Valóban megállja ez a helyét?? Ezzel kapcsolatban kinek mi a véleménye?
dgy írta:Az ideális folyadék definíciója az, hogy nem csak álló helyzetben, de mozgás közben sem ébrednek benne nyíróerők. Pont. Ennyi.
dgy írta:A definíció nem beszél az összenyomhatatlanságról, mert az az idealitástól függetlenül fennálló vagy fenn nem álló tulajdonság.
Marx György írta:"Megadjuk a relativisztikus dinamikának variációs elvből kiinduló megalapozását."
Marx György írta:"Ideális folyadéknak nevezzük az olyan anyagot, melyben nyírófeszültségek nem hatnak, csak izotróp nyomás."
Marx György írta:"Ha (20) mindkét oldalát olyan tartományra integráljuk, melynek határántömegáramlás nincs, ..."
vagyis a sebesség nulla(??), de azértMarx György írta:"...olyan tartományra integráljuk, melynek határántömegáramlás nincs, ..."
Marx György írta:"...az anyag más nyomású helyre kerül."
Marx György írta:"A kiszemelt anyagmennyiség..."
Marx György írta:"A kiszemelt anyagmennyiség nyugalmi tömege változik, ha az anyag más nyomású helyre kerül. (A nyomásból származó erő az anyagon belső munkát végez, megváltoztatja annak sebességén kívül belső energiáját is, ami a nyugalmi tömeg változásában jut kifejezésre.)"
Marx György írta:"Szabó János szerint erre az alakra közvetlenül a következőképpen juthatunk: Az első tag a tömegmozgásról számot adó kinetikus energia-impulzustenzor. A második tag a rugalmas feszültségekről számot adó tenzor. Ha megköveteljük, hogy utóbbinak nem-diagonális, nyíró-jellegű komponensei bármely inerciarendszerben tűnjenek el, egyértelműen aalakra jutunk."
Marx György írta:"Az atommagban terjedő hanghullámok sebessége megközelíti a fénysebességet, ami kívánatossá teszi e téren is a relativisztikus effektusok megbecslését. A hidrodinamika egyenleteinek extrém relativisztikus alakját alkalmazta Landau a mezon-keletkezés elméletében a nagyenergiával ütköző nukleonok belsejében terjedő lökéshullám leírására."
Marx György írta:"A kiszemelt anyagmennyiség ... melynek határán ... tömegáramlás nincs"
Marx György írta:"A nyomásból származó erő az anyagon belső munkát végez, megváltoztatja annak ... belső energiáját is, ..."
Marx György írta:"... megváltoztatja annak ... belső energiáját is, ami a nyugalmi tömeg változásában jut kifejezésre."
Marx György írta:"A folyadék anyageloszlásának jellemzésére bevezetjük anyugalmi tömegsűrűséget. Ezt a következőképpen értelmezzük. Valamely tartományban helyet foglaló teljes
nyugalmi tömeg és annak
nyugalmi sűrűsége közt álljon fenn mindig a következő kapcsolat:
. (2)"
Marx György írta:"A folyadék áramlását leírja aznégyessebesség. Mivel most az
koordináta független változó,
-t nem
deriváltjának tekintjük, hanem inkább az áramlásnak négyestérbeli irányát kijelölő egységvektornak.
(1)"
Marx György írta:"A variáció elvégzésekor vegyük figyelembe, hogy egy tetszőleges tartományban levőnyugalmi tömeg, valamint az abban uralkodó
nyomás természetesen független a metrikaválasztástól.
-nek
-tól való függését az (5) értelmező egyenlet szabja meg."
A Landau könyv írta:"... a tömegsűrűség, azaz az egységnyi térfogat tömege"
A Landau könyv írta:"Mivelaz impulzussűrűség, a tömegsűrűség ebben az esetben
"
A Landau könyv írta:"...a test egységnyi (saját) térfogatában lévő részecskék összes tömege. (Hangsúlyozzuk, hogy általános esetben ez különbözik a pontos
tömegsűrűségtől, mivel az utóbbi magában foglalja a részecskék mikroszkopikus mozgásának energiájától és kölcsönhatásuk energiájától származó tömeget is.)"
A Landau könyv írta:"Mivelaz impulzussűrűség, a tömegsűrűség ...
"
A Landau könyv írta:"...-t az energiasűrűségnek kell tekintenünk, tehát
a rendszer teljes energiája. ... Így a rendszer négyesimpulzusának végső kifejezése a következő:
."
A Novobátzky könyv írta:"Meglepő ebben az eredményben, hogy ... Az impulzus nem az energia, hanem az entalpia tömegértékének és a sebességnek a szorzata."
A Novobátzky könyv (60. oldal) írta:"A kérdés tárgyalását segédtétel bevezetésével kezdjük.
Legyenolyan négyes vektor, melynek divergenciája azonosan zérus:
.
Szorozzuk meg az egyenletet atérfogatelemmel, és integráljunk az egész térre.
.
Az első integrál Gauss tétele értelmében a végtelen sugarú gömb felületére vett integrállá alakítható át, és fel akarjuk tételezni, hogya térbeli végtelenben oly nagyságrendben tűnik el, hogy ez az integrál zérus.
Marad, vagy
.
Izolált rendszerben az akció és reakció elve alapján nem léphet fel kompenzálatlan ponderomotoros erő, mert ilyen rendszerben csak belső erők hatnak. Ilyenben tehát.
Válasszunk tetszőlegesvektormezőt úgy, hogy a
vektor négy komponense a tér minden helyén változatlanul ugyanaz. A
vektorra érvényes, hogy négyes divergenciája zérus:
.
Az első tag avektor állandósága miatt, a második a
divergenciamentessége miatt tűnik el. Alkalmazhatjuk tehát a segédtételt:
.
Az állandó-t kiemelve az integrál elé:
(102).
Ebből következik, hogymaga egy konstans négyes vektornak
komponense, mert hiszen csak a
skaláris szorzat adhatja a jobb oldali konstans skalárt."
A Landau könyv (109. oldal) írta:"A 29.§-ban láttuk, hogy egyegyenlet, azaz egy vektor négyesdivergenciájának zérus volta ekvivalens azzal az állítással, hogy a vektornak a teljes háromdimenziós térfogatot körülzáró hiperfelületre vett
integrálja megmarad."
A Landau könyv (109. oldal) írta:"Nyilvánvaló, hogy azonos állítás érvényes a tenzorokra is: a (32,4) egyenlet ekvivalens azzal, hogy avektor megmarad.
-t a rendszer négyesimpulzusával kell azonosítanunk. Az integrál előtt álló szorzótényezőt úgy választjuk meg, hogy a
időszerű komponens a korábbi meghatározásnak megfelelően az anyagi rendszer energiájának
-szerese legyen."
A Landau könyv (109. oldal) írta:", ha az integrált az
hipersíkra képezzük.
Másrészt (32,3) szerint(ahol
).
Az energiát a Lagrange-függvénnyel összekötő ismert összefüggésnek megfelelően-t az energiasűrűségnek kell tekintenünk, tehát
a rendszer teljes energiája. Ezért az állandó helyébe
-t kell írnunk. Így a rendszer négyesimpulzusának végső kifejezése a következő:
(32,6).
Atenzort a rendszer energia-impulzus-tenzorának nevezzük."
A Landau könyv (110. oldal) írta:"Már előbb szó volt arról, hogy ha (32,6)-ban az integrálást egyhipersíkra végezzük, akkor
alakja a következő:
(32,11),
ahol az integrálást a teljes (háromdimenziós) térre kell végezni.térszerű komponensei az anyagi rendszer impulzusának hármasvektorát alkotják, az időszerű komponens pedig az energia
-szerese."
A Landau könyv (111. oldal) írta:"többi komponense jelentésének kiderítéséhez átírjuk a (32,4) megmaradási egyenletet, szétválasztva benne a tér és idő szerint képzett differenciálhányadosokat
(32,12)
Integráljuk az egyenleteket a tér valamelytérfogatára. Az első
vagy a második integrált a (háromdimenziós) Gauss-tétellel átalakítva,
(32,13),
ahol a jobb oldalon atérfogatot határoló felületre kell integrálni (
a
a háromdimenziós felületelem vektorösszetevői). Az egyenlőség bal oldalán a
térfogatban levő energia változási sebessége áll. Ebből látszik, hogy a jobb oldalon az adott térfogat határán átáramló energiamennyiség jelenik meg, a
összetevőkből állóvektor az energiaáram-sűrűség (az az energiamennyiség, amennyi egységnyi felületen egységnyi idő alatt keresztülfolyik). Így arra a fontos következtetésre jutunk, hogy a relativisztikus invariancia követelménye, amely a
mennyiség tenzor jellegében jut kifejezésre, automatikusan határozott kapcsolathoz vezet az energiaáram és az impulzus között: az energiaáram-sűrűség az impulzussűrűség
szerese."
Novobátzky könyv (105. oldal) írta:"Atenzort a rugalmas kontinuum energiaimpulzus-tenzorának nevezzük. Összege a
rugalmassági és a
kinetikai tenzornak. A mozgásegyenletek tehát egyszerűen így írhatók:
."
Hraskó Péter írta:"Foglalkozzunk most az energiamegmaradással. A kontinuitási egyenlet ekkor aenergiasűrűséget és az
energiaáram-sűrűséget tartalmazza:
(25.1).
Az energia csak zárt rendszerben marad meg, ezért-nek tartalmaznia kell az összes energiafajtát, amely a
pillanatban az
pontban jelen van, és természetesen ugyanez vonatkozik az
-re is."
Hraskó Péter írta:"Az áramsűrűség tulajdonságai alapján arra gondolhatnánk, hogy a négykomponens négyesvektort alkot, de ez nincs így."
Hraskó Péter írta:"Avektor három komponense egy-egy impulzussűrűség... Zárt rendszerben az impulzus komponensei megmaradó mennyiségek, és ahhoz, hogy a megmaradásuk lokális legyen, figyelembe kell vennünk mindhárom impulzussűrűség áramsűrűségét...
(25.2)."
Hraskó Péter írta:"A (25.4) és a(24.5) összevetése azt sugallja, hogy
második indexe éppen úgy kontravariáns vektorindex, mint a
áramsűrűség felső indexe. Az előző fejezetben láttuk, hogy egy sűrűség és a hozzá tartozó áramsűrűség négyesvektor jellege szorosan összefügg az elemi térfogat Lorentz-kontrakciójával, ami természetesen minden áramsűrűségnél fellép."
Hraskó Péter írta:"Térjünk át most a sorokról a nulladik oszlopra. Ha aelemeket
-vel megszorozzuk, az elemi térfogatban felhalmozott négyesimpulzus komponenseit (pontosabban ezek
-szeresét) kapjuk. Ebből már sejthető, hogy
első indexe is kontravariáns vektorindex."
Hraskó Péter írta:"Mindezek alapján-t másodrendű kontravariáns tenzornak kell tekintenünk, amelyet energia-impulzus tenzornak neveznek. Az energia-impulzus tenzor a fizika egyik legfontosabb fogalma.
A rendszer energiáját és impulzusát a
(25.5)
integrálok határozzák meg, amelyekben a teljes térre integrálunk. Ezek a mennyiségek megmaradnak. A bizonyítás ugyanúgy történik, mint a részecskeszám megmaradásának igazolása a 24. fejezet A. pontjában. Aa rendszer teljes négyesimpulzusa."
Hraskó Péter írta:"Első példaként írjuk fel asebességgel áramló ideális folyadék energia-impulzus tenzorát nemrelativisztikus közelítésben... (25.7)"
Hraskó Péter írta:"Azt várnánk, hogy az energiaáram sűrűsége-vel egyenlő, de a
helyén a ... kifejezés szerepel, amelyben (25.8)... az egységnyi tömegre jutó entalpia"
Hraskó Péter írta:"A magyarázathoz írjuk fel (25.1)-t integrális alakban és a jobboldalon-t helyettesítsük be (25.7)-ből és (25.8)-ból:
.
A baloldalon az energia növekedési sebessége áll a kijelölttérfogatban. A jobboldal mutatja, hogy ez két összetevőre vezethető vissza. Az első a
energia beáramlási sebessége, a másik pedig a nyomás időegység alatt végzett munkája a térfogatba beáramló közegen."
szabiku írta:Hozzászólás forrása Rigel, téged egyértelműen bánt, hogy valamit itt közreadtam, és ez esetleg megüti a te szintedet.
szabiku írta:Hozzászólás forrása Látom, te mindenképpen égetni akarsz ezzel a "tűzrevaló szemét", meg "parasztvakító" szavakat tartalmazó szövegeddel.
con írta:Küldd be inkább egy olyan tudományos folyóirathoz, vagy minősítő bizottsághoz, ahová a kutatók szokták a maguk "irományait", "doksijait", ahogy te nevezed mások munkáit!
Száradjon le a billentyűzetem, fagyjon le az oprendszerem, ha még egyszer reagálok szabiku értékelhetetlen írásaira. Van jobb dolgom is.
szabiku írta:Oszt mi van, ha mégis jó amiket írok?? Akkor dgy hamisan vall... és akkor HOPPÁ.
Aku-Aku írta:Mondjuk eternal ban, vagy mifene neve is van neki.
szabiku írta:Hraskó Péter írta:.
Alakítsuk át picit a példa alapján felírt integrális alakot...,
,
.
Ami hamis, hiszen Gauss tétele alapján baloldalthelyett
a helyes az egyenlőség, vagyis a jobboldal értelmében. A Gauss-tétel csupán egy nyers matematikai tétel...
szabiku írta:.
Szilágyi András írta:Hát így már minden tiszta.
szabiku írta:Integráljuk a kontinuitási egyenletet egy négydimenzióstartományra. Ez az egyenletből következően nyilván nulla:
.
Képzeljük el úgy ezt a négydimenziós tartományt, hogy van teteje, oldala, és alja. Az oldala legyen palást szerű, és többnyire időszerű, még a teteje és alja egymástól időben távolabbi, és többnyire térszerű. Az anyag részeinek világvonalai ebben a tartományban legyenek olyanok, hogy a palástot egyik sem metszi, tehát az alja felől a teteje felé tartanak. (Nem jön be, és nem megy ki semmi.)
szabiku írta:Az előbbi integrál Gauss tétele alapján egyszerűen átírható a négydimenziós tartományt körülzáró hiperfelületre vett integrállá ():
.
Az előbbiek értelméből következően ebben az integrálban a palásthoz tartozó rész nulla, így mivel a jobboldal nulla, a tartomány tetejéhez és aljához tartozó integrálrész egyenlő. Ez azt jelenti, hogy bárhogyan mozog, vagy dinamikailag mozgolódik az anyagi kontinuum, az előbbi két (tartomány teteje, alja), és hasonló integrálja nem változik, tehát megmarad.
szabiku írta:...
Az előbbiek alapján tehát:, valamint
.
A fentebbi b.) ponthoz teljesen hasonlóan itt is a következő meggondolásokat kell tenni:
(Az alkalmazott szignatúra (+, +, +, -), a vizsgálat helyén választott koordinátázás Galilei-féle, így.)
Szemeljünk ki egy infinitezimálisés rögzítettanyagelemet,térfogatú próbatest szerű
tehát így ezen belül, és ezzel együtt
, azaz
konstans.
Szorozzuk meg a kapott egyenletek baloldalát-vel, jobboldalát az ekvivalens
kifejezéssel:
, valamint
. Kis rendezés után:
, valamint
.
Mivelaz impulzus, valamint
az energia, és hasonlóan
a nyugalmi energia, melyek a
jelölés értelmében az infinitezimális anyagdarabra vonatkoznak, így:
, valamint
.
Adjunk az utolsó egyenlet baloldalához-t, jobboldalához az egyenlő
tagot, és vegyük tekintetbe, hogy
.
...
Novobátzky könyv (115. oldal) írta:"(223)(224)
(223) és (224) egyenletek bal oldalát megszorozzuk-vel, jobb oldalát az ekvivalens
-val, és integrálunk. Az eredmény:
(225)"
Novobátzky könyv (61. oldal) írta:"... a következő négy mennyiség:
(104)
négyes vektor komponensei. Avektort négyes impulzusnak nevezzük."
Novobátzky könyv (115. oldal) írta:"A termodinamikában fontos szerepet játszik azentalpia is. Adjunk tehát (225) utolsó egyenletének bal oldalához
-t, jobb oldalához az egyenlő
tagot, és vegyük tekintetbe, hogy
. Akkor
(226).
Ezt az egyenletet felhasználhatjuk arra, hogy a (225)-ben szereplőimpulzust más alakba öntsük:
(227).
Meglepő ebben az eredményben, hogyimpulzus nem tisztán a rendszer
tömegértékének és
sebességének szorzata, hanem hozzájárul a
tag is. Az impulzus nem az energia, hanem az entalpia tömegértékének és a sebességnek szorzata."
Sanyilaci írta:Nekem halványlila fingom sincs arról szabiku, hogy mit zagyválsz össze, és nem is érdekel.
Sanyilaci írta:Épp elég volt 2 éven át javítani az elemi, triviális hibáidat, és közben elviselni a beteg torzult egódat.
Sanyilaci írta:De azt azért elmondom, hogy feltaláltad a spanyolviaszt.
Sanyilaci írta:Ugyanis nálad a tömeg MÉG MINDIG az energia másik neve.
Sanyilaci írta:Többtucatszor elmagyaráztuk már, hogy a tömeg (ma már) a négyesimpulzus vektor HOSSZA, míg az energia ENNEK A VEKTORNAK csupán az egyik (nulladik) komponense (per c).
Sanyilaci írta:Egy vektorhossz azonos tud lenni az egyik komponensével, ha a vektornak MINDEN MÁS komponense zérus.
Sanyilaci írta:Tehát nálad még mindig: E~m, ahol az arányossági tényező c2.
Sanyilaci írta:Azt viszont már 70 éve tudjuk, hogy sztatikus skalármezőben mozgó részecskénél az ENERGIA KONSTANS. És ezt többtucatszor le is írtuk a kozmofórumon. Ennek a bizonyítása egyetlen sor.
Sanyilaci írta:Tehát véleményem szerint te feltaláltad a spanyolviaszt, és beláttad, hogy a sztatikus skalármezőben mozgó részecske E energiája konstans.
Mivel pedig NÁLAD az energia még mindig a tömeg másik neve (arányossági tényező c2), ezért m=E/c2 szerint (ami nálad a tömeg), ha E konstans, akkor m is konstans.
Sanyilaci írta:Nekem halványlila fingom sincs arról szabiku, hogy mit zagyválsz össze, és nem is érdekel.
Sanyilaci írta:De a fizikusok NEM EZT hívják tömegnek, és ezt CSAK NEKED, többtucatszor a szádba is rágtuk. Mindhiába. A falrahányt borsó hozzád képest alkoholmentes fitness-zöldség.
Sanyilaci írta:Hozzászólás forrása Ugyanis nálad a tömeg MÉG MINDIG az energia másik neve.
Többtucatszor elmagyaráztuk már, hogy a tömeg (ma már) a négyesimpulzus vektor HOSSZA, míg az energia ENNEK A VEKTORNAK csupán az egyik (nulladik) komponense (per c). Egy vektorhossz azonos tud lenni az egyik komponensével, ha a vektornak MINDEN MÁS komponense zérus.
Szilágyi András írta:Hozzászólás forrása Ez csak konvenció és ízlés kérdése, nagy hagyománya van a relativisztikus tömeg és a nyugalmi tömeg megkülönböztetésének,
szabiku írta:A fizikusok tudják értelmezni az energiát tömegegyenértékben, csak DGy és hívei nem.
Rigel írta:Hozzászólás forrásaSzilágyi András írta:Hozzászólás forrása Ez csak konvenció és ízlés kérdése, nagy hagyománya van a relativisztikus tömeg és a nyugalmi tömeg megkülönböztetésének,
Főleg úgy, hogy más a "relativisztikus tömeg" menetirányban és menetirányra merőlegesen...
Röviden: a kifejezés már akkor hibás volt, amikor elterjedt a köztudatban.
Sanyilaci írta:Hozzászólás forrása De az, hogy belinkeltem egy idézetet a Taylor-Wheeler könyvből, ami egzaktul bizonyítja, hogy szabiku egyszerűen csak hazudik azzal kapcsolatban, hogy mit írnak a tankönyvek, az nem fér bele a fórum szellemiségébe.
Szilágyi András írta:Nem más, a relativisztikus tömeg definíció szerint `gamma m`.
Rigel írta:Hozzászólás forrása De az csak a menetiránnyal párhuzamos gyorsítóerő esetén egyenlő a tehetetlen tömeggel...
Szilágyi András írta:Hozzászólás forrása Éppenhogy nem, akkor γ3m lenne.
Szilágyi András írta:Egyébként számos tankönyv használja a relativisztikus tömeg fogalmát, így pl. az említett Feynman is.
Sanyilaci írta:Hozzászólás forrása Először is, az amit relativisztikus tömegnek hívunk, annak már van neve, az az energia (egy konstans c2 szorzó erejéig). Minek másik név egy fizikai mennyiségre, ha már van rá nevünk?
szabiku írta:mert nagyrészt arra céloztam, hogy akik a tömeggel kapcsolatban DGy-vel egyező állásponton vannak. Ezek közül nem biztos, hogy mindenki a tanítványa, és a tanítványai közül sem biztos, hogy mindenki vele azonos állásponton van a tömeggel kapcsolatban. Feltételezem.
szabiku írta:Laci és DGy ugyanis leginkább erre alapozzák a tömeg fogalmat.
szabiku írta:Az energia-impulzus vektor nem lehet térszerű vektor, hanem csak időszerű, vagy szélső esetben fényszerű.
Valamint pozitív, értem ez alatt azt, hogy a végpontja a felső félkúpban van, amely a pozitív irányba szélesedik. (Fényszerű esetben az ehhez a kúphoz tartozó csúcspontban van...)
szabiku írta::?: - Hogy mi a tömeg?
A tömeg a tehetetlenség mértéke.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég