével kell illeszteni a hatáselv minimalizáló jellegéhez (amiért legkisebb hatáselvnek hívjuk), és értékével pedig a mennyiségek mértékegysége határozódik meg (vagy fordítva). Így az illesztő konstans előjelének szükségszerűen negatívnak kell lennie. Abszolút értéke pedig Gauss-féle egységrendszerben , ahol , mert a tömeg hagyományos gramm egységeit használjuk.

Nézzük, hogyan alakul az utolsó tagban . Mivel ez invariáns skalár, értéke tetszőleges koordináta-rendszerben kiszámolható. Válasszunk ezért lokálisan geodetikus, azaz lokálisan Galilei-féle koordináta-rendszert. Ekkor, mivel lokálisan a metrikus tenzor konstans, a következőképpen számolhatunk:

.

Felhasználtuk azt, hogy a differenciál variációja, az a variáció differenciálja.
Az első tagban l <--> k összegezőindex jelöléscserét végrehajtva egy parciális deriválás alá vonható a két tag.

.

Az utolsó lépésnél, mivel a Christoffel-féle szimbólumok variációja tenzor, ezért vektor. Így a visszatérés tetszőleges koordinátázásra a vektor kovariáns divergenciáját jelenti.

, amivel a hatás utolsó tagja az integrálás alatt teljes parciális deriválttá alakul.

.

Ez pedig Gauss tételével az integrálási tartományt körülzáró hiperfelületre vett integrállá alakítható, ahol ez a tag eltűnik, mivel ott a gravitációs teret nem variáljuk. Így marad a következő:

.

Ezzel az Einstein-Hilbert hatás:

.

Ami egybevonva a következő alakot ölti:

.

A hatáselv (általában) nem engedi meg, hogy a szögletes zárójelben lévő kifejezés értékét eltűnőnek vegyük, hiszen miután az időszerű integrálás tartományát infinitezimálisan kicsire szűkítjük, a térszerű integrálás során még mindig a világ összes anyagát ki kell integrálnunk. Tévedés azt gondolni, hogy minden ilyen esetben értelmes az, hogy térszerűen csak egy pontban térünk el a variáció során, és (ahogy szokták) ez alapján azt állítani, hogy a szögletes zárójel értékének nullának kell lennie. (Az elektromágneses hullámok és az EM tér esete kivételes...) Az anyagi objektum, vagyis a klasszikus rugalmas anyagi kontinuum legkisebb darabkája egy infinitezimálisan kicsi, DE NEM PONTszerű anyagdarab(!!). A metrika variálása során ezeknek az objektumoknak a "mozgását" variáljuk, és ez nem engedi meg a pontonkénti nézetet (és nem választhatjuk szét az egyes anyagdarabokat sem, mert azok anyagi kölcsönhatásban vannak egymással), csak akkor, ha álkontinuumról van szó, tehát csak matematikai módszerből elosztott a térben az anyag, de fizikailag valójában pontszerű. Tehát valóban folytonos klasszikus rugalmas kontinuum anyag esetén az utóbbi egyenletnél nem tudunk továbblépni.

Ezt a következőképpen is beláthatjuk:

.

Ha a metrikus tenzor variációját visszaalakítjuk a koordináták variációjára, akkor a következőt kapjuk:

.

A szögletes zárójelben lévő kifejezés kovariáns divergenciája általában nem lehet nulla, mert tudjuk, hogy általában , és/de ez mellett azonban mindig áll a Bianchi-azonosság miatt (Landau II könyv (92,5) és (92,10)).

. Ebből pedig látható az előbbi nulla eredmény.

Tévedés azt gondolni, hogy a Bianchi-azonosság kiróhatja az energiaimpulzus-tenzorra annak kovariáns divergenciájának eltűnését (melyhez ráadásul csak a hatáselv hibás felfogása állna itt mellé). Az energiaimpulzus-tenzor megmásíthatatlanul olyan, ahogyan az felállt ez utóbbi hatáskiegészítő próbálkozás előtt. Az állapotegyenlet szükségessége hagyományos anyagi kontinuum esetén nyilvánvaló. Egyértelműen érezhető, hogy nincs igazán mód a geometrizálásra, mert a téridő geometriai jellemzői egyszerűen nem képesek az állapotegyenletek divergenciazavarását megadni. A pozitív és negatív nyomás esetét sem képesek megkülönböztetni. (Az energiaimpulzus-tenzorban a nyomás abszolút értéke szerepel csak, az előjele nem... Ugyan úgy görbíti a teret a negatív nyomás is, mint a pozitív. Ez már abból is érezhető, hogy mindkettő eléréséhez pozitív energia azaz tömeg kell.) A gravitációs általános relativitáselmélet nem képes feldolgozni a rugalmas valódi anyagi kontinuum esetét. Az ellentmondás feloldhatatlan. A Einstein-egyenlet hamis. Kis csalással lehet csak alkalmazni úgy, hogy általában (vagy talán mindig(??)) a nyomás abszolút értéke sokkal kisebb az energiasűrűségnél. A változásai ettől még persze lehetnek nagyok, de ha nem robbanásszerű eseteket (vagy fordítottját) vizsgálunk a gravitációs kölcsönhatás tekintetében, akkor az anyag állapotváltozásainak divergenciamódosító mértéke kicsi marad. Ez mellett nem egzakt módon így-úgy még esetleg figyelembe szoktak venni valahogyan egy egyszerű állapotegyenletet, és akkor ezzel mondanak valami kozmológiai dolgot eredményként pl..

Fény vagy elektromágneses hullámok esetében nincs divergenciaprobléma, mert az EM hullámok energiaimpulzus-tenzorának kovariáns divergenciája nulla. A vákuumbeli elektromágneses hullámok (és EM tér) kis darabkái nincsenek anyagi kölcsönhatásban egymással, hanem egyszerűen matematikailag teljes mértékben meghatározzák egymást. Ezért nem értelmetlen az, hogy akár csak egy pontban térünk el a hatás variációja során, tehát ebben az esetben nincs ilyen gond, az Einstein-egyenlet áll. A téridő skalár görbületére nulla érték adódik, de ez még nem jelenti azt, hogy a hármastér görbületlen. A (pl. távoli) tartományok energiáival ekvivalens tömegeknek gravitációsan vonzaniuk kell egymást, ami azt jelenti, hogy a hármastér görbületének ez pozitív járulékot ad, mint bármilyen más (pozitív) tömeg. (A téridő gravitációs hullámai tekintetében szintén ez a helyzet.)

Az álkontinuum jellegű töltésekkel és az elektromágneses tereikkel már eleve nem tud megbirkózni a Lagrange-formalizmus, mert nem tudjuk figyelembe venni ezzel a módszerrel a sugárzási visszahatást és fordítottját, de azt elhagyva szintén nincs gond.

( * ---> ) Egy korábbi elvárásra választ adva látható, hogy az Einstein-egyenlet (mint "téregyenlet") nem tartalmazza a metrikus tenzor (mint "térpotenciálok") másodrendűnél magasabb deriváltjait.



dgy
Hozzászólások: 22

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90709)

HozzászólásSzerző: dgy » 2017.06.23. 20:25

szabiku írta:Hozzászólás forrása A gravitációs általános relativitáselmélet nem képes feldolgozni a rugalmas valódi anyagi kontinuum esetét. Az ellentmondás feloldhatatlan. Az Einstein-egyenlet hamis.

Na végre valaki kimondta! Ez a marha Einstein meg a matematikai kókler Hilbert (aki 1915-ben az Einstein-egyenletek variációs levezetését csinálta) immár több mint száz éve hülyítik az emberiséget! A sok ostoba fizikus és kozmológus meg persze bedőlt nekik...

De végre jött szabiku (ismertebb munkái: "A második differenciálok általános elmélete, különös tekintettel a közvetett függvények közvetlen érzékelésére", "Az érintőterek korlátlan szaporítása átparaméterezés segítségével és más szexuálmatematikai tanulmányok", "Létezik-e az Akármilyen effektus, avagy kinek higgyünk: Akárki professzornak vagy Nekem", "Antimarxista közlemények csakazértis", "Az az érzésem - hasznos publikációs fogások és tanácsok nagymellényeseknek stb.), és itt is rendet csinált.

Le kell borulni a nagysága alatt. Mikor lesz a szoboravatás?

dgy

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90712)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.23. 21:27

dgy írta:Mikor lesz a szoboravatás?

Még egyelőre élek és virulok.. :D

Morcos
Hozzászólások: 1390

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90713)

HozzászólásSzerző: Morcos » 2017.06.23. 21:36

szabiku írta:
dgy írta:Mikor lesz a szoboravatás?

Még egyelőre élek és virulok.. :D


Van akinek még életében szobrot állítanak :)

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90717)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.23. 22:21

Asszem az valami komcsi szokás csak. :)

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7869
Tartózkodási hely: Szoboszló

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90718)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2017.06.23. 22:23

szabiku írta:Hozzászólás forrása Einstein-egyenlet hamis.
Ezt bármilyen kísérlet igazolni tudná, vagy a fizika csak azon ágában hamis, ami a valóságban nem létezik? :)

G.Á
Hozzászólások: 40

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90722)

HozzászólásSzerző: G.Á » 2017.06.23. 22:50

Kizárólag hirtelen felindulásból regisztráltam ide.

Kedves szabiku, te emlékeztetsz valakire aki egy évfolyammal felettem kezdett fizikatanárnak tanulni. Őt, a saját bevallása szerint "nem érdekelte a matematika, csak a fizika". Nem végezte el a tanulmányait.
Nem az a baj, hogy nem értesz bizonyos (véleményem szerint alapvető) fogalmakat/műveleteket/módszereket, hiszen én magam is igen sok dologgal csak igen távolról vagyok ismeretségben.
A baj az, hogy rengeteg olyan dolgot írsz le, amit te magad sem értesz, de amiről azt gondolod hogy érted.

Egy régi ismerősömtől való az az idézet hogy: "Én csak azért tűnök okosnak, mert csak akkor szólok hozzá, amikor tényleg értek hozzá."
Megfontolandó tanács részedre.

Elkezdtem olvasni a szövegedet, de már az elején kiviláglik néhány rád jellemző dolog.
1) Új, (általában felesleges) definíciókat használsz, definiálás nélkül.
Viszont nagy különbség van (...) a pontszerű és a folytonos anyagi szerkezet között. (Megjegyzem, hogy a folytonos anyagi szerkezet alatt értem most éppen azt is, ami ténylegesen fizikailag pontszerű, mint pl. az elektromos töltés, de gyakran olyan matematikai módszert alkalmazunk, amiben folytonosan elosztottnak vesszük. Ezt szoktam álkontinuumnak nevezni.)

Ez mi? Ha folytonosnak veszel (a "fizikailag pontszerűt" is, bármit is jelentsen ez) akkor nincs értelme a megkülönböztetésnek.
"Álkontinuum"-nak pedig egyedül te nevezel a google-szerint bármit is:
https://www.google.hu/search?q=%C3%A1lkontinuum&ie=utf-8&oe=utf-8&client=firefox-b-ab&gfe_rd=cr&ei=TXVNWfH9Fqz08AeYl5D4Cg#q=%22%C3%A1lkontinuum%22

Angolul, pseudo-continuum alatt találok többféle dolgot is, de semmi relevánsat.

2) A forrástanulmányozás hiánya

Ezek után tekintsük a Landau II könyv 32. paragrafusát :arrow: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... 04s07.html . Ez egy nagyon-nagyon hanyag és rossz paragrafus, roppant megtévesztő és becsapós, ami felszínesen gondolkozva szinte észre sem vehető, pedig tele van elvi hibával.


A könyvek természetesen nem szentírások. Én magam is találtam hibát, a Landau féle Hidrodinamikában, konkrétan a nehézségi-kapilláris hullámok diszperziós relációjában volt egy konstans kihagyva.
De elvi hibát aligha találhat olyasvalaki aki egészen elemi műveleteket elront.

Ne vedd személyeskedésnek/fikázásnak/"káromlásnak"/fitogtatásnak azt amit itt most elmondtam.
Ha neked úgy tetszik, magamat sem tartom okosnak, de amit érteni vélek azt többnyire értem is.

Ha esetleg konkrét hibák megjelölését hiányolod:
Az elektromágneses mezőre szintén jó a Lagrange-egyenlet. Ennek a kvantumtérelméletbe nyúló magyarázata van, amit majd egy későbbi hozzászólásomban fogok tárgyalni.


Nem, amit írtál az nem jó. Az elektromágneses mezőt nem lagrange-függvény hanem Lagrange-sűrűségből szokás levezetni, és a q-k helyén is más fog szerepelni.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90723)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.23. 22:59

mimindannyian írta:
szabiku írta:Einstein-egyenlet hamis.
Ezt bármilyen kísérlet igazolni tudná, vagy a fizika csak azon ágában hamis, ami a valóságban nem létezik? :)

Ehhez nem kell kísérlet.
Az anyag klasszikus keretekbe illő anyagi állapotát pl. a kvantumfizika határozza meg. Ezt nincs módja se "látni", se meghatározni a téridő szerkezetének. Az általános relativitáselmélet pedig csak arra képes, amire a téridő szerkezete matematikailag lehetőséget ad. Nincs tehát lehetőség itt olyan geometrizálásra, amely magába foglalná az anyagi állapotegyenleteket is.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7869
Tartózkodási hely: Szoboszló

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90726)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2017.06.23. 23:30

Vagyis az állításod üres, tartalmatlan a valóságra vonatkoztatva?

G.Á
Hozzászólások: 40

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90727)

HozzászólásSzerző: G.Á » 2017.06.23. 23:47

Az anyag klasszikus keretekbe illő anyagi állapotát pl. X határozza meg.

Mit jelent ebben a kontextusban az anyagi állapot?
Vagy a "klasszikus keretekbe illő"?
Azt hogy a téridő görbülete elhanyagolható az adott jelenségkörben?

Ezt nincs módja se "látni", se meghatározni a téridő szerkezetének.

Ha érted hogy mit írtál le, akkor kérlek mondd meg, mert egy külső szemlélelő azt olvassa ki ebből hogy:
"egy definiálatlan dolgot nem határoz meg a téridő szerkezete (vagyis független attól hogy a tér topologikus tér, vagy differenciálható sokaság? Vagy a dimenziószámtól független?)"

Az általános relativitáselmélet pedig csak arra képes, amire a téridő szerkezete matematikailag lehetőséget ad.

A téridő szerkezetével kapcsolatban bizonyos feltételezésekkel élünk, ezekre épül az ált.rel matematikai háttere.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90729)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 00:32

G.Á: Hirtelen felindulásból, meg ilyen "elkezdtem olvasni a szövegedet", nem hinném, hogy érdemlegesen tudnál valóban felülkerekedni azon az írásomon.
Előítéleted, és leszólásod van csupán (amit ugye mindenképpen meg kellett tenned...), de semmi érdemleges hozzászólásod a kifejtett témámhoz nincs.

1) Hiába keresed a Google-be, én alkottam magamnak, és az érteni is kívánó olvasóimnak egy alkalmas szókapcsolatot. Az általad feleslegesnek vélt kontinuum-álkontinuum megkülönböztetésem éppen, hogy nagyon is lényeges. Nem csak a szövegértés miatt, hanem fizikai szempontból lényeges a különbség, és matematikai szempontból is. Nem érted, hogy matematikailag mekkora különbség van egy PONT és egy infinitezimálisan kicsi valami között. Ezt gondold át!

G.Á írta:Ha folytonosnak veszel (a "fizikailag pontszerűt" is, bármit is jelentsen ez) akkor nincs értelme a megkülönböztetésnek.

Hatalmas tévedés..

G.Á írta:2) A forrástanulmányozás hiánya

Na, ezt a kijelentésed ugyan mire alapozod??
Kétszer-háromszor felnyitottam a könyvet, beleolvasgattam, és azt mondtam "áhá!", majd leültem, és hirtelen csak úgy felindulásból (nehogy ugye már azok a gyengeelméjű tudósok jobbat írjanak, mint én, vagy nehogy valaki azt higgye jobban tudják nálam) megírtam gyorsan azt a fenti átgondolatlan össze-vissza irományt, aztán most örülök magamnak...
:) Igen. Persze.. Bizonyára így van... És most te (kedvesen) lelepleztél. :)
Ugyan már...


Találtál egy apró vacak elírást(?) :) Az nem semmi..
G.Á írta:De elvi hibát aligha találhat olyasvalaki aki egészen elemi műveleteket elront.

Egyszer (kétszer) elrontottam valamit. Ezek szerint, akkor szerinted törvényszerűen már csak hülye lehetek. :x

G.Á írta:Nem az a baj, hogy nem értesz bizonyos (véleményem szerint alapvető) fogalmakat/műveleteket/módszereket, hiszen én magam is igen sok dologgal csak igen távolról vagyok ismeretségben.

Ez roppant kedves. Amolyan: "Ne búsulj, én sem értek mindent... (de te még kevesebbet. 8-) )". :mrgreen:

G.Á írta:Egy régi ismerősömtől való az az idézet hogy: "Én csak azért tűnök okosnak, mert csak akkor szólok hozzá, amikor tényleg értek hozzá."
Megfontolandó tanács részedre.

:D :D :D :D

G.Á írta:Ne vedd személyeskedésnek/fikázásnak/"káromlásnak"/fitogtatásnak azt amit itt most elmondtam.
Ha neked úgy tetszik, magamat sem tartom okosnak, de amit érteni vélek azt többnyire értem is.


:mrgreen: :mrgreen: :mrgreen: :geek: Leszel a barátom?

G.Á írta:Ha esetleg konkrét hibák megjelölését hiányolod:
szabiku írta:Az elektromágneses mezőre szintén jó a Lagrange-egyenlet. Ennek a kvantumtérelméletbe nyúló magyarázata van, amit majd egy későbbi hozzászólásomban fogok tárgyalni.

Nem, amit írtál az nem jó. Az elektromágneses mezőt nem lagrange-függvény hanem Lagrange-sűrűségből szokás levezetni, és a q-k helyén is más fog szerepelni.

Valamit nagyon benéztél.. Ebből is látszik, hogy csak beleolvasgattál, de nem is akarod érteni, amit írok, csak rögtön leszólni. Remélem nem kell megmagyaráznom, hogy mit értettem Lagrange-egyenlet alatt.
(Egyébként a hagyományos Lagrange-egyenlettel is le lehet vezetni az elektromágneses mezőt..)

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90730)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 00:35

Lemaradtam.. Látom közben tovább olvastad, és még kérdeztél.
Na még a végén megrendesedsz... :D
Hamarosan válaszolok az utóbbira.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90731)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 00:49

G.Á írta:Mit jelent ebben a kontextusban az anyagi állapot?
Vagy a "klasszikus keretekbe illő"?
Azt hogy a téridő görbülete elhanyagolható az adott jelenségkörben?

Nem.
"klasszikus keretekbe illő anyagi állapot" alatt értettem a pl. kvantumfizikai eredetű olyan anyagállapotot, amely tükröződik klasszikus mennyiségekben (pl. nyomás). Az "anyagi" szó azért kellett bele, hogy kiüssem a pl. makroszkópikus elrendeződésre utalást. Egyszerűen ennyi, nem bonyolult.

G.Á
Hozzászólások: 40

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90732)

HozzászólásSzerző: G.Á » 2017.06.24. 01:14

Nem érted, hogy matematikailag mekkora különbség van egy PONT és egy infinitezimálisan kicsi valami között.

Így már világos, de inkább ezt írd le egyszer mint új szavakat.

Ezek szerint, akkor szerinted törvényszerűen már csak hülye lehetek.

Nem, ez nem törvényszerű.

Ez roppant kedves. Amolyan: "Ne búsulj, én sem értek mindent... (de te még kevesebbet. 8-) )

Sajnálom. Mindig is rosszul tudtam kommunikálni az emberekkel.

Leszel a barátom?

Nem.

Valamit nagyon benéztél.. Ebből is látszik, hogy csak beleolvasgattál

Elismerem.

Helyette itt egy másik:
A pozitív és negatív nyomás esetét sem képesek megkülönböztetni. (Az energiaimpulzus-tenzorban a nyomás abszolút értéke szerepel csak, az előjele nem... Ugyan úgy görbíti a teret a negatív nyomás is, mint a pozitív. Ez már abból is érezhető, hogy mindkettő eléréséhez pozitív energia azaz tömeg kell.)

Ez megintcsak nem igaz, és ha jól emlékszem, egyszer már le lett írva egy konkrét példa a negatív nyomás energiaviszonyaira.

"klasszikus keretekbe illő anyagi állapot" alatt értettem a pl. kvantumfizikai eredetű olyan anyagállapotot, amely tükröződik klasszikus mennyiségekben (pl. nyomás). Az "anyagi" szó azért kellett bele, hogy kiüssem a pl. makroszkópikus elrendeződésre utalást. Egyszerűen ennyi, nem bonyolult.


A nyomásnak kevesebb köze van a kvantummechanikához mint a statisztikus fizikához.
Amúgy ez majdnem minden fizikai mennyiséget jelenthet.
Viszont a szóhasználatod rendkívül zavarbaejtő.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90733)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 01:16

A klasszikus anyagnak van olyan állapota, hogy pl. ilyen sűrűséghez ilyen hőmérsékleten ilyen nyomás tartozik.
Most mondtam egy példát. A hőmérséklet eleve problémás a relativitáselméletben (de ezzel még nem sokat foglalkoztam..), úgyhogy ezt hagyjuk ki...
Szóval vannak olyan anyagjellemzők, amelyek értékei annál az anyagnál összetatoznak. Ezekre így állapotegyenletek érvényesek. Anyagi állapotegyenlet. Ezek is szükségesek a tényleges mozgáshoz, vagyis annak az egyenleteihez, a mozgásegyenletekhez.
Ezeket nem tudja magába foglalni az Einstein-egyenlet. Hogyan is tudná? Az csak a tömegvonzással foglalkozik. A tömegvonzás, vagyis a gravitáció kevés az (igazi) anyagi kontinuum mozgásának meghatározásához, de PONTszerű, vagyis porszerű anyagi (ál)kontinuum esetében már elég lehet.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90734)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 01:27

G.Á írta:Viszont a szóhasználatod rendkívül zavarbaejtő.

Igyekszem, de a téma nehéz, nem tudok minden részletre, minden nyelvtani elfedésre kitérni. Olykor szóhasználatomban támaszkodok kicsit a korábbi írásaimra, és az azokban már leírtakra, megfogalmazottakra.
Ha csak így ezt az utóbbi dolgozatomat elolvasod, garantáltan nehéz téma, és csak kellő képzettséggel érthető meg. Sajnálom, ez ilyen. (Magas szintű. :D )

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90735)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 01:53

G.Á írta:Helyette itt egy másik:
szabiku írta:A pozitív és negatív nyomás esetét sem képesek megkülönböztetni. (Az energiaimpulzus-tenzorban a nyomás abszolút értéke szerepel csak, az előjele nem... Ugyan úgy görbíti a teret a negatív nyomás is, mint a pozitív. Ez már abból is érezhető, hogy mindkettő eléréséhez pozitív energia azaz tömeg kell.)


Ez megintcsak nem igaz, és ha jól emlékszem, egyszer már le lett írva egy konkrét példa a negatív nyomás energiaviszonyaira.

Jó. Legyen két eset. Egy anyagdarabot képzelj el, már statikus állapotban. A két eset ugyanolyan, csak egyetlen különbséggel: Az egyik esetben ugyan azt a méretet, sűrűséget, tehát tömeget, alakot, ... stb. erő ellenében széthúzással értük el, a másik esetben erő ellenében összenyomással értünk el. Az egyik esetben negatív nyomás uralkodik az anyagban, a másikban pozitív, de abszolút értékben egyeznek. Mindkét esetben ugyan annyi energiát fektettünk be, tehát növeltük a relativisztikus tömegét.
Szerinted a két esetben más a gravitációs terük??

G.Á
Hozzászólások: 40

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90744)

HozzászólásSzerző: G.Á » 2017.06.24. 11:06

Az egyik esetben negatív nyomás uralkodik az anyagban, a másikban pozitív, de abszolút értékben egyeznek. Mindkét esetben ugyan annyi energiát fektettünk be, tehát növeltük a relativisztikus tömegét. Szerinted a két esetben más a gravitációs terük??

Definíciós különbségektől eltekintve, még ha az energiasűrűségük azonos is, a nyomásuk nem, ebből eredően az energia-impulzus tenzoruk sem, ha pedig az Einstein-egyenleteknek lehet hinni, a két eset téridőgörbülete is eltérő.

Az hogy te ettől eltérő végeredményre számítasz, nem jelenti azt hogy az ált.rel hamis, hanem csak azt, hogy az általa jósolt eredmény nincs egyezésben az általad várttal.

Igyekszem, de a téma nehéz, nem tudok minden részletre, minden nyelvtani elfedésre kitérni. Olykor szóhasználatomban támaszkodok kicsit a korábbi írásaimra, és az azokban már leírtakra, megfogalmazottakra.

Hiába akarsz új szavak kitalálásával segíteni, jó esetben másokat, rossz esetben magadat zavarod össze.
Bár igaz ami igaz, az "aktív bázisvektor-sűrűséget"-et valószínüleg még jó ideig nem fogom elfelejteni. Ennek definiálására egyébként most is van lehetőséged.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90746)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 13:59

G.Á írta:Definíciós különbségektől eltekintve, még ha az energiasűrűségük azonos is, a nyomásuk nem, ebből eredően az energia-impulzus tenzoruk sem, ha pedig az Einstein-egyenleteknek lehet hinni, a két eset téridőgörbülete is eltérő.

Persze hogy nem azonos a nyomásuk, hát én mondtam, hogy csak ebben különbözzenek, így az energiaimpulzus-tenzoruk is csak ebben különbözNE. Csakhogy az az energiaimpulzus-tenzor nem lenne O.K. Az energiaimpulzus-tenzor nem lehet akármilyen.
Szerinted van olyan, hogy negatív impulzus??
Értsd úgy, hogy ellentétes irányú, mint a hozzá tartozó sebesség.
Fogok egy ágyút, amivel szemből rád lövök, és te nem hátrafelé szállsz el, hanem elkezdesz felém repülni, mert negatív volt az ágyú vagy ágyúgolyó.

G.Á írta:Az hogy te ettől eltérő végeredményre számítasz, nem jelenti azt hogy az ált.rel hamis, hanem csak azt, hogy az általa jósolt eredmény nincs egyezésben az általad várttal.

Roppant bölcs vagy B.meg. Értem, értem. Megint csak azt pofázod, és csak így a levegőből, hogy én csak hülye lehetek, és csak hülyeség lehet, amiket állítok, magyarázok...
Mi az, hogy "én eltérő végeredményre számítok"?? Mi a picsáról beszélsz te??
Fested a képet, hogy én, csak mint egy hülyegyerek állok, és bámulok tehetetlenül, várom mi lesz valaminek a végeredménye.
Te nem fogod fel, hogy én ezzel foglalkozok. Én gondoltam, alkottam, fogalmaztam, számoltam, magyaráztam, eredményeztem pl. azt ott fentebb??
A francnak kell ezeket a hülye ködös leszorító dumákat ideírnod, miközben el sem olvasod rendesen amiről szó van, nem is érdekel a téma, érteni sem akarod, csak sunyi módon kijelentgeted, hogy én hülye vagyok, csak az lehetek, mert itt áltrelről és Einsteinről van szó, akik bizonyára istenek, és sosem hibáztak egyszer sem, amit alkottak az csak olyan lehet, hogy mindenféleképpen, és mindenhonnan nézve jónak mutatkozik, nincs értelme semmiben sem kételkedni, vagy vizsgálni, főleg nekem... De a lényeg, hogy te itt megtedd a téged magasító és engem alacsonyító mondataidat. Anélkül, hogy rendesen foglalkoztál volna a témával előtte, és valóban érdemleges észrevételed, hozzászólásod, tárgyalni valód lenne.
Hányingerem van az ilyen kozmofóros sunyi alakoktól. Pontosan olyan vagy, mint az ottani mag, Slacival és Gyével az élen, de hogy ki ne hagyjam a többi sunyi rosszindulatú alakot (nem mondom milyen bandatagot :mrgreen: ): apicont, regilt, banzájt, stb. Ti többnyire csak képmutatásból vagytok néha normálisak, és csak a legnagyobb képmutatásból "kedvesek". Előbb-utóbb mindegyikőtök kimutatja a foga fehérjét. Elvárásotok, hogy veletek szemben a másik hülye legyen, és csak tőletek zabálja a tudást, mert tikteket nyilván csak ez elégít ki...

Morcos
Hozzászólások: 1390

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90747)

HozzászólásSzerző: Morcos » 2017.06.24. 14:21

Te csak kijelentetted, hogy az Einstein-egyenlet hamis. De azt már nem írtad fel, mi legyen akkor helyette.

G.Á
Hozzászólások: 40

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90748)

HozzászólásSzerző: G.Á » 2017.06.24. 14:35

Szerinted van olyan, hogy negatív impulzus??
Értsd úgy, hogy ellentétes irányú, mint a hozzá tartozó sebesség.

Ha jól rémlik, éppenséggel van olyan eset, hogy a csoportsebesség, és az ahhoz társítható energiaáram ellentétes irányú a fázissebességgel.
Elektromágneses hullámokra biztosan, de talán hullámfüggvényekre is létezhet hasonló.

Értem, értem. Megint csak azt pofázod, és csak így a levegőből, hogy én csak hülye lehetek, és csak hülyeség lehet, amiket állítok, magyarázok...

Nem csak az lehet, de ha egyszer hibás premisszából indulsz ki, a végeredményed is az lesz.

Mi az, hogy "én eltérő végeredményre számítok"?? Mi a picsáról beszélsz te??

Erről:
A pozitív és negatív nyomás esetét sem képesek megkülönböztetni. (Az energiaimpulzus-tenzorban a nyomás abszolút értéke szerepel csak, az előjele nem... Ugyan úgy görbíti a teret a negatív nyomás is, mint a pozitív. Ez már abból is érezhető, hogy mindkettő eléréséhez pozitív energia azaz tömeg kell.)


Fested a képet, hogy én, csak mint egy hülyegyerek állok, és bámulok tehetetlenül, várom mi lesz valaminek a végeredménye.

Nem állítok ilyet. Véleményem szerint például ülsz miközben írsz.

Te nem fogod fel, hogy én ezzel foglalkozok.

Ezt még éppen sikerül feldolgoznom.

A francnak kell ezeket a hülye ködös leszorító dumákat ideírnod, miközben el sem olvasod rendesen amiről szó van

Ebben az egyben abszolut igazad van.

mert itt áltrelről és Einsteinről van szó, akik bizonyára istenek, és sosem hibáztak egyszer sem, amit alkottak az csak olyan lehet, hogy mindenféleképpen, és mindenhonnan nézve jónak mutatkozik, nincs értelme semmiben sem kételkedni, vagy vizsgálni

Kifejezetten az a véleményem hogy érdemes kételkedni benne. Vannak is olyan mérési eredmények amelyek ellentmondanak neki, csakhogy azok a Newtoni határértékben térnek el.
Ezen alapult például a sötét anyag-hipotézis.

De a lényeg, hogy te itt megtedd a téged magasító és engem alacsonyító mondataidat.

Én, -bevallom hogy nagyon naívan- megpróbáltam segíteni, és felhívni a figyelmedet például a zavaros fogalomhasználatodra.
Mea culpa.

dgy
Hozzászólások: 22

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90749)

HozzászólásSzerző: dgy » 2017.06.24. 14:50

szabiku írta:Hozzászólás forrása Roppant bölcs vagy B.meg. Értem, értem. Megint csak azt pofázod, és csak így a levegőből, hogy én csak hülye lehetek, és csak hülyeség lehet, amiket állítok, magyarázok...
Mi az, hogy "én eltérő végeredményre számítok"?? Mi a picsáról beszélsz te??
Fested a képet, hogy én, csak mint egy hülyegyerek állok, és bámulok tehetetlenül, várom mi lesz valaminek a végeredménye.
Te nem fogod fel, hogy én ezzel foglalkozok. Én gondoltam, alkottam, fogalmaztam, számoltam, magyaráztam, eredményeztem pl. azt ott fentebb??

Végül csak kimutatta a foga fehérjét a Nagy szabiku, az "aktív bázisvektorsűrűség" világhírű feltalálója.

Szemétkedik, káromkodik (saját szóhasználatával: "káromol"), mivel tudományos érvei nincsenek, a "matematikája" hibás, csak az önbizalma és a pimaszsága határtalan. "Én ezzel foglalkozok" - mondja egy fizikusnak, aki már diákkorában több fizikaversenyt nyert, és már akkor ismerte a második deriválás szabályait, amivel szabiku még ma sincs tisztában.

"Én gondoltam, alkottam, fogalmaztam, számoltam, magyaráztam, eredményeztem" - igen, olyan is lett az eredménye: egy nagy rakás...

Einstein szerint (aki ugyebár nem orákulum, de néha jó hallgatni rá): "Két dolog határtalan: a világegyetem és az emberi butaság." Nyugodtan hozzávehetjük az alaptalan önimádatot és a pimaszságot is.

dgy

Mojjo
Hozzászólások: 267

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90751)

HozzászólásSzerző: Mojjo » 2017.06.24. 15:14

szabiku írta:én ezzel foglalkozok


Ez pontosan mit jelent, szabiku? Mert annyi látszik, hogy random netes fórumokon próbálsz random netezőket győzködni, miközben fizikusnak mondod magad, holott nyilvánvalóan nem vagy az - ez még abban a témában is kiderült, ahol az értelmes oldalt próbáltad képviselni a még nálad is elborultabbakkal szemben. Szóval pontosan mit jelent az ezzel foglalkozol kitétel?

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90758)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 16:00

Morcos írta:Te csak kijelentetted, hogy az Einstein-egyenlet hamis. De azt már nem írtad fel, mi legyen akkor helyette.

Akkor olvasd el mégegyszer, mert nem csak úgy hasraütésre jelentettem ki egy mondatban, hanem egyrészt erről szól a dolgozatom, és az is benne van, hogy miért nem írtam fel helyette másikat. (istenem :facepalm: )

Morcos
Hozzászólások: 1390

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90759)

HozzászólásSzerző: Morcos » 2017.06.24. 16:04

szabiku írta:Akkor olvasd el mégegyszer, mert nem csak úgy hasraütésre jelentettem ki egy mondatban, hanem egyrészt erről szól a dolgozatom, és az is benne van, hogy miért nem írtam fel helyette másikat. (istenem :facepalm: )


Akkor meg miért nem publikálod az arxivon? dgy lesz a mentorod :D

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90761)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 16:06

dgy írta:"Én ezzel foglalkozok" - mondja egy fizikusnak

pl. Jánossy Lajos is fizikus volt, sőt még tanár is... :mrgreen:

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90762)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 16:07

Morcos írta:Akkor meg miért nem publikálod az arxivon?

Mert még nem vagyok készen.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90763)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 16:10

dgy írta:Nagy szabiku, az "aktív bázisvektorsűrűség" világhírű feltalálója.

Igen. :D

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90764)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 16:16

Mojjo írta:Ez pontosan mit jelent, szabiku? Mert annyi látszik, hogy random netes fórumokon próbálsz random netezőket győzködni, miközben fizikusnak mondod magad, holott nyilvánvalóan nem vagy az - ez még abban a témában is kiderült, ahol az értelmes oldalt próbáltad képviselni a még nálad is elborultabbakkal szemben. Szóval pontosan mit jelent az ezzel foglalkozol kitétel?

Csak azt értettem rajta, hogy igen sokat foglalkozok vele, és nyilván kellett is, hogy olyan szinten írjam meg az eddigi dolgozataimat.
aláhúzás: az csak vicc volt. :D

G.Á
Hozzászólások: 40

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90765)

HozzászólásSzerző: G.Á » 2017.06.24. 16:17

szabiku írta:Hozzászólás forrása
dgy írta:Nagy szabiku, az "aktív bázisvektorsűrűség" világhírű feltalálója.

Igen. :D


De komolyan, szépen kérlek, mondd meg hogy az mit jelent.

Morcos
Hozzászólások: 1390

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90766)

HozzászólásSzerző: Morcos » 2017.06.24. 16:19

szabiku írta:
dgy írta:Nagy szabiku, az "aktív bázisvektorsűrűség" világhírű feltalálója.

Igen. :D


dgy csak visszatért forumozni miattad :)

Mojjo
Hozzászólások: 267

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90767)

HozzászólásSzerző: Mojjo » 2017.06.24. 16:50

szabiku írta:Csak azt értettem rajta, hogy igen sokat foglalkozok vele

Végülis, sok anyuka/apuka/nagymama tölt igen-igen sok időt azzal, hogy feltúrják a netet oltásokkal kapcsolatos kamucikkek után. Ők pl immunológiával és mikrobiológiával foglalkoznak. Legalábbis ezek szerint. De vannak, akik nemzetközi politológiával, valamint kémiával - mondjuk az egyszeri ember csak azt látja, hogy szerintük a háttérhatalmak chemtraillel mérgeznek minket.

A valamivel foglalkozunk nem ezt jelenti. Inkább azt, hogy az a hivatásunk, és megfelelően kvalifikáltak is vagyunk arra a hivatásra. Nyilván itt erről nincs szó - mint ahogy a fenti példákban sem -, te csak szimplán az idődet töltöd vele.

szabiku írta:és nyilván kellett is, hogy olyan szinten írjam meg az eddigi dolgozataimat.


Hogyan méred le, hogy milyen szinten is írtad meg az irományaidat? Van bármi, önmagadon kívüli referenciapont? Tehát azon az érzésen kívül, ami benned nagyon is megvan, és ami azt mondja neked, hogy "huhh, ezt nagyon kenem-vágom" milyen támpontjaid vannak még saját munkád színvonalának megállapítására? Én annyit látok, hogy a szakmabeliek zagyvaságnak tartják az írásaid, tehát valami nagyon erős, ennek ellentmondó dolog lehet, ami az alapot adja...

szabiku írta: az csak vicc volt. :D


Ugyan, szabiku. Többször is faarcal leírtad, hogy fizikus vagy, és bizony sehol semmiféle jelzést nem tettél arra, hogy ez "vicc" lenne. Ezt pedig nem viccnek hívják így, hanem valami egészen másnak.

dgy
Hozzászólások: 22

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90769)

HozzászólásSzerző: dgy » 2017.06.24. 17:50

Morcos írta:Hozzászólás forrása dgy csak visszatért forumozni miattad :)

Szó sincs róla. Egy ilyen kis senki miatt? Aki épp most kaptak egy ordas hazugságon? Olyanon, aminek a megértéséhez nem kell szakértelem...

Csak a pimaszkodása és az újabb sértegetései, meg az ezek elleni felháborodás miatt írtam - és nehogy bárki is akár egy előjelet komolyan vegyen a firkálmányaiból.

By
dgy

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90774)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 19:38

dgy írta:Egy ilyen kis senki miatt? Aki épp most kaptak egy ordas hazugságon? Olyanon, aminek a megértéséhez nem kell szakértelem...

Csak a pimaszkodása és az újabb sértegetései, meg az ezek elleni felháborodás miatt írtam - és nehogy bárki is akár egy előjelet komolyan vegyen a firkálmányaiból.

By
dgy

Na hát igen, ez Dávid Gyula. Ez a szöveg meg egy nagy fika.
"Nehogy egy előjelet is komolyan vegyen bárki ..." mert az rosszul esne neki.. :)
Ja és nyilván az a jó, hogy . :mrgreen:

con
Hozzászólások: 53

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90776)

HozzászólásSzerző: con » 2017.06.24. 19:45

Szabiku Dávid Gyuláról:
Ha valaki szembe mer szállni bármilyen őáltala vallott és hirdetett dologgal, mindegy számára (és az őt bálványozók számára), hogy mi az igazság, mi a helyes az adott témában, tök mindegy, gonosz hamis módon módszeresen lenézetté teszi, és eltakarítja az illetőt, mert rontja az Ő "tökéletes és mindent jól tudó fizikus imidzsét".

Szabiku magáról:
Higgyél nekem, fizikus vagyok. :geek:
,
Nem érted. Én értem mit csináltál. Villamosmérnök vagyok. (meg fizikus is..)

Szabiku valóságos képzettsége:
Dunakeszi Gárdonyi Géza szakközép és szakmunkásképző,
Győri Rádióhírközlési Főiskola
Szabiku önmeghatározása:
Ateista voltam mielőtt rájöttem: ÉN vagyok Isten! mert mikor hozzá imátkozom, egyedül én hallom az imát.

Tudjuk, kivel állunk szemben.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90777)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 19:46

Mojjo írta:Hogyan méred le, hogy milyen szinten is írtad meg az irományaidat? Van bármi, önmagadon kívüli referenciapont? Tehát azon az érzésen kívül, ami benned nagyon is megvan, és ami azt mondja neked, hogy "huhh, ezt nagyon kenem-vágom" milyen támpontjaid vannak még saját munkád színvonalának megállapítására?

Ha elolvasod láthatod benne a szakkönyvekre való pontos utalásokat, párhuzamokat.
A felírt képletek, egyenletek 80%-a azonos a könyvbeliekkel, de akinek az írásom jelent valamit, az ezt úgyis látja.

Mojjo írta:Ugyan, szabiku. Többször is faarcal leírtad, hogy fizikus vagy, és bizony sehol semmiféle jelzést nem tettél arra, hogy ez "vicc" lenne. Ezt pedig nem viccnek hívják így, hanem valami egészen másnak.

Vicc közben nem szabad az embernek elröhögnie magát. ;)

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90778)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 19:55

Köszönjük con a tájékoztatást.
Még annyit azért érdemes tudni, hogy én voltam az egész iskolában a legjobb tanuló, és ezt érettségi osztásánál külön díjjal jutalmazták. A fősulin is a legjobbak között voltam, és végig kolis. :roll:

szabiku írta:Ateista voltam mielőtt rájöttem: ÉN vagyok Isten! mert mikor hozzá imátkozom, egyedül én hallom az imát.

Ez pedig egy nagyon jó mondás, röviden azt jelenti, hogy mindenki a maga istene.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90782)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 20:05

G.Á írta:De komolyan, szépen kérlek, mondd meg hogy az mit jelent.

Inkább a fantáziádra bízom.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90783)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 20:13

G.Á írta:
szabiku írta: Szerinted van olyan, hogy negatív impulzus??
Értsd úgy, hogy ellentétes irányú, mint a hozzá tartozó sebesség.

Ha jól rémlik, éppenséggel van olyan eset, hogy a csoportsebesség, és az ahhoz társítható energiaáram ellentétes irányú a fázissebességgel.
Elektromágneses hullámokra biztosan, de talán hullámfüggvényekre is létezhet hasonló.

Ha más vizekre evezünk, talán találunk valami hasonlót, de az entalpia miatt nem O.K. a nyomás előtt a negatív előjel az energiaimpulzus-tenzorban. Erről részletesen írtam.

Mojjo
Hozzászólások: 267

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90784)

HozzászólásSzerző: Mojjo » 2017.06.24. 20:14

Szabiku, szabiku... tudod, az egészben a legjobb, hogy még csak fogalmad sincs róla, hogy valójában most ismertetted a nagyközönséggel azt, hogy
- fogalmad sincs róla, hogyan működik a fizika (ezen a 80% egyezésen percekig röhögtem, ezért mondjuk köszönet illet)
- szép nagyot hazudtál magadról

Ami bőven elég, hogy bárki tudja, hogyan is kell kezelni a hozzászólásaidat. Hát szabiku, ebből nem lesz fényes karrier. Nem, hogy tudományos, de még nethuszári sem.

Amúgy a kedvenc kajádra is azt mondod, hogy "imátom", így t-vel? Nem gond, csak akkor egy logopédust érdemes felkeresni.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90788)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 20:32

Morcos írta:dgy csak visszatért forumozni miattad

Csak védeni próbálja magát a Lagrange-os Gold-előadásának lebuktatásáért. :D
Nincs más lapja, mint az afféle szöveg, amiket ír... :mrgreen:

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90789)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 20:39

Mojjo írta:Amúgy a kedvenc kajádra is azt mondod, hogy "imátom", így t-vel? Nem gond, csak akkor egy logopédust érdemes felkeresni.

Köszönöm a figyelemfelkeltésed a nyelvtani elírásra, roppant "kedves" vagy (b.meg). Kijavítom majd.

Mojjo írta:Szabiku, szabiku... tudod, az egészben a legjobb, hogy még csak fogalmad sincs róla, hogy valójában most ismertetted a nagyközönséggel azt, hogy
- fogalmad sincs róla, hogyan működik a fizika (ezen a 80% egyezésen percekig röhögtem, ezért mondjuk köszönet illet)
- szép nagyot hazudtál magadról

Ha az alsógatyád csavarnád így ki, biztos folyna belőle valami. :mrgreen:
De azért köszönjük "építő" jellegű megnyilvánulásodat (b.meg).

G.Á
Hozzászólások: 40

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90791)

HozzászólásSzerző: G.Á » 2017.06.24. 20:55

Ha az energiaimpulzus-tenzorba egyszerűen negatív értékű (izotróp) nyomást veszünk, akkor az lesz a gond, hogy az entalpia ugyanakkora nyugalmi energiasűrűség mellett nagyobb negatív nyomás esetén kisebb lesz, ami nem lehet, hiszen a nagyobb negatív nyomás eléréséhez pozitív energiát kell befektetnünk széthúzás közben.


Ezen azért gondolkodj el egy kicsit. A fantáziádra bízom a többit.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90794)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 21:11

Az "aktívbázisvektor-sűrűség" az olyasmi, mint az amplitúdósűrűség spektrum.

Antares
Hozzászólások: 141

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90796)

HozzászólásSzerző: Antares » 2017.06.24. 21:40

szabiku írta:Hozzászólás forrása Az "aktívbázisvektor-sűrűség" az olyasmi, mint az amplitúdósűrűség spektrum.


És mitől aktív?

con
Hozzászólások: 53

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90797)

HozzászólásSzerző: con » 2017.06.24. 21:43

Két éve, amikor szabiku épp az "energiamegmaradás megmentésén dolgozott" az áltrelben, már felhívtam a figyelmét a negatív nyomással kapcsolatos tévedésére. De reménytelen, szemernyi kétsége sincs. Ő megvilágosodott, s akik az ellenkezőjére figyelmeztetnék, azok csak "káromolják", ahelyett, hogy "imátnák" . . . Vagy micsoda.
Látod, mostanra odáig jutott, hogy inkább az Einstein egyenlet hamis.

Avatar
szabiku
Hozzászólások: 480

Lagrange-sűrűséges legkisebb hatáselv a relativitáselméletben (90799)

HozzászólásSzerző: szabiku » 2017.06.24. 22:28

Miért mindig csak szavakat látok? rejtély

Antares írta:
szabiku írta:Az "aktívbázisvektor-sűrűség" az olyasmi, mint az amplitúdósűrűség spektrum.

És mitől aktív?

Hogy szerepel, mint összetevő.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég