A relativitási elméletek

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44838)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.01. 13:05

@Aku-Aku (44836): A többi sor is ugyanaz, csak másképp van megjelenítve.

Az ok az, hogy Gézoo úgy vette, hogy dt=1 másodperc. Mert miért ne lehetne annyi? Gézoonál a gyorsulás és a sebesség számszerűleg mindig azonos, mivel ő a sebességet úgy kapja a gyorsulásból, hogy megszorozza dt-vel, amit meg ugye szabadon választhatunk meg, tehát miért ne lehetne pont 1.

Ez a Gézoo-fizika. :D

Avatar
Aku-Aku
Hozzászólások: 251

A relativitási elméletek (44839)

HozzászólásSzerző: Aku-Aku » 2012.04.01. 13:12

@Szilágyi András (44838):

Köszi a segítséget. Már kezdtem gondban lenni, hogy mit is nézhettem el.
Igazából nem vagyok valami nagy ász fizikából, ezért azt hittem valami az excel képletekben van rosszul leírva technikailag,
vagy én tévesztek el valamit.
Viszont ez az önkényes dt használat ez övön aluli volt.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44840)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.01. 13:27

@Gézoo (44821):
"Kis gyorsulasok esetén a tömeg nem vátozik jelentősen, de amikor a gyorsulás merőszáma (sebességváltozás másodpercenként) megközelíti a fénysebességet akkor a a tehetetlenségi erő növekszik. Ez fuggetlen attól, hogy milyen sebességgel mozog a test, csak a sebességvátozás az ami számít."

Így van! Erről szól a levezetésem.



Nagyon erdekes.
Miert epp a masodpercenkenti sebessegvaltozas szamit, miert nem a percenkenti, vagy orankenti, vagy a 0.001 masodpercenkenti?

Ugye egyetértünk, hogy a sebességváltozás merőszáma (sebességváltozás valamilyen idoegységenként) elérheti, sőt meg is haladhatja a fénysebesség mérőszámát.

Mi történik pontosan 299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? Az excel tablazatod hibat jelez, nullával való osztás miatt nem ad eredményt.

Mi történik pontosan 2*299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? Az excel tablazatod hibat jelez, negativ szám negyzetgyökét nem tudja kiszámolni, azért nem ad eredményt.



Amúgy sebességet és gyorsulást nem lehet összemérni, más a mértékegységük, nem számolhatóak át egymásba.

Ha neked sincs otthon elektrongyorsítód, akkor hol kisérletezzünk???
Ilyen szeméttel egy komoly fizikai kutatóból elhajtanak minket.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44841)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.01. 13:39

@ennyi (44840): Hohóó...
1.0000008 c/s gyorsulás esetén az erő előjele megvátozik.

Ha a fenysebesség mérőszámát meghaladja a gyorsulás, akkor az erő az ellenkező irányú lesz.
Az előbb valami nem működött az excelben, kijavítottam, most tetszőlegesen nagy gyorsulásokra is számol, es c fölötti számértékeknel egyre kisebb ellekező irányú erő kell a további gyorsuláshoz.

Minél inkabb fékezzük, annál gyorsabban megy.

Naccerű.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44843)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.01. 13:53

@Gézoo (44820):
Gézoo!

A táblázatodat nem lehet kitölteni, mert a feladatot nem definiáltad. Úgyhogy akkor talán tisztázzuk.

Ha jól értem, 0 sebességről konstans a gyorsulással elkezdjük gyorsítani az m tömegű testet. Ez bizonyos t idő alatt v sebességet ér el. Az a kérdés, hogy mennyi az erő, ami gyorsította a testet?

Ez így nem jó kérdés. Miért feltételezzük, hogy konstans gyorsuláshoz konstans erő kell? Ez nem így van a relativitáselméletben.

A másik probléma: a képleted szerint F=m* (a*ß), ahol ß=1/gyök(1-v2/c2). Itt ebben a képletben ugye a v az a végsebesség, amit a test elér a t ideig történő gyorsítás legvégén (ugye 0-ról v-re gyorsul). Tehát az erő függ az elért végsebességtől. Hogy is van ez? Ha elkezdek egy testet tolni, hogy gyorsuljon, már előre tudnom kell, mekkora végsebességre akarom majd felgyorsítani a testet? Mi van, ha én még nem döntöttem ezt el, csak elkezdem tolni, aztán majd valamikor abbahagyom a tolást? Akkor hogy számolom ki, mekkora erőt kell kifejtenem az a gyorsulás eléréséhez?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44847)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.01. 15:28

@Aku-Aku (44836): Úgy véled, hogy ugyanaz a szám? A hatvány kitevőt is figyelembe vetted?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44848)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.01. 15:31

@Szilágyi András (44843): Oké, definiáljuk:
Nyugalomban van m tömeg, amit F erő a gyorsulásra kényszerít.
Határozd meg a felsorolt gyorsulások létrehozásához szükséges erők nagyságát. Írd be az Fa oszlopba.. Eddig is ez volt, ezután is ennyi a feladat.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44849)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.01. 15:35

@ennyi (44840): "Miert epp a masodpercenkenti sebessegvaltozas szamit, miert nem a percenkenti, vagy orankenti, vagy a 0.001 masodpercenkenti?"
Ne foglalkozz azzal az oszloppal.. csak példaként szerepel..

"Mi történik pontosan 2*299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? " Nyilván másként kellene behelyettesítened..

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44850)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.01. 15:42

@Gézoo (44848):
Oké.
F=m*a
Beírhatod nyugodtan.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44853)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.01. 15:59

@Szilágyi András (44850): Inkább te írj oda amit akarsz.. Az eredménye önmagáért fog beszélni.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44857)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.01. 16:02

@Gézoo (44853):
Oké, itt van:
1,000
10,000
100,000
1000,000
10000,000
100000,000
1000000,000
10000000,000
100000000,000

29979245,811
59958491,622
89937737,432
119916983,243
149896229,054
179875474,865
209854720,676
239833966,486
269813212,297
296794533,527
299492665,650
299762478,862
299789460,183
299792158,316
299792428,129
299792455,110

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44860)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.01. 16:09

@Gézoo (44849):
"Mi történik pontosan 2*299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? " Nyilván másként kellene behelyettesítened..
Mutasd, hogyan?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44861)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.01. 16:10

@Gézoo (44849):
"Miert epp a masodpercenkenti sebessegvaltozas szamit, miert nem a percenkenti, vagy orankenti, vagy a 0.001 masodpercenkenti?"
Ne foglalkozz azzal az oszloppal.. csak példaként szerepel..



MINEK IRTAD AKKOR, HA UTANA NEM FOGLAKOZHATOK VELE?

Avatar
Aku-Aku
Hozzászólások: 251

A relativitási elméletek (44864)

HozzászólásSzerző: Aku-Aku » 2012.04.01. 16:16

@Gézoo (44847):

Kód: Egész kijelölése

Úgy véled, hogy ugyanaz a szám? A hatvány kitevőt is figyelembe vetted?

Igen, teljes erővel.
Úgy gondoltad, hogy nem vettem figyelembe?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44875)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.01. 16:31

@Gézoo (44849): Ha az az oszlop csak "példaként szerepel", akkor miért abból van számítva a ß is, meg az Ft erő is?
Ez így már 3 oszlop, amivel ne foglalkozzunk?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44941)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 08:39

@Szilágyi András (44857):
Oké, itt van:
1,000
10,000
100,000
1000,000
10000,000
100000,000
1000000,000
10000000,000
100000000,000

Kicsit Newton szerintiek ezek az eredmények.. gondolod, hogy a méréssel is ezeket kapnád?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44942)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 08:40

@Szilágyi András (44875): Azzal foglalkozol amivel akarsz..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44943)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 08:42

@Aku-Aku (44864):
Belekukkantottam a táblázatba.
Érdekelne, hogy a B (a=dv/dt [m/s²]) és a C (dv=a*dt [m/s]) oszlopokban miért ugyanaz a szám szerepel
az ötödik sortól kezdve a tizenharmadikkal bezárólag ?
Igen, teljes erővel.
Úgy gondoltad, hogy nem vettem figyelembe?
Ezt neked kellene tudnod.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44944)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 08:47

@ennyi (44861):
MINEK IRTAD AKKOR, HA UTANA NEM FOGLAKOZHATOK VELE?
Írtam én olyat? Azt javasoltam, hogy ne törődj vele. Ettől még azt csinálsz amit akarsz..
Egyébként pedig a másik kérdésedre megtaláltad a választ? Ha a=dv/dt és te szándékosan 1 sec ideig tartó 2c/s gyorsulással számolsz, akkor talán fel kellene tűnnie, hogy közben átlépné a gyorsuló a fénysebességet.. Ha ez szerinted helyes, akkor nem tudok segíteni.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44948)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.02. 10:03

@Gézoo (44941):
Nem gondolom, hanem tudom.
Mint tudod, a relativitáselmélet és a newtoni mechanika igen hasonló eredményeket szolgáltat alacsony sebességeknél.
Jelen esetben a test nyugalomban van (v=0), így pontosan azonos eredményt adnak.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44949)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 10:06

@Szilágyi András (44948): "Jelen esetben a test nyugalomban van (v=0), így pontosan azonos eredményt adnak." Ezt ugye viccnek szántad?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44951)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.02. 10:15

@Gézoo (44949): Már miért szántam volna viccnek???

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44952)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 10:59

@Szilágyi András (44951): Mert már egy katódsugárcsőben mozgó elektronra sem érvényes.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44954)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.02. 11:08

@Gézoo (44952):
És hogy kerül a csizma az asztalra?
Így definiáltad a feladatot: "Nyugalomban van m tömeg, amit F erő a gyorsulásra kényszerít."
A "nyugalomban van" kifejezés mindenhol a világon azt jelenti, hogy a sebessége nulla.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44955)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 11:46

@Szilágyi András (44954): Te mint fizikus érdekes dolgokat írsz az erő és a gyorsulás valamint ezzel a sebesség viszonyáról.

Csak azt nem írtad oda, hogy miért tréfálkozol?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44956)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.02. 11:52

@Gézoo (44955):
Áruld már el, miért gondolod, hogy itt bármi tréfa lenne!
Tettem talán smiley-t?
Nem értelek.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44958)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 12:04

@Szilágyi András (44956): Mert ezzel indokoltad a Newtoni megoldást:
A "nyugalomban van" kifejezés mindenhol a világon azt jelenti, hogy a sebessége nulla.

Pedig mint fizikus, te tudod, hogy a nyugalom az a gyorsulás kezdetét megelőző állapot. És a gyorsulás alatt álló tömegre már nem érvényes a Newtoni elv, mert a gyorsulás nagyságával arányosan egyre nagyobb mértékben eltér a mérési tapasztalattól.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44959)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.02. 12:22

@Gézoo (44958):
a nyugalom az a gyorsulás kezdetét megelőző állapot

Nem. A nyugalom az az állapot, amelyben a sebesség nulla.
És a gyorsulás alatt álló tömegre már nem érvényes a Newtoni elv, mert a gyorsulás nagyságával arányosan egyre nagyobb mértékben eltér a mérési tapasztalattól.

Az eltérés nagy sebességeknél jelentkezik, a gyorsulásnak ehhez semmi köze.

Fogalmi zavaraid vannak, kutyulod a gyorsulást és a sebességet.
Van egy keresztkérdésem számodra. Feldobsz függőlegesen egy labdát, ami azután visszaesik. Pályájának legfelső pontján mennyi a sebessége, és mennyi a gyorsulása?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44960)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 12:29

@Szilágyi András (44959): A holtponton t=0 időpontban természetesen v=a*t ahol t=0 ott v=0. t>0 időpontok mindegyikében pedig szintén v=a*t .. azaz v>0 .. Miért keverném? Vagy szerinted nem így van?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44962)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.02. 12:33

@Gézoo (44960): t-t ne keverd ide, egyébként ki mondta neked, hogy a holtponton t=0?
Nem. Legyen t=0 a feldobás pillanatában, a legfelső ponton legyen t=2 másodperc.
Mennyi tehát a legfelső ponton a sebesség, és mennyi a gyorsulás?
v=?
a=?

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

A relativitási elméletek (44964)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.04.02. 12:44


Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44966)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 12:51

@Szilágyi András (44962): Te ugye fizikus vagy, akkor azt is tudod, hogy nem elégséges az általad megadott adatok mennyisége.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44967)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.02. 13:07

@Gézoo (44966): Mi hiányzik neked?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44968)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 13:12

@Szilágyi András (44967): ha már így rákérdeztél akkor elárulom: két milla euró.. Ha több az sem baj, és kevesebbel is beérném ha kapnám és nem fizetnem kellene :) :D

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44970)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.02. 13:15

@Gézoo (44968): Érdekes, lorenz nem hiányolt adatokat, mégis helyes választ adott. Neked vajon miért nem ment ez?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44971)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 13:22

@Szilágyi András (44970): Érdekes, hogy egyiketeknek sincs problémája az adatokkal, közben a felfelé hajítás kezdő sebessége nincs megadva, szintén nincs megadva a távolság, vagy legalább a bolygó..

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44972)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.02. 13:27

@Gézoo (44971): Te melyik bolygón vagy? :D
Kezdősebesség meg távolság minek? Semmi szükség rá a megoldáshoz.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44974)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 13:52

@Szilágyi András (44972):
Te melyik bolygón vagy?
Ti úgy nevezitek:Io és a besorolása: hold.
Kezdősebesség meg távolság minek? Semmi szükség rá a megoldáshoz.
Ja ha nincs, akkor feltételezted, hogy van v=0 sebességű felső holtpont.
Akkor pedig miért kérdezted?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44976)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.02. 14:02

@Gézoo (44974):
Ja ha nincs, akkor feltételezted, hogy van v=0 sebességű felső holtpont.
Akkor pedig miért kérdezted?

Megadtam, hogy függőlegesen dobod fel a labdát, és hogy visszaesik. Ez elég.
A sebességről semmit sem mondtam, az a kérdés.
Szóval akkor szerinted v=? a=?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44977)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.02. 14:05

@Gézoo (44944):
Írtam én olyat? Azt javasoltam, hogy ne törődj vele. Ettől még azt csinálsz amit akarsz..
Egyébként pedig a másik kérdésedre megtaláltad a választ? Ha a=dv/dt és te szándékosan 1 sec ideig tartó 2c/s gyorsulással számolsz, akkor talán fel kellene tűnnie, hogy közben átlépné a gyorsuló a fénysebességet.. Ha ez szerinted helyes, akkor nem tudok segíteni.


És ha csak 0.1 másodpercnyi2c/s gyorsulassal számolok? Akkor még meg sem közelíti a fenysebességet.
Akkor barátom uram örökmozgót talalál ki, gyorsul és közben a gyorsulás irányába mutató erőt fejt ki.
Ugyé látod, hogy képleted, excel táblád szerint C-nél nagyobb számértékű gyorsulás esetén az erő irányt vált, a gyorsulás iranyába hat, azaz munkavégzésre képes energia befektetés nélkül.
Elkerülte volna a figyelmedet, hogy felfedezted az igazi örökmozgót?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44978)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 14:06

@Szilágyi András (44976):
Megadtam, hogy függőlegesen dobod fel a labdát, és
Ó, nem mindegy, hogy felfelé milyen szögben? Talán változik az emelkedés magassága vagy ideje?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (44979)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.02. 14:09

@ennyi (44977): Ha már ilyen ingerülenciáid vannak, akkor miért nem használod a ß=1/sin (arc cos(v/c)) függvényt ?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (44980)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.02. 14:09

@Gézoo (44978):
A kérdésre válaszolj végre.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44981)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.02. 14:11

@Gézoo (44958):
És a gyorsulás alatt álló tömegre már nem érvényes a Newtoni elv, mert a gyorsulás nagyságával arányosan egyre nagyobb mértékben eltér a mérési tapasztalattól.


A gyorsulás nagyságával arányosan? Nem a sebesség...?
Biztos?
Hol mérték, hol publikálták?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44982)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.02. 14:12

@Gézoo (44979): Gézoo a te ecxel tabladat használtam, az a kritika tárgya. Elszúrtad volna?



Ebben a táblában egy örökmozgó elve van lerakva.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (44985)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.02. 17:13

@Gézoo (44681):

Gezoo, van egy otletem, fontold meg.

igaz, hogy az atlagos gyorsulas az ahogy irod
Valamint felhívom a figyelmedet erre a részre külön is: ( ahol a = Δv/t
A jelölésből látható, hogy nem időpont a "t" hanem idő szakasz..

Ha precizek akarnank lenni akkor itt Δt-vel kene jelolni a Δv sebessegvaltozashoz szukseges idot, de nem ezert irok.

Amikor a pillanatnyi erot akarod kiszamolni, akkor a pillanatnyi gyorsulas erteke kell neked, ami pedig a=dv/dt

Ugye tudod, mi a kulonbseg a Δv es a dt valamint a Δt es a dt kozott?
Vagy fejtsem ki?

Szerintem ha igy atgondolod, akkor lehet, hogy valami erdekes es az eddigitol eltero eredmenye jutsz.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45013)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.03. 08:46

@ennyi (44985): Jó ötlet! Nézzük!

Mérünk sebesség változásokat és a hozzájuk tartozó időket.
Első alkalommal Δt=10 s, majd Δt=1 s, Δt=0,1 s, .. Δt=0,0000000000000000000000000000000001 s
Az elért sebességek Δv=100 m/s Δv=10 m/s Δv=1 m/s
Δv=0,000000000000000000000000000000001 m/s
a= Δv/Δt = minden esetben: a= Δv/Δt =10 m/s²

Azaz az "a" gyorsulás minden esetben állandó Δv/Δt arányként dv/dt esetében is éppen az az arány.

Vagyis a pillanatnyi gyorsulás és az átlagos gyorsulás egyenlő értékű ha a gyorsulás állandó.

Na ezért írtam, hogy kérlek ismerkedj meg a gyorsulás fogalmával mielőtt vitázni kezdenél a gyorsulásról.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45014)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.03. 08:48

@Szilágyi András (44976):
Megadtam, hogy függőlegesen dobod fel a labdát, és hogy visszaesik. Ez elég.
A sebességről semmit sem mondtam, az a kérdés.
Szóval akkor szerinted v=? a=?

Függőleges hajítás sebessége?

Avatar
repair
Hozzászólások: 729

A relativitási elméletek (45018)

HozzászólásSzerző: repair » 2012.04.03. 10:10

@ennyi (44627):

Jol vagy?


Küldtél egy videót erről: - Aboard Nasa’sVomit Comet - mikor ” szóba ” hoztad a súlytalanságot, csak összekevertem két videót. Ebben van az említett jelenség.
http://www.mommo.hu/media/Sulytalansag_allapota

Figyelmeztetsz is, hogy figyelmen kívül marad a gravitáció, és surlódás.
A Vomit Comet videón is többször segít forogni a társának mert különben le állna. Tehát függ a – mihez képest - erőbefektetéstől .
A korongra teszünk egy tárgyat. A relativitási elméletek #44404


Bocsi csak kérdezem. ez egy pontszerű tárgy?

” Pontszerű testről akkor beszélünk, ha a test méretei, kiterjedése a mozgás és kölcsönhatás a vizsgálata során elhanyagolható a lényeges távolságokhoz képest. ”

Ennek ellenére pontosan értem a példádat, és amit kifejezel vele, csak azt szeretném érzékeltetni, egy kicsit más a jelentése nálad mint nálam.
Sajnos ez az én sajátosságom.
Ha valakivel beszélek aki a víz szintjére –mint egyenes – épít fel egy (majdnem ) 100% -os cáfolhatatlan elméletet, - 12 –dik emelet tetősíkja - sajnos mindig megkérdezem,
mihez képest vízszintes?
Elnézést érte, tudom ez magánügy.
Ha azonban a forgo korongra radobsz egy lapat homokot, vagy darab sulyt, ami eleinte nem ugy mozog, mint a korong, akkor ez erovel (tehetetlensegi ero) fog hatni a korongra, mikozben a korong erovel hat ra, hogy felgyorsitsa arra a forgo mozgasra. Ebben az esetben az allo targy gyorsul, a korong forgasa lassul.


Nem tudom nálam hol lehet a hiba. Ehhez egy vesszőt sem kell hozzátenni, világos érthető. Ugyan az mint a gyakorlatban.

Newton első törvényt én úgy tanultam, hogy a ….. mező helyett az volt –erő – és akkor ez egyértelműbb volt, számomra. Ugyanis értelemszerű volt, hogy a Földön elméletben sem lehet azt mondani, hogy csak forog, forog.
Kb, két emberöltővel ezelőtt egy zseninek eszébe jut, hogy ez a törvény is relatív,
Mert ha (feltételez) egy vákuumot akkor ebből egy örökmozgó lenne.
Newtonon azt mondta minden test rendelkezik egy helyzeti energiával a Földön
amit úgy írnak m*g*h

És helyettesítették, - egy mezővel,- emiatt a súly és a tömeg nem azonos.
A földi szemlélő számára akkor is a gravitáció a legnagyobb összetevője a súly.
Einstein szerint tömegvonzási erő nem létezik csak tömeg függő, görbült 3Dtér.
Ezek szerint elmarad a tömeg kifejezés is helyette, a görbült tér lép.

- Megint csak egy kis hiba,- ugyanis ez a matematikai modell két dimenzióra egyszerűsítve mutat be, a három dimenziós tér torzulásai által okozott jelenségeket.
Bizonyítja is egy mondattal, aminek az eredménye: ….” Ez is mutatja, hogy Newton és Einstein modelljei között ha normál körülmények között nem is, kozmikus, extrém méretű jelenségekben már kimutatható eltérés.”

Ezt viszont messzemenően nem kétlem.

Most mit tegyek, ha az én példám normál körülmény?
Menjek egy másik rendszerbe ( transzformáljam ) ahol már gyorsulás is van? Használjam a coriolis erő értelmezést? Itt viszont már szögsebesség és a mozgó test sebesség, és a forgó test tengely szög szinusza is számít,- ugyan, - számomra ez sokkal logikusabb, mert a forgó tengely szöge is számít. Tehát nem egy dimenziós.
Csak saját gondolatom: a számomra ” a kis hiba ” a két dimenziós matematikai modell. A két dimenziós magyarázat, vagy kiegészítés. De szó sincs a 3D-ről, csak az elméletben.

Viszont ez csak az egyik nehézségi erő.
Ez is arányos a test tömegével, de az iránya a sebesség vektorra merőleges, ezek szerint munkavégzés nincs.

Bocsi, az extrém gondolatokért, és logikámért, de úgy érzem eddig még nem
” sértem ”az Áltrel magyarázatot.


Ezzel magamnak még megtudnám indokolni, miért nem a centripetális erő ellenereje, a centrifugális erő, de realizálni még nem tudom.
Természetesen , - ebben az esetben - szerintem sem, az elmélet hibája.
Vagy csak a kb. két emberöltővel előbb íródott elméletet, ma sem tudjuk megfelelően értelmezni ?
Ez is lehetséges, nem igaz?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6166
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45022)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.03. 12:33

@Gézoo (45014): Annyi, amennyi.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég