Szilágyi András írta:Ez a Tech Torr fedőnevű cseh figura a youtube-on nyomul a kamu ingyenenergia-kütyüivel. Leginkább az általa "free energy resonator"-nak nevezett cuccal, ami egy mágnesből, egy szigetelőnek látszó korongból, egy rugóból (amin állítólag speciális bevonat van), és egy kis csövecskéből áll.
A videók szerint ez kb 3 V feszültséget állít elő (a magyarázat szerint a környező elektromágneses térből), és szépen lehet vele LED égőket működtetni.
Ez eddig úgy hangzik, mint nagyjából bármelyik kamu, amiből rengeteg van a youtube-on. Ami mégis megkülönbözteti a többitől, az az, hogy a fickó nagy gondot fordít arra, hogy minden lehetséges, trükkre hivatkozó magyarázatot kizárjon. A videókon darabokra szedi az egész cuccot, közelről megmutatja, és multiméterrel végigteszteli. Pl. legutóbbi videója:
Én sokáig arra tippeltem, hogy a szigetelő korongba lehet rejtve egy pici gombelem, de ez a legutóbbi videó ezt kizárja, mint ahogy egy csomó más lehetőséget is. Az biztos, hogy bűvészmutatvány, de el kell ismerni, hogy a legügyesebbek közül való.
A fickó egyébként törli azokat a kommenteket, amelyek csalással vádolják, így csupa pozitív komment olvasható a videói alatt. Ezen felül van egy másik fickó is, aki "Experiments Lab" néven üzemeltet youtube csatornát, és azt állítja, hogy sikeresen reprodukálta ezeket a kísérleteket, ezeket több videón bemutatja. Azonban kizárólag kesztyűben mutatja magát és nem beszél egy szót se, így biztosra vehetjük, hogy ez ugyanaz a fickó, és ez egy ál-reprodukció.
Jó lenne lebuktatni az ürgét, de rá kéne jönni a trükkjére.
Szilágyi András írta:Hozzászólás forrása A videókon darabokra szedi az egész cuccot,
idegen írta:Hozzászólás forrása Nem szedi darabokra,csak azt amiben nincs elem.A rugó szorosan illeszkedő részében van néhány gombelem...
Antares írta:Hozzászólás forrása De nekem az égő is furcsa. Ez egy tipikus csavarmenetes égő, amit általában 220 V-os foglalatba szokás becsavarni. Hogy működhet akkor 3 V-on?
Morcos írta:Hozzászólás forrása Baromira egyszerű... a mágnes (ami nikkel bevonatú) és a rugó közé KOH vizes oldatával átitatott szövetet tesz, így tulképp egy nikkel-vas elemet csinál.
mimindannyian írta:Hozzászólás forrása De, az asztal alatt van egy primer tekercs, amit egy pedállal akkor kapcsol be, amikor feszültséget akar mérni, és kikapcsolja, ha nem.
Azt tartja a kezében. Ahogy mozgatja, forgatja változik az indukált feszültség.Szilágyi András írta:Hozzászólás forrása És hol a szekunder tekercs?
mimindannyian írta:Hozzászólás forrása Azt tartja a kezében. Ahogy mozgatja, forgatja változik az indukált feszültség.
Szilágyi András írta:Hozzászólás forrása Az sem világos, mitől változik a feszültség, amikor mozgatja a rugót.
Bármekkora primer gerjesztés lehet az asztal alatt. Mondjuk ehhez még egy dolog kell, valahogy a műszert is meghamisítani, hogy váltófeszt is mérjen egyenfesz beállításnál. És áramnál is. Azért én kíváncsi lettem volna, hogy megfordítva a csodaszerkezetet, ellentétes feszt/áramot mér-e.Szilágyi András írta:Hozzászólás forrása nem lenne elég nagy a csatolás, túl kicsi a tekercs ahhoz
Nem, erre sincs szükség, egy [rágőzölt] diódát el lehet helyezni azon a rugón, minden további nélkül.mimindannyian írta:Hozzászólás forrása Bármekkora primer gerjesztés lehet az asztal alatt. Mondjuk ehhez még egy dolog kell, valahogy a műszert is meghamisítani, hogy váltófeszt is mérjen egyenfesz beállításnál.
Morcos írta:Hozzászólás forrása Ez viszont tényleg érdekes... az ürge a siemens egyik mérnöke volt sok szabadalommal:
https://register.dpma.de/DPMAregister/p ... E3501076A1
a.n írta:Na és miért érdekes?
mimindannyian írta:Hozzászólás forrása Bármekkora primer gerjesztés lehet az asztal alatt.
Szilágyi András írta:mimindannyian írta:Hozzászólás forrása Bármekkora primer gerjesztés lehet az asztal alatt.
Ebben a másik videóban a végén megmutatja, hogy egy mezőn van és a talajra helyezett lapon csinálja az egész kísérletet:
Morcos írta:Hozzászólás forrásaa.n írta:Na és miért érdekes?
Mert ezen az alapon működött a Bóday féle készülék.
Szilágyi András írta:Hozzászólás forrásamimindannyian írta:Hozzászólás forrása Bármekkora primer gerjesztés lehet az asztal alatt.
Ebben a másik videóban a végén megmutatja, hogy egy mezőn van és a talajra helyezett lapon csinálja az egész kísérletet:
a.n írta:Hozzászólás forrása Számtalan ilyen után gyártott micsoda van.
Morcos írta:Hozzászólás forrása Megcsináltam a kísérletet, 10mm átmérőjű neodímium mágnesre tettem sós vízzel átitatott papírzsepkendőt, és találtam egy 20 mm magas 4 mm átmérőjű vasrugót a varrógépdobozban. A mért feszültség 0.2 V.
Oké, akkor nem az asztal alatt, hanem felett. A kamerán van a primer oldal.Szilágyi András írta:Hozzászólás forrása Ebben a másik videóban a végén megmutatja, hogy egy mezőn van és a talajra helyezett lapon csinálja az egész kísérletet:
mimindannyian írta:Hozzászólás forrása Oké, akkor nem az asztal alatt, hanem felett. A kamerán van a primer oldal.
Oké. Milyen más módon lehet elérni, hogy a rugó irányától függjön rajta a feszültség? A "szigetelő" ellenállása változik, ahogy változó erővel nyomja össze?Szilágyi András írta:Hozzászólás forrása És még mindig ott van az a probléma, hogy a rugót 90 fokkal elforgatva is nagyjából ugyanannyi a feszültség.
Lehet, hogy egy sima gyenge galvánelem, pluszSzilágyi András írta:Hozzászólás forrása No igen, ezért is kétlem, hogy sima galvánelem lenne az egész.
mimindannyian írta:Hozzászólás forrása A "szigetelő" ellenállása változik, ahogy változó erővel nyomja össze?
mimindannyian írta:Hozzászólás forrása machinált a lámpa: van benne belső aksi (azért olyan bazinagy tejfehér az egész, nem egy jól látható égő vagy led)
idegen írta:Hozzászólás forrása A legegyszerűbben csinálta ne aggódj!Lítium akksi a "szigetelő".Számtalan formában létezik már.Nagyon vékony.
idegen írta:Hozzászólás forrása https://www.youtube.com/watch?v=BJAFrx3VW5A
nyolc perc környékén...
ilyen back-up akksik/elemek vannak a laptopokban egy műanyag tasakban.
Szilágyi András írta:A lítium-ion aksik feszültsége 3,6-3,7 V, ez nem lehet az.
Most szétszedtem egy CR2032-es gombelemet. Fekete korong van benne, ami azonban TÖRÉKENY, nem hajlékony.
a.n írta:Hozzászólás forrásaMorcos írta:Hozzászólás forrásaa.n írta:Na és miért érdekes?
Mert ezen az alapon működött a Bóday féle készülék.
Lennél kedves kifejteni mit is kell az alatt érteni ,hogy "ezen az alapon" ?!
Szilágyi András írta:Hozzászólás forrása Most szétszedtem egy CR2032-es gombelemet.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég