A relativitási elméletek

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (19566)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.22. 19:25

@Gézoo (19565):
1. A Hafele-Keating-kísérletben kétszer körberepülték a Földet repülőgéppel oda-vissza, és atomórákkal mérték az időt. Ha te valami más kísérletről beszélsz, akkor ne nevezd Hafele-Keating-kísérletnek, mert az nem az.

2. A lokalitás azt jelenti, hogy hi≈h0, így nem értem, miről beszélsz.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (19567)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.22. 19:25

@Gézoo (19565):

http://www.sciencemag.org/content/177/4044/166.abstract

Science 14 July 1972:
Vol. 177 no. 4044 pp. 166-168
DOI: 10.1126/science.177.4044.166
Around-the-World Atomic Clocks: Predicted Relativistic Time Gains

J. C. Hafele and
Richard E. Keating

Avatar
tomkahaw
Hozzászólások: 214

A relativitási elméletek (19569)

HozzászólásSzerző: tomkahaw » 2011.06.22. 20:21

@Gézoo (19557):

tényleg jártál? hihetelen. jobban oda kellett volna figyelni, és nem lógni. ugyanis a áltrel. alapvető posztulátuma az ekvivalenciaelv.

Avatar
Várhegyi Márton
*
*
Hozzászólások: 842
Tartózkodási hely: Magyarország
Kapcsolat:

A relativitási elméletek (19570)

HozzászólásSzerző: Várhegyi Márton » 2011.06.22. 20:56

@tomkahaw (19569):

Állítása szerint még immunológia-előadásokra is járt.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19571)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.22. 20:57

@tomkahaw (19569): "és nem lógni. ugyanis a áltrel. alapvető posztulátuma az ekvivalenciaelv."
Posztulátum? Jééé, az nem olyan valami amit vagy elfogadsz vagy ne akard használni a modellt? Ja de..
Posztulátumnak még csak érvényesnek sem kell lennie. Igazoltnak, matematikailag alátámasztottnak sem kell lennie. Szimpla hasra csapással ki kel jelenteni..
Mit posztulálsz..

Ezért a posztulátumokkal az a baj, hogy ha bebizonyosodik a hibás voltuk, akkor borul az egész modell.

Na ez van az ált.rellel. Nincs érvényes ekvivalencia elv. És mivel ez az áltrel posztulátuma, borul az egész..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19572)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.22. 20:59

@Várhegyi Márton (19570): Márton, megint jöttél sértegetni is fogsz? vagy csak értetlenkedni. Igen, jártam immunológia előadásokra is. Miért zavar ez tégedet? Te meg járhattál volna fizika vagy kémia előadásokra is.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19573)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.22. 21:11

@Szilágyi András (19566): Jogos, már rájöttem.. A fel és leszállásokat Rebkájék kísérletével hasonlítottam össze legutóbb .. Elnézést kérek az elírásért. Nem tudom, hogy hol járt az eszem, még a megismétlésnél sem figyeltem fel.. csak most ahogy felsoroltad..
Bár ahogy most belegondolok a tudatalattim akart ezzel az elírással üzenni. De vajon mit is? Jaaa igen! A Hafele-Keating kísérlet egyik legnagyobb hibájának tartották, hogy nem regisztrálta senki sem a grav térerősség változásokat.
A lokalitás azt jelenti, hogy hi≈h0, így nem értem, miről beszélsz.

dh > 0 azt jelenti, hogy: hi≈h0 helyett hi#h0
azaz dh > 0 ezért tg#ti mert Kép

Azaz bár mondjuk, hogy van, de se fizikailag, se matematikailag sincs gravitációban IR.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (19574)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.22. 22:29

@Gézoo (19573): Mivel nem értesz a fizikához, ebben a kérdésben a véleményed nem mérvadó.
A képletet meg teljesen ökörség volt ideidézned, mivel nem erről a szituációról beszélünk, a képlet nem használható.

Avatar
sajnos_kacat
Hozzászólások: 680
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (19575)

HozzászólásSzerző: sajnos_kacat » 2011.06.22. 22:40

@Gézoo (19571):
Na ez van az ált.rellel. Nincs érvényes ekvivalencia elv. És mivel ez az áltrel posztulátuma, borul az egész..


Tegyük fel, hogy így van (bár számtalan kísérlet igazolja az áltrel érvényességét).
Akkor mi van helyette? Két mondatban össze tudnád foglalni, hogy ne kelljen mind az n+1 hozzászólást visszaolvasnom?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19581)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 05:56

@Szilágyi András (19574): Mivel erről a szituációról van szó,
Mivel nem értesz a fizikához, ebben a kérdésben a véleményed nem mérvadó.
Sem a megítélésében, sem a fizikában nem látható ok-okozati kapcsolat a kijelentésed és a valóság között, ezért részletezem:
Miután a lokális IR minden órájának szinkronitásához elengedhetetlen feltétel:
tg=ti=ti+1=ti+2= ... = tn
ennek pedig minimum feltétele hg=hi miután
Kép

Ezért tekinthetjük a vízszintes inerciális mozgásokat jó közelítéssel IR-nek megfelelő mozgásoknak. Miután a Ug=állandó csak az ekvipotenciális gravitációs felszíneken teljesül, és ezzel az IR feltétele tg=ti=ti+1=ti+2= ... = tn szintén csak az ekvipotenciális grav. felszíneken teljesül.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gézoo 2011.06.23. 07:40-kor.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19582)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 06:31

@sajnos_kacat (19575): "Akkor mi van helyette? "
A kérdés jó. Csak a kiindulási felvetéssel van probléma:"Na ez van az ált.rellel. Nincs érvényes ekvivalencia elv. És mivel ez az áltrel posztulátuma, borul az egész..
Tegyük fel, hogy így van"
Ugyanis a modell mint komplexitás borul azzal, hogy a posztulátumairól kiderült, hogy eleve hibás alapfelvetések. A modell elemei nyilvánvalóan külön-külön megvizsgálandók.

Vegyünk egy jobban átlátható, egyszerű példát! Mondjuk a hatás-ellenhatás newtoni törvényét.
Nyilvánvalónak tűnik, hogy a párosan ható erőkre érvényes. Hiszen az erőmérő párokkal végzett összes mérés tapasztalata ezt támasztja alá.
A newtoni modell második eleme a tehetetlenség törvénye szerint a tömeg gyorsulása egyenesen arányos a tömegre ható erő nagyságával és fordítottan arányos a tömeg nagyságával: F=m*a --> a=F/m
A modell két eleméből következik, hogy ha rugót teszünk két tömeg közé, akkor a két tömeg impulzusa csak egyenlő lehet.

Pedig ez nem minden esetben igaz.

Ez azt jelenti, hogy a modellnek valamelyik eleme rossz, a modell komplexitása borult.
És a modell elemeit egyesével ellenőrizve fenntartható elemeket továbbra is használhatjuk, a téves-hibásakat pedig le kell cserélni.

Azaz az ekvivalencia elvet és az erre épített elemeket kell lecserélni, mert a rakétával gyorsításkor magára hagyott test esetében a testhez rögzített minden óra szinkron marad, a gravitációban magára hagyott testhez rögzített órák közül csak azok maradnak szinkronban amelyek helyére érvényes Ug1=Ug2=Ug3= .. =Ugn az összes többi óra vagy siet vagy késik ezen órákhoz viszonyítva.

Ebből a kísérleti tapasztalati tényből fakadóan az ált.rel.-nek semmilyen az ekvivalenciával megokolt tétele nem lehet érvényes. Azaz megvizsgálandók, és a valós kísérleti tapasztalatokkal egybevágó elemekkel kicserélendők.

Ha azt várnád tőlem, hogy előállok egy világmegváltó egyesített elmélettel, akkor sajnos ki kell ábrándítsalak. Az ok-okozati megalapozottság alapból kérdésessé teszi minden "végleges" modell létét.
Ahogy Arisztotelész fogalmazott: "A miértek miértjeinek sohasem érhetünk a végére, de bárhol megpihenhetünk a további miértek keresése közben. Azok az ostobák akik a megpihenést a cél elérésének, a végleges megállásnak tekintik!"

Nekem úgy tűnik, hogy ez a kétezer éves bölcsesség sokaknak még a mai napig sem jutott el a tudatáig.

Avatar
sajnos_kacat
Hozzászólások: 680
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (19588)

HozzászólásSzerző: sajnos_kacat » 2011.06.23. 11:47

@Gézoo (19582):
Azaz az ekvivalencia elvet és az erre épített elemeket kell lecserélni, mert a rakétával gyorsításkor magára hagyott test esetében

Gyorsítjuk, vagy magára hagyjuk?

a testhez rögzített minden óra szinkron marad, a gravitációban magára hagyott testhez rögzített órák közül csak azok maradnak szinkronban amelyek helyére érvényes Ug1=Ug2=Ug3= .. =Ugn az összes többi óra vagy siet vagy késik ezen órákhoz viszonyítva.

A gyorsuló rakéta egy merev test, minden pontjára azonos mértékű erő hat, minden pontján azonos mértékű a gyorsulás.
Nagy tömeg közelében azonban a gyorsulás függ a távolságtól (legegyszerűbb esetben, de azért ennél bonyolultabb a föld gravitációs "térképe")
g=G M/r2 Newton szerint, de az áltrelből is kijön ugyanez, csak sokkal több számolás után.
Az áltrel érvényességének egyik bizonyítéka például a GPS órák szinkronjának elcsúszása.
Azt nem látom, mi köze mindennek az ekvivalencia elvhez.
Ha azt mondod, hogy a föld egy bizonyos pontján g=10m/s2, majd csinálsz egy olyan rakétát, ami pont ugyanennyivel gyorsítja a megfigyelőt, akkor a két rendszer egymástól megkülönböztethetetlen.
Egy emeletes ház tetején és a pincéjében elhelyezett atomóra nem jár szinkronban, mert a fenti képlet szerint nem ugyanakkora g érték mérhető a két pontban. Ez következik az áltrelből is.
A modell két eleméből következik, hogy ha rugót teszünk két tömeg közé, akkor a két tömeg impulzusa csak egyenlő lehet.

Pedig ez nem minden esetben igaz.


Mondj egy konkrét példát arra, amikor nem érvényes az impulzusmegmaradás.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (19589)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.23. 11:49

@Gézoo (19581):
Tökéletesen hibás az okoskodásod, ugyanis a szabadon eső rendszer éppenhogy abszolúte nem érzékeli a gravitáció jelenlétét, ebből kifolyólag pedig nincs benne gravitációs idődilatáció sem (szabadon eső rendszerben nincs gravitációs vöröseltolódás sem). A képleted tehát nem vonatkozik a szabadon eső rendszerre. A képleted a Hafele-Keating kísérletben alkalmazható, a repülőgépekre, amelyek nem szabadon estek, hanem repültek.

Gravitáció jelenlétében pedig éppenhogy a "vízszintesen" mozgó rendszer nem inerciális (áltrel szerint), mivel gravitációs erő érzékelhető benne.

Einstein alapvető tétele az áltrelben, hogy egy gravitációs mezőben szabadon eső rendszer semmi módon nem különböztethető meg egy gravitációmentes mezőben álló inerciarendszertől. Tehát sem órákkal, sem fénnyel, sem sehogy.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19591)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 12:01

@Szilágyi András (19589):
Gravitáció jelenlétében pedig éppenhogy a "vízszintesen" mozgó rendszer nem inerciális (áltrel szerint), mivel gravitációs erő érzékelhető benne.


Tényleg? Ez újdonság! Ezt átvetted vagy te találtad ki?

Az ekvipotenciális felszínen mozgón milyen munkát tud végezni az erőtér?

Mondjuk az is érdekelne, hogy az órák miért járnak más sebességgel a műholdak magasságában, mint a földközelben szabadon esés vagy ugyanazon magasság esetében alátámasztva?

Vagy a fény honnan tudná, hogy az a doboz aminek a belsejében lévő vákuumban halad, az azért van Ugrav potenciálon mert esik vagy azért mert alá van támasztva?

Érdekes dolgokat tudsz te mondani!

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (19592)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.23. 12:09

@Gézoo (19591):
Ezt én átvettem egy Albert Einstein nevű bácsitól. Nem ártana, ha te is megismerkednél a munkásságával.

Vajon a fény honnét tudja egy szabadon eső doboz belséjében, hogy ő Ugrav potenciálon van? Elárulom, sehonnan. Nem érzékeli.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19593)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 12:11

@sajnos_kacat (19588):
Az áltrel érvényességének egyik bizonyítéka például a GPS órák szinkronjának elcsúszása.
A mondat helyesen: Az áltrel egyik bizonyítékaként emlegetik a különböző Ugrav potenciálon lévő órák szinkronitásának megszűnését.
Az első változat azt jelenti, hogy kizárólag az áltrel lehet az oka, a második szerint többek között az áltrellel is indokolható. Ez utóbbi a valós.
Egy emeletes ház tetején és a pincéjében elhelyezett atomóra nem jár szinkronban, mert a fenti képlet szerint nem ugyanakkora g érték mérhető a két pontban.
Sőt! Ma már van olyan pontos óra is, amiből kettőt egymásra téve a felső gyorsabban jár mint az alsó.. Mert E=m*g*h gravitációs energia különbözet van a két óra között..
Csak az az érdekes, hogy akár állnak alátámasztva, akár műholdon esnek a föld felé, akár egyszerűen leejtjük őket a brémai toronyban, a két óra mindig elveszti a szinkront amíg a kettőjük között fennáll a h szintkülönbség.
(Amely egyben h = R-(R+h) valamint g1=GM/R2 illetve g2=GM/(R+h)2 révén g különbözetet is jelent. )
Mondj egy konkrét példát arra, amikor nem érvényes az impulzusmegmaradás.

Oké! Marci jojó-törvénye!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19594)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 12:13

@Szilágyi András (19592):
Vajon a fény honnét tudja egy szabadon eső doboz belséjében, hogy ő Ugrav potenciálon van? Elárulom, sehonnan. Nem érzékeli.
Az érdekes lenne. Mert akkor nem lenne gravitációs potenciál függő azaz gravitációs red shift.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (19596)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.23. 12:50

@Gézoo (19594): Nincs is. Ezt is leírtam már. Szabadon eső rendszerben nincs gravitációs redshift.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19598)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 13:13

@Szilágyi András (19596): Írni, írtad, de szóltál erről a műholdaknak is? Vagy azok nem esnek szabadon?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (19600)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.23. 13:50

@Gézoo (19593):
Ez egy jo pelda arra, hogy Gezoo miert es hogyan jut teves kovetkeztetesekre, elemezzuk:

A newtoni modell második eleme a tehetetlenség törvénye szerint a tömeg gyorsulása egyenesen arányos a tömegre ható erő nagyságával és fordítottan arányos a tömeg nagyságával: F=m*a --> a=F/m
A modell két eleméből következik, hogy ha rugót teszünk két tömeg közé, akkor a két tömeg impulzusa csak egyenlő lehet.

Pedig ez nem minden esetben igaz.


Eloszor is baromi pongyola: "A modell két eleméből következik, hogy ha rugót teszünk két tömeg közé, akkor a két tömeg impulzusa csak egyenlő lehet."
Hogy lehet ilyet leirni?
Tudom, hogy arra gondolt, hogy egy megnyujtott rugoval kotne ossze a ket tomeget, amely rugo azonos erovel hatna a ket tomegre, a z erohatas iranya a tomegkozeppontjukon mennek keresztul es mas ero nem hatna a tomegekre, akkor impulzus_valtozasuk_ (es nem az impulzusuk) egyenlo lenne.... de nem ezt irja, csak odatesz egy rugot ket tomeg koze, amely ket tomegrol nem tudjuk, hogy egymashoz kepest mozognak-e.

Mondj egy konkrét példát arra, amikor nem érvényes az impulzusmegmaradás.

Oké! Marci jojó-törvénye!


Eloszor is ott nincs rugo ket tomeg kozott.

Gezoo weblapjarol:
"Marci fiam "jojó törvénye" ellentmond Newton II. törvényének amikor azt mondja ki, hogy a testek a tömegközéppontjuk mozgásállapota megváltoztatásának, nem csak a tömegükkel és a rá ható gyorsulással egyenesen arányos erővel állnak ellent, hanem, az inerciájukkal arányos mértékű erővel.
Azaz adva van egy m tömegű jojó és tömegközéppontjára F' * R nyomatékkal hatunk, akkor a sugár nagyságának függvényében a tömegközéppontjának egyenes vonalú mozgásállapotát megváltoztató F=m*a erőhöz viszonyítva, mindig nagyobb erővel kell hatni ahhoz, hogy a tömegközéppont "a" gyorsulását előidézzük.

Azaz Marcikám azt ismerte fel, hogy amikor jojózik, akkor sokkal nagyobb erővel húzhatja a jojó zsinórját a forgó jojó esetében, mint ugyanazon elmozduláshoz tartozó erő akkor amikor nem forog a jojó.


A jelenseg valos. Tenyleg hibas lenne a dinamika alaptorvenye?

Megnezem, mit ir a lexikon Newton 2 torvenyerol:

Newton második törvénye – a dinamika alaptörvénye

"Egy pontszerű test lendületének (impulzusának) a megváltozása egyenesen arányos és azonos irányú a testre ható, 'F' erővel. Az arányossági tényező megegyezik a test 'm' tömegével."

Azaz, ahogyan az szokas, Gezoo nem ismeri jol a fizika alapveto torvenyeit sem. Csak a kepletet nezi, nem veszi eszre, hogy az ervenyessegi teruleten kivul cafolja azt.

Egyebkent nem kell jojo sem a "cafolathoz" elegendo az, hogy a nem pontszeru testre hato ero vonala ne menjen at a test tomegkozeppontjan, es maris nem igaz az F=m*a osszefugges, gyorsulas mellett fordul is a test. Erre az esetre sem vonatkozik az F=m*a.

forras: http://hu.wikipedia.org/wiki/Newton_t%C3%B6rv%C3%A9nyei

Gezoo: nem eleg a kepletek betuit nezni, tudni kell azt is, hogy mit ir le az az osszefugges es mi az ervenyessegenek a hatara, milyen feltetelek mellett igaz.
Nem ez az elso eset, amikor ilyen hiiba miatt hiszed azt, hogy feltalkaltad a spanyol viaszt.

[a porgettyu elvrol en kozepiskolaban tanultam, es ugy tudom a navigacioban mar nagyon regen hasznaljak a giroszkop nevu szerkezetet - ennyit kisfiad zsenialis felfedezeserol; nagyon szep tole, hogy felismerte, de neked emlekezned kellett volna kozepisklai tanulmanyaidbol, hogy a fizika szamara ez nem uj dolog. Ha nem emlekeztel, hianyoztal amikor errol volt szo, akkor legalabb mielott "publikalod" a weblkapodon, azelott illett volna utananezz, hogy ne egesd magad azzal, hogy a kozepiskolas fizikaval sem vagy koszonoviszonyban]


Tehat megegyszer:
Newton második törvénye – a dinamika alaptörvénye (kiemeles tolem)
"Egy pontszerű test lendületének (impulzusának) a megváltozása egyenesen arányos és azonos irányú a testre ható, 'F' erővel. Az arányossági tényező megegyezik a test 'm' tömegével."

Itt arrol olvasok, hogy a "Marci torvenyt" mar 1852-ben leirta egy Léon Foucault nevu bacsi:

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%B6rgetty%C5%B1

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19603)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 14:26

@vaskalapos (19600):
de nem ezt irja, csak odatesz egy rugot ket tomeg koze, amely ket tomegrol nem tudjuk, hogy egymashoz kepest mozognak-e.
Akit érdekel, az elolvashatja az utalás alanyát.
Látom te neked is jobb lett volna ha előbb elolvasod.

Nem! Nem számít, hogy mozognak-e.
Az viszont számít, hogy a két erő hatásvonala átmegy-e a tömegek tömegközéppontján.

Látod mondtam, hogy ne azon rágódj, hogy a tömegközéppont vagy a végtelenül kicsiny tömegpont-e a helyesebb, mert az utóbbi így is úgy is helytelen és pongyola.

Így a lényeget sem jegyezted meg: Ha a tömegközépponton nem megy át az egyik erő hatásvonala, de a másik erő hatásvonala átmegy a másik test tömegközéppontján, akkor
az impulzusok eredője nem lehet zéró.

Miután az egyik erő az impulzus keltésre (változtatásra) a másik pedig perdület-rezonancia-és impulzus létrehozására használódik..

Eloszor is ott nincs rugo ket tomeg kozott. - Ki mondta, hogy kellene lennie? Csak nem te mondod?

Megnezem, mit ir a lexikon Newton 2 torvenyerol:
Newton második törvénye – a dinamika alaptörvénye
Egy pontszerű test lendületének (impulzusának) a megváltozása egyenesen arányos és azonos irányú a testre ható, 'F' erővel. Az arányossági tényező megegyezik a test 'm' tömegével."


Nos, Newton pedig ezt írta:

Se pontszerűt, se impulzust se F erőt nem emleget..
Egyebkent nem kell jojo sem a "cafolathoz" elegendo az, hogy a nem pontszeru testre hato ero vonala ne menjen at a test tomegkozeppontjan, es maris nem igaz
Na az ilyet nevezik jojónak! Ügyes vagy!

Gezoo: nem eleg a kepletek betuit nezni, tudni kell azt is, hogy mit ir le az az osszefugges es mi az ervenyessegenek a hatara, milyen feltetelek mellett igaz.


Mint láttad erről szólt a példa.. Amíg nem magyaráztál bele olyat ami nincs ott. És nem hiányoltál olyat ami viszont benne van.

Newton második törvénye – a dinamika alaptörvénye (kiemeles tolem)
"Egy pontszerű test lendületének (impulzusának) a megváltozása egyenesen arányos és azonos irányú a testre ható, 'F' erővel. Az arányossági tényező megegyezik a test 'm' tömegével."


Érdekes, hogy le tudtad írni hibásan! Ezt hogy tudtad megcsinálni?

"Itt arrol olvasok, hogy a "Marci torvenyt" mar 1852-ben leirta egy Léon Foucault nevu bacsi:"
- Érdekes mert nem az áll ott. De még csak nem is hasonló.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (19606)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.23. 14:43

@Gézoo (19603):
Igazad van Gezoo, mindenki mas hulye es mindenki a forgalommal szemben autozik. Csak te vezetsz a helyes iranyba.
Sajnalatos, hogy ezt senki nem kepes felfogni.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19612)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 15:01

@vaskalapos (19606):
Igazad van Gezoo, mindenki mas hulye es mindenki a forgalommal szemben autozik. Csak te vezetsz a helyes iranyba.
Ez túl olcsó és túl hamis állítás.

Vegyük példának Newton törvényét! Egy pici korrekció és jelenlegi tudásunk szerint tökéletesen leírja a tapasztalatot például így:

A test gyorsulásának nagysága egyenesen arányos a test tömegközéppontján átmenő hatásvonalú erő nagyságával, és fordítva arányon a test tömegének nagyságával.

Precíz, elegáns.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (19613)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.23. 15:19

@Gézoo (19612):

Az a baj Gezoo, hogy te egyedul hiaba tudod mindenkinel jobban a fizikat, hiaba teszed fel magyarul az internetre, a vilag nem vesz rola tudomast es megy a maga utjan. Legfeljebb kinevetnek.
Publikalnod kene szakmai lapokban, tankonyvet irnod, megvaltani a vilagot.

Ha ezt nem teszed, a vilag megmarad szellemi sotetsegben, a teves, hibas torvenyeket alkalmazva katasztrofa katasztrofat kovet. Nagy a felelosseged. Egyedul te tudod a fizikat, mindenki mas teveszmek mocsaraban fetreng. Csak csodas veletlenek osszjateka, hogy nehany fizikai even mukodo berendezes meg mukodik. Ujra kene tervezni oket a Gezoo fele alternativ fizika torvenyei alapjan.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (19614)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.23. 15:31

@Gézoo (19612):
A test gyorsulásának nagysága egyenesen arányos a test tömegközéppontján átmenő hatásvonalú erő nagyságával, és fordítva arányon a test tömegének nagyságával.

Precíz, elegáns.


Azutan jon Marci es megporgeti a testet, es vege a preciz es elegans torvenynek.

Azutan a Gezoo fele Precíz, elegáns Newton-2 torveny Marci fele kiegeszitese alapjan megvalósíthatjuk a "mesebeli" Enterprise űrhajó impulzus hajtóművét valós testeken, valós körülmények között.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19615)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 15:42

@vaskalapos (19614): Tudod mit? Megértem a rosszindulatodat. Sok hozzád hasonló emberke van, aki inkább eljátssza a butuskát és morog, minthogy a saját józan eszére hallgasson.

Avatar
tomkahaw
Hozzászólások: 214

A relativitási elméletek (19616)

HozzászólásSzerző: tomkahaw » 2011.06.23. 16:21

@Gézoo (19571):

értem, tehát nem tudod, mi azt sem mi az a posztulátum. rendben. meglepődni nem lepődtem meg, majd csak lassan eljutunk minden egyes tisztázatlan fogalomhoz a relativitáselméleten át, a logikai ismereteken keresztül egészen az alapvető műveletekig (összeadás, szorzás, stb..)

nyilván, ha a posztulátum nem igaz, nem igaz az sem, amit belőle levezetsz. hogy nem kell igaznak lennie? de igen. az ekvivalanciaelv pedig érvényes. hogy honnan tudjuk? egyrészt: tapsztalatból. másrészt: a beléole levezetett elmélet helyes, mert egybevág a megfigyeléssel.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19617)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 16:35

@tomkahaw (19616): Tomi! Ne kóstolgass!
Inkább tanulj meg helyesen írni!

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (19620)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.23. 16:55

@Gézoo (19615):
semmi rosszindulat nincs bennem - bar tudjuk, a vilag osszefog ellened, en tamogatlak, buzditalak, hogy ne tarsd szuk keretek kozott vilagot megvaltoztato tudasod, tard a nagyobb nyilvanossag ele

Tenyleg szomoru nezni, hogy itt vitazol nehany, a fizikat csak tavolrol ugato hulyevel, mikozben a vilagszerte elismert fizikusok munkaiban talalsz eddig fel nem ismert tevedeseket, hibakat. Korrekcioiddal a fizika teljesen uj utat nyerhetne es a vilag sokkal jobb lehetne.

Miert?

Avatar
tomkahaw
Hozzászólások: 214

A relativitási elméletek (19623)

HozzászólásSzerző: tomkahaw » 2011.06.23. 17:45

@Gézoo (19617):

bizony, bizony, ha a nyelvtanban találsz már csak kivetnivalót, az már a legvégső jele annak, hogy a vitapartner alulmarad, és nem tud tartalmi hibát találni.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19624)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 18:14

@vaskalapos (19620): Dehogy fog össze! Van néhány emberke, aki nem akar tudni, de okosnak akar látszani. "Semmi rosszindulat nincs bennem " - nos, nagyon sok rosszindulat van benned. Mert a világ nem érdemli meg. De ti igen. Még akkor is ha rosszindulatúak vagytok, még akkor is ha makacsul buták sokszor. Nem mert kiérdemeltétek, hanem születésetek jogán. Egy nemzet polgárai vagyunk. Együtt egymásért kell és lehet élnünk. Nem pedig folyton egymás ellen.
Amióta ezen fórumon először publikáltam, a párbeszédek döntő többsége a vak hülyeség és sértett territórium védelmezéséről szólt. Mint az ovis hülyegyerekek közé léptem volna hozzátok. Ezen a fórumon sem rosszabb mint másutt. Mindenütt vannak erőszakos buták, és félősen a háttérbe húzódók. Na és a csontig nyalizók..

Itt el kellene végre jutnia mindenkinek odáig, hogy ne a szomszédja tehenének a megdöglését kívánja.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19625)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 18:15

@tomkahaw (19623): Tomi! Tanulj! Kérdezz! Tanulj! Tanulj! És tanulj!

Avatar
tomkahaw
Hozzászólások: 214

A relativitási elméletek (19627)

HozzászólásSzerző: tomkahaw » 2011.06.23. 18:30

@Gézoo (19625):

jó: kérdés: miért vannak téveszméid?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (19629)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.23. 19:00

@Gézoo (19624): Sokszorosan tevedsz.

Nincs szo territoriumrol reszunkrol (nem mi fedeztuk fel Newton torvenyeit, a relativitas elmeletet stb), enm kotodunk hozza erzelmileg. Ha jobbat tudsz mutatni, orommel atvennenk.
Nem tudtal meggyozni senkit arrol, hogy igazad lenne, nem csak felreerted a dolgokat. Igen, bizonyara mindenki buta ovis hulye (itt is meg a fizika szakirodalmaban is mind), egyedul te tudod a tutit.

Nincs szo rosszindulatrol, de mi tagadas, az embert neha elragadja az indulat, ha a sok csurcsavart es mellebeszelest olvassa.

Sokat segitene, sok felreertest elkerulnel, ha megprobalnal egzaktabbul egyertelmubben fogalmazni (igaz, akkor utolag nem lehetne kimagyarazni).

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19631)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 19:23

@vaskalapos (19629): Még ebben is tévedsz. Az Embert sohasem. Legfeljebb fel lehet hergelni.

Ami pedig a' között van amit látsz és ami van, nyilván a tudásod által behatárolt. Ezzel így van mindenki.

Na egy példa:

Kiskocsi halad v relatív sebességgel egy IR-ben, x=v*t függvény szerint és rendszerében szinkron előre és hátra a=2,9978e8m/s2 gyorsulással t'=1 [s] m[kg] tömegpárt lő ki t'=1 [s] periódus idővel. A kocsi mozgásállapotán nem változtatnak az impulzuspárok.

Kérdés: Ha a megfigyelő rendszerében egy U alakú test szárai között halad a kiskocsi, a szárakra merőleges irányban, akkor a kilőtt m tömegű testek az U két szárán befogódva megváltoztatják mozgásállapotát. Milyen irányban és milyen nagyságban?

Hogyan érvényesül ebben az elrendezésben az impulzus megmaradás?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19632)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 19:25

@tomkahaw (19627): "Tomi! Tanulj! Tanulj! És tanulj!, hogy fejlődhess!"
jó: kérdés: miért vannak téveszméid?

Miért lenne téveszme az, hogy úgy remélem, hogy képes vagy a tanulásra?

Avatar
tomkahaw
Hozzászólások: 214

A relativitási elméletek (19637)

HozzászólásSzerző: tomkahaw » 2011.06.23. 19:46

@Gézoo (19632):

nem az a téveszme. ne beszélj félre, inkább a kérdésre felelj.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (19638)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.23. 19:52

@Gézoo (19598): Miért kéne szólni a műholdaknak? Tudják azok nagyon jól, amit kell!

Szabadon eső rendszerben gravitáció nem érzékelhető semmi módon. Ezért nincs gravitációs redshift sem. Ez magától értetődik. Ha egy zuhanó rakéta aljáról a tetejére küldözgetsz fénysugarakat, nem fogsz frekvenciaváltozást tapasztalni.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (19639)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.23. 19:58

@Gézoo (19631):

Szallj le a magas lorol Gezoo.

A helyes kerdes kulonben sem az, hogy hogyan ervenyesul az impulzus megmaradasa, hanem az, hogy miert!

Tudod, Newton tevedett, de Marci rajott, hogy tevedett az oreg.

Kiskocsi halad v relatív sebességgel egy IR-ben, x=v*t függvény szerint és rendszerében szinkron előre és hátra a=2,9978e8m/s2 gyorsulással t'=1 [s] m[kg] tömegpárt lő ki t'=1 [s] periódus idővel. A kocsi mozgásállapotán nem változtatnak az impulzuspárok.


Olvasd el mit irtal! Gondolkozz el rajta.
Meg egy feladatot sem tudsz eegzat modon leirni.

"t'=1 [s] m[kg] tömegpárt lő ki" - biztos, hogy ezt akartad irni?
"tömegpárt lő ki t'=1 [s] periódus idővel" - biztos, hogy ezt akartad irni?
" a=2,9978e8m/s2 gyorsulással" - biztos, hogy ezt akartad irni?

Az en kerdesem hozzad: hany eves a kiskocsi vezetoje?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19645)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 21:22

@Szilágyi András (19638): Miért? Mert van redshift a fedélzetén, miközben folyamatosan szabadon esik. Alap ismeret. Persze csak annak aki fizikát is tanult.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19646)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 21:34

@vaskalapos (19639): Az U egyik szárára az impulzus 219-szerese hat.. a -x irányban lévőre 0,00456-szerese .. Az U száraira +x irányú eredőjük 218-szorosa az indulási impulzusának.

Ennyi.. Ugye milyen egyszerű lett volna, ha leírod és nem duzzogsz?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (19648)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.23. 21:39

@Gézoo (19645):
Hát pont ezért nincs. A rakétában ülve nem tapasztalsz semmit, kívülről nézve pedig megmagyarázhatod, hogy igen, mert a Doppler-shift épp kioltja a gravitációs shiftet, de az, hogy mit magyarázol, az lényegtelen, mivel a lényeg az, hogy a mérés nem mutat eltolódást. Éppen ezért ez egy inerciális rendszer. Természetesen csak lokálisan! Hiszen pl. ha a Földön esik egy rakéta, meg a Marson is esik egy rakéta, akkor ugyan mindkettő inerciarendszer, de mégsem ekvivalensek, hiszen egymáshoz képest mozognak, gyorsulnak.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (19650)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.23. 21:44

@Gézoo (19646):
Nagyon erdekes ez a 218.
Ugye ez fuggetlen a kiskocsi sebessegetol, es gyorsulas idejetol?

Ezt vezesd le lassan, lepesenkent, ugy, hogy kovetni is tudjam. tenyleg, komolyan erdekel.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19651)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 21:52

@Szilágyi András (19648):
Hát pont ezért nincs. A rakétában ülve nem tapasztalsz semmit, kívülről nézve pedig megmagyarázhatod, hogy igen, mert a Doppler-shift épp kioltja a gravitációs shiftet, de az, hogy mit magyarázol, az lényegtelen, mivel a lényeg az, hogy a mérés nem mutat eltolódást.


Egyre szebb.. GPS redshiftje megszűnt.. Ááóóó! Ez aztán az érvelés!

Ha akarod GPS órák szinkronja csúszik, ha nem akarod akkor a GPS szinkronja nem csúszik..

nehogy legyen a szabadesésben redshift.. Zseni vagy!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19653)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 21:54

@vaskalapos (19650): A lehetetlent azonnal megoldom, de a csodákra nálam is kell pár napot várni..

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (19654)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.23. 21:57

@Gézoo (19651): A hozzászólásod sajnos értelmetlen.
Elég nehéz olyasvalakivel vitatkozni, aki zagyvaságokat válaszol.
Pedig az előbb már egy pillanatra úgy látszott, hogy érted, erre kiderül, hogy mégsem kapisgálod. Szomorú.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (19655)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.23. 22:01

@Gézoo (19631): Hát elég zagyván írtad le (ez már tőled megszokott), de ha jól értem a példát, akkor az U mozgásba jön, azaz impulzust kap a kocsival megegyező irányban. Ezt természesen kompenzálja a kocsi impulzusának csökkenése, lévén hogy csökkent a tömege. Így teljesül az impulzusmegmaradás.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (19656)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.23. 22:09

@Gézoo (19651):
Egyre szebb.. GPS redshiftje megszűnt.. Ááóóó! Ez aztán az érvelés!


Ugy veled, hogy a GPS muholdon ulo megfigyelo voroseltoldast kene eszleljen egy a muholddal egyutt mozgo fenyforras fenyet vizsgalva?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19657)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 22:20

@Szilágyi András (19654): Amikor majdnem negyven évvel ezelőtt elkezdtem tanítani, akkor a mentorom azt a tanácsot adta, hogy soha ne higgyem azt, hogy a marsallbottól tudásom is lesz. Látom neked még nem mondta senki sem.

A műholdak folyamatos szabadesés állapotában vannak, mégis van gravitációs redshift a fedélzetükön, az óráik gyorsabban járnak mint a Föld felszínén lévő órák és lassabban mint a szinkron holdak órái.

Nem tudom, hogy mi a célod a hibás válaszokkal, de kétlem hogy jót tehetne a renomédnak.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (19658)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.23. 22:21

@vaskalapos (19656): Na és erre a következtetésre hogy jutottál? Miért lenne úgy?


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: szabiku valamint 1 vendég