Jó lesz az naprendszernek is, bár így is kétlem, hogy egy vasmeteorit bármit is tudna a naprendszer keletkezéséről. Lehet, egy új topicot kellene a zindexnek nyitni?A kutatók szerint a 300 kilós meteoritdarab 5000 éve csapódhatott be, és új információkkal szolgálhat a világegyetem keletkezéséről.
Űrmarhaságok
Űrmarhaságok
http://index.hu/tudomany/2012/11/01/kel ... orszagban/
Űrmarhaságok
OFF
@Tuttisuu (56486): Jobban megvizsgálva a dolgoz, ez talán mégsem Labant. Nem is hasonlít kivitelében a békenagyköveti honlapra, GNM-et eddig Labant nem nyomta, nincsen sok teremtőzés, stb. Hasonlít de nem ugyan az.
/OFF Elnézést!
@Tuttisuu (56486): Jobban megvizsgálva a dolgoz, ez talán mégsem Labant. Nem is hasonlít kivitelében a békenagyköveti honlapra, GNM-et eddig Labant nem nyomta, nincsen sok teremtőzés, stb. Hasonlít de nem ugyan az.
/OFF Elnézést!
Űrmarhaságok
A Kuiper-szirt az X-bolygó utolsó esélye
Jelenleg senki nem kutat komolyan naprendszerben új bolygó után. Rengeteg adatot kellene feldolgozni, bizonytalan végkifejletért. Tudományos haszna sem igazolja a befektetett időt.
Az exobolygó kutatásnak semmi köze a naprendszeren belüli bolygókhoz. Más módszer, most nem sorolom fel mindet, de azért gondoljuk végig egyet: egy bolygó a csillaga előtt elhaladva fénycsökkentést okoz. Na most ezt, hogyan fogjuk itt a Naprendszerben megcsinálni egy belső bolygón? Gondolkodni nem kell félnetek!Az exobolygó-kutatások legutóbbi felfedezései felvetik a kérdést, vajon a csillagászoknak sikerült-e minden bolygószerű objektumot megtalálni saját naprendszerünkben? ... Az Alpha Centauri Bb felfedezésének bejelentése jól példázza, milyen messzire jutottak a bolygó észlelési technikák az elmúlt évtizedek során.
Wow! Mítosz?Ezzel akár lezártnak is tekinthetnénk az X-bolygó mítoszát
Kíváncsi vagyok, hogy melyik műszerükkel kellene észlelniük? A még működő pordetektorral, vagy sugárzásmérővel? De tegyük fel, hogy működne még a kamera; ilyen messze a Naptól lenne elég visszavert fény, hogy a kamera észlelje? Nem. Nonszeszn.A Naprendszerből kifelé igyekvő Voyager és a Pioneer űrszondák egyetlen bolygóhoz hasonló objektumot sem észleltek,
Jelenleg senki nem kutat komolyan naprendszerben új bolygó után. Rengeteg adatot kellene feldolgozni, bizonytalan végkifejletért. Tudományos haszna sem igazolja a befektetett időt.
Űrmarhaságok
80 ezer embert vinne a Marsra a SpaceX
A Space X eddig komoly vállalatnak gondoltam, de ez a kijelentés, no comment. Szánalmas na.
A Space X eddig komoly vállalatnak gondoltam, de ez a kijelentés, no comment. Szánalmas na.
Űrmarhaságok
@Gábor (58990): Csak egy reális kérdés, mennyibe is kerülne egy 80 ezres város felépítése csak itt a Földön? És mennyibe fájna ez (még az ők nevetségesen irreális áraival is számolva) ez a Marson, ahol ráadásul önellátóvá, hermetikusan zártá kellene tenni? Ja, hogy ökoszisztémát eddig nem tudtuk építeni, és mind kudarcba fulladt? Kit érdekel! Meg az is érdekes lesz, majd ha sorra világra jönnek a torzszülöttek, a magzat fejlődéséhez gravitáció nem árt, no meg a sugárzás, ami "csak" akkora mint a Föld körül keringő űrállomásokon, vagyis 400 x nagyobb mint idelent. Idilli, kész horror tanya lenne, ha nem a nagyotmondási verseny győztesét füllentését olvasnánk.
Űrmarhaságok
@Gábor (59006):
Ez biztos? A wiki-n lehet találni úgy öt, nagyobb zárt ökoszisztéma programot, de akár a Konrad Lorenz-féle akvárium mániások is össze hozhatnak egy működő, önfenntartó rendszert, nem?...ökoszisztémát eddig nem tudtuk építen...i
Űrmarhaságok
@spraaq (59023):
Biosphere 2 - ez a kísérlet volt az utolsó, és nagy kudarc volt. A wikin nem tudom ezekre gondolsz klikk? Ezek nem voltak sikeresek... Konrad Lorenz Salamon király gyűrűje ismeretterjesztő etológiai című könyvére gondolsz? A papír sok mindent elbír. Nem tudom, hogy ezt valaki összehozta-e, de ha találsz dokumentált esetet ami működik akkor linkelj légyszíves, az otthon tuti működött nem számít annak. A NASA ilyen és mások ehhez hasonló kísérletei nem igazán számítanak ökoszisztémának. Tudomásom szerint eddig még valódi ökoszisztémát nem sikerült létrehozni, de meggyőzhető vagyok.
Biosphere 2 - ez a kísérlet volt az utolsó, és nagy kudarc volt. A wikin nem tudom ezekre gondolsz klikk? Ezek nem voltak sikeresek... Konrad Lorenz Salamon király gyűrűje ismeretterjesztő etológiai című könyvére gondolsz? A papír sok mindent elbír. Nem tudom, hogy ezt valaki összehozta-e, de ha találsz dokumentált esetet ami működik akkor linkelj légyszíves, az otthon tuti működött nem számít annak. A NASA ilyen és mások ehhez hasonló kísérletei nem igazán számítanak ökoszisztémának. Tudomásom szerint eddig még valódi ökoszisztémát nem sikerült létrehozni, de meggyőzhető vagyok.
Űrmarhaságok
@Gábor (59024): Igen, a zárt ökoszisztémás linken találhatóakra gondoltam meg arra a könyvre, amit mondtál. Most olvasgatva a Bisophere 2 első misszióját tényleg, elég nagy buktának tűnik. Ha jól értem a gerinces állatok többsége és a beporzást végző rovarok összese kipusztult, állítólag a beporzás néhány szakaszát(?) elvégezték a véletlenül behurcolt csótányok és hangyák. Az oxigén szint is folyamatosan csökkent. Az akváriumok meg, végiggondolva valószínűleg nem számítanak zárt rendszernek, ráadásul a Salamon király gyűrűjében is szó volt az akváriumokban bekövetkező tömeghalálról.
Űrmarhaságok
@Gábor (59024):
Tudomásom szerint eddig még onfenntarto, kiegyensulyozott (csak energiabevitel van) zart ökoszisztémát nem sikerült létrehozni.
Okoszisztema a buzamezo is, csak epp nem onnallo fennmaradasra kepes. Okszintema a bacitenyeszetem a petricseszeben levo taptalajjal egyutt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96kosziszt%C3%A9ma
Csak pontositok, mondanivaloddal egyetertek:Tudomásom szerint eddig még valódi ökoszisztémát nem sikerült létrehozni, de meggyőzhető vagyok.
Tudomásom szerint eddig még onfenntarto, kiegyensulyozott (csak energiabevitel van) zart ökoszisztémát nem sikerült létrehozni.
Okoszisztema a buzamezo is, csak epp nem onnallo fennmaradasra kepes. Okszintema a bacitenyeszetem a petricseszeben levo taptalajjal egyutt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96kosziszt%C3%A9ma
Űrmarhaságok
A Naprendszer kijáratához ért a Voyager–1 (Index.hu)
A mostani terület az a határsáv, ahol a csillagközi tér mágnes mezőjének vonalai találkoznak a Naprendszer mágneses terével, és a két teret alkotó, a Napból érkező, illetve a mélyűrben száguldó részecskék egy része helyet cserél.
A mostani terület az a határsáv, ahol a csillagközi tér mágnes mezőjének vonalai találkoznak a Naprendszer mágneses terével, és a két teret alkotó, a Napból érkező, illetve a mélyűrben száguldó részecskék egy része helyet cserél.
Űrmarhaságok
@ennyi (59028): Van ebben a cikkben több marhaság is, pl.:
Ahhoz viszont, hogy ezt egy másik csillagrendszer lakói is hallják, becslések szerint mintegy negyvenezer évnek kell eltelnie – jelenlegi sebességével haladva ennyi idő kell ugyanis a Voyager–1-nek ahhoz, hogy belépjen egy szomszédos rendszerbe.
Űrmarhaságok
Holdutazás másfél milliárd dollárért
Szegény Apolló űrhajósok, ha tudták volna, hogy ilyen egyszerű... Ezek a gombamód szaporodó társaságok, csak a pénzt csalják ki hiszékeny emberektől. Most már biztos.
Szegény Apolló űrhajósok, ha tudták volna, hogy ilyen egyszerű... Ezek a gombamód szaporodó társaságok, csak a pénzt csalják ki hiszékeny emberektől. Most már biztos.
Űrmarhaságok
@Gábor (59216):
En nem ertem miert kell minden egyes urhajozasi tervet leszolnod.
Az Apollo urhajosok kb 4-5 szoros aron mentek a holdra, de ha nem 10 embert utaztatnak hanem 1000-et akkor a az egy szemelyre juto koltseg nagyon sokat csokken. Nyilvan az elejen optimistabb arakat kozolnek, es aztan lehet hogy arat emelni kenyszerulnek, de en egyatalan nem latom hogy ez egy halva szuletett terv lenne.
Ennyi erovel a SpaceX megalakulasakor is beirhattad volna ide nagy folenyesen, hogy micsoda kis hulye, majd azt hiszi pont o fogja az eddigi legolcsobb (vagy egyik legolcsobb? nem tudom pontosan mi a rangsor) raketat legyartani hollott nyilvanvaloan semmit sem ert hozza (A paypal egyik alapitoja inditotta a ceget), csak kicsalja a penzt a hiszekenyektol, a Nasa meg majd fogja a fejet hogy mennyit sporolhatott volna az Apollo programon, aztan tessek megis megcsinaltak.
Sot, mikor a mars koloniat szoltad le eppen, akkor arra gondoltam hogy vajon milyen megjegyzessel illetted volna Kolombusz terveit. Vagy mit mondtal volna mikor Kennedy bejelntette az elso szputnyik fellovese utan nem sokkal hogy 10 even belul embert kuldenek a holdra.
Nyilvan nem fog az osszes urhajozasi terv megvalosulni, sot valoszinuleg tobb nem mint igen, de megis probalkozni kell, mert nem lehet tudni elore hogy melyik lesz kudarc es melyik hoz attorest. Hasonlo a tudomanyos kutatashoz. Minden egyes kiserlethez lehet talalni erveket az elvegzese elott, hogy miert nem fog sikerulni (megmerni valamit, vagy letrehozni valami uj anyagajtat, halmazallapotot, stb.) . Aztan van amelyik megis sikerul.
En nem ertem miert kell minden egyes urhajozasi tervet leszolnod.
Az Apollo urhajosok kb 4-5 szoros aron mentek a holdra, de ha nem 10 embert utaztatnak hanem 1000-et akkor a az egy szemelyre juto koltseg nagyon sokat csokken. Nyilvan az elejen optimistabb arakat kozolnek, es aztan lehet hogy arat emelni kenyszerulnek, de en egyatalan nem latom hogy ez egy halva szuletett terv lenne.
Ennyi erovel a SpaceX megalakulasakor is beirhattad volna ide nagy folenyesen, hogy micsoda kis hulye, majd azt hiszi pont o fogja az eddigi legolcsobb (vagy egyik legolcsobb? nem tudom pontosan mi a rangsor) raketat legyartani hollott nyilvanvaloan semmit sem ert hozza (A paypal egyik alapitoja inditotta a ceget), csak kicsalja a penzt a hiszekenyektol, a Nasa meg majd fogja a fejet hogy mennyit sporolhatott volna az Apollo programon, aztan tessek megis megcsinaltak.
Sot, mikor a mars koloniat szoltad le eppen, akkor arra gondoltam hogy vajon milyen megjegyzessel illetted volna Kolombusz terveit. Vagy mit mondtal volna mikor Kennedy bejelntette az elso szputnyik fellovese utan nem sokkal hogy 10 even belul embert kuldenek a holdra.
Nyilvan nem fog az osszes urhajozasi terv megvalosulni, sot valoszinuleg tobb nem mint igen, de megis probalkozni kell, mert nem lehet tudni elore hogy melyik lesz kudarc es melyik hoz attorest. Hasonlo a tudomanyos kutatashoz. Minden egyes kiserlethez lehet talalni erveket az elvegzese elott, hogy miert nem fog sikerulni (megmerni valamit, vagy letrehozni valami uj anyagajtat, halmazallapotot, stb.) . Aztan van amelyik megis sikerul.Űrmarhaságok
@alagi (59225): Valóban a NASA sokszoros áron (általában 10X szoktak mondani, de ez nem minden esetben igaz) működik. Ezen az oroszok, a kínaiak, az indiaiak, brazilok, de még az európaikat is jókat röhögnek. A Space X nem találta fel a spanyol viaszt, csak normalizálta az árakat, mint ahogy ez más országban mindig is így működöt. De a másfél milliárd nem 10X az Apolló programnak, hanem irracionális kevés, és istentudja, hogyan jött ki ez a szám.
A NASA meghirdette a commercial space programot, és Space X NASA pénzből lett űripari vállalat, és nem teljesen önerejéből. Az USA-ban hagyományosan vállalatok a NASA beszállítói. Eddig az történt, hogy a NASA pályázatának elnyerése után készítettek a vállalatok űrhajókat, rakétákat - amit a NASA, licenszel együtt megvett (az űrsiklókat az ULA készítette), most annyiban változik a helyzet, hogy utólag fizet (versenyeztet) és csak a küldetéseket veszi meg, legalábbis LEO pályára. Egyébként még mindig drágább a Space X, mint a Soyuz, persze nem az Amerikainak, mert tőlük most annyit kérnek amennyit nem szégyellnek, és kérnek is rendesen...
A jelenlegi "cég"-nek nincs semmiféle űrhajója, sem technológiája arra mit elképzel. Ki lehetne fejleszteni, de ahhoz csillagászati összegek, mérnökök, és erőforrások, és főleg idő kell. Erre semmi esélyt nem látok, és ez nem ugyanaz mint egy ex-sovjet hajtóművet megvenni (space x) és közben a NASA eszközeit használni (mint a kommunikációs állomások, tornyok, személyzet, stb.), és mindezt alacsony földköröli pályáért, fix megrendelőnek - a NASAnak.
Egyébként sem azt állítom, hogy minden magán cég, vagy cél kamu, hanem vannak kamu cégek, és célok. Mivel magán ezért a marketing is beszól a célokba, és azt ismerjük már...
A NASA meghirdette a commercial space programot, és Space X NASA pénzből lett űripari vállalat, és nem teljesen önerejéből. Az USA-ban hagyományosan vállalatok a NASA beszállítói. Eddig az történt, hogy a NASA pályázatának elnyerése után készítettek a vállalatok űrhajókat, rakétákat - amit a NASA, licenszel együtt megvett (az űrsiklókat az ULA készítette), most annyiban változik a helyzet, hogy utólag fizet (versenyeztet) és csak a küldetéseket veszi meg, legalábbis LEO pályára. Egyébként még mindig drágább a Space X, mint a Soyuz, persze nem az Amerikainak, mert tőlük most annyit kérnek amennyit nem szégyellnek, és kérnek is rendesen...
A jelenlegi "cég"-nek nincs semmiféle űrhajója, sem technológiája arra mit elképzel. Ki lehetne fejleszteni, de ahhoz csillagászati összegek, mérnökök, és erőforrások, és főleg idő kell. Erre semmi esélyt nem látok, és ez nem ugyanaz mint egy ex-sovjet hajtóművet megvenni (space x) és közben a NASA eszközeit használni (mint a kommunikációs állomások, tornyok, személyzet, stb.), és mindezt alacsony földköröli pályáért, fix megrendelőnek - a NASAnak.
Egyébként sem azt állítom, hogy minden magán cég, vagy cél kamu, hanem vannak kamu cégek, és célok. Mivel magán ezért a marketing is beszól a célokba, és azt ismerjük már...
Űrmarhaságok
@Gábor (59231):
Az cikk szerint egyebkent az Apollo 7-8 millard volt, ok most 1.5 millardot ajanlanak.
http://en.wikipedia.org/wiki/Merlin_1D
Abban igazad van hogy a NASA sokat segit nekik, ez belejatszhat abba hogy ilyen olcson kepesek egy raketat felloni. Azert csak LEO-ra jutottak eddig, mert egyreszt ez az elso lepcsofok akarhova menet, masreszt gyakorlatilag csak erre van (es lesz a kozeljovoben) megrendelesuk, tehat erre koncentralnak.
Hat azert ennyi bizalmat megszavazhatunk nekik latatlanbai is hogy nem hasracsapassal mondtak egy szamot, hanem legalabbis megbecsultek hogy mennyibe kerulne a szukseges technologiakat kifejleszteni (mar amelyiket kell, azert eleg sok raketa van mar, a falcon 9 felloves ara publikus, apollo eszkozoket is lehet koppintani...). Persze ezeket eleg nehez becsulni, es van egy ilyen xxx. torvenye is (elfeljetettem a nevet, nem tudja valaki?) hogy aszondja: "egy technologia kifejlesztese az eredeti becslesnel mindig egy kettes faktorral tobbe kerul, akkor is ha az xxx. torvenyt mar figyelembe vettuk"De a másfél milliárd nem 10X az Apolló programnak, hanem irracionális kevés, és istentudja, hogyan jött ki ez a szám.
Az cikk szerint egyebkent az Apollo 7-8 millard volt, ok most 1.5 millardot ajanlanak.
Nem tudom mire gondolsz. A hajtomuvuk sajat fejlesztes.és ez nem ugyanaz mint egy ex-sovjet hajtóművet megvenni (space x)
http://en.wikipedia.org/wiki/Merlin_1D
Abban igazad van hogy a NASA sokat segit nekik, ez belejatszhat abba hogy ilyen olcson kepesek egy raketat felloni. Azert csak LEO-ra jutottak eddig, mert egyreszt ez az elso lepcsofok akarhova menet, masreszt gyakorlatilag csak erre van (es lesz a kozeljovoben) megrendelesuk, tehat erre koncentralnak.
Persze ezzel egyetertek, csak nekem ugy tunt nagyon magasra teszed a lecet, pl. a SpaceX se vitte volna at, pedig az egy legitim ceg.Egyébként sem azt állítom, hogy minden magán cég, vagy cél kamu, hanem vannak kamu cégek, és célok. Mivel magán ezért a marketing is beszól a célokba, és azt ismerjük már...
Űrmarhaságok
@alagi (59232):
A cikk téved, vagy hazudik. Az Apolló program anno több mint 19 milliárd dollárba került, ezt mai áron 400 milliárd dollárnak mondják. Az Apolló eszközeit bajosan tudják koppintani, mivel a NASA nem kapott pénzt a tervek dokumentációjára és odaadták a cserkészeknek, akik elvitték a méhebe ledarálni! Jelenleg a NASA vért izzad, hogy újraalkossa az elveszett technológiát.
Több amerikai rakéta is ex-szovjet hajtóműveken csücsül, a Space-X az RD-170 koppintása, de elég silány, mert az RD-170 még mindig jobb mint a Merlin 1D. Az igazi áttörés a Merlink-2 (illetve az Eagles-1) lesz. Csak az USA-ban olcsó a Space-X, a világban találsz sokkal olcsóbbat is. A LEO-ra van megrendelésük, viszont ahova nincs megrendelésük oda nem mennek, pénzt nem fognak kidobni. Egyébként meg, hogy hova mehetnek abba a NASAnak és az amerikai hadseregnek is van beleszólása. Nagyon szigorú rakéta és technológiai törvények vannak az USA-ban, ha gondolod leírom ezeket.
A Space X az x-prize elnyerésének köszönheti a létét, amit (jó üzleti érzékkel) Elon Musk felvásárolt, anyagilag megtámogatott, de a NASA CCDEV finanszírozásával tornászta fel magát a nagyok közé. Az 50' évek óta létezik a magán űripar, az újítás nem a cég léte hanem a NASA finanszírozásban van. Egyedül az agresszív marketingben, és az előremenekülésben más mint a többi.
A cikk téved, vagy hazudik. Az Apolló program anno több mint 19 milliárd dollárba került, ezt mai áron 400 milliárd dollárnak mondják. Az Apolló eszközeit bajosan tudják koppintani, mivel a NASA nem kapott pénzt a tervek dokumentációjára és odaadták a cserkészeknek, akik elvitték a méhebe ledarálni! Jelenleg a NASA vért izzad, hogy újraalkossa az elveszett technológiát.
Több amerikai rakéta is ex-szovjet hajtóműveken csücsül, a Space-X az RD-170 koppintása, de elég silány, mert az RD-170 még mindig jobb mint a Merlin 1D. Az igazi áttörés a Merlink-2 (illetve az Eagles-1) lesz. Csak az USA-ban olcsó a Space-X, a világban találsz sokkal olcsóbbat is. A LEO-ra van megrendelésük, viszont ahova nincs megrendelésük oda nem mennek, pénzt nem fognak kidobni. Egyébként meg, hogy hova mehetnek abba a NASAnak és az amerikai hadseregnek is van beleszólása. Nagyon szigorú rakéta és technológiai törvények vannak az USA-ban, ha gondolod leírom ezeket.
A Space X az x-prize elnyerésének köszönheti a létét, amit (jó üzleti érzékkel) Elon Musk felvásárolt, anyagilag megtámogatott, de a NASA CCDEV finanszírozásával tornászta fel magát a nagyok közé. Az 50' évek óta létezik a magán űripar, az újítás nem a cég léte hanem a NASA finanszírozásban van. Egyedül az agresszív marketingben, és az előremenekülésben más mint a többi.
-
mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7911
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Űrmarhaságok
@Gábor (59239):
Ha ez igaz, akkor kabaré.NASA nem kapott pénzt a tervek dokumentációjára és odaadták a cserkészeknek, akik elvitték a méhebe ledarálni!
Űrmarhaságok
@Gábor (59239):
) Mindkettonek van kereke es mindkettoben van motor meg kormany meg ulesek.
Az RD-170 'staged combustion' elven mukodik, a Merlin meg gas generatoros. Kb. mintha azt mondad hogy a Trabant motor a Zsiguli motorjarol van koppintva. Ha messzirul nezed, igen, hasonloan mukodnek, mint ahogy minden automotor alapotlete ugyanaz, de vannak jelentos kulonbsegek.
Ezen tul az RD-170-ben 4 kamrat taplal egyazon turbopumpa, negy kulon fuvoka van, a Merlin-ben csak egy kamra es egy fuvoka van.
A merlin specifikus impulzusa kisebb, mert a kamra nyomas joval az RD170-e alatt van (ez is arra utal hogy nem koppintas), de a toloero/tomeg hanyadosban megis a Merlin a nyertes.
A Merlin turbopumpaja tenyleg hasonlit egy masikra a wiki szerint, de csak feluletesen, egy NASA raketa turbopumpajara.
*Ugyan raketara most is szukseg lesz, de szerintem valid uzleti terv megvarni mig a SpaceX befejezi a Falcon-Heavyt, aztan egyszeruen jegyet venni ra.
Szerintem itt elneztel valamit, a Merlin annyira lehet az RD 170 koppintasa mint a mondjuk az Opel astra a Ford focuse (annyira nem latom at, ha van valami kapcsolat a ket auto kozott akkor bocs, probaltam ket muszakilag teljesen kulonbozo, de hasonlo autot hozniTöbb amerikai rakéta is ex-szovjet hajtóműveken csücsül, a Space-X az RD-170 koppintása,
) Mindkettonek van kereke es mindkettoben van motor meg kormany meg ulesek.Az RD-170 'staged combustion' elven mukodik, a Merlin meg gas generatoros. Kb. mintha azt mondad hogy a Trabant motor a Zsiguli motorjarol van koppintva. Ha messzirul nezed, igen, hasonloan mukodnek, mint ahogy minden automotor alapotlete ugyanaz, de vannak jelentos kulonbsegek.
Ezen tul az RD-170-ben 4 kamrat taplal egyazon turbopumpa, negy kulon fuvoka van, a Merlin-ben csak egy kamra es egy fuvoka van.
A merlin specifikus impulzusa kisebb, mert a kamra nyomas joval az RD170-e alatt van (ez is arra utal hogy nem koppintas), de a toloero/tomeg hanyadosban megis a Merlin a nyertes.
A Merlin turbopumpaja tenyleg hasonlit egy masikra a wiki szerint, de csak feluletesen, egy NASA raketa turbopumpajara.
Ne felejtsuk az emberek szamaval elosztani: 7 misszio, 3 ember misszionket (manapsag mar nem lenne gond otthagyni egyedul egy onmukodo urhajot a hold korul), es eredetileg ha jol tudom 10 missziot terveztek, az nem dragitott volna sokat (a legfobb koltseg az osszes hardver kifejlesztese volt) es szerintem vonjuk le a koltsegekbol a nullarol kifejlesztett Saturn 5 kifejlesztesi koltseget*, es maris nem olyan vad szam az amit a cikkben kozoltek.Az Apolló program anno több mint 19 milliárd dollárba került, ezt mai áron 400 milliárd dollárnak mondják.
*Ugyan raketara most is szukseg lesz, de szerintem valid uzleti terv megvarni mig a SpaceX befejezi a Falcon-Heavyt, aztan egyszeruen jegyet venni ra.
Persze, megrendelok nelkul nem letehezet sikeres ceg.de a NASA CCDEV finanszírozásával tornászta fel magát a nagyok közé
Űrmarhaságok
@alagi (59245):
Igazad van, tényleg összekevertem az orbitallal, és a már havaiban sem létező klisterrel, kerestem de valószínűleg elnéztem valamit, mert nem találom én sem (azért kicsit túlragoztad ezt a dolgot...). Amit mondani akartam, hogy a technológia nem mai darab, nincs újítás ebben a rakétahajtóműben sem. Ezt fenntartom. Viszont amíg így van addig olcsóbb sem lesz. (Persze pont a Space X megy a fejlesztés ezerrel, de mi most nem erről beszéltünk, csak mellékesen melegítettem.)
Igazad van, tényleg összekevertem az orbitallal, és a már havaiban sem létező klisterrel, kerestem de valószínűleg elnéztem valamit, mert nem találom én sem (azért kicsit túlragoztad ezt a dolgot...). Amit mondani akartam, hogy a technológia nem mai darab, nincs újítás ebben a rakétahajtóműben sem. Ezt fenntartom. Viszont amíg így van addig olcsóbb sem lesz. (Persze pont a Space X megy a fejlesztés ezerrel, de mi most nem erről beszéltünk, csak mellékesen melegítettem.)
Ha jól értem, a sorozatgyártás szerinted olcsóbbá teszi a Holdutazást? Valamivel igen, de nem sokkal, az eszközök és felhasznált anyagok, a munkaóra, minőségteszt nem lesz kevesebb. Egy Saturn V indítása akkori áron 185 millió dollárba került. A sorozatgyártásra nagyon jó példa a Szojuz, mégsem lehet egy bizonyos szint alá csökkenteni az árait. Egy rakéta drága mulatság. És ha egy frissen alakult "cég", aki az űriparban még soha nem tevékenykedett vizionál olyan terveket, amiben technológiai szingularitással majd megoldja a 60 éve megoldatlant, vagyis olcsóbb, nagyobb, több rakéta problémáját; csak adjál pénzt neki... Scekptic Alert!Ne felejtsuk az emberek szamaval elosztani: 7 misszio, 3 ember misszionket (manapsag mar nem lenne gond otthagyni egyedul egy onmukodo urhajot a hold korul), es eredetileg ha jol tudom 10 missziot terveztek, az nem dragitott volna sokat (a legfobb koltseg az osszes hardver kifejlesztese volt) es szerintem vonjuk le a koltsegekbol a nullarol kifejlesztett Saturn 5 kifejlesztesi koltseget*, es maris nem olyan vad szam az amit a cikkben kozoltek.
*Ugyan raketara most is szukseg lesz, de szerintem valid uzleti terv megvarni mig a SpaceX befejezi a Falcon-Heavyt, aztan egyszeruen jegyet venni ra.
Ez a lényeg, ezért kell megfontolni olyan kijelentéseket ahol csak virtuális megrendelő van.Persze, megrendelok nelkul nem letehezet sikeres ceg.
Űrmarhaságok
@alagi (59245):
Ez majdnem kihagytam. A Space Adventures már évek óta árul jegyeket, Szojuzzal holdköröli útra. Nem igazán tolonganak a jegyekért. Igaz 150 millió dollár egy jegy, és csak akkor indul ha van két utas, vagyis 300 milla az út, de nem ez az oka. Nagyon sok ember ki tudná fizetni ezt az árat, csak nincs rá igény. Ezt nem én mondom, hanem a téma szakértői. A másik meg az, hogy Falcon Havy nem lesz olcsó darab (előzetes becslések szerint) 83-128 millió dollár közé teszik (ez persze űrhajó nélkül, csak a rakéta!), és hát a a Falcon 9 is alábecsülték és mégsem lett olyan olcsó mint akarták.*Ugyan raketara most is szukseg lesz, de szerintem valid uzleti terv megvarni mig a SpaceX befejezi a Falcon-Heavyt, aztan egyszeruen jegyet venni ra.
-
mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7911
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
-
sötétvödör
- Hozzászólások: 1422
- Csatlakozott: 2011.08.11. 20:56
- Tartózkodási hely: Death Star
Űrmarhaságok
Én meg csillagrombolót
(Hülyék ezek az amerikaiak)
(Hülyék ezek az amerikaiak)
-
Popula(c)tion
- Hozzászólások: 2081
- Csatlakozott: 2009.12.11. 17:47
Űrmarhaságok
@sötétvödör (60335):
Tényleg hülyék! Miért nem inkább Luke Skywalkert építenek, az sokkal erősebb?
Tényleg hülyék! Miért nem inkább Luke Skywalkert építenek, az sokkal erősebb?
Űrmarhaságok
Az megvan, hogy Cseljabinszk felett felrobbant meteort az oroszok lőtték le? 
A false videókról nem beszélve...
A false videókról nem beszélve...
Űrmarhaságok
A nacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij Moszkvában azt mondta újságíróknak, hogy múlt pénteken nem meteor robbant fel, hanem az amerikaiak új fegyvert teszteltek.
Ennél már csak az volt botrányosabb, amikor Fobos-Grunt szondát egy amerikai radar szedte le, legalábbis valamelyik okos orosz hivatalnok szerint. Ennyire nehéz a természetet egyeseknek megtalálni? Vannak akik dobozban élik le az életüket, és ugye a doboz mesterséges...
Ennél már csak az volt botrányosabb, amikor Fobos-Grunt szondát egy amerikai radar szedte le, legalábbis valamelyik okos orosz hivatalnok szerint. Ennyire nehéz a természetet egyeseknek megtalálni? Vannak akik dobozban élik le az életüket, és ugye a doboz mesterséges...
Űrmarhaságok
Mars-utazás bejelentésére készülnek
két egy évre. A pszichikai megterhelést egy konzervdoboza zárva, és a sugárzásról nem is beszélve. (Egyébként a Falcon Heavy és a DragonRider egyenlőre nem létező, tehát ki sem próbált űreszközök. Ez csak a hab a tortán, szerintem.)
Amúgy sem valószínű, hogy megadják rá az engedélyt. Tudniillik Amerikában, a rakéta fegyvernek minősül, hatósági engedély kell rá. Nem valószínű, hogy ilyen öngyilkos küldésre megadják. Nagyon nem.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy tulajdonképpen mire játszanak? Azt mondja, "A lap szerint az űrhajó - amely egy módosított Dragon lenne a Space X cégtől, Falcon Heavy hordozótakétával indítva". Na most a Dragonban összesen 10 négyzetméter hely van, ebből persze lejönnek a masszív székek (a kilövést, visszatérést ki kell bírnia), az életfenetartó rendszer és ugye enni és inni is kell. Na jó, de "módosított" a varázsszó. Gondolkodjunk, van neki még plusz 10-34 m2 külső raktere. Na igen, de ha csak kb. 14 tonna tehert tud a Falcon Heavy a Marsig ellökni, amiből az űrhajó tömege 4,2 tonna, tehát maradna cirka 10 tonna hasznos teher (persze valójában ennél kevesebb). Ebből szerintem nem jön ki az oxigén, kaja, víz, élelmiszer, üzemanyag, pótalkatrészek két embernek,Valószínűleg a Marsra készül az első űrturista, Dennis Tito. Az Inspiration Mars Foundation szervezet vezetője jövő héten jelenti be a részleteket.
Amúgy sem valószínű, hogy megadják rá az engedélyt. Tudniillik Amerikában, a rakéta fegyvernek minősül, hatósági engedély kell rá. Nem valószínű, hogy ilyen öngyilkos küldésre megadják. Nagyon nem.
-
sötétvödör
- Hozzászólások: 1422
- Csatlakozott: 2011.08.11. 20:56
- Tartózkodási hely: Death Star
Űrmarhaságok
Sokan úgy gondolják, hogy a Marsra eljutni, olyan, mint a Holdra.
Egy kérdésem van: A Marson is van Falcon rakéta és kilövő állás, és szupermarket?
Mert odaérni egy dolog. Ott lenni, és visszajönni egy másik. (Persze, ha vissza akar jönni).
Egy kérdésem van: A Marson is van Falcon rakéta és kilövő állás, és szupermarket?
Mert odaérni egy dolog. Ott lenni, és visszajönni egy másik. (Persze, ha vissza akar jönni).
Űrmarhaságok
@Gábor (64601): A 10 tonna két emberre és egy évre naponta és fejenként valamivel több, mint 13 kg. A víz, a levegő regenerálható. Üzemanyagból nem tudom mennyi kellene, hogy a Mars megkerülése után hazavezető pályára térjenek és elég legyen a földi landoláshoz, de lehet, hogy belefér. A hatásos sugárvédelem kérdéses lehet az űrkabin tömege miatt és mivel új, nem kipróbált űrhajóról van szó, akár tévedhetnek is. A bezártság talán megoldható. Megfelelő programmal nem kell egész úton unatkozni. Volt már rá kísérlet, vagy még zajlik? Egyszer neki kell vágni, mint Kolumbusz az Atlanti óceánnak. Az engedélyekről nem tudok szólni, de ha az űrrakéra az USÁ-ban fegyver, akkor a fejlesztéséhez is engedély kell, nemde? (A hazai szabályozás még szigorúbb.) Miért nevezed öngyilkos vállalkozásnak a tervet? Minden űrutazás lényegében az.
Űrmarhaságok
@sötétvödör (64624): Igen, ugyanolyan, mint a Holdra eljutni, csak kicsit tovább tart. Nem akarnak leszállni, csak megkerülni a Marsot és visszatérni a Földre.
Űrmarhaságok
@Solaris (64737):
Ember, ez egy kb. Apollo méretű plédoboz, nincs hely, vágod?!
A többi, minden alapot (és tudást) nélkülöző érzelmi ömlengésed most nem kommentálnám, majd egy hosszabb cikkben...
Ember, ez egy kb. Apollo méretű plédoboz, nincs hely, vágod?!
A többi, minden alapot (és tudást) nélkülöző érzelmi ömlengésed most nem kommentálnám, majd egy hosszabb cikkben...
Űrmarhaságok
@Gábor (64767): Te megkergültél! Te pampogtál a 10 tonna hasznos teherről, nemde? Most meg nincs hely? Osztogass mindjárt tanácsokat az űrhajó tervezőinek. Célszerűbb lesz, mint itt szájalni. Ja, ennyire nem megy a dolog? Akkor miről beszélsz ember?
Űrmarhaságok
@Solaris (64770): Nem 10 tonna hasznos terhet írtam, ezt írtam:
14 tonna tehert tud a Falcon Heavy a Marsig ellökni, amiből az űrhajó tömege 4,2 tonna, tehát maradna cirka 10 tonna hasznos teher (persze valójában ennél kevesebb)
-
mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7911
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Űrmarhaságok
@Gábor (64771): 9.8, ez mindjárt más 
Űrmarhaságok
@mimindannyian (64786):
Semmit nem terhelnek meg maximálisan. Egész pontosan csak 13,5 tonnát tud eltolni a Marsig, ebből a valódi hasznos teher kb. 4 tonna. És ebbe a 4 tonnába nem csak a kajának, víznek, embernek meg a levegőnek kell beleférnie, hanem az életfenetartó rendszernek, a pályamódosító üzemanyagnak, a tartalékoknak(!) és egyéb most fel nem sorolt cuccnak. Ja és mindezt 10 négyzetméteren...
A rakéta képes cirka 14 tonnát eltolni:
Az Dragon űrhajó viszont nem képes ennyi terhet szállítani, mert nincs benne hely:
Hogy az űrhajó/rakéta megkülönböztetése miért okoz Solarisnak ekkora problémát nem értem.
Semmit nem terhelnek meg maximálisan. Egész pontosan csak 13,5 tonnát tud eltolni a Marsig, ebből a valódi hasznos teher kb. 4 tonna. És ebbe a 4 tonnába nem csak a kajának, víznek, embernek meg a levegőnek kell beleférnie, hanem az életfenetartó rendszernek, a pályamódosító üzemanyagnak, a tartalékoknak(!) és egyéb most fel nem sorolt cuccnak. Ja és mindezt 10 négyzetméteren...
A rakéta képes cirka 14 tonnát eltolni:
Az Dragon űrhajó viszont nem képes ennyi terhet szállítani, mert nincs benne hely:
Hogy az űrhajó/rakéta megkülönböztetése miért okoz Solarisnak ekkora problémát nem értem.
Űrmarhaságok
@Gábor (64771): Igen, és ez egyértelműen kb. 10 tonna hasznos terhet jelent. Erről írtál. Mint a további hozzászólásaidból kiderül, szó sincs 10 tonna hasznos teherbírásról, dehogy is, hanem összesen kb. 10 - 14 tonna össztömegről, amit a szerkezet képes a Marsig eljuttatni. Már ez is nagyon komoly teljesítmény. Azt pedig lásd be, hogy pontatlanul fogalmaztál, én meg felültem az adataidnak. A hasznos teher, az mindig a szerkezet teljesen menetkészre feltöltött tömegén kivül értendő még az űrhajózásban is. Semmi olyasmit nem írtál, amit ne értettem volna meg, vagy problémát okozna a megértése.
Űrmarhaságok
@Solaris (64821):
Nem 10 tonna hasznos terhet írtam, már az első hozzászólásban jeleztem, hogy ez valójában kevesebb. De 3., 4., és minindanyianak írt hozzászólásomban is jeleztem. Ezt hívják úgy, hogy kiragadott idézet, ferdítés, vagy szimplám hazudsz. Nyugodtan, úgy is is vissza lehet keresni, hogy mit írtam itt. Arról sem én tehetek, hogy nem tudod mire használják a hasznos teher kifejezést, és mint Gezoo kitalálsz rá egy saját magyarázatot. Idézet tőled (figyelj így kell idézni(!): "A hasznos teher, az mindig a szerkezet teljesen menetkészre feltöltött tömegén kivül értendő még az űrhajózásban is." A rakéták esetében nem, a rakéták hasznos terhe: az amit pályára tud állítani! És jeleztem, hogy a rakétáról beszélek. Maga a Dragon űrhajó ennél lényegesebben kevesebb hasznos terhet tud felvinni, emberekkel kb. 2 tonna, emberek nélkül 6 tonna - mindezt alacsony Földkűröli pályára...
Nem 10 tonna hasznos terhet írtam, már az első hozzászólásban jeleztem, hogy ez valójában kevesebb. De 3., 4., és minindanyianak írt hozzászólásomban is jeleztem. Ezt hívják úgy, hogy kiragadott idézet, ferdítés, vagy szimplám hazudsz. Nyugodtan, úgy is is vissza lehet keresni, hogy mit írtam itt. Arról sem én tehetek, hogy nem tudod mire használják a hasznos teher kifejezést, és mint Gezoo kitalálsz rá egy saját magyarázatot. Idézet tőled (figyelj így kell idézni(!): "A hasznos teher, az mindig a szerkezet teljesen menetkészre feltöltött tömegén kivül értendő még az űrhajózásban is." A rakéták esetében nem, a rakéták hasznos terhe: az amit pályára tud állítani! És jeleztem, hogy a rakétáról beszélek. Maga a Dragon űrhajó ennél lényegesebben kevesebb hasznos terhet tud felvinni, emberekkel kb. 2 tonna, emberek nélkül 6 tonna - mindezt alacsony Földkűröli pályára...
Űrmarhaságok
@Gábor (64877):
Nyugodtan elballaghatsz valami melegebb égtájra Gábor! Pongyolán fogalmaztál és kész. Ennyi felesleges nyelvköszörülés a semmin! Nincs jobb dolgod?Ezt hívják úgy, hogy kiragadott idézet, ferdítés, vagy szimplám hazudsz.
Űrmarhaságok
@Solaris (64879):
Egyértelműen fogalmaztam, "14 tonna tehert tud a Falcon Heavy a Marsig ellökni, amiből az űrhajó tömege 4,2 tonna, tehát maradna cirka 10 tonna hasznos teher (persze valójában ennél kevesebb)." Leírtam, hogy valójában nem 10 tonna. Te nem olvastad el elég figyelmesen az írásomat, továbbá összekeverted a rakétát az űrhajóval. Ennyi.
Egyértelműen fogalmaztam, "14 tonna tehert tud a Falcon Heavy a Marsig ellökni, amiből az űrhajó tömege 4,2 tonna, tehát maradna cirka 10 tonna hasznos teher (persze valójában ennél kevesebb)." Leírtam, hogy valójában nem 10 tonna. Te nem olvastad el elég figyelmesen az írásomat, továbbá összekeverted a rakétát az űrhajóval. Ennyi.
Űrmarhaságok
@Gábor (64883):
Köszi a választ! Tehát akkor szerinted a F. H. hasznos teherbírása 14 t, amit a Marsra vezető pályára tud állítani. Az űrhajó 4,2 t tömegű. Ezek szerint marad cirka 10 tonna "hasznos" teher. Képben vagyunk. A 10 t terhére szépen össze is jöhet mindaz, ami a Mars megkerüléséhez és a visszatéréshez 2 személynek szükséges. Én erről írtam és meg kell kérdeznem, hogy miről is beszéltél a korábbi ledorongoló üzeneteidben és miről is beszélsz most valójában? Az nem kontra, hogy a most létező űrkabin kicsi. Lehet más műszaki megoldásokat találni és az is lehet, hogy ezek már léteznek. Pld. nem biztos, hogy célszerű, ha az egész rakomány egyszerre startol a Földről. Lehet modulokat építeni, külön - külön feljuttatni Föld körüli pályára, ott összeszerelni és onnan indítani a Mars felé a komplexumot.Gábor írta:@Solaris (64879):
Egyértelműen fogalmaztam, "14 tonna tehert tud a Falcon Heavy a Marsig ellökni, amiből az űrhajó tömege 4,2 tonna, tehát maradna cirka 10 tonna hasznos teher (persze valójában ennél kevesebb)." Leírtam, hogy valójában nem 10 tonna. Te nem olvastad el elég figyelmesen az írásomat, továbbá összekeverted a rakétát az űrhajóval. Ennyi.
Űrmarhaságok
@Solaris (64891):
Az egy dolog, hogy innen egy rakéta X tonna terhet eljuttat a Marsig, viszont, ha a Marsot elérve nem gyorsítasz akkor úgy fogsz elszáguldani a Mars mellett mit a huzat (égimechanikai paradoxon). Nem marad 10 tonna. Tehát a pályára álláshoz, vagy visszatérési pályához nem kevés üzemanyagra van szükség, sokkal több mint a hasznos teher! Példa: anno a Szovjetek terveztek ilyen Mars-Flyby küldetést, 3 emberrel. Ez egy kicsi, 75 tonnás űrhajó lett volna, ebből 6-8 tonna lett volna az a hasznos teher amit belélegeznek, megesznek, és megisznak, a többi üzemanyag, illetve maga a hajó. Vagy egy majdnem megvalósult tervben, az amerikaik terveztek egy Venusz-Flyby küldetést az Saturn/Apollo rendszerrel, ez csak fél éves lett volna. A képen a nagyobbik rész a hajtómű, ami üresen is 9 tonna. A Apollo űrhajó kb. a Dragon mérete:
A félreértések elkerülése végett: a rakéták teherbírása különböző pályákra más és más. A hasznos teher a rakéták esetében az amit pályára tud állítani (ami nem egyenlő azzal a hasznos teherrel amit te annak képzelsz.) Tehát a F9H teherbírása (előzetes várakozások szerint), LEO pályára: 53 tonna, GTO: 19 tonna, TLI: 16 tonna, és TMI: 13,5 tonna.
Az egy dolog, hogy innen egy rakéta X tonna terhet eljuttat a Marsig, viszont, ha a Marsot elérve nem gyorsítasz akkor úgy fogsz elszáguldani a Mars mellett mit a huzat (égimechanikai paradoxon). Nem marad 10 tonna. Tehát a pályára álláshoz, vagy visszatérési pályához nem kevés üzemanyagra van szükség, sokkal több mint a hasznos teher! Példa: anno a Szovjetek terveztek ilyen Mars-Flyby küldetést, 3 emberrel. Ez egy kicsi, 75 tonnás űrhajó lett volna, ebből 6-8 tonna lett volna az a hasznos teher amit belélegeznek, megesznek, és megisznak, a többi üzemanyag, illetve maga a hajó. Vagy egy majdnem megvalósult tervben, az amerikaik terveztek egy Venusz-Flyby küldetést az Saturn/Apollo rendszerrel, ez csak fél éves lett volna. A képen a nagyobbik rész a hajtómű, ami üresen is 9 tonna. A Apollo űrhajó kb. a Dragon mérete:
A félreértések elkerülése végett: a rakéták teherbírása különböző pályákra más és más. A hasznos teher a rakéták esetében az amit pályára tud állítani (ami nem egyenlő azzal a hasznos teherrel amit te annak képzelsz.) Tehát a F9H teherbírása (előzetes várakozások szerint), LEO pályára: 53 tonna, GTO: 19 tonna, TLI: 16 tonna, és TMI: 13,5 tonna.
De még mekkora kontra, ha nincs helyed - akkor nem tudod magaddal vinni sem. Ne viccelődj! De nem csak kicsi, felhozhatnám azt is, hogy mindennek van szavatossági ideje. Tudod mekkora a Dragon szavatossági ideje? 3 hónap! Stb. És amikor azt írom stb. az nem azt jelenti, hogy nem tudnék még felhozni legalább egy tucat érvet, hanem azt, hogy nincs rá időm, ezért csak egy két dolgot említek meg.Az nem kontra, hogy a most létező űrkabin kicsi.
Igen, modulokat kellene építeni, és a Föld körül összelegózni egy űrhajót, mint mondjuk a Nemzetközi Űrállomással tették. Ez a reális terv ma. Ugye az világos, hogy akkor már olyan iszonyatos pénzekről beszélünk ami az úriembernek biztos nem áll rendelkezésére? Továbbá olyan technológiákat kellene megépíteni, kifejleszteni ami jelenleg csak papíron létezik? De azt hiszem a hír nem erről szólt. (Arról nem beszélve, hogy ehhez a tervhez IS egy sokkal nagyobb rakéta kellene, elmagyarázzam, hogy mi okból?)Lehet más műszaki megoldásokat találni és az is lehet, hogy ezek már léteznek. Pld. nem biztos, hogy célszerű, ha az egész rakomány egyszerre startol a Földről. Lehet modulokat építeni, külön - külön feljuttatni Föld körüli pályára, ott összeszerelni és onnan indítani a Mars felé a komplexumot.
Űrmarhaságok
@Gábor (64899): Köszönöm! Ez már olyan válasz volt, ami az eddigi ismereteim alapján joggal elvárható tőled. Hasznos és a számomra új információkat közöltél. Éppen ezért, ahogy az időd engedi, nem bánnám, ha kifejtenéd a témát részletekben.
Űrmarhaságok
@Gábor (64899):
A gyorsitas alatt azt erted, hogy a haladasi irannyal megegyezo iranyban kell novelni a sebesseget? Ez valoban paradoxonnak tunik.
Kifejtened?
Miert nem eleve gyorsabban megy oda?
Kód: Egész kijelölése
Az egy dolog, hogy innen egy rakéta X tonna terhet eljuttat a Marsig, viszont, ha a Marsot elérve nem gyorsítasz akkor úgy fogsz elszáguldani a Mars mellett mit a huzat (égimechanikai paradoxon). Kifejtened?
Miert nem eleve gyorsabban megy oda?
-
mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7911
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Űrmarhaságok
@ennyi (66818): a lassítás is gyorsítás, csak ellenkező irányú
Űrmarhaságok
@mimindannyian (66835): Hetkoznapi beszedben (es Gabor irasaban is) a test sebessegevel megegyzo iranyu hatasara letrejovo, a pillnatnyi sebesseget novelo valtozas a gyorsitas, az ellentetes iranyu ero hatasara letrejovo csokkenese a sebessegnek a lassitas.
Mindketto gyorsulas, de nem mindketto gyorsitas.
Itt az lehet a kulcs, hogy a test (urhajo) mar valamilyen gorbult palyan halad, eztrem esetben kormozgast vegez a Mars korul. A gyorsitas, azaz menetiranyba eso sebesseg novelese egy magasabb palyara emeli (a sebesseg minden pillanatban erinto iranyu).
A magasabb palyahoz lassabb keringes tartozik, tehat a menetiranyba torteno sebessegnoveles lassabb korpalyat eredmenyez. Trivialisan azert mert ott a gravitacios gyorsulas kisebb.
Ugy velem, a Mars kozeleben az urhajonak a pillanatnyi haladasi iranyaval szemben kell bekapcsolni a hajtomuveit, azaz lassitania kell, csokkentenie azon iranyu sebesseget.
Ennek eredmenye egy alacsonyabb korpalya lesz, ahol (es itt a paradoxon) gyorsabban fog haladni, mint korabban.
Jol gondolom?
Mindketto gyorsulas, de nem mindketto gyorsitas.
Itt az lehet a kulcs, hogy a test (urhajo) mar valamilyen gorbult palyan halad, eztrem esetben kormozgast vegez a Mars korul. A gyorsitas, azaz menetiranyba eso sebesseg novelese egy magasabb palyara emeli (a sebesseg minden pillanatban erinto iranyu).
A magasabb palyahoz lassabb keringes tartozik, tehat a menetiranyba torteno sebessegnoveles lassabb korpalyat eredmenyez. Trivialisan azert mert ott a gravitacios gyorsulas kisebb.
Ugy velem, a Mars kozeleben az urhajonak a pillanatnyi haladasi iranyaval szemben kell bekapcsolni a hajtomuveit, azaz lassitania kell, csokkentenie azon iranyu sebesseget.
Ennek eredmenye egy alacsonyabb korpalya lesz, ahol (es itt a paradoxon) gyorsabban fog haladni, mint korabban.
Jol gondolom?
Űrmarhaságok
@ennyi (66854):
Nem jol gondolod.
Az urhajo ket korpalyat kapcsol ossze egy ellipszispalyaval. A mars palyaja van magasabban a naphoz kepest. Amikor az urhajo eppen odaera marshoz, akkor a mars nala gyorsabban halad. Ha nem csinalna semmit, akkor a mars haladna tovabb a sajat korpalyajan, az urhajo meg nem eleg gyors, ezert "visszaesne" a naphoz kozelebb, a Fold palyajaig. (ott van az ellipszisenek a napkozele). Ha gyorsit, akkor lesz a sebessege a Marssal egyezo, es igy le tud szallni.
Itt is lehet rola olvasni: http://en.wikipedia.org/wiki/Hohmann_transfer_orbit
Nem jol gondolod.
Az urhajo ket korpalyat kapcsol ossze egy ellipszispalyaval. A mars palyaja van magasabban a naphoz kepest. Amikor az urhajo eppen odaera marshoz, akkor a mars nala gyorsabban halad. Ha nem csinalna semmit, akkor a mars haladna tovabb a sajat korpalyajan, az urhajo meg nem eleg gyors, ezert "visszaesne" a naphoz kozelebb, a Fold palyajaig. (ott van az ellipszisenek a napkozele). Ha gyorsit, akkor lesz a sebessege a Marssal egyezo, es igy le tud szallni.
Itt is lehet rola olvasni: http://en.wikipedia.org/wiki/Hohmann_transfer_orbit
Űrmarhaságok
@alagi (66862): A Fold napkoruli atlagsebessege kb 30km/s a Mars sebessege 24km/s...
A link amit adtal ezt allitja:
At the other end, the spacecraft will need a certain velocity to orbit Mars, which will actually be less than the velocity needed to continue orbiting the Sun in the transfer orbit, let alone attempting to orbit the Sun in a Mars-like orbit. Therefore, the spacecraft will have to decelerate in order for Mars' gravity to capture it.
Segitesz?
A link amit adtal ezt allitja:
At the other end, the spacecraft will need a certain velocity to orbit Mars, which will actually be less than the velocity needed to continue orbiting the Sun in the transfer orbit, let alone attempting to orbit the Sun in a Mars-like orbit. Therefore, the spacecraft will have to decelerate in order for Mars' gravity to capture it.
Segitesz?
Űrmarhaságok
@ennyi (66864):
Igen, ezzel egyutt mar lassitani kell.
Ha a mars korpalyajaig akarsz elmenni es ott egy korpalyat kezdeni ahhoz gyorsitani kell, tehat az ervelesed rossz volt.
A vegeredmeny veletlenul helyes, mert nem ezt akarod csinalni hanem a mars koruli palyara allni, amihez a marshoz kepest sebesseged kell legyen. Ugy kell ugyeskedni, hogy a Mars pont ott legyen, es akkor csak a nap koruli ellipszispalya es a Mars koruli palya kulonbseget kell a raketakkal befektetni. (Ezert van csak 1-2 evente egy 'launch window', mert ekkor allnak jol a Fold es a Mars, hogy egy ilyen ellipszipalyaval pont el lehessen kapni a marsot)
Igen, ezzel egyutt mar lassitani kell.
Ha a mars korpalyajaig akarsz elmenni es ott egy korpalyat kezdeni ahhoz gyorsitani kell, tehat az ervelesed rossz volt.
A vegeredmeny veletlenul helyes, mert nem ezt akarod csinalni hanem a mars koruli palyara allni, amihez a marshoz kepest sebesseged kell legyen. Ugy kell ugyeskedni, hogy a Mars pont ott legyen, es akkor csak a nap koruli ellipszispalya es a Mars koruli palya kulonbseget kell a raketakkal befektetni. (Ezert van csak 1-2 evente egy 'launch window', mert ekkor allnak jol a Fold es a Mars, hogy egy ilyen ellipszipalyaval pont el lehessen kapni a marsot)
Űrmarhaságok
@alagi (66868): OK, alakul, sokkal vilagosabb, koszi.
Azt ertem, hogy ha a Mars palyajara akarsz allni, amikor a Mars nincs ott, akkor gyorsitani kell.
Amivel problemam volt, hogy ha ott van a Mars, akkor miert kellene gyorsitani. Orulok, hogy az intuiciom ebben az esetben helyes volt, nem kell gyorsitani.
ez volt az allitas, ami elgondolkoztatott:
Azt ertem, hogy ha a Mars palyajara akarsz allni, amikor a Mars nincs ott, akkor gyorsitani kell.
Amivel problemam volt, hogy ha ott van a Mars, akkor miert kellene gyorsitani. Orulok, hogy az intuiciom ebben az esetben helyes volt, nem kell gyorsitani.
ez volt az allitas, ami elgondolkoztatott:
viszont, ha a Marsot elérve nem gyorsítasz akkor úgy fogsz elszáguldani a Mars mellett mit a huzat (égimechanikai paradoxon)