Alternatív kvantumfizika

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

Alternatív kvantumfizika (13669)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.03.01. 23:27

@zsolt68 (13620):
"A fizikusok többsége a Standard Model rajongói táborába tartozik. És azért ugrottak rá a Higgs-elméletre, mert nagyon várják egy ellentmondás feloldását. Ugyanis a Standard Model szerint a részecskéknek nincs tömegük, ami eléggé bosszantó módon ellentmond a hétköznapi tapasztalatoknak."

Ezaz egesz "Higgs adja a tomeget" dolog meglehetosen tul van miszticizalva. Pusztan ennyirol van szo: (Vigyazat, matematika jellegu reszletek kovetkeznek)
A reszecskefizikaban a legsikeresebb modellek terelmeletek. Egy terelmeletet a "hatas" megadasaval lehet definialni.
Pl igy (legbutitott valtozat):
S= m^2 Phi^2 + egyeb tagok
Ez egy olyan reszecsket irna le a Phi ter segitsegevel, aminek a tomege m.
A Standard modellben tobb reszecske is van, es ezert sok Phi ter. A terek kozott csatolas van, pl. ilyen tagokkal:
S_csatolas = g * Phi_Higgs * Phi_elektron ^2 ( g az csatolasi allando)
Namost ez pont ugy nez ki mint a tomegtag, csak m^2 helyett g * Phi_Higgs all. Az hogy a higgs addja a tomeget, vagy pusztan van tomeguk, csak azert erdekes, mert az elobbi esetben a modell sokkal elegansabb lesz, kicsivel kevesebb esetleges parametertol fog fuggeni.
( mert elso esetben csak a g_Higgs-elekront kell megadni, masodik esetben g_Higgs-elektront es a tomeget is)
Ebbol nem kovetkezik hogy a Higgs az "isten reszecske" "mindenhol ott van" "a legfontosabb reszecske". stb.

A fizikusok nem rajonganak modellekert. A Standard modellt nem veletlenul hivjak Standard modellnek. Ez a legsikeresebb a kiserletek leirasaban es elorejelzeseben.

"Szerintem meg a fizikusok többsége hallgatólagosan elfogadta a Higgs-bozon létezését, és a kisebbséghez tartoznak az alternatívák rajongói."

Egyetlen fizikus sem fogadta el a Higgs bozon letezeset. (Holdkorosok leszamitva) Amit elfogadtak, az az, hogy erdemes keresni.

"Egyébként az én elméletem nagyon hasonlít a húrelmélethez, de nincs szükségem extra dimenziókra. Csak még nem tudtam bizonyítani."

Nagyon ugy tunik hogy neked havany lila gozod sincs arrol hogy miert kell a hurelmeletben extra dimenzio, es hogy hogy lehet ezt latni vagy bizonyitani.

"Mellesleg Higgs-bozonra sincs szükségem, mert a részecskék a tömegüket a speciális relativitáselméletből merítik."

A Higgs bozonra csak elegancia szempontbol van szukseg. Siman lehet a reszecskeknek a higgstol fuggetlen tomegtagjuk, semmilyen szimmetria nem zarja ki*. Akkor legfeljebb 20 helyett 40 szabad parameter lesz a Standard modellben, na bumm.

"mert a részecskék a tömegüket a speciális relativitáselméletből merítik."

Itt valamit biztos felreertesz.

"Arra pedig azért van szükség, mert kételkedek abban, hogy a világ alapvetően kvantált. Azt próbálom bebizonyítani, hogy nem az elektromágnesesség kvantált, hanem csupán az atomi fényforrások működnek "digitális" üzemmódban. A számításokat pedig Gábor követelte, hogy ne csak hasonlatokkal és metaforákkal érveljek."

Es teljesen jogosan. Amig csak ilyen bugyuta mesecskekkel jossz, kirohogesnel ne szamits jobbra. Ha csak egyetlen kiserlet tudsz, ahol a te modelled valamilyen mennyisegre a jelenleg ismert legjobb modellnel pontosabban josol, akkor publikald le! Vagy ha kiserlet nelkul tudsz egy olyan konstrukciot adni, ahol valamilyen hataresetben megkapod a mai fizikat, publikald le! (pl. Relativitaselmelet , kis sebessegek -> klasszikus fizika) Ehhez persze az kell hogy ne legyen az elmeletednek ellentmondo kiserleti eredmeny. Ha kelloen plauzibilisnek fogjak talalni akkor kiserleteket fognak epiteni, hogy leteszteljek az elmeletedet

"Nekem pedig úgy tűnik, hogy a húrelmélethez nem kell Higgs-bozon. "

A hurelmeletet ugy kepzeld el, mint egy magas energian ervenyes modell, aminek alacsony energias kozelitese a Standard modell, Higgsel vagy anelkul.

"Láttam azt az ismeretterjesztőt, ahol a hangya mászott a sodronykábelen."

Aha, akkor te most mar biztosan hurelmeleti autoritas vagy. :))

"Nekem úgy tűnik, hogy hallgatólagosan mégis elfogadták nagyon sokan, és a Higgs-bozon létére alapozva fejlesztik tovább az elméleteiket, írják az egyenleteiket. Immár negyven éve. Na most az a helyzet, hogy ha esetleg kiderül, hogy mégsincs Higgs-bozon, akkor több évtizedes munkát ki lehet dobni az ablakon."

Mit kellene kidobni es miert? Utolag ugy tunhet, hogy felesleges kiszamolni hogy a flogiszton elmelet mit josol a hovezetesre, de vedd eszre, a kiszamolas nelkul nem fogod tudni eldonteni, hogy nem-e az a jobb modell.

Mar most is van egy csomo alternativa a Standard modell helyett. Amig kiserletileg nem tudunk donteni, addig gyartjuk az elmeleteket, amiket a kiserlet megerosit vagy elvet.

"És ha netán az egész koncepció mégis alapjaiban rossz, azt csak további évtizedek múlva veszik észre."

Ezt rossz hozzaallas. Pl. mondhatod, hogy a Newton egyenlet alapjaiban rossz, mert kvantummechanika van helyette. Ez melyebb szinten igaz, de csak akkor ha tudsz olyan kiserletet epiteni, amivel ezt kimutatod. A Newton egyenlet egy hasznos dolog, aminek mar megismertuk a korlatait. Az hogy valami alapvetoen rossz, az en szotaramban azt jelentene, hogy semmit sem tud leirni vagy josolni. A Standard modell nem a vegso elmelet, es most eppen azon dolgozunk, hogy megismerjuk a hatarait. Az mar most biztos, hogy nem alapjaiban rossz modell.

"De előbb vagy utóbb nekik is szükségük lesz bizonyítékra, mert anélkül csupán légvárakat építenek differenciálegyenletekből."

Jajjaj, hol van mar az. Azota eleg sokat fejlodott a matematika.

@Gabor:

Az azert vicces hogy pont a hurelmeletet hozod fel, mint a jelensegek tenyszeru leirasat. :))
A hurelmeletnek jelenleg az egvilagon semmi koze nincs semmifele kiserleti eredmenyhez. Inkabb csak egy erdekes matematikai konstrukcio.

* kiveve a W es Z bozonoknak, ahhoz tenyleg kell a Higgs.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára alagi 2012.07.08. 01:15-kor.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13672)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.03.02. 08:55

@alagi (13669):
Az azert vicces hogy pont a hurelmeletet hozod fel, mint a jelensegek tenyszeru leirasat. :)) A hurelmeletnek jelenleg az egvilagon semmi koze nincs semmifele kiserleti eredmenyhez. Inkabb csak egy erdekes matematikai konstrukcio
Így van, de itt nem is a húr-elméletről meg a többiről van szó. Masszív ismerethiánya van, és nem biztos, hogy húr-elmélettel kellene kezdeni az ismertterjesztést egy olyan embernél aki a tömeget megszorozza a gravitációs állandóval (nem viccelek, nézd meg az Egyéb/Mi a lényeg? topicot), és egy köröket rajzoló sz.t.programara azt állítja az a hintamanőver. Helyette tanulni nem tudsz, alapozni kell, és nem a húr-elmélettel kellene kezdeni - hanem pl.: az elmélettel, meg középiskolai fizikával. Hátha maga is rájött volna erre... Sok értelem nincs leírni neki ilyen ismertterjesztő formában, mert most azt hiszi leírtad mi az a húr-elmélet, és bele fog kötni. Csak szólok.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Gábor 2011.03.02. 12:01-kor.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13676)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 11:04

Üdvözlet minden szkeptikusnak!

Azoknak is akik úgy hiszik, hogy a tudomány jelen állapotának védelmezői és azon szkeptikusoknak is, akik annak a biztos és ismerjük el, megalapozott tudatában leledzenek, hogy a másik oldal birtokában sincs a bölcsek kövének még csak a szikrája sem, így a tiszta logika szerint pusztán paradoxon az alapállásuk.

Miután senki sem rendelkezik az "Isteni tudással", ezért egyik fél sem állíthatja magáról azt, hogy ők jogosan védelmezik a helyes vagy valós tudást.

Beleolvasgattam a posztokba, a topic-okba. Sok érdekes meglátással, néhol meggyőződésnek tűnő vad vitával találkozva én jobbnak látnám, ha a kételkedés jogát egyaránt tiszteletbe tartaná mindenki.

Ebben a helyzetben úgy gondolom, hogy csak a konstruktív beszélgetésekkel lehet paradoxon mentessé tenni a kétkedés természetes igényét.

A kvantumvilág eddig felismert vagy felismerni vélt törvényeiről, törvény szerűségeiről a számos konkurens modellt látva az a benyomásom alakult ki, hogy a legalapvetőbb kérdések tisztázása nélkül épültek fel a jelenleg közkézen lévő modellek.

Adva van a tömeg, és az energia fogalmai.. De mit is nevezünk tömegnek? És mi az energia?

Tud valaki ezekre a kérdésekre korrekt, logikusan igazolható válaszokat adni?

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

Alternatív kvantumfizika (13681)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.03.02. 13:23

@Gézoo (13676):
Üdv!
Mondjuk Astrojan, vagy Cseppkő, esetleg Zsolt68. :lol:
Bocs!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13684)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 13:34

Üdv.
Oké, akkor módosítok, mert úgy tűnik, hogy túl nagy feladat lenne a válasz.
Kezdjük a tömeggel. Jellemezzük a tömeget. Mindenkinek érdekel a tömegről alkotott képe.

Csupán annyit kérek, hogy röviden, tömören, és csak logikus érvekkel alátámasztott legyen az a kép, vélemény.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13685)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.03.02. 13:41

@Gézoo (13684): Te nem az a Gézoo vagy akit az index fórumán is olvashattunk? Csak mert akkor felesleg ilyen köröket járni, mert ez esetben ismerjük az álláspontodat. Írd le az elméleted, és megbeszéljük, de ne játszunk már óvodát, hogy ki tudja ez, meg azt.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13687)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 13:57

@Gábor (13685):
Üdv Neked Gábor! Igen, én Gézoo vagyok. Én személy szerint szkeptikus vagyok minden logikátlan törvénnyel kapcsolatban, attól függetlenül, hogy az honnan származik. Akár a hivatalosnak nevezett tudomány képviselőinek hite szerinti, akár az ezen "hivatalos" tudománytól eltérő vélemény.

Azt mondod, hogy "Csak mert akkor felesleg ilyen köröket járni, mert ez esetben ismerjük az álláspontodat. "
Nos, én erősen szkeptikus vagyok ebben a tekintetben is. Kételkedem abban, hogy ismernéd az álláspontomat.

Egyébként pedig nem felesleges kör az alapok tisztázása.

Arról már nem is szólva, hogy nem azt kérdeztem, hogy ki-mit-tud.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13688)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.03.02. 14:13

@Gézoo (13687): Olvasni még tudok, leírtad az indexen az álláspontodat vagy nem? Ha nem, akkor nosza rajta, itt megteheted. Én, és a szkeptikusok a tömegről, energiáról ugyanazt gondoljuk mint az aktív fizikusok többsége. Nincs más, "alternatív" véleményünk, úgyhogy nem tudom mit szeretnél (szájbarágást? - azt tőlem biztos nem). Az alapok meg fent vannak a neten is, két perc google ha ennyire nem tudod a választ a kérdésedre.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13689)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 14:31

@Gézoo (13687):
Indulj ki abbol, hogy semmit nem tudunk, fejts ki az allaspontod - ha akarod.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13690)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 14:35

@Gábor (13688): Tehát úgy tartozol a szkeptikusok közé, hogy nem vagytok szkeptikusok, azaz "tömegről, energiáról ugyanazt gondoljuk mint az aktív fizikusok többsége". - Ez paradoxon.

Ha valóban szkeptikusok lennétek, akkor kételkednétek az Isteni tudás birtoklásának lehetőségében.
Azaz ezzel kételkednél az aktív fizikusok többsége által elfogadott elvekben is.
Az egy másik érdekesség, hogy nem értem az ellenséges hangvétel okát. Miért vagy ellenséges?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13691)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 14:41

@vaskalapos (13689): Nos, én inkább abból indulnék ki, hogy mindenkinek, így nektek is van valamilyen képetek a tömegről. Arra vagyok kíváncsi, hogy mennyire tér el ez a kép a bennem élő képtől.
A tömegnek két jellegzetes tulajdonságát tapasztaltam eddig.
Az egyik a gyorsulással szembeni ellenhatása.
A másik a gyorsulások hatására történő energia kisugárzása, ill. ennek az inverz folyamata az energia elnyelés hatására létrejövő gyorsulása.

Van más ismert tulajdonsága is a tömegnek?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13692)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 14:53

@Gézoo (13691):
Miert vagy kivancsi?
Nem mindegy neked, hogy en mit gondolok a tomegrol?

Szerintem sotetlila szinu, es puha, mint az agyag.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13693)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.03.02. 14:54

@Gézoo (13690): Ha jól sejtem, te nem ugyanazt érted a Tudományos Szkepticizmus alatt, mint a a szakirodalom. Akkor nézzük csak: Bemutatkozás, a wikipédia szerint, illetve Szkepszis és "szkepszis". Mi ezt a szkepticizmust képviseljük.

Tudományos szkepticizmus – tudományos vagy gyakorlati állásfoglalás, amelyben valaki az olyan állítások valóságosságát kérdőjelezi meg, amelyek nincsenek a tudományos módszer szerint igazolva.

Nem vagyok ellenséges.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gábor 2011.03.02. 14:57-kor.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13694)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 14:55

@Gézoo (13691):
A másik a gyorsulások hatására történő energia kisugárzása


Milyen sugarzas? A GM cso nem jelez amikor gyorsitok az autommal.

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

Alternatív kvantumfizika (13695)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.03.02. 14:56

@Gézoo (13691):
A másik a gyorsulások hatására történő energia kisugárzása,

Milyen energia milyen kisugárzása?
Vaskalapos!
Bocs, ua. böki a szemünk? Én késtem.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13696)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 15:10

@Gábor (13693): A helyzet az, hogy a módszertan megállapodás alapú volta aláássa a tudományos módszertant azáltal, hogy nem zárt logikai rendet követel meg, hanem megállapodást, az egymást tudósnak elfogadott tekintélyek között. De rendben, hagyjuk a filozófiát.. arról, hogy a szkepticizmus mennyire paradox. Immanuel Kant óta nem dőlt el ez a vita. Gondolom, hogy nem mi fogjuk lezárni.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13697)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 15:17

@vaskalapos (13694):
@Gézoo (13691):
Nem tudok olyan tömegről amelynek ne lenne része vagy egésze töltéssel rendelkező részecske. Ezzel szintén nem tudok olyan tömeg által végzett-végeztetett gyorsulásról sem, amely energia kibocsájtás nélküli lenne.
Annak pedig, hogy GM csővel, a szemünkkel, GSM telefonnal, vagy piruló grill-csirkével "detektáljuk" ezeket a gyorsulások hatására létrejövő energia kisugárzásokat, feltételezem nincs sok köze a jelenség létéhez.
Jól értem a kérdéseiteket? Szerintetek a gyorsulásra kényszerített töltéssel rendelkező részecskék nem sugároznak fotonokat?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13698)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 15:49

@Gézoo (13697):

Mit sugaroz az autom, ha gyorsitok, es hogyan merheto?

nem " megállapodást, az egymást tudósnak elfogadott tekintélyek között " hanem megfigyeles, kiserlet, meres

Azt allitod, a gyorsulo tomeg sugaroz.
Az atomnak van tomeg, ugye nem vitatjuk.
Gyorsitok.
Mutasd a sugarzast. Csak akkor fogadom el a jelenseget, ha megfigyeles, kiserlet, meres az amivel alatamasztod.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13699)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.03.02. 16:03

@Gézoo (13696): A tudományos módszertan, nem több mint filozófiai elemzése a tudomány módszernék és gondolkodás módjának. Ennek a módszernek sok alapja van (megfigyelés, kísérlet, merés), ami nem megállapodás kérdése, hanem megértésé.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13700)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 16:03

@vaskalapos (13698): Az autód sugárzására is kitérhetünk. Csak előbb kérlek áruld el, hogy "eladásra vagy vételre üljem meg a lovat"?
Csak azért kérdezem, mert a téves kijelentésed alapján, amely szerint:" hanem megfigyeles, kiserlet, meres" - számomra úgy tűnik, mintha a hivatásos szkeptikusok közé sorolnád magadat.
Ha valóban így lenne, akkor pedig nem kérnél tőlem bizonyítást-igazolást a hivatalos tudomány által alaptételnek kikiáltott alapfogalom tekintetében.
De természetesen mint mindenki, ebben is, én is tévedhetek.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13701)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 16:17

@Gábor (13699): Eljátszadozhatunk a kijelentésekkel. Igaz, a kijelentések alátámasztás nélkül nem sokat érnek. Akár vehetjük példának Einstein elméleteit. A fény sebességére, tulajdonságaira építette elméletét.
A mai aktív fizikusok döntő többsége elfogadja a relativitás elméletet a posztulátumainak kísérleti igazolása nélkül.
Azaz a ma fizikájának a legalapvetőbb alap elmélete úgy képezi a modern tudomány alapját, hogy nem lett igazolva,
- se egyértelmű, mással nem magyarázható megfigyeléssel,
- se kísérlettel,
- se méréssel.
Pusztán megállapodással foglalta el a helyét. Ezzel a kijelentésedet cáfolja például éppen a relativitáselmélet elfogadottsága.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13702)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.03.02. 16:33

@Gézoo (13701):
Eljátszadozhatunk a kijelentésekkel. Igaz, a kijelentések alátámasztás nélkül nem sokat érnek.
Nem játszani kell, hanem megérteni. A kommunikáció alapja az, hogy a szavak, kifejezések, fogalmak alatt ugyanazt értsük. Én erre törekszem amikor beszélgetünk, te mire? Játékra a szavakkal?
Akár vehetjük példának Einstein elméleteit. A fény sebességére, tulajdonságaira építette elméletét. A mai aktív fizikusok döntő többsége elfogadja a relativitás elméletet a posztulátumainak kísérleti igazolása nélkül.Azaz a ma fizikájának a legalapvetőbb alap elmélete úgy képezi a modern tudomány alapját, hogy se egyértelmű, mással nem magyarázható megfigyeléssel, se kísérlettel vagy méréssel. Pusztán megállapodással foglalta el a helyét.Ezzel a kijelentésedet cáfolja például éppen a relativitáselmélet elfogadottsága.
A tudománynak, és így a fizikának sem az elfogadás, hanem bizonyítékok, vagy bizonyítás az alapja. Amit megfigyeléssel, kísérlettel, meréssel lehet igazolni. Ez a tudomány módszerre, ennek segítségével a relem helyességére is számtalan igazolás van, így elfogadni szükségtelen.
- se egyértelmű, mással nem magyarázható megfigyeléssel,
- se kísérlettel,
- se méréssel.
Pusztán megállapodással foglalta el a helyét. Ezzel a kijelentésedet cáfolja például éppen a relativitáselmélet elfogadottsága.
Tévedsz.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gábor 2011.03.02. 18:10-kor.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13703)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 16:41

@Gézoo (13700): Az autód sugárzására is kitérhetünk.
Nosza rajta.

Csak előbb kérlek áruld el, hogy "eladásra vagy vételre üljem meg a lovat"?
Ahogy akarod, csak ne tul magasra, mert onnan nagyot lehet esni.

Csak azért kérdezem, mert a téves kijelentésed alapján, amely szerint:" hanem megfigyeles, kiserlet, meres" - számomra úgy tűnik, mintha a hivatásos szkeptikusok közé sorolnád magadat.
nem sorolom magam sehova es senkik koze.
"Vagyok, mint minden ember: fenség,
Északfok, titok, idegenség,
Lidérces messzefény..."

Ha valóban így lenne, akkor pedig nem kérnél tőlem bizonyítást-igazolást a hivatalos tudomány által alaptételnek kikiáltott
alapfogalom tekintetében.

Nem emlekszem, hogy a "hivalalos tudomany" azt allitana, hogy az autom sugaroz, ha gyorsitok, plane nem, hogy ez alapfogalom lenne, de miert ne lehetne bizonyiast igazolast kerni barmilyen allitasra, meg akkor is, ha az osszhangaban van jelenlegi tudomanyos ismereteinkkel?
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára vaskalapos 2011.03.02. 16:42-kor.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13704)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 16:42

@Gábor (13702): Azt mondod:"a relem helyességére is számtalan igazolás van"
Nos, szkeptikusként arra kérlek, hogy a számtalan, mással nem magyarázható igazolásból említs meg hármat.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13705)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 16:45

@vaskalapos (13703): Nos, ha tényleg nem vagy ezzel tisztában, akkor javaslom nézz utána.
Kezdésként izzíts fel egy fémtárgyat, például azt amelyiket a "villanykörtébe" ezen izzítás céljára helyeztek el. Majd ennek fényénél nyiss ki egy fizika tankönyvet a töltéssel rendelkező részecskék gyorsulásairól szóló résznél.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13706)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 16:56

@Gézoo (13705):
Ne pimaszkodj.
Konkret konyv, konkret lapszam, be is scannelheted, vagy idezheted.

Amugy meg te vegyel elo barmilyen fizikakonyvet, es majd ha megtalalod, ahol arrol van szol, hogy az en autom sugaroz amikor gyorsit, akkor gyere vissza.
Addig alaptalan allitasod log a levegoben.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13707)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 16:57

@Gézoo (13704):
@Gábor (13702): Azt mondod:"a relem helyességére is számtalan igazolás van"
Nos, szkeptikusként arra kérlek, hogy a számtalan, mással nem magyarázható igazolásból említs meg hármat.


Nos, ha tényleg nem vagy ezzel tisztában, akkor javaslom nézz utána.
Kezdésként izzíts fel egy fémtárgyat, például azt amelyiket a "villanykörtébe" ezen izzítás céljára helyeztek el. Majd ennek fényénél nyiss ki egy fizika tankönyvet ....

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13708)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.03.02. 17:08

@Gézoo (13704): fényelhajlás, gravitációs lencsék, GPS, mezonok, nagy sebességgel haladó részecskék tömegnövekedése, gravity Probe A, PSR 1913+16 jelű kettős pulzár, PSR J0737-3039A/B, fekete lyuk, Merkúr... stb.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13710)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 17:17

@vaskalapos (13706): :) Ezek szerint te tényleg nem vagy ezzel a kérdéssel tisztában..
Oké: Az irodalom amelynek elolvasása segít a problémádon (a sorrend véletlenszerű, pá lap a sok közül):
http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/fiz2b/node16.html
http://www.fat.bme.hu/student/pub/Fizika%20K2A/feny_bk.pdf
http://titan.physx.u-szeged.hu/~benedict/3_bohrelmelet.pdf
"Maxwell-elmélet" "A 19. század elejétől a fényt, az elektromosságot és a mágnességet egy egységes elmélet, a Maxwell-elmélet írja le. Ez az elmélet azt is megmutatta, hogy a gyorsuló töltések elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, mely a fény sebességével terjed. " http://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let
http://hu.wikipedia.org/wiki/Maxwell-egyenletek

A többi megtalálod egyedül is a csapból is ez folyik..

Egyébként úgy érzem az a pimaszság, ha valaki ezek ismeretének hiányában pimaszkodónak nevezi a beszélgető partnerét!

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13711)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 17:20

@Gézoo (13710):

Az autom nem elektromos toltes.

A felsorolt hivatkozasok egyike sem szol az en automrol, mit gyorsitok.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13712)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 17:22

@Gábor (13708):
Melyikre gondoltál ezek közül?

Amire van más magyarázat:
fényelhajlás, gravitációs lencsék, GPS, mezonok, nagy sebességgel haladó részecskék tömegnövekedése, gravity Probe A, PSR 1913+16 jelű kettős pulzár, PSR J0737-3039A/B, fekete lyuk,

a "Merkúr".. pálya precessziójára gondoltál? Mert arra is van teljesen más magyarázat. Az értéke különben sem egyezik az Einstein relelm-féle értékkel.

Én csak három olyat kértem ami igazolja és más magyarázata nincs. Azt írtad "számtalan igazolás van"..
Akkor ezt a "számtalant" szó szerint értetted, azaz egyetlen egy sincs?

Ha mégis lenne legalább három a "számtalanból", akkor újból nagyon szépen kérlek sorold fel mind a hármat!

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13713)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 17:22

http://gezoo.fw.hu/

Mi viszont a számlálós -gyorsítós kísérletből tudjuk, hogy a térben halad a fény, a térhez relatívan c sebességgel.
Sajnos ezt a "térbeli" sebességet, korrekten nem tudjuk definiálni, jelenleg. Viszont hogy tudjuk, hogy a látszat ellenére nem rendszerünk két pontja, között halad a fény, még akkor sem ha úgy látszik. Így akár találhatunk megoldást a térben haladó fényhez relatív sebességek meghatározására.

Avatar
Várhegyi Márton
*
*
Hozzászólások: 842
Tartózkodási hely: Magyarország
Kapcsolat:

Alternatív kvantumfizika (13714)

HozzászólásSzerző: Várhegyi Márton » 2011.03.02. 17:25

@Gézoo (13710):

Vaskalapos azt írta, hogy: "Nem emlekszem, hogy a >>hivalalos tudomany<< azt allitana, hogy az autom sugaroz, ha gyorsitok, plane nem, hogy ez alapfogalom lenne"

Te pedig hoztál egy csomó irományt arról, hogy a gyorsuló töltött részecske elektromágneses sugárzást bocsát ki. Ezzel mindannyian tisztában vagyunk, de nem ez volt a kérdés. Légy szíves, arra hozz hivatkozást, hogy a gyorsuló atom (nem ion!) is elektromágneses sugárzást bocsát ki!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13715)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 17:25

@vaskalapos (13711):
Az autódról szól a gépkönyve vagy a szervizkönyve.. Ebben igazad van, abban a két könyvben nem írtak fizikáról. :)
Az autódban lévő töltéssel rendelkező részecskékről szólnak a linkek, Maxwell és a többiek.. Bocs, de elolvasni és megérteni nem tudom helyetted.. :(

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13716)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 17:26

@Várhegyi Márton (13714):

Bocs, nem atom, hanem az autom (a gepjarmuvem). ;-)

Avatar
Várhegyi Márton
*
*
Hozzászólások: 842
Tartózkodási hely: Magyarország
Kapcsolat:

Alternatív kvantumfizika (13717)

HozzászólásSzerző: Várhegyi Márton » 2011.03.02. 17:27

@vaskalapos (13716):

Végül is teljesen mindegy :)

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13718)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 17:29

@Gézoo (13715):

Az automnak nincs elektromos toltese (csak neha toltodik fel, es akkor megraz, amikor kiszallok, de azzal ez a toltes levezetodik).

De meggyozhetsz, ha tankonyvek helyett kiserletet, megfigyeselest mutatasz, hogy az autom sugaroz, ha gyorsitok.
Emelne az eszemcsere szinvonalat, ha megmondanad, hogy mifele sugarzasra gondolsz.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13719)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 17:43

@Várhegyi Márton (13714):
Az én soraimban így írtam: "Nem tudok olyan tömegről amelynek ne lenne része vagy egésze töltéssel rendelkező részecske"..
Ebben sem bozonról, sem bozon szerű rendezettségű atomokról, se Cooper párokról nem írtam.. bár igaz tömege van a semleges atomoknak is, és kétség kívül, ezen atomok gyorsulására is igaznak kellene lennie Maxwell egyenleteinek.
Miután az atomok egyes részeire eltérő módon hat a gyorsító hatás, a Maxwell egyenletek szerint ezen részek mint a mag és az elektronfelhő egyes elektronjai, külön-külön töltéssel rendelkező részecskék.
Tetejében ezen részecskék spinje külön külön nem egész számú, ezzel a Pauli-féle kizárási elvnek engedelmeskedniük kell. Ezzel viszont teljesül a Maxwell egyenletekkel leírt sugárzási feltétel.
Azaz kérésedre:"Légy szíves, arra hozz hivatkozást, hogy a gyorsuló atom (nem ion!) is elektromágneses sugárzást bocsát ki!" Az összes semleges fém vezető, többszörösen is a semleges "gyorsuló atom (nem ion!)" kategóriájába sorolható, az általuk kisugárzott "termikus zaj" ahogy nevezzük az elektrotechnikában ilyen eredetű.
Kívánod, hogy a magára hagyott fémes vezetők által kisugárzott termikus zajról is hozzak linket? Vagy elegendő az égboltra felnéznünk, ahol a semleges molekulák által kisugárzott kék szín képződik?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13720)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 17:50

@vaskalapos (13718): A mozgási sugárzások frekvencia tartománya a gyorsulások nagyságrendjéből adódóan 1 Hz és 1 nHz tartományba esik. A foton frekvencia számításának módja teljesen azonos a többi frekvenciához tartozó gyorsulás értékből való frekvencia számítással. A hőmozgások okozta gyorsulások 1-10kHz tartományú fotonokat állítanak elő.. A 10-40 kHz sávot a tengeralatti távközlésre használjuk.. Gondolom a többi frekvencia sávot már csak tanulhattad az iskolában..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13721)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 17:55

@vaskalapos (13713): :) Nagyon jó ez az idézet.. Bár tartalmilag filozófiai jellegű, de a lényeg benne van. Egyik megfogalmazási módja a fény haladásának. Sok van. Ezek közül ez csak egy. Ha tovább olvasgatod az írásaimat, akkor sokféle más definíció szerű megállapítást is találhatsz.. akár ezzel az idézettel éppen ellentétesnek ható értelműt is.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13722)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.03.02. 17:56

@Gézoo (13712):
Melyikre gondoltál ezek közül? Amire van más magyarázat:
Mindegyikre gondoltam, és van még. Persze, hogy van más magyarázat is, csak azok nem tudományos magyarázatok, vagy nem igazoltak.
Az értéke különben sem egyezik az Einstein relelm-féle értékkel.
Valóban? Ezek szerint vannak saját megfigyeléseid, ami nem egyezik a számolt értékkel. Mutasd!
Én csak három olyat kértem ami igazolja és más magyarázata nincs. Azt írtad "számtalan igazolás van"..
Akkor ezt a "számtalant" szó szerint értetted, azaz egyetlen egy sincs? Ha mégis lenne legalább három a "számtalanból", akkor újból nagyon szépen kérlek sorold fel mind a hármat!
Persze, mindig mindent lehet ignorálni, olyan nincs, hogy valamire ne legyen más magyarázat - jó reggelt! Pl.: villám = elektromágneses kisülés más magyarázat szerint Zeusz a villámokat szóró isten, megint másik szerint földönkívüli lények hajtóműsugara. Hagyjuk ezt, jó? Magyarázat, vagy magyarázkodás helyet próbáljunk ki valami egészen mást... mondjuk a tudományt? Ami megfigyel, kísérletezik, mér.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Gábor 2011.03.02. 18:01-kor.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13724)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 18:00

@Gézoo (13720):

Meggyozhetnel, ha tankonyvek helyett kiserletet, megfigyeselest mutatsz, hogy az autom sugaroz, ha gyorsitok.
Emelne az eszemcsere szinvonalat, ha megmondanad, hogy mifele sugarzasra gondolsz.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13727)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 20:18

@Gábor (13722):
Na jó, ha mindegyikre, akkor vegyük őket sorra:
"fényelhajlás, gravitációs lencsék,": A fény definiálása hiányában nem állítható, hogy a nem definiált fényre hatással lehetne a "relelm" téridő görbület elve.
Egyébként is a fény speciel számos esetben elhajlik, ott is ahol nincs gravitációs téridő görbület.

"GPS," : A GPS holdak fedélzeti óráinak gyorsult ütemű járása ellentétes elvű a specrellel, és bár igaz, hogy az áltrel téridő görbülete által "jósolt óra gyorsulással" mutat némi hasonlóságot, de ugyanakkor igaz az is, hogy bármilyen elektromágneses jelnek ugyanilyen mértékű a frekvencia driftje a gravitációs térerősség függvényében.
Mindezek tetejében az óraként alkalmazott eszköz szerkezetének függvénye.
Szélsőséges példaként a lengő tömeg alapú óraszerkezetek mindegyikével ellentétes előjelű az összefüggés a gravitációs térerősség nagysága és a szerkezet járási üteme között. (Lásd lengő nyelves falióra, kvarc óra stb.)

"mezonok,": Na ez már lehetne.. Csak nem mezonok, hanem müonok. És az a szépséghibája az "idődilatációnak", hogy a müon sebességénél a rel. Doppler szerint a gravitációs térerősség sokszorosa a közel c-vel haladó müon számára mint, a termikus sebességű felszíni müonok számára.
A rel. Doppler a "relelm"-től független, megfigyelésekkel igazolt jelenség. Így a müon élettartam növekedésének okára szintén van kísérletileg igazolt olyan ok ami a "relelm"-től független.
Ha még a "relelm" is igaz lenne, a müon-ra, akkor az összes müonnak el kellene érnie a felszínt.

"nagy sebességgel haladó részecskék tömegnövekedése," azaz a tehetetlenség növekedése.. Nos, semmi köze a "relelm"-hez, Newton törvény. Így se nem igazolja, se nem cáfolja a "relelm"-et..

"gravity Probe A,": mint fentebb.. a maser működés természetesen eltérő a környezetben eltéréseket okoz.
Persze, hogy ezt az eltérést a gravitációs térerősség megváltozása, vagy más tényező okozta, arra nincs bizonyíték.

"PSR 1913+16 jelű kettős pulzár":"Az 1974-ben felfedezett PSR 1913+16 jelű pulzár 59 ms periódussal ismétlődő rádiójeleinek alapos elemzéséből rövidesen kiderült, hogy a gyorsan forgó neutroncsillagnak van egy körülbelül másfél naptömegű kísérő csillaga, amellyel 7,75 óránként megkerülik egymást. A pulzár rádiójeleinek közel egy évtizedes megfigyelése során a jelek változásából három különböző relativisztikus effektus nyomát is megtalálták, amelyek egyike a keringési periódus kismértékű, folyamatos csökkenése volt. Ennek eredményeként nyolc év alatt a periasztron-átmenet (vagyis az a pillanat, amikor a két objektum a keringése során legközelebb van egymáshoz) előrejelzett idejéhez képest a kettős már két másodpercet sietett. Ez pedig a keringés során az általános relativitáselmélet jósolta gravitációs hullámok keletkezése miatti energiaveszteség következménye, amelynek folyományaként a két égitest végül is 300 millió éven belül spirális pályán egymásba olvad (3. ábra). Ezért a felfedezésért kapták az 1993. évi fizikai Nobel-díjat a Princeton Egyetem kutatói, Russell Hulse és Joseph Taylor"
Nos, 8 év alatt 2 másodperces hiba.. ez elgondolkodtató. Még akár lehetne az aminek kikiáltották. Persze csak akkor lehetne, ha a folyamatos időcsúszásnak nem lenne számos más magyarázata. Mint többek között az, hogy a földi megfigyelőknek a pulzárhoz relatív helyzete nem változott volna a nyolc év alatt.
Mint ahogyan az a Merkur és minden bolygó, így a Föld pálya precessziója esetében megtörténik.

"PSR J0737-3039A/B": Ez esetben még inkább igaz, hogy van egy jelenség amire önmagában sincs korrekt, igazolt magyarázat, de a jelenség okozta látszat szépen beleilleszthető egy elmélet igazolásába. :-) Ne vicceljünk kérem!

"fekete lyuk": Na igen.. A klasszikus vak vezet világtalant eset. Idézet a wikiből:"Schwarzschild már 1900-ban (amikor 27 éves volt) benyújtott a német csillagászati társaság felé egy tanulmányt, amiben azt fejtegette, hogy a tér nem közönséges háromdimenziós dobozként viselkedik, hanem a gravitáció által furcsa módon „görbül”. Einstein hasonló megfogalmazást használt 1905-ben.

Schwarzschild azt állapította meg tisztán matematikai úton, hogy ha egy csillag a saját gravitációja által egyre összébb húzódik, akkor a szökési sebesség egyre nagyobb lesz, míg eléri a fény sebességét, vagyis az ilyen objektum közeléből a fény sem tud távozni. Az „eseményhorizont” fogalmát is Schwarzschild írta le, 1916-ban. Ő maga nem hitt benne, hogy mindez fizikailag is létezhet."
Az az ég világon semelyik szkeptikust nem zavarta, hogy Einstein 1905-ben sok mindent megemlített, de Schwarzschild 1916-os közleményéig meg sem említette a gravitációs téridő görbület lehetőségét. Egészen pontosan Einstein a "Generaé Theory of relativity" 1916-os megjelenése előtt nem írt a téridő gravitációs elméletéről. A wikiben mégiz az idézett szöveg áll.
No de a lényeg. Igaz, Schwarzschild matematikai modelljével hasonló geometria leírható.. mint a fekete lyukak feltételezett geometriája.
Csak az a bibi ezzel, hogy se megfigyelés, se kísérlet, se semmi sem igazolta a helyességét.

"Merkúr... stb.": Feltételezem a Merkúr pálya perihelium precessziójára utaltál, ami a relativitás szerint majdnem négy tizedes jegy pontosságig éppen akkora, mint a mérésekkel igazolt..
Nos, ez már közel volt, mint a székely viccben a "noazért!" .. viszont ha csak négy tizedesig pontos egy elv, akkor az ötödik tizedestől másik elv kell helyette.
A viccet félretéve a precesszió oka a Newton-Galilei fizika szerint valóban nem indokolható. Viszont a gravitáció mint sugárzás c sebességű haladása közben a Nap folyamatosan 2,50e5 m/s sebességgel elmozdul.
Azaz azon idő alatt amíg a Naptól a gravitációs tér elér a Merkúrig, a Nap 38 334,39333 kilométert mozdul el.
Vagyis a Merkúr mindig olyan gravitációs mezőben mozog, amit a Nap 153 másodperccel korábbi helyéről indult, azaz a gravitációs térerősség az aszinkron motorok fázis késéhez hasonlatos módon folyamatosan elhúzza a Merkúr pályáját.
És miután a Merkúr 115,8 nap alatt*** kerüli meg a Napot, így ezzel a folyamatos elhúzással nem záródik az ellipszise, hanem folyamatos elliptikus spirált képez a pálya.
Ez az elhúzódás a csillagászati mérések szerinti nem négy jegy pontossággal, hanem tetszőleges jegy pontossággal mérhető.
Nem értem, hogy miért lehetne a pontatlan, és egyébként is más okkal magyarázható jelenség okául a "relelm" "jóslatát" igazoltnak látni?

Végig vettem a példáidat, de egy sem akadt köztük amelyik valóban igazolhatná a "relelm" létét.

Van még példád a számtalanból? Mert akkor jobb lenne ha felsorolnád azt a hármat amelyiket kértem.
Három olyat ami kizárólag a "relelm"-el magyarázható, igazolt kísérlet.

*** Jajj Bocs! Ezt elírtam.. Nem 115 nap, hanem csak 88 nap.. Elnézést a hibáért.. Ilyenkor estefelé már a memóriám néha megcsal a számokkal.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gézoo 2011.03.02. 20:39-kor.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13728)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.02. 20:26

@vaskalapos (13724):
Kérlek, olvasd el az ugyanazon kérdésre már leírt
@Várhegyi Márton(13714)-nak leírt válaszomat.

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

Alternatív kvantumfizika (13729)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.03.02. 22:09

@Gézoo (13727):
"A fény definiálása hiányában nem állítható, hogy a nem definiált fényre hatással lehetne a "relelm" téridő görbület elve.
Egyébként is a fény speciel számos esetben elhajlik, ott is ahol nincs gravitációs téridő görbület."

Ehhe. Ha lefenykepezed az egbolt egy teruletet egyszer ugy, hogy nincs ott a nap, aztan ugy hogy ottvan (napfogyatkozaskor erdemes, hogy lasd a csillagokat), akkor a naphoz (latszolag) kozeli csillagok egy kicsit elmozdulnak. Ezen nincs mit definialni, ez tenykerdes. A masik tenykerdes az az, hogy ezt az elmozdulast az alt. rel.-el ki is lehet szamolni, es egyezik.

"GPS," : A GPS holdak fedélzeti óráinak gyorsult ütemű járása ellentétes elvű a specrellel, és bár igaz, hogy az áltrel téridő görbülete által "jósolt óra gyorsulással" mutat némi hasonlóságot, de ugyanakkor igaz az is, hogy bármilyen elektromágneses jelnek ugyanilyen mértékű a frekvencia driftje a gravitációs térerősség függvényében."

Akkor biztos csak valami fatalis veletlen, hogy a GPS bikkfa utca 36-ot mutat amikor a bikkfa utca 36-ban vagyok, ugye? A GPS algoritmusa specrel es altrel korrekciokkal is szamol.

"Mindezek tetejében az óraként alkalmazott eszköz szerkezetének függvénye. Szélsőséges példaként a lengő tömeg alapú óraszerkezetek mindegyikével ellentétes előjelű az összefüggés a gravitációs térerősség nagysága és a szerkezet járási üteme között. (Lásd lengő nyelves falióra, kvarc óra stb.)"

Ha ezt kiserletileg ki tudnad mutatni, esellyel palyaznal a Nobel dijra.

""mezonok,": Na ez már lehetne.. Csak nem mezonok, hanem müonok. És az a szépséghibája az "idődilatációnak", hogy a müon sebességénél a rel. Doppler szerint a gravitációs térerősség sokszorosa a közel c-vel haladó müon számára mint, a termikus sebességű felszíni müonok számára."

Szerintem itt kevered a szezont a fazonnal. Az egesz jelensegnek koze nincs a gravitaciohoz.

""nagy sebességgel haladó részecskék tömegnövekedése," azaz a tehetetlenség növekedése.. Nos, semmi köze a "relelm"-hez, Newton törvény. Így se nem igazolja, se nem cáfolja a "relelm"-et.."

Az LHC es ezer masik reszecskegyorsito tervezesenel a relativisztikus effektusokat figyelembe kell venni, kulonben nem mukodik a reszecskegyorsito, a reszecskek a cso falanak utkoznek.

""PSR 1913+16 jelű kettős pulzár ... Mint többek között az, hogy a földi megfigyelőknek a pulzárhoz relatív helyzete nem változott volna a nyolc év alatt"

Ekkora mazlijuk hogy lehetett, hogy a naprendszer pont olyan fuggveny szerint gyorsul a pulzarhoz kepest, hogy a valtozo frekvencia az alt-rel szerinti idofuggest mutatja (azaz nem csak egy gyorsulasertek stimmel nagyon pontosan, hanem egy idofuggveny!)
Szerintem ha a fizikai Nobel dijra nem is erdemesek, a mazli Nobel dijra mindenkeppen. ;)

"gravity Probe A,": mint fentebb.. a maser működés természetesen eltérő a környezetben eltéréseket okoz.
Persze, hogy ezt az eltérést a gravitációs térerősség megváltozása, vagy más tényező okozta, arra nincs bizonyíték."

Ezek is palyazhatnak a mazli Nobel dijra, valami ismeretlen effektus pont a relat effektust adja ki, bamulatos pontossaggal. Igen, ez sokkal valoszinubb mint hogy a rel. elm. a valosag jo modellje...

Na, most eluntam, majd valaki biztos valaszol a tovabbi hulyesegeidre is.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Alternatív kvantumfizika (13731)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.03.02. 22:18

@alagi (13729): Már írom, holnapra meglesz. :)

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13732)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.02. 23:09

@Gézoo (13728):
EN IRTAM:
Meggyozhetnel, ha tankonyvek helyett kiserletet, megfigyeselest mutatsz, hogy az autom sugaroz, ha gyorsitok.
Emelne az eszemcsere szinvonalat, ha megmondanad, hogy mifele sugarzasra gondolsz.

Kérlek, olvasd el az ugyanazon kérdésre már leírt
@Várhegyi Márton(13714)-nak leírt válaszomat.


Ezt irtad a 13714-re:
Az én soraimban így írtam: "Nem tudok olyan tömegről amelynek ne lenne része vagy egésze töltéssel rendelkező részecske"..
Ebben sem bozonról, sem bozon szerű rendezettségű atomokról, se Cooper párokról nem írtam.. bár igaz tömege van a semleges atomoknak is, és kétség kívül, ezen atomok gyorsulására is igaznak kellene lennie Maxwell egyenleteinek.
Miután az atomok egyes részeire eltérő módon hat a gyorsító hatás, a Maxwell egyenletek szerint ezen részek mint a mag és az elektronfelhő egyes elektronjai, külön-külön töltéssel rendelkező részecskék.
Tetejében ezen részecskék spinje külön külön nem egész számú, ezzel a Pauli-féle kizárási elvnek engedelmeskedniük kell. Ezzel viszont teljesül a Maxwell egyenletekkel leírt sugárzási feltétel.
Azaz kérésedre:"Légy szíves, arra hozz hivatkozást, hogy a gyorsuló atom (nem ion!) is elektromágneses sugárzást bocsát ki!" Az összes semleges fém vezető, többszörösen is a semleges "gyorsuló atom (nem ion!)" kategóriájába sorolható, az általuk kisugárzott "termikus zaj" ahogy nevezzük az elektrotechnikában ilyen eredetű.
Kívánod, hogy a magára hagyott fémes vezetők által kisugárzott termikus zajról is hozzak linket? Vagy elegendő az égboltra felnéznünk, ahol a semleges molekulák által kisugárzott kék szín képződik?


Nem latom, hogy valaszoltal volna, mifele sugarzast bocsajt ki a gyorsulo autom, es hogyan lehet azt kimutatni, megfigyelni kiserlettel ellenorizni. Tehat a kerdes tovabbra is ez:

Meggyozhetnel, ha tankonyvek helyett kiserletet, megfigyeselest mutatsz, hogy az autom sugaroz, ha gyorsitok.
Emelne az eszemcsere szinvonalat, ha megmondanad, hogy mifele sugarzasra gondolsz.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13742)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.03. 07:33

@vaskalapos (13732):
Kedves Vaskalapos!
Az autód számos atomból-molekulából épült fel. Ha beleülsz, akkor a te benned lévő molekulák, atomok együtt gyorsulnak az autód molekuláival, atomjaival.
Azt tudni kell, hogy a fizika, a kémia világában ahol atomok vannak, ott ionok is, töltés eltolódások is, és szabad töltéshordozók is vannak.
A gyorsulás hatására minden szabad töltés fotonokat sugároz ki, mint ahogy ezt már Maxwell törvényeiből kb 130 éve tudjuk.
Ha megértetted az előző sorok értelmét, akkor ezzel azt is megértetted, hogy a benned, az autódban lévő töltések gyorsulása okozza a foton kisugárzást. Remélem így már érthető.. :)

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Alternatív kvantumfizika (13743)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.03. 07:49

@Gézoo (13742): Meggyozhetnel, ha tankonyvek helyett kiserletet, megfigyeselest mutatsz, hogy az autom sugaroz, ha gyorsitok.
Emelne az eszemcsere szinvonalat, ha megmondanad, hogy mifele sugarzasra gondolsz.

Annyi ujat irtal, hogy foton.
Milyen foton, es hogyan merheto?

ahol atomok vannak, ott ionok is
Nem igaz. Miert lennenek?

, töltés eltolódások is,
Nem igaz. Miert lennenek?

és szabad töltéshordozók is vannak
Nem igaz. Miert lennenek?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Alternatív kvantumfizika (13745)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.03.03. 08:10

@alagi (13729):
Kedves Alagi!

Azt írtad:"Ezen nincs mit definialni, ez tenykerdes. A masik tenykerdes az az, hogy ezt az elmozdulast az alt. rel.-el ki is lehet szamolni, es egyezik."
Nos, tény vagy kérdés. Mert a kettő együtt oximoron.. "nem igazán" tudományos válaszba illő.
Az viszont valóban tény, hogy ha a mozgási "light aberration" értékét levonjuk a fényképeken látható elmozdulásból, akkor köszönő viszonyban sincs az áltrel "jóslata" a valósággal.

"Akkor biztos csak valami fatalis veletlen, hogy a GPS bikkfa utca 36-ot mutat amikor a bikkfa utca 36-ban vagyok, ugye? A GPS algoritmusa specrel es altrel korrekciokkal is szamol."

Városi legenda.. Nem számol ezekkel. Csupán annyiban veszik figyelembe az eltérést, hogy 24 óra alatt egyszer szinkronizálják a fenti órákat a lentiekhez.

""Mindezek tetejében az óraként alkalmazott eszköz szerkezetének függvénye. Szélsőséges példaként a lengő tömeg alapú óraszerkezetek mindegyikével ellentétes előjelű az összefüggés a gravitációs térerősség nagysága és a szerkezet járási üteme között. (Lásd lengő nyelves falióra, kvarc óra stb.)"

Ha ezt kiserletileg ki tudnad mutatni, esellyel palyaznal a Nobel dijra."

Az erőhatás, azaz a gyorsulást okozó hatás nagyságának függvénye minden tömeg lengésének üteme:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fizikai_inga
Nyilván ha ezt és a többi ilyen jelenséget ismernéd nem a zöldet írtad volna.

"Szerintem itt kevered a szezont a fazonnal. Az egesz jelensegnek koze nincs a gravitaciohoz."
Nos, érdekes. "Ha akarom vemhes, ha akarom akkor nem!" Vagy együtt működik vagy sehogy sem.
Mint a mérésekkel igazolt példa mutatja:SEHOGY SEM.

"Az LHC es ezer masik reszecskegyorsito tervezesenel a relativisztikus effektusokat figyelembe kell venni, kulonben nem mukodik a reszecskegyorsito, a reszecskek a cso falanak utkoznek."

Irreleváns kijelentés. A tehetetlenség nem relativisztikus jelenség. Newton törvény.

"Ekkora mazlijuk hogy lehetett, hogy a naprendszer pont olyan fuggveny szerint gyorsul a pulzarhoz kepest, hogy a valtozo frekvencia az alt-rel szerinti idofuggest mutatja"

Nos, ez a kérdés nem ettől az igazán pikáns, mert nem az áltrel szerinti lassulásról van szó,
hanem a magyarázatában szereplő gravitációs sugárzásról.
Na éppen arról a sugárzásról amit a mai napig senki sem tudott leírni korrekten. Sőt a fizikusok többsége egyszerűen vitatja a lehetőségét is.

"Ezek is palyazhatnak a mazli Nobel dijra, valami ismeretlen effektus pont a relat effektust adja ki,"
Nos, minden napszélben lévő test "ionosan" töltéssel töltődik fel. Ez a hatás húsz nagyságrenddel nagyobb mint a gravitációs térerősség változás hatása.
De szerinted ez a sokkal erősebb hatás nem, csak a szinte mérhetetlenül gyengébb passzol az elmélethez.. oké.
Ezzel még vitázni sem érdemes.
Hiszen: "Nem érdemes tanácsot adni, mert a bölcsnek nincs rá szüksége, az ostoba meg úgysem fogadja meg! (T.M.)"

"Na, most eluntam, majd valaki biztos valaszol a tovabbi hulyesegeidre is."
Azon nem polemizálok, hogy aki még írni sem tud helyesen az mit tegyen..

De arra megkérlek, hogy amíg én nem nevezem hülyeségeknek az írásaidat, addig Te se nevezd annak az én írásaimat!

Logikusan érvelj, vagy támaszd alá, minden kétséget kizáróan igazolt mérésekkel a válaszaidat.

A személyeskedésnek itt semmi helye sincs. :)


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég

cron