Mit tudunk eddig a tudatról?

Pszí, jövőbelátás, telepátia, telekinézis
Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (40745)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.02.11. 18:09

@mimindannyian (40323):
A HALÁLKÖZELI ÉLMÉNYEKET
MAGYARÁZÓ ELMÉLETEK
2.1. Pszichológiai elméletek
2.1.1. Pszichodinamikai modellek
VÁGYTELJESÍTŐ FANTÁZIÁK.
halálközeli élmények klinikai leírásai
már a XIX. sz-i orvosi
feljegyzésekben is megtalálhatók. A
jelenség pszichológiai elemzése
azonban igen ritka volt egészen
Pfister 1930-as cikkéig (hiv.. Noyes &
Kletti, 1976), melyet csak 1981-ben
fordítottak le angolra. Pfister úgy
gondolja, hogy ha valaki
potenciálisan kikerülhetetlen
veszéllyel néz szembe, akkor
megpró-bálja kizárni ezt a
kellemetlen valóságot észleléséből,
és azt kellemesebb, vágyteljesítő
fantáziákkal helyettesíteni, melyek
megvédik attól, hogy az emocionális
sokk megbénítsa.
Mindennek fényében a halálközeli
élmények a tudattalan, ill. az
elsődleges folyamatgondolkodás
produktumai, melyek a valóságelv
háttérbe szorításával az örömelvet
szolgálják. A halálközeli élmények
emocionális jellege – mely a sosem
érzett békességtől az extázisig terjed
–, megerősíti ezt a feltevést, ahogy a
halálközeli élmény világának ideális
jellege is. A Fény ’tökélesen szerető’,
’abszolút elfogadó’ és ’hatalmas’,
továbbá ’átöleli és beburkolja’ az
épp elköltözőt: egyfajta szimbiózis-
élmény ez egy mindenható és
gondoskodó lénnyel. Ezek szerint a
halálközeli élmény során a
szimbiotikus énállapotba
regrediálna az átélő – és a
halálközeli élmény egy sor
utóhatása is levezethető ebből: a
személyes kapcsolatok előtérbe
helyezése az ’egoisztikus’ és
’anyagias’ célokkal szemben; és az
énhatárok átjárhatóbbá válása, amit
a sokszor rendkívül felfokozott
együttérzési és gondoskodási
hajlam, illetve a mások tudatába
való paranormális átjárás érzetének
(telepatikus élményeknek) a
gyakorisága is mutat.
Egy további karaktere a halálközeli
élménynek viszont semmiképp nem
a vágyteljesítő fantáziák eredménye,
hanem épp a ’superego’ felfokozott
és előtérbe került működését jelzi:
ez pedig a moralitás. A halálközeli
élmények morális tartalma minden
másnál univerzálisabbnak tűnik:
ugyanúgy megtaláljuk a Murphy
(1999) által idézett 11 thai halálközeli
élményben, mint más kutatók
eseteiben vagy épp a sajátjainkban.
A morál jellege azonban
különbözhet kultúránként: a
thaiaknál konkrét jótettek, pl. a
szerzeteseknek való adakozás
számít, mifelénk viszont egy
formálisan jónak tűnő cselekedetet
csak az verifikál, ha azt valóban jó
szándékkal, önzetlenül vitték
véghez; és ezt magának az átélőnek
kell megítélnie, saját lelkiismerete
révén. Erről legrészletesebben
Jankovich (1992) beszámolójában
olvashatunk:
„…a lelkiismeretem érzékeny
szerszám volt. Felbecsülte
gondolataimat és döntéseimet, és
azonnal ítéletet alkotott rólam, hogy
ez vagy az a döntésem jó,
szeretetteljes, vagy rossz, önző
meggondolások alapján történt.
Igen figyelemreméltó volt, hogy
azokban a jelenetekben is
felmerültek harmonikus, pozitív
emlékek, amelyeket a jelenlegi
társadalmi vagy vallási morál mint
rossz tetteket, vagy vallási
szempontból bűnöket, sőt halálos
bűnöket ítél meg. Másrészt a földi
életben tudatosan véghezvitt, ún.
„jócselekedet” rosszként értékelődik,
amennyiben az alapszándék negatív
volt, vagyis … ha a cselekedet önző
célt szolgált.” (63. o.)
Freud későbbi elmélete alapján –
melyben az egységes libidó helyét a
kétpólusú Eros-Thanatos ösztönpár
foglalja el – azt is mondhatnánk,
hogy a halálösztön számára a halál
a beteljesülés: így nem meglepő,
hogy a test és az én feloldódása
eufórikus élmény. Mint a történeti
bevezetőben írtam, ez a pozitív
jelleg nem mindig volt így, és nem
mindenütt van így: most és itt
azonban meglehetősen általános. A
kollektivista–mitikus társadalmakban
a halálközeli élmények inkább
’természetesek’ és nem pozitívak: ez
érthető is, ha arra gondolunk, hogy
az ő normál-éber tudatállapotuk
eredendően sokkal közelebb állhat
a halálközeli élmény
tudatállapotához, mint a miénk. A
halálközeli élmény csupán
számunkra olyan ’különleges’.
DEPERSZONALIZÁCIÓ. Pfister
elméletét dolgozta ki részletesen
Noyes & Kletti (1976): ők a
halálközeli élményt a valóság
kizárási kísérlete folytán
bekövetkező deperszonalizációnak –
idegenség- vagy nem-realitás-
érzésnek – fogták fel. Azonban
Noyes & Slymen (1978/79) a már
említett faktoranalízis során a
deperszonalizáció mellett talált egy
’hiperéberség’ faktort, amely teljesen
ellentétes a deperszonalizációval, és
egy ’misztikus tudat’ faktort, amellyel
a deperszonalizációs modell nem
számol.
Gabbard & Twemlow (1984) számos
paraméter alapján kimutatták, hogy
a deperszonalizáció semmiképp
nem a megfelelő kategória a
halálközeli élmény leírására. A
testenkívüli élmény (OBE, out of
body experience) nem jelenti azt,
hogy az átélő idegennek vagy
irreálisnak érezné önmagát, és az
énvesztés félelme miatt szorongást
és pánikot érezne, mint a
deperszonalizációs tünetektől
szenvedők. (Itt meg kell jegyezni,
hogy saját eseteim közt található
egy, amelyre ráillenek a
deperszonalizáció fő kritériumai: ez
a halálközeli élmény azonban LSD
hatására indukálódott, l. IX/D
melléklet. Az illető határozottan
tagadta, hogy az élmény során OBE-
je lett volna: ez is az OBE és a
deperszonalizáció közti alapvető
különbséget erősíti meg). Látható,
hogy az affektus terén mutatkozik a
halálközeli élmény és a
deperszonalizáció közt a legélesebb
eltérés: az előbbi majdnem mindig
rendkívül kellemetlen, szorongás,
pánik, és üresség-érzés kísérik; a
halálközeli élmény viszont többnyire
békés és nyugodt élmény, félelem és
a kontrollvesztés érzete nélkül.
A deperszonalizációt gyakran kísérő
derealizációval, álomszerűség-
érzéssel szemben a halálközeli
élmény túlélői szinte egyöntetűen
állítják: tapasztalatuk ’reálisabb a
reálisnál’, és önazonosság-érzésük
is fokozott – csupán nem
asszociálódik a szokott módon a
testi érzésekkel (Irwin, 1993).
Végül, a deperszonalizáció erősen
korhoz kötött: 15 és 30 év közt
szokott előfordulni, 40 év fölött már
nagyon ritka; és nőknél kétszer
olyan gyakori, mint férfiaknál. Ezzel
szemben a halálközeli élmények az
egész korai gyermekkortól a késői
öregségig meglehetősen
egyöntetűek, és lényegesebb nemi
különbségekről sem tudunk.
DISSZOCIÁCIÓ. A disszociáció
fogalmába beletartozik, hogy az
általában egymással és / vagy a
tudatos énnel integrálódott
pszichológiai folyamatok önálló
életet kezdenek élni; továbbá, a
tudat olyan megváltozása, melyre a
környezettől való elszakadás
jellemző és egy védekezési
mechanizmus a szorongás és a
fájdalom elhárítása végett (Cardeña,
1994). Ezzel együtt a halálközeli
élmény nem sorolható a
disszociációs megbetegedések közé,
mert ezekre a tartós, visszatérő,
krónikus disszociáció jellemző. Irwin
(1993) összehasonlította a
halálközeli élmény tapasztalóinak
csoportját egy kontrollcsoporttal, s
bár nem nem talált különbséget a
disszociatív coping stílus terén, a
halálközeli élmény
megtapasztalóinál a gyermekkori
trauma szignifikánsan magasabb
arányát mutatta ki. Így annak
ellenére, hogy a halálközeli élmény
túlélői több bejósolhatatlan
gyermekkori tramatikus eseményről
számolnak be, nem alakítanak ki
disszociatív hajlamot, csupán olyan
tendenciát, hogy előreláthatatlan,
erősen stresszelő eseményekre
disszociatív választ adjanak.
Ring (1992) úgy gondolta, hogy a
disszociáció lehet a felelős azért,
amit ő a halálközeli élmény
megtapasztalóinak alternatív
valóságokra való érzékenységének
nevezett. Az alternatív valóságok
Ring szerint létdimenziók vagy -
tartományok, melyek a közönséges
ébrenléti tudatosság világától
különbözőek, de objektíve éppolyan
reálisak, mint az. Ugyanezt a
feltevést egyes kutatók
összekapcsolják a maguk fiziológiai
hipotéziseivel: Morse a jobb
temporális lebenyhez, Jansen (1999)
az endopsychosinokhoz társítja az
alternatív valóságra való megnyílás
lehetőségét. A halálközeli élmény –
csakúgy, mint egyes drogok – az
agyat és az érzékszerveket
egyszerűen más ’hullámhosszra’
állítja át.
Ring is kimutatta, hogy a halálközeli
élmény túlélői másoknál
valószínűbben szenvedtek el
gyermekkori abúzust vagy traumát.
Azt találta, hogy a halálközeli élmény
tapasztalói disszociatív tendenciái
szignifikánsan magasabbak, mint a
kontrollmintánál, és amellett érvelt,
hogy a megtapasztalóknak
disszociatív tendenciáik lehetnek
akkor is, ha nem mutatnak
disszociatív rendellenességeket. Ring
a halálközeli élményekhez hasonló
rendkívüli tapasztalatokra való
érzékenység fejlődési teóriáját
javasolja, mely szerint a gyermekkori
abúzus vagy trauma stimulálja egy
disszociatív válaszstílus mint
pszichológiai védekezési mód
kifejlődését. Minthogy a disszociálás
lehetővé teszi a gyermeknek, hogy
elforduljon a fizikai és társadalmi
környezet fenyegető aspektusaitól
úgy, hogy leválasztja magát a
veszélyek forrásairól, ezért azt is
lehetővé teszi számára, hogy
ráhangolódjon alternatív
valóságokra, amelyekben a
disszociált állapot révén
biztonságban érezheti magát,
tekintet nélkül arra, mi történik
testével.
ELMÉLYÜLÉSRE ÉS FANTÁZIÁRA
VALÓ HAJLAM. Ring (1992) szerint
azonban az alternatív valóságokra
való ráhangolódás nem pusztán a
disszociáció eredménye, ez csak
szükséges feltétel, hanem a
pszichológiai elmélyülésé is: azé a
hajlamé, hogy figyelmünket úgy
összpontosítsuk képzelt vagy kiemelt
érzéki tapasztalatokra, hogy közben
kizárjuk a külső környezet más
eseményeit. Létezik egy, ún.
’encounter-hajlamú’ személyiség,
akit gyermekkorában abúzus és /
vagy trauma ért, melynek révén
kifejlődtek benne a disszociációs
tendenciák, ugyanakkor az a
képesség is, hogy alternatív
realitásokban mélyüljön el.
A legátfogóbb pszichodinamikai
halálközeli élmény modellek
alapgondolatai: disszociáció,
abszorpció, fantáziálásra való
hajlam. E modellekre inkább
indirekt, mint direkt bizonyítékok
vannak.
2.1.2. Elvárási (expektancia) modell
Amióta 1930-ban Pfister elsőként
adta meg a halálközeli élmény
értelmezését, éspedig úgy, mint a
halál fenyegetése elleni védekezést,
számos pszichológiai hipotézis
vetődött fel e jelenségek és
konzisztens formáik magyarázatára.
KULTÚRA ÉS HIEDELMEK. Pfister
elképzelését folytatva, az elvárási
(expektancia) modell szerint a
halálközeli élmények a képzelet
termékei, amelyeket az ember azért
konstruál személyes és kulturális
várakozásaiból, hogy a halál
fenyegetésével való szembenézéstől
megvédje magát.
Ezt a hipotézist az empirikus adatok
csak részben támasztják alá. Vannak
ugyan bizonyos, kultúrákhoz kötött
variációk az élmények tartalmában,
de az egyének gyakran olyan
tapasztalatokról számolnak be,
amelyek konfliktusban vannak saját
vallásos és személyes, halállal
kapcsolatos várakozásaikkal
(Abramovitch, 1988, Ring, 1984). Az
ateisták élménye lényegében
hasonló, mint a vallásosaké, de
annak ritkábban adnak vallási
interpretációt. Sok ateista kezd hinni
a túlvilági életben, de nem sokan
lesznek vallásosak a szó felekezeti
értelmében. Némelyek azonban
végül is arra jutnak, hogy élményük
nem valóságos, csupán nagyon
valószerű (l. IX/A/1. interjú). A
keresztények pedig sokszor a
halálközeli élmény hatására
távolodnak el korábbi hitüktől –
főként, ha abban a büntetéstől, a
pokoltól és a kárhozattól való
félelem kiemelt szerepet játszott (IX/
B/5).
INFORMÁCIÓK. Befolyásolja-e a
halálközeli élményről való tudás a
halálközeli élményt? Ez következne a
memetikai elméletből (Blackmore,
2001). Az elmélet kitalálója hosszú
éveken át kutatta a halálközeli
élményt, az OBE-t, az abdukciókat és
más parapszichológiai jelenségeket,
majd arra a következtetésre jutott,
hogy a halálközeli élmények az
elvárások és a fiziológiai folyamatok
eredői – erre a multifaceted-modell
tárgyalásakor még vissza fogok térni.
Blackmore ezeken kívül egy érdekes
kérdést is föltesz:
„Miért ennyire sikeresek a
halálközeli élmény mémek? … A
földönkívüliek eltérítéseiből és a
halálközeli élményekből már
földerenghet egy általános képlet,
amely egyfajta sikeres
mémplextípusra érvényes. Vegyünk
egy erősen érzelmi töltésű,
természetes úton bekövetkező
emberi tapasztalatot, amelyre nincs
megnyugtató magyarázat; alkossunk
egy mítoszt, amely – úgy tűnik –
magyarázatot ad rá, és vegyünk
hozzá egy hatalommal bíró lényt
vagy láthatatlan erőt, amely nem
könnyen vizsgálható. Mindehhez
szabadon választhatók még olyan
kiegészítők, amelyek más feladatokat
látnak el, ilyen például… a félelem
enyhítése (örökké fogsz élni a
mennyben), az önzetlenség
trükkjének alkalmazása (a jó
emberek tapasztalják meg ezt az
élményt…)” (Blackmore, 2001, 259.
o.)
Carl Sagan (2000) hasonlóképp
vélekedik: szerinte a ’földönkívüliek’
ugyanazt a funkciót töltik be, mint
valaha a ’démonok’, és minden ilyen
jellegű tapasztalat annak
lecsapódása, ami ’a levegőben van’.
Az ilyen irányú magyarázatokkal
szemben Greyson (1991) kimutatta,
hogy olyanok, akik soha nem
hallottak vagy olvastak halálközeli
élményekről, ugyanolyan
tapasztalatokat írtak le, mint azok,
akik számára a jelenség ismerős.
Tehát, hogy mit tudott az egyén
korábban a halálközeli élményekről,
az nem látszik befolyásolni saját
halálközeli élményét (hasonló
következtetésekre jutott: Ring, 1980;
Sabom, 1982). Az expektancia
modellel a másik probléma, hogy a
még teljesen tudatlan gyermekeknél
is ugyanazt az élményt kapják.
Vannak olyan beszámolók
gyermekek részéről, melyek akkorra
datálódnak, mikor még beszélni sem
tudtak, és később mondták el
tapasztalataikat (Serdahely & Walker,
1990).
2.1.3. A halálközeli élmény mint a
születés tapasztalatának vagy
archetípusának felidézése
Carl Sagan 1979-ben azt propagálta,
hogy a halálközeli élmény a
születési tapasztalat felidézése. Ezt
cáfolta empirikus adatokkal
Blackmore (1983), kimutatva, hogy a
császármetszéssel születettek
halálközeli élményeiben is előfordul
az alagút-jelenség, és tapasztalatuk
más vonatkozásban sem különbözik
a többiekétől.
Grof (1975) a születési tapasztalás
jungi archetípusának termékeként
fogta fel a halálközeli élményt; ez a
’halál és megvilágosodás
archetípusa’, egy olyan újjászületési
tapasztalat, mely nemcsak
halálközeli élményekben fordul elő,
hanem álmokban, mitológiában,
misztériumjátékokban,
pszichedelikus utazásokban is. Az
archetípusban a születés jellegzetes
szakaszai is megtalálhatók, s ezek
hasonlósága a halálközeli élménnyel
tényleg szembeszökő.
Grof (1996) a perinatális
tapasztalatok struktúráját ’I–IV.
alapvető perinatális mátrixnak’
nevezi. E mátrix speciális tartalmai
két fazettával rendelkeznek: egyrészt
konkrét és reális tapasztalatok,
melyek a biológiai születés egyedi
stádiumaival kapcsolatosak,
másrészt ezek spirituális ellenpárjai,
melyeket a kozmikus egység, az
egyetemes beágyazottság, a halál és
újjászületés harca példáz. E
mátrixok szervező elvekként is
működnek a tudattalan
’felszínesebb pszichodinamikai’
anyagai és a transzperszonális
tapasztalatok egynémely fajtája
számára (ilyenek pl. a ’faji emlékek’,
’csoporttudat’, vagy a ’filogenetikus
tapasztalatok’). Az individuális
perinatális mátrixok a személy
életének bizonyos tipikus
emlékkategóriáival állnak szilárd
kapcsolatban.
A perinatális mátrix forgatókönyve –
összefoglalva – a következő:
I. Primér egység az anyával a
születési folyamat megkezdése előtt.
Vannak pozitív és negatív aspektusai
(’jó’ vagy ’gonosz’ anyaöl). A
zavartalan intrauterin lét mind
konkrét biológiai értelemben, mind
extatikus spirituális állapotként, a
kozmikus egység tapasztalataként
újraélhető. Feldmár (1997) – hogy a
IV. stádiumtól való különbséget
hangsúlyozza – így nevezi e
szakaszt: ’extázis bent’.
II. Antagonizmus az anyával. A
szülési folyamat első klinikai
stádiumával függ össze, mikor a
magzat a méh kontrakcióinak van
kitéve. E mátrix a kiúttalan helyzet
vagy pokol formájában élhető át. A
víziók sötétek és komorak: az egyén
bezártnak és fogolynak érzi magát
biológiai és / vagy metafizikai
értelemben; szenvedése leírhatatlan,
és helyzetéből nem lát semmiféle
kiutat. Feldmár ezért ’no exit’-
állapotnak nevezi ezt a stádiumot.
III. Szinergizmus az anyával
(Feldmárnál: ’véres csata’). Hasonló
a szülőcsatornán való kiűzetés
tapasztalatához; a felelevenítés
során titáni harcnak, halál- és
újjászületési küzdelemnek érzik,
melyben a kín a gyönyörrel
keveredik: ’vulkanikus extázis’.
Három fazettája: szadomazochista,
szexuális és szkatologikus.
IV. Elszakadás az anyától (Feldmár:
’extázis kint’ és ’a köldökzsinór
traumája’). Általában halál- és
újjászületési tapasztalat szimbolikus
formáját ölti:
„Az egyén a tér elképesztő
kitágulását éli meg, és sugárzó
fényű, csodálatos színekben
pompázó víziói vannak. Az e
tapasztaláshoz kötődő
szimbolizmus rendszerint vallási
vagy mitologikus természetű, s a
megszabadulás, megmenekülés,
megváltás elemeit
tartalmazza.” (Grof, 1996, p. 509.)
A tér kitágulás, fény, sugárzó színek
– miután egy „alagúton”
áthaladtunk: kézenfekvő analógiát
szolgáltatnak a halálközeli élmények
egynémely fő jelenségköréhez.
A Grof-féle pszichedelikus,
pszichotropikus vagy holotropikus
terápiában a perinatális mátrix
felelevenítését és integrációját
gyakran követik az ún.
transzperszonális tapasztalatok,
melyek – a definíció értelmében –
túlmutatnak az egyéni tudaton, a
megszokott én-határokon és tér-idő
korlátokon. Egyik osztályukra
jellemző az időelem kibővülése:
embrionális és fötális tapasztalatok,
emlékezés az ősökre, kollektív és faji
emlékek, filogenetikus (evolúciós)
tapasztalatok és „elmúlt inkarnációk”
felelevenedései; de ide tartozik a
prekogníció, a jövőbelátás és az
időutazás is. A halálközeli élmény
túlélői közt, saját anyagunkban is
találunk hasonlókat (l. a IX/E-ben
említett ’időutazást’ és a IX/A/3
prekognícióit). Másik osztálya e
tapasztalatoknak a tér kitágulását
tartalmazza, ilyenek: azonosulás más
személyekkel, állatokkal,
növényekkel, minden élettel; a
szervetlen anyag tudata, a planetáris
és extraplanetáris tudat (eseteink
közül: IX/B/4 – a végtelenség
észlelése; IX/C/2 – kozmikus utazás
hipnózisban).
Mindennek ellenére, a születés- és
halálélmény nem egy az egyben felel
meg egymásnak, ahogy ezt az egyik
halálközeli élmény túlélő is levezeti
(IX/F/1). A születés minden
mozzanata valódi élmény – a halálé
is az; más a helyzet azonban a
halálközeli élménnyel. A születés a
meghalással hozható párhuzamba;
a halálközeli élmény a meghalási
élményt követi, és már nem biológiai
történés. A halálközeli élmények épp
ama ’születés közeli élményekkel’
lennének összekapcsolhatók,
melyeket a születés újraélésekor
annak kísérőjeként tapasztalhatunk
(’kozmikus egység’, ’pokol’ – tehát a
konkrét biológiai állapotváltozáshoz
társuló szimbolizációk).

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (40746)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.02.11. 18:23

@mimindannyian (40323):
''Megint nem tudsz
bizonyítékokat felhozni, csak az "úgy
érzem"-et. Szánalmas.''

2.2. Fiziológiai elméletek
2.2.1. Hypoxia-hipotézis
A legtöbb fiziológiai elmélet közös
feltevése, hogy a hypoxia – mely az
agyhalálhoz vezető végső út –,
kiemelt szerepet játszik a halálközeli
élményekben. Whinnery 1997-ben
azt figyelte meg vadászrepülőknél,
hogy a gyorsulás – mivel
csökkentette a vér fejbe való
áramlását – rövid öntudatkiesési
periódusokat eredményezett,
melyek jellemzői: tehetetlenség,
mioklóniás görcsök, emlékezet-
elváltozások és vizuális hatások.
Minthogy a distalis keringés a
retinában hiányt szenved, a
látómező koncentrikusan
összehúzódik, ez alagút-látáshoz
vezet, és végül a látás teljes
kieséséhez. Ha belevesszük a
csőlátást a rövid kis álomba (ezek
rövid, töredékes képek
tudatvesztéskor), ez értelmezhető
úgy is, hogy ’alagúton átmenni a
fényességbe’. A perifériás
idegrendszer irányában való
motoros output elvesztése olyan
érzést kelt, hogy a testünkön kívül
vagyunk, tőle elválasztva.
Ezeknél a gyorsulási eseteknél
azonban nem számoltak be
életáttekintésről és panorámikus
memóriáról. Whinnery elismeri, hogy
modellje nem magyaráz meg
minden halálközeli jelenséget, de
felhasználható e jelenségek ama
komponenseinek elkülönítésére,
amelyek a hypoxiás tudatvesztés
eredményei, azoktól, amelyek tisztán
halálközeli élmény-specifikusak.
A széles körben elfogadott modellt
már 1982-ben megkérdőjelezték
Sabom eredményei, aki a halálközeli
élmények alatt mérte a vér oxigén-
és széndioxid-szintjét, ám azt találta,
hogy az esetleges anoxia vagy a
hypercapnia nem volt hatással a
tapasztalatokra.
2.2.2. Más fiziológiai hipotézisek
DROGHATÁS, AGYI FUNKCIÓZAVAR.
A halálközeli élmények ezek szerint
vagy a beadott szerek, vagy agyi
funkciózavar miatti komplex
hallucinációk. Ezek ellen szólnak a
következők. Egyrészt, sok halálközeli
élmény esetén nem adtak be
semmit, és nem is voltak olyan
funkciózavarok, melyek hallucinációt
okozhattak volna. Továbbá, a
természetes agyi funkciózavarok
általában ködös gondolkozást,
ingerlékenységet, félelmet,
agresszivitást és idioszinkratikus
víziókat okoznak – éppen nem olyat,
mint a halálközeli élmények.
Osis és mtsai (1977) megállapították,
hogy az ilyen delíriumokban a
páciensek általában élő
személyekről vizionálnak, a
halálközeli élmény átélői viszont
majdnem mindig meghaltakról.
Akiknek igazi hallucinációi és
halálközeli élményei is voltak, azt
állították, hogy a halálközeli
élmények reálisabbak, mint a
közönséges valóság, amely ismét
valóságosabb, mint az éber
hallucinációk világa. Dokumentálva
van, hogy akik lázasak, anoxiásak
vagy akiknek drogot adtak
halálközelben, azoknál kevesebb
halálközeli élmény és kevésbé
kidolgozott élmény következik be,
mint azoknál, akik drogmentesek és
sem nem lázasak, sem nem
anoxiásak (Ring, 1980), amiből az
derül ki, hogy a szerek által
előidézett delírium nemhogy
kiváltana halálközeli élményeket,
inkább gátolja azokat; de az is lehet,
hogy a delíriumos páciensek
egyszerűen nem emlékeznek később
a halálközeli élményekre.
AGYI LOKALIZÁCIÓ. A
neurobiológiai modellek legtöbbje
szerint a halálközeli élmény a
limbikus rendszerhez, vagy a
temporális lebenyhez köthető.
Carr (1982) a hippocampusba
’helyezi’ a halálközeli élményt, Morse
(1989) a Sylvius-árok környékére, a
jobb temporális lebenybe, Wile
(1994) a Reissner-rostba, a
hátgerinc központi csatornájába.
Persinger (1994) az ún. vektoriális
hemiszfericitás hipotézisével akarja
magyarázni a misztikus
tapasztalatokat, az én-érzés jobb
féltekei megfelelőjének a bal féltekei
tudatosságba való betöréseként. Azt
állítja, hogy a főbb halálközeli
élményekomponensek, tehát az
OBE, a lebegés érzése, a fény felé
tartás érzése, a különös zene
hallása, az univerzális tudás érzése
mind kísérletileg előállíthatók, ha a
halántéki régióba áramot vezetünk
külső, tüske- és hullámmágneses
mezőforrásból. Persinger
ugyanakkor eltéréseket is megállapít
az így kapott élmények és a
halálközeli élmények között: az
önként vállalkozók, kikkel ő
kísérletezett, az élmény közben
tudtak társalogni, és szubjektíve az
evilági realitásban érezték magukat.
Ugyanerről számol be hasis
hatására előállt OBE-jével
kapcsolatban (melyet egyébként
igen realisztikus élményként ír le)
Blackmore (1991) is.
Saavedra-Aguilar és mtsai. (1989)
neurobiológiai modelljében a
halántéklebenyi diszfunkciót, a
hypoxiát, a pszichológiai stresszt és
a neurotranszmitter-változásokat az
egyén nyelvi- és memória-rendszerei
modulálják. Szerintük egy trauma
után az agyi stressz folytán
kiválasztódnak endogén
neuropeptidek,
neurotranszmitterek, vagy
mindkettő, és ezek okozhatnak
analgéziát, eufóriát és elszakadást,
miközben az oxigénnyomás az
agyban – és főleg a limbikus
struktúrákban – csökken. E két hatás
epilepszia-szerű rohamokat idéz elő
a hippocampusban és az
amygdalában, látási hallucinációkat
és life-review-t produkálva. Az
utólagos kisülések, amelyek
továbbterjednek a limbikus
konnexiókon keresztül más agyi
struktúrákhoz, további
hallucinációkat és ragyogó fény
érzését keltik. A helyrezökkenéskor a
nyelvi rendszer ezekből az
érzésekből konstruál egy olyan
tapasztalást, amely konzisztens az
illető kulturális hiedelmeivel. Mint
más fiziológiai modellek, ez is fizikai
traumát és hypoxiát tételez fel, ezért
nem illik azokra a halálközeli
élményekre, amelyeknél nincs
fiziológiai sérülés. A modell számos,
alá nem támasztott feltételezéssel és
spekulációval él, amely állatokon
végzett neurokémiai kutatásokból
származik, fő fogalmai (mint a brain
stress, a neurotranszmitterek és a
neuroanatómiai helyek)
bizonytalanok.
2.2.3. Endopsychosin-modell
Ez a modell Karl Jansentől (1997)
származik, aki indiai utazása során
egy balesetben élt át halálközeli
élményt, majd egy héttel később
ketamin hatására ugyanazt.
Jansen szerint a halálközeli
élményeket az agy NMDA-
receptorainak blokkolása okozza. A
hypoxia megindítja a serkentő
glutamát neurotranszmitter
áradatát, amely az NMDA-
receptorok túlaktivizálása által
pusztítaná a neuronokat – ha e
neurotoxicitást nem akadályoznák
meg az endopsychosinok az NMDA-
receptorok megkötése által. Az
endopsychosinok pszichoaktív
tulajdonságai pedig –
melléktermékként – a tudat
halálközeli élmény-szerű
elváltozásait: az alagút-, a fény- és a
misztikus entitásokkal való
kommunikáció érzését idézhetik elő.
Az endopsychosinok Jansen szerint
ugyanúgy módosítják a tudatot,
mint a ketamin.
A ketamin kábítószerként viszonylag
ritkán használt és kevéssé ismert:
inkább professzionális körökben
kísérleteztek vele. Kivétel ez alól egy
speciális szubkultúra, melyben a
ketamin-használat a techno-zenével
kapcsolódott össze. Az egyéni
kísérletezők ketamin-tapasztalatai
végletesen különbözőek: egy férfi
kísérletező 'személytelennek,
gépiesnek, ridegnek’ találta, míg egy
nőben az egyetemes szeretet érzése
ébredt fel ’az isteni ketamin’
hatására (Jansen, 2001). Tehát, ha
vannak is halálközeli élmény-analóg
élmények, a ketamin-hatás
individuális különbségei sokkal
nagyobbak, mint a halálközeli
élmények közti eltérések.
A modell értékét csökkenti az is,
hogy a ketaminos tapasztalatok a
halálközeli élményekkel ellentétben
gyakran félelmetesek (Strassman,
1997), és hogy azokat a legritkább
esetben szokták reálisnak érezni
(Fenwick, 1997) –; másrészt, a
halálközeli élmény alatti világosság
és az utána megmaradó tiszta
emlékezet nem konzisztens egy
olyan modellel, amely sérült agyi
funkción alapszik; végül, halálközeli
élmények összeomlott agyi fiziológia
nélkül is felléphetnek.
Jansenéhez hasonló modellt javasolt
Jourdan (1994): endopsychosinok
blokkolják a hippocampus NMDA-
receptorait; továbbá megemlíti, hogy
a hippocampus theta-ritmusának
meditatív állapotban való
megváltozása képes hasonló
fiziológiai eseményeket produkálni.
Az NMDA-receptor blokádja a
hippocampusban meggátolja az
LTP-t (long-term potentiation),
miáltal elzárja a szenzoros
információkhoz való hozzáférést: ez
a misztikus tapasztalat szokásos
ingere.
Drogos csoportunk eredményeinek
szintén lehetnek implikációi a
halálközeli élmény magyarázatára
nézve. Az endopsychosin-modell
szerint ’minden csak kémiai anyagok
konstellációja’. Ennek alapján más-
más halálélményeket kell, hogy
kapjunk különféle anyagok
használatakor: lesz ’halálélmény
LSD-módra’, ’halálélmény hasis-
módra’, ’halálélmény mák módra’,
stb. Mármost, ha a klinikai halálban
átélt halálközeli élmény hajszál
pontosan egyezik a valamelyik anyag
által előhívottal, akkor észszerű
hipotézis, hogy a halálközeli
élményeket egy olyan belső anyag
okozza, amely ehhez a bizonyos
külső anyaghoz hasonló módon
kötődik meghatározott
receptorokhoz. Ugyanakkor ez sem
bizonyíték: ez is csupán valószínűsít
egy hipotézist. Mert ugyanezt a
feltételezett tényállást egészen más
módon is lehet magyarázni.
Hogyan? Tegyük fel, hogy a
halálközeli élmény során egy
agyunktól különböző, ám azzal
többnyire egységben működő
hipotetikus tudathordozó különválik
az agytól, és önállóságra tesz szert.
Ez a hipotézis meseszerűnek
hangzik, mégis a tudósok egy része
éppen emellett érvel. Ez a
gondolatkör a többségünk által
osztott tudományos világszemlélet
számára bizarrnak tűnik, ugyanakkor
a hagyományos dualista felfogások
egyenes ági leszármazottja. Ki
mindenki és mely irányzatok
tekinthetők dualistáknak? Egyrészt
mindazon vallás és mindazon
filozófiai nézet, amely szerint test és
lélek külön szubsztanciák, és amely
szerint a lélek a test halála után is
fennmaradhat. E tanítások egy része
szerint a lélek mindenféleképpen
fennmarad: ezt állítják pl. a
keresztények. Mások szerint ez
csupán egy lehetőség; és a lélek
továbbélése nem jelent feltétlenül
örökkévalóságot. Egy további –
manapság kevésbé ismert –
elgondolás szerint ’a testtől
különböző szubsztancia’ maga is
sokkal inkább tekinthető testinek,
mint lelkinek. Ezt támasztja alá, hogy
legtöbben az ilyen testen kívüli
élmények során is tapasztalnak
egyfajta megváltozott testi mivoltot;
hogy ezzel a testükkel hallani, látni,
szagolni képesek: ily módon az
anyagi világgal passzívan, de
kapcsolatban maradnak. Nem
képesek ugyanakkor a fizikai világra
hatást kifejteni; nem tudnak
megnyilvánulni: beszédjüket nem
hallják. (Az egyiptomiak, hinduk, stb.
szerint képesek azonban a
számukra felajánlott ételek
elfogyasztására, és az értük
hullajtott könnyeket is ’érzékelik’,
ami rettenetes élmény számukra).
Emellett áthágják a fizikai világ
korlátait: képesek lebegni és így
pillanatok alatt óriási távolságokat
megtenni; átjutnak a falon,
átnyúlnak a tárgyakon és érzik
valamiképpen az emberek
gondolatait. A ’második test’
tulajdonságait ily módon – és
meglehetős egyöntetűséggel –
szokták leírni. Az érzékeken túli
észlelés egyes esetei a
nagyközönség számára általában
elegendő bizonyítékot jelentenek a
továbbélésre és a testenkívüliségre.
Az igazi bizonyítékok azonban még
váratnak magukra. Ezért a legtöbb
halálközeli élményekutató
szkeptikus; ráadásul a neurokémiai
megközelítések oly sok meggyőző
adalékkal szolgálnak.
Gondolatmenetemre visszatérve: ha
a továbbélést feltételezzük, akkor
meg kell tudnunk magyarázni,
hogyan hatnak a halálközeli
élményeket előhívó kémiai anyagok
az agyra; esetleg képesek-e arra
késztetni az agyat, hogy az mintegy
disszociáljon a tudat feltételezett
második hordozójától. Egy normális
agy feltűnően ritkán viselkedik így:
ha az agyhullámok éberségre
utalnak, akkor éberek vagyunk (bár
a megfelelés nem teljes); ha az agy
alszik, nem vagyunk tudatunknál. Ha
pedig a fiziológiai mutatók a REM
speciális mintázatát tükrözik, és
ilyenkor ébresztenek fel bennünket,
az esetek igen magas százalékában
álomról fogunk beszámolni.
Mindezek azt korroborálják, hogy a
tudat az agy függvénye, legalábbis
ezzel teljes összhangban működik. A
halálközeli élmény kivételnek tűnik
ez alól.
2.2.4. A „multifaceted” modell
Lehet, hogy a testenkívüli
komponens disszociatív védekezés;
a béke- és jóllét-érzés az endorfinok
hatása; a life-review pedig NMDA-
receptor blokád. Blackmore (1993)
modellje ilyen. A zajokat vagy a
cochlea stimulációjának, vagy a
temporális lebenynek tulajdonítja,
ahol cerebrális anoxia lép fel. Az
alagút és a fény: idegi disinhibitio a
látási agykéregben, melyet szintén
anoxia idéz elő. A békét és jóllétet
az endorfinok kiválasztódása
okozza; végül, a félelmetes
tapasztalatoknál morfin-
antagonisták játszanak szerepet. A
testenkívüliség az agy retrospektív
realitás-rekonstrukciója, miután
szenzoros input híján a normális
testkép összeomlott. Az életút-
visszatekintés halántéklebenyi
rohamok eredménye; ezeket
endorfinok és a hippocampust
stimuláló egyes neurotranszmitterek
okozzák.
Blackmore ugyanakkor azt mondja,
hogy ha igazán meggyőző
paranormális események lesznek
dokumentálva, akkor az általa
javasolt elméleteket el lehet vetni.
A helyzet filozófiailag nem
egyértelmű, hiszen azért, mert adott
egy agyi állapot és egy tapasztalat,
ez nem szükségképp jelenti, hogy az
agyi állapot okozza a tapasztalatot;
hiszen az is lehet, hogy az agyi
állapot lehetővé teszi a
tapasztalatot, vagy egyszerűen csak
reflektálja azt.
Ez utóbbi lehetőség mellett
kardoskodott pl. Persinger (1989) és
Jansen (1997), aki azt mondja, hogy
az NMDA-receptorváltozások egy
olyan helyre nyitnak ajtót, ahová
normális esetben nem juthatunk el,
és nincs arra bizonyíték, hogy ilyen
hely nem létezik. Jourdan (1994)
pedig azt írta, hogy a halálközeli
élmények általa javasolt neurokémiai
modellje mellett is a halálközeli
élmény paranormális aspektusainak
nyilvánvalósága cáfol minden olyan
hipotézist, hogy e tapasztalatok
hallucinációk vagy tisztán csak
neurológiai jelenségek volnának.
Strassman (1997) szerint pedig
annak megértése, hogyan működik
a televíziós készülék, nem ad
információt arra vonatkozóan,
honnan jönnek a képek és a
hangok.
2.3. Az elme-test szeparáció és a
továbbélés-hipotézis
Kevés kivétellel, a kutatók
eltekintettek ama kérdéstől, hogy a
test halála után a tudat fennmarad-
e, annak ellenére, hogy a halálközeli
élmények iránti széleskörű
érdeklődés oka azok lehetséges
túléléssel kapcsolatos implikációja.
Vannak azonban olyan kultúrközi
hasonlóságok, amelyek
pszichológiai vagy fiziológiai
folyamatokkal nehezen
magyarázhatók. Ilyen az, hogy az
átélők testüket a tér egy külön
pontjából látják, ill. hogy a betegek
sok esetben nyilvánvalóan
öntudatlanok voltak, később mégis
meglehetős pontossággal le tudták
írni, mi történt körülöttük (Moody,
1977). Ez ellen felvethető, hogy a
halálközeli élmény átélői bizonyára
olyan személyek jelenlétéről
számoltak be, akikre számíthattak,
vagy olyan tárgyakról, melyek az
adott körülmények között triviálisak.
Ezért Sabom (1982) összegyűjtött és
dokumentált olyan eseteket,
amelyek nem tulajdoníthatók
sztereotíp dolgok
rekonstrukciójának. A halálközeli
élmény-túlélők sajátos és váratlan
eseményekről is be tudtak számolni,
a nem halálközeli élmény átélő
kontrollcsoport tagjai azonban
soha. Bizonyos személyek, akikből
látnivalóan kiszállt az élet, olyan
eseményekről adtak számot,
amelyeket akkor sem észlelhettek
volna, ha tudatuknál vannak: tehát
érzékeik hatósugarán túl lezajlott
eseményekről. Olyan teljesen
valószínűtlen tárgyakra emlékeztek,
mint pl. annak az ápolónőnek a
nemezből való cipőfűzői, aki ott volt
az élesztéskor, de sem előtte, sem
utána nem volt jelen. Ring és
Cooper (1997) 31 vak esetét közli;
ezek között születésüktől fogva
vakok is voltak, akiknek a halálközeli
élmény során pontos látási
észlelésük volt tárgyakról és
eseményekről.

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (40747)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.02.11. 18:41

@mimindannyian (40323):
Fentebb egy tudományos tanulmányból idéztem,az írója: Jakabffy Éva Zoé pszichológus,
filozófus, tudományos újságíró.

Bár a hangsúly a HKÉ-n van,belátható,hogy az öntudat kérdése is idevág,szerepel is benne.

Összefoglalja a tudományos (materialista) elméleteket,majd rámutat azok hiányosságaira.

Nos a tanulmányból világosan kiderül,hogy hol tart a ''tudományos'' kutatás e téren: sehol.
De a ''sorok között'' kiolvasható,hogy az öntudat testtől független létezése lehetséges,sőt minden jel arra mutat,hogy ez így is van.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Mit tudunk eddig a tudatról? (40748)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.02.11. 18:44

@Pezo (40746):
Az
1990-es
években
született
az
az
elképzelés,
hogy
az
endopszichozin
nevű
molekula
(polipeptid)
jelentős
szerepet
játszik
a
halálközeli
élményekben.
Az
elmélet
szerint
az
endopszichozin
az
oxigénhiány
hatására
szabadul
fel
az
agyban,
és
az
a
feladata,
hogy
megakadályozza
az
agykárosodást,
ugyanakkor
ingerli
azokat
a
területeket,
ahol
megkötődik."Ma
már
inkább
úgy
gondoljuk,
az
oxigénhiány
csupán
az
egyike
azoknak
a
tényezőknek,
amelyek
elindíthatják
az
endopszichozin
felszabadulását.
Az
eredeti
elképzelés
egyébként
egy
véletlen
felismerésnek
köszönhető.
Egy
műtéti
altatószer,
a
huszadik
század
közepén
szintetizált
ketamin
hatására
sokan
élnek
át
halálközeli
élményeket
a
nélkül,
hogy
klinikai
halálban
vagy
oxigénhiányos
állapotban
lennének.
Így
elkezdték
kutatni,
hogy
a
ketamin
miként
válthatja
ki
ezt
a
hatást.
A
válasz
az,
hogy
van
az
agyban
egy
ingerületátvivő
anyag,
az
endopszichozin,
melynek
szerkezete
rendkívül
hasonlít
a
ketaminéhoz,
így
a
ketamin
egyszerűen
becsapja
az
endopszichozin
receptorát,
és
elindít
bizonyos
folyamatokat"
-
mondja
Pilling.
Ez
után
a
kutatók
azt
kezdték
vizsgálni,
hogy
hol
kötődik
meg
a
ketamin,
és
azt
találták,
hogy
jelentős
részben
a
halántéklebenyben.
"Ez
az
agyterület
már
azóta
gyanús
volt
a
halálközeli
élmény
kutatóinak,
hogy
agyműtétek
során
véletlenül
kiderült:
az
ingerlésével
előidézhető
a
testenkívüliség
élménye.
Úgy
tűnik,
a
halálközeli
élmény
összetevőinek
jelentős
része
a
halántéklebenyben
keletkezik,
például
az
életút
áttekintése
is,
mivel
a
halántéklebeny
tárolja
az
emlékképek
nagy
részét.
A
halálközeli
élmény
más
összetevői,
például
az
eksztatikus
boldogság
érzése
a
limbikus
rendszerhez
kapcsolódik,
ami
az
agy
ősi
területe,
és
nagy
szerepe
van
az
érzelmek
szabályozásában.
Többek
között
itt
is
vannak
olyan
receptorok,
amelyek
megkötik
a
ketamint
és
az
endopszichozint"
-
mondja
a
pszichiáter.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Mit tudunk eddig a tudatról? (40749)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.02.11. 18:57

Íme egy dokumentált eset:


Pataky Attila: - Gyerekkorom óta vannak UFO-élményeim - ma ennek nevezik - és most már bátran beszélek róla, mert ezek megélt élmények voltak, amik arra vettek rá, hogy érdeklődjek a téma iránt. Elkezdtem olvasni, kutatni. Az, amit a tudomány megtalált és igaznak vél, találkozik azokkal a jövendölésekkel, amelyek 2012-re vonatkoznak. Pontosabban 2007 és 2012 időszakára datálják a kvantumugrást: ez egy időugrás, egy óriási lehetőség az emberiség előtt. Az univerzumból rengeteg civilizáció van már itt a Föld körül, hogy ezt a kvantumugrást láthassa, megélhesse, mert nagyon kevésszer adatik meg a Föld és az univerzum történetében.

- Ez mit jelent pontosan?



- Azt jelenti, hogy elméletileg ezt a fajta matériát itt hagyjuk és a valódi lényünk, a fénylétezésünk felé megyünk, egy másik dimenzióba. Én ebben hiszek. Pataky Attila vagyok, zenész és jogom van hinni: az ötödik dimenzióba lépünk, ami egy csodálatos világ, jártam is ott hipnózisban. Jár már nekünk az a csoda, ami ott van! Vannak, akik hisznek benne, vannak, akik nem. Történelmi tény, hogy ezek a dolgok 26 ezer évvel ezelőtt megtörténtek. A szanszkrit védák azt mondták, hogy itt hagyjuk azt, ami most van és továbblép az emberiség.

- Akkor ezek szerint 2012 után nem is tervez már semmit sem előre? Mi lesz akkor?

- A jó Istentől kapott, saját magam által választott lehetőség itt lenni a Földön. Ezt én választottam: tudatosan születek le ide és létezem. Élem az életem és próbálok jobbulni, mert az lényeges dolog, hogy embernek nem születsz, csak azzá válhatsz. Végigélem, de az utolsó pillanatig fogom élvezni a pohár bor ízét, a szerelmem csókját. Ha mindez nem következik be, akkor újjé! Én nekünk szurkolok, s ha így lesz, örülni fogok neki, hiszen van egy ötéves kisfiam. Ha az emberiség mégis kap egy újabb lehetőséget, akkor az számomra nem a kezdet vége, hanem egy új kezdet eleje lesz.

- Milyen élményekben volt része, amelyek ennyire meghatározták ezt a gondolkodást?

-12 éves koromban egy gömbvillám becsapott mellettem. Attól kezdve különböző létformákkal negyedik típusú találkozásokban volt részem. Eleinte nagyon sűrűn, aztán kevésbé, később pedig valóságszerűbben fordultak elő, de az utolsó élményeimből valamiért egyre többre emlékszem. "

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Mit tudunk eddig a tudatról? (41105)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.02.14. 15:23

Csak úgy eszembe jutott a cikk kapcsán, hogy Pezo nem tudott megbirkózni vele, hogy az álmok vs. halálközeli élmények igen hasonlóak, mégis csak az egyiket tekinti valósnak:
Kutatók bebizonyították, hogy a cerebrospinális folyadékban – tehát az agyi-gerincvelőben – termelődő DMT felelős – néhány más vegyület mellett – az álmokért, és ugyanezen anyag szabadul fel nagy mennyiségben a halál beálltakor, ezzel magyarázható a „fény az alagút végén” jelenség is.

http://www.gonzopress.hu/2012/02/14/ujr ... ev-borton/

Avatar
stark
Hozzászólások: 1279
Tartózkodási hely: UK

Mit tudunk eddig a tudatról? (41452)

HozzászólásSzerző: stark » 2012.02.18. 22:09

@lorenz (40749):

- Azt jelenti, hogy elméletileg ezt a fajta matériát itt hagyjuk és a valódi lényünk, a fénylétezésünk felé megyünk, egy másik dimenzióba. Én ebben hiszek. Pataky Attila vagyok, zenész és jogom van hinni: az ötödik dimenzióba lépünk, ami egy csodálatos világ, jártam is ott hipnózisban. Jár már nekünk az a csoda, ami ott van! Vannak, akik hisznek benne, vannak, akik nem. Történelmi tény, hogy ezek a dolgok 26 ezer évvel ezelőtt megtörténtek. A szanszkrit védák azt mondták, hogy itt hagyjuk azt, ami most van és továbblép az emberiség.


Sweet mother of...

Ebből brutálisan süt az elmezavar.



Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43674)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.17. 17:08

@Várhegyi Márton (41497):
''Nagyon jók a kommentek''

Ezt a részt nem kommentálja senki? :

Cooper (1997) 31 vak esetét közli;
ezek között születésüktől fogva
vakok is voltak, akiknek a halálközeli
élmény során pontos látási
észlelésük volt tárgyakról és
eseményekről.

Avatar
Várhegyi Márton
*
*
Hozzászólások: 842
Tartózkodási hely: Magyarország
Kapcsolat:

Mit tudunk eddig a tudatról? (43675)

HozzászólásSzerző: Várhegyi Márton » 2012.03.17. 18:13

@Pezo (43674):

Nem találtam ilyen publikációt:

Ring és Cooper, 1992-2002 (1997+/-5 év)

Ring, 1992-2002, blind

Cooper, 1992-2002, blind

A Wikipedia szócikke sem segít, a pontos forrás nincs megjelölve. Ezt írja:

"Kenneth Ring claims in the book Mindsight: Near-Death and Out-of-Body Experiences in the Blind that up to 80% of his sample studied reported some visual awareness during their NDE or out of body experience."

(félkövér kiemelés tőlem)

A szemészethez nem értek, de:

Az, hogy valamit ("some visual awareness"*) látnak, nem csoda abban az esetben, ha a vakságuk nem a látókéreg teljes funkciózavarából ered. A vakságnak ugyanis több oka lehet, amennyiben pl. a hiba a szemben van, de a látóideg, a látópálya, illetve a látókéreg ép, akkor a látóideg elektromos ingerlésével látásélmény idézhető elő.

(Aki megtalálta a publikációt, szóljon!)

*Nem pedig: "akiknek a halálközeli élmény során pontos látási észlelésük volt tárgyakról és eseményekről."

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43678)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.17. 18:43

@Várhegyi Márton (43675):
Értem. Valahol ezt olvastam: ''A fordítás egyben értelmezés is.''
Milyen igaz! Ezért nehéz állást foglalni olyan esetekben,melyek eredeti dokumentációja külföldi.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Mit tudunk eddig a tudatról? (43679)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.03.17. 18:48

@Pezo (43674): Naiv logikával belegondolva:
1) A vak ember nem lát, ebből kifolyólag nem lehet se pontos, sem pontatlan látási élménye. Ha lenne valami misztikus folyamat, amivel érzékeli a látható tárgyakat, azt nem lenne helyes látásnak nevezni.

2) Hogyan állapítjuk meg, hogy "vizuális" élménye volt egy vaknak? Nyilván elmondja. És honnan tudjuk, hogy amit elmond az nem több, mint az eddigi élete során a világ leírására használt fogalmainak használata egy megindító élményleírás (agyi zavar) kapcsán?


Utánakeresve megtalálhatod Cooper könyvét Near-Death And Out-Of-Body Experiences In The Blind. Találsz róla reviewt is, mely idézi a konklúziót:
A "Concluding Word", reiterates the proposal that while blind NDErs and OBErs may depict their experiences in terms of visual impressions, this tendency simply involves the unwitting reformulation of an experience of mindsight in terms of constructs that the experient herself or himself can comprehend.
This concluding chapter might better have given more emphasis to the most fundamental implication of the project's finding of NDEs in congenitally totally blind people, namely, that the perceptual-like impressions in NDEs and OBEs evidently are not perceptual at all.
gy.k.:
A zárszó azt a javaslatot ismételgeti, hogy bár a vakok halálközeli és testen kívüli élménye vizuális benyomásokként kerülhetnek lefestésre, az ez irányú tendencia egyszerűen az akaratlan újjáformázása a "mindsight" élménynek, olyan kifejezések segítségével, mellyekkel az illető az élményét leírni képes.
Ez az összegző fejezed talán jobban kihangsúlyozhatta volna a projekt azon legalapvetőbb következtetését, hogy a született vakok NDE élményei, nevezetesen a halálközeli és testen kívüli élmények vizuális észlelés-szerű benyomásai esetén nyilvánvalóan egyáltalán nem érzékelésről van szó.

Avatar
Várhegyi Márton
*
*
Hozzászólások: 842
Tartózkodási hely: Magyarország
Kapcsolat:

Mit tudunk eddig a tudatról? (43680)

HozzászólásSzerző: Várhegyi Márton » 2012.03.17. 18:56

@mimindannyian (43679):

Ezek szerint valóban "kissé" túlzó volt, amit Pezo idézett... :roll: (Amennyiben az idézet alapját ezen könyv képezi.)
("ezek között születésüktől fogva vakok is voltak, akiknek a halálközeli élmény során pontos látási észlelésük volt tárgyakról és eseményekről.")

Avatar
Várhegyi Márton
*
*
Hozzászólások: 842
Tartózkodási hely: Magyarország
Kapcsolat:

Mit tudunk eddig a tudatról? (43682)

HozzászólásSzerző: Várhegyi Márton » 2012.03.17. 18:58

@Pezo (43678):
Pezo írta:Milyen igaz! Ezért nehéz állást foglalni olyan esetekben,melyek eredeti dokumentációja külföldi.

Miféle dokumentációról beszélsz? Én nem találtam semmiféle dokumentációt.

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43684)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.17. 19:28

@Várhegyi Márton (43682):
A ''dokumentációt'' általánosságban értettem,nem konkrétan. A konklúzió alkotta a lényeget.

Más: Voltak kisérletek,melyek vizsgálták azt,hogy a klinikai halál állapotában a tudat (és az érzékelés) megmarad-e.
Háromféle eredmény született:
1. Nem.
2. Igen.
3. Eldönthetetlen.
A dolog természetéből következik,hogy nem az 'igen'-t kellene erőltetett okoskodással cáfolni,hanem a 'nem'-et kéne beilleszteni a tapasztalatokba.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Mit tudunk eddig a tudatról? (43685)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.17. 19:44

Vannak hozzaszolok, akikkel a parbeszed remenytelen, szamukra a szavak mast jelentenek, mint amit.

Novekszik a lista, akiknek hozzaszolasat nem mutatja nekem tobbe a blogmotor.

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43686)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.17. 19:52

@Várhegyi Márton (43682):
http://en.m.wikipedia.org/wiki/Ian_Stevenson

Nos ez a tudós dokumentációk ezreit írta meg kb negyven év kutatómunka alapján.
Ha csak a legszigorubb tudományos követelményeknek megfelelőket nézzük,akkor is legalább ezer olyan van közte,mely megcáfolhatatlanúl bizonyitja az öntudat továbblétezését a halál után.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Mit tudunk eddig a tudatról? (43688)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.03.17. 19:56

@Pezo (43686): Most nézzünk ennek is utána, hogy szégyenteljesen kiderüljön, hogy megint nem mondasz igazat? Előbb magyarázd ki az előző baklövésedet, hogy adjunk bármit a szavadra.

("megcáfolhatatlanúl bizonyitja az öntudat továbblétezését a halál után" -> ha ez igaz lenne, akkor már rég beépült volna a tudományba. Ergo már innen látszik, hogy a reményeidről/hitedről beszélsz, nem a tényekről.)

Ha már a wikit idézed, olvasd is. A fogadtatás címszó alatt megtalálod, hogy már ízekre szedték a tag nézeteit és eredményeit http://en.wikipedia.org/wiki/Ian_Stevenson#Reception
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára mimindannyian 2012.03.17. 20:05-kor.

Avatar
sötétvödör
Hozzászólások: 1422
Tartózkodási hely: Death Star

Mit tudunk eddig a tudatról? (43689)

HozzászólásSzerző: sötétvödör » 2012.03.17. 20:01

"bizonyitja az öntudat továbblétezését a halál után."


Ezt ki mondta meg neki ?

(sokan keverik a klinikai halál és a biológiai halál fogalmát, egy orvos tisztázhatná végre)

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43690)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.17. 20:16

@mimindannyian (43688):
''ha ez igaz lenne, akkor már rég
beépült volna a tudományba.''

Gyenge kijelentés.
Most magyarázzam el a nyilvánvalót?

A tudományokba az épül be,aminek gyakorlati haszna van. (pénz,hatalom)
A tudományágak túlnyomó többségének közömbös,hogy van e lélek.
A többi gyáva és dogmatikus e téren. Addig nem fog változni,amig nem lesz motivációja rá.

''Most nézzünk ennek is
utána, hogy szégyenteljesen
kiderüljön, hogy megint nem mondasz
igazat?''

Ez a stílus elengedhetetlen a ''párttagság''-odhoz?

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Mit tudunk eddig a tudatról? (43696)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.03.17. 21:46

@Pezo (43690): Oké, megtudtuk, hogy összeesküvés-elméleteket melengetsz kebleden, valamint, hogy az érzelmeidtől és hitedtől elrugaszkodni nem tudsz, ha gondolkodni kell. Ezt eddig mind tudtuk. Szerintem, mindenki épülésére, tarts megint egy hónapos szünetet.

Avatar
Tuttisuu
Hozzászólások: 1375

Mit tudunk eddig a tudatról? (43706)

HozzászólásSzerző: Tuttisuu » 2012.03.18. 02:20

@Pezo (43690):
A tudományokba az épül be,aminek gyakorlati haszna van. (pénz,hatalom)
A taxonómiának/filogenetikának pl. milyen gyakorlati haszna van, ami pénzt és hatalmat termel? Vagy a középkori irodalomelméletnek, mikrotörténetírásnak, zenetörténetnek? (Azt leszámítva, hogy a tudás hatalom...)

Rétike
Hozzászólások: 1151

Mit tudunk eddig a tudatról? (43709)

HozzászólásSzerző: Rétike » 2012.03.18. 08:59

@Pezo (43674):

Egyszer láttam egy keresztény filmet "Menekülés a pokolból" -neten elérhető,megnézhető.Ott foglalkoznak a témával és tudom,hogy film,de a keresztény filmek mindig üzengetnek,szóval ott volt egy születésétől fogva vak ember halálközeli élménybeszámolója,ami abból állt,hogy "láttam magamat,csodás világ,fényes alak,nagy boldogság",a többit a film készítői vizualizálták hozzá.De tényleg nem tudjuk,hogy ő mit ért ezen fogalmak alatt,a kérdés felvetés (lsd.mimindannyian)jogos.Szóval erre a hsz-dre azt tudnám reagálni,hogy tudnunk kéne a látásuk pontosságát.Hogy önmaga,világ,alak alatt ő is azt érti-e,amit mi,vagy csak pl. foltot,színeket,stb.

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43713)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.18. 10:27

@Tuttisuu (43706):
''A taxonómiának/filogenetikának pl.
milyen gyakorlati haszna van, ami
pénzt és hatalmat termel? Vagy a
középkori irodalomelméletnek,
mikrotörténetírásnak,
zenetörténetnek?''

Ezek segédtudományai egyéb pénztermelő tudományoknak és dolgoknak.

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43719)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.18. 10:45

@mimindannyian (43696):
''Oké, megtudtuk, hogy
összeesküvés-elméleteket melengetsz
kebleden, valamint, hogy az
érzelmeidtől és hitedtől elrugaszkodni
nem tudsz, ha gondolkodni kell.''

Most királyi többest használsz, vagy mindenki nevében szólsz?
Azonkívül,hogy egy betű sem igaz abból amit itt álítasz, egész jól csinálsz bohócot magadból.

''Szerintem,
mindenki épülésére, tarts megint egy
hónapos szünetet.''

Értem: Szerinted. (mindenki épülésére)
Mások szerint? Az téged nem is érdekel? Vagy végeztél egy közvéleménykutatást?

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Mit tudunk eddig a tudatról? (43721)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.03.18. 11:06

@Pezo (43719): De kár, hogy személyeskedéssel igyekszel elterelni a szót a halálközeli élményeidről, mely témát korrekten felkaroltuk, csak épp kiderült, hogy nincs igazad.

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43726)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.18. 11:16

@mimindannyian (43721):
Úgy jellemezném magamat,hogy agnosztikus vagyok,de nagy affinitásom van az alternatívákra.
Ha ezt nem vetted észre az eddigi hsz.-ból,az a te problémád.

Máté
Hozzászólások: 62

Mit tudunk eddig a tudatról? (43731)

HozzászólásSzerző: Máté » 2012.03.18. 15:15

@Pezo (43690):
A tudományokba az épül be,aminek gyakorlati haszna van. (pénz,hatalom)
A tudományágak túlnyomó többségének közömbös,hogy van e lélek.

Na ne viccelj már. Pont ebben ne lenne pénz? Kémek akik a haláluk után is képesek folytatni a munkájukat... Ez minden hírszerző álma.

Avatar
sötétvödör
Hozzászólások: 1422
Tartózkodási hely: Death Star

Mit tudunk eddig a tudatról? (43733)

HozzászólásSzerző: sötétvödör » 2012.03.18. 15:43

@Máté (43731):

Sőt, mi több, még az életük előtt is, elvégre a tudat örök

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Mit tudunk eddig a tudatról? (43734)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.03.18. 15:53

@Pezo (43726):

"Úgy jellemezném magamat,hogy agnosztikus vagyok,de nagy affinitásom van az alternatívákra."

Ezek szerint még saját magadat sem ismered.

Avatar
Tuttisuu
Hozzászólások: 1375

Mit tudunk eddig a tudatról? (43746)

HozzászólásSzerző: Tuttisuu » 2012.03.18. 17:35

@Pezo (43713):
Ezek segédtudományai egyéb pénztermelő tudományoknak és dolgoknak.
Konkrétan?

Avatar
stark
Hozzászólások: 1279
Tartózkodási hely: UK

Mit tudunk eddig a tudatról? (43753)

HozzászólásSzerző: stark » 2012.03.18. 19:20

@Máté (43731):

Sőt, minden örökösödési vitát le lehetne zárni, ha egyszerűen megidéznénk a halott szellemét, és ő elmondhatná a végakaratát. Arról nem is beszélve, hogy ha a poltergeist jelenségekhez hasonlóan a szellem irányíthatna tárgyakat, akkor mekkora orbitális lóvékat fizetnének hadseregek azért, hogy a halott pilóták lelkét szakemberek rábírják, hogy vadászgépeket vezessen.

És a sort még nagyon hosszan lehetne folytatni. Iszonyatos felhasználási területe lenne az ilyen ezós szaroknak, ha tizede is igaz lenne.

Avatar
stark
Hozzászólások: 1279
Tartózkodási hely: UK

Mit tudunk eddig a tudatról? (43754)

HozzászólásSzerző: stark » 2012.03.18. 19:27

@Pezo (43678):

Értem. Valahol ezt olvastam: ''A fordítás egyben értelmezés is.''
Milyen igaz! Ezért nehéz állást foglalni olyan esetekben,melyek eredeti dokumentációja külföldi.


Ez egyáltalán nem igaz. Ha elég jól ismered a nyelvet, akkor a félreértés már nem olyan "egyszerű" és így nincs állásfoglalási nehézség. Az angol ilyen szempontból tényleg problémát okozhat az olvasónak, aki nem ismeri eléggé, ugyanis a mi nyelvünktől eléggé idegen szerkezete ilyenkor gyakran vezet félrefordításhoz.

Aki viszont már eltájékozódik eme germán nyelv - véleményem szerint nagyon szépen árnyalt - segédigéi, igeidői, és szókapcsolatai között, annak ez nem jelent semmiféle értelmezési vagy állásfoglalási problémát.

Avatar
pounderstibbons
*
*
Hozzászólások: 2662

Mit tudunk eddig a tudatról? (43777)

HozzászólásSzerző: pounderstibbons » 2012.03.19. 09:10

@stark (43753):

Meg ahogy Jay Leno mondta volt:

"Here's something to think about: How come you never see a headline like 'Psychic Wins Lottery'? "

Hírszerzés, de a magánszemélyek is remekül tudnák hasznosítani a távolbalátást és gondolatolvasást (lásd paparazzik, vizsgaidőszak) és kísérleteztek is ilyennel egyes titkosszolgálatok de nem ismerünk sikeres alkalmazást. Minimális telekinézissel meg már feltűnésmentesen ölni is lehetne (csak tartsd lefojtva az illető nyaki artériáját néhány percig, vagy szabadíts el benne egy trombózist...), szóval lenne itt hely pénzes lehetőségeknek bőven.

De valódi alkalmazások helyett leginkább a hülyeség hajtja előre ezeket a dolgokat és az emberek hite, hogy a csodás történeteknek van alapjuk. Amit elhinni, lehet hogy jó dolog, de pénzt költeni rá pont annyi értelme van, mint szcientológusnak állni és az ígért csodás természetfeletti képességekért cserébe csak fizetni, fizetni, fizetni...
Egy esetet ismerek amikor egy alacsony rangú szcientológus beszámolt egy magasrangú szerinte természetfeletti képességéről, kb. ez volt az: "Észrevettem, hogy nagyon magabiztosan vezet, amit azzal magyarázott, hogy elért arra szintre, amikor rettentően kiélesednek az érzékei." Szóval még a Forma1-ben is jó lenne. Ha lenne.

Avatar
énkérdezek
Hozzászólások: 505
Tartózkodási hely: Hungary

Mit tudunk eddig a tudatról? (43780)

HozzászólásSzerző: énkérdezek » 2012.03.19. 09:41

@pounderstibbons (43777): vagy szabadíts el benne egy trombózist...

Sajnos elég gyakori az infarktus, stroke stb.
Honnan tudod, hogy ez nem a mágusok (legtitkosabb bérgyilkosok) módszere.
Hiszen az okozat megvan, az ok meg titokban kell maradjon, hogy ne fedezd fel a legtitkosabb bérgyikosok módszerét....... :twisted:

Avatar
pounderstibbons
*
*
Hozzászólások: 2662

Mit tudunk eddig a tudatról? (43781)

HozzászólásSzerző: pounderstibbons » 2012.03.19. 09:57

@énkérdezek (43780):

OFF
Persze, az is lehet, hogy mi hülye muglik csak nem látjuk a varázslatot, Fabri Potter és Pezo Weasley meg igen. :D
/OFF Elnézést!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Mit tudunk eddig a tudatról? (43782)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.03.19. 10:44

@pounderstibbons (43781):
Persze lehetséges, hogy van egy ilyen szellemi tudat-valami, csak épp mindaddig alaptalannak érezzük a feltételezését, amíg más, egyszerűbb magyarázatok is vannak. Mert bár nagyon egyszerűnek tűnik egy szellemi lény elképzelése, megspórolhatónak látszik az agy működésének ismerete/kutatása, a pszichológiai megokolások szövevénye, ám ezzel egy irreálisan nagy terhet vettünk a nyakunkba, nevezetesen az önálló tudat, mint a világunkból kilógó, ám arra mégis ható valamit.
Olyan ez, minthogy egy bizonyos nagyon limitált földi fizika szintjén teljesen jónak tűnik azt mondani, ahogy mondták is, hogy a tárgyak természetes helye a "lent lét", ezért mindegyik oda törekszik, ha teheti. Emiatt esik le az alma. Egyfajta tudata, akarata van tehát minden tárgynak. És lám, milyen egyszerű és nagyszerű modell. Sajnos számszerűsíthető előrejelzésekre alkalmatlan, és ahogy kilépünk a földfelszíni, hétköznapi események keretéből, már teljesen használhatatlan. Pedig mennyivel egyszerűbb, mint a newtoni gravitáció képlete, a téridő metrika-anyag kölcsönös egymásra hatásáról nem is beszélve!

Amíg tehát nincs érdemi kísérletezés a testen kívül repkedő és "látó" tudatról, csak megható anekdoták, addig ennek a bohó elképzelésnek a terhét az akarja a nyakunkba tenni, aki fel sem fogja, hogy mi ezzel a tét. Valami afféle kísérletek mondhatnának valamit, mint a Flatliners filmben szerepel, amikor szándékosan klinikai halál állapotába hozzák egymást. Így tesztelve, hogy a random választott eseményekről információt tud szerezni a "halott" alany, no az már komolyan vehető lenne.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Mit tudunk eddig a tudatról? (43786)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.19. 12:31

@stark (43753):
Sőt, minden örökösödési vitát le lehetne zárni, ha egyszerűen megidéznénk a halott szellemét, és ő elmondhatná a végakaratát. Arról nem is beszélve, hogy ha a poltergeist jelenségekhez hasonlóan a szellem irányíthatna tárgyakat, akkor mekkora orbitális lóvékat fizetnének hadseregek azért, hogy a halott pilóták lelkét szakemberek rábírják, hogy vadászgépeket vezessen.

És a sort még nagyon hosszan lehetne folytatni. Iszonyatos felhasználási területe lenne az ilyen ezós szaroknak, ha tizede is igaz lenne.


Én is így gondoltam, azonban a tudományos ezotéria álláspontka szerint ezek a jelenségek csak valószínűsegi alapon működnek, azaz a véletlentől csak kicsit (de szignifikánsan) tér el a kimenetük. Nagy a zaj, kicsi a hatás.

Ráadásul csak akkor működnek, ha nem önző céllal próbálják használni őket.

Egy vadászgép vezetésénél nem elegendő, ha csak az esetek 53 százalékában kap megfelelő információt a naiv médium, 47 százalékban meg rossz gombot nyom be, rossz kart húz meg... meg azután különleges elmeállapot is kell a vételhez, ami harci helyzetben nem megvalósítható... és még sok más kifogás is van.

Szóval lehetséges ám, hogy ezek létező jelenségek, egy igazi szkeptikus nem utasítja el őket csak azért, mert nincs gyakorlati felhasználásuk.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Mit tudunk eddig a tudatról? (43789)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.03.19. 14:10

@ennyi (43786):
Szóval lehetséges ám, hogy ezek létező jelenségek, egy igazi szkeptikus nem utasítja el őket csak azért, mert nincs gyakorlati felhasználásuk.
Nem ez volt az állítás. Hanem az implikáció tagadása: hogyha léteznek ezen jelenségek, akkor használnák ezer helyen, de nem használják, tehát nem is léteznek.

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43800)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.19. 18:48

@Tuttisuu (43746):
''Konkrétan?''

Például lásd az árveréseket,ahol régi iratokat,tárgyakat kiáltanak ki. Azok valódiságát olyan tudományok állapitják meg,melyek amúgy nem pénztermelők.

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43801)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.19. 19:07

@pounderstibbons (43781):
''Persze, az is lehet, hogy mi hülye
muglik csak nem látjuk a varázslatot,
Fabri Potter és Pezo Weasley meg igen.''

Mivel én is szerepelek ebben a gúnyos mondatban,egy nyúlfarknyit reagálok rá.
Tehát: a ''hiszem ha látom'' mentalitás itt nem működik. Miért? Az ok olyan egyszerű,hogy talán nem is gondolsz rá.
Kozmikus szempontból abszolút mindegy,hogy az anyagon kívűl hiszel-e bármi nem anyagiban. Aktuális testi életed értékéhez ennek semm köze. Tehát te,mint az emberek legtöbbje,nagy valószinűséggel halálodig nem fogsz olyat tapasztalni,ami nem illik bele a világképedbe.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Mit tudunk eddig a tudatról? (43802)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.03.19. 19:13

@mimindannyian (43782):
Most zajlik az AWARE projekt, ami elég jónak néz ki:
http://www.skeptiko.com/sam-parnia-clai ... -illusion/

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43803)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.19. 19:21

@pounderstibbons (43777):
Remek lehetőségeket sorolsz fel,csak elfelejted,hogy rendkívüli képességek birtoklásához,rendkívüli erkölcsi szinvonal kell. Ha az utóbbival nem rendelkezel,akkor az előbbit sem fogod tudni birtokolni.

Avatar
sötétvödör
Hozzászólások: 1422
Tartózkodási hely: Death Star

Mit tudunk eddig a tudatról? (43804)

HozzászólásSzerző: sötétvödör » 2012.03.19. 19:32

@Pezo (43803):

Ezt úgy hívják, hogy kibúvó...
Mert miért is kellene ?
Ha tényleg úgy lenne ahogy mondod (mint ahogy nincs) , a halott ügynököket nem eltemetnék, hanem kikérdeznék.
Ha ez a így van ahogy mondod, akkor nem kell hozzá erkölcs, mert mindenkinél ugyanúgy kellene működnie.
Bazz, nincs értelme kivégezni a gyilkosokat sem.
Hatalom és pénz is van benne. És a tudományban még sincs benne.

Pezo

Mit tudunk eddig a tudatról? (43816)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.19. 20:10

@sötétvödör (43804):
''Ezt úgy hívják, hogy kibúvó...
Mert miért is kellene ?''

Pl. amiért a nyugodt autóvezetéshez is kell jogositvány.

''Ha ez a így van ahogy mondod, akkor
nem kell hozzá erkölcs, mert
mindenkinél ugyanúgy kellene
működnie.''

Ez rossz logika.
Mit tapasztalunk? Vannak materialisták,vannak hívők,vannak mindenféle ezós okkultisták. Mindhárom csoport létezik,ergó ez azt bizonyítja hogy létjogosultságuk van. Gazdasági hasonlattal élve csak azt tudod eladni,amire kereslet van.

Tudtommal még senki sem produkált olyan jelenséget amit ne lepleztek le csalásként. Ennek egyszerű a magyarázata: Csak az akar ''villogni'' aki csaló.
De aki tényleg tud valami ''természetfelettit'', az miértnem bizonyítja be a világnak? Vagy miértnem nyer a lottón? Vagy miértnem lesz jólfizetett kém?
Azért,mert az ilyen személyek az egészt látják és nem csak annak részletét. Onnan nézve pedig megváltoznak az értékviszonyok.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Mit tudunk eddig a tudatról? (43824)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.03.19. 20:53

@Szilágyi András (43802):
Wow! Nagyon korrektnek tűnik az ürge hozzáállása. (Csak a kísérlet részleteit nem ragozták túl. A mennyezettől nem messze, és gondolom felfelé néző képeket helyeznének el. Vajon hogy akadályozzák meg, hogy olykor-olykor a "lelkes" asszisztensek székre felállva megnézzék, és a hirtelen szívmegállással behozott beteg fülébe súgják, hogy mit kellene látnia? Vagy akit oda betolnak, az már úgysincs eszméleténél? És ha az életbe visszajőve kérdezi meg a nővérke titkon, hogy "na és látta az Eiffel torony képet?" :) ).

De, ha ez meg van oldva akkor felettébb ígéretes.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Mit tudunk eddig a tudatról? (43825)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.03.19. 21:00

@Pezo (43816):

Mit tapasztalunk? Vannak materialisták,vannak hívők,vannak mindenféle ezós okkultisták. Mindhárom csoport létezik,ergó ez azt bizonyítja hogy létjogosultságuk van. Gazdasági hasonlattal élve csak azt tudod eladni,amire kereslet van.
Alkimisták is voltak, kígyó-isten imádók és millió baromságnak hívei. A hívek megléte nem igazolja a hitük igazságát. Gazdasági hasonlatoddal élve: bármi haszontalan vacakot el tudsz adni, ha találsz hozzá kellően ostobát, aki megveszi. De ezen üzleti sikertől még az ostoba nem lesz bölcs és a haszontalan vacak sem lesz mindenki számára értékes.

De aki tényleg tud valami ''természetfelettit'', az miértnem bizonyítja be a világnak? Vagy miértnem nyer a lottón? Vagy miértnem lesz jólfizetett kém?
Azért,mert az ilyen személyek az egészt látják és nem csak annak részletét. Onnan nézve pedig megváltoznak az értékviszonyok.
VAGY nincsenek ilyen személyek. És ez utóbbi magyarázat sokkal-sokkal egyszerűbb és logikusabb.

Miért, nem tudtad, hogy téged a hátad mögül egy tucat kacsa szokott figyelni? Amikor tükörbe nézel, azért nem látod, mert ezek speciális tudat-kacsák, akiknek nem hallható a hangjuk a tihanyi echo-nál, és a képük nem látható a tükörben. Mi is hallgatunk róla előtted. Most az egyszer mondtam el neked, mert sejtem, hogy még nem vagy azon tudás birtokában hogy elhidd az igazságot. Apropó, miért nem hiszed el?

Avatar
énkérdezek
Hozzászólások: 505
Tartózkodási hely: Hungary

Mit tudunk eddig a tudatról? (43827)

HozzászólásSzerző: énkérdezek » 2012.03.19. 21:36

@mimindannyian (43825): ne már!!!!
A tudat- kacsákat nem lett volna szabad említened. Hiszen tudod!!!! még le is írod, hogy nem alkalmas a befogadására. Most jól elbaltáztad!!! Mi van ha elkezdi keresni és megtalálja a titkos tudat- kacsa tekercseket.
Onnan már csak egy lépés a jívátmák megismerése. :facepalm:

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Mit tudunk eddig a tudatról? (43828)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.03.19. 21:46

@énkérdezek (43827):

Sszzzz!..... Jaj nekem!
Kép


Vissza: “Parapszichológia”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég