A relativitási elméletek

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45147)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 07:27

@ennyi (45099): Tudom, hogy nem érted, de hátha megérted: Állandó "a" gyorsulás esetében az a=Δv/Δt függvényt v-t diagramban ábrázolva az iránytangens egybevágó az érintőjével. Mindkettő iránytangensének szögét tan(a) azaz tangens függvény adja.
Ha felmerült benned, hogy van ezen mit keverni, akkor próbáld megérteni a soraim tartalmát.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45148)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 07:35

@Máté (45094):
"A dx/dy az 1 szimbólum. dy-nal nem lehet csak úgy szorozgatni
Akkor elég nagy ostobaságot mondott.
A differenciahányados határértéke a differenciál hányados azaz a derivált.

Mint nevében szerepel a hányados az osztás szimbóluma. Tetejében a nevezőben és a számlálóban is egy-egy differencia azaz különbség van. Ami pedig nem egy, hanem minimum két értéket feltételez.
A dy az olyan értelemben lehet csak szimbólum, hogy dy = y2-y1 lehető legkisebb értékhez tartó különbözete ami nem zéró.
Ha nem különbözet lenne akkor a differencia jelét nem "tartalmazná" a jelölés.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45150)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.04. 09:40

Így nyerjek a lottón! Továbbra sem akarja megérteni. Nincs határérték, csak nagyon kis számok....

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45151)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 10:01

@mimindannyian (45150): Ugye még mindig nem tudod, hogy definiálva vagyon a a különbözetek hányadosának határértéke.. Pedig már ideje lenne, hogy megtanuld!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45152)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.04. 10:15

@Gézoo (45151): A nevezett tananyagokat nézd át, fogd fel, aztán gyere vissza és mesélj a felhajított testről és a körmozgásról, majd lassan jöhet bonyolultabb képletek deriválása is, melyeket eddig elhibáztál. De addig ne is koptasd a billentyűzetet, míg csak a téveszmék cizellálásával, mint levegőillatosítóval igyekszel elnyomni a felsülés égő bűzét. :mrgreen:

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45153)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 10:21

@mimindannyian (45152): Még most sem érted.. Sajnálom. Igaz már azt sem értetted, hogy a mozgási energia nagyságát nem változtathatja meg a mozgásvektorra merőleges gyorsulás, mert a vetülete zéró.
Azt sem értetted meg, hogy az erőhatások függetlenségének törvénye mit mondott ki.

Hogyan is érthetnéd meg, hogy az osztás és a hányados ugyanannak a fogalomnak a kétféle megközelítése.

Javaslom érdeklődj az iskolai előkészítő óvónénidnél. Ő már a természetes törtek fogalmával is meg fog ismertetni! Csak bátran! Ne félj tanulni!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45154)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.04. 10:44

@Gézoo (45153): Olvasd el újra az előző hozzászólásom.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45156)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 11:37

@mimindannyian (45154): Minek? Első olvasatra sem volt több mint tévedések és sértegetések halmaza. Szaga van. De nem füst.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45157)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.04. 11:50

@Gézoo (45156): Úgy látszik, még mindig nem értetted meg. Sajnos nem tudtad tartani magad az ígéretedhez, és elkezdtél válaszolgatni. Pedig attól mindig megrettenek, lesújtó élmény vagy.
Vissza is adlak a türelmesebbeknek, bontsák csak tovább kitartóan és fáradhatatlanul a renomédat.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45158)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 12:01

Igen, megint az történt, ami már korábban is párszor: egy bonyolultabb kérdésből indult a vita (relativitáselméletben a tehetetlenség), majd vissza kellett menni egy középiskolás szintű feladathoz, és kiderült, hogy Gézoonak ott is alapvető problémái vannak a fogalmakkal.

Visszatérve az eredeti kérdéshez: a feldobott labda példája azt mutatta meg, hogy lehet a sebesség nulla, miközben a gyorsulás és így az erő is nemnulla. A pillanatnyi erőt pedig természetesen a pillanatnyi gyorsulás határozza meg, a relativitáselméletben ehhez még a pillanatnyi sebesség is hozzájön. Azonban az erőt nem befolyásolja az, hogy a sebesség mennyi lesz majd pl. 1 másodperc múlva. A nyugalomban lévő testre ható erő egyedül a gyorsulásából adódik, és nem abból, hogy később (a jövőben) majd mekkora sebességre fog felgyorsulni. Ezért Gézoo excel táblázata alapvetően hibás.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45160)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 12:22

@Szilágyi András (45158): A baj az, hogy minősítesz, miközben fordítva ülsz a lovon: "a sebesség nulla, miközben a gyorsulás és így az erő is nem nulla. "
Nem a gyorsulás kelti az erőt,. Az erő kelti a gyorsulást. Ez valóban alapvető ismeret hiányát mutatja.
Mert mint írtam (1. és 2. pontokba szedve,) az erő léte szükséges, de nem elégséges feltétele a gyorsulás létrejöttének.

Ugyanígy nem érted, hogy a sebesség függvény két, egymástól radikálisan eltérő esetben is értelmezhető.
Az egyik esetben az álló sebességét, másik esetben a mozgó sebességét jellemezzük.

Az álló esetében a távolság nulla, az időszakasz hosszától függetlenül, így a hányados éppen úgy mint a derivált értéke nulla.
Mozgó esetében a nulla derivált jelentése viszont csak közelítő értékként értelmezett.
Miután a számláló és a nevező sem nulla, csak végtelenül megközelíti a nulla értékét.

A gyorsulás szintén csak két, egymástól eltérő sebességű állapottal jellemezhető.
Amivel fogalmilag keverheted az a gravitációs gyorsulás.
Helyesebb ha azt mondjuk, hogy gravitációs erő hat. Mert akkor nyilvánvaló, hogy a felső holtponton megálló test nem feltétlenül fog gyorsulni.

Viszont abban igazad van, hogy belekötnöd, bármibe lehet. Állíthatsz bármit. Nem kell igaznak lennie.

Szóval ott tartottunk, hogy nem kértél elnézést a rel.Doppler miatt.. Pedig arról is állítottad, hogy a leírt függvény az hibás.
Levezettem, hogy nem hibás. Hol írtad az elnézés kérést?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45161)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 12:31

@Szilágyi András (45158):
A nyugalomban lévő testre ható erő egyedül a gyorsulásából adódik, és nem abból, hogy később (a jövőben) majd mekkora sebességre fog felgyorsulni. Ezért Gézoo excel táblázata alapvetően hibás.

*** előbb már írtam: Az erő a másik testhatása és nem a gyorsulás hatása. Az erő hatására jön létre a gyorsulás. Ezt nagyon jegyezd meg!

Nem tudom, hogy ki tanított az érvelésre, de a nem ok-okozati kapcsolatban lévő kijelentésekkel nem lehet igazolni-bizonyítani, ezt jobb ha tudod.

A nyugalomban lévő test csak a gyorsulás kezdetén van nyugalomban. Ezt is jobb ha tudod.
A gyorsulás kezdetét követő időpontok mindegyikében már mozgásban van. Még akkor is érvényes ez, ha az időpontok közötti távolság végtelenül kicsiny.
Ugyanis a gyorsulás görbe érintője állandó gyorsulás esetében - és a levezetésben ilyen állandó gyorsulás szerepel - állandó iránytangensű.
Ezért nem egy pontban hanem teljes hosszban fedi az iránytangens egyenese a gyorsulás görbét. Az első pontjától, az utolsó pontjáig.

Azért jó az excel tábla, mert a függvény elvonatkoztatható a megfeleltethető háromszögre.
Ezzel igazolható, hogy a háromszögre érvényes szabályok a vele egyenértékű összes háromszögre érvényesek. És viszont is. Az egyenértékű háromszögekre érvényes szabályok érvényesen a gyorsulás függvényre is.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45162)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.04. 13:05

@Gézoo (45147):
Állandó "a" gyorsulás esetében az a=Δv/Δt függvényt v-t diagramban ábrázolva az iránytangens egybevágó az érintőjével. Mindkettő iránytangensének szögét tan(a) azaz tangens függvény adja.
Ha felmerült benned, hogy van ezen mit keverni, akkor próbáld megérteni a soraim tartalmát


Allando "a" gyorsulas abrazolva az ido fuggvenyeben egy viszintes vonal, nem erre gondoltal, nem az " a=Δv/Δt függvényt" gondoltad abrazolni, ugye? Miert nem azt irod, amire gondolsz?
a sebesseget abrazolva az ido fuggvenyeben erre gondoltal. Az egy egyenes, ami ferden halad felfele.
Az egyenes meredeksege a=Δv/Δt semmi szukseg tangensre hozza.
Pl 1m/s sebessegvaltozas 1 masodpercenkent = 1m/s2 gyorsulas.
A tangesn(1) az nem 45o
A grafikonon 45o a szog.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45163)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 13:06

@Gézoo (45160):
Nem a gyorsulás kelti az erőt,. Az erő kelti a gyorsulást.

Hótt mindegy. Maradjunk a newtoni mechanikánál: F=ma. F-ből számítható a, a-ból számítható F. Ezek mindig összefüggenek: bármely időpillanatban F=ma, a=F/m. Ez egy képlet, ebből ok-okozati összefüggés nem származtatható.
Szóval ott tartottunk, hogy nem kértél elnézést a rel.Doppler miatt.. Pedig arról is állítottad, hogy a leírt függvény az hibás.
Levezettem, hogy nem hibás.

Nem vezetted le.
A gyorsulás szintén csak két, egymástól eltérő sebességű állapottal jellemezhető.

Gézoo, minden függvény minden időpontban értelmezett, minden mennyiségnek van pillanatnyi értéke.

x=x(t)
v=v(t)
a=a(t)
F=F(t)

A mennyiségek között összefüggéseket teremtő képletek pedig az azonos időponthoz tartozó értékeket kapcsolják össze.
'-vel jelölve az idő szerinti deriválást: v(t)=x'(t), a(t)=v'(t)=x''(t), F(t)=ma(t).

F(t) csak a(t) (és a relativitáselméletben v(t)) függvénye. F(t) nem függhet semmilyen mennyiségnek egy t+Δt időpontban felvett értékétől, mivel az időben visszafelé hatás lenne, érted? A jövőbeli sebesség határozná meg, hogy most mekkora erőt kell kifejteni. Ez abszurd!

Ezért rossz a táblázatod. Te F(t=0)-t kérdezed, és ezt v(t+Δt)-ből számolod. Holott az a szerencsétlen erő honnét tudhatná, hogy 1 másodperc múlva mennyi lesz a sebesség (és különben is miért pont 1 másodperc múlva?)?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45164)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.04. 13:10

@Gézoo (45148):
"A dx/dy az 1 szimbólum. dy-nal nem lehet csak úgy szorozgatni
Akkor elég nagy ostobaságot mondott.
A differenciahányados határértéke a differenciál hányados azaz a derivált.

Mint nevében szerepel a hányados az osztás szimbóluma. Tetejében a nevezőben és a számlálóban is egy-egy differencia azaz különbség van. Ami pedig nem egy, hanem minimum két értéket feltételez.
A dy az olyan értelemben lehet csak szimbólum, hogy dy = y2-y1 lehető legkisebb értékhez tartó különbözete ami nem zéró.
Ha nem különbözet lenne akkor a differencia jelét nem "tartalmazná" a jelölés.


"Pisti hülye, Julcsi hülye, csak én vagyok okos, mert nekem a seggemben is fejem van." /Weöres/

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45165)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 13:18

@Szilágyi András (45163):
Nem a gyorsulás kelti az erőt,. Az erő kelti a gyorsulást.


Hótt mindegy.
Értelek, a csík tolja a repülőt! Világos!
Szóval ott tartottunk, hogy nem kértél elnézést a rel.Doppler miatt.. Pedig arról is állítottad, hogy a leírt függvény az hibás.
Levezettem, hogy nem hibás.


Nem vezetted le.
Talán mégis: http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?p=44707#p44707 Elkerülte a figyelmedet?
"Gézoo, minden függvény minden időpontban értelmezett, minden mennyiségnek van pillanatnyi értéke."
Leszámítva azon időpontokat ahol nem értelmezhetők. Mint az álló testek gyorsulása erőhatás mentes helyzetekben-időpontokban.
"F(t) nem függhet semmilyen mennyiségnek egy t+Δt időpontban felvett értékétől,"
Én ilyen felvetést nem tettem. És most nem is térek ki arra, hogy helyes-e vagy nem.

"A jövőbeli sebesség határozná meg, hogy most mekkora erőt kell kifejteni. Ez abszurd!"
Az bizony, de még mindig nem érted.. hogy nem erről szól a függvény.
Nem jövőbeli értékről, hanem az arányításról.. mi az ami ezen nem érthető?

"Holott az a szerencsétlen erő honnét tudhatná, hogy 1 másodperc múlva mennyi lesz a sebesség (és különben is miért pont 1 másodperc múlva?)?"

Hát nem tudom, hogy honnan gondolod, a tudattal rendelkező erődet, de felejtsd el. Nincs olyan!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45167)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 13:20

@ennyi (45164):
"Pisti hülye, Julcsi hülye, csak én vagyok okos, mert nekem a seggemben is fejem van." /Weöres/
Tényleg? Akkor azért nem tudtad elolvasni azt amit írtam! Mi lenne ha kivennéd?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45168)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.04. 13:22

@Gézoo (45165):
"F(t) nem függhet semmilyen mennyiségnek egy t+Δt időpontban felvett értékétől,"
Én ilyen felvetést nem tettem.


Tettél Gézoo, csak nem veszed észre, még akkor sem, amikor András rámutat.

Hát nem tudom, hogy honnan gondolod, a tudattal rendelkező erődet, de felejtsd el. Nincs olyan!

A tablazatodbol Gézooo, onnan.
Épp azt kritizáljuk, hogy olyan nincs. Hibás a táblázatod.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45169)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 13:25

@ennyi (45168):
Tettél Gézoo, csak nem veszed észre, még akkor sem, amikor András rámutat.
Konkrétan idézd, hogy hol!
"Épp azt kritizáljuk, hogy olyan nincs. Hibás a táblázatod." - :D oké, de melyik sora hibás?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45170)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.04. 13:26

@Gézoo (45167): Gézoo, te viselkedsz úgy, mint a Weöres vers kisgyereke.
Mindenki hülye, csak neked van igazad mindenben.

Nem gyanús, amikor vezetsz az autopályán, hogy mindenki rossz irányba autózik a forgalommal szembe, csak te egyedül haladsz a jó irányba (Marci meg ott ül melletted, és hallgatja, hogy szidod a többi autóst, és drukkol neked)?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45171)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.04. 13:28

@Gézoo (45169):
"Épp azt kritizáljuk, hogy olyan nincs. Hibás a táblázatod." - oké, de melyik sora hibás?



Mindegyik Gézoo.
Hibás a kiindulás, hibás a képlet...

ja és probaltal mar c-nél nagyobb érteket beirni? En probaltam, beirtam a te tablazatodba. Az ero iranya megfoldult.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45172)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 13:29

@Gézoo (45165):
Talán mégis: viewtopic.php?p=44707#p44707 Elkerülte a figyelmedet?

Nem jó. A képlet v-vel érvényes. Δv-vel nem.
Én ilyen felvetést nem tettem.

Hát sajnos de.
Kérdésed ez volt:
Nyugalomban van m tömeg, amit F erő a gyorsulásra kényszerít.
Határozd meg a felsorolt gyorsulások létrehozásához szükséges erők nagyságát.

Tehát t=0-ban nyugalomban van a tömeg. Erre te a táblázatodban a rá ható erő nagyságát úgy számolod, hogy előbb kiszámolod, 1 másodperc múlva mennyi lesz a sebessége, és ebből számolod az erőt.

Ezért rossz. A nyugalomban lévő (t=0) testre ható erő nem függhet attól, hogy t=1 másodpercnél mennyi lesz a sebessége.

Én megadtam a helyes választ: t=0-ban v=0, ezért F=ma, és kész.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45177)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 13:53

@Szilágyi András (45172): Nem gondoltam volna, hogy ez a gondod.. Oké, rávezetlek:
Rákötsz egy testet, egy az egyik végével tartóhoz rögzített rugóra és eldobod.
Kezdeti rugóerő F=0 Holtponti rugóerő F=1 N ..

A te szavaiddal élve: Honnan tudja a rugó az elején, hogy a végén mekkora erőt kell kifejtenie?

Hogyan számolsz a rugóerővel?

Ennek a feladatnak a megoldása nyilván nem okoz nehézséget. Előveszed a tanult formák valamelyikét és alkalmazod.
Számolhatsz átlagos rugóerővel, pillanatnyi rugóerők hatásainak integrálásával, de!

Eredményed csak egyetlen egy lehet. Az F=1N erő.

Na jó én meg jövök és a te mintádra belédkötök, hogy az integrálás rossz, mert átlagot kellett volna számolnod.
Vagy éppen azért kötök beléd mert átlaggal számoltál és integrálnod kellett volna.

Hiába jó az eredmény. Hiába jó az a módszer is..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45178)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 13:55

@ennyi (45171): Hol hibás? Írd le melyik sor hibás..

Ja és c-nél nagyobb sebesség? Ugye viccelsz?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45179)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 14:25

@Gézoo (45177):
Honnan tudja a rugó az elején, hogy a végén mekkora erőt kell kifejtenie?

He? Miért kéne tudnia?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45180)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 14:36

@Szilágyi András (45179):
He? Miért kéne tudnia?
Ezt neked kell tudnod. Szerinted gondolkodik az erő..
Egyébként pedig a példa nem arról szólt. Hanem arról, hogy egy átlaggal jellemezhető erő nagyságba belekötni értelmetlen .. Fogadok, hogy még most sem érted azt, hogy mitől átlag!

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45181)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 14:40

@Gézoo (45180):
Te nem átlagot kérdeztél. Egyébként sincs értelme azt kérdezni, hogy mekkora átlagos erőt kell kifejteni. Hogy fejtek ki egy átlagos erőt?
Tök mindegy amúgy, a képleted az átlagra sem jó. Semmire se jó.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45182)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 14:50

@Szilágyi András (45181): :D szóval nem tudod.. Ez várható volt azok után hogy elkezdted emlegetni a t idővel későbbi sebességhez tartozó azaz csak a t idővel később létező erőt a kiindulási t=0 időpontra értelmezve.
És te fizikusnak mondod magadat. Klassz! :D

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45183)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 15:52

@Gézoo (45182): Te azt mondtad: nyugalomban van a test.
Az pedig nem t idővel később van, hanem t=0-ban.
t idővel később már nincs nyugalomban a test.
Akkor döntsd el, hogy mire vonatkozik a kérdésed: nyugalomban van vagy nincs nyugalomban a test.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45184)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 16:02

@Szilágyi András (45183): Ezt meg kell kérdezned?
Már bocs! De az álló van nyugalomban. A mozgó nem lehet nyugalomban.
Azt azért súgd meg, hogy miért viszed félre a beszélgetést?
Van egy függvény. Oké nem érted..

Vegyük az elejét. Az impulzusok differenciájának képződését érted?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45185)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.04. 16:15

@Gézoo (45178):
Hol hibás? Írd le melyik sor hibás..

Ja és c-nél nagyobb sebesség? Ugye viccelsz?


Nem sebesség. Gyorsulás. C számértékénél nagyobb gyorsulás.
Elfelejtetted volna, hogy szerinted a gyorsulás az ami számít, a sebesség nincs is a képletedben?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45186)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 16:17

@Gézoo (45184): Melyik erőt kérdezed: a nyugalomban lévőre hatót vagy a mozgóra hatót?
Ha azzal kezded a kérdésedet, hogy "a test nyugalomban van", abból nekem az jön le, hogy a nyugalomban lévő testre ható erőt kérdezed.
Ha te valami mást akarsz kérdezni, akkor azt kérdezd.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45188)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 16:28

@Szilágyi András (45186): dt idő alatt az átlag erő mekkora?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45189)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 16:29

@ennyi (45185):
Nem sebesség. Gyorsulás. C számértékénél nagyobb gyorsulás.
Sebességet írtál.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45190)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 16:40

@Gézoo (45188): dt vagy Δt?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45192)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 16:55

@Szilágyi András (45190): Egy A-B-C háromszög oldalainak aránya megegyezik egy D-E-F háromszög oldalainak arányával. Szerinted melyiknek az arányai térnek el a másik arányaitól?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45193)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 17:02

@Gézoo (45192): Ez hogy jön ide?
"dt" az nem egy időtartam, az alatt nem lehet átlagot számolni.

Ha Δt-re gondoltál, azt természetesen lehet, bár hogy mi az értelme, azt nem látom.
Az eredmény természetesen függeni fog az időtartam hosszától. Hosszabb idővel számolva nagyobb átlagos erőt kell kifejteni.

Konkrétan Fátlag=ma/gyök(1-(aΔt)^2/c^2).

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45195)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 17:37

@Szilágyi András (45193): Akkor pontosan mi is ez a dt? Időpont?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45196)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.04. 18:02

@Gézoo (45189):
Nem sebesség. Gyorsulás. C számértékénél nagyobb gyorsulás.
Sebességet írtál.


A tablazatodban nincs sebesseg, olyat nem lehet beleirni.

Mar sokszor irtam, reszletesen, ne add az ertetlent, ismerd be.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45199)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 18:10

@Gézoo (45195): Azt úgy hívják, hogy differenciál, és egy infinitezimálisan kicsiny változást jelöl.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45200)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 18:42

@Szilágyi András (45199): definiálod a dt jelzést:
Azt úgy hívják, hogy differenciál,
Hát nem: időpontok differenciájának a legkisebb értéke.
és egy infinitezimálisan kicsiny változást jelöl.
Így van.. majdnem. Infinitezimáslisan kicsiny, eddig stimmel.. de nem változás, hanem időszakasz.

Azaz infinitezimálisan kicsiny, de nullánál nagyobb hosszúságú időszakasz. Visszaértünk oda ahol azt állítottad, hogy nem időszakasz.. pedig időszakasz.

Ennek az infinitezimálisan kicsiny időszakasz hossznak és a közben történő változás hossznak az aránya éppen akkora az állandó nagyságú változások esetében például a=dv/dt esetében, mint ugyanezen "a" gyorsulás esetében a=Δv/Δt arány. Nem véletlenül hiszen a=dv/dt=Δv/Δt ..

Tehát megint csak félrevezetéssel próbálkoztál, sikertelenül.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45201)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 18:44

@ennyi (45196): Kétlem, hogy értenéd, de azért megpróbálom, hátha: Ha azt írod, hogy c azaz a fénysebesség akkor ez nem gyorsulás hanem sebesség.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45202)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 18:48

@Gézoo (45200): És te miért a gyorsulásról beszélsz, amikor a kérdés az erő volt?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45203)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.04. 18:50

@Gézoo (45200): Vegyesztechnikus. Betanitott munkas. :-(
Tenyleg nem erti a dv/dt az nem ugyanaz, mint a Δv/Δt

Mi is az differenciálszámítás, vagy deriválás?

Nézzük meg mit ír a Wiki:

"A differenciálszámítás a matematika azon ága, amely vizsgálja, hogy függvények hogyan változnak néhány (esetleg az összes, de legalább egy) független változó változására. A differenciálszámítás fő tárgya a derivált. Egy függvény adott pontban vett deriváltja megmutatja, hogy a függvény a pont környezetében hogyan viselkedik. Egyváltozós valós-valós függvénynél (valós számokhoz valós számokat rendelünk, síkban többnyire ábrázolható) a pontbéli derivált egyenlő az adott pontban húzott érintő meredekségével (kivétel ez alól az inflexiós pont). Általánosságban egy függvény deriváltja megmutatja az adott fügvény tárgyalt pontjában való legjobb lineáris közelítését.A derivált megkeresésének folyamatát nevezzük differenciálásnak. Bizonyítható, hogy a differenciálás az integrálás inverzművelete."

Egy kicsit bonyolult így első hangzásra. Igaz?

http://derivalas.blogter.hu/

http://en.wikipedia.org/wiki/Differential_calculus

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45204)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 18:58

@Gézoo (45200): mellesleg hogy számolnál átlagot egy infinitezimálisan kicsiny szakaszra? Fölosztod még sokkal infinitezimálisabb szakaszocskákra? :D

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45205)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.04. 19:03

@Gézoo (45201):
Kezdjuk elolrol, idezem:

Idézet:
itt a táblázat: http://gezoo.uw.hu/tehetetlen.xls
Ebben a táblában egy örökmozgó elve van lerakva.

Hohóó...
1.0000008 c/s gyorsulás esetén az erő előjele megvátozik.

"Mi történik pontosan 2*299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? "

Ha a fenysebesség mérőszámát meghaladja a gyorsulás, akkor az erő az ellenkező irányú lesz.
Az előbb valami nem működött az excelben, kijavítottam, most tetszőlegesen nagy gyorsulásokra is számol, es c fölötti számértékeknel egyre kisebb ellekező irányú erő kell a további gyorsuláshoz.

Minél inkabb fékezzük, annál gyorsabban megy.

Naccerű.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45206)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 19:14

@Szilágyi András (45204): Mellesleg? Mellesleg a=dv/dt hányadosban dv kicsiny, de valós szám.. Kevered a dt-vel.. Ne tedd!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45207)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 19:16

@ennyi (45205): Ugye azt nem érted, hogy miért emlegetem az arányt?
Azt sem érted, hogy 2*c/dt is egy arány.. Tudod mit jelent az "arány" szó?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45208)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.04. 19:16

@Gézoo (45206): Ez sem így van, de egyébként sem ezt kérdeztem.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45209)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.04. 19:18

@Szilágyi András (45208): dt is osztható végtelen sok kis részre..
dv is osztható végtelenül sok kicsiny részre.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég