” …ha abban,amit ismerek,ekkora hamis állítások hangzanak el,”
” két dolgot nagyon nem szeretek:az egyik,ha pazarolják az időm,”
” MTA -amitől sokan messze vannak- csupán csak a határterületi tudományokba enged kompetenciát ”
” …ha tollvonással kompenzálják a kompetencia hiányát...”
” Akkor mit akar az,akinek valami egyszerűen nem a szakterülete??? ”
A probléma az, hogy nem egy gömbölyű szobában vagyunk - az akkor lenne igaz, ha Osamuka üreges Földjének belsejében élnénk - hanem egy szabálytalan, gömbölyded alakzat felületén.
Senki nem származik a majomtól. Egyetlen ember sem a Földön.
A racionalitás nem a közgáz alapszabálya. A közgázban létezik olyan, hogy gazdasági racionalitás - elméleti szinten - ami azt jelenti, hogy feltételezzük a közgazdasági törvényszerűségek vizsgálatakor, hogy minden gazdasági szereplő az elérhető legnagyobb haszonra törekszik.
Az, hogy ti vagytok a Gumiszobában, és oda is való vagytok, bizonyságot nyert
Az, hogy a "hanem" kötőszót használtad, már implikálja, hogy a kettő nem ugyanaz
...használatát meg kéne először...
...középiskolásnak is le kéne tudni...
Azért vagy zavaros, mert értelmetlen...
Én azt láttam abban a topicban, hogy az állításaid nagy része tökéletesen cáfolható volt, csak te nem voltál hajlandó azt tudomásul venni. Ha esetleg valaki, aki jobban odafigyelt a vitáitokra, másképp tudja, kérem jelezze.
Semmi köze nincs a dolognak egy túl kicsi kőhöz.
Ilyenkor a szkeptikus a tudomány eszközeihez nyúl, a pszeudoszkeptikus pedig azt mondja, hogy bizony az ő megérzései sosem csalnak, szerinte ez igaz, vagy szerinte ez nem igaz, nincs kérdés.
Most latom, hogy ugyanazt fogalmaztad meg te is, csak en ezt az agnoszticizmussal tarsitottam.
Csak ez ott hibádzik, hogy vajon honnan tudod, hogy valami hablaty, vagy nem? Ha szerinted ott véget ért a tudomány, akkor feltehetőleg a hit "eszköze" jön szóba. Na, ebből egy szkeptikus nem kér. Ki-ki higgyen amiben akar, és ahogy te kérelmezted, lehetőleg tegye a szövege mellé, hogy légbőlkapott fantazmagória, és csókolom. A pszeudoszkeptikus ugye ilyenkor hittérítőként lép fel: nincs bizonyítékom, tudományon kívül vagyunk, de nekem elhihetitek, hogy ez így+úgy van.Epp forditva.Ilyenkor a szkeptikus a tudomány eszközeihez nyúl, a pszeudoszkeptikus pedig azt mondja, hogy bizony az ő megérzései sosem csalnak, szerinte ez igaz, vagy szerinte ez nem igaz, nincs kérdés.
Az igazi es a pszeudoszkeptikus ott valik el, ahol a tudomany veget er. Ott az ISZ azt mondja: minden lehetseges, meg az ellenkezoje is, a PSZ meg azt mondja: bullshit, azert mert tudomanyosan nem cafolhato, attol meg nem lesz igaz a hablaty (pszi, csi, telapatia, es egyeb marhasagok).
Ez egy érdekes torzítás. Tulajdonképpen azt mondod, hogy az agnosztikus valamit igaznak szeretne tudni, de nincs bizonyítéka, így sátáni kacajjal elbújik a "de tagadni sem tudjátok, hehe!" fal mögé, és meg van mentve a hite. Nagy tévedés. Persze, lehet ilyen is! De eredendően közel sem erről szól a dolog. Ha valakinél ilyen ferdítést látsz, akkor arra mutass rá, és varrd a nyakába, nem az agnoszticizmust vádold ezzel.Az agnosztikus hozzaallas egy nagyon kenyelmes es sok mindenre alkalmazhato ervelesi forma.Foleg ott alkalmazzak, ahol valaminek a letezeset nehez vagy eppenseggel lehetetlen lenne bizonyitani.Azonban az ilyen dolgok sajatossaga, hogy a nemletuket ugyanilyen nehez lenne igazolni, es maris megvan a kiskapu, hogy emiatt akar letezhetnek is.
Persze, miért ne? Ez az igazság, nemde? Ne félj a lehetőség gondolatátólA peldara alkalmazva a modszeredet tehat azt mondod, nem hiszel benne de lehetsegesnek tartod?
@Török Zsolt (60732):egy neves egyénnek - tudod-e kinek? - a mondása:
"Akinek humora van, mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes
2009-09-29 20:56:11
Cikk ajánlása Nyomtatás Betűméret
Megosztás
Forrás: Népszava
Kabos László,
Ezek szerint a lehetőség fogalmát teljesen hibásan használod. A hit pontosan az, ha a lehetőség helyett az egyik alternatíva mellett kardoskodsz, holott nincs mellette bizonyítékod, ekkor hiszel.A lehetőség gondolata, pusztán a létezés és nem létezés bizonyítatlanságára alapozva, nem egyéb puszta hitnél.
A lehetőségben mi képtelen? Ennyire taszít a gondolat, hogy egy kérdést nyitva hagyj? Mitől félsz?Nem félek tőle, hanem elvetem.Nem az ismeretlenség köde lengi körül, hanem a képtelenségé.
Akkor bizony nem mondhatod a teáskannádra, hogy nem létezik, mert az hit alapú döntés.Nem fogadok el semmilyen hitalapú létezést.
zöldség, hadd idézzem pounderstibbonst:Tulajdonképpen téged nem is kellene szkeptikusnak tartsalak.Az elved nem zárja ki egyértelműen például Isten létezését sem.
pounderstibbons írta:A szkepticizmus és ateizmus pedig nem egybevágó fogalmak.
Hát ez az, hogy a józan eszet te gavallér módon olyanra is kiterjeszted, amire semmi garancia nincs. Konkrét esetekben igazán szívesen látnám taglalva, hogyan használod a józan eszed, amikor kizársz vagy épp biztosnak veszed valami létét, holott egy normális szkeptikus nem. Igazán érdekelne az érvrendszered... már, ha tényleg több, mint hit. Nem is értem, miért nem érvelsz ilyen esetekben?...Ha valamit lehetségesnek tartasz anélkül, hogy egyértelmű bizonyítékok szóljanak mellette, viszont a józan ész tapasztalatai inkább ellene szólnak, akkor ez már a hithez áll közelebb.
Mi az, hogy közelebb áll? Ez meg miféle mértékrendszer? Valószínűség? Ha vennénk véletlenszerűen 100 univerzumot, hányban lenne? Vagy mégis hogyan értelmezed te ezt a kérdést?A Mennyei Teáskanna esete a lehetségeshez vagy a képtelenséghez áll közelebb "inkább"?
Nem bontod fel? Nem nevezed meg?... Azt mondod, nem hitedből fakad a döntés, hanem a józan ész adja neked a választ. Akkor bizonyára részletezni tudod, hol, miért, miben mutat itt utat a józan ész oly csalhatatlanul. Hallgatlak."Bontsd már fel elvekre legyél szíves, mi a bajod a teáskannával."
Ugyanaz, ami Istennel, ördöggel ,angyallal, rózsaszín egyszarvúval, Repülő Spagettiszörnnyel, aurával, telepátiával.
1. Állítom, hogy nem P.
2. Nem állítom, hogy P.
Hát könyörgöm, te állítod ezt! Én bizonyítsam a te állításod? Tenném, ha tudnám... Én sokkal kevesebbet állítok, én megengedő vagyok a létezés és nemlétezés tekintetében, hiszen nincs róla ismeretem - számomra legalábbis kevés. Te azt mondod, ki mered jelenteni, hogy nem létezik, és több kísérleti adat neked sem áll rendelkezésedre, hanem a józan észre hagyatkozol. Akkor lássuk, miféle józan ész? Nem mered feltárni, mi alapján mersz a semleges álláspontról a nemre mozdulni? Én nem fogom kitalálni mi az okod rá... És kísérletezni sem tudok, hacsak nem az agyaddal...Tehát átpasszolod a bizonyítás kényszerét?Én bizonyítsam a nemlétét?
Én már leírtam, dehát ezt tudod is, azért, mert nem tudom elvetni. Ilyen egyszerű. Te el tudod vetni? Lássuk, mi alapján.Miért nem írod meg te, hogy mi alapján tartod lehetségesnek?
Fordítva ülsz a lovon. Nem ahhoz kell ok, hogy feltegyem a létezés lehetőségét, hanem ahhoz, hogy ezt kizárjam. A kizárás információtartalommal bír, az, hogy lehet is meg nem is, az semmi információ. Te állítasz többet, fogd már fel! Ezért te tudnád megmutatni, mi segít téged a döntésben. Valamiért nem mered... Teljesen úgy viselkedsz, mint egy hívő, aki nem meri a mögöttes kis érzésvilágát feszegetni, mert még kiderül, hogy butaság...Ja, hogy csak egyetlen árva agnosztikus ok miatt?
Ez nekem kevés a létezéshez, tehát elvetem egészen addig, amíg nem produkálsz valami kézzelfoghatóbb bizonyítékot.
És ne feledd, hogy rendkívüli állításhoz rendkívüli igazolást várok.
Istenhez minimum egy csodát.
Ja, ez elképesztő!1. Állítom, hogy nem P.
2. Nem állítom, hogy P.
Ők azt hiszik, a kettő ugyanaz.
Szalmabáb érv. Hol beszéltem én efféle valószínűségekről? Épp lorenz kezdett ilyesmivel vagdalkozni és rá is kérdeztem, hogyan méri egy 10 fényévre lévő teáskanna létének valószínűségét. De persze erre sem tudott válaszolni. De talán te!Szerintem ott vagy tévedésben, hogy azonos eséllyel tételezed fel valaminek a létét, és a nemlétét, pedig ez nem így van.
Mégis effélét honnan szedsz? Hogyan tudod megmondani, mekkora részét ismertük meg a világnak? Neked már ez sok, és akkor biztos a nagy részét?A ráció, és a tudományos módszer néhány évszázadra visszanyúló térnyerése óta a világ (majdnem) minden jelenségét megvizsgáltuk (igen, a teológiai és az ezoterikusakat is), ezért bizony, igen kevéssé valószínű, hogy az eddig megfigyelt tartományban valamely eddig is létező dolog egyszer csak hipp-hopp mégiscsak kimutatható lesz.
Mi az, hogy éppen a tudomány vizsgálja? Ha nem tűnt volna fel, a szketicizmus tart ki a tudományos módszertan mellett, a pszeudoszkeptikusok legyintenek rá, és olykor benyögés alapon hirdetnek ítéletet. Egyébként meg nem a műszereink finomodásával jövök, hanem azzal, hogy egy ismeretlen méretű halmaznak bármekkora részét ismerjük is, nem tudhatjuk, mi a két méret aránya. De, ha adsz rá módszert, nagyon értékes lesz mindenki számára!(Most ne gyere a műszereink egyre finomabb felbontásából adódó, folyamatosan bővülő tartomány jóvoltából felfedezett újabb jelenségekkel, mert azokat a határterületeket éppen a tudomány vizsgálja, hatalmas anyagi és emberi ráfordítással!)
Így igaz! De te eltévesztetted a házszámot. Én semminek sem állítottam a létét. Vagy te sem tudsz különbséget tenni lét és a lét lehetősége között? Kezdjük a feltételes módú ragozásnál?...Tehát igen, kijelenthetjük, hogy ami ezzel a felhalmozott tudással eddig nem vált megismerhetővé, annak a létét igencsak erős bizonyítékokkal lehet csak elfogadni, és ez a bizonyítás igenis arra hárul, aki ennek a dolognak a létét állítja.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég