A relativitási elméletek

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44595)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 08:32

@ennyi (44566):
"Ilyet te hol talalsz?"
Irreleváns kérdés. Példa.
Ha talalnal is, amit ketlek, mi koze ennek ahhoz, amirol vitazunk, hogy a test tehetetlenseget a sugarzasa okozza?
Ez a nagyobb baj. A számpélda azt hivatott érzékeltetni, hogy az erő nagysága és az energia nagysága hogyan függ az egyes tényezőktől.
Egy téridő görbületben leváló soft foton impulzusa nem mérhető a literes térfogathoz olyan módon ahogy feltételezed..
Hogy megérthesd:
Egy példa: Egy 10x10x10 cm térfogatban (1 liter) az egy Planck hossznyi élekkel rendelkező térfogat 0,1^2 / (1,6e-35)^3 -szor van meg. ez tudod mekkora arány? (~ 2e101=20 0000000000 0000000000 0000000000 0000000000 0000000000 0000000000 0000000000 0000000000 0000000000 0000000000 )
Az egy részecskére jutó impulzusnak az energia egyenértéke hasonló arányú.

Teljesen rossz oldalról közelíted meg a kérdést.

Főleg azért mert nem az impulzus abszolút értéke, hanem az impulzus változások különbözetének értéke az amit a gyorsulással együtt járó rel.Doppler okoz.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44596)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 08:40

@Szilágyi András (44557): Soft foton sugárzás relativisztikus Doppler okozta paraméter változásának különbözete.
Forrás a részecske, elnyelők a részecskék. Impulzusainak különbözetéből származó eredő erő nagysága F=m* (a*ß) ..

De oké! Számolj utána! Nulláról v sebességre a gyorsulással (azaz t idő alatt) felgyorsított tömeg tömegnövekedése Einstein relativitása szerint mekkora F erővel gyorsítható a v sebesség elérésekor?

Ugyanis ő a gyorsuláshoz szükséges erőt számolta, én pedig az ezzel azonos nagyságú, ellentétes irányú tehetetlenségi erőt vezettem le.

Igencsak meglepne, ha a két erő nagyságára eltérő eredményt hozna ki valaki.

Persze te mint gyakorló fizikus ezt tudod és bizonyára csak a beszélgetés kedvéért csináltál úgy mintha Newton hatás-ellenhatás törvényét sem ismernéd.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44602)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 09:28

@ennyi (44566): Lemaradt..
Miutan kiszamoltad, meg mindig realisnak tartod az elkepzelesedet, hogya tehetetlenseg oka a test elektromagneses sugarzasa?


Úgy is válaszolhatnék, hogy összesen egy softfoton nem okoz elektromágneses hatást.
Persze ez csak félig lenne helyes válasz, mert ugyan szó szerint igaz, de a gyorsuló részecske soft foton kisugárzásának térbeli eloszlása a gyorsulással "sűrűsödik".
Ez az a jelenség ami a Planck-i E=h*f függvényt értelmezi az elektromágneses kölcsönhatást már nem okozó soft foton frekvenciás tartományban.

A nagy baj a szemlélet móddal van. A foton, bármilyen energiája is legyen, önmagában nem hullám, csak hullám keltő lehet, ha képes elmozdítani a befogó részecskét.
Azaz ha a fotonok energiája azaz a soft foton "felhő" energia sűrűsége nem okoz észlelhető töltéshordozó elmozdulást, akkor nem kelt érzékelhető hullámzást sem.

Vagy menjünk tovább. Legyen egy fém amelynél az elektronok kilépési energia küszöbét (példaként vegyük λ=650 nm f=c/λ=4,6e14 Hz) a vörös színű hullámzást keltő soft foton felhő nem képes átlépni.
A felhő forrásához relatívan v sebességre gyorsítsuk fel a vizsgált fémet.
A felhő soft foton sűrűségével együtt a relatív Doppler függvény szerint a felhő energia sűrűsége is ugyanolyan arányban növekedve "kékül".
És lesz egy olyan v sebesség amelynél már a soft foton felhő energia sűrűsége elegendő a kilépési munka elvégzéséhez.

Ezzel a mozgás nélkül a fotoelektromos hatást kiváltani nem képes fotonokból a hatást létrehozni képes fotonokat "csináltunk"..

A Planck-i E=h*f függvény f>0 frekvencia értékek mindegyikére érvényes.
A bizonyításához elegendő a fenti kísérletet elvégezni. És a soft fotonokból érzékelhető fotonokat kapunk.

Avatar
repair
Hozzászólások: 729

A relativitási elméletek (44613)

HozzászólásSzerző: repair » 2012.03.29. 10:22

@ennyi (44404):

Elöljáróban szeretném megköszönni, ezt a részletes definiálást és magyarázatát.

Úgy érzem értem is, de logikai összefüggésében biztos tovább fog tartani értelmeznem mint amennyi idő alatt Te leírtad. Ha kérdezek ez az írás lesz a kiindulási alap.
Nem tudom mire jutok vele mert kicsit szokatlan a helyzet.
Nálam a borotvát nem tudom a fülem mellől elvenni, ha rosszul teszem a polcra leesik a földre. Egy pohár vizet sem tudok ketté fújni, és két " falatban " meginni.

Megpróbálom mert végeredményben nem a pontos mérés a lényeg hanem két forgás, egymáshoz képesti viszonya,csak ugyan abban a környezetben.

Ez a forgó korong ami már nem igényel erő befektetést, csak forog, forog, ez nem is lassulhatna a rápakolt tömeg vagy tárgytól függően?

Avatar
repair
Hozzászólások: 729

A relativitási elméletek (44614)

HozzászólásSzerző: repair » 2012.03.29. 10:42

@Gézoo (44399):

Nefelejtsd el a gömb térfogat számításánál harmadik hatvány szerepel.
Mellékes.


Erre szeretnék később visszatérni.

Az első nagy tévedésed a forgások összegződése.


Szerinted hol írtam erről?

Egy pont, egy vektor.


Ugye a vektor, az egy irányított szakasz, aminek használatát a matematikusok
egymásközt megbeszélték?
Egy, a centripetális gyorsulás kiszámításához alkalmazott vektor ” ábrázolás: ”
De csak írásban tudom érzékeltetni, de úgy is tudod ezt.

A delta V nagyságát osztjuk az idővel, az eredő iránya a kör közepe fele mutat,
és merőleges egyenes a kör sugarára.
A kapott vektor háromszög, hasonló háromszöget képez mint a körben lévő R-R-X háromszög.
Ha nagyon kicsi az X távolság, megegyezik az S megtett úttal ami az alfa szög nagyságával arányos.

Ez volna egy körforgás alap képlete ” vektorálisan ” ( és szóban) ábrázolva.

Nyilván való mivel körforgásról van szó, valahol szerepelni kellene egy körívnek is.
Szerinted szerepel benne?
Vagy legalább egy kúp, aminek a görbült alapját egy konstans bétával helyettesítenénk?

Ha a Föld sugara - r - kb 6300km és az alfa szög 90 fok, kiszámolható mennyivel hosszabb a kihagyott körív mint az eredő erő. ( És egy speciális eset. az alfa 180 fok. )
Viszont vektoriálisan egyértelmű, a víz szintje is egyenes.
Csak kis hiba.

Visszatértem a gömbhöz.

A gömbnél is így kellene vektoriálisan számolni? Én nem tudom.
Ugyan is itt ha a vízszintes körsíkot 1fokkal ” billentem ” egészen mások az összefüggések. A gömb esetében minimum három síkom lenne.
Vagy itt is csak valamilyen 2/3 –os analógia segít, mint a térfogatnál?
Mellesleg szerintem, az annál tökéletes.

Vagy kétségbe vonjuk a szemünk képességét, mert a kör nem más mint egy sok szög
csak - kicsit - rossz a szemünk.

Ezt a példát ugyan síkban nem értelmezhetjük, de kocka esetében már igen.

Ha egy elasztikus kockát belülről nyomásnak teszed ki, milyen jellegzetes forma, deformációt képzelsz el?
Mondjuk nem szakad szét a sarkainál mire felveszi a gömb formát.

Akkor ez lenne a gömb belső alapnyomása? - Ismereteink szerint az adott térfogat a legkisebb felülettel párosul -
Viszont egy kicsit magyarázható lenne a gömbvillám óriási belső energiája,amit viszont, egy nagyon erős kohézió tart össze.

Vagy talán? egy – a végtelenhez közeli - centripetálisgyorsulás ( 4D ) a mi a forgássebességéből fakad ? - és nem a belőle sugárzó fotonok hajtják -
Mivel ez a gyorsulás a fenn maradásához nem igényel semminemű energiát és tömeg független, csak az a kérdés hogyan tehet rá szert? Talán sok, sok kocka energiáját tartalmazza?

[quote Nem csak statikus helyzetben, hanem minden helyzetben.[/quote]

Ezt feladom ” remire ”

A pontos meghatározás: - idézet -

A test súlya azonban csak akkor egyezik meg a rá ható gravitációs erővel, ha a test nyugalomban van (vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez). Ha a test gyorsul, akkor a rá ható erők eredője nem nulla, és a test súlya különbözni fog a gravitációs erőtől.

Itt elfogadható számodra a remi?

Lesz, de inkább próbáld ki falban! Sokkal látványosabb a hatás, mert kiporlanak az útból a forgást gátló szemcsék.


Az vitán felüli. Látványosabb. Csak nem ez volt az érdekes. hanem a kohézió,
de ezen nem érdemes vitatkozni. Ez, csak próba kérdése.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44615)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.03.29. 11:22

@Gézoo (44596):
Forrás a részecske, elnyelők a részecskék.


Hogyhogy "a részecske"? Eddig nem egy részecskéről volt szó, hanem egy m tömegről.
Jól értem, most hirtelen átváltottál egyetlen részecskére?
Soft foton sugárzás relativisztikus Doppler okozta paraméter változásának különbözete.


Ha maga a részecske bocsátja ki a sugárzást, azzal több bibi is van:
  • A relativisztikus Doppler-effektus akkor jön létre, ha a fényforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog. Természetesen ehhez feltételezni kell, hogy a megfigyelő egy inerciarendszerben van. Mármost te a mozgó tömeg ("a részecske"?) rendszeréből számolod a Doppler-effektust. Mivel ő maga bocsátja ki a fényt, nem mozog a forráshoz képest, tehát eleve nem is lehetne Doppler-effektus. Ugyanakkor mivel gyorsuló részecskéről van szó, itt mégis lehet Doppler-effektus, azonban le kellene vezetned, hogy ez mekkora, ugyanis a rel. Doppler ismert képletei inerciarendszerre vonatkoznak, míg te gyorsuló rendszerből próbálod ezt számolni.
  • Amennyiben maga "a részecske" bocsátja ki a sugárzást, akkor ezzel energiát veszít, így a kibocsátás miatt a tömegének csökkennie kell (m=E/c2 szerint). Ezt nem veszed figyelembe.
  • Térjünk vissza az eredeti megfogalmazásodra, ahol még nem egyetlen részecskéről volt szó, hanem egy testről. Ha úgy képzeled, hogy az erő a sugárzás nyomáskülönbségéből adódik a mozgás irányába eső és az azzal szemközti oldalon, úgy ennek a felület nagyságától függnie kell, hiszen az átadott impulzus a felület nagyságával arányos. Ebben az esetben pl. ha egy korongot a lapjára merőleges irányban tolsz, nagyobb tömeget kellene érzékelned, mintha az élének irányában tolnád. Ez pedig nincs így.
Nulláról v sebességre a gyorsulással (azaz t idő alatt) felgyorsított tömeg tömegnövekedése Einstein relativitása szerint mekkora F erővel gyorsítható a v sebesség elérésekor?

A relativisztikus mozgásegyenletet korábban már felírtam neked, bizonyára elfelejtetted.
Nos, amennyiben egyenes vonalban történik a gyorsítás, úgy F=γ3ma.
Impulzusainak különbözetéből származó eredő erő nagysága F=m* (a*ß)

Nem ezt kérdeztem, hanem a sugárzás paramétereit, pl. hogy mekkora impulzust ad át egységnyi felületnek másodpercenként.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44616)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.03.29. 11:36

Megjegyzem, a relativisztikus tömegnövekedés elavult fogalom, több ok miatt is félrevezető, ezért már régen nem használják. Az egyik ok pont ez: az impulzus ugyan p=γmv formában írható fel (ahol γm a relativisztikus tömeg), azonban az F=γma képlet már hibás. Így a γm mennyiséget relativisztikus tömegnek nevezni nem helyes, hiszen a newtoni mechanika képleteit átvéve és ezekbe az m helyébe γm-et helyettesítve egyedül az impulzus képletében ad ez helyes eredményt, az erő képletében vagy a mozgási energia képletében már nem.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44617)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 12:13

@Szilágyi András (44616): Mint ahogyan az egyetlen érvényes részre alkalmazva írtam, az impulzusra.. Köszönöm, hogy igazoltad a soraim helyességét!

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44619)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.03.29. 12:22

@Gézoo (44617): Utána meg laza könnyedséggel elosztottad t-vel és erő lett belőle 8-)

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44620)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 12:30

@Szilágyi András (44615): "Hogyhogy "a részecske"? Eddig nem egy részecskéről volt szó, hanem egy m tömegről." - Ezt hogyan érted? Az m tömeggel rendelkező részecskékre nem vonatkozott szerinted? -Nos akkor tévedtél.

"A relativisztikus Doppler-effektus akkor jön létre, ha a fényforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog. Természetesen ehhez feltételezni kell, hogy a megfigyelő egy inerciarendszerben van. "
Gyorsulásról van szó az első pillanattól! Kérlek figyelj jobban!

Á, már látom ez olyan kamu ellenkezés volt mert így folytattad:
"Ugyanakkor mivel gyorsuló részecskéről van szó, itt mégis lehet Doppler-effektus, azonban le kellene vezetned, hogy ez mekkora, ugyanis a rel. Doppler ismert képletei inerciarendszerre vonatkoznak, míg te gyorsuló rendszerből próbálod ezt számolni."

Nincs szükség a levezetésére, már megtette más is, korábban én is. a=dv/dt esetében a dt alatti dv sebesség változással a v sebesség értékétől a megváltozott sebesség dv sebességgel tér el.
Miután a dt időegység alatti lendület megváltozásról szól a történet, így a dt alatti frekvencia változásról és a dt alatti lendület változásról is.

"Amennyiben maga "a részecske" bocsátja ki a sugárzást, akkor ezzel energiát veszít, így a kibocsátás miatt a tömegének csökkennie kell (m=E/c2 szerint). Ezt nem veszed figyelembe."
Nem szerepel az energia mérleg, nincs értelme figyelembe venni.
A cipő és a gatya méreted sem szerepel benne. Ezeket is hibának véled?

"Ha úgy képzeled, hogy az erő a sugárzás nyomáskülönbségéből adódik " - NEM képzelem úgy.

"Nos, amennyiben egyenes vonalban történik a gyorsítás, úgy F=γ3ma." Nocsak? Téveset ír egy fizikus?
Mert ugye ez csak a "fele" az igazságnak: Kép

"Nem ezt kérdeztem, hanem a sugárzás paramétereit, pl. hogy mekkora impulzust ad át egységnyi felületnek másodpercenként."
Igen láttam, de feltételeztem, hogy tényleg fizikus vagy aki ilyen tévedést még kérdésként sem követhet el.

Ha pedig azt akartad kérdezni, hogy a gyorsulással mekkora az m tömeg impulzusának megváltozása akkor megint csak nem értelek, mert ezt már általános iskolai szinten tanítjuk.

Igazi hibát nem találtál? Mondjuk elírást a levezetésben? Vagy olyat, hogy nem az az alakja valamelyik leírt függvénynek?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44622)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.03.29. 12:33

@Gézoo (44620):
Ezeket, amiket most leírtál, tényleg válasznak tekinted?
Mert akkor nincs miről beszélnünk. Zagyválsz, terelsz, megkerülöd a válaszokat. Végeztünk.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44623)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 12:37

@Szilágyi András (44622): Tehát nincs benne hiba. Vagy legalább is te mint a harmadik fizikus nem találtál.
Megjegyzem, hogy az előtted bírálóknak az volt az egyetlen indoka, hogy ha ilyen egyszerű lenne, akkor nem kellene a Higgs.. Innen kapta a blogom a címében a "miért nem kellene a Higgs.." részét.
Nem baj, próbálkoztál, és ez dicséretes.

Köszönöm szépen a fáradozásodat!

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44624)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.03.29. 12:40

@Gézoo (44623):
De van benne hiba, értelmetlen zagyvaság az egész elejétől végéig, ráadásul Einsteinnek is hibás képletet tulajdonítasz.
Tömören: akkora baromság a "levezetésed", mint egy ház.
Maradjunk ennyiben.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44625)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 12:51

@Szilágyi András (44624): "De van benne hiba, " Hol?
"értelmetlen zagyvaság az egész elejétől végéig," Érdekes! Minden elemét tanítják mások is. Szólni kellene nekik is, ne tanítsanak már "értelmetlen zagyvaság"-okat!

"Maradjunk ennyiben." Oké. Te mondtad! Maradjunk!

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44626)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.03.29. 13:14

@Gézoo (44625):
Például az is hiba, hogy úgy deriválsz idő szerint, hogy osztasz t-vel. Egy olyan függvényt, ami nem konstans (nem lineáris).

Sajnos alapvető képzetlenséget mutatsz fizikából, ezt jól mutatja, hogy olyan egyszerű dolgokat sem tudsz megérteni, mint a körmozgás vagy az impulzustétel. Az idő szerinti deriválás neked azt jelenti, hogy osztasz t-vel. És így tovább.
Erre jön még a hihetetlen makacsságod, amivel körömszakadtáig véded - az ostobaságot.
Őszintén javaslom neked, hogy hagyd abba a fizikatanítást. A gyerekek jobbat érdemelnek!

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44627)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 13:17

@repair (44613):
Úgy érzem értem is, de logikai összefüggésében biztos tovább fog tartani értelmeznem mint amennyi idő alatt Te leírtad. Ha kérdezek ez az írás lesz a kiindulási alap.

OK
Nem tudom mire jutok vele mert kicsit szokatlan a helyzet.
Nálam a borotvát nem tudom a fülem mellől elvenni, ha rosszul teszem a polcra leesik a földre. Egy pohár vizet sem tudok ketté fújni, és két " falatban " meginni.

Jol vagy?
Megpróbálom mert végeredményben nem a pontos mérés a lényeg hanem két forgás, egymáshoz képesti viszonya,csak ugyan abban a környezetben.

Ez a forgó korong ami már nem igényel erő befektetést, csak forog, forog, ez nem is lassulhatna a rápakolt tömeg vagy tárgytól függően?

A forgo korong csak akkor lassul, ha valami ero hat ra ami lassitja a forgast.
Ha a ket korong kozul az egyiken van "rapakolt tomeg" ami egyutt forog vele, az nem valtoztat azon a tenyen, hogy tovabb fog forogni, ero befektetese nelkul, ha egyszer megforgattak. Az ugyanolyan helyzet, minthe lenne ket korongod, az egyik 1kg tomegu, a masik meg 2kg tomegu, mert van ratja 1kg rapakolt tomeg.
Mindketto ero befektetese nelkul forog az idok vegezeteig, ha nem hat ra ero ami lassitana vagy gyorsitana a forgast.

Ha azonban a forgo korongra radobsz egy lapat homokot, vagy darab sulyt, ami eleinte nem ugy mozog, mint a korong, akkor ez erovel (tehetetlensegi ero) fog hatni a korongra, mikozben a korong erovel hat ra, hogy felgyorsitsa arra a forgo mozgasra. Ebben az esetben az allo targy gyorsul, a korong forgasa lassul.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44628)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 13:21

@Gézoo (44595):
Idézet:
"Ilyet te hol talalsz?"
Irreleváns kérdés. Példa.

Irrelevans a pelda, nem ida tartozik.

Főleg azért mert nem az impulzus abszolút értéke, hanem az impulzus változások különbözetének értéke az amit a gyorsulással együtt járó rel.Doppler okoz.


Ezt te erted? Akkor ird le ugy, hogy en is ertsem, Tanar ur!

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44629)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 13:22

@Gézoo (44595):
Főleg azért mert nem az impulzus abszolút értéke, hanem az impulzus változások különbözetének értéke az amit a gyorsulással együtt járó rel.Doppler okoz.


Egy 1kg tomegu, 1 decimeter elhosszu kocka alaku test tehetetlensege erdekelne a Gezoo fele modell alapjan.

Ki tudod szamolni, milyen intenzitasu sugarzas kell ehhez, aminek a gyorsulással együtt járó rel.Doppler okoz akkora impulzus változások különbözetet, mint amekkora a tomeg ?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44630)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 13:26

@Gézoo (44596):
Soft foton sugárzás relativisztikus Doppler okozta paraméter változásának különbözete.


Mi az a soft foton?

Jol ertelek, hogy a targy minden iranyba sugaroz "soft fotonokat", amelyek minden iranyba visszalokik a targyat, ezert nem mozdul el.
Ha a targy valamilyen iranyba mozog, akkor abba az iranyba kibocsajtott fotonok frekvenciaja novekszik, igy nagyobb erovel hatnak vissza a kibocsajto targyra, a masik iranyba kibocsajtott fotonoke meg csokken, ezek kisebb erovel hatnak, es ez a kulonbseg az ami fekezi a targy mozgasat?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44632)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 13:27

@Szilágyi András (44626): "Például az is hiba, hogy úgy deriválsz idő szerint, hogy osztasz t-vel. Egy olyan függvényt, ami nem konstans."
Nos, a deriválás :
"A matematikában a derivált (vagy differenciálhányados) a matematikai analízis egyik legalapvetőbb fogalma. A derivált lényegében annak a mértéke, hogy egy egyváltozós valós függvény görbéjéhez rajzolt érintője milyen meredek."

Ebben az értelemben nincs hiba.. Ha a görbe érintőjének a meredeksége azonos
F=dI/dt és F=I/t esetében.. mindegy az, hogy melyik alakot írjuk fel, az eredmény azonos.

Viszont nem ijesztgetem a kevésbé képzetteket a dI/dt nagyzolással.

"Az idő szerinti deriválás neked azt jelenti, hogy osztasz t-vel. És így tovább."

Na igen és hol van az a tovább? Mert az idő szerinti deriválást fentebb leírtam.

"Erre jön még a hihetetlen makacsságod, amivel körömszakadtáig véded - az ostobaságot. Őszintén javaslom neked, hogy hagyd abba a fizikatanítást. A gyerekek jobbat érdemelnek!"

Ez is egy ?? Érv?

Ja nem. Puszta személyeskedés. Neked szabad! Megengedem!

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44633)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 13:28

@Gézoo (44602):
Úgy is válaszolhatnék, hogy összesen egy softfoton nem okoz elektromágneses hatást.


A kozonseges fotonrol ugy tudom, hogy az az elektromagneses hullam kvantuma.

A soft foton az mi, ha nem elektromagneses...?
Vagy egy softfoton az nem elektromagneses, de ketto, vagy tobb mar igen?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44634)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 13:29

@Gézoo (44602):
A foton, bármilyen energiája is legyen, önmagában nem hullám, csak hullám keltő lehet, ha képes elmozdítani a befogó részecskét.



Milyen hullamot kelt a (soft) foton, mi hullamzik?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44635)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.03.29. 13:29

@Gézoo (44632): Csakhogy a meredekség nem konstans, ezt nem vetted észre.
A deriválás nem nagyzolás, hanem tudomány.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44637)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 13:33

@Gézoo (44620):
"Amennyiben maga "a részecske" bocsátja ki a sugárzást, akkor ezzel energiát veszít, így a kibocsátás miatt a tömegének csökkennie kell (m=E/c2 szerint). Ezt nem veszed figyelembe."
Nem szerepel az energia mérleg, nincs értelme figyelembe venni.


Nem szerepel. De egyenes kovetkezmenye a modellednek. Mivel a modelled egyenes kovetkezmenye teves, nem igaz, ez csak ugy lehet, ha a modell maga is teves, nem igaz.
Ennyi.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44638)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 13:36

@Gézoo (44620):
Nos, amennyiben egyenes vonalban történik a gyorsítás, úgy F=γ3ma." Nocsak? Téveset ír egy fizikus?


Nem, csak Gezoo nem erti, mit mond az a keplet.
Az a keplet nem a korong lapjara es oldalara valo mozgatas eseten kulonbozo tomegekrol szol, hanem a mozgashoz kepest egyik es masik iranyrol.

Ez a baj Gezoo, nm csak itt, hanem ugy altalaban, felkapsz egy jopofa kepletet ;s csak buveszkedsz vele, kozben nem erted, hogy mit jelent, mire valo. A keplet onmagaban semmi, meg kell mondani, hogy mire, milyen feltetelek mellett igaz, es csak ott szabad hasznalni.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44639)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 13:37

@Gézoo (44623):
Tehát nincs benne hiba. Vagy legalább is te mint a harmadik fizikus nem találtál.

A masik ket biralod is igy nem talalt benne hibat?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44640)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 13:39

@Gézoo (44625):
"De van benne hiba, " Hol?


Kezdjuk az elejen.
A kiindulasi feltetelezes hamis. Mintha mar irtam volna. Addig ne is lepjunk tovabb, amig ezt nem tisztaztuk, mert hamis kiindulasbol csak hamis eredmenyre juthatsz, ha kozben nem kovetsz el hibat.

Tudjuk tisztazni a kiindulast?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44641)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 13:44

@ennyi (44628):
Főleg azért mert nem az impulzus abszolút értéke, hanem az impulzus változások különbözetének értéke az amit a gyorsulással együtt járó rel.Doppler okoz.

"Ezt te erted? Akkor ird le ugy, hogy en is ertsem, Tanar ur!"

Oké. Ülsz egy szobában amit rákapcsoltak a nagyfeszre. A földhöz viszonyítva a szoba minden pontján 400 kV van.. mégsem érzed..
Éppen azért nem mert nem a töltés nagysága, hanem a töltések különbözetének nagysága okoz áramlást.

Éppen ilyen a sugárzás abszolút értéke lényegtelen. Ezzel szemben amikor gyorsulásra kényszerítjük akkor a rel.Doppler létrehozza azt a különbséget amit tapasztalunk.

Így már érted?

"Ki tudod szamolni, milyen intenzitasu sugarzas kell ehhez, aminek a gyorsulással együtt járó rel.Doppler okoz akkora impulzus változások különbözetet, mint amekkora a tomeg ?"
Ezt viszont én nem értem.

"Mi az a soft foton?" Kb ez:http://en.wikipedia.org/wiki/Soft_photons

"Jol ertelek, hogy a targy minden iranyba sugaroz "soft fotonokat", amelyek minden iranyba visszalokik a targyat, ezert nem mozdul el."
Gyorsulás mentes állapotban igen.

"Ha a targy valamilyen iranyba mozog, akkor abba az iranyba kibocsajtott fotonok frekvenciaja novekszik, igy nagyobb erovel hatnak vissza a kibocsajto targyra, a masik iranyba kibocsajtott fotonoke meg csokken, ezek kisebb erovel hatnak, es ez a kulonbseg az ami fekezi a targy mozgasat?"

Nem egészen! Csak a gyorsuláskor hat vissza, csak gyorsuláskor anizotrop a sugárzás. Tehetetlenségi helyzetben (IR-ben nyugvó test esetében) izotrop a sugárzás.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44642)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 13:48

@Gézoo (44641):
"Ezt te erted? Akkor ird le ugy, hogy en is ertsem, Tanar ur!"

Oké. Ülsz egy szobában amit rákapcsoltak a nagyfeszre. A földhöz viszonyítva a szoba minden pontján 400 kV van.. mégsem érzed..
Éppen azért nem mert nem a töltés nagysága, hanem a töltések különbözetének nagysága okoz áramlást.

Éppen ilyen a sugárzás abszolút értéke lényegtelen. Ezzel szemben amikor gyorsulásra kényszerítjük akkor a rel.Doppler létrehozza azt a különbséget amit tapasztalunk.

Így már érted?



OK, a peldat ertem.

Van ket szoba, az egyikre 400KV a masigra 4mV feszultseget kapcsolsz.
Elmozditod oket. Ugyanakkora a hatas? tenyleg lenyegtelen a az abszolut ertek?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44643)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 13:51

@ennyi (44633):
A kozonseges fotonrol ugy tudom, hogy az az elektromagneses hullam kvantuma.

Mondjuk inkább úgy, hogy a foton a hullám keltő.

A soft foton az mi, ha nem elektromagneses...?
Miután nem kelt elektron mozgást, sőt más töltéshordozókkal sem sikerült kimutatni ilyen hatást,
ezért nem nevezhetjük elektromágnesesnek az általa okozott hatást.

"Vagy egy softfoton az nem elektromagneses, de ketto, vagy tobb mar igen?"

Nem ezen múlik. A töltéshordozók hullámzását érzékeljük. Például elektromos potenciál hullámzásként vagy mágneses fluxusváltozásként.
Ha kevés az időegységre jutó energia ezen hatások létrehozásához, akkor nem mondhatjuk hogy van amit nem tudunk kimutatni.

"Van ket szoba, az egyikre 400KV a masigra 4mV feszultseget kapcsolsz.
Elmozditod oket. Ugyanakkora a hatas? tenyleg lenyegtelen a az abszolut ertek?"

Nos, itt minden szoba azonos sugárzó.. minden részecske azonosan a tömegével arányos nagyságú fluxussal rendelkezik. Ezért lényegtelen az abszolút értéke.. a tehetetlenségi erő számításnál.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44645)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 14:01

@ennyi (44637):
Nem szerepel. De egyenes kovetkezmenye a modellednek. Mivel a modelled egyenes kovetkezmenye teves, nem igaz, ez csak ugy lehet, ha a modell maga is teves, nem igaz.
Ennyi.
Jajj ha gondolkodnátok! Hát édes drága bogaraim mi a fene kényszeríti gyorsulásra a részecskét ha nem a részecskét elérő sugárzás által átadott impulzusok ill. energia?
Ezért az átvett és a többletként lesugárzott energia egyenlege állandó energia szintet okoz.
Nem tud többet lesugározni annál mint amennyit kapott! Nem örökmozgó!

Tehát ettől még nem téves.. Sőt! Ez is igazolja a helyességét!

"em, csak Gezoo nem erti, mit mond az a keplet.
Az a keplet nem a korong lapjara es oldalara valo mozgatas eseten kulonbozo tomegekrol szol, hanem a mozgashoz kepest egyik es masik iranyrol."

Tömeg és nem felület. Olyan nehéz ez?
Vagy ha úgy tetszik sűrűségszer térfogat.. tömeg..

"Ez a baj Gezoo, nm csak itt, hanem ugy altalaban, felkapsz egy jopofa kepletet ;s csak buveszkedsz vele, kozben nem erted, hogy mit jelent, mire valo."

Az ne zavarjon az ítélkezésbe, hogy nem érted..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44646)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 14:03

@ennyi (44639):
"A masik ket biralod is igy nem talalt benne hibat?"
Jaaa.. Az egyikük azzal kezdte, hogy a rel.Doppler függvénye nem ilyen alakú.. Levezettem neki ezt az alakot akkor bocsánatot kért arra való hivatkozással, hogy elnézte..
De csak kell lennie hibának benne, mert így túl egyszerű..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44648)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 14:32

@Szilágyi András (44635):
Csakhogy a meredekség nem konstans, ezt nem vetted észre.

Ezt viccből írtad ugye?

Milyen gyorsulás az amellyel időegység alatti sebesség változás eltérő lehetne?

Kizárólag a gyorsuló-gyorsulás azaz a szökkenés azaz b=da/dt .. de itt csak gyorsulás van!

Itt viszont a dv/dt és a Δv/Δt állandó .. ugyanolyan meredekségű.

"A deriválás nem nagyzolás, hanem tudomány." Amennyiben a differenciák hányadosának határértékét, azaz a differenciálhányados értékét tudomány lenne képezni.. Egyébként pedig középiskolai "tudomány".

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44649)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.03.29. 15:16

@Gézoo (44648):
Nem a gyorsulásról meg a sebességről van szó, hanem az erőről és az impulzusról.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44651)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 15:26

@Szilágyi András (44649): Valld be nyugodtan, nem tudsz mibe belekötni.
"Nem a gyorsulásról meg a sebességről van szó, hanem az erőről és az impulzusról."

Mert ez a próbálkozásod sem fizikushoz méltó, ugyanis F=dI/dt=ΔI/Δt
miután a=dv/dt így nem is lehet más az eredmény, minden gyorsulásra külön külön, mint állandó meredekségű érintő és állandó értékű differenciálhányados, .

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44653)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 16:27

@Gézoo (44645):
Jajj ha gondolkodnátok! Hát édes drága bogaraim mi a fene kényszeríti gyorsulásra a részecskét ha nem a részecskét elérő sugárzás által átadott impulzusok ill. energia?
Ezért az átvett és a többletként lesugárzott energia egyenlege állandó energia szintet okoz.
Nem tud többet lesugározni annál mint amennyit kapott! Nem örökmozgó!


Nem reszecskerol van szo, hanem egy 1kg-os tomegrol.
A gyorsulas hoz szukseges erot en szolgaltatom, madzaggal huzom.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44654)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.03.29. 16:27

@Gézoo (44651):
Ha egyszer az erőről és az impulzusról beszélsz, akkor miért a gyorsulással és a sebességgel számolsz?
Az impulzus nem lineáris függvénye a sebességnek, ahogy az erő sem a gyorsulásnak.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44655)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 16:30

@Szilágyi András (44654):
Az impulzus nem lineáris függvénye a sebességnek, ahogy az erő sem a gyorsulásnak.

Ezt kifejted?

Mert az én F=m* (a*ß) függvényemnek megint csak megfelel a kijelentésed.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44656)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 16:39

@Gézoo (44643):
A kozonseges fotonrol ugy tudom, hogy az az elektromagneses hullam kvantuma.

Mondjuk inkább úgy, hogy a foton a hullám keltő.



Milyen hullamot kelt? Es miert, hogyan, es akkor o maga micsoda?

A soft foton az mi, ha nem elektromagneses...?
Miután nem kelt elektron mozgást, sőt más töltéshordozókkal sem sikerült kimutatni ilyen hatást, ezért nem nevezhetjük elektromágnesesnek az általa okozott hatást.


Akkor mi ez, es miert nevezed fotonnak? Es mibol gondolod, hogy letezik?
Eddig valami olyat irtal, hogy a toltessel rendelkezo reszecske spin-forog es az kel elektromagneses sugarzast, fotont.... akkor megsem?

Nos, itt minden szoba azonos sugárzó.. minden részecske azonosan a tömegével arányos nagyságú fluxussal rendelkezik. Ezért lényegtelen az abszolút értéke.. a tehetetlenségi erő számításnál.


Miert lenne lenyegtelen? A kepletedbol kiesik, azt latom, de ettol nem lenyegtelen, mert ez hatarozza meg, hogy mekkora a kulonbseg. Vagy rossz a keplet.

Gondolj bele, ha az egyik masodpercenkent 1 fotont bocsajt ki jobbra is balra is, a masik meg tizet, akkor a kulonbseg is tizszeres lesz azonos gyorsulas eseten.

Mekkora az az aranyos fluxus?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44657)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 16:41

@Gézoo (44645):
"nem, csak Gezoo nem erti, mit mond az a keplet.
Az a keplet nem a korong lapjara es oldalara valo mozgatas eseten kulonbozo tomegekrol szol, hanem a mozgashoz kepest egyik es masik iranyrol."

Tömeg és nem felület. Olyan nehéz ez?
Vagy ha úgy tetszik sűrűségszer térfogat.. tömeg..

Tehat ha van egy kapos korongod, akkor az a lapja iranyaba ugyananyi soft fotont sugaroz, mint az ele iranyaba?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44658)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 16:53

@ennyi (44656):
Milyen hullamot kelt?
Esetleg egy detektort köss rá egy oszcilloszkópra és nézd meg.
"Es miert, " - Mert energiát hordoz amit a kilépéséhez adtunk neki. És ezt az energiát átadja a befogó részecskének.
"hogyan" a kapott energiától a befogó részecske mozgási energiakészlete megváltozik, azaz elmozdul.

"o maga micsoda?" - energia csomag.

"Akkor mi ez, es miert nevezed fotonnak? " - Na ez egy jó kérdés! Ezt a nevet adták neki.

"Es mibol gondolod, hogy letezik? " Mert a mérések eredménye mutatja.

"Eddig valami olyat irtal, hogy a toltessel rendelkezo reszecske spin-forog es az kel elektromagneses sugarzast, fotont.... akkor megsem?"

Ugyanaz pepitában a kevésbé képzettek számára. Akik annyit legalább tudnak, hogy ha gyorsulásra kényszerítünk egy töltéshordozót akkor fotont sugároz ki. És azt is tudják, hogy a körmozgás mindig centripetális gyorsulással jár.

"Miert lenne lenyegtelen? A kepletedbol kiesik, azt latom, " - Na akkor csak lényegtelen..

"de ettol nem lenyegtelen, mert ez hatarozza meg, hogy mekkora a kulonbseg. Vagy rossz a keplet."

Na ha kiesik akkor lényegtelen.. Te írtad! legalább magaddal ne vitatkozz ezen!

"Gondolj bele, ha az egyik masodpercenkent 1 fotont bocsajt ki jobbra is balra is, a masik meg tizet, akkor a kulonbseg is tizszeres lesz azonos gyorsulas eseten."

Na és mi döntötte el, hogy mennyi? A mérés.. Úgyhogy tök mindegy, hogy mennyi, ha az eredménye a méréssel egyezik. (És a függvényből is kiesett a levezetéssel.)

"TÉR-FO-GAT szorozva sű-rű-ség-gel azaz tö-meg" Mindegy, hogy merről nézed a tömeget..
a tömeg nagysága nem változik a nézés irányától..

"Mekkora az az aranyos fluxus?" F=m* (a*ß) erőt okozó..

"Tehat ha van egy kapos korongod, akkor az a lapja iranyaba ugyananyi soft fotont sugaroz, mint az ele iranyaba?"

Kizárólag a gyorsulás irányába és az ellentétes irányba eső eredő vesz részt a gyorsulás irányával ellentétes irányú erő létrehozásában. Ez két eredő impulzus. Ezek különbözete ott van a levezetésben..

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44660)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 17:08

@Gézoo (44658):
Milyen hullamot kelt?

Esetleg egy detektort köss rá egy oszcilloszkópra és nézd meg.

Viccelsz?
Milyen detektort hasznaljak, ha nem tudom, milyen hullamot akarok detektalni?

"Es mibol gondolod, hogy letezik? " Mert a mérések eredménye mutatja.


Ki es hogyan merte meg? Mi a meresi eredmeny?

"Eddig valami olyat irtal, hogy a toltessel rendelkezo reszecske spin-forog es az kel elektromagneses sugarzast, fotont.... akkor megsem?"

Ugyanaz pepitában a kevésbé képzettek számára. Akik annyit legalább tudnak, hogy ha gyorsulásra kényszerítünk egy töltéshordozót akkor fotont sugároz ki. És azt is tudják, hogy a körmozgás mindig centripetális gyorsulással jár.


Akkor maost elektromagneses, vagy nem az?
Kimutathato, vagy nem az?

Na ha kiesik akkor lényegtelen.. Te írtad! legalább magaddal ne vitatkozz ezen!


Azt irtam, kieseik, de nem lenyegtelen.

"Gondolj bele, ha az egyik masodpercenkent 1 fotont bocsajt ki jobbra is balra is, a masik meg tizet, akkor a kulonbseg is tizszeres lesz azonos gyorsulas eseten."

Na és mi döntötte el, hogy mennyi? A mérés.. Úgyhogy tök mindegy, hogy mennyi, ha az eredménye a méréssel egyezik. (És a függvényből is kiesett a levezetéssel.)


nem mert senki soha egyetlen soft fotont sem

"TÉR-FO-GAT szorozva sű-rű-ség-gel azaz tö-meg" Mindegy, hogy merről nézed a tömeget..
a tömeg nagysága nem változik a nézés irányától..


a feluletrol van szo, arrol hogy a lapja iranyaba szerinted ugyanannyit sugaroz, mint az ele iranyaba?

Kizárólag a gyorsulás irányába és az ellentétes irányba eső eredő vesz részt a gyorsulás irányával ellentétes irányú erő létrehozásában. Ez két eredő impulzus. Ezek különbözete ott van a levezetésben..


A korongot azonos ero azonos mertekben gyorsitja a lapja iranyaba is meg az ele iranyaba is, ugye?
Akkor ha igazad van, az ele iranyaba ugyanannyit sugaroz, mint a lapja iranyaba, azaz az ele iranyaba fluxus sokkal nagyobb.
Ha mondjuk 1 negyzetmeter feluletu 1 mm vekony lemezrol van szo, akkor az ele iranyaba 1000x nagyobba fluxus ugye?
Az alufolia eseten meg 1000 000-szor nagyobb fluxus. ugye hogy izzik a folia ele?
Jajj Gezoo, gondolkozz.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44661)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 17:22

@ennyi (44660):
Viccelsz?
Milyen detektort hasznaljak, ha nem tudom, milyen hullamot akarok detektalni?
Akkor sokat segítene, ha előbb járnál olyan iskolában ahol tanítják.

"Ki es hogyan merte meg? Mi a meresi eredmeny?"

Te is megmérheted! Fogj egy tömeget és egy rugós erőmérőt! Nem lesz túl nagy a pontosság, de a lényeget látni fogod!

"Akkor maost elektromagneses, vagy nem az?
Kimutathato, vagy nem az?"

Bocs, de arról nem volt szó, hogy ha nincs veled a felolvasód akkor én olvassam fel a szöveget! Leírtam, elolvastad? Megértetted? Melyik résznél akadtál el?

Ezt írtad: "Miert lenne lenyegtelen? A kepletedbol kiesik, azt latom,"

Benne van? Nincs! Akkor számít az ami nincs benne a függvényben? NEM számít. Lapozzunk!
(Neked fontos, az egy dolog, nem tartozik ide. )

"mert ez hatarozza meg, hogy mekkora a kulonbseg."
Hogy a túróba határozná meg olyan ami nem szerepel benne?

"nem mert senki soha egyetlen soft fotont sem" -- Mit sem? Soft foton tengerben élünk.. Nézz meg egy időmérést!

"a feluletrol van szo, arrol hogy a lapja iranyaba szerinted ugyanannyit sugaroz, mint az ele iranyaba?"

Szerinted mert nem érted, hogy tömegre és nem felületre vezettem le.. De rendben! Oszd el a sűrűséggel a tömeget, megkapod a térfogatot. Képezd a térfogat felületét.. de belül ám! A részecske felületeket!
Az így kapott felületek és irányok alapján képezd az impulzusoknak a gyorsulás irányú eredőit.. Eddig meg van? Na akkor a folytatást a levezetésből megkapod!

"A korongot azonos ero azonos mertekben gyorsitja a lapja iranyaba is meg az ele iranyaba is, ugye?"

Hááát, ha lapja irányában azonos a tömege mint oldal irányban nézve akkor igen. Bár ahogy mondod, lehet hogy sréhen kicsit más lenne nem gondolod?

"Ha mondjuk 1 negyzetmeter feluletu 1 mm vekony lemezrol van szo, akkor az ele iranyaba 1000x nagyobba fluxus ugye?
Az alufolia eseten meg 1000 000-szor nagyobb fluxus. ugye hogy izzik a folia ele? "

Mi a túrótól lenne más a tömege?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44662)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 17:33

@Gézoo (44661):
Viccelsz?
Milyen detektort hasznaljak, ha nem tudom, milyen hullamot akarok detektalni?
Akkor sokat segítene, ha előbb járnál olyan iskolában ahol tanítják.


Hulye.
ha egyszer nem tudod, hogy mit kell merni, akkor milyen iskolaba mennel megtanulni?

"Ki es hogyan merte meg? Mi a meresi eredmeny?"

Te is megmérheted! Fogj egy tömeget és egy rugós erőmérőt! Nem lesz túl nagy a pontosság, de a lényeget látni fogod!


Csalsz.
Az nem sugarzast mer.
Csak te hiszed, hogy azt.

"Akkor maost elektromagneses, vagy nem az?
Kimutathato, vagy nem az?"

Bocs, de arról nem volt szó, hogy ha nincs veled a felolvasód akkor én olvassam fel a szöveget! Leírtam, elolvastad? Megértetted? Melyik résznél akadtál el?


osszevissza irsz, arrol van szo

Ezt írtad: "Miert lenne lenyegtelen? A kepletedbol kiesik, azt latom,"

Benne van? Nincs! Akkor számít az ami nincs benne a függvényben? NEM számít. Lapozzunk!
(Neked fontos, az egy dolog, nem tartozik ide. )


Elmagyaraztam, miert lenyeges.
Az, hogy a kepletbol kiesett, tovabbi bizonyitek arra, hogy a keplet rossz.


"mert ez hatarozza meg, hogy mekkora a kulonbseg."
Hogy a túróba határozná meg olyan ami nem szerepel benne?


nem a kepletet, a valosagot
a keplet nincs koszono viszonyban a valosaggal

"nem mert senki soha egyetlen soft fotont sem" -- Mit sem? Soft foton tengerben élünk.. Nézz meg egy időmérést!


karoraval mered a softfotonokat?
Mit mutat a karorad?
A softfoton mertekegysege a masodperc?

"a feluletrol van szo, arrol hogy a lapja iranyaba szerinted ugyanannyit sugaroz, mint az ele iranyaba?"

Szerinted mert nem érted, hogy tömegre és nem felületre vezettem le..


maganugyed
azt akarod mondani, hogy csak kor alaku targyakra igaz?

De rendben! Oszd el a sűrűséggel a tömeget, megkapod a térfogatot. Képezd a térfogat felületét.. de belül ám! A részecske felületeket!
Az így kapott felületek és irányok alapján képezd az impulzusoknak a gyorsulás irányú eredőit.. Eddig meg van? Na akkor a folytatást a levezetésből megkapod!


Mondjad, merre mennyit sugaroz szerinted.

"A korongot azonos ero azonos mertekben gyorsitja a lapja iranyaba is meg az ele iranyaba is, ugye?"

Hááát, ha lapja irányában azonos a tömege mint oldal irányban nézve akkor igen. Bár ahogy mondod, lehet hogy sréhen kicsit más lenne nem gondolod?


Na latod, akkor nincs igazad.

"Ha mondjuk 1 negyzetmeter feluletu 1 mm vekony lemezrol van szo, akkor az ele iranyaba 1000x nagyobba fluxus ugye?
Az alufolia eseten meg 1000 000-szor nagyobb fluxus. ugye hogy izzik a folia ele? "

Mi a túrótól lenne más a tömege?


Hat ez az! Tomege ugyanakkora, tahat szerinted ugyanugy sugaroz.
Pont annyi foront sugaroz ki a lapjan (1m2 felulet), mint az elen, ami meg 1um2 felulet. akkor a feluletegysegre eso sugarzas ugye sokkal-sokkal nagyobb a z elen. Ennel lassabban mar nem tudom irni.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44663)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.03.29. 17:39

@Gézoo (44655):
I=m*v*(1-v2/c2)-1/2
Deriváld.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44664)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 17:48

@ennyi (44662): Szedd össze magadat! És ne sértegess!
Mit tudsz mérni? Milyen hatást? Elektromosat? Mágneseset?
Akkor talán olyan detektort kellene használnod amelyen a fotonok és a softfotonok elektromos hatást keltenek.
Leírtam, hogy hogyan. Olvasd el.

"Csalsz.
Az nem sugarzast mer.
Csak te hiszed, hogy azt." - :D:D:D Ciklotronban is megmérheted. Ezt is leírtam. Ezt sem olvastad?

"Elmagyaraztam, miert lenyeges.
Az, hogy a kepletbol kiesett, "

Figyelj csak! A gatyád mérete sincs a képletben!
"tovabbi bizonyitek arra, hogy a keplet rossz." Azt miért nem hiányolod? Az is bizonyíték, mert az sincs benne!

Nincs benne, nincs hatása a képlet eredményére! Vetted? lapozzunk!

"karoraval mered a softfotonokat?" - Csak húzol.. nagyon vicces! :D:D:D

"azt akarod mondani, hogy csak kor alaku targyakra igaz?" Ezt te erőlteted.. Én a tömegről írtam.

Ha nem tudnád, a tömeg az alaktól független..

"Mondjad, merre mennyit sugaroz szerinted." - Benne van a függvényben? Nincs! Akkor lényegtelen!

"Hat ez az! Tomege ugyanakkora, tahat szerinted ugyanugy sugaroz."

Miután a tömegre vezettem le, igen. A mérések szerint is mindegy..

"Pont annyi foront sugaroz ki a lapjan " TÖMEG.. A részecskéi sugároznak, nem a felszíne..

Figyelj csak! A tömeg az nem zseblámpa! Pedig a zseblámpának is van tömege!

Próbáld felfogni a tömeg független az alaktól!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44665)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.03.29. 17:48

@Szilágyi András (44663): Irreleváns.. Semmi közünk hozzá!

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44666)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 17:58

@Gézoo (44664):
Szedd össze magadat! És ne sértegess!
Mit tudsz mérni? Milyen hatást? Elektromosat? Mágneseset?
Akkor talán olyan detektort kellene használnod amelyen a fotonok és a softfotonok elektromos hatást keltenek.
Leírtam, hogy hogyan. Olvasd el.


Karoraval, vagy merleggel?
Tenyleg?

"azt akarod mondani, hogy csak kor alaku targyakra igaz?" Ezt te erőlteted.. Én a tömegről írtam.

Ha nem tudnád, a tömeg az alaktól független..


Igen, az. Ez a baj az elmeleteddel.


Mondjad, merre mennyit sugaroz szerinted." - Benne van a függvényben? Nincs! Akkor lényegtelen!


Ja, ighy konnyu.

"Hat ez az! Tomege ugyanakkora, tahat szerinted ugyanugy sugaroz."

Miután a tömegre vezettem le, igen. A mérések szerint is mindegy..


Ertsd mar meg, hogy nem mert soha senki olyan softfotonokat, amilyekkel te ebren almodsz.

HA igaz az elmeleted AKKOR az alufolia ele sok-sok nagysagrenddel erosebben sugaroz (foton/felulet), mint a lapja.
Egyetertesz, vagy nem?

Pezo

A relativitási elméletek (44667)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2012.03.29. 17:59

@Gézoo (44661):
''Képezd a térfogat felületét.. de belül
ám! A részecske felületeket!''

Én itt analógiát vélek felfedezni arra, amit úgy neveznek, hogy kolloid állapot.
Vagyis ha egy adott térfogatú és tömegű testet minél apróbra darabolunk, csak egyvalami változik meg: a felülete.
Példa: 1 köbdeciméteres kocka felülete 6 négyzetdeciméter.
Ha ezt a kockát feldaraboljuk pl. '10 a 24-en' darabra, összfelülete 6 négyzetkilóméter lesz!

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44668)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.03.29. 18:03

@Gézoo (44664):


"nem mert senki soha egyetlen soft fotont sem"
-- Mit sem? Soft foton tengerben élünk.. Nézz meg egy időmérést!


"karoraval mered a softfotonokat?"
- Csak húzol.. nagyon vicces! :D:D


En az idot karoraval merem, igy amikor a softfoton meresnel azt irtad, nezzek meg egy idomerest, akkor nem tudom, melyikunk a hulyeskedik.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég

cron