@vaskalapos (14046): Kedves Vaskalapos!
Érdekesek a válaszaid, a felsorolt lehetőségek, de a lényeg nincs köztük.
Minden válaszodban két, egymáshoz nagyon hasonló jelenség felcserélését végezted el.
Amit jól látsz az az, hogy két test egymáshoz viszonyított relatív mozgási energiáját a rugóban tárolva, majd a testek mozgásállapot változtatására fordítva, valóban nem semmisül meg energia.
Csupán a rugó atomi rácsszerkezetének deformálódásával képződő hővé alakul a mechanikai energia.
Amit viszont nem látsz, az a gyorsulásra fordított energia azon része amit az erőforrásból, (motor) származó erőhatás, energia forrásból származó része végez.
Jó, tapasztalatból tudom én is, hogy nagyon nehéz ezt megérteni akkor, amikor hozzászoktunk, hogy az erőforrásból származó energiával csak gyorsítunk, de az így bevitt energiát vagy rugóban letároljuk, vagy például súrlódással hővé alakítjuk a hétköznapi életben.
Így amikor a lassítás azaz a negatív gyorsulás szóba kerül, reflexből energia átalakításra asszociálsz. Főleg ha a motor terhelésének egyenletessé tétele érdekében valamiféle rugós eszköz is szerepel a motor és a lassítandó tömeg közé kapcsolva. ( Pedig ha nem is látod, valamilyen "rugós rész" minden erőhatásban benne van. A gyorsításkor éppen úgy mint a lassításkor.)
Ha megérted azt, hogy gyorsulást, akár negatív akár pozitív, csak akkor hozhatunk létre, ha a mechanikai rendszer saját frekvenciájának fázisától eltérő fázisú hatással hatunk, akkor megérted a fentebb leírtakat is.
Sok ismert mechanikai példát felsorolhatok erre a fázis eltérésre. Talán a legkevésbé szembe tűnő és mégis ezen a példán az egyik legjobban megérthető, a rezgő rendszereknek való energia átadás, vagy elvétel esete.
Ezt az esetet megfigyelhetjük egy elektromos rezgőkörben éppen úgy mint egy kötélhintával játszó gyermek esetében.***
A lengést a rezgőkör, a hinta csak a saját frekvenciáján (rezonancia frekvenciáján) végzi önként.
Ha a lengés amplitúdóját meg akarjuk változtatni, akkor ezzel a frekvenciával azonos frekvenciájú, de a fázisától eltérő fázissal kell hatnunk rá.
A frekvencia azonosság az ismétlődések azonos fázishelyeinek felvétele érdekében alapfeltétel,
a fázis eltérés viszont a mozgóhoz relatív hatás létrehozása miatt.
Ugyanis ha nincs fázis különbség a meghajtó és a meghajtott mozgása között akkor állnak egymáshoz viszonyítva, azaz nincs és nem is lehet zéró kölcsönhatás mellett energia átadás a két rendszer között.
Ez a fázis eltérés egy kötél hinta esetében úgy néz ki, hogy ha két test, egymással azonos frekvencián és azonos fázissal végzi a lengést, akkor úgy mint ahogyan a szabadon lengő hinta atomjai, egymásra nem fejtenek ki kényszerítő erőhatást.
Ha viszont az egyik test fázisát eltoljuk, a másik test "útban van" a számára, azaz a fázis eltérés következtében potenciális energia szint eltérés jön létre, ami a két test közötti erőhatás megjelenésében valósul meg.
Nagyjából úgy, mint ahogyan egy úton haladó két jármű esetében, amíg azonos a sebességük, addig nem változik a köztük lévő távolság, de amint a haladási irányt tekintve "hátsónak" a sebessége nagyobb utoléri az előtte haladót.
Az utolérést követően a sebességeik a nyomóerő kialakulása és stabilizálódása után azonossá válik.
De a nyomóerő csak akkor marad fenn ha a hátsó "fázisa" ugyanazon mértékben siet, a jármű pedig mintegy "beletolódik" ezzel az előtte haladóba, fenntartva az erőhatást.
Természetesen az erőhatással "fékezéshez" is fázis eltérés szükséges, hiszen ebben az esetben sem fejhet ki egymással azonos sebességgel és azonos fázissal mozgó, a köztük lévő zéró kölcsönhatás miatt fékező hatást.
Csupán az erővel fékezéshez, a fékezőnek folyamatosan fenn kell tartania a fázis késését.
Ha megérted az itt leírt jelenséget, akkor belátod, hogy a gyorsulás alapfeltétele a két test mozgásállapota közötti fázis különbség, mert azonos fázisú testek nem hatnak egymásra erővel.
Valamint azt is megérted, hogy a fázis különbség előjele és a gyorsulás előjele azonos.
Azaz a siető fázis gyorsít, a késő fázis lassít.
És ami az egészből következik, például egy rugós csatolás esetében, az az, hogy a fázis eltolással ható erő alatt a rugó folyamatosan ugyanazon feszítettségi állapotában nem történik az atomrácsban deformáció változás, azaz ilyen esetben a rugóban nem alakul hővé energia.
Remélem eléggé szemléletesen írtam le ahhoz, hogy megérthesd.
*** Persze ha ismernéd és nem csak azt hinnéd, hogy ismered a szinkron motorok működési elvét, akkor a "sok duma" nélkül is pontosan tudnád, hogy az elektromos szinkron motorokban a forgó elektromágneses mező frekvenciája azonos a forgórész frekvenciájával, de a terhelés alatt fázisaik között folyamatosan fennálló fáziskülönbség nagysága arányos a nyomatékkal, azaz a vontató erő nagyságával.
Ebből következően a szinkron csak addig áll fenn a két forgás között, amíg a forgórész fázis eltolódásának mértéke nem nagyobb mint az állórész pólusainak ható szélessége.
Na de, ha ezt valóban ismerted volna amikor a soraidat leírtad, akkor nem azt írtad volna amit írtál .