A relativitási elméletek

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (20101)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.29. 00:40

@Gézoo (20096):
Én vegyész, metallurgus, radiológus, informatikus és pedagógus vagyok.

Hát ez az. Fizikus nem. Akkor miért szólsz bele? Nem értesz hozzá... és az a legrosszabb, hogy nem ismered fel, hogy nem értesz hozzá. Tudod: Dunning-Kruger-hatás! Pontosan te vagy az áldozata.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20105)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.29. 00:47

@Szilágyi András (20101): Több mint három évtizeden át tanítottam eddig a fizikát. Te mennyi ideje tanítod? Nyilvánvalóan még tanuló vagy, vagy csak egy érdeklődő, mert kolléga nem használ olyan kifejezéseket, amilyeneket megengedtél magadnak.

Mi lenne ha a relativitásnál maradnánk? Mint például az ekvipotenciális felszínen, a felszínnel párhuzamos irányú, inerciális mozgásoknál..
A nem inerciális mozgásállapotot okozó szabadesést végleg kizárva az ir-ek köréből.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20109)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.29. 00:51

@Gézoo (20097):
Igazad van, azt irtad, engem a mozgatas zavart (aktiv bevatkozas, ero hatasa, nem?)
ha mozgast irtal volna, akkor talan elsore megertem

kerdeztem, mi az inercialis mozgasallapot

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (20110)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.29. 00:52

@Gézoo (20105): Nos, ha te tényleg három évtizeden át tanítottál fizikát, az egy tragédia. Nagyon szomorú, hogy ez megtörténhetett. Annál is inkább, mivel nincs hozzá képesítésed. Vegyész, radiológus és informatikus ne tanítson fizikát. Tanítson kémiát, radiológiát, informatikát. Fizikát mégis milyen alapon tanítottál?

Nem inerciális mozgásról beszélünk, hanem inerciarendszerekről. Egy rendszer meg vagy inerciarendszer, vagy nem. Nincs olyan, hogy vízszintesen az, de függőlegesen nem. Ez nem keresztrejtvény :mrgreen:

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20112)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.29. 00:55

@Gézoo (20105):
Több mint három évtizeden át tanítottam eddig a fizikát.


Ezt tobbszor irtad mar.
Szerintem ez borzaszto. Tragikus.

Nem bantani akarlak, nem ismerlek szemelyesen, de az itteni irasaid alapjan teljes mertekben alkalmatlan vagy az oktatasra.
Nem tudsz egyertelmu, minden korulmenyre kiterjedo, ertheto allitasokat tenni, nem a magyar nyelvben megszokott modon hasznalod a szavakat sem.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20116)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.29. 01:05

@vaskalapos (20112): Szerinted. Ezt nem csodálom. Sokszor a kérdéseimet sem érted, a válaszaim helyett pedig saját verzióidat képzeled bele az általam leírtakba.
"Nem tudsz egyertelmu, minden korulmenyre kiterjedo, ertheto allitasokat tenni, nem a magyar nyelvben megszokott modon hasznalod a szavakat sem."
Ilyen állításokat nem lehet tenni. Se én, se Einstein és senki sem tudott az emberiség eddigi történetében "minden korulmenyre kiterjedo, ertheto allitasokat tenni, ".

Lásd Newton írásait. Lásd ezen Newtoni írások alapján elkövetett hamis megfogalmazásokat.
Amik se fizikai szempontból nem helytállóak, se nyelvtanilag nem helytállóak, és még csak nem is közérthetőek.
Mégis minden kolléga így vagy úgy azt hiszi, hogy érti, és sajnos néhányan teljesen félreértik..

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20117)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.29. 01:08

@Gézoo (20116): Azert te az itt forumozok atlaganal sokkal erthetetlenebb vagy.

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

A relativitási elméletek (20118)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.06.29. 01:09

@vaskalapos (20112):

Nem bantani akarlak, nem ismerlek szemelyesen, de az itteni irasaid alapjan teljes mertekben alkalmatlan vagy az oktatasra.
Nem tudsz egyertelmu, minden korulmenyre kiterjedo, ertheto allitasokat tenni, nem a magyar nyelvben megszokott modon hasznalod a szavakat sem.


Teljesen egyetertek. Hianyzik az ertelmes kommunikacio kepessege. Mindent nagyon nehezen ert meg, 10x-eri konkret rakerdezes utan sem kepes ertelmes valaszt adni. Az hogy teljesen blod dolgok mellett ervel, az mar csak hab a tortan, ilyen szinvonalon a relativitaselmelet mellett sincs ertelme ervelni.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20119)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.29. 01:14

@Szilágyi András (20110): Fizika-kémia szakos tanár vagyok, többek között.
"Nem inerciális mozgásról beszélünk, hanem inerciarendszerekről. Egy rendszer meg vagy inerciarendszer, vagy nem. Nincs olyan, hogy vízszintesen az, de függőlegesen nem. Ez nem keresztrejtvény :mrgreen:"
Látszik, hogy fogalmad sincs a fizikáról. Ne minősíts!
Minden vonatkoztatási rendszer csak korlátosan, megkötésekkel teljesítheti az adott szempont feltételeit.
Olyan viszont nem lehetséges, hogy az inerciális mozgásállapottól mentes rendszert nevezzünk inercia rendszernek.

Az általad leírt "inercia rendszer" önmagában hibás, téves kifejezés. Az inerciális mozgásállapotú, egymáshoz viszonyítva erőhatás mentesen nyugvó testek összességét rendeljük közös rendszerbe. Ezen testek valamelyikének egyik, általában nevezetes pontjához rendelünk origójával co-ordinata rendszert.
Az így kijelölt rendszert nevezzük pongyola módon inercia rendszernek.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20120)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.29. 01:15

@vaskalapos (20117): Sajnálom. Kérdezz. Ne legyél ellenséges, és akkor akár ovis szinten is érthetően elmagyarázok bármit.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20121)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.29. 01:19

@alagi (20118):
"Hianyzik az ertelmes kommunikacio kepessege"
Nos, nem. Kommunikálni csak azzal lehet aki nem ellenséges. Te csak ellenségesen reagálsz. Veled nem lehet kommunikálni.
Legyél olyan barátságos, mint én. Kérdezz ha valamit nem értesz, és a te szinteden is érthetően elmagyarázom. De ennek alapfeltétele, hogy ne akarj másnak látszani mint aki vagy. Mert ha a látszatnak megfelelő szintre méretezem a válaszaimat, akkor a tapasztalatok szerint csak a névelőket értheted meg belőle.

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

A relativitási elméletek (20125)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.06.29. 01:28

@Gézoo (20121):

Legyél olyan barátságos, mint énKérdezz ha valamit nem értesz, és a te szinteden is érthetően elmagyarázom. De ennek alapfeltétele, hogy ne akarj másnak látszani mint aki vagy. Mert ha a látszatnak megfelelő szintre méretezem a válaszaimat, akkor a tapasztalatok szerint csak a névelőket értheted meg belőle.


Hat ez eleg jo. :)

Baratsagos, de kozben szembekop. En is ilyen legyek? :D

Kedves Gezookam, latom nagyon egyszeru dolgokat sem ertesz meg. Nem baj, ovodas koromban en sem ertettem meg sem az ekvivalencia elvet, sem az energiamegmaradast, sem azt hogy mi a kulonbseg az impulzus es a perdulet kozott. A Noether tetelrol meg csak nem is halottam. Tehat jo lenne ha nem tetszelegnel itt a tanar szerepeben, mert latszik hogy meg az altalanos iskolas szinten sem erted a fizikat. Nem baj, en tudok segiteni, de akkor menjuk vissa az alapokhoz, hogy minden rendben menjen majd. A kozos nevezore hozas az pl. megy mar? Nem baj ha nem, ne szegyelld, megbeszeljuk, csak oszinten.

(egyebkent mar irtam errol: ez a kepletzsonglor* szint, ahol te vagy, megfuszerezve meg sok buta otlettel es felreertessel, es annak eszre sem vevesevel, hogy pl. k*rvara nem latod, hogy mit jelentene az hogy MEF fotonjaidrol barmit levezetni, azaz halvany fogalmad sincs, hogy a kepletzsonglor szint utan mi kovetkezne)


*kepletzsonglor: az s=a t^2 /2 kepletet (es hasonloakat) pillanatok/percek alatt at tudja rendezni barmelyik valtozora (pl. t=sqrt(2s/a) ) , es hasonlo kepletekkel ossze tudja kombinalni.
felso kepletzsoglor: jo esellyel eszreveszi ha ket kepletet nem lehet osszekombinalni, mert valami nem stimmel. pl. E=mc^2 es azt is tudjuk hogy c=s/t => E = m s^2 / t^2 ? (Az eddigiek alapjan arra gondolnek hogy Gezoo meg csak az also kepletzsonglor szinten van. Nem szegyen az, en is voltam ezen a szinten egyszer szuletesem es ma kozott)
A hozzászólást 4 alkalommal szerkesztették, utoljára alagi 2011.06.29. 01:39-kor.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20127)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.29. 01:31

@alagi (20125): Sajnos még ezt sem érted. Így elsőként valami illemtan tanárhoz kellene fordulnod.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (20132)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.29. 01:49

@Gézoo (20119):
Fizika-kémia szakos tanár vagyok, többek között.

Ajjaj! :o Hát ez elég durva!
Amiket eddig leírtál itt, azok alapján már vagy nyolcszor meg kellett volna buktatni téged fizikából.
Sajnálom, de ez az igazság.

"Inerciális mozgásállapot" - ilyen meg nincs, ez a fogalom nem létezik a fizikában.
Eleve a "mozgásállapot" egy olyan fogalom, amit csak az általános iskolai fizikakönyvek használnak. Ott azt szokás mondani, hogy egy testnek az a mozgásállapota, hogy vagy áll, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez. :D Picit magasabb szinten ez nem más, mint az általában v-vel jelölt sebességvektor.
"Inerciális sebességvektor" meg nincsen.
Inerciális mozgás, az van. Ez a magára hagyott test mozgása. Vagyis a szabadesés. Inerciális pálya a szabadon eső test mozgásának pályája.
Inerciarendszer definíció szerint pedig az, amiben nem lépnek fel tehetetlenségi erők. Az áltrelben a gravitációt is tehetetlenségi erőnek tekintjük, ennélfogva nem lehet inerciarendszer az, amiben érezhető a gravitáció. Szabadon eső testhez rögzített rendszerben nem érezhető, ezért az ilyen rendszer - lokálisan - mindig inerciarendszer.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20134)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.29. 02:01

@Gézoo (20120):
Sajnálom. Kérdezz. Ne legyél ellenséges, és akkor akár ovis szinten is érthetően elmagyarázok bármit.


Kiskocsis kiserletben hogyan szamoltal? Ha nem tizedszer kerem szepen, hogy ird le eloszor a feladatot, utana megoldast. Osszefuggoen, egyetlen hozzaszolasban. Lepesrol lepesre.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20141)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.29. 03:56

@Szilágyi András (20132):
Ajjaj! :o Hát ez elég durva!
Amiket eddig leírtál itt, azok alapján már vagy nyolcszor meg kellett volna buktatni

tégedet fizikából. Tudom, de szerencsére ez legyen a te tanáraidnak a gondja.
Egyébként pedig megint személyeskedtél, a relativitási elméletek topic-jában fizika helyett.
"Sajnálom, de ez az igazság." - Ezért írtál ilyen butaságot: ""Inerciális mozgásállapot" - ilyen meg nincs, ez a fogalom nem létezik a fizikában."
Nem a netről kipuskázható szó szerint passzoló mondatok összessége a fizika.
"Eleve a "mozgásállapot" egy olyan fogalom, amit csak az általános iskolai fizikakönyvek használnak. Ott azt szokás mondani, hogy egy testnek az a mozgásállapota, hogy vagy áll, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez. :D"
Az emlegetett Wheeler-Taylor könyvben többször szerepel a "mozgásállapot" kifejezés. És ugye azt nem kifejezetten az általános iskolások számára írták.

"Picit magasabb szinten ez nem más, mint az általában v-vel jelölt sebességvektor.
"Inerciális sebességvektor" meg nincsen."

Ez sem nyert. Picit magasabb szinten sem sebességvektor, sem nem mozgásvektor , sem nem inerciális sebességvektor, hanem mozgásállapot.

A mozgásállapot szélesebb tartalmú fogalom, mint a sebesség. Kábé úgy mint minden ló négy lábú, de nem minden négy lábú ló. Van asztal is, szék is és víziló is a négylábúak között.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20142)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.29. 03:58

@vaskalapos (20134):
Kiskocsis kiserletben hogyan szamoltal? Ha nem tizedszer kerem szepen, hogy ird le eloszor a feladatot, utana megoldast. Osszefuggoen, egyetlen hozzaszolasban. Lepesrol lepesre.
Már többször leírtam: m*v=m*v0*gyök((c+v)/(c-v))

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20143)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.29. 05:08

@Gézoo (20142): Tanar Ur!
Ez neked osszefuggo,ertheto, lepesrol lepesre torteno leiras?

Nem emlekszem ugyan erre a kepletre

m*v=m*v0*gyök((c+v)/(c-v))

De mi itt az m, mi a v, mi a v0 es ebbol hogyan jon ki 218-szoros (minek a 218 szorosa) impulzus.

Egy egy odabaszott keplet, nesze hulye, ugysem erted... az a baj, hogy en ertem, latom, hogy tevedes.

Ez az amiert tragedia ha te valaha is tanitottal valakit. Az hulye maradt, mert ebbol nem lehet tanulni, ezt nem lehet megerteni.
Nem vagy kepes egy osszefuggo gondolatot erthetoen kifejteni.
Lehet, hogy te erted (vagy azt hiszed), de nem vagy kepes erthetone eloadni.
Meg segito kerdesekkel sem megy.

Cafolj meg, add elo erthetoen.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20147)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.29. 07:10

@vaskalapos (20143):
Egy egy odabaszott keplet, nesze hulye, ugysem erted... az a baj, hogy en ertem, latom, hogy tevedes.
Azt elismerem, hogy ritka az olyan hallgató mint te. Bár volt néhány. Kikiáltotta magáról, hogy ő tudja, ne magyarázzak, és mégsem tudta.
Nos, kihívtam őket a táblához mondván, ha valóban tudja, meghallgatjuk. És ugyanazt csinálták mint te:
Többször leírtam, többször elmondtam, csak többször nem figyeltél, hanem erőltetted a saját "okosságodat".
f=1 Hz periodicitással kilőtt tömeg rel.Doppler frekvenciája f=f0*gyök((c+v)/(c-v)) , ezáltal rel.Doppler növelt energiája E=E0*gyök((c+v)/(c-v)), és szintén ezáltal rel.Doppler növelt sebessége v=v0*gyök((c+v)/(c-v)),

Többször leírtam. Mit nem értettél belőle? Az egészet? Miért nem? Melyik része nem volt érthető? A rel. Doppler? Vagy a szorzás?

BMI
Hozzászólások: 22

A relativitási elméletek (20150)

HozzászólásSzerző: BMI » 2011.06.29. 09:13

@Szilágyi András (19997): Érdekes a logikád, de nem több mint érdekes. Egyben hibás. Mer abban a rendszerben, ahol egymásra merőleges irányú erők hatnak, nincs olyan irány amely mentén inerciálisnak tekinthető lenne a rendszer.
Ha fizikus lennél, akkor nem került volna sor erre a párbeszédre.

BMI
Hozzászólások: 22

A relativitási elméletek (20151)

HozzászólásSzerző: BMI » 2011.06.29. 09:15

@Gézoo (19966): Minek írsz ide? Lásd be amatőrök, velük vitázni időpocsékolás.

BMI
Hozzászólások: 22

A relativitási elméletek (20152)

HozzászólásSzerző: BMI » 2011.06.29. 09:21

@vaskalapos (20003): Elnézést kérek, de függvények nélkül nem írhatunk a fizikáról. Az az erő ami hat a h magasságkülönbségen lévő tömegek között: Fh=(g1*m1)-(g2*m2)

BMI
Hozzászólások: 22

A relativitási elméletek (20153)

HozzászólásSzerző: BMI » 2011.06.29. 09:23

@Gézoo (19981): Ügyes! Csak beláttad, vagy teszel is ellene?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (20159)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.29. 10:55

@BMI (20150):
No ezzel a hozzászólásoddal gyakorlatilag bebizonyítottad, hogy azonos vagy Gézoo-val. Csak ő ír ilyen zavarosan, mint te.

Ugye tudod, hogy a fórumszabályzat tiltja a több néven való fórumozást, és akiről ez kiderül, azt kitiltjuk az összes nevén?

Amúgy meg mi a fene az, hogy "olyan rendszer, amiben egymásra merőleges irányú erők hatnak"?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (20160)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.06.29. 10:59

@vaskalapos (20143): Hagyd a fenébe. Nem fogja levezetni, mert nem is tudja levezetni. Gézoo maga sem tudja, mit akar egyáltalán a példával. Többször kérdeztük, hogy most akkor szerinte sérül-e az impulzusmegmaradás ebben a példában, egyszer azt válaszolta, hogy csak az "aszimmetriát" akarta megmutatni, másszor meg mégis valamit az impulzusmegmaradás sérüléséről hablatyolt. Világos, hogy neki sem tiszta az egész ügy, csak próbál úgy tenni, mintha valami jelentőségteljeset akarna mondani. Ahhoz meg hiányzik a tudása, hogy rendesen levezesse a példát. Mellesleg a periodikus kilövés csak fölösleges bonyolítás, bőven elég lenne egyetlen kilőtt tömegpárral számolni, de azt sem tudja, hogy hogy kell kiszámolni.

Avatar
tomkahaw
Hozzászólások: 214

A relativitási elméletek (20161)

HozzászólásSzerző: tomkahaw » 2011.06.29. 11:00

@Gézoo (20147):

te nem magyarázol. vaskalapos többször megkért, magyarázd el, hogyan jön neked ki abban a bizonyos példában az a bizonyos eredmény. eddig még adós maradtál ezzel. amit eddig csináltál, az ködösítés, hablatyolás, szájkaratézás, áltudományos okoskodás és sunnyogás.

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

A relativitási elméletek (20163)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.06.29. 11:07

@Szilágyi András (20159):

SZerintem ez mar regota vilagos.

Ugyanabban a stilusban ir Gezoo mindket neven, pont ugyanazok a gondolatok*, ugyanolyan szohasznalattal*, ugyanolyan zavarosan, es mindig megdicseri a masik enjet.
Mikor Rupertkent irt akkor legalabb egy masik szerepbe kepzelte magat. :)


**
Elnézést kérek, de függvények nélkül nem írhatunk a fizikáról.


Csak Gezoo hasznalja ilyen ertelemben a fuggveny szot.

Ha fizikus lennél, akkor nem került volna sor erre a párbeszédre.


Gezoo mindenkirol kijelenti hogy o nem lehet fizikus (ez egy erv a vitaban. Rendes erve nincs, tehat akkor azert nem igaz amit a masik mond, mert fizikus/bolondozik/szemelyeskedik), holott peldaul Szilagyi Andras honlapjat eleg konnyu megtalalni. En hazudhatok, az igaz, mert meg nem adtam ki az igazi nevem.

nincs olyan irány amely mentén inerciálisnak tekinthető lenne a rendszer.


Pont ugyanugy nem erti az inercialis rendszer fogalmat ahogy Gezoo.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20171)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.29. 13:02

@Gézoo (20147):
f=1 Hz periodicitással kilőtt tömeg rel.Doppler frekvenciája f=f0*gyök((c+v)/(c-v)) , ezáltal rel.Doppler növelt energiája E=E0*gyök((c+v)/(c-v)), és szintén ezáltal rel.Doppler növelt sebessége v=v0*gyök((c+v)/(c-v)),

Többször leírtam. Mit nem értettél belőle? Az egészet? Miért nem? Melyik része nem volt érthető? A rel. Doppler? Vagy a szorzás?


Ugy emlekeztem, hogy az impulzus valtozast kerdezted es annak iranyat.
Erre a valasz harom keplet, amiben E, v es f szamolhato?

Lennel olyan kedves es leirod a feladatot?
Es lepesenkent leirod a megoldast.
Hogy egyutt lassuk.
A kezdet ota annyit valtozott, hogy mar nem tudom, mi a feladat, mik a betuk jelentesei.


Nekem fura az is, hogy egy kilott tomegnek frekvenciaja van.

Tanar ur, ez magyarazat lett volna amit most elkovettel? Nem tanitottak meg teget tani-tani?

Egyebkent kezdem sejteni mirol beszelsz.
Kerdesem, hogy honnan tudod, hogy kiskocsi mozgasallapota nem valtozik kikozben fenykozeli sebessegre gyorsitja ezeket a tomegeket.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20237)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.30. 06:57

@vaskalapos (20171): Óké, menjünk vissza a kályhához.
Tegyük fel, nem született meg Einstein, nincs relativitás elmélet.
Tegyük fel, hogy Doppler f=f0* c/(c-v) függvényét vákuumban nagy sebességgel haladó műszerrel hibásnak találjuk és ezért új függvényt képezünk amely helyes eredményt ad
f=f0*gyök((c+v)/(c-v)) alakban.

Legyen egy világítótorony, amelyben a forgó lámpa állandó kör sebességgel villanásokat küld felénk. Mi pedig különféle sebességekkel, nagyon távolról, hogy ne befolyásolhassuk a lámpa forgását, közelítünk a világítótoronyhoz. Mit tapasztalhatunk?

Létezhet-e olyan sebességünk, vagy sebesség változásunk, amelynél a felénk kisugárzott összes villanás közül valamennyi nem ér el hozzánk, azaz az összes kisugárzottnál kevesebbet számlálhatnánk meg? Nyilván nem létezhet.

És mi van akkor ha nem fényvillanásokat hanem testeket lő ki a torony? Akkor elképzelhető-e, hogy a pontosan felénk kilőtt lövedékek közül nem ér el valamennyi minket? Természetesen ilyen sem létezhet.

Ha a lövedék mozgási sebessége a toronyhoz viszonyítva c a toronyhoz viszonyított sebességünk v, akkor igaz-e a lövedékek hozzánk érkezési ütemére a f=f0*gyök((c+v)/(c-v)) függvény? Természetesen igen, igaz, érvényes.

Akkor nyilván ez akkor is érvényes ha nem mi mozgunk a torony felé, hanem a torony mozog felénk? Így van, a relatív mozgás során minden esetben érvényesek a fentebbi összefüggések.

Mi van akkor ha nem a közeledő, hanem a távolodó oldalon vagyunk? Akkor pedig a f=f0*gyök((c-v)/(c+v)) függvény szerinti beérkezést tapasztaljuk.

Most tegyük félre a kiskocsis példából a lövedék gyorsulását, csak a kocsinak legyen v sebessége és a lövedékeknek c sebessége. Szerinted az U szárait milyen ütemben fogják elérni a lövedékek?

Érvényes lesz-e a lövedékek beérkezési ütemére is a frekvenciára érvényes két függvény?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20241)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.30. 07:23

@BMI (20153): Láthatod, hogy szükségük van a jelenlétemre. Még akkor is, ha ennek nincsenek a tudatában.
Ha elolvasod András reakcióit a logikus relativitás topicban felvetett témával kapcsolatosan láthatod azt is, hogy szerinte "teljesen rendben van" a jegyzet. Az a jegyzet amelyben hemzsegnek az elemi hibák, "elírások" ..
Nem csak a tárgyi tudásukkal, hanem ebből fakadóan a gondolkodás módjukkal is komoly gondok vannak. Ha csak egy kicsit javíthatok rajta, akkor már megéri, hogy vesződök velük.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20276)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.30. 13:19

@Gézoo (20237):
A frekvenciakat azt hiszem, hogy ertem, bar van egy rossz erzesem. Ugy tudom, hogy a lovedekek sebessege a toronyhoz kepest nem lehet c, nem erheti el a fenysebessegt.

Itt kezdtem gyanakodni:
"És mi van akkor ha nem fényvillanásokat hanem testeket lő ki a torony? Akkor elképzelhető-e, hogy a pontosan felénk kilőtt lövedékek közül nem ér el valamennyi minket? Természetesen ilyen sem létezhet."

Miert ne letezhetne? Ha a torony gyorsabban tavolodik tolunk, mint a lovedek sebessege, akkor a lovedek soha nem er el minket.

Gondolj bele. Egymas mellett allunk, nyugalomban egymastol 2 meterre.
A torony tolunk 0.9 fenysebesseggel tavolodik. Mikor talalkozunk?
Azaz van harom test, A, B es C, A es B egymashoz kepest nyugalomban, es C hez kepest 0.9 fenysebessegel tavolodnak.
C a torony A a toronybol elinditott probatest B a megfigyelo. En ugy latom, hogy A es B soha nem talalkoznak.

Ugy velem ott van egy logikai ugras, hogy a testek sebessege a vonatkozasi rendszertol fuggoen mas es mas ertek lehet, mig a feny sebessege a conatkozasi rendszertol fuggetlenul mindenhol c.

Nem terhetnenk vissza az eredeti feladathoz?
Elobb fejezzuk azt be, utana nezzuk a tobbit.

Miutan nem vagy hajlando leirni osszefuggoen, megprobalom en.

Vagy egy kiskocsi ami fenykozeli sebesseggel (legyen 0.9 fenysebesseg az egyszeruseg kedveert) egyenes vonalu egyenletes mozgasal halad a Megfigyelo koordinatarendszereben.
Egyetlen tomegpart lo ki, akkora gyorsulassal, hogy azok 1 masodperc alatt a kiskocsihoz kepest 0.9 fenysebessegre gyorsulnak, utana egyenes vonalu egyenletes mozgassal haladnak tovabb.
Az elso kerdes, hogy a Megfigyelo koordinatarendszereben mekkora a sebessege a tomegpar ket tagjanak.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20287)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.30. 14:00

@vaskalapos (20276): Nem fénysebesség a c a lövedék esetében.. A hagyományos Doppler hangra íródott változatában a hang sebességét is c-vel jelölték: c/(c+v) alakban.. a c jelentése a mozgó valami sebessége.

"Miert ne letezhetne? Ha a torony gyorsabban tavolodik tolunk, mint a lovedek sebessege, akkor a lovedek soha nem er el minket."

Nos, igen, elsőre tényleg így látszik, de vissza is kell menni, akkor ha lemaradtak akkor a szembemenetel során mindenképpen megszámláljuk őket is, éppen úgy mint a fény villanásoknál..
Azok is relatíve "lemaradnak".. azért alacsonyabb a villanási freki a távolodáskor.

"Gondolj bele. Egymas mellett allunk, nyugalomban egymastol 2 meterre.
A torony tolunk 0.9 fenysebesseggel tavolodik. Mikor talalkozunk?" Hogy jön ez ide?

A toronytól távolodunk, majd közeledünk vissza egészen mellé.. Akármi is maradt le, visszamegyünk akkor minden lemaradt szembe jön. Azokat pedig nem hagyhatjuk le, mert szembe jönnek.

"Ugy velem ott van egy logikai ugras, hogy a testek sebessege a vonatkozasi rendszertol fuggoen mas es mas ertek lehet, mig a feny sebessege a conatkozasi rendszertol fuggetlenul mindenhol c."

Két dolog. 1. más is okoskodott már így, de elvetették. 2. Már megint agyalogsz, ahelyett, hogy figyelnél.

"Miutan nem vagy hajlando leirni osszefuggoen, megprobalom en."

Oké.. Az egyik állóra gyorsul, a másik v= (0,9+0,9)/(1+ (0,9*0,9/12)=1,8/(1,81)=0,99c (0,99447513812154696132596685082873c) sebességűre.
Azaz m=m0/gyök(1-(0,99/1)2) =m0*7,1
Impulzusa pedig I=m0*7,1*0,99c ezt adja át az u egyik szárának.
(A másik tömeg nem érkezik el a másik szárhoz)

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20309)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.30. 18:12

@Gézoo (20287):
"Miert ne letezhetne? Ha a torony gyorsabban tavolodik tolunk, mint a lovedek sebessege, akkor a lovedek soha nem er el minket."

Nos, igen, elsőre tényleg így látszik, de vissza is kell menni, akkor ha lemaradtak akkor a szembemenetel során mindenképpen megszámláljuk őket is, éppen úgy mint a fény villanásoknál..


De nem megyunk vissza, miert mennenk vissza, arrol nem volt szo. Mi allunk a torony tavolodik.

Ha elindulunk a torony utan, akkor mar mas a toronynak a hozzank viszonyitott sebessege.

Itt van egy lenyeges kulonbseg a feny es a lovedekek kozt.

Létezhet-e olyan sebességünk, vagy sebesség változásunk, amelynél a felénk kisugárzott összes villanás közül valamennyi nem ér el hozzánk, azaz az összes kisugárzottnál kevesebbet számlálhatnánk meg? Nyilván nem létezhet.

És mi van akkor ha nem fényvillanásokat hanem testeket lő ki a torony? Akkor elképzelhető-e, hogy a pontosan felénk kilőtt lövedékek közül nem ér el valamennyi minket? Természetesen ilyen sem létezhet.


Igen, letezik olyan sebessegunk az, amikor mi tavoludunk a toronytol, es gyorsabban tavolodunk, mint a lovedek.
Ugyanez a feny eseten nem lehetseges, nem tudsz a feny sebessegenel gyorsabban tavolodni a toronytol, a feny mindenkeppen eler hozzad.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20312)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.30. 18:26

@Gézoo (20287):
Oké.. Az egyik állóra gyorsul, a másik v= (0,9+0,9)/(1+ (0,9*0,9/12)=1,8/(1,81)=0,99c (0,99447513812154696132596685082873c) sebességűre.
Azaz m=m0/gyök(1-(0,99/1)2) =m0*7,1
Impulzusa pedig I=m0*7,1*0,99c ezt adja át az u egyik szárának.
(A másik tömeg nem érkezik el a másik szárhoz)


Koszonom.
Mit lat a megfigyelo a kiskocsi sebesseget vizsgalva?
Nem azt latja, hogy ket kulonbozo tomeget lott ki a kiskocsi?
Az egyiknek a tomege 7.1*m, a masike m.
Ha igy van, akkor nem kene azt lassa, hogy megvaltozik a kiskocsi sebessege?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20314)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.06.30. 19:15

@vaskalapos (20312): A kocsi rendszerében egyenlő sebesség, egyenlő tömeg. Nincs sebesség változás.
A kocsit megfigyelő rendszerből azt látjuk, hogy nincs sebesség változás.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20316)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.06.30. 19:31

@Gézoo (20314): Alakul, ha lassan is.
En is ugy gondoltam, hogy nem kene a kocsi sebessege valtozzon a megfigyelo rendszereben sem, de akkor hogyan lehet a ket tomeget azonos gyorsulassal gyorsitani azonos erovel mikozben a tomegul kulonbozo a Megfigyelo rendszereben.
A ket tomeg nem egyforma, az inditas pillanataban egyformak, de utana valtozik a sebesseguk, es igy a tomeguk is?

Erdekes.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20363)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.01. 07:35

@vaskalapos (20316): Nos, tégedet az zavar meg, hogy az E=m*c2 függvényről nem látod azonnal, hogy többek között F*s=m*c2
vagy m*a*ß*s=m*c2 és még sok-sok alakban is érvényes.

Az energia nem csak a mozgásállapotban, hanem az IR-ek közötti relatív sebességben is ott van, csak nem látszik, ha nem látod. Mert például nem tudod látni azért mert csak egy-egy adott függvénykapcsolatban gondolkozol, az ugyanarra az esetre vonatkozó sok-sok egymással egyenértékű eredményt adó függvénykapcsolat helyett.

Ha alapból értenéd, hogy a tömeg az maga az energia, akkor nem lenne furcsa a te számodra sem, hogy az egyik helyen impulzust és tömeget "látsz", a másik helyen ugyanez már energia és másik tömeg és másik impulzusként jelenik meg.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20393)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.01. 13:21

@Gézoo (20363): Jol ertelek, hogy semmi kulonos nem volt a peldadban?

Akkor most leirnad, hogy miert hoztad ezt a kiskocsis feladatot, mit akartal vele bemutatni?
Ha meg emlekszel ra.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20394)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.01. 13:28

@Gézoo (20363):
Nos, tégedet az zavar meg, hogy az E=m*c2 függvényről nem látod azonnal, hogy többek között F*s=m*c2
vagy m*a*ß*s=m*c2 és még sok-sok alakban is érvényes.



h*m=mc2 formaban is ervenyes ugye? (ahol h*m az m test test helyzeti energiaja h magassagban)*


* szerintem igy kene irni a kepletekrol, azaz amikor ujonnan elohuzol egyet, akkor megmondod, hogy mit jelolnek a betuk es mire vonatkozik


Az F*s=m*c2 az mire vonatkozik?
Egy m tomegu testet s uton F ero gyorsit abbol ki lehet szamolni a fenysebesseget? Ugye nem erre gondoltal.
Mit jelent a kepleted. Tudod ertelmezni?
c=sqr((F*s)/m)

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20429)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.01. 18:45

@vaskalapos (20394): Jó ötlet!
Hogy is lenne? Tehát F*s=m*g*h=m*c2 Newtoni elvek szerint és helyesen, relativisztikusan
F=m*a*ß azaz F*s=m*a*ß*s így F*s=m*a*ß*s=m*c2 azaz ebből
c2=a*ß*s --> c=gyök(a*ß*s) azaz így igaz, a fénysebesség számolható így is.. :D
ß=c/d behelyettesítéssel c2=a*s*c/d --> c=a*s/d --> c*d = a*s
Igen érdekes az ötleted.. Még el kellene gondolkozni a jelentésén..

"h*m=mc2 formaban is ervenyes ugye? (ahol h*m az m test test helyzeti energiaja h magassagban)*"

helyesen: m*g*h=m*c2 =m*h*G*M/R2

Ez viszont nagyon jópofa:
"Egy m tomegu testet s uton F ero gyorsit abbol ki lehet szamolni a fenysebesseget? Ugye nem erre gondoltal.
Mit jelent a kepleted. Tudod ertelmezni?
c=sqr((F*s)/m) "

Ennek az értelmezése is érdekes lehet.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20432)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.01. 18:55

@Gézoo (20429):
"h*m=mc2 formaban is ervenyes ugye? (ahol h*m az m test test helyzeti energiaja h magassagban)*"

helyesen: m*g*h=m*c2


Igen, termeszetesen.
Nezzuk csak:
m*g*h=m*c2 osztom mindket oldalt /m
g*h=c2
a gravitacios gyorsulas es a magassag szorzata egyenlo a fenysebesseg negyzetevel
nagyon jo
akkor a fenysegesseg valtozik a fold felszine folotti magassaggal
szamoljunk, 1000m magasban a fenysebesseg mennyi?
9.81m/s2*1000m=9810(m/s)2
ebbol c=99 m/s

Nacceru!


Ez viszont nagyon jópofa:
"Egy m tomegu testet s uton F ero gyorsit abbol ki lehet szamolni a fenysebesseget? Ugye nem erre gondoltal.
Mit jelent a kepleted. Tudod ertelmezni?
c=sqr((F*s)/m) "
Ennek az értelmezése is érdekes lehet.


A fenysebesseg (negyzete) egyenesen aranyos a testre hato erovel es a test altal megtett uttal es forditottan aranyos a test tomegevel.
Azaz ahany test, es ahany kulonbozo munkavegzes, annyi kulonbozo fenysebesseg van.
Vagy, ha tudjuk, hogy a fenysebesseg (c) egy allando, akkor a kulonbozo testeken vegzett munka es test tomegenek hanyadosa egy konstans.
ha ugyanakkora az ero ketszer akkor a tavolsagra huzza ugyazt a testet, akkro a test tomeg ketszer akkora.
ha fele akkora erovel huzod ugyanzon a tavon, akkor a test tomege is feleakkora lesz.
Nyilvanvalo ostobasagok mind.
Ide vezet, ha csak leirsz egy kepletet es nem adod meg, hogy mire vonatkozik, milyen korulmenyek kozott, es melyik betu mit jelol.

Az a baj, hogy te gyakran igy hasznalod a kepleteket, onkenyesen toltod meg tartalommal.
A hozzászólást 3 alkalommal szerkesztették, utoljára vaskalapos 2011.07.01. 20:28-kor.

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

A relativitási elméletek (20441)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.07.01. 20:19

@Gézoo (20429):

gezoo, alairtad es lepecsetelted az elobbi hozzaszolasomat, azt is hogy meg csak az also-kepletzsonglor szintjen vagy.

Koszonom! :)

viewtopic.php?p=20125#p20125

Avatar
sajnos_kacat
Hozzászólások: 680
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (20442)

HozzászólásSzerző: sajnos_kacat » 2011.07.01. 20:37

@Gézoo (20429):
E=0.5*m*v2
E=m*c2
0.5*m*v2=m*c2
0.5*v2=c2
v2=2*c2
v=1.4142*c
Q.E.D

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20443)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.01. 20:42

@sajnos_kacat (20442):
nem tudom, megerti e :-(

mar olyan sokszor probaltam de talan ez amit most csinalunk egy jo modszer, ramutatni, hol, hogyan lehet hibazni ha vakon, azaz ertelem nelkul pakolgatjuk a kepleteket

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (20461)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.02. 13:32

Most már ideje rendesen levezetni a kiskocsis példát. Mivel Gézoo nem teszi meg, megteszem én.

Először is foglaljuk össze azokat a képleteket, amelyeket fel fogunk használni.

1. v sebességgel haladó, m nyugalmi tömegű test impulzusa:
p=mgv,
ahol
g=(1-v2/c2)-1/2
a v sebességhez tartozó Lorentz-faktor.

2. Ha egy v sebességgel haladó testhez viszonyítva egy másik test u sebességgel halad, akkor annak sebességét a megfigyelő rendszerében a relativisztikus sebességösszeadási formulával kapjuk:
(v+u)/(1+vu/c2).

3. Egy m nyugalmi tömegű test nyugalmi energiája:
E0=mc2.

4. Egy v sebességgel haladó, m nyugalmi tömegű test teljes energiája:
E=mgc2,
ahol g a v sebességhez tartozó Lorentz-faktor.

5. Egy v sebességgel haladó, m nyugalmi tömegű test kinetikus energiája:
K=mgc2-mc2=m(g-1)c2,
ahol g megintcsak az előbbi Lorentz-faktor.

Ennyi elég is lesz a levezetéshez.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

A relativitási elméletek (20462)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.02. 13:46

Akkor lássuk a feladatot:

Egy inerciális megfigyelő rendszeréből nézve haladjon x irányba v sebességgel egy M+2m nyugalmi tömegű kiskocsi.
Lőjön ki szintén v relatív sebességgel előre és hátra egy-egy, m nyugalmi tömegű testet, nyugalmi tömegét ezáltal M-re csökkentve.

Mutassuk meg, hogy az impulzusmegmaradás teljesül a megfigyelő rendszerében is és a kiskocsival együtt haladó rendszerben is.

Feltételezzük, hogy a v sebesség a fénysebességhez képest nem elhanyagolható, tehát relativisztikus mechanikát kell alkalmazni.

Először a kiskocsi rendszerében végezzük el a számítást. Ebben a kiskocsi kezdeti sebessége nulla. Természetesen az impulzus is nulla.

A két test kilövése után a kiskocsi továbbra is nulla sebességű. A két m tömegű test -x, ill. +x irányba v abszolút sebességgel távolodik. Ezek vektoriális összege nulla, így az összimpulzus is nulla.

Eddig ez egyszerű volt. Most jönnek a bonyodalmak: végezzük el a számítást a megfigyelő rendszeréből nézve is.

A kilövés előtt az M+2m tömegű kocsi v sebességgel halad. E tömeg impulzusa (M+2m)gv, ahol g=(1-v2/c2)-1/2 a v sebességhez tartozó Lorentz-faktor.

A kilövés után a kiskocsi v sebességgel halad tovább, impulzusa tehát Mgv.
A -x irányba haladó test sebessége nulla, így impulzusa is nulla.
A +x irányba haladó test sebességét a relativisztikus sebességösszeadás segítségével kapjuk: u=2v/(1+v2/c2). Az ehhez tartozó Lorentz-faktort jelöljük h-val:
h=(1-u2/c2)-1/2=(1+v2/c2)/(1-v2/c2)=2g2-1.
A test impulzusa mhu=2mv/(1-v2/c2)=2mvg2.
Ellenőrizzük az impulzusmegmaradást! Az összimpulzusok az eddigiek alapján:
Mgv+2mvg a kilövés előtt
Mgv+2mvg2 a kilövés után.
Úgy tűnik tehát, hogy a kilövés utáni impulzus nagyobb. A növekmény:
2mv(g2-g) = 2mvg(g-1).

Hogy lehet ez, honnét jön ez a növekmény? Nem teljesül az impulzusmegmaradás vagy netán kifelejtettünk valamit?
Természetesen az utóbbi.

A testek kilövéséhez energiára van szükség. Ez az energia a kilövés előtt a kocsin van tárolva (pl. robbanóanyag, sűrített gáz, vagy összenyomott rugó formájában). Az energiának az ekvivalenciaelv alapján tömege van (E=mc2), s mivel ez a tömeg a kocsival együtt halad, így impulzusa is van. A kilövés során ez a kocsin tárolt extra tömeg a testek mozgási energiájává alakul át. A kilövés előtti állapot leírásánál azonban bele kell számolnunk az impulzusba.

Számítsuk tehát ki a testek mozgási energiáját a kilövés előtt és után.
A kilövés előtt a két test v sebességgel halad. Kinetikus energiájuk: K1=2m(g-1)c2
A kilövés után a -x irányba haladó test sebessége nulla, így kinetikus energiája is nulla.
A +x irányba haladó test sebességét u-val jelöltük, a hozzá tartozó Lorentz-faktort h-val.
Kinetikus energiája: m(h-1)c2=m(2g2-1-1)c2=2m(g2-1)c2
A két test kinetikus energiája a kilövés után tehát K2=2m(g2-1)c2.
A kinetikus energia változása eszerint K2-K1=2m(g2-1-g+1)c2=2mg(g-1)c2.
Ennyi többletenergiát kell tehát tárolni a kocsin a tömegek kilövéséhez.
Az ennek megfelelő tömeget úgy kapjuk, hogy ezt c2-tel osztjuk:
MK=(K2-K1)/c2=2mg(g-1).
Mivel ez a tömeg v sebességgel halad a kiskocsival együtt, így MKv=2mg(g-1)v impulzus tartozik hozzá.
Ez éppen megegyezik a látszólagos impulzustöbblettel, amit az előzőekben kaptunk.

Az impulzusmegmaradás tehát teljesül: a kiskocsin szállítani kell a testek szétlövéséhez szükséges energiát, és az ennek megfelelő tömeghez is impulzus tartozik. A szétlövés során ez a tömeg kinetikus energiává alakul át.

Kiegészítés:

Az extra tömeg esetében miért nem kellett g-vel szorozni az impulzusformulában, tehát miért nem MKgv a hozzá tartozó impulzus? Azért, mert az MK már relativisztikus tömeg. Ugyanis ha a kiskocsi rendszeréből nézzük, akkor a testeknek átadott kinetikus energia: 2m(g-1)c2. Az ennek megfelelő tömeg MK,0=2m(g-1). Ha ezt most a megfigyelő rendszeréből nézzük, akkor MK=MK,0g relativisztikus tömeget látunk, ami éppen 2mg(g-1), amint fentebb már megkaptuk.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

A relativitási elméletek (20464)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.02. 16:04

@Szilágyi András (20462):
Koszonom!
Vilagos, elso olvasasra ertheto. Minden benne van ami kell es semmi felesleg.
Ezt a szintet es ezt a stilust, kifejtesi modot kene masoknak is atvenni.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

A relativitási elméletek (20476)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.07.03. 11:29

@Szilágyi András (20462): Van értelme még a Gezoo-val folytatott "vitának"? Lehetetlen fogást találni rajta, mert nem szabályok szerint játszik. Persze szórakoztató ahogy lejártja magát, de egy jól megírt poszt a blogon talán jobban átlátható lenne azoknak aki most találkoznak a Gezoo jelenséggel, mint ezek a sehova sem vezető szócsaták. Mit gondolsz?

Kérdés: Ha szerinted is Gezoo és BMI ugyanaz miért vannak még itt??? :mrgreen:

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20520)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.04. 08:47

@vaskalapos (20432): Majdnem jó.. Csak van egy kis bibi..
A h magassággal -E azaz gravitációs energia csökkenés jön létre, miután 1/R2 szerint csökken az energiát átadó sugárzás intenzitása.
A másik ilyen gond az, hogy m*g*h=m*c2 függvényben bár mindkét oldalon m szerepelt, de helyesen m1*g*h= -1 * m2*c2 kellett volna miután nem a teljes m1 tömeg hanem csupán parányi m2 töredéke alakul energiává.
Nos, ezért írtam, hogy érdekes, de még értelmezni kellene..

"Azaz ahany test, es ahany kulonbozo munkavegzes, annyi kulonbozo fenysebesseg van."

Nos, nem egészen, ezt is helyesen kellett volna értelmezni. Azt látom, hogy hogyan értelmezted hibásan, most az is érdekelne, hogy tudod-e helyesen is értelmezni?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

A relativitási elméletek (20521)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.04. 08:53

@Szilágyi András (20461):
4. Egy v sebességgel haladó, m nyugalmi tömegű test teljes energiája:
E=mgc2,
ahol g a v sebességhez tartozó Lorentz-faktor.

Ez bizonyára így is lehetne, ha nem E=m*g*c2+m*g*v2/2 lenne a v relatív sebességgel mozgó m tömegű test teljes energiája abban a rendszerben amelyhez v relatív a sebessége.

Miután a levezetés eredményére némi hatással van ez az alapvető elírás, úgy tűnik, hogy az eredmény nem teljesen felel meg a matematika szabályainak.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég