Istenhit és Logika

[neletven]

Jobb cím nem jutott eszembe. A teremtés tényeiben elkanyarodni látszó témát hoztam át ide. Ami Rigel hozzászólásával zárult(82402.)

Nem akarlak bosszantani De logika ide vagy oda az öngyilkos merénylő felrobbantja magát. Én nem a hogyanra gondoltam inkább a miértre.

Igen. Mert megmaradsz a felszínességnél, az összefüggések kibontásában megállsz a legelső rétegnél. Pont ugyanúgy, ahogy a szóban forgó öngyilkos robbantó. Mert ugyanis ahhoz, hogy robbanóanyag álljon a rendelkezésére, valakinek ismernie kell a kémiát, és az ismereteit logikusan fel kell használnia, hogy az adott cél eléréséhez alkalmas megoldást találjon. Ha feltételezzük, hogy a merénylőnk egymaga van, mint az ujjam, akkor bizony saját magának kell a valóságot megfigyeléseivel kutatnia, ebből törvényszerűségekre következtetést levonnia, és amikor megfelelő tudásanyag már a rendelkezésére áll, megpróbálhat robbanóanyagot készíteni. Viszont a merénylőnk megállt a megismerés egy adott felszínes szintjén, csak annyit volt hajlandó befogadni, amire szükséges volt. Felszínes a hozzáállása, hiszen ha tényleg az igazság érdekelné, akkor folytatta volna a kutatást a természet megismerésére (a módszert már ismeri), és rájött volna olyan dolgokra, amik megkérdőjelezik a hitét.
Erről beszélek, amikor a logikus belátást tartom az egyetlen valódi erővel rendelkező módszernek a vakhit ellen.

[neletven]

A logikus belátás kiváló módszer a vakhit ellen. De milyen okból jelenik meg a logikus szikra a merénylő fejében? Úgy gondolom nem vagyok felszínes amikor itt megállok, mert a merénylő is megáll. És pont őt akarjuk megérteni. Nincs egyedül ahogy az ujjad se és pont ezért elegendő kihasználnia egy logikus kémikust hogy bombát gyártson neki, vagy venni egyett a feketepiacon.
Mi van az emberrel aki megtagadja a vérátömlesztést, mert tiltja a vallása? Erre is ki akartam térni bővebben. Gondolkodhat logikusan csak hibás premisszákkal. Úgy ahogy létezik többféle matematika. Pl az Euklidészi és a Bólyai-Lobacsevszkij féle
mindkettő működik más axiómákkal. A vallásos hitnek is lehet ilyen axiómarendszere. Bár kétségesek, egyesek elfogadják.
És építenek rá. Amikor kész a vár hogy mutatsz rá hogy rosszak az alapok? Főleg mert a vár azért épűlt hogy megvédje amiből készűlt

[piciloo]

"Mi van az emberrel aki megtagadja a vérátömlesztést, mert tiltja a vallása?"

Azt hiszi, hogy valami istentelent követ el, mert a vért a lélekkel azonosítja, és az meg más testében idegen ,nem oda való. De vannak, aki azért, mert ha isten azt akarja hogy az illető elvérezzen és meghaljon, abba nem szabad beleszólni. Egyesek meg a betegségek átvitele miatt. Volt olyan osztálytársam, aki majd elzöldült a hasgörcstől és nem vett be semmit, mert szerinte isten azért adta a fájdalmat hogy tűrjük, el kell viselni.

[mimindannyian]

Igazán izgi, amikor egy vallás igyekszik lépést tartani a világi fejlődéssel, sőt, amikor a vitatott jövőképeket is már előre beintegrálja.

A dalai láma mesterséges intelligenciaként születhet újjá

[piciloo]

Hozzászólás forrása Igazán izgi, amikor egy vallás igyekszik lépést tartani a világi fejlődéssel, sőt, amikor a vitatott jövőképeket is már előre beintegrálja.

A dalai láma mesterséges intelligenciaként születhet újjá

Na, ez már igen Nekem is tetszik az ilyen nyitottság. (a nagy izét, ez már nekem is nagy baromságnak tűnik) Úgy képzeli hogy önálló életre kelt számítógépként kezd majd bölcseleteket osztani? Vagy valami társas robotnak lesz a lelke?

[pierredelacroix]

Hozzászólás forrása önálló életre kelt számítógépként kezd majd bölcseleteket osztani?

Szerintem elsősorban így gondolhatta - már ami az eddig őt idéző cikkekből, az "átlagember", márpedig az informatika terén velem együtt sokakkal valószínűleg Őszentsége is ide tartozhat, szóhasználatából következik.
A fórum témájához (valahol az Interneten olvastam): "Helytelen következtetéssel is lehet helyet következményre jutni." Viszont ez a vak tyúk is talál szemet módszer. Elég jól működik-működött a felvilágosodás és a szaktudományok kialakulása előtt is, amikor majdnem egyeduralkodó volt sok téren (nem mindenhol, például a tűzoltást elég kevesen próbálták imádkozással pótolni - ha volt elég víz és a tapasztalatok szerint valamelyest eredménnyel kecsegtetett). Kb. az evolúció is ezzel a módszerrel működik és hova jutott el... (Mondjuk nem elegáns és csak a célracionalitást előtérbe helyezve van értelme)

[Grafik]

Az, hogy istenhit, hát elég sok vallást lefed. Szerintem nem lehet egy keresztény kúlturát összehasonlítani egy iszlámmal pl. Ha pedig csak egy primitív, radikális vakhitről beszélünk, akkor arról nincs miért beszélni, mivel mint mondtam, az primitív, tehát a logikáhaz nem sok köze lehet. Így azt gondolom, hogy a merénylő robbantása, és hogy annak vajon mi van a fejében is egy olyan primitív vakhitet takar, amit nem emlegethetünk más normális keresztény vagy pl buthista vallásos emberek hitével.

[idegen]

Hozzászólás forrása Az, hogy istenhit, hát elég sok vallást lefed. Szerintem nem lehet egy keresztény kúlturát összehasonlítani egy iszlámmal pl. Ha pedig csak egy primitív, radikális vakhitről beszélünk, akkor arról nincs miért beszélni, mivel mint mondtam, az primitív, tehát a logikáhaz nem sok köze lehet.

Mindenféle hit "vak".Istenek és vallások a tudatlanság korában elég erős gyökereket vertek.Valahonnan az őskorból erednek,amikor ha valamit nem ismertek,akkor a varázslók...később a papok isteneket emlegettek.Így keletkeztek a tudatlanságból az "Istenek".Amire nincs logikus magyarázat,vagy bizonyíték azt vagy a tenger istene,vagy a hegy szelleme,vagy a nagy manitu csinálta...stb.Az emberi természet sajnos ilyen.Már az ősközösséget felbontották a csalók,és az ügyeskedők.Sajnos így működik még ma is ez a primitív emberi társadalom.
Ma már illene tudni,hogy vajon mi van a "merénylő" fejében,és ennek szerintem semmi köze semmilyen valláshoz.

[Solaris]

Az "isten van és az isten nincs" állítások egymást kölcsönösen kizárják és egyik sem bizonyítható. A vallás tehát pusztán vak hit kérdése. A vallás gyakorlása és a logikus gondolkodás azonban nem zárja ki egymást, amire bizonyíték a régi korok tudósainak a tevékenysége, akik bizony vallásosak voltak, hittek valamiféle istenben, ugyanakkor előbbre vitték a tudományt. Gondolom elég megemlíteni Jedlik Ányos nevét, aki tudós, feltaláló, tanár és bencés szerzetes volt.

[idegen]

Ami van és létezik az bizonyítható.Ami nincs az nem.
Ebből a szempontból tökmindegy hogy egy tudós aki egész más területen dolgozott vallásos volt-e vagy sem.
Egyetlen kirívó kivétel azért mégiscsak volt.Albert Einstein.Ügyes,okos,szemfüles!Jókor volt jó helyen.Megetette az akkori vezetőket...azután élete vége felé istenre bízta ami nem jött be.
Régesrégen az üveghegyen is túl is így működött.Amit már nem tudunk azt csak az isten tudja.
Ma már illene tudni hogy NINCS egy darab isten sem és ennek ellenére hányféle istenben hisznek?Ezek a hívő emberek be vannak csapva,vagy önmagukat csapják be?Talán igen mert ez egyszerűbb és könnyebb mint szembenézni a valósággal.
A "szabadenergia"hívők is először önmagukat csapják be aztán elhiszik és terjesztik a baromságokat.

[Grafik]

Szerintem a lényeg az lenne, hogy mégiscsak különbséget kellene tenni az olyan vallások között, amelyek ártanak illetve használnak a társadalomnak, és ezt attól függetlenül, hogy ki miben hisz, hogy van-e vagy nincs Isten, ezt mindenki eldönti saját maga, és tiszteletben kell tartani. Mert nem tárgytalan az a felvetés, hogy amíg az iszlámban megengedett az ölés a szent háború érve alatt, addig a kereszténységben nem az. Ez a tény szerintem minden Istenben hívőt, és nem hívőt kell, hogy érdekeljen.

[mimindannyian]

Hozzászólás forrása Szerintem a lényeg az lenne, hogy mégiscsak különbséget kellene tenni az olyan vallások között, amelyek ártanak illetve használnak a társadalomnak

Melyik használ, és miben méred ezt? Lehet, hogy a kereszténységben (ma!) ölni tilos, de tudnak ártani elég más téren is, pl. tiltani a lombikbébi programokat. Azt kéne észrevenni, hogy mindaz, ami egy vallásban jó, az tökéletesen megvalósítható alaptalan hittételek nélkül is, sőt, a tudományra támaszkodva. És ezzel a humanizmushoz érkeztünk.

[idegen]

Hozzászólás forrása Azt kéne észrevenni, hogy mindaz, ami egy vallásban jó, az tökéletesen megvalósítható alaptalan hittételek nélkül is, sőt, a tudományra támaszkodva. És ezzel a humanizmushoz érkeztünk.

Azt kéne észrevenni,hogy minden vallás(hit)KÁROS.
A "humanizmushoz"vezető útra még rá sem találtunk.Egyszer majd el kell indulni arrafelé. Rengeteg idő és szenvedés lesz az ára csak annak hogy megtalálja mindenki ezt az utat.

Hozzászólás forrása attól függetlenül, hogy ki miben hisz, hogy van-e vagy nincs Isten, ezt mindenki eldönti saját maga, és tiszteletben kell tartani.

A probléma abból ered,hogy NEM saját maga dönti el ezt az egyszerű kérdést hanem inkább valami külső befolyás határozza meg a "hiteket"
...hogyan lehet "tiszteletben" tartani olyasmit ami NINCS(nem létezik/csak mint:/vak/hit)?
Az ölés a ragadozóknak megengedett,sőt szükséges az életben maradáshoz!
Haszonszerzés céljából csak az ember öl...mindent,ami eladható és még egymást is egy kis "többletért"...amire valójában nem is lenne szükség.
Olyan nehéz lenne itt rendet csinálni,hogy már nem is érdemes nekilátni.Csak idő kérdése és a Természet megoldja ezt a problémát/is/.

[Grafik]

Hozzászólás forrása Azt kéne észrevenni, hogy mindaz, ami egy vallásban jó, az tökéletesen megvalósítható alaptalan hittételek nélkül is, sőt, a tudományra támaszkodva. És ezzel a humanizmushoz érkeztünk.

A humanizmus is egyfajta hit, ha nem vesszük annyira szigorúan. Lehet hinni egy olyan társadalomban amelynek pl erkölcsi értékrendje szerint tilos az ölés, és lehet hinni egy olyan társadalomban is, ahol a vadon törvényei uralkodnak. Ha nincs egy olyan erkölcsi rend amely az embereket befolyásolja (és főleg a butábbakra gondolok), hogy eldöntsék, hogy mi a jó és mi a rossz, akkor mi akadályozná meg őket abban, hogy őljenek? Az egész relatív, mert lehet, hogy egyeseknek rossz ha életüket vesztik, mások pedig hasznot húzhatnak belőle. Kell egy olyan erkölcsi rend ami a tömegek kicsi agyára is hatással van, és erre szerintem a keresztény vallás elég jónak bizonyul, annak ellnére is, hogy persze, hogy sok hibája is van, és van még mit rajta csíszolni. Nem akarok én feltétlenül annyira kardoskodni a keresztény hit mellett, viszont szerintem az is egy óriási tévedés lenne, ha nem ismernénk fel, hogy egyelőre a társadalomnak a keresztény erkölcsrend a leghasznosabb. A kereszténységnek szerintem még az is egy fontos és jó tulajdonsága, hogy szekuláris környezetben is működőképes, vagyis az állam és a vallás különvállott, ezzel szemben pl az iszlám ehhez képest sokkal elmaradottabb, mert az azt mondja, hogy a vallás az állam felett áll. A keresztény erkölcsrend tulajdoképp nem zárja ki, hogy a tudomány által az emberiség még jobban tökéletesítse a berendezkedését, hanem sőt, rásegít számos téren.

[mimindannyian]

Hozzászólás forrása A humanizmus is egyfajta hit, ha nem vesszük annyira szigorúan.

Lehet mindent hitnek nevezni, de ezzel a szó értelmetlenné válik.

Hozzászólás forrása Ha nincs egy olyan erkölcsi rend amely az embereket befolyásolja

A humanizmus ad erkölcsi keretet, csak nem kapaszkodik nemlétező istenekbe és a valóságtól elrugaszkodott koncepciókra.

Hozzászólás forrása Kell egy olyan erkölcsi rend ami a tömegek kicsi agyára is hatással van, és erre szerintem a keresztény vallás elég jónak bizonyul

Sajnos jó, mint ahogy a Blikk eladásban jónak bizonyuló lap.

Hozzászólás forrása Nem akarok én feltétlenül annyira kardoskodni a keresztény hit mellett, viszont szerintem az is egy óriási tévedés lenne, ha nem ismernénk fel, hogy egyelőre a társadalomnak a keresztény erkölcsrend a leghasznosabb.

Miért lenne nagy tévedés? Eleve mi az, hogy egyelőre a leghasznosabb? Úgy érted, hogy a már eddig létező rosszak közül a legkevésbé rossz?
1) miből gondolod ezt, ismersz minden vallást és eszmét?
2) miért kellene, a már meglévő elterjedtek közül választani?

Hozzászólás forrása A kereszténységnek szerintem még az is egy fontos és jó tulajdonsága, hogy szekuláris környezetben is működőképes, vagyis az állam és a vallás különvállott,

Kár, hogy nem ez a gyakorlat. Elméletben persze sok minden jó.

Hozzászólás forrása A keresztény erkölcsrend tulajdoképp nem zárja ki, hogy a tudomány által az emberiség még jobban tökéletesítse a berendezkedését, hanem sőt, rásegít számos téren.

Aligha. Számtalan téren ellenzi a tudomány által lehetővé tett fejlődést, mely az emberi jót tartja szem előtt, szemben a fiktív ideákkal. Lásd a nemrégiben sajtóvisszhangot kiváltott lombikbébi kérdést.

[idegen]

Hozzászólás forrása Az egész relatív, mert lehet, hogy egyeseknek rossz ha életüket vesztik, mások pedig hasznot húzhatnak belőle. Kell egy olyan erkölcsi rend ami a tömegek kicsi agyára is hatással van, és erre szerintem a keresztény vallás elég jónak bizonyul, annak ellnére is, hogy persze, hogy sok hibája is van, és van még mit rajta csíszolni.

Csiszolni???Tudod mit lehet csiszolni és tökéletesre fejleszteni?Azt ami tartalmazza a "csiszolható"értéket!.
..."kell/ene/"egy olyan erkölcsi rend ami minden emberben alapjában véve benne van!Ha az nem lenne gyökerestől kiírtva,akkor talán REND lenne.
Ha működnének a saját emberi belső normák és erkölcsök,akkor nem hitegetnék az emberek magukat/és másokat/ilyen marhaságokkal.
Minden vallás mellébeszélés,annak ellenére hogy tartalmaz némi igazságot is!
Másképp nem nagyon lehet hitelesen hazudozni.