Lehet-e negatív a tömeg
Elküldve: 2018.02.20. 19:36
A Szkeptikus Társaság vitafóruma mindenki számára
https://forum.szkeptikus.hu/
Köszönöm, megtaláltam, hanem erreszabiku írta:http://kozmoforum.hu/viewtopic.php?f=9&t=390&start=54Solaris írta:Sehol sem találom. Tudnál hivatkozást adni?
http://kozmoforum.hu/viewtopic.php?f=9&t=390&start=69
Nem baj. Megértelek.Solaris írta:Hmmmm, őszintén szólva nem hiszem, hogy az analízishez bármit is hozzá tudnál tenni.
rosszul emlékezel. A szóban forgó transzformációt Minkowski térre alkalmazta. Úgy konstruálta a példáját, hogy ahol a Lorentz - transzformációt alkalmazta, a tér ott már Minkowski tér legyen. A fórumos hozzászólása laikusoknak íródott ismeretterjesztő pár oldalas cikk és nincs benne semmiféle matematikai apparátus, pusztán néhány hivatkozás Landau - Lifsic munkájára.
Hm. Szerintem bemegyek egy fizika témába kiosztani mindenkit ostobaságok alapján. Igen, ez jó lesz.Solaris írta:Nem szórakoznál mással?
>< pgy=dgySolaris írta:rosszul emlékezel. A szóban forgó transzformációt Minkowski térre alkalmazta. Úgy konstruálta a példáját, hogy ahol a Lorentz - transzformációt alkalmazta, a tér ott már Minkowski tér legyen. A fórumos hozzászólása laikusoknak íródott ismeretterjesztő pár oldalas cikk és nincs benne semmiféle matematikai apparátus, pusztán néhány hivatkozás Landau - Lifsic munkájára.
Nem buktam meg. Én Novobátzkytól és Landautól meg Lifsictől tanultam többnyire a relativitáselméletet.Solaris írta:Talán megbuktál nála kollokviumon, hogy ennyire nem szimpatizálsz vele?
Nem, hanem hanyagul van ismertetve a Landau II könyvben egy fontos rész, és ráadásul több sorozatos elírással, ami alapján úgy nem lehet igazán megérteni a négydimenziós pszeudoriemann-téren használt integrálok tételszerű átalakítását. Ez ugyanis használva van a levezetésben. Szóval semmi újat nem találtam ki. Csak fejlesztettem a könyvön, ha úgy tetszik. Jobban kidolgoztam egy témát, mert kellett nekem. Ehhez ki kellett találnom a hiányzó és hibás részeket. (Sehol sem találtam ezt meg. Kerestem könyvekben, kutattam a neten utána, de semmit sem találtam, nemhogy részletes ismertetést.) Ráadásul a Landau könyv a specreles részen foglalkozott vele, de igazából az áltreles részen kellett volna kidolgoznia.
Nem véletlen, hogy sehol se találtál ilyen formulákat. Mert ilyenek nem léteznek. Hraskó Péter nagyon világosan leírja, hogy általában miért nem értelmezhetők görbült sokaságon a vektor és tenzormezők integráljai, hanem csak valamilyen m<n dimenziós hiperfelületekre, és azokra is csupán bizonyos meghatározott típusú tenzormezők integráljai. Dgy meg én is sokszor felhívtuk már erre a figyelmedet. A matematika nem igazítható a te fixa ideáidhoz, hiába próbálod meg átumbuldálni. És ezt fogják mondani bármelyik fizikai szakfolyóirat lektorai is, ha beküldöd a formuláidat, amiket "kitaláltál".de nekem pont nem ezek kellettek
Te most miről beszélsz?? Féltékenységi képzeteid vannak?? Mi nem létezik?? Nem fogod, hogy ott van benne HP. könyvében is, meg a Landauéban is??con írta:Nem véletlen, hogy sehol se találtál ilyen formulákat. Mert ilyenek nem léteznek. Hraskó Péter nagyon világosan leírja, hogy általában miért nem értelmezhetők görbült sokaságon a vektor és tenzormezők integráljai, hanem csak valamilyen m<n dimenziós hiperfelületekre, és azokra is csupán bizonyos meghatározott típusú tenzormezők integráljai. Dgy meg én is sokszor felhívtuk már erre a figyelmedet. A matematika nem igazítható a te fixa ideáidhoz, hiába próbálod meg átumbuldálni. És ezt fogják mondani bármelyik fizikai szakfolyóirat lektorai is, ha beküldöd a formuláidat, amiket "kitaláltál".szabiku írta:de nekem pont nem ezek kellettek
Öm. Lol, dehogy. (Solaris, ne figyelj ide.)szabiku írta: Ezzel elkerüljük azt, hogy fellépjen olyan jelenség, hogy az ellentétes előjelű tömegek egyike kergetve a másikat, de soha utol nem érve, és le sem szakadva tőle, a végtelenségig növeljék egymás sebességét. Ez teljesen abnormális jelenség lenne, és több test esetén még abnormálisabb. Elég lenne egy parányi negatív tömeg, és gyorsan megiramodnának a nagy tömegű objektumok.
Szerencsére nem hozza be.Ráadásul behozná a végtelen sebesség problémája mellett az állandó gyorsulás problémáját is, amikből nehéz lenne elfogadható matematikai kiutat találni.
A Newtoni fizikában megmarad a súlyozott tömegközéppont, akkor is, ha negatív tömegekkel számolsz. (Ezt már kétszer leírtam, de ne is figyelj rám.). Gondolj utána.Így viszont a mozgások elfogadhatóbbak lettek, bár sérül az impulzusmegmaradás, de ez inkább elfogadható a negatív értékű tömeg esetén, mint a teljesen abnormális mozgásjelenség, melyben elveszti az objektumrendszer a súlyozott középpontjának nyugalmát.
Igen, azt hiszem a negatív tömeggel hamarosan végzünk (valójában Newton már kidolgozta) (még azzal kéne valamit kezdeni, hogy a testek hogyan haladnak át egymáson), tovább kéne lépni valamerre, új tömegek és új F=ma képletek felállítására.
Másik feladat: Kezdetben adott két, eltérő tömegű előjelű test, egymástól d távolságra, mindketten állnak, a tömegeik aránya nem -1. Tudjuk hogy ugyanabba az irányba fognak mozogni. A köztük levő távolság viszont _növekszik_, ezért a gyorsulásuk tart nullához, sőt, a sebességük tart valami konstans `v_A(\infty)` és `v_B(\infty)` számokhoz. Mekkorák ezek a konstansok?
Nem szeretek hibázni, de ott már nem tudom kijavítani, úgyhogy itt teszem meg:
SPOILER!!!Ellentétben William B. Bonnor véleményével ([wiki://Negative_mass#Runaway_motion]), és konkrétan megnézve, az jön ki, hogy pl 1 méter távolságról indított, 1010 kg és -2 1010 kg tömegű testek nagyjából 2 percig gyorsulnak, elérik a 2.3 m/s-os végsebességük, és utána gyakorlatilag nem is hatnak egymásra, olyan messze vannak egymástól. A végsebességre van zárt képlet, a távolságokra és időkre talán nincs, mindenesetre numerikusan konkrét értékek adódnak.
Ugyanabból a wiki cikkből.This behaviour can produce bizarre results: for instance, a gas containing a mixture of positive and negative matter particles will have the positive matter portion increase in temperature without bound. However, the negative matter portion gains negative temperature at the same rate, again balancing out.
Akkor van ilyen megoldás, ha a két tömeg összege pozitív. Ekkor mindkét test korlátos mozgást végez, egymáshoz hasonló ellipszispályán keringenek a közös tömegközéppont körül, annak ugyanazon az oldalán. A pozitív tömegű test megy a belső pályán, a negatív tömegű a külsőn.123 írta:Feladat: vajon van-e a két-test problémának olyan (nemelfajuló) peremfeltétele (kiindulási állapota), amelyben a tömegek eltérő előjelűek, és valamelyik test pályája korlátos?
Akkor nem érted. Nincs "ehhez közeli rendszer". Ez A megoldás. Az ellipszispálya nem feltevés, hanem KIJÖN a számolásból. A két test pályája mindig egyforma alakú, a kezdőfeltételektől függően ellipszis, parabola vagy hiperbola. Ezek közül csak az ellipszis korlátos.123 írta:Hm.
Nem hiszem hogy a "egymáshoz hasonló ellipszispályán keringenek a közös tömegközéppont körül" rész szükséges, szerintem egy ilyen rendszerhez közeli rendszerben is korlátos mindkét test pályája. (Még nem gondoltam utána, de ha kúpszeletek a pályák, nem hiszem hogy valamelyik hiperbolába ugrana ellipszisből rögtön.)
De ez kétségkívül jó megoldás.
Szerintem nem igaz, hogy a két test pályája hasonló lenne a tömegközéppontra.
úgy, hogy van a mozgásirányra merőleges sebességük is.123 írta:Csak gravitációs kölcsönhatással számolva (azaz a testek áthaladnak egymáson) nem történik semmi ilyesmi. Ha például elejtenék egy negatív pingponglabdányi tömegű pingponglabdát, akkor nagyon jó közelítéssel ugyanaz történne, mint ha egy pozitív (vagy nulla) tömegű pingponglabdát ejtenénk bele egy, Földön áthaladó csőbe: elkezd oszcilláló mozgást végezni. (Kérdés, hogy ez negatív tömegű test esetén lecseng vagy erősödik.)
A baloldali kép az O.K. a korlátos mozgáshoz, de ez egy nagyon speciális eset, különben valami nagyon összevisszaság lesz, elkalandozó tömeg középponttal.123 írta: Erre gondoltam amúgy: https://imagebin.ca/v/3she8cn8qife
Talán ezt a szövegezést úgy is lehet teljesíteni, hogy a testek a tömegközépponti rendszerben hiperbola mozgást végeznek. Egyszerűen valamelyik test limitsebességéhez tartozó rendszerben tekintve az egészet, az a test abban a rendszerben meg fog állni, és talán az is igaz, hogy korlátos úton.
Ehhez viszont nem kell negatív tömeg, közönséges pozitív tömegű testekkel is eljátszható.123 írta:Talán ezt a szövegezést úgy is lehet teljesíteni, hogy a testek a tömegközépponti rendszerben hiperbola mozgást végeznek. Egyszerűen valamelyik test limitsebességéhez tartozó rendszerben tekintve az egészet, az a test abban a rendszerben meg fog állni, és talán az is igaz, hogy korlátos úton.
És akkor „test pályája” alatt a kiindulási időponttól a végtelenig vett pályáját értjük.
aki egy nappal korábban még ezt írta a kérdésre (van-e egy feladatnak ilyen vagy olyan megoldása):szabiku » 2018.02.23. 17:12
Ugye-ugye! Van itt ész, nem kell mész.
Szánalmas.szabiku » 2018.02.22. 16:29
Én nem úgy látom, hogy lenne. Nincs.