A kutatók szerint a 300 kilós meteoritdarab 5000 éve csapódhatott be, és új információkkal szolgálhat a világegyetem keletkezéséről.
Az exobolygó kutatásnak semmi köze a naprendszeren belüli bolygókhoz. Más módszer, most nem sorolom fel mindet, de azért gondoljuk végig egyet: egy bolygó a csillaga előtt elhaladva fénycsökkentést okoz. Na most ezt, hogyan fogjuk itt a Naprendszerben megcsinálni egy belső bolygón? Gondolkodni nem kell félnetek!Az exobolygó-kutatások legutóbbi felfedezései felvetik a kérdést, vajon a csillagászoknak sikerült-e minden bolygószerű objektumot megtalálni saját naprendszerünkben? ... Az Alpha Centauri Bb felfedezésének bejelentése jól példázza, milyen messzire jutottak a bolygó észlelési technikák az elmúlt évtizedek során.
Wow! Mítosz?Ezzel akár lezártnak is tekinthetnénk az X-bolygó mítoszát
Kíváncsi vagyok, hogy melyik műszerükkel kellene észlelniük? A még működő pordetektorral, vagy sugárzásmérővel? De tegyük fel, hogy működne még a kamera; ilyen messze a Naptól lenne elég visszavert fény, hogy a kamera észlelje? Nem. Nonszeszn.A Naprendszerből kifelé igyekvő Voyager és a Pioneer űrszondák egyetlen bolygóhoz hasonló objektumot sem észleltek,
Ez biztos? A wiki-n lehet találni úgy öt, nagyobb zárt ökoszisztéma programot, de akár a Konrad Lorenz-féle akvárium mániások is össze hozhatnak egy működő, önfenntartó rendszert, nem?...ökoszisztémát eddig nem tudtuk építen...i
Tudomásom szerint eddig még valódi ökoszisztémát nem sikerült létrehozni, de meggyőzhető vagyok.
Ahhoz viszont, hogy ezt egy másik csillagrendszer lakói is hallják, becslések szerint mintegy negyvenezer évnek kell eltelnie – jelenlegi sebességével haladva ennyi idő kell ugyanis a Voyager–1-nek ahhoz, hogy belépjen egy szomszédos rendszerbe.
Nyilvan nem fog az osszes urhajozasi terv megvalosulni, sot valoszinuleg tobb nem mint igen, de megis probalkozni kell, mert nem lehet tudni elore hogy melyik lesz kudarc es melyik hoz attorest. Hasonlo a tudomanyos kutatashoz. Minden egyes kiserlethez lehet talalni erveket az elvegzese elott, hogy miert nem fog sikerulni (megmerni valamit, vagy letrehozni valami uj anyagajtat, halmazallapotot, stb.) . Aztan van amelyik megis sikerul.De a másfél milliárd nem 10X az Apolló programnak, hanem irracionális kevés, és istentudja, hogyan jött ki ez a szám.
és ez nem ugyanaz mint egy ex-sovjet hajtóművet megvenni (space x)
Egyébként sem azt állítom, hogy minden magán cég, vagy cél kamu, hanem vannak kamu cégek, és célok. Mivel magán ezért a marketing is beszól a célokba, és azt ismerjük már...
Ha ez igaz, akkor kabaré.NASA nem kapott pénzt a tervek dokumentációjára és odaadták a cserkészeknek, akik elvitték a méhebe ledarálni!
Több amerikai rakéta is ex-szovjet hajtóműveken csücsül, a Space-X az RD-170 koppintása,
) Mindkettonek van kereke es mindkettoben van motor meg kormany meg ulesek.Az Apolló program anno több mint 19 milliárd dollárba került, ezt mai áron 400 milliárd dollárnak mondják.
de a NASA CCDEV finanszírozásával tornászta fel magát a nagyok közé
Ha jól értem, a sorozatgyártás szerinted olcsóbbá teszi a Holdutazást? Valamivel igen, de nem sokkal, az eszközök és felhasznált anyagok, a munkaóra, minőségteszt nem lesz kevesebb. Egy Saturn V indítása akkori áron 185 millió dollárba került. A sorozatgyártásra nagyon jó példa a Szojuz, mégsem lehet egy bizonyos szint alá csökkenteni az árait. Egy rakéta drága mulatság. És ha egy frissen alakult "cég", aki az űriparban még soha nem tevékenykedett vizionál olyan terveket, amiben technológiai szingularitással majd megoldja a 60 éve megoldatlant, vagyis olcsóbb, nagyobb, több rakéta problémáját; csak adjál pénzt neki... Scekptic Alert!Ne felejtsuk az emberek szamaval elosztani: 7 misszio, 3 ember misszionket (manapsag mar nem lenne gond otthagyni egyedul egy onmukodo urhajot a hold korul), es eredetileg ha jol tudom 10 missziot terveztek, az nem dragitott volna sokat (a legfobb koltseg az osszes hardver kifejlesztese volt) es szerintem vonjuk le a koltsegekbol a nullarol kifejlesztett Saturn 5 kifejlesztesi koltseget*, es maris nem olyan vad szam az amit a cikkben kozoltek.
*Ugyan raketara most is szukseg lesz, de szerintem valid uzleti terv megvarni mig a SpaceX befejezi a Falcon-Heavyt, aztan egyszeruen jegyet venni ra.
Ez a lényeg, ezért kell megfontolni olyan kijelentéseket ahol csak virtuális megrendelő van.Persze, megrendelok nelkul nem letehezet sikeres ceg.
Ez majdnem kihagytam. A Space Adventures már évek óta árul jegyeket, Szojuzzal holdköröli útra. Nem igazán tolonganak a jegyekért. Igaz 150 millió dollár egy jegy, és csak akkor indul ha van két utas, vagyis 300 milla az út, de nem ez az oka. Nagyon sok ember ki tudná fizetni ezt az árat, csak nincs rá igény. Ezt nem én mondom, hanem a téma szakértői. A másik meg az, hogy Falcon Havy nem lesz olcsó darab (előzetes becslések szerint) 83-128 millió dollár közé teszik (ez persze űrhajó nélkül, csak a rakéta!), és hát a a Falcon 9 is alábecsülték és mégsem lett olyan olcsó mint akarták.*Ugyan raketara most is szukseg lesz, de szerintem valid uzleti terv megvarni mig a SpaceX befejezi a Falcon-Heavyt, aztan egyszeruen jegyet venni ra.
A false videókról nem beszélve...Valószínűleg a Marsra készül az első űrturista, Dennis Tito. Az Inspiration Mars Foundation szervezet vezetője jövő héten jelenti be a részleteket.
14 tonna tehert tud a Falcon Heavy a Marsig ellökni, amiből az űrhajó tömege 4,2 tonna, tehát maradna cirka 10 tonna hasznos teher (persze valójában ennél kevesebb)
Ezt hívják úgy, hogy kiragadott idézet, ferdítés, vagy szimplám hazudsz.
Gábor írta:@Solaris (64879):
Egyértelműen fogalmaztam, "14 tonna tehert tud a Falcon Heavy a Marsig ellökni, amiből az űrhajó tömege 4,2 tonna, tehát maradna cirka 10 tonna hasznos teher (persze valójában ennél kevesebb)." Leírtam, hogy valójában nem 10 tonna. Te nem olvastad el elég figyelmesen az írásomat, továbbá összekeverted a rakétát az űrhajóval. Ennyi.
De még mekkora kontra, ha nincs helyed - akkor nem tudod magaddal vinni sem. Ne viccelődj! De nem csak kicsi, felhozhatnám azt is, hogy mindennek van szavatossági ideje. Tudod mekkora a Dragon szavatossági ideje? 3 hónap! Stb. És amikor azt írom stb. az nem azt jelenti, hogy nem tudnék még felhozni legalább egy tucat érvet, hanem azt, hogy nincs rá időm, ezért csak egy két dolgot említek meg.Az nem kontra, hogy a most létező űrkabin kicsi.
Igen, modulokat kellene építeni, és a Föld körül összelegózni egy űrhajót, mint mondjuk a Nemzetközi Űrállomással tették. Ez a reális terv ma. Ugye az világos, hogy akkor már olyan iszonyatos pénzekről beszélünk ami az úriembernek biztos nem áll rendelkezésére? Továbbá olyan technológiákat kellene megépíteni, kifejleszteni ami jelenleg csak papíron létezik? De azt hiszem a hír nem erről szólt. (Arról nem beszélve, hogy ehhez a tervhez IS egy sokkal nagyobb rakéta kellene, elmagyarázzam, hogy mi okból?)Lehet más műszaki megoldásokat találni és az is lehet, hogy ezek már léteznek. Pld. nem biztos, hogy célszerű, ha az egész rakomány egyszerre startol a Földről. Lehet modulokat építeni, külön - külön feljuttatni Föld körüli pályára, ott összeszerelni és onnan indítani a Mars felé a komplexumot.
Kód: Egész kijelölése
Az egy dolog, hogy innen egy rakéta X tonna terhet eljuttat a Marsig, viszont, ha a Marsot elérve nem gyorsítasz akkor úgy fogsz elszáguldani a Mars mellett mit a huzat (égimechanikai paradoxon). viszont, ha a Marsot elérve nem gyorsítasz akkor úgy fogsz elszáguldani a Mars mellett mit a huzat (égimechanikai paradoxon)
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég