Alternatív kvantumfizika

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Rétike
Hozzászólások: 1151

Alternatív kvantumfizika (13166)

HozzászólásSzerző: Rétike » 2011.02.21. 08:48

@zsolt68 (13164):

OFF
Olyan jól elbeszélgetsz itt magaddal...Rólad eszembejutott valaki... :D Idézek tőle!


A "Physics of Elementary Processes" Galileitöl elkezdve megreformálta az egész fizikát. Einstein E = hv-s fotonjai nem léteznek, az E = mc^2-os tömeg-energia ekvivalencia nem érvényes, és a gravitációt sem a tér görbülése okozza. Az einsteini "modern" fizika nem alapul fizikai megfigyelésekre, és önellentmondó elméletek tömkelege.


http://forum.index.hu/Article/viewArtic ... &t=9134219

Mi van akkor ha Galilei tévedett?


http://forum.index.hu/Article/viewArtic ... &t=9134219

Azon hogy a testek súlyos és tehetetlen tömege egyenlö, csak nevetni lehet!


Csak elég alázatosnak kell lenni,mert:

Taníthatatlan bunkókkal nem tárgyalok tovább.


http://forum.index.hu/Article/viewArtic ... &t=9134219

:mrgreen:

Ő is jól el van sokáig magában...Néha kap választ,vagy beszélgetőpartnert... "Érdekesebbnél érdekesebb" felvetésein alapuló cikkjeit nagy bánatára (már nem tudom melyik hsz-ben sérelmezte)nem jelentetik meg tudományos helyeken,de...nem zavarja! :D

/OFF Elnézést!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Rétike 2011.02.21. 13:17-kor.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13180)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.21. 12:21

@Rétike (13166):
Őszintén szólva a fotonok frakvenciájában én is kételkedem.
Egy évszázaddal Heisenberg előtt ugyanis már kimondták a határozatlansági elvet, amely szerint egy jel időben és frekvenciában egyszerre korlátos nem lehet.
Tehát három eset lehetséges:
  • A foton térben/időben lokalizált, de akkor nem lehet egyetlen frekvenciája.
  • A fotonnak egyetlen frekvenciája van, akkor viszont nem lehet véges térfogatba bezárni.
  • A matematika nem érvényes a fizikában.
Tessék, lehet választani. :twisted:

A fényelektromos jelenségben nem kételkedek. Csak abban, hogy annak alapján egy adott frekvenciát kapunk. Szóval ha jó alaposan meg tudnánk nézni a fotont valami cseles mikroszkóp alatt, akkor egy hullámcsomagot kapnánk, ami rengeteg frekvenciát tartalmaz. A képlet ( E = h ν ) alapján számítható frekvenciát effektív frekvenciának nevezném. Akkor viszont az a kérdés, hogy a hullámcsomag miért nem esik szét.
http://www.wikiday.jgora.pl/wikipedia/w/en/Dispersion_%28optics%29
Kép

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13186)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.02.21. 14:53

@zsolt68 (13180):
Őszintén szólva a fotonok frakvenciájában én is kételkedem.


Meg tudod kulonboztetni a szineket egymastol?

A tudorontgennel, vagy zold fenyu lampaval vilagitjak at a mellkasod? ;-)

A radio ad hangot, ha elemlampaval villogtatsz az antennajara?

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13203)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.21. 19:10

@vaskalapos (13186):
Le tudod rajzolni egyetlen zöld színű foton időfüggvényét?
540 THz, 555 nm
Mondjuk lerajzolsz egy periódust, és utána elvágod ollóval?
Közben a Maxwell-egyenletek meg Ludast olvasnak?
Ne feledkezz meg a mágneses komponensről sem. Ahol az elektromos tér nulla, ott a mágneses térnek maximuma van. Ha az hirtelen megszűnik, akkor végtelen elektromos tér indukálódik. Sehol nem tudod megszüntetni egyetlen pillanat alatt. Legfeljebb egy exponenciálisan lecsengő szinuszt tudnék elképzelni. De ezzel meg az a probléma, hogy soha nem ér véget, nem lehet lokalizált.
Persze hajlandó vagyok azt is feltételezni, hogy a Maxwell-egyenleteket mikroszkopikus méretekben másképp kell felírni.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13205)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.02.21. 19:44

@zsolt68 (13203):
Miert epp 540 THz?

Nem azt irtad, hogy "a fotonok frakvenciájában én is kételkedem"?
Most meg ideirsz egy nagyon konkret szamot. Ketelkedj benne!
Nem lehet 540 000THz? Vagy epp 540Hz?

zenesz
Hozzászólások: 67

Alternatív kvantumfizika (13206)

HozzászólásSzerző: zenesz » 2011.02.21. 20:05

Nem tudom, hová tegyem ezt a cikket. Magamban sem, de itt a fórumon sem.
Új topicot nem akartam neki nyitni. Ha úgy alakul, majd csinálunk neki egyet.
Az idokep.hu-n már máskor is olvastam bizarr dolgokat.
Ez is ilyen. Az egymással távkommunikáló és érző növények -mint a kutatás eredményének továbbgondolása- nyilván erős túlzás, de maga a kutatás eredménye is gyanús. Nektek mi a véleményetek?
http://www.idokep.hu/hirek/ereznek-a-novenyek

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13209)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.02.21. 20:38

@zenesz (13206):
Itt kezdek ketelkedni benne:

Nem kis meglepetésükre azt tapasztalták, hogy az elnyelt foton energiája gyakorlatilag "azonnal", vagyis mérhető időkülönbség nélkül jelent meg a messzebb lévő klorofill-molekulákban is, a fénysebességet, illetve a pigmentek térbeli távolságát láthatóan figyelmbe sem véve.

Ilyen tavolsagokon a fenysebesseget (vagy attol valo elterest) kimerni az nekem nagyon gyanus...

Itt meg teljesen elszallt az agyuk:
Mindez végső soron úgy értelmezhető, hogy a kvantumfizikai szinten létező összefonódottság egyáltalán nem kivételes és ritka, hanem - egyenesen természetes és gyakori jellemzője a növény-élettannak. És ha a növényekre jellemző, miért ne lenne lehetséges feljlettebb élőlények esetében is? Miért korlátozódna csupán néhány klorofill-molekulára?

Par egymas melletti hasonlo tulajdonsagu molekula viselkereserol az egesz elolenyre alatalanositani alaptalan es hibas (az eloleny tobbi molekulaja masfajta molekula).

Ennek meg semmi koze az elozoekhez:
Állítása alapján - nem kis megdöbbenésére - a poligráf hatalmas kilengést mutatott, de nem akkor, amikor meggyújtotta a lángot, hanem jóval korábban - méghozzá már akkor, amikor eldöntötte, hogy mit fog tenni néhány másodperc múlva, és melyik levéllel.

Gondolatolvaso (es azt ertelmezo) noveny! LOL
Nekem olyan kaktuszom van otthon, ami ha tudja, hogy ontozni akarok (es mar egy-ket perccel korabban megerzni, mielott en gondolnek az ontozesre), akkor elorebb tolja a cserepet, hogy neki tobb viz jusson.


Most viszont, hogy bizonyítékunk van arra, hogy növnyek egyes sejtjei - térbeli és talán időbeli távolságtól függeltenül - kvantumfizikai kapcsolatban állnak egymással,

Nincsen, felreertelmezi a beveztest.

Elképzelhető, hogy 10-15 év múlva egy újabb kutatócsoport bizonyítja, hogy ugyanilyen kvantumfizikai összefonódás létezik nem csak egy egyed levelén belül, de például egy erdő vagy páfrányos egymástól távolabb élő példányainak leveleiben található molekulák között. És ha ez megtörténik (ami immár nem kizárható), akkor joggal merül majd fel a kérdés - lehet egy erdőnek öntudata?

Sot, mas kontinensen, mi tobb mas bolygokon levo erdok kozott is van kommunikacio a hiperteren keresztul.

zenesz
Hozzászólások: 67

Alternatív kvantumfizika (13210)

HozzászólásSzerző: zenesz » 2011.02.21. 20:46

@vaskalapos (13209):
igen, gyakorlatilag arról szól, hogy egy foton két klororfill molekula közötti sebességét nullának találták. A többi már ebből levont következtetés.
A poligráftól kezdve már tényleg komolytalan.
Ami gáz, hogy ez tudomány címszó alatt van az adott oldalon.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13212)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.21. 21:49

@vaskalapos (13205):
Szerinted mennyi a zöld fény frekvenciája? És miért annyi?
http://en.wikipedia.org/wiki/Green
Frequency ~575–525 THz


Vettem egy konkrét példát.
vaskalapos írta:A tudorontgennel, vagy zold fenyu lampaval vilagitjak at a mellkasod?

Te mondtad, hogy zöld legyen. Vettem a táblázatból egy konkrét értéket, de választhatsz másikat is a megadott tarományból. A tudomány szerint egy ilyen frekvenciájú elektromágneses sugárzás zöld színűnek látszik. De akkor hogyan lehet kvantált? És ha kvantált, akkor hogyan lehet egyetlen frekvenciája? Hány pediódusból áll? És amikor vége, akkor a Maxwell-egyenleteket kikapcsoljuk? Hirtelen véget ér az elektromos vagy a mágneses tér, szépen lemegy nullára, és ez a változás nem indukál további elektromágneses teret?
Kép
Kép

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13217)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.02.22. 00:20

@zenesz (13210):
gyakorlatilag arról szól, hogy egy foton két klororfill molekula közötti sebességét nullának találták. A többi már ebből levont következtetés


Na de hogy lehet ebbol ket (vagy tobb billio, raadasul egymassal nem is erintkezo) masfajta molekula kozotti nem feny hanem valami ismeretlen dolog kommunikaciojara kovetkeztetni?
Szerintem nem lehet.
Nem az idobeliseg az erdekes, hanem a barmilyen kommunikacio lete, vagy hianya?

Abbol, hogy en oldalba tudom bokni a melletm allo embert, arra kovetkeztetenek, hogy az Esztergomi Szekesegyhaz titokzatos modon kommunikal a brazil esoerdoben talahato piramissal. Persze, hogyne.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13218)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.02.22. 00:22

@zsolt68 (13212): Tehat tobb fotonbol allo fenynel elfogadod, hogy van egy jol meghataozott frekvencia, csak ki es bekapcsolaskor tunik el, illetve akkor ha egyedi fotonokat nezel. Ha egyutt vannak, akkor van frekvenciajuk.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13224)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.22. 06:29

@vaskalapos (13218):
Nem én fogadom el. Ez a tudomány jelenlegi álláspontja.
Double Slit Experiment
Weirdness of Quantums. Egyszer hullám, máskor meg részecske. Amit a jelenlegi tudomány nem ért, arra rávágták, hogy nem is lehet megérteni, mert ez a dolgok természete. Akárcsak a vallások: azt mondják, hogy isten jó, megjutalmazza a jókat, megbünteti a rosszakat. És ha ellenpéldával jönnél, arra meg az a magyarázat, hogy ember nem értheti, mert kifürkészhetetlen.
Én viszont valami tudományosabb magyarázatot keresek, amiben nincs snitt két jelenet között.
Az egyetlen frekvencia és a lokalizáltság teljesen ellentmondó dolog.
Szóval próbálj meg felrajzolni egy véges energiájú szinuszt. Nekem még nem sikerült.
@vaskalapos (13217):
vaskalapos írta:Nem az idobeliseg az erdekes, hanem a barmilyen kommunikacio lete, vagy hianya? Abbol, hogy en oldalba tudom bokni a melletm allo embert

Miért pont oldalba bökni? Miért nem orrba gyűrni egy templomtoronnyal? ;)
Az összefonódott állapot megértésétől szerintem még messze vagyunk. A fizikusok évekig vitatkoztak azon, hogy van-e rejtett paraméter. Einstein halála óta már nem erről vitatkoznak, hanem van egy-két másik elmélet, amelyek szerint rezgő húrok vannak, rejtett dimenziók, meg párhuzamos világok, multiverzum.
Szerintem meg arról van szó, hogy a kvantumok nem lokalizáltak. Sem a foton, sem az elektron nem zárható be véges térfogatba.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára zsolt68 2011.02.22. 06:51-kor.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13225)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.02.22. 06:47

@zsolt68 (13224):

OK, de ha nem fogadod el, akkor ne ird nekem valaszkent, azt ird valaszkent, amit te gondolsz, elfogadsz.

Tehat a zold szinu feny frekvenciaja vagy hullamhossza SZERINTED mennyi?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13226)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.02.22. 06:51

@zsolt68 (13224):
A tenyeket nezd, ne a modellt.

Ket resen atmegy? igen. Ez van. Teny, kiserlettel barmikor ellenorizheto.

Van egy legkisebb mennyisege, es csak annyi meg annak egesz szamu tobbszorosei leteznek? Igen, kiserleti adat ez is.

Az elso olyan viselkedes, mint egy hullam viselkedese, ugy lehet leirni, szamolni.
A masodik meg olyan, mint egy reszecske viselkedese. Ugy lehet leirni, szamolni.

Ez van. Fuggetlenul attol, hogy mit hiszunk, mit tudunk lerajzolni. Keressel jobb magyarazatot. Ha talaltal, szolj.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13227)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.22. 06:58

@vaskalapos (13225):
vaskalapos írta:Tehat a zold szinu feny frekvenciaja vagy hullamhossza SZERINTED mennyi?

(Hallottál már az elektron effektív tömegéről?)
Nevezzük ebben az esetben az 540 THz-et effektív frekvenciának.
Szerintem az egyetlen zöld színű fotonnak nem egyetlen konkrét frekvenciája van, hanem spektruma. Egy viszonylag széles, folytonos spektruma.
A kérdés így viszont az, hogy ez miért nem látszik az interferencia képeken? Vagy csak nem vettük észre?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13229)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.02.22. 07:03

@zsolt68 (13227):

Hallottál már az elektron effektív tömegéről?)

nem

Nevezzük ebben az esetben az 540 THz-et effektív frekvenciának.

nevezzuk.
mit jelent?

Szerintem az egyetlen zöld színű fotonnak nem egyetlen konkrét frekvenciája van, hanem spektruma. Egy viszonylag széles, folytonos spektruma.


de az nem effektiv?
vagy az effektiv a folyamatos? akkor viszont miert epp 540?

A kérdés így viszont az, hogy ez miért nem látszik az interferencia képeken? Vagy csak nem vettük észre?

talan azert mert nem igaz a folyamatos spektrum (semmi adat nem tamasztja ala, csak a te kepzeleted), es igaz az 540?

Maradjunk a tenyeknel, induljuk ki a megfigyelesekbol, a kiserleti eredmenyekbol.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13230)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.22. 07:09

@vaskalapos (13226):
A kísérleti tények ellentmondóak. Lehet elbújni a kérdés elől, vagy lehet újabb kísérleteken törni a fejünket. Mert szerintem valószínű, hogy valamit nem értettünk meg rendesen. (De ezt állítólag már Bohr is mondta.)

Most pedig a fényelektromos jelenség értelmezéséről...
Van egy biliárdgolyónk. Meglökjük egy másik golyóval, aztán megmérjük a sebességét. Mondjuk úgy, hogy egy lejtőn milyen magasra tud felgurulni. Kapunk egyetlen skalár jellemzőt. De ebből nem tudjuk megmondani, hogy egy másik biliárdgolyóval, vagy egy zacskó cukorral löktük meg. A fényelektromos jelenség nem alkalmas a probléma mélyebb vizsgálatára.

Aztán lehet mérni a fény hullámhosszát. Például prizmával.
Meg tudod mondani részletesen, hogy a prizmában mi történik az egyes fotonokkal?

A harmadik lehetőség az interferencia. Azzal tényleg hullámhosszat mérünk. Persze egy nagyfelbontású interferencia kép kellene. És ha a kapott képből levonjuk az egyetlen frekvencia alapján számított mintát, akkor esetleg kapunk valami eredményt. Talán csak arról van szó, hogy a foton spektrumának van egy csúcsa, ami a legerősebb interferencia képet adja.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13231)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.22. 07:16

@vaskalapos (13229):
Próbáld megkeresni a neten. ;)
OFF
Egy félvezető rácsban mozgó elektron sebessége függ az irányától. Ugyanis nem csak a külső elektromos tér hat rá, hanem a rács belső erői is. Valaki volt olyan aljas, hogy a rácson belüli erők hatását átszámolta tömegre, és ezért a különböző kristálytani irányányokban mozgó elektron tömegét eltérőnek veszik. Az elektron tényleges tömege nem változik meg, csak ezzel a módszerrel a belső erőket figyelmen kívül lehet hagyni. Ezért nevezik effektív tömegnek.
/OFF Elnézést!
Effektív frekvencia alatt azt értem, ha az álatlam feltételezett spektrumot egyetlen frekvenciával helyettesítjük.
E = h ν
Nem az effektív frekvencia folytonos. A folytonos spektrumot helyettesítjük egytelen frekvenciával, amit a foton energiájából számíthatunk.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13240)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.22. 11:19

Nézzük meg a dupla rés interferenciát. Legyen egymástól d távolságra két rés, továbbá l távolságra az ernyő.
A geometriai elrendezéstől és hullámhossztól függetlenül az első maximum mindenképpen középen van, mivel a két réstől egyforma távolságot tesz meg a fény (szimmetria okok miatt). Használjunk monokromatikus fényt, amelynek a hullámhossza legyen λ0.
A maximum helyeket azonos fázisban kapjuk:
Sqrt( (y+d/2)2 + l2 ) - Sqrt( (y-d/2)2 + l2 ) = k λ0
A minimum helyeket pedig ellentétes fázisban:
Sqrt( (y+d/2)2 + l2 ) - Sqrt( (y-d/2)2 + l2 ) = (2n+1) λ0/2

Már megállapítottuk, hogy az ernyő közepén mindig maximumot kapunk, akármilyen hullámhosszat vizsgálunk is. Sőt, a vizsgált fény nem kell monokromatikus legyen. Most nézzük meg az első minimumot:
Sqrt( (y+d/2)2 + l2 ) - Sqrt( (y-d/2)2 + l2 ) = λ0/2
Az ernyő közepétől y távolságra tehát kioltja egymást a két fénysugár, melynek hullámhossza λ0.
Eddig az iskolai tananyag (bár nem vettem elő könyvet, fejből próbáltam reprodukálni).

Most tegyük fel, hogy a fény nem monokromatikus, hanem egy spektrumot vizsgálunk.
Tegyük fel, hogy az amplitudósűrűség keveset változik Δλ hullámhosszal odébb. Vezessük be az alábbi jelöléseket:
λ+ = λ0 + Δλ
λ- = λ0 - Δλ
Ha most a λ+ vagy a λ- hullámhosszat vizsgálnánk, akkor megállapíthatnánk, hogy az első minimum helye megváltozott. Ehelyett azonban most az jön, amit én öszvérmodellnek nevezek. Az egyik résből λ+, a másik résből pedig λ- érkezik a λ0 első minimumhelyéhez:
Az egyik útvonalon a λ0 hullámhosszúságú fény 2k λ0/2 utat tenne meg, a másik útvonalon pedig (2k+1) λ0/2 utat.
De most az egyik útvonalon λ+ hullámhosszúságú fény halad, a másik útvonalon pedig λ- hullámhosszúságú. Így az útkülönbség megváltozik. Az egyik útvonalon 2k Δλ, a másik útvonalon pedig (2k+1) Δλ eredményt kapunk. Ha d << l, akkor 1 << 2k.
Az útkülönbség: ( 0 + 2k Δλ ) - ( λ0/2 - 2k Δλ )
Belátható, hogy az ernyő minél távolabb van, annál nagyobb k értéke, vagyis annál kisebb Δλ hullámhossz különbségekre kapunk periodicitást. Tehát λ0 első minimumhelyén a többi spektrumvonal erősíthetis és gyengítheti is egymást, és ez kiátlagolódik. Kevésbé lesz kontrasztos a kép.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13244)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.02.22. 14:00

@zsolt68 (13240):
Az egyik résből λ+, a másik résből pedig λ- érkezik a λ0 első minimumhelyéhez:
Az egyik útvonalon a λ0 hullámhosszúságú fény 2k λ0/2 utat tenne meg, a másik útvonalon pedig (2k+1) λ0/2 utat.
De most az egyik útvonalon λ+ hullámhosszúságú fény halad, a másik útvonalon pedig λ- hullámhosszúságú. Így az útkülönbség megváltozik.


- Es ki az aki szetvalogatja, hogy melyik resen megy at λ+ es melyiken a λ- feny?
- Mi van, ha mindketto atmegy mintket resen?
- Ha Δλ nem csak egyfele van, hanem 0 es vegtelen kozott mindenfele (folyamatos spektrum), akkor az ernyo minden pontjan lesz sok erosites es ugyanolyan sok gyengites is.

Próbáld megkeresni a neten. ;-(

Egyszeru kerdes: miert latod zoldnek a zold fenyt es nem fehernek, ha egyszer folyamatos a spektruma. Miben kulonbozik a piros szinu (szerinted szinten folyamatos spekrumu fenytol).
Vegezz kiserletek az utkeresztezodesben talahato kiserleti eszkozokkel, de csak ovatosan.
Megfigyelheted, hogy a piros szinu feny sokkal tobb energiaval rendelkezik, kepes arra, hogy tobbszaz-tobbezer kg tomegu testeket megallitson. A zold feny meg kepes arra, hogy maga fele vonzza a testeket, tehat a piros a λ- a zold a λ+ (ahol az elojel a vonzo vagy taszito erot jelenti).

Azt is megfigyelheted, hogy villogo kek fennyel semlegesitheto a piros taszito hatasa, a villogo kek fenyt kibocsajto targyakat nem allitja meg a piros feny. A villogo kek feny λ00+00

Avatar
OktondiJóska
Hozzászólások: 428

Alternatív kvantumfizika (13250)

HozzászólásSzerző: OktondiJóska » 2011.02.22. 15:18

@vaskalapos (13244):

Vegezz kiserletek az utkeresztezodesben talahato kiserleti eszkozokkel, de csak ovatosan


:lol: :lol: ez jó

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13252)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.22. 16:02

@vaskalapos (13244):
Van egy régi gyerek mondóka: minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Gondolkozz el ezen, és ha sikerült megérteni, olvasd tovább...
A fehér fénynek folytonos a spektruma. De ez nem jelenti azt, hogy minden folytonos spektrumú fény fehér. És a fehér fény folytonos spektruma sem jelenti azt, hogy a lüktető egyenáramtól a kozmikus sugárzásig minden frekvencia megtalálható lenne benne. Mert akkor nem kellene drága röntgen berendezést venniük a kórházaknak, hanem fehér színű elemlámpával átvilágítanának. (Zöld nem jó.) De mint tudjuk, ez nem megy. A fehér fény csak a látható spektrumon belül folytonos.
És hogy miben külömbözik akkor a piros a zöldtől? (Sokaknak semmiben, de ők nem lehetnek cukrászok vagy villanyszerelők). Nos, a folytonos spektrum nem jelenti azt sem, hogy az amplitudósűrűség mindenütt egyforma. Mert akkor végtelen energiát halmozna fel, ami nehezen lenne összeegyeztethető a kísérleti tapasztalatokkal. Szóval próbálj meg felrajzolni egy véges energiájú spektrumot, és keresd meg az effektív frekvenciát. (Esetleg ha a vegyész integrált ismered, könnyebben fog menni.)

Természetesen senki nem válogatja szét a spektrumot. Az egyik frekvencia is átmegy mindkét résen, meg a másik is. Ugyanazt az eredményt adja, csak az előjel lesz más. Ráadásula rés túloldalán szintén van egy első minimum hely. De mielőtt ezt megpróbálnád megérteni, kérdezd meg a középiskolai matematika tanárodtól, hogy páros számokból van több, vagy páratlanból. És azt is kérdezd meg tőle, hogy miért...

Egyébként ha 750 nm-es piros fényt veszünk, és az ernyő 15 cm-re van, akkor 2k = 2e5. Szóval a 750 nm-t százezer részre kell osztani.

@paligreg (11451):
paligreg írta:hallgatóságában bizonyára voltak értelmes hallgatók is

Értelmesen tudtak hallgatni?


Rétike
Hozzászólások: 1151

Alternatív kvantumfizika (13269)

HozzászólásSzerző: Rétike » 2011.02.23. 00:04

@vaskalapos (13256):


:lol: :lol: :lol: Na jó.Én most már teljesen kész vagyok. :lol: :lol: :lol:

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

Alternatív kvantumfizika (13272)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.02.23. 08:07

@zsolt68 (13252):

Jajj, gyerekek.
Zsolt68, nagyon jol szemlelteted hogy mi tortenik hogy ha valaki az ismeretterjeszto irodalmat komolyan veszi. Se a matematikahoz, se a fizikahoz nem vezet kiralyi ut. Ha nem erted az elmeleteket, nem fogsz tudni ertelmesen hozzaszolni.

Es hogy a konkret, mar hosszu ideje ota meglevo sulyos problemadra is valaszoljak:

Vegyunk peldaul egy nehany masodperc hosszu, zoldre centralt fenyhullamot. Ezt le lehet irni pl. ezzel a fuggvennyel:

exp(-t^2/(1 sec)^2) sin ( t * (540 THz) )
(Ez persze nem egzaktul nulla tavol sem, de annyira nagyon kicsi, hogy gyakorlatilag nincs kulonbseg.)

Ennek a fourier transzformaltja: exp( (omega-omega_0)^2/ Sigma^2 )
ahol az omega_0 az a zold frekvencia, a sigma pedig megadja a frekveciaeloszlas szelesseget. Ebben az esetben ez (modulo ket pi) sigma=1/ (1 sec) (vagyis az idobeli sigma reciproka)

Azaz egy 1 masodperc hosszu zold fenyhullam frekvenciaja a 540 THz, nehanyszor (10^-15 %) pontossaggal. Roviden: agyalasodnak, hogy a zold egyuttal piros is, semmi ertelme.

(Igen, a Heisenberg fele hatarozatlansagi relacio a momentum es a hely kozott pont ugyanigy lathato)

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13298)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.23. 16:16

@alagi (13272):
alagi írta:exp(-t^2/(1 sec)^2) sin ( t * (540 THz) )

Na végre egy értelmes hozzászólás. Appreciated!
Nekem nem sikerült Fourier-transzformálni, még négyzet nélkül sem.
Egyébként miből gondolod, hogy a lecsengő részben az idő négyzetét kell venni?

exp(-t2/τ2) sin ( ω t )
Na de tegyük fel, hogy a lézer impulzus hossza nem 1 sec, hanem jóval rövidebb. Mondjuk egyetlen foton.
alagi írta:Azaz egy 1 masodperc hosszu zold fenyhullam frekvenciaja a 540 THz, nehanyszor (10-15 %) pontossaggal.

Nyilván nagyobb lesz a deviancia, ha az impulzus rövidebb.
Azt egy szóval sem állítottam, hogy piros lesz belőle. Δλ eltéréssel számoltam, ahol az eltérés kisebb a hullámhossz százezred részénél. Megállapítottam, hogy az interferencia képen ez szinte észlelhetetlen.
alagi írta:Ennek a fourier transzformaltja: exp( (ω-ω0)2/ ς2 )

Aha, kezdem kapizsgálni. Nyilván nem csak lecsengő rész van a végén, hanem az eleje is ugyanolyan kell legyen. Szóval azt várnám, hogy szimmetrikus legyen. Lehetne esetleg
u(t) exp(-t/τ) sin( ω t ), ahol u(t)=unit step
de akkor tükrözni is kellene a t=0 időpontra, szóval ezt a problémát ügyesen megoldottad az idő négyzetével. Már csak kísérletileg kellene igazolni. Sajnos erre egy hagyományos interferencia kép alkalmatlan, mert nagyon kicsi az eltérés. Nagy felbontású kép kellene, azon talán lehetne látni valamit.
A négyzet egyébként egy másik problémát is megold, ami nagy fejtörést okozott eddig nekem. Ugyanis a sin( ω t ) becsempészhető az exponenciális részbe, mint komplex együttható. Akkor viszont lenne egy valós és egy képzetes frekvenciánk, ami ellentmondana a kiindulási feltevésemnek.

http://www.wolframalpha.com
http://www.wolframalpha.com/input/?i=fo ... t%2Ftau%29^2+%29+*+sin%28+omega+t+%29
Ezt nem eszi.
http://www.wolframalpha.com/input/?i=fo ... 85e-15+%29^2+%29+*+sin%28+3.39e15+*+t+%29&s=42&incTime=true
És ezt sem. (Valamilyen oknál fogva a link sem működik rendesen.)

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

Alternatív kvantumfizika (13306)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.02.23. 19:38

@zsolt68 (13298):

Namost a wolframalphaval is az a problema, hogy azt csinalja amit mondasz, es nem azt amire gondolsz (ha egyatalan valamire)
kb. mintha egy osembernek a kezebe nyomnal egy szamlogepet, es akkor az felfedezne, hogy az osszeadas nem mukodik, es az osszes tudos tevuton van. :)

http://www.wolframalpha.com/input/?i=fo ... t%2Ftau%29^2+-+i+f+t+%29+

"Egyébként miből gondolod, hogy a lecsengő részben az idő négyzetét kell venni?"

Kelleni nem kell. Ez egy olyan alak, amit konnyu fourier transzformalni (meg kezzel is, nem kell hozza wolfram), kiszamolhatnad akarmilyenre is, ha tudnad. Pl a negyzetes ablak is konnyu meg.

"Na de tegyük fel, hogy a lézer impulzus hossza nem 1 sec, hanem jóval rövidebb. Mondjuk egyetlen foton."

Szerinted milyen hosszu egyetlen foton? :)

"Nyilván nagyobb lesz a deviancia, ha az impulzus rövidebb."

Legalabb olvass figyelmesen. Erre vonatkozoan mar ott volt az informacio: Igen, a frekvencia deviancia az ido deviancia reciproka.

"Azt egy szóval sem állítottam, hogy piros lesz belőle. Δλ eltéréssel számoltam, ahol az eltérés kisebb a hullámhossz százezred részénél. Megállapítottam, hogy az interferencia képen ez szinte észlelhetetlen."

Ha nem monokromatikus fennyel csinalod a ketres kiserletet, akkor a csucsok kiszelesednek a hullacsomag fourier spektrumanak szelessegenek fuggvenyeben. Ezt mindenki tudja, aki valaha legalabb 1 orat raszant egy temabavago tankonyv tanulmanyozasara.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13313)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.24. 07:05

@alagi (13306):
alagi írta:négyzetes ablak is könnyű még

Ha tegnap tanultam volna, és nem jó húsz éve, akkor még nekem is könnyű lenne.
Na kezdjük az alapoktól. Éjszaka törtem a fejemet, megpróbálom fejből. (A gyengébb idegzetűektől előre elnézést kérek.)
Állítólag minden folytonos periódikus jel felbontható szinuszok és koszinuszok összegére. Figyelem, nem Taylor sort fogok gyártani.

0.
Tegyük fel, hogy van egy konstans függvény. Mondjuk f(x)=1. Belátható, hogy ennek csak valós komponense van, amit nevezhetünk egyenáramnak is. (Sajnos integrál jelet nem tudok rajzolni.)
Integrál f(x) * cos( 0 * x ) dx; 0-tól 2π-ig
Integrál f(x) * sin( 0 * x ) dx; 0-tól 2π-ig
Mivel sin 0 = 0, így ezzel nem kell foglalkoznunk.
cos 0 = 1, tehát az integrál
Integrál 1 * cos( 0 * x ) dx; 0-tól 2π-ig
Integrál 1 * 1 dx; 0-tól 2π-ig
= 2π
Ilyen módon a DC komponens a jel átlaga egy teljes periódusra nézve.

Ezennel megszabadultunk a középértéktől, nézzük az AC komponenseket.
Ehhez először is be kell látnunk, hogy a szinusz és a koszinusz ortogonális. Viszgáljuk meg az alábbi integrálokat:
Integrál sin(x) * cos( x ) dx; 0-tól 2π-ig
Integrál sin(x) * sin( x ) dx; 0-tól 2π-ig
Integrál cos(x) * cos( x ) dx; 0-tól 2π-ig

1.
sin( x + x ) = sin(x) cos(x) + cos(x) sin(x)
sin( x - x ) = sin(x) cos(x) - cos(x) sin(x)
Adjuk össze:
sin( 2x ) + sin(0) = sin(2x) = 2 sin(x) cos(x)
Innen:
sin(x) cos(x) = 0.5 sin( 2x )
Ezt kellene integrálni 0-tól 2π-ig. Ha felrajzoljuk a függvényt, akkor látható, hogy a görbe alatti terület nulla. De akár integrálhatjuk is. Jön a lánc-szabály (L'Hospital névre hallgat, ha jól emlékszem).
(cos 2x)' = -2 sin 2x
(-0.5 cos 2x)' = sin 2x
(-0.25 cos 2x)' = 0.5 sin 2x
Tehát
Integrál sin(x) * cos( x ) dx; 0-tól 2π-ig
= Integrál 0.5 sin 2x dx; 0-tól 2π-ig
= -0.25 cos 2x; 0-tól 2π-ig
Ebből:
-cos 4π + cos 0 = -1 + 1 = 0
Ezzel az ortogonalitást bizonyítottuk.

2. & 3.
cos( x + x ) = cos x cos x - sin x sin x = cos2 x - sin2 x
cos( x - x ) = cos x cos x + sin x sin x = cos2 x + sin2 x
Adjuk össze:
cos( 2x ) + cos( 0 ) = 2 cos x cos x = 2 cos2 x
Vonjuk ki:
cos( 2x ) - cos( 0 ) = -2 sin x sin x = -2 sin2 x

Integrálandó tehát a sin2 x és a cos2 x. Mindkettő négyzet-függvény, tehát nem negatív. A görbe alatti terület nullától nagyobb lesz.

cos2 x = 0.5 cos( 2x ) + 0.5 cos( 0 ) = 0.5 + 0.5 cos 2x
sin2 x = 0.5 cos( 0 ) - 0.5 cos( 2x ) = 0.5 - 0.5 cos 2x

Tehát:
Integrál sin x sin x dx = Integrál sin2 x dx = 0.5 Integrál ( cos( 0 ) - cos( 2x ) ) dx;
illetve
Integrál cos x cos x dx = Integrál cos2 x dx = 0.5 Integrál ( cos( 0 ) + cos( 2x ) ) dx.
Az integrálás tagokra bontható. Vagyis
2π = Integrál cos( 0 ) dx;0-tól 2π-ig
2π = Integrál 1 dx;0-tól 2π-ig
illetve
0 = Integrál cos( 2x ) dx;0-tól 2π-ig
Ha valaki nem hinné, hogy a cos 2x integrálja nullát ad...
(sin 2x)' = 2 cos 2x
(0.5 sin 2x)' = cos 2x
Tehát
Integrál cos( 2x ) dx;0-tól 2π-ig
= 0.5 sin 2x ;0-tól 2π-ig
Ebből
sin 4π - sin 0 = 0 - 0 = 0

4. Hasonló módon az is belátható, hogy bármely két felharmonikus frekvencia ortogonális.
Integrál sin( n x ) cos( m x ) dx = 0
Integrál sin( n x ) sin( m x ) dx = 0
Integrál cos( n x ) cos( m x ) dx = 0
ahol n és m tetszőleges egész számok. Kéri valaki a biznyítást?

Ezek után a Fourier sort úgy kapjuk, hogy a függvény egy periódusát szorozzuk sin( k * x ) illetve cos( k * x ) tényezőkkel, ahol k nem negatív egész szám, aztán intergálunk és normálunk.
Ak = (1/2π) Integrál f(x) sin( k * x ) dx
Bk = (1/2π) Integrál f(x) cos( k * x ) dx
Az Euler formula segítségével ugyanez komplex alakban is felírható.
exp( i α ) = cos α + i sin α
Tehát a két integrált össze lehet vonni.
Megjegyzés: ha a függvény nem folytonos, a szakadás helyén a kétoldali határérték átlagát kapjuk vissza.
(Ez volt a Fourier-sor. A Fourier-transzformációval majd reggeli után foglalkozok.)

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13325)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.24. 10:08

Periódikus jelek vizsgálata után térjünk át az aperiódikus és kvázi-periódikus jelekre.
Itt már célszerű eleve a komplex alakot használni.
f(ω) = (1/2π) Integrál f(t) exp( -iωt ) dt; t= -∞-től +∞-ig

Ha egyetlen frekvenciát tartalmaz a vizsgált jel, akkor egyetlen spektrum vonalat kapunk.
F[sin ω0t] = i δ(ω-ω0)
Helyett...
mivel komplex alakban számolunk, így a negatív frekvenciák is megjelennek. (De mi az a negatív frekvencia? Mi lenne a fizikai értelmezése? Visszafelé múlik az idő? Visszafelé halad a hullám.)
Most kénytelen vagyok elővenni a kőbaltát. ;)
http://www.wolframalpha.com/input/?i=fourier+sin%28+omega1+t%29
Kép
(Kíváncsi vagyok, hogy ez meddig marad meg.)
i Sqrt( π/2 ) δ(ω0-ω) -i Sqrt( π/2 ) δ(ω0+ω)
(Az ökör következetes, nemde? Én még úgy tanultam, hogy az f(x) függvényt x0-al jobbra tolni f(x-x0), balra tolni pedig f(x+x0) lenne.)
Érdekes lehet még a koszinusz transzformáltja. Itt szintén egyetlen spektrum vonalra számíthatunk, azonban ez valós lesz.
F[cos ω0t] = δ(ω-ω0)
Helyett...
http://www.wolframalpha.com/input/?i=fourier+cos%28+omega1+t%29
Kép
Sqrt( π/2 ) δ(ω0-ω) + Sqrt( π/2 ) δ(ω0+ω)
Ez a két eset az "egyetlen", amikor egyetlen spektrum vonalat kapunk ω0-nál.

A Fourier transzformációnál érvényes a lineáris szuperpozíció. Tehát ha különböző frekvenciájú színusz hullámokat összeadunk, akkor a külön-külön traszformált függvény is összeadódik. Több spektrum vonalat fogunk kapni. Nézzünk egy példát:
http://www.wolframalpha.com/input/?i=fourier+cos%28+omega1+t%29+%2B+cos%28+omega2+t%29
Kép
Sqrt( π/2 ) δ(ω1-ω) + Sqrt( π/2 ) δ(ω1+ω) + Sqrt( π/2 ) δ(ω2-ω) + Sqrt( π/2 ) δ(ω2+ω)

Érdekes lehet még az időben eltolt függvény traszformáltja:
F[f(x-x0)] = F[f(x)] * fázis
http://www.wolframalpha.com/input/?i=fourier+cos%28x-x1%29
Kép
http://www.wolframalpha.com/input/?i=fourier+sin%28x-x1%29
Kép
(Felettébb érdekes, hogy itt már az ω-ω1 és az ω+ω1 formulát használják.)
Szóval valami exp( i ωτ ) fázistolást kell figyelembe venni.

Nézzük még meg a szorzatot. Erre már egyáltalán nem emlékszem, hogy minek kellene kijönni. Tehát nézzünk egy példát:
http://www.wolframalpha.com/input/?i=fourier+sin%282x%29+*+cos%283x%29
Kép
Aha, dereng valami. Megjelenik a frekvenciák összege és különbsége. Ez egyébként logikus. Egyenként transzformáljuk a függvényeket, utána vesszük a frekvenciák összegét és különbségét.
Nézzük csak...
sin α sin β = ...
cos(α+β) = cos α cos β - sin α sin β
cos(α-β) = cos α cos β + sin α sin β
Adjuk össze:
cos(α+β) + cos(α-β) = 2 cos α cos β
cos α cos β = 0.5 * ( cos(α+β) + cos(α-β) )
Vonjuk ki:
cos(α+β) - cos(α-β) = -2 sin α sin β
sin α sin β = 0.5 * ( cos(α-β) - cos(α+β) )
Most ugyanezt komplex alakban is el kellene követnem.
exp( i α ) * exp( i β ) = exp( i ( α+β ) ) = cos(α+β) + i sin(α+β) =
= cos α cos β - sin α sin β + i sin α cos β + i cos α sin β
Na ebből egy egész állatkert lett. Viszont így csak frekvencia összeg van, különbség nincs.
Hogy a különbségek is megjelenjenek, kell egy kicsit gyúrni az egyenleteket.
cos α = 0.5 exp( i α ) + 0.5 exp ( -i α )
sin α = 0.5 exp( i α ) - 0.5 exp( -i a )
Talán jobb lesz, ha a szorzat szabályt (is) megnézem valami könyvben.

Nézzük meg még néhány jel transzformáltját.
f(t) = 1(t) = u(t) = unit step
F[u(t)] = (1/2π) Integrál exp( -iωt ) dt; t= 0-tól +∞-ig
ugyanis a 0 előtt az ugrás függvény végig nulla, attól kezdve pedig 1. Tehát elegendő 0-tól végtelenig integrálni. (Matematikusok jobban szeretik az előjel függvényt használni. u(t) = 0.5 + 0.5 sgn(t) alakban helyettesíthető.)
Na itt szépen elakadtam. Először talán a konstanst kellene transzformálnom.
f(t) = 1
Ennek a transzformáltja a Dirac-delta, méghozzá 0 Hz-nél.
http://www.wolframalpha.com/input/?i=fourier+1
Kép
Sqrt( 2π ) δ(ω)

Van még az ablak függvény, ami az ugrás és a késleltetett ugrás szorzata (ha szenvedni akarok vele). Különbségnek is jó lesz az, egyszerűbben transzformálható. Ha sikerül kiizzadnom.

Több most nem jut eszembe, régen volt. (Talán ideje lenne utánanézni.)

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13340)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.24. 13:20

Na szépen eltűntek a képek. A wolfram alpha nem tárolja végtelen ideig.
És most belenézek a könyvekbe. Elsőként legyen Simonyi.

Általánosítjuk a periódikus jeleket, nem csak 2π lehet a periódus. Legyen a periódusidő T.
Mondjuk sin( 2πt/T ).
Valamiért szeretnek a 0 körül szimmetrikus intervallumban integrálni.
Tehát:
A0 = (1/T) Integrál f(t) dt; t=-T/2-től T/2-ig
An = (2/T) Integrál f(t) cos( n ω1 t ) dt; t=-T/2-től T/2-ig
Bn = (2/T) Integrál f(t) sin( n ω1 t ) dt; t=-T/2-től T/2-ig
Ebből:
f(t) = A0 + Σ An cos( n ω1 t ) + Σ Bn sin( n ω1 t ); n=1-től ∞-ig
Érdemes megfigyelni, hogy periodikus jelnek vonalas a spektruma. (Az ún. kvázi-periodikus jelnek is, csak a frekvenciák nem egy alap frekvencia többszörösei.)

Komplex alakban:
Cn = (1/T) Integrál f(t) exp( -j n ω1 t ) dt; t=-T/2-től T/2-ig

Most nézzük a Fourier-traszformációt:
S(ω) = (1/2π) Integrál f(t) exp( -jωt ) dt; t=∞-től ∞-ig
f(t) = Integrál S(ω) exp( jωt ) dω; ω=∞-től ∞-ig
Érdemes megfigyelni, hogy a nem periódikus jel spektruma végtelenül széles is lehet, ezért vesszük figyelembe az összes frekvenciát.

Jöhet néhány példa:
f(t) = u(t)
S(ω) = (1/2) δ(ω) + j / ( π ω )

f(t) = u(t+τ/2) - u(t-τ/2)
S(ω) = (2/πω) sin( ω τ / 2)
Ez jellegre sin(x)/x, vagy inkább sin(ax)/x.
Sávszélessége: Δf = 1/τ
Minél rövidebb impulzust vizsgálunk, annál nagyobb a sávszélesség.

Következik a véges hosszúságú szinusz vonal:
Nem jól írja, mert koszinuszt számol. Nekem inkább szinusz kellene.
-τ/2 és τ/2 között koszinusz, egyébként 0. τ független ω0-tól, tehát nem feltétlenül egy periódust vizsgálunk. Lehet több, vagy kevesebb is. Akár nem egész periódus is.
S(ω) = (1/π) * ( sin( ω + ω0 τ/2 ) / ( ω + ω0 ) + sin( ω - ω0 τ/2 ) / ( ω - ω0 ) )
Sávszélessége: Δf = 1/τ

Nekem sajnos inkább sin(x) kellene. Abból a megfontolásból, hogy annak nincs egyenáramú komponense. Ugyanis az elektromos térerőt intergálva egy adott térfogatra (mondjuk egy fotonra) ha nullától különböző értéket kapunk, akkor elektromos töltése van (Gauss törvénye alapján). Szóval a foton véges hoszúságú koszinusz nem lehet. Mindenképpen páratlan függvény kell legyen.

Simonyi utolsó példája a csillapított rezgés.
ha t < 0 : f(t) = 0
ha 0 < t : f(t) = exp( -t/τ ) cos( ω0 t )
Ez megint nem lesz jó nekem. Egyrészt még mindig koszinusz, másrészt a lecsengésnek is szimmetrikusnak kellene lenni. Itt pedig le van vágva a 0 előtti rész.
Ha ω0 = 0:
S(ω) = (1/2π) * ( (1/τ) / ( (1/τ)2 + ω2 ) - j ω / ( (1/τ)2 + ω2 ) )
Nem ezt kellett volna kimásolnom, hanem az általános esetet:
S(ω) = (1/2π) * ( ( (1/τ) + jω ) / ( ( (1/τ) + jω )2 ) + ω02 )
Kár, hogy nekem nem ez kell.

Na a végén még apró betűvel megadja a Fourier-transzformáció tulajdonságait.
F[f(t)] = F(jω)
F[f(t-t0)] = F[f(t)] * exp( -jωt0)
Szóval jól emlékeztem, hogy ez fázistolást okoz.
F[f(t)*exp(jω0t)] = F( j(ω-ω0) )
Aztán leírja a hálózat átviteli függvényét, amiből szorzat lesz. De ez most nem érdekes. Pont fordítva kellene: a szorzat transzformáltja. Nézek egy másik könyvet...
Linearitás. Ezen nem kell nagyon rágódni. Lineárisan összegezhető.
Konvulúció spektruma. Ez lesz a transzformáltak szorzata.
Az eltolt jel spektruma. Szorzódik egy exp( -jωT ) fázistolással.
A modulált jel spektruma. F(jω) --> F(j(ω-ω0))
A derivált és integrált jel spektruma most nem érdekes.
Szorzat szabályt nem találok, de az inverz transzformáció hasonlósága miatt ez valami konvolúció lesz.

Végezetül a Dirac impulzus és az ugrás függvény transzformáltja:
F[δ(t)] = 1
Mindenféle frekvencia megtalálható benne, azonos amplitudó sűrűséggel. Nagyjából mint a fehér fény, vagy a fehér zaj (bár utóbbinál a fázis véletlenszerűen ingadozik).
F[1] = 2π δ(ω)
Az egyenáramnak csak 0 Hz-es komponense van.
F[sgn(t)] = 2/jω = -2j / ω
Ehhez még hozzá kell adni a konstans 1-et, majd az egészet osztani kettővel:
u(t) = 0.5 ( 1 + sgn(t) )
F[u(t)] = π δ(ω) + 1/jω = π δ(ω) - j/ω

Érdekes összevetni:
S(ω) = (1/2) δ(ω) + j / ( π ω )
F[u(t)] = π δ(ω) + 1/jω
A két könyvben nem ugyanaz az eredmény szerepel. Az eltérés oka, hogy másképp definiálták a transzformációt. Az egyik könyv szerint a Fourier-transzformációnál van (1/2π), a másik könyv szerint viszont az inverz transformációnál. Ez az elején fel sem tűnt. (Persze tudatában vagyok, hogy létezik egy harmadik - szimmetrikus - konvenció is, amikor mindkét oldalon Sqrt(1/2π) szerepel).

Szóval ami nekem kellene, az nincs benne. Számolhatok...

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13366)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.24. 19:17

@alagi (13306):
alagi írta:Ez egy olyan alak, amit konnyu fourier transzformalni (meg kezzel is, nem kell hozza wolfram), kiszamolhatnad akarmilyenre is, ha tudnad.

Hát jó, próbáljuk meg.
Először talán legyen az alábbi:
f(t) = u(t) sin( ω1t ) exp( -t/τ )
Ezt először be kell szorozni exp( -iωt )-vel, integrálni kell 0-tól ∞-ig, aztán a legvégén el ne felejtsem beszorozni (1/2π)-vel. Addig fölösleges magunkkal cipelni.
Integrál exp( -iωt ) sin( ω1t ) exp( -t/τ ) dt; t=0-tól ∞-ig
És most egy darabig csak az integrál belsejével foglalkozok.
exp( -iωt ) = cos( -ωt ) + i sin( -ωt )
Vagyis a szorzat két tagra bomlik
cos( -ωt ) sin( ω1t ) exp( -t/τ ) + i sin( -ωt ) sin( ω1t ) exp( -t/τ )
Bevezetünk néhány rövidítést:
α = -ωt
β = ω1t
Először nézzük az első tagot.
sin( α + β ) = sin α cos β + cos α sin β
sin( α - β ) = sin α cos β - cos α sin β
cos α sin β = 0.5 * ( sin( α + β ) + sin( α - β ) )
Most nézzük a második tagot.
cos( α + β ) = cos α cos β - sin α sin β
cos( α - β ) = cos α cos β + sin α sin β
sin α sin β = 0.5 * ( cos( α - β ) - cos( α + β ) )
Most pedig helyettesítsünk vissza. Előtte eltesszük talonba az 1/2-et az (1/2π) mellé.
exp( -t/τ ) * ( sin( -ωt + ω1t ) + sin( -ωt - ω1t ) + i cos( -ωt - ω1t ) - i cos( -ωt + ω1t ) )
válogassuk párba...
sin( -ωt + ω1t ) - i cos( -ωt + ω1t )
sin( -ωt - ω1t ) + i cos( -ωt - ω1t )
Na most váratlan dolog történt. Nem jó helyen van az i.
Talán szorozzuk be -i -vel, és emeljünk ki 90 fokot az exponenciális részbe.
exp( -t/τ + i π/2 )
- cos( -ωt + ω1t ) - i sin( -ωt + ω1t )
+ cos( -ωt - ω1t ) - i sin( -ωt - ω1t )
Ezek után jöhet az Euler átalakítás:
- exp( -iωt + iω1t )
A másiknál clszerű megfordítani a szöget.
exp( iωt + iω1t )
Már majdnem készen vagyunk. Most össze kell vonni a másik exponenciális tényezővel.
exp( -t/τ + i π/2 - iωt + iω1t )
exp( -t/τ + i π/2 + iωt + iω1t )
Ezt a kettőt kellene integrálni t=0-tól ∞-ig.
És most nagyon bízunk benne, hogy az Euler-formula tényleg működik...
Kihasználjuk, hogy az exponenciális függvény deriváltja önmaga, illetve felhasználjuk a lánc-szabályt.
( exp( a x ) )' = a exp( a x )
Közben persze kiemeljük az exp( i π/2 ) tényezőt, mivel ez konstans.

Integrál exp( -t/τ + i π/2 - iωt + iω1t ) dt; t=0-tól ∞-ig
= exp( -t/τ + i π/2 - iωt + iω1t ) / ( -1/τ - iω + iω1 )
Integrál exp( -t/τ + i π/2 + iωt + iω1t ) dt; t=0-tól ∞-ig
= exp( -t/τ + i π/2 + iωt + iω1t ) / ( -1/τ + iω + iω1 )
Már csak be kell helyettesíteni a két határértéket, aztán összeadni a tagokat, végül skálázni.
exp( -t/τ + i π/2 - iωt + iω1t ) / ( -1/τ - iω + iω1 ) | t=∞
= 0
Ugyanis exp( -t/τ ) tart nullához, a fázisszög pedig nem számít.
exp( -t/τ + i π/2 - iωt + iω1t ) / ( -1/τ - iω + iω1 ) | t=0
= i / ( -1/τ - iω + iω1 )
Ugyanis exp( -t/τ ) = 1
a t-t tartalmazó tagok eltűnnek, marad a 90 fokos forgatás.
Hasonlóan jöhet a másik...
exp( -t/τ + i π/2 + iωt + iω1t ) / ( -1/τ + iω + iω1 ) | t=∞
= 0
exp( -t/τ + i π/2 + iωt + iω1t ) / ( -1/τ + iω + iω1 ) | t=0
= i / ( -1/τ + iω + iω1 )
Ez persze csak akkor érvényes, ha τ ≠ 0 és τ ≠ ∞.
Vagyis a négy tagból kettő maradt. Ezeket viszont negatív előjellel kell venni. És most előszedhetjük az eddig félretett skálázást is.
F[f(t)] = -(i/4π) * ( 1 / ( -1/τ - iω + iω1 ) + 1 / ( -1/τ + iω + iω1 ) )
Még egy kicsit rendezhetjük az egyenletet. Vezessünk be néhány rövidítést:
λ = iω1 -1/τ
μ = iω
Így megpróbálhatjuk közös nevezőre hozni.
( 1 / ( λ - μ ) ) + ( 1 / ( λ + μ ) ) = ( ( λ - μ ) + ( λ + μ ) ) / ( λ2 - μ2 )
= 2λ / ( λ2 - μ2 )
Jöhet a végső behelyettesítés:
F[f(t)] = -(i/2π) * ( iω1 -1/τ ) / ( ( iω1 -1/τ )2 + ω2 )
Közben a nevezőben felhasználtam az i2=-1 azonosságot.
OFF
Úgy döntöttem, hogy a nevezőt még rendezem egy kicsit...
γ = iω1 -1/τ
γ / ( γ2 + ω2 ) = γ / ( ( γ + iω ) ( γ - iω ) )
F[f(t)] = -(i/2π) * ( iω1 -1/τ ) / ( ( iω1 -1/τ + iω ) ( iω1 -1/τ - iω ) ) =
-(i/2π) * ( iω1 -1/τ ) / ( ( i ( ω + ω1 ) -1/τ ) ( i ( ω1 - ω ) -1/τ ) )
De ezzel talán nem megyek semmire.

/OFF Elnézést!

Persze még nem vagyunk kész. Ez csak a 0-tól ∞-ig tartó "második" fele az eredménynek.
Viszont szeretnén figyelembe venni a 0 előtti részt is, mintegy a tükörképeként a most kiszámolt jelnek, méghozzá páratlan függvényként.
De ezen még el kell gondolkodnom.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13386)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.25. 08:00

Senki nem kíváncsi a bizonyításra? Pedig egyszerű.

Először jöjjön a proletársüketítő változat.
Felrajzolunk egy periódusnyi szinuszt, aztán ugyanoda egy másikat kétszeres frekvenciával. Aztán részekre bontjuk függőleges vonalakkal, az egyik előjele alapján besatírozzuk a másikat. Megtaláljuk mindegyiknek a párját, és megállapítjuk, hogy a terület nulla. Aztán azt mondjuk, hogy hasonló módon lehet eljárni bármely két frekvencia esetén.

@alagi (13272):
alagi írta:Se a matematikahoz, se a fizikahoz nem vezet kiralyi ut.

"Climbed they up the rugged stairs." ;)

És most nézzük meg a függvényanalízis erejét. Három esetet kell megvizsgálnunk.
sin( n x ) cos( m x )
sin( n x ) sin( m x )
cos( n x ) cos( m x )
Ahol n és m pozitív egész számok. Vagyis az alapharmonikus többszöröseit vizsgáljuk.

Vezessünk be néhány rövidítést
α = n x
β = m x

Aztán felírjuk a szorzatra vonatkozó szabályokat.
sin( α + β ) = sin α cos β + cos α sin β
sin( α - β ) = sin α cos β - cos α sin β
sin α cos β = 0.5 sin( α + β ) + 0.5 sin( α - β )

cos( α + β ) = cos α cos β - sin α sin β
cos( α - β ) = cos α cos β + sin α sin β
cos α cos β = 0.5 cos( α + β ) + 0.5 cos( α - β )
sin α sin β = 0.5 cos( α - β ) - 0.5 cos( α + β )

Helyettesítsünk vissza.

1.
sin( n x ) cos( m x ) = 0.5 sin( ( n + m) x ) + 0.5 sin( ( n - m ) x )
Az első taggal semmi probléma. Két pozitív szám összege szerepel benne. Még nagyobb lesz a szinusz frekvenciája. Egész periódusokat intergálva azonban nullát kapunk.
A második tag sokkal érdekesebb, mert két pozitív szám különbsége szerepel benne. Válasszuk szét a lehetséges két esetet.
n ≠ m : Ennek eredménye az első taghoz hasonló. Egész periódusokat integrálunk, amely szintén nullát ad.
n = m : Az együttható 0 lesz. Márpedig sin 0 = 0.
Tehát most általánosan bebizonyítottuk, hogy a szinusz és a koszinusz mindig ortogonális. Akár megegyezik a frekvenciájuk, akár különbözik.

2. & 3.
cos α cos β = 0.5 cos( ( n + m) x ) + 0.5 cos( ( n - m ) x )
sin α sin β = 0.5 cos( ( n - m ) x ) - 0.5 cos( ( n + m ) x )
Ezekben az esetekben is két tagot kell megvizsgálnunk.
Ahol összeg szerepel, nullát fog adni az integrál.
Ahol különbség szerepel, ott két esetet különböztethetünk meg.
n ≠ m : Az integrál nullát fog adni, mint azt már fentebb beláttuk.
n = m : Az együttható nulla, viszont cos 0 = 1. Az integrál nullától különböző lesz.
Ezzel pedig beláttuk, hogy minden különböző frekvencia ortogonális. Akár két szinuszt szorzunk össze, akár két koszinuszt, az integrál csak akkor nem nulla, ha a frekvenciájuk megegyezik.
"So close, no matter how far."

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13411)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.02.25. 15:24

@zsolt68 (13386):
Senki nem kíváncsi a bizonyításra? Pedig egyszerű.

Először jöjjön a proletársüketítő változat.
Felrajzolunk egy periódusnyi szinuszt, aztán ugyanoda egy másikat kétszeres frekvenciával. Aztán részekre bontjuk függőleges vonalakkal, az egyik előjele alapján besatírozzuk a másikat. Megtaláljuk mindegyiknek a párját, és megállapítjuk, hogy a terület nulla. Aztán azt mondjuk, hogy hasonló módon lehet eljárni bármely két frekvencia esetén.



Ez mit bizonyit, azon kivul, hogy tudsz satirozni?

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13440)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.26. 11:30

@énkérdezek (10210):
énkérdezek írta:A Higgs bozon feltételezéséig rögös az út. A világ legnagyobb elméi dolgonzak szuperszámítógépekkel, bizonyítanak előbb ezt, aztán azt....majd a tények egésszé való kovácsolásához hiányzik még valami. Ez maga lenne a Higgs bozon. Nem légbőlkapott, hasraütéses dolog, hanem kísérletek számítások eredménye........amibe megéri időt-pénzt és energiát fektetni.
Állítólag a Higgs-bozon okozza a tömeget, mert a Standard Model szerint eredetileg minden részecske 0 tömegű. Szóval állítólag a Higgs-bozonok is itt nyüzsögnek körülöttönk, bennünk. Ott vannak mindenütt: "a fában, a kőben". És mégsem tudják detektálni. (Erre szoktam azt mondani, hogy XX. századi flogiszton.)

@pounderstibbons (10191):
pounderstibbons írta:Nekik van ötletük a dolog bizonyítására-kizárására, és kellőképpen definiálták a Higgs-bozont ahhoz, hogy kutassák-keressék, és megépítették az ehhez szükséges eszközt.
A fizikusoknak van rá elméletük, matematikai modelljük, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a Higgs-bozon tényleg létezik. Ugyanezen elméletek alapján ugyanis azt is bebizonyították (egyrészt Feynman gráfokkal, másrészt elektrogyenge fázistér számításokkal), hogy egy nagy ellentmondás az egész. Az LHC csak azért próbálkozik még, mert közben a Fermilab pontosabban megmérte a topkvark tömegét, és emiatt a Higgs-bozon feltételezett tömegét is újra kellett számolni.

@SZZ00392 (10255):
SZZ00392 írta:Ezt mondták a tokamakról is. Már 40 éve hülyítik a emberiséget ezzel a kütyüvel. "A világ legnagyobb elméi dolgoznak ezen, amibe időt-pénzt és energiát fektetnek.". És van eredmény? Nincs. Tudomány vak vagánya.
A fúzióval alapvetően az a probléma, hogy az ilyen reakciók többségénél gyors neutron keletkezik, ami a felszabaduló energia mintegy 85%-át elviszi. Az első kérdés, hogy ezt az energiát veszni hagyjuk, vagy megpróbáljuk hasznosítani. Szerény ismereteim szerint a mozgási energiát csak ütközéssel lehet hővé alakítani, viszont a neutronok áthatoló képesség igen nagy. Szóval kell egy medence víz, amit viszont fel kellene forralni, és ehhez sok neutron kell. További probléma, hogy a plazmát a kazánban rotyogó víztől el kell választani, viszont a neutronok átmennek a nyomásálló acél lemezeken és roncsolják, ami miatt időnként ki kell cserélni. Hogyan cseréled ki? Egyrészt sugárveszélyes hulladék keletkezik, amit valahol el kell helyezni. Másrészt szerelés közben is sugároz. (Nem véletlen, hogy a részecskegyorsító detektorához sem lehet odamenni egy jó ideig a kísérletek után.) De majd biztos jönnek a szerelő robotok.

@SZZ00392 (10195):
SZZ00392 írta:Példa: Faraday az állította, hogy az energia nem a vezetékben terjed, hanem a vezetéket körülvevő térben
Én is úgy tanultam, hogy az energia nem a vezetékben terjed. Ki is számolható: S = E x B
Ez a fura dolog Poynting vektor névre hallgat, és az energia áramlásának irányába mutat.
Van azonban egy érdekes jelenség. Mondjuk nagy méretű feltöltött síkkondenzátor lemezei közé mágnest helyezek (esetleg úgy, hogy csak az egyik pólusa helyezkedik el a kondenzátor belsejében). De csinálhatjuk fordítva is: mondjuk patkómágnes pólusai közés teszek egy feltöltött kondenzátort.
Mindkét esetben van elektromos és mágneses tér is, tehát a szorzat nem nulla. De hova áramlik az energia? Azon gondolkoztam, hogy az elektromágnesességnek talán öntudata van, és az energia csak akkor áramlik, ha a mágneses és elektromos tér ugyanabból a forrásból származik.
Aztán megnéztem néhány könyvben. Feynman és Simonyi ír róla, Landau-Lifshitz viszont meg sem említi ezt az anomáliát. (Biztos nem fért bele a materialista világképbe.)

@SZZ00392 (10195):
SZZ00392 írta:A fényről is azt állította, hogy elektromágneses hullám. Maxwell később matematikailag bizonyította.
Maxwell az elektromágnesességet folytonos hullámnak tekintette. Később a fényelektromos jelenség alapján kiderült, hogy az energia kvantumosan terjed. Bár szerintem ebben a kérdésben a tudomány még nem mondta ki az utolsó szót; annak ellenére, hogy sokan ragaszkodnak ehhez az elképzeléshez. (Nekem az a spontán véleményem, hogy nem az elektromágnesesség kvantált, csupán az atomi méretű fényforrások működnek kvantumos üzemmódban.)

@Gábor (10173):
Gábor írta:A tudomány egyik játékszabálya az, hogy az bizonyítás terhe azon van aki állít valamit.
Talán ezért van az, hogy "sajnos jelenleg a tudomány nincs felfedező kedvében".
Márpedig a civilizáció túlélése érdekében növelni kellene a tudomány felfedezőkedvét. Az erőforrások kimerülnek, a Föld népesség viszont rohamosan növekszik. A múlt század elején csak 1 milliárd ember élt, az ezredfordulóra ez hatszorosára növekedett (a járványok, a háborúk és a haláltáborok ellenére). Ha a növekedést exponenciálisan közelítem száz évre, akkor azt kapom, hogy jelenleg minden évben 80 millióval növekszik a népesség, tehát 2-3 éven belül már 7 milliárdnál fogunk járni.
OFF
Upsz: Két éven belül éri el a Föld lakossága a 7 milliárdot
"A Föld lakosságának 6 milliárdról 7 milliárdra növekvéséhez 12 év kell, ugyanannyi, mint az 5 milliárdról a 6 milliárd eléréséig."
A Föld népessége (Utálom, amikor az adatok nincsenek dátumozva. Szerintem 2006-os cikk lehet.)
"A legtöbb statisztikus úgy tekinti, hogy minden másodpercben 4,1 ember születik és 1,8 ember hal meg a világban. Az általánosan elfogadott számítások szerint másodpercenként pontosan 2,35 fővel vagyunk többen a Földön." "A népességkutatók viszont egybehangzóan állítják, hogy a világ népessége az elmúlt évtizedekben tapasztaltnál lassabban növekszik." "A Föld lakossága az USCB becslései szerint 2012-ben éri el a hétmilliárd főt." "Akadémiai körökben folyamatosan zajlik a vita arról, hogy valójában hány embert képes eltartani a bolygó." (Ezzel kapcsolatban Teller Ede azt nyilatkozta, hogy még nagyon sok ember számára van hely, csak használni kell a tudomány adta lehetőségeket.) "ha az egyént megszorítások nélkül akarjuk ellátni a szükséges javakkal, és a gabonát vesszük alapul napi 3500 kalóriával, illetve évi 935 köbméter liter tiszta vízzel, akkor a bolygón mintegy 5 milliárd ember fér el."

/OFF Elnézést!

@Gábor (10122):
Gábor írta:Energiamező - jól hangzó szó, de mindketten tudjuk nem az, akkor ugyanis egy mérhető dolog lenne.
Mi a helyzet a sötét anyaggal?
Szerintem a sötét anyag (vagy annak egy része) makroszkopikus/gigantikus részecskékben keresendő. De persze az sem kizárt, hogy a romlott lelkek összegyűltek a csillagközi térben.

@monolit (10116):
monolit írta:Akik látják, azok a test körvonalának kiterjedéseként észlelik. Mint a forró lábas körük a vibráló levegőt, bizonyos szögből.
Az emberi testnek van hősugárzása (kb. 100 W, amihez napi 2 millió kalória energiabevitel szükséges).

OFF
@Gábor (7376):
Gábor írta:de egyelőre egy speciális aura-fényképezőgép működésével is megelégednék, nem beszélve a "szoftverekről". Ugyan lehet ilyeneket a neten rendelni de senki nem tudja hogy működnek
Én egy olyanról olvastam, hogy a tenyér hőképe alapján számolják ki azt a képet, amit az ember feje köré rajzol a szoftver.

/OFF Elnézést!

@Caspi (3165):
Caspi írta:Nekem a "kettévágott" kvantumállapot, ennek létrehozása és másolódása okozza a fejtörést.
1/2 |u> + 1/2 |d>
Szoktak kísérteties távolbahatásról beszélni. De számomra nem világos még, hogy tényleg kapcsolatban vannak, vagy egyszerűen csak emlékeznek erre az állapotra - egymástól függetlenül.

@monolit (3157):
monolit írta:"A müonok kozmikus sugárzásbeli észlelése más szempontból is történelmi érdekességet jelent, mert a józan logika szabályai szerint a két milliomod másodpercig élõ müonoknak nem is lett volna szabad a föld felszínén levõ megfigyelõkhöz eljutnia."
Szegény müont a tudomány jelenleg elemi részecskének tekinti.
Kép
Szerintem viszont csupán arról van szó, hogy ez az elektron magasabb energiájú, átmeneti állapota.

@ge3lan (3153):
ge3lan írta:A különböző koordinátarendszerekben mért mennyiségeket nem jó ha összekeverjük.
Néhány hónapja olvastam erről egy cikket. Egy fizikus úgy magyarázta, hogy az álló rendszerben mérhető időt és távolságot jogosan nevezzük időnek és távolságnak. Egy hozzánk képest mozgó rendszerben viszont más szavakat kellene használni, mert az idő és távolság fogalmának újrahasznosítása félreértésekhez vezet. (Majd megkeresem a linket.)

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13453)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.02.26. 18:15

@zsolt68 (13440):
Talán ezért van az, hogy "sajnos jelenleg a tudomány nincs felfedező kedvében".
Ez nem igaz, a bizonyíték vagy bizonyíthatóság maga a felfedezés. Mi más? Az, hogy te ebből kívülről vajmi keveset látsz, az ugye nem a tudomány hibája?
Én egy olyanról olvastam, hogy a tenyér hőképe alapján számolják ki azt a képet, amit az ember feje köré rajzol a szoftver.
Hőkép nem aura, de erről inkább az aura topicban. Engem a kiszámolja érdekelne, azért írtam.
Mi a helyzet a sötét anyaggal?Szerintem a sötét anyag (vagy annak egy része) makroszkopikus/gigantikus részecskékben keresendő. De persze az sem kizárt, hogy a romlott lelkek összegyűltek a csillagközi térben.
Duplagondol, vagy esetleg valami agyromboló folyadékot iszol? Akkor sokadszorra, a sötét anyagnak van mérhető - GRAVITÁCIÓS - hatása. Miféle részecskék? Gigantikus, makroszkopikus? Wov, a szavak nem ismernek határokat! Gondolom a "lelkes" részt viccnek szántad, jót röhögtem.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13457)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.26. 19:35

@Gábor (13453):
Terve! :twisted:
Gábor írta:a bizonyíték vagy bizonyíthatóság maga a felfedezés
Ez egy kényelmes álláspont. V.ö.:
Gábor írta:A tudomány egyik játékszabálya az, hogy az bizonyítás terhe azon van, aki állít valamit.
Az egyik kitalál valamit, és amíg egymaga nem tudja bizonyítani, addig a többiek sasmadár magasról rá. Szóval a többség álláspontja az, hogy a tudomány nincs igazán felfedező kedvében. Mindenki a sültgalambra vár.

OFF
- Mi az ami a sörhasnál és a pizzahátnál is rosszabb?
- A sín fej. :lol:

/OFF Elnézést!

OFF
Gábor írta:Engem a kiszámolja érdekelne
MZ/X beszél újmagy kapcsford?

/OFF Elnézést!

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13459)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.02.26. 20:24

@zsolt68 (13457):
Az egyik kitalál valamit, és amíg egymaga nem tudja bizonyítani, addig a többiek sasmadár magasról rá.
A kitalál szó nagyon félre viszi a beszélgetést. Szó sincs kitalálásról, állításról van szó. Nem mindegy!
Szóval a többség álláspontja az, hogy a tudomány nincs igazán felfedező kedvében. Mindenki a sültgalambra vár.
Ez a te hibás álláspontod. Nem ismered, ezért alakítasz ki ilyen véleményt. Ezt az állításodat is illene alátámasztani valamivel, nem gondolod?

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13464)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.26. 22:10

@Gábor (13459):
Gábor írta:Szó sincs kitalálásról, állításról van szó. Nem mindegy!
Szóval csak deduktív logika alapján lehet állítani valamit?
Például valaki felír alap egyenleteket, aztán rendezi, gyúrja, gyomrozza. Végül kijön valami eredmény. Már csak mérésekkel kellene igazolni.
Gábor írta:A tudomány egyik játékszabálya az, hogy az bizonyítás terhe azon van, aki állít valamit.
Peter Higgs viszont nem épített részecskegyorsítót, de a CERN igen. 8-) :oops:
Gábor írta:Ezt az állításodat is illene alátámasztani valamivel, nem gondolod?
Tulajdonképpen már cáfoltam is mindkettőnk állítását. Ez elég?
OFF
Egy biológus, egy matematikus és egy fizikus utazik a vonaton:
- Nézzétek, Svájcban feketék a tehenek - mondja a biológus.
- Tévedsz, Svájcban van legalább egy fekete tehén - mondja a matematikus.
- Neked sincs igazad, Svájcban van legalább egy tehén, aminek legalább az egyik oldala fekete.

/OFF Elnézést!

Kanyarodjunk vissza:
Gábor írta:Szó sincs kitalálásról, állításról van szó. Nem mindegy!
Mégis a kitalálásról legyen szó. Ami nem állítás, csak feltételezés. Bizonyított dolgokon nem érdemes vitatkozni. Na most az a probléma, hogy ezek szerint a nem bizonyított dolgokon sem. (Én viszont néha a bizonyított dolgokon is vitatkoznék. Nevezzük ezt nagyképűen értékrelativizmusnak.)
Persze vannak kivételek, amikor egy elképzelés sokak fantáziáját megmozgatja, és évtizedeken át képesek nagy erőkkel kutatni utána. De szerintem az ilyesmi ritkaság.
Gábor írta:Nem ismered, ezért alakítasz ki ilyen véleményt.
Sajnos az utóbbi húsz évben másfajta megélhetési bűnözéssel foglalkoztam ;)
Egyébként nem én találtam ki, hogy a tudomány nincs felfedező kedvében. Mellesleg a tények alátámasztják ezt az állítást. A publikációk száma egyre növekszik, miközben az új tudományos eredmények inkább ritkulnak.
Persze a száz évvel ezelőtti tudósoknak könnyű dolguk volt. Jóval kevesebb volt az elsajátítandó ismeret. Könnyebb volt benne eligazodni, illetve a korábbi tévedésekre rámutatni. Manapság nagyon sokat kell tanulni ahhoz, mielőtt egy apró morzsát is hozzá tudnál tenni. (Kivételek persze mindig akadnak, mint például a háttérsugárzás véletlen felfedezése egy űrtávközlési problémát vizsgáló két kezdő fizikus által.)
http://mindentudas.hu/szemelyek/item/1082-vizi-e-szilveszter.html
A portré most nem jön be valamiért. Ha jól emlékszem, Vizi E. Szilveszter azt mondta, hogy azért lett agykutató és nem szívspecialista, mert abban könnyebben lehetett a meglévő tudáshoz hozzátenni.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13473)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.02.26. 23:39

@zsolt68 (13464):
Szóval csak deduktív logika alapján lehet állítani valamit?
Nem, logikátlanul is lehet állítani valamit. Értelmes kérdés volt...
Például valaki felír alap egyenleteket, aztán rendezi, gyúrja, gyomrozza. Végül kijön valami eredmény. Már csak mérésekkel kellene igazolni.
Így van.
Peter Higgs viszont nem épített részecskegyorsítót, de a CERN igen.
Te észlény, senki nem is fogadja el bizonyítható eredetűen a létezését - egészen addig amíg CERN-ben vagy máshol meg nem találják. Mellesleg a LHC nem (csak) a Higgs-bozon miatt építették.
Tulajdonképpen már cáfoltam is mindkettőnk állítását. Ez elég?
Nem cáfoltál semmi, csak a józan észt.
Mégis a kitalálásról legyen szó. Ami nem állítás, csak feltételezés. Bizonyított dolgokon nem érdemes vitatkozni.
Nem. De.
Na most az a probléma, hogy ezek szerint a nem bizonyított dolgokon sem. (Én viszont néha a bizonyított dolgokon is vitatkoznék.
Nem, te bizonyított dolgokról vitatkozol, csak épp nem tudsz róla mert nem tanultad.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13476)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.26. 23:56

@Gábor (13473):
Gábor írta:Nem, logikátlanul is lehet állítani valamit.
Schrödinger egyenletéről több matematikus is azt állította, hogy a levezetése nem egészen korrekt. (Mégis működik.) Ezek a matematikusok mindig kötözködnek. Korrekt levezetéssel viszont egyikük sem állt elő. Senki nem érezte feladatának.
Na meg egyáltalán, azt se nagyon érti senki, hogy ez az egész hogyan pattant ki az ürge fejéből.
Gábor írta:senki nem is fogadja el bizonyítható eredetűen a létezését
De erősen feltételezi, ami kimeríti a ráutaló magatartás tényállást. (Habár az utóbbi időben egyre többen kételkednek a Higgs-bozon létezésében.)
Gábor írta:Nem, te bizonyított dolgokról vitatkozol, csak épp nem tudsz róla mert nem tanultad.
Azokról vitatkozok, amelyek (a számomra tanított módon) nem állnak össze egységes rendszerré.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13479)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.27. 08:26

(13440):
Az emberi testnek van hősugárzása (kb. 100 W, amihez napi 2 millió kalória energiabevitel szükséges).
"ha az egyént megszorítások nélkül akarjuk ellátni a szükséges javakkal, és a gabonát vesszük alapul napi 3500 kalóriával, illetve évi 935 köbméter liter tiszta vízzel, akkor a bolygón mintegy 5 milliárd ember fér el."
A 2000 kilokalória az ember alapjárati fogyasztása. 3500 kilokalória nehéz fizikai munkát végzők részére szükséges. Ha ezzel az értékkel számoltak a 2000 kilokalória helyett, az nagyon sötét jövőt jelent. Nem lesz benzin, nem lesz áram, a bolygó lakosságának nagyrésze kifejezetten nehéz fizikai munkát kell végezzen a megélhetése érdekében. (Talán ezt az összeesküvéselméletekhez kellett volna írnom.)

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

Alternatív kvantumfizika (13482)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.02.27. 09:03

@zsolt68 (13479):
Zsolt!
Na ezeket neveztem csapongásnak.
Ha már mindenáron bulvár hírekre akarod építeni az elméleteid, akkor legalább azt olvasnád el rendesen.(persze akkor rögtön kibukna a képtelenségük)
"ha az egyént megszorítások nélkül akarjuk ellátni a szükséges javakkal, és a gabonát vesszük alapul napi 3500 kalóriával, illetve évi 935 köbméter liter tiszta vízzel, akkor a bolygón mintegy 5 milliárd ember fér el." (Teller Ede biztos, hogy ilyet nem mondott volna soha )
Csak amit belinkeltél, majd leállsz rajta agyalni:
3500 kalóriát ír, nem kilokalóriát,(vagy mondjuk kcal-t) majd 935 köbméter litert :D !
Ígyis-úgyis hülyeség, de Te már messzemenő következtetéseket vonsz le...hm?

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13487)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.27. 11:00

@Popula(c)tion (13482):
Popula(c)tion írta:Teller Ede biztos, hogy ilyet nem mondott volna soha
Ha megnézed az idézet forrását, akkor láthatod, hogy ezt nem Teller mondta.
Teller Ede azt mondta, hogy a tudomány eredményeit felhasználva nem kell félni a túlnépesedéstől.
Bizonyára többször is elmondta ugyanezt. Több helyen is megtalálható. Pl.
http://www.tankonyvtar.hu/historia-1994-0910/historia-1994-0910-081013-14
Teller Edének, az Eötvös Társulat új tiszteleti tagjának székfoglaló előadása (1993. november 25.)
HIROSIMA - EGY DÖNTÉS PSZICHOLÓGIÁJA
Malthus 200 évvel ezelőtt - amikor még csak 1 milliárd ember élt a világon - megmondta, hogy a nagy népesedésből baj lesz. Azóta több, mint ötszörösére nőtt a Föld népessége, és közben az emberek jóléte is emelkedett.
Az emberek termékenysége nagy. Az emberek leleményessége még nagyobb. Én szeretem az embereket. Ha minden másodpercben három gyerek születik, Isten áldja meg. Ha a leleményességünket használjuk, mindnyájan megélünk.
Én egytől félek: azoktól, akik félnek. Roosevelt már a depresszió idején megmondta: - "We need not fear anything but fear!" - Csak a félelemtől kell félni. A mi társadalmunk, a Nyugat, Amerika, Németország és Magyarország sem élhet békességben, ha nem használja föl a technika gyorsuló fejlődésének eredményeit. De amíg félünk, nem merjük használni.
Van viszont egy másik mondás is: jobb félni, mint megijedni.
Mármint nem a technikától kell félni, hanem a Föld túlnépesedésétől. Mert amikor elfogy az olaj, nem lesz elegendő élelem, akkor az emberek nem lesznek hajlandóak zokszó nélkül, önként és dalolva éhenhalni. Tehát a tudománynak ki kellene bújnia abból a kényelmes elefántcsont-toronyból, hogy a bizonyítás a felfedező dolga. Mert különben rossz vége lesz. Ösztönözni kell a tudomány felfedezőkedvét.
évi 935 köbméter liter tiszta vízzel
Hoppá, ezt észre sem vettem. Nost évi 935 liter az csak napi 2.5 liter. Ez még ivásra sem elegendő. A fenntartható fejlődésről szóló tanulmányok szokták emlegetni, hogy napi 50 literre hogyan lehetne csökkenteni a vízfogyasztást (pl. a kézmosásra egyszer elhasznált vízzel öblíteni a klotyót). Bár szerintem a fenntartható fejlődés is egy illúzió. Nincs olyan hosszú spagetti, aminek egyszer a végére ne érnénk. (TM)
Isten állítólag azt mondta: sokasodjatok és szaporodjatok, népesítsétek be a Földet. Ideje lenne észrevenni, hogy a feladatot teljesítettük.
Popula(c)tion írta:3500 kalóriát ír, nem kilokalóriát, (vagy mondjuk kcal-t)
Nyilván elírta. 3500 kalória nagyságrendi tévedés lenne.
Itt megnézheted, amint az MIT egyik professzora részletesen kifejti ezt a kérdést:
Work, Energy, and Universal Gravitation Bocsánat, nem ez az. (De ez is érdekes a 6. percnél.)
Orbits and Escape Velocity Ez lesz az, csak megtévesztett a másiknak a címe.
1 cal = 1 gr víz hőmérsékletének 1 oC-al történő növeléséhez szükséges energia. Az élelmiszereken található adat nem c-vel, hanem C-vel van, ami a kilokalória jele.
http://ocw.mit.edu/courses/physics/8-01-physics-i-classical-mechanics-fall-1999/video-lectures/8_011999L14.pdf
Please use the following citation format:
Walter Lewin, 8.01 Physics I: Classical Mechanics, Fall 1999. (Massachusetts Institute of Technology: MIT OpenCourseWare). http://ocw.mit.edu (accessed 02 27, 2011). License: Creative Commons Attribution-Noncommercial-Share Alike.


And your body is radiating electromagnetic radiation. You can't see it with your eyes, because it's infrared. But when it's dark and you hold someone in your arms, you can feel that heat.
That heat is a fantastic amount. That is about 100 joules per second that you radiate 100 watts. You radiate at the same level as a 100-watt light bulb, but it's, of course, distributed over a much larger area, so you're not that hot as a 100-watt light bulb.
But it's a fantastic amount a hundred watts that you radiate for the simple fact that your body has to be kept at that temperature. It means that in one day about ten to the seven joules that you generate. 107 J
Ten to the seven joules that is what you generate in terms of heat, ten to the seven joules per day, and that is about two million calories per day. Where does the body get it from? Food.
Now, I can see some of you turn pale and green and purple, and say, "Over my dead body! Two million calories per day?! You must be out of your mind!" Well, not quite. You see, when you read on the packages "calories," then it is called a capital C-a-l and that is really a kilocalorie. So you have to divide this by a thousand to compare it with the packages that you buy, how many calories there is in the food.
So you have to eat roughly daily about 2000 kilocalories' equivalent of food.

The world energy consumption of the entire world of six billion people...
By the way, the six billionth was born two days ago. Have you heard about that on the radio? 6.00000 billion people now on Earth is about four times ten to the 20 joules per year.
OFF
- Amerikában hol vannak a leghosszabb sípályák?
- Meszecsúszecben. :lol:

/OFF Elnézést!

Ha 3500 kilokalóriával számolnak, az azt jelenti, hogy az emberek nagy többségének nehéz fizikai munkát kell végeznie. Nem gondolom, hogy kalapácsvető vagy súlyemelő olimpiai bajnok lenne több milliárd ember. De mit jelent ez a nehéz fizikai munka? Fát vágni, szántani. Elvégre meg kell termelni azt a 3500 kilokalóriát, az ahhoz szükséges élelmiszert. Gépek pedig nem nagyon lesznek, hacsak a fúziós kísérletek nem járnak eredménnyel néhány évtizeden belül. Az óra ketyeg.
OFF
Ha már itt tartunk, feltétlenül szót kell ejteni az összeesküvés-elméletről is. Valamikor régen azt olvastam, hogy beteg nagyon gazdag emberek lefagyaszttatták magukat, amíg a gyógyszert fel nem találják. De közben elfogyott a pénzük, a hűtőt kikapcsolták, meghaltak. A gyógyszer azóta sem készült el. Felmerülhet a kérdés, hogy napjaink nagyon gazdag emberei esetleg tanultak az efféle hibákból, és eleve felkészülnek a szűkös időkre. Elképzelhető, hogy már építik a falakat, gyűjtik az olajat maguknak. Hogy, hogy nem, hirtelen eltűn a becsült olajkészlet jelentős része. Talán valakik bespájzoltak. És várhatóan valami kettéosztott társadalom van készülődőben: a falon belül a szupergazdagok, és akik kiszolgálják őket; a falon kívül pedig a világ többi része.
/OFF Elnézést!

Avatar
Várhegyi Márton
*
*
Hozzászólások: 842
Tartózkodási hely: Magyarország
Kapcsolat:

Alternatív kvantumfizika (13545)

HozzászólásSzerző: Várhegyi Márton » 2011.02.27. 20:18

@zsolt68 (13386):
zsolt68 írta:Felrajzolunk egy periódusnyi szinuszt, aztán ugyanoda egy másikat kétszeres frekvenciával. Aztán részekre bontjuk függőleges vonalakkal, az egyik előjele alapján besatírozzuk a másikat. Megtaláljuk mindegyiknek a párját, és megállapítjuk, hogy a terület nulla.

Nem a terület nulla, hanem az integrál.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13553)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.28. 07:30

@Várhegyi Márton (13545):
Várhegyi Márton írta:Nem a terület nulla, hanem az integrál.
Jaj, ne menjünk bele középiskolás szintű bizonyításokba. (A végén az integrál lesz nulla, de ezt úgy lehet belátni, hogy a vonal fölötti terület pozitív, a vonal alatti negatív.)
Ott van mellette komplex vektoralgebrával egy rendes bizonyítás is, egyetemi szinten.
De ha ez sem lenne elég, isteni szinten is lehet bizonyítani: "bizony, bizony mondom, az integrál nulla, hidd el". ;)

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13576)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.02.28. 14:17

@zsolt68 (13553):
Es miert erdekes az, hogy ket kulonbozo szinuszhullam intergralja nulla?

Egyebkent erdemes kozepiskolas szinten irni (es nem ovodas es nem akademiai szakkollegiumi siznten).
Magyarul erthetoen es kozben precizen.

Felrajzolunk egy periódusnyi szinuszt, aztán ugyanoda egy másikat kétszeres frekvenciával. Aztán részekre bontjuk függőleges vonalakkal, az egyik előjele alapján besatírozzuk a másikat. Megtaláljuk mindegyiknek a párját, és megállapítjuk, hogy a terület nulla.


Egy besatirozhato terulet nem nulla. Negativ terulet nincs.

Az sem vilagos, hogy az egyik szinuszhullam fuggoleges vonalaibol vonod ki a masikat, vagy egy szinunszhullamon belul a pozitiv es negativ ertekeket allitod parba.

Es foleg: az egesznek mi a mondanivaloja, miert irtad ezt le?

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13584)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.02.28. 15:35

@Gábor (13473):
Gábor írta:senki nem is fogadja el bizonyítható eredetűen a létezését - egészen addig amíg CERN-ben vagy máshol meg nem találják. Mellesleg a LHC nem (csak) a Higgs-bozon miatt építették.
Nekem úgy tűnik, hogy hallgatólagosan mégis elfogadták nagyon sokan, és a Higgs-bozon létére alapozva fejlesztik tovább az elméleteiket, írják az egyenleteiket. Immár negyven éve. Na most az a helyzet, hogy ha esetleg kiderül, hogy mégsincs Higgs-bozon, akkor több évtizedes munkát ki lehet dobni az ablakon. Persze kétlem, hogy ezt meg fogják tenni. Először megpróbálnak majd megmenteni (átmenteni) egy csomó dolgot. Tulajdonképpen már olvastam olyan elképzelésekről, hogy Higgs-bozon nélkül is működhet a Higgs-mechanizmus. Kitalálnak majd újabb szimmetria sertéseket. És ha netán az egész koncepció mégis alapjaiban rossz, azt csak további évtizedek múlva veszik észre.
Persze vannak alternatívák, például a húrelmélet. Bár ott meg a láthatatlan extra dimenziókkal van a baj. Azoknak a létezését kellene bizonyítani. A húrelmélet hívei persze bizonyíték hiányában is írják az egyenleteiket, készítik a húrelmélet különböző változatait. De előbb vagy utóbb nekik is szükségük lesz bizonyítékra, mert anélkül csupán légvárakat építenek differenciálegyenletekből.
Akárhogy is, a Higgs-bozonnak és a húrelméletnek is flogiszton szaga van.

De ha itt a valóságos 3D-ben próbálok hullám megoldást keresni, akkor rám támadnak azok az emberek, akik egyébként a ráolvasásban és a hatóanyag nélküli gyógyszerekben tudományos alapon nem hisznek.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13615)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.03.01. 00:59

@zsolt68 (13584): A mondatom minden egyes szavának jelentősége van. Senki nem is fogadja el bizonyítható eredetűen a létezését - egészen addig amíg CERN-ben vagy máshol meg nem találják. Mellesleg a LHC nem (csak) a Higgs-bozon miatt építették. Persze, a senki tág fogalom, én az aktív fizikusok 99%-ra gondolok, (1% holdkóros.) Egyáltalán nem érted miért feltételezik a Higgs-bozont, és azt sem, hogy tudomány mindig egy elgondolással kezdődik (nem állítással). Ez az elgondolás jelen esetben 99% megalapozott, csak egyelőre nincs kézzelfoghatóan bizonyítva. Higgs-bozon nélküli elemi részecskék leírására is rengeteg - több évtizedes "tanulmányok" vannak. Az, hogy valamelyiket - jelen esetben a Higgs-bozont - valószínűbbek tartjuk, még nem fogja azt jelenteni, hogy az is. Ezért kell kutatni. De ezt az egészet nem kellet volna leírnom, ha tudnád mi az a Higgs-bozon és miért feltételezik a létezését, ezt a történelem órát bepótolnád? Ne mindig mindent én rágjak a szádba... na.

A húrelmélet nem alternatívája a Higgs-bozonnak, és nem alternatíva - egy lehetséges forgatókönyv az elemi részecskék táblázatának magyarázatára - a sok közül. Az elemélt szerint a dimenziók nem láthatatlanok hanem kicsik, szabad szemmel nem láthatók. Pl.: egy kötéltáncosnak a kötél egy dimenziós, egy bolhának 3 mert körebe tud rajta menni - olyan kicsi, hogy nem látod, persze ez most csak egy példa - semmi köze a valósághoz.

zsolt68
Hozzászólások: 442
Tartózkodási hely: Budapest

Alternatív kvantumfizika (13620)

HozzászólásSzerző: zsolt68 » 2011.03.01. 08:28

@Gábor (13615):
Gábor írta:tudomány mindig egy elgondolással kezdődik (nem állítással)
Jó. (Kivéve, amikor egy tapasztalással kezdődik, amit meg akarnak magyarázni. Épp a kvantumfizikában van rengeteg ilyen. Korábbi - hétköznapi - tapasztalatoknak ellentmondó kísérleti eredmény, ami magyarázatra vár. Sajnos nekem az nem elég, hogy "azért mert csak", meg hogy "a világ ilyen". Éppen ezért van nekem is egy elgondolásom.)
Gábor írta:az aktív fizikusok 99%-ra gondolok, (1% holdkóros.)
Szerintem meg a fizikusok többsége hallgatólagosan elfogadta a Higgs-bozon létezését, és a kisebbséghez tartoznak az alternatívák rajongói.
Gábor írta:ha tudnád mi az a Higgs-bozon és miért feltételezik a létezését, ezt a történelem órát bepótolnád?
A fizikusok többsége a Standard Model rajongói táborába tartozik. És azért ugrottak rá a Higgs-elméletre, mert nagyon várják egy ellentmondás feloldását. Ugyanis a Standard Model szerint a részecskéknek nincs tömegük, ami eléggé bosszantó módon ellentmond a hétköznapi tapasztalatoknak.
Gábor írta:A húrelmélet nem alternatívája a Higgs-bozonnak
Nekem pedig úgy tűnik, hogy a húrelmélethez nem kell Higgs-bozon. Abban igazad van, hogy a húrelmélet nem helyettesíti a Higgs-bozont; ilyen értelemben nem alternatívája. Inkább a nagy és hihetetlenül bonyolult Standard Model alternatívája. Persze nem sokkal kevésbé bonyolult, de még nem látjuk a végét, még nincs kész.
Gábor írta:Az elemélt szerint a dimenziók nem láthatatlanok hanem kicsik, szabad szemmel nem láthatók. Pl.: egy kötéltáncosnak a kötél egy dimenziós, egy bolhának 3 mert körebe tud rajta menni
Láttam azt az ismeretterjesztőt, ahol a hangya mászott a sodronykábelen.
Egyébként az én elméletem nagyon hasonlít a húrelmélethez, de nincs szükségem extra dimenziókra. Csak még nem tudtam bizonyítani. Mellesleg Higgs-bozonra sincs szükségem, mert a részecskék a tömegüket a speciális relativitáselméletből merítik.

@vaskalapos (13576):
vaskalapos írta:Es miert erdekes az, hogy ket kulonbozo szinuszhullam intergralja nulla?
Es foleg: az egesznek mi a mondanivaloja, miert irtad ezt le?
Kezdjük az elején. Gondom van a kvantumfizika néhány állításával és néhány magyarázatával. Néhol a magyarázatokkal vagyok elégedetlen, néhol pedig az állításokkal vitatkozok.
A szinuszos bizonyítás a Fourier-transzformációhoz kell. Arra pedig azért van szükség, mert kételkedek abban, hogy a világ alapvetően kvantált. Azt próbálom bebizonyítani, hogy nem az elektromágnesesség kvantált, hanem csupán az atomi fényforrások működnek "digitális" üzemmódban.
A számításokat pedig Gábor követelte, hogy ne csak hasonlatokkal és metaforákkal érveljek.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13637)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.03.01. 13:22

@zsolt68 (13620): A tapasztalat nem a tudomány része, a tapasztalod becsaphat. Pontosítsuk, a tudományos megfigyelés a tudomány része. Így értelemszerűen a tudományban olyan sincs, hogy hétköznapi tapasztalat - bármit is érts alatta.
Szerintem meg a fizikusok többsége hallgatólagosan elfogadta a Higgs-bozon létezését, és a kisebbséghez tartoznak az alternatívák rajongói.
Már említettem, hogy rengeteg olyan (megalapozott) számítás van, amiben a Higgs-bozon nem létezik. Hogy mégis miért feltételezik a létezését? Miért ez az elfogadhatóbb a sok számítás közül? Vagy mi az a Higgs-bozon? Na ennek kellene utána járnod, sokadszorra kérve már ezt... és úgy látszik a húr-elmélet, meg standard modellt sem érted. Nos házi feladat utánajárni. Ha ennyire tudományosat akarsz játszani akkor kezd el a kutatást ezzel, különben ezentúl lustának, és tudománytalannak foglak tartani. Jogosan.

Húr-elmélet
Az elmélet szót kicsit boncolgassuk. A tudományos elmélet nem képzelgést, vagy hétköznapi értelemben elmélkedést jelent. Röviden (és egyszerűen) megfogalmazva a tudományos elmélet a jelenségek tényszerű leírása matematika elmézéssel, és új jelenségek előrejelzésével. Persze ennél kicsit bonyolultabb, hogy mi az elmélet. Ezt olvasd el: link., meg ezt link..


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég

cron