A relativitási elméletek

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45733)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.18. 13:18

@Gézoo (45706):
Az egyetlen foton által kilendített elektron lengésének periódusideje az elektronra és környezetere jellemző (mindegy, hogy egy ingat kicsit vagy nagyon löksz, ugyanazzal s frekvenciával fog lengeni).
Ez igaz. (Lemaradt, hogy a foton energiája is meghatározza a rezgés frekvenciáját a létrehozott gyorsuláson keresztül.)


Hogyan?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45734)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.18. 13:20

@Gézoo (45707):
Ha kezzel megszaggatom a 600nm-es fenyt, attol nem lesz belole radiohullam, ugye? Vagy igen?"

Ez nagyon jó felvetés! Ha a kezeddel szaggatás képletes és például 500 kHz frekvenciára gondolsz, akkor ezzel az 500 kHz jellel megszólaltatható a rádió készülék.


Viccelsz? Bele sem megy az antennajaba.
Ne gyere azzal, hogy fotocellat teszel az antenna helyere, mert az nem radio.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45735)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.18. 13:28

@Gézoo (45706):
Több módszerrel mérhetjük egyetlen foton energiáját.
Ha egy magányos fotont vizsgálunk, akkor nincs frekvenciája az egymást követő fotonok érkezésének, de az itt egy bekezdéssel feljebb leírt módszerrel meghatározott E foton energiából f=E/h (Planck) összefüggés szerint kiszámolhatjuk azt a frekvenciát amit okozna ha természetes forrásból érkezne.


Na ne! Honna tudja a szerencsetlen foton, hogy milyen forrasbol erkezik?
Mi a frekvenciaja, ha egyszer magaban van, nincs ismetlodes?

Ha egy hintat egyszer meglokok, akkor a lokesemnek nincs periodusa, nincs frekvenciaja.
Lehet gyenge lehet eros... egyetlen lokes. Az amplitudo kulonbozik.

Ha ket vagy tobb fotonod van, akkor a frekvencia az annak a reciproka hogy mennyi ido telik el a beerkezesuk kozott, es nem erdekes az energiajuk, ebben megegyeztunk.

Akkor egy foton eseten miert jossz az energiaval? Az energia a lokes amplitudoja, nem a gyakorisaga.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45736)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.18. 13:31

@ennyi (45733): Igazából minden gerjesztés közel szinkron, de valójában a szinkron mozgás nem tud "kényszeríteni".. azaz a gerjesztéshez aszinkron mozgás kell.

Na most, a beérkező foton az energiája által meghatározott gyorsulásra kényszeríti az elektront.

Ha az antennának teljesen más a rezonancia frekvenciája, akkor ez az energia az interferenciák sorozata következtében zömében hővé, de a Planck görbe ismeretében tudjuk, hogy nagyon széles frekvencia tartományokban lévő fotonok képződésére fordítódik. És sok hő és más frekvenciás foton formájában szétsugárzódik.

Ha pontosan akkora a gyorsulás ami a rezonáló felhőben a jelváltozási sebesség, azaz a hullámmozgás frekvenciájának megfelelő, akkor a maximális kilengésre képes az elektron.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45739)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.18. 13:33

@ennyi (45734): Nem viccelek.. Az antenna felületén lévő elektronok éppen úgy elmozdulnak a látható sávú fotontól, mint a nem látható sávú "rádió vagy TV frekvenciasávú vagy akár a mikrohullámsávú fotonoktól.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45740)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.18. 13:36

@Gézoo (45706):
"Nyilván egyetlen fotonnak valóban csak beérkezési időpontja van, ismétlődési üteme nincs.
Viszont van energiája ami mérhető és az f=E/h függvénnyel számolható a hozzá tartózó frekvencia és a frekvenciából kiszámíthatjuk azt a hullámhosszot, azaz a fotonok közötti távolságot is, amilyen λ=c/f távolságra követnék egymás ha folyamatos és nem modulált sugárzás részeként érkezne a foton."

"Itt nem birlak kovetni. Ha egy fotonrol van szo, akkor senki nem kovet senkit, nem lehet szamolni semi kovetest."

Ha lenne követés, akkor az ehhez a fotonhoz tartozó távolság a számítással kapott lenne.


Ennek mincs ertelme. Mi az, hogy ha lenne kovetes?
Ha masodpercenkent egyszer bocsajt ki egy gyenge voros szinu fenyforras egy fotont, akkor is 600 nm a hullamhossz, ha naponta egyet bocsajt ki, akkor is, es lezerpointerem, ami meg sokkal gyakrabban, ott is.

Valamit keversz, es ellentmondashoz jutottunk.

Andras otletet feldolgozva: ha ket lezerpointerrel vilagitok, akkor a fotonok beerkezese epp ketszer yakorikk, mint ha eggyel. Megis, a ket lezerpointer egyutt is poiros, 600nm es nem 300nm ultraibolya fenyt vilagit.

Az alapok zavarosak Gezoo!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45741)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.18. 13:38

@ennyi (45735):
"Na ne! Honna tudja a szerencsetlen foton, hogy milyen forrasbol erkezik?"

Miből gondolod, hogy tudnia kellene?

"Mi a frekvenciaja, ha egyszer magaban van, nincs ismetlodes?" Planck-tól kérdezd légyszi' én már sokszor leírtam Neked. Elolvastad?

"Ha egy hintat egyszer meglokok, akkor a lokesemnek nincs periodusa, nincs frekvenciaja.
Lehet gyenge lehet eros... egyetlen lokes. Az amplitudo kulonbozik."

Úgy van!


"Ha ket vagy tobb fotonod van, akkor a frekvencia az annak a reciproka hogy mennyi ido telik el a beerkezesuk kozott," Igen, az egyik frekvencia. A másik pedig az energiájukból számolható frekvencia.


" es nem erdekes az energiajuk, ebben megegyeztunk." Nos, akkor korai lenne az a megegygezés. Mert érdekes az energiája is.

"Akkor egy foton eseten miert jossz az energiaval?" Sokszor írtam..

" Az energia a lokes amplitudoja, nem a gyakorisaga." Ja nem.. A gyorsulás mértéke meghatározza a végsebességet.. A végsebesség pedig a periódus idejét azaz a frekvenciát.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45742)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.18. 13:39

@Gézoo (45739):
Nem viccelek.. Az antenna felületén lévő elektronok éppen úgy elmozdulnak a látható sávú fotontól, mint a nem látható sávú "rádió vagy TV frekvenciasávú vagy akár a mikrohullámsávú fotonoktól.


Mondod te.
Megis, ha egy kozoseges drotra vilagitasz, az oszcilloszkop nem jelez.
Innen indultunk.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45743)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.18. 13:41

@Gézoo (45741):
"Na ne! Honna tudja a szerencsetlen foton, hogy milyen forrasbol erkezik?"

Miből gondolod, hogy tudnia kellene?



Ha egy magányos fotont vizsgálunk, akkor nincs frekvenciája az egymást követő fotonok érkezésének, de az itt egy bekezdéssel feljebb leírt módszerrel meghatározott E foton energiából f=E/h (Planck) összefüggés szerint kiszámolhatjuk azt a frekvenciát amit okozna ha természetes forrásból érkezne.


Ezen allitas szerint szamit, hogy termesztese forrasbol joono a foton (barmi is a termesztese forras), a mesterseges, vagy termeszetellenes, vagy nem termeszetes forrasbol jovo foton frekvenciaja az mas szerinted.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (45744)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.04.18. 13:42

Gézoo, a tegnapi előadás 4. diájáról idézek: "Az atomi elektron gömbfelületi pályáján nem mozoghat, mert sugározna, csak egyszerre minden pontjában ott van bizonyos valószínűséggel."

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45745)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.18. 13:43

@Gézoo (45741):
"Ha ket vagy tobb fotonod van, akkor a frekvencia az annak a reciproka hogy mennyi ido telik el a beerkezesuk kozott," Igen, az egyik frekvencia. A másik pedig az energiájukból számolható frekvencia.


Tehat egy monokromatikus feny egyszerre ketfele szinu.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45747)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.18. 13:46

@Gézoo (45741):
"Mi a frekvenciaja, ha egyszer magaban van, nincs ismetlodes?" Planck-tól kérdezd légyszi' én már sokszor leírtam Neked. Elolvastad?



Plank fotonjai nem pontszeruek, Plank szerint a feny ket szinuszosan valtozo dolog elektromos ter es magneses ter periodikus valtozasa.
Nem hozhatod ide Plankot, amikor pontszeru fotonjaid vannak, amiknek a hullamhossza/frekvenciaja a kovetesi tavolsaguk kovetesi idejuk fuggvenye.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45748)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.18. 13:49

@ennyi (45740): Ennek mincs ertelme. Mi az, hogy ha lenne kovetes?
Ha masodpercenkent egyszer bocsajt ki egy gyenge voros szinu fenyforras egy fotont, akkor is 600 nm a hullamhossz, ha naponta egyet bocsajt ki, akkor is, es lezerpointerem, ami meg sokkal gyakrabban, ott is."

Mi is az a 600 nm hullámhossz?

Ugye te is tudod már, hogy ha nem egyedül lenne, akkor a fotonok 600 nm távolságra követnék egymást.

Az egyedül érkező 600 nm foton milyen hullámzást okoz?

Olyat amit normálisan olyan fotonáram okozna amelyben egymást 600 nm távolságon követnék a fotonok.


"Valamit keversz, es ellentmondashoz jutottunk." Nos, ha picit jobban figyelnél már régen érthetnéd. Nincs ellentmondás, hacsak nem értesz félre valamit..

"Andras otletet feldolgozva: ha ket lezerpointerrel vilagitok, akkor a fotonok beerkezese epp ketszer yakorikk, mint ha eggyel."

András ötletére ott leírtam a helyes választ.


" Megis, a ket lezerpointer egyutt is poiros, 600nm es nem 300nm ultraibolya fenyt vilagit."

És miből gondolod, hogy nem keltene interferenciát a két pointer fénye?

Sőt! Világíts egy pontba és figyeld meg a világos és feketéig sötétedő foltjait a fénypontnak.

Miért vannak ezek a pontocskák?

Attól, hogy a félvezető majd egy tized milliméteres szélességéről érkező fotonok fázisa a megvilágított pont egy egy pontocskáján eltérő frekvenciájú lengésre kényszeríti az ott lévő elektronokat.
Az így létrejövő interferencia eredményeként mindenféle frekvenciájú fotonok képződnek.
A fekete pontokon már nem csak infra, de még rádió frekvencia sávú fotonok is.

Tegyél csak a interferenciás pontocska mögé egy Nicol prizmát! máris kivetítheted a teljes látható spektrumot (vonalasan ugyan, de a teljes szélességében).

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45749)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.18. 13:51

@ennyi (45742): Jelez.. Innen induljunk.

Példa: Fogj egy csak látható tartományban sugárzó teljesítmény lézert és tedd fényzáró dobozba!

Milyen fotonok fognak képződni?

Másik példa:

Tekerj be alufóliával teljesen fényzáróra egy fénycsövet!

Milyen frekvenciájú fotonok képződnek?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45752)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.18. 13:57

@ennyi (45743):
Ezen allitas szerint szamit, hogy termesztese forrasbol joono a foton (barmi is a termesztese forras), a mesterseges, vagy termeszetellenes, vagy nem termeszetes forrasbol jovo foton frekvenciaja az mas szerinted.
Nem értem mit akarsz ezzel..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45753)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.18. 13:58

@Szilágyi András (45744): Ne keverjük.. Az egyik modellben nincs tömeg .. a másikban nincs hullám..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45755)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.18. 13:59

@ennyi (45745):
Tehat egy monokromatikus feny egyszerre ketfele szinu.
Ezt miből gondolod?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45756)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.18. 14:03

@ennyi (45747):
Plank fotonjai nem pontszeruek, Plank szerint a feny ket szinuszosan valtozo dolog elektromos ter es magneses ter periodikus valtozasa."
Ezt pontosan melyik Planck mondta? Mert biztosan nem az amelyik az E=h*f függvényt alkotta az f frekvenciájú lengést keltő E energiájú energia kvantumokra..

Nem hozhatod ide Plankot, amikor pontszeru fotonjaid vannak, amiknek a hullamhossza/frekvenciaja a kovetesi tavolsaguk kovetesi idejuk fuggvenye.

Miután ő volt az első aki ezt leírta, miért ne hozhatnám?

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45764)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.18. 15:09

@Gézoo (45755): Ketfele frekvenciaja van szerinted.

"Ha ket vagy tobb fotonod van, akkor a frekvencia az annak a reciproka hogy mennyi ido telik el a beerkezesuk kozott," Igen, az egyik frekvencia. A másik pedig az energiájukból számolható frekvencia.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45766)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.18. 15:16

@Gézoo (45756):
Plank fotonjai nem pontszeruek, Plank szerint a feny ket szinuszosan valtozo dolog elektromos ter es magneses ter periodikus valtozasa."
Ezt pontosan melyik Planck mondta? Mert biztosan nem az amelyik az E=h*f függvényt alkotta az f frekvenciájú lengést keltő E energiájú energia kvantumokra..


f frekvenciájú lengést keltő - ezt még csak Gézootól olvastam, minden egyeb forras a foton-fény frekvenciájaról szol, nem arró, hogy mit kelt.

Azt hiszem, feladom, maradok a hagyományos fizikánal, a Gézoo félét sem szóban, sem írásban nem értem.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45768)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.18. 15:21

@Gézoo (45749):
Példa: Fogj egy csak látható tartományban sugárzó teljesítmény lézert és tedd fényzáró dobozba!

Milyen fotonok fognak képződni?

Másik példa:

Tekerj be alufóliával teljesen fényzáróra egy fénycsövet!

Milyen frekvenciájú fotonok képződnek?


Az alufoliában és a doboz falaban 1014Hz körüli frekvenciájú váltoáram fog folyni, az elméleted szerint.
A látható feny ilyen lengést kelt.
És a doboz fala, meg az alufólia látható fenyben világít, mert ez az áram ilyen fotonokat kelt.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára ennyi 2012.04.18. 17:11-kor.


Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45785)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.18. 16:43

@Gézoo (45730): Tehát, miért nem módosítja a félig áteresztő tükör, vagy egy sima ND szűrő a fény hullámhosszát?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45798)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.18. 18:59

@ennyi (45764):
Ketfele frekvenciaja van szerinted.
Így van. Egy fotonáram kétféle frekvenciájú lengést kelt.
Ez a két frekvencia a nem modulált sugárzások esetében általában megegyezik.

Azt szoktam írni, hogy "természetes sugárzások esetében". Bár igaz, a foton sugárzások között van olyan természetes sugárzás is amelyben nem egyezik meg ez a két frekvencia.

"Ha ket vagy tobb fotonod van, akkor a frekvencia az annak a reciproka hogy mennyi ido telik el a beerkezesuk kozott," Igen, az egyik frekvencia. A másik pedig az energiájukból számolható frekvencia.
Igen, így értem.

"f frekvenciájú lengést keltő - ezt még csak Gézootól olvastam, minden egyeb forras a foton-fény frekvenciájaról szol, nem arró, hogy mit kelt."
Így van, ezért nagyon sok félreértést okoz.

"Azt hiszem, feladom, maradok a hagyományos fizikánal, a Gézoo félét sem szóban, sem írásban nem értem." - Nagyon sajnálom.

"Az alufoliában és a doboz falaban 1014Hz körüli frekvenciájú váltoáram fog folyni, az elméleted szerint.
A látható feny ilyen lengést kelt. "

Így van, nagyon sok fázisú 1014Hz rezgések keletkeznek, amelyek interferenciáiból mindenféle frekvenciájú áramok képződnek.

"És a doboz fala, meg az alufólia látható fenyben világít, mert ez az áram ilyen fotonokat kelt."
Ez belső oldalára igaz. A külső oldalon az interferencia okozta frekvenciákon sugároz.

A kompakt fénycső esetében sokkal jobban "látható" ez a hatás. Ugyanis egészen a hosszúhullámú azaz néhány kHz frekvenciáig terjedő tartományig megjelennek a hullámok az interferencia következtében.
Olyan nagy amplitúdóval ami már egy egyszerű kisrádióval detektálható.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45804)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.18. 21:06

Ez de szánalmas, a kényes kérdéseknél hallgat, mint a sült tök. Amikor vinnyoghat a stílust kifogásolva, akkor nekiáll bőszen írogatni. :mrgreen:

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45863)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 09:54

@mimindannyian (45723): A megszaggatással azonos csomag frekvenciájú lengések keltődnek az elektronfelhőkben.

A tükör nem szaggatja meg a nyalábot. Ezért a keltett lengés frekvenciája sem tér el a foton sajátfrekvenciájától.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45865)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 10:01

Tehát tudjuk hogy:

1. minden gyorsulást végző töltéshordozó (azaz kb minden részecske) a gyorsulás nagyságával arányos fotont sugároz ki.

2. fotonokat egyesével és sorozatban is tudunk kelteni.

3. fotonok a természetes folyamatokban sorozatban és egyesével is képződnek

4. a foton energiája-impulzusa relatív mennyiségek.

5. a foton amikor találkozik részecskével:
- elnyelődik és visszasugárzódik
= a visszasugárzódó rész nagysága sohasem azonos a beérkező nagysággal
(Amikor nagyon eltér akkor Compton effektusnak nevezzük.)

6. a nem modulált sugárzásokban a foton sorozatokban az egyes fotonok közötti távolság a térben λ=c/f ahol λ a távolság, c a foton sebessége, f a sorozatba lépés - illetve a beérkezés időbeli ütemének reciproka így érvényes a λ=c*t függvény is ahol a t a két kilépés illetve beérkezés közötti idő.

7. E energiájú fotonra érvényes E=h*f =h*c/λ

8. a nem modulált sugárzásokban a 6. és 7. frekvencia, hullámhossz megegyező egymáshoz képes nyugvó kisugárzó és befogó esetén.

9. egymáshoz viszonyítva mozgó forrás és befogó között a frekvenciák, a hullámhosszok, az energiák és az impulzusok nagysága a rel.Doppler szerint a v relatív sebesség valamint az "a" gyorsulás (ha van) függvényében eltérő.

10. az egy térirányban haladó fotont vektor bozonnak nevezzük.

11. az egyszerre minden térirányban haladó azonos energia nagyságú fotonok eredőjét skalár bozon elvvel helyettesíthetjük és skalár bozonnak nevezhetjük.

12. a bozonokra ezzel a fotonokra sem érvényes a darabszámuk megmaradási törvénye.

13. a fotonok képesek egyesülni és szétválni

14. a fotonok között létrejöhető kölcsönhatások az idő sebességének helyi változásával magyarázhatók.

15. a fotonok a térben haladva alkothatnak 3D felhőket amelyekben szabályosan vagy szabálytalan eloszlásban "utaznak".

16. a fotonok az anyagokba elnyelődve mindig gyorsulás és ezzel az anyag hullámzását okozzák.

17. a fotonok által keltett anyaghullámokra érvényes az interferencia és ezzel a keresztmoduláció, valamint a hullám rezonancia jelenségének létrejöhetősége.

18. a fotonok terjedése izotropikus azaz egy forrás környezetében minden térirányban azonos sebességű.

19. Az energiától és anyagtól mentes, szó szerint teljesen üres térben terjedésre képes(ek) a foton(ok).

20. A sorozatokban egymás előtt-mögött haladó fotonok között nincs kölcsönhatás. ( egy így nem pontos, lehet az is, hogy van, de erről később.)

21. a foton haladási irányában mérhető mérete Zéró, azaz 2D-s objektum a hozzá viszonyítva c sebességű megfigyelő rendszerében.* (az is lehet, hogy a 2D-t csak végtelenül megközelítő, erről is majd később.)

22. egyetlen fotonnak nevezett csomag akár végtelen sok végtelenül kicsiny energiájú, szintén 2D-s kiterjedésű energia csomagból állhat.

23. A fotonok árama minden folyamat ciklusidejét lassítja abban a térrészben amin áthalad.

24. sok folyamatot a fotonok tulajdonságával magyaráznak megfeledkezve arról, hogy a folyamatban a fotonon kívül az anyag is résztvevő ezért az anyag tulajdonsága vagy az anyag-foton kölcsönhatás tulajdonsága az a jelenség és nem a foton tulajdonsága.

25. a fotonok az anyagokban részecskéről-részecskére sugárzással haladnak, a részecskék közötti vákuumban.

26. a folyamatokban az időegység alatt átadott energiák hatásának eredője határozza meg a folyamat eredményét

27. az anyagi folyamatokban nagyon nagy számú részecske és ezzel nagyon sok foton vesz részt, amely hatások egymás közötti kölcsönhatásokkal változtatva jelennek meg a számunkra.

28. egy szemléltetés a fotonok kisugárzásának egy síkmetszetéről:

Az ábrán a gyorsulást végző (gyorsuló vagy éppen lassuló elektronok fotont sugároznak ki a gyorsulásvektorukra merőleges irányban.
Ezzel a térbeli oldal irányú elrendeződéssel a polarizációnak nevezett jelenséget "látjuk".

29. a foton kilépéskor a foton által átadható (szállított) impulzussal azonos nagyságú impulzus hat vissza a kisugárzóra. (Természetesen a kisugárzás irányával ellentétes irányvektorral.)

30. összetett gyorsuló fotonsorozat sugárzó fotonjainak a gyorsulás irányába eső oldalán rel.Dopplerrel növekedett, ellentétes irányú oldalán rel.Dopplerrel csökkentett energiájú-frekvenciájú-impulzusú fotonok lépnek ki, ezzel a visszaható impulzusok nagysága aszimmetrikus a gyorsulás iránya és ellentétes irány között.

31. gyorsulást okozó hatás alatt nem álló foton sugárzó fotonjainak tulajdonságai izotropikusak. (Azaz minden térirányban azonos nagyságú energiát-frekvenciát-impulzust mérhetünk)

32. a gyorsulást okozó hatás alatt nem álló fotonsugárzó fotonjainak tulajdonságait a forrásukhoz viszonyítva mozgó a mozgásának típusától függő rel.Doppler szerint változottnak érzékeli.

33. a foton sugárzó gyorsulását mindig az őt elérő fotonok okozzák.
(Erre a kijelentésre felszisszenhetnének egyesek azzal, hogy a mezőkben gyorsuló töltéshordozók is foton kisugárzók, de a mezőkben nincsenek fotonok.
Nos, vannak. A mezőket nagyon kis energiájú fotonok árama képezi.
Miután a téren át semmi sem haladhat a foton típusú jelenségeken kívül.

Az más kérdés, hogy mekkora energiájuk van a mezőket képező fotonáramokat alkotó fotonoknak.

Az egyik érv ellene az, hogy honnan lenne energiája a mezőt létrehozó részecskéknek a mező energiájának fenntartásához.

Ha azt mondom, hogy E=10e-150 J /foton akkor az lehetne a válasz, hogy ez túl kicsi energia az erőhatás keltéshez.

Na akkor számoljunk, - lenne a válaszom - mekkora ereje van egy fotonnak?
Impulzusból F=p/t (miután I=F*t) azaz például egy piros színérzetet okozó λ=600 nm hullámhossz esetén p=h/λ=1e-27 kgm/s impulzusa van a fotonnak.
"t" vagyis a hatóideje t=1e-28 sec alatt van akkor az erő

F=1e-27/1e-28= 10 N ... egyetlen foton egyetlen ütközése során ekkora erőt fejt ki ha az ütközési idő t=1e-28 sec

Most nézzük a mező sokkal kisebb energiájú fotonjait a nagyságrendjüknek megfelelően sokkal kisebb hatásidejükkel!

Példa kedvéért legyen a mező fotonjának energiája 1e-100-ad része a "piros fotonénak" akkor a hatásidő szintén 1e-100-ad része, azaz az erő
F=1e-27/1e-28 *1e-100/1e-100 = 10 N vagyis nem függ az erő nagysága a foton energiájától ilyen értelemben.

Az erők eredője pedig a sok kis F erő eredője, amit a sok kis impulzus eredője egységnyi, például 1 sec alatt okoz.
Ez pedig a mező fotonsűrűségével a forrástól mért R távolság függvényében 1/R^2 szerint változó erő nagyságot eredményezne..

Ezt az 1/R^2 függvényt pedig a Coulomb és a Newton törvényekből is ismerjük. Ténylegesen 1/R^2 a távolság függés.

Sőt! Ez egyben azt is jelenti, hogy a gravitációs időlassulást szintén ilyen függvénnyel működő sugárzás okozza, akkor feltételezhető az okozó sugárzás azonossága a foton sugárzásokkal és ezzel a nagyon kis energiájú fotonok sugárzása keltette erőterekkel.

34. Majd elfelejtettem a bobos példát a részecskék közötti erőhatást okozó foton kilövés és visszaérkezés okozta tehetetlenség "látszattal", amikor a fizikai valóságban egyszerű bobokkal végzett kísérlettel igazolható, hogy a tehetetlen tömeg "visszahatónak" nevezett hatásának fele eleve a ható oldal által keltett önmagára visszaható hatás.
Azaz ennek a félnek semmi köze a "visszahatónak" nevezett testhez.

Éppen így a hatás fele sem a ható testen képződik, hanem a meglökött test által kisugárzott foton kisugárzásakor keletkezik a meglökött testen.
Miután ezért az impulzusért kizárólag a meglökött "felelős" így ezen erőfélnek sincs semmi köze a meglökő testhez.

Azaz a hatás-ellenhatás törvénye is átértelmezendő.

35. A fotonáramokban az egyes fotonok 3D-s eloszlása szintén hullámzások kiváltását okozza. (Lásd a partnak futó hullámot. A part mentén végigfutó hullámzásként látja a víz szélén álló, pedig ez a tényleges hullám haladási irányra merőleges irány is lehet.)
Ezzel nem csak vonalban(1D), vagy síkban(2D), hanem 3D-a irányban terjedő töltéshordozó hullámzást keltenek.

36. Majdnem elfelejtettem: A jelen technikai szinten vannak érzékelési küszöb alatti energiájú fotonok amiknek a létéről csak akkor szerzünk tudomást, ha akkora sebességű mozgást végeztetünk a detektorral az áramlásukkal szemben,
hogy a rel.Doppler hatás okozta foton besűrűsödéssel az időegységre eső átadott energiájukat már érzékelni tudjuk.
Ezeket a fotonokat is nevezhetjük virtuális vagy láthatatlan fotonoknak.

37. A fizika kezel hatalmas tömegűként bozonokat amik akár lehetnek egyesével tetszőlegesen kicsiny energiájú fotonokból álló hatalmas "erőt" kifejteni képes csoportok. (Mint láttuk a példán, a nagy erőhöz elegendő a nagyon kicsi kölcsönhatási idő is..)

38. A fizikában a "foton" kifejezést általában az elektron ill. elektromágneses folyamatokra használják.
Én ebben a felsorolásban eléggé el nem ítélhető módon a foton szóval egy jelenségkör főszereplőjét illettem a "működési" tartományától függetlenül.
Azaz akinek az a heppje, hogy gravitonnak nevezze a téridő görbületet azaz az idő lassulási gradienst okozó nagyon kis energiájú fotonokat, hát tegye, nevezze őket gravitonnak. A lényegen nem változtat.

39. Kérdezhetnénk, hogy akkor mi a foton és mi az anyag?
Hozzánk viszonyítva foton halad c sebességgel az anyag közel álló.

40. A fotonok rezgéseket és ezzel rezonanciákat valamint interferenciákat hoznak létre az elektronfelhőkben, így az atomok valamint a molekulák rezgéseit, rezonanciáit is kelthetik.

41. A foton által gyorsulásra kényszerített elektron környezetétől is függ a gyorsulás mértéke. Hiszen ha szabadon gyorsulhat akkor a maximális gyorsulást végzi, ha a környezetében lévő elektronok taszító terében gyorsulhat, akkor a térerősség nagyságának függvényében fékezőerő hat rá, ezért a gyorsulása a fékező erővel csökkentett mértékű.

Ha valamit kihagytam volna, kérlek jelezzétek!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45866)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.21. 10:11

@Gézoo (45863): Akkor ugyanannyi foton keletkezik a félig áteresztő tükör mindkét oldalán? Mert ugye, ha szerinted a köztük lévő távolság a hullámhossz, és nem tűnik el a kép, akkor neked erre van szükséged. Ahhoz, hogy megmaradjon az energia, nem lehetnek azonos energiájúak ezek a fotonok. Eddig azt hittük, hogy a foton energiája a hullámhosszával függ össze E=hc/λ, és az intenzitásbeli különbséget a számosságuk határozza meg. Szerinted ez nem igaz, nincs is egyetlen fotonnak hullámhossza. Létezik egyáltalán egyetlen foton, vagy szerinted csak csoportban járnak-kelnek? Szerinted akkor vannak sötétebb, de azonos energiájú fotonok?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45867)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 10:12

Egy kis relativitás:

Ballisztika, lövedék sebességével:

Áll az út mellett egy vadász, felénk közeledve az autójával elhajt mellette egy ugyanolyan puskával rendelkező másik vadász. Amikor egymás mellé érnek eldördül egy lövés.
A beérkező lövedék energiájának mérésből eldönthető e a lövő puska sebessége?

Vagy ugyanez a ballisztikus kérdés fotonnal:

Ha közeledik felénk egy E0 energiájú fotonok kisugárzására képes lámpa és a mi hozzánk képest álló, szintén E0 energiájú fotonok kilövésére alkalmas lámpánk mellé érve történik egy foton kilövés, akkor a hozzánk érkező foton energiájának méréséből meghatározható-e a lámpa sebessége?

Ha igen, akkor a forrásból kilépő foton felveszi a forrás sebességét, azaz a megfelelő relativisztikus ballisztika szerint érkezik célba.

A lámpa sebessége v=c*(E²-E0²)/(E²+E0²)

Ha E=EO akkor v=0 azaz az álló lámpa lőtt, ha v>0 akkor a mozgó.

Tehát a mérés szerint a lámpa fotonjai indulási sebességként felveszik a lámpa sebességét.

Azaz a fotonok ballisztikusan viselkednek.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45868)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 10:13

@mimindannyian (45866): A te villamosod is vízszintesen hosszú és függőlegesen sárga?

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45869)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.21. 10:21

@Gézoo (45868): Vajon a kérdésre tudsz válaszolni?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45870)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 10:24

@mimindannyian (45869): Értelmetlenséget írtál. Értelmetlen választ írhatnál hozzá magad.

Részletezem:
"Akkor ugyanannyi foton keletkezik a félig áteresztő tükör mindkét oldalán? Mert ugye, ha szerinted a köztük lévő távolság a hullámhossz, és nem tűnik el a kép, akkor neked erre van szükséged."
Nem erre..

" Ahhoz, hogy megmaradjon az energia, nem lehetnek azonos energiájúak ezek a fotonok."
Nem igaz. Az egyik fotont visszaveri, egy másik tőle független fotont átvezeti a tükör anyaga.

" Eddig azt hittük, hogy a foton energiája a hullámhosszával függ össze E=hc/λ,"
Az E energiájú foton f=c/λ frekvenciájú elektron hullámzást kelt. A foton nem hullámzik.

" és az intenzitásbeli különbséget a számosságuk határozza meg."
Ez így van. Senki sem vitathatja, mert az intenzitás definíciója a fotonok számosságát írja le.

" Szerinted ez nem igaz,"
Melyikre vonatkozik az állítás?

" nincs is egyetlen fotonnak hullámhossza."
Nincs. Méréssel az elektronok rezgési frekvenciája határozható meg, ehhez a frekvenciához rendelhetünk egy képletes hullámhosszat.

" Létezik egyáltalán egyetlen foton, "
Igen, létezik. Legegyszerűbben a radioaktív bomlásnál figyelhető meg.

"vagy szerinted csak csoportban járnak-kelnek?"
Nem csak foton sorozat létezik.

" Szerinted akkor vannak sötétebb, de azonos energiájú fotonok?"
Nincsenek.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gézoo 2012.04.21. 10:32-kor.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45871)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.21. 10:26

@Gézoo (45870): Melyik mondatom értelmetlen? Javítsd ki, mutass rá, ha valóban az. Vagy mondd csak azt, hogy értelmetlen és ne foglalkozz a hiba beismerésével.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45872)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 10:32

@mimindannyian (45871): Megtettem, olvasd el.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45873)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.21. 10:43

@Gézoo (45872): Akkor fordítva is nézzük ezt meg: hogyan lehet az, hogy két lézerrel megvilágítva egy érzékelőt (legyen a kedvedért elektronfelhő), sosem fele hullámhosszú fényt észlelünk, mindig csak az intenzitás nő?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45875)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 10:47

@mimindannyian (45873): A kérdésed sem helyes.

Mert sohasem összeget, hanem mindig interferenciát érzékelünk.

Az interferencia következtében pedig frekvenciák sorozatát érzékelünk.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45876)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.21. 10:50

@Gézoo (45875): Hol írtam én olyat, hogy összeget észlelünk? Dupla olyan sűrűn záporoznak a fotonok, vagy nem? A dupla sűrűséghez nálad fele hullámhossz tartozna. Döntsd el, hogy a fotonok mennyisége az intenzitásra hat, vagy a hullámhosszra.

"frekvenciák sorozatát"? Az mi?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45877)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 10:56

@mimindannyian (45876): Látszik nem tanultad.. Nosza kezdj neki!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

A relativitási elméletek (45878)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.04.21. 10:59

@Gézoo (45877): Itt lenne a lehetőség, hogy megtanítsd a hülyeségeid, de úgy tűnik, hogy a problémás kérdések elől a pedagógus komplexusod diktálta fölényeskedésbe menekülsz. Viszlát :twisted:

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45879)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 11:19

@mimindannyian (45878): Az interferencia során képződő frekvencia sorozatok a fizika tudományának a "hülyeségei" .. Tanuld meg a képződésüket, ne én tanítsam meg neked azt amit az iskolában kellett volna megtanulnod.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45881)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.21. 12:59

@Gézoo (45870):
Az E energiájú foton f=c/λ frekvenciájú elektron hullámzást kelt. A foton nem hullámzik.



hullamzast kelt, vagy lengest?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45882)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 13:03

@ennyi (45881): Hullámzás, lengés, rezgés egymás szinonimái.. Csak a frekvencia tartománya határozza meg azt, hogy stílusban melyik illik a mondatba.. tartalmilag azonos jelentésűek.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45883)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.21. 13:07

@Gézoo (45877):
Látszik nem tanultad.. Nosza kezdj neki!



Nem Gezoo, az latszik, hogy azt tanulta, amit a fizika tudomanya allit, es nem Gezoo vilagat tanulta.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45884)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 13:10

@ennyi (45883): Oké, legyen f frekvenciájú lengést keltő forrásból érkező fényutak hossza L1-től L2-ig.

Milyen frekvenciájú rezgéseket kelt az interferenciájuk?

Vagy Neked egyszerűsítsük! f1 és f2 frekvenciájú lengetők közé gumikötelet kötünk. Milyen frekvenciájú lengések mérhetők a kötélen?

Még egyszerűbben: Egy áramkörben a csomópontba befolyó egyirányú áramok frekvenciái f1 és f2, A másik csomópontig lévő szakaszon mért frekvenciák értékeit képezzük!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gézoo 2012.04.21. 13:13-kor.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45885)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.21. 13:10

@Gézoo (45867):
Ha közeledik felénk egy E0 energiájú fotonok kisugárzására képes lámpa és a mi hozzánk képest álló, szintén E0 energiájú fotonok kilövésére alkalmas lámpánk mellé érve történik egy foton kilövés, akkor a hozzánk érkező foton energiájának méréséből meghatározható-e a lámpa sebessége?


Igen, ez voros, vagy kek eltolodas.
Igen, valtozik a frekvenciaja, a sebesseguk azonos, fenysebesseg.

Ha igen, akkor a forrásból kilépő foton felveszi a forrás sebességét, azaz a megfelelő relativisztikus ballisztika szerint érkezik célba.

Nem, a sebesseg nem valtozik, a hullamhossz/frkvencia valtozik.

Gondold at a peldadat puskagolyo helyett hanggal:

Ha közeledik felénk egy F0 frekvenciaju hang kisugárzására képes hangszoro és a mi hozzánk képest álló, szintén F0 frekvenciaju hang kisugarzasara alkalmas hangszoronk mellé érve történik egy hang kiadasa, akkor a hozzánk érkező hang méréséből meghatározható-e a hangszoro sebessége?

Igen, mas lesz a frekvenciaja, a sebesseg marad hangsebesseg.

Ugysem erted.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45886)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.21. 13:11

@Gézoo (45882):
Hullámzás, lengés, rezgés egymás szinonimái.. Csak a frekvencia tartománya határozza meg azt, hogy stílusban melyik illik a mondatba.. tartalmilag azonos jelentésűek.


Nem. A hullam az terjed, a lenges az egy helyben tortenik ide-oda. Nagyon nem mindegy.

ennyi
Hozzászólások: 3849

A relativitási elméletek (45887)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.04.21. 13:13

@Gézoo (45884):
Oké, legyen f frekvenciájú lengést keltő forrásból érkező fényutak hossza L1-től L2-ig.

Milyen frekvenciájú rezgéseket kelt az interferenciájuk?


He???

Te ezt erted?

Gondold at, es ird le szabatosan.

Meg jobb, ha nem kerdezel, hanem leirod a valaszt, mint ervet, vedd eszre, hogy a kerdeseidre rendszer szamodra vratlan valaszt kapsz.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45888)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 13:16

@ennyi (45885): "Gondold at a peldadat puskagolyo helyett hanggal:" Viccelsz? Meghamisítanád a hangvezető közeggel a mérést?

Persze ha olyan elrendezést választunk ahol a levegő sebessége kiesik az egyszerűsítéssel, akkor hangra is érvényes. Tudsz ilyen elrendezést ajánlani? (Vagy csak sértegetni jöttél ma?)

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45889)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 13:18

@ennyi (45887): "He?" Fázis szög eltérés --> interferencia.. Ismerős?

Ja nem.. Akkor meg miért itt akarod te is ezt megtanulni?

És ha már itt akarod, miért sértegeted azt akitől tanulni szeretnél?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (45890)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.04.21. 13:22

@ennyi (45886): "Nem. A hullam az terjed, a lenges az egy helyben tortenik ide-oda. Nagyon nem mindegy."

Majdnem.. A modern fizikában úgy tekintjük, hogy a hullám a térben lévő rezonátorok rezgésállapotainak a sorozata. Minden rezonátor külön-külön rezonál, a pillanatnyi fázisuk a téridőnek az ugyanazon pontján lévő hullám amplitúdót-fázist reprezentálja.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég