Energia, tömeg, impulzus

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (22879)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.27. 14:16

@osamuka (22878): Persze 8-) Azt meg, hogy ki van jobban feltöltődve energiával, onnét lehetett tudni, hogy annál gyorsabban forgott a kerék :mrgreen:

Avatar
Gyuszi
Hozzászólások: 528

Energia, tömeg, impulzus (22880)

HozzászólásSzerző: Gyuszi » 2011.07.27. 14:18

@osamuka (22878):

IGEN, EZ ÍGY IGAZ!!!

Avatar
Gyuszi
Hozzászólások: 528

Energia, tömeg, impulzus (22882)

HozzászólásSzerző: Gyuszi » 2011.07.27. 14:26

@Szilágyi András (22879):

Fogadjunk 10.000 Ft-ba kedves András, hogy Gézoo okfejtését és magyarázatát nemhogy nem érted, de el se olvastad... ;)

Avatar
osamuka
Hozzászólások: 2227

Energia, tömeg, impulzus (22890)

HozzászólásSzerző: osamuka » 2011.07.27. 15:06

@Szilágyi András (22879):
Megtanulhatod egy buddhistától (lehet ZEN is ), hogy hogy kell feltöltődni!
Előtte kipróbálod, majd utána is, és akkor megérted a működését.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (22892)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.27. 15:16

@osamuka (22878):És te ezt elhiszed magadnak, mert hinni jó!

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (22904)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.27. 15:36

@Gyuszi (22882): Persze, mert te aztán biztosan érted, mi az a "modulált MEF eloszlás" 8-)
Már észrevettem, hogy te bármit elfogadsz, csak hülyeség legyen :!:

ateista
Hozzászólások: 7

Energia, tömeg, impulzus (22925)

HozzászólásSzerző: ateista » 2011.07.27. 19:28

Mostanság olvastam Egely egyik könyvét a tiltott találmányokat, és arra jutottam hogy ő egyedül okosabb mint ti együttvéve. :D

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (22926)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.27. 19:39

@ateista (22925):Hiszen ezt tudni kell hozzá! Ha ezt az elemi ismeretet szem elől téveszted, akkor már a bevezetőn sem jutsz túl :).
Anno én is olvastam, csodálatos katyvasz. Amolyan természettudományok szakácsné módra. Egy kis elektrodinamika, egy csipet kémia, némi mese, és az egész leöntve egy megható összeesküvés-elmélettel. Igazán zamatos!

Avatar
osamuka
Hozzászólások: 2227

Energia, tömeg, impulzus (22934)

HozzászólásSzerző: osamuka » 2011.07.27. 23:45

@ateista (22925):
Amikor a bimbót, idő előtt kibontod, soha nem fogod meg tudni, milyen a virág!
Bizonyos dolgoknak még nincs itt az ideje! :) Szerencsére!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (22936)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.27. 23:50

@osamuka (22934):Így igaz. Nektek még sok pofont kell az élettől kapni, hogy felismerjétek mekkora tévúton jártok. A szép szó ritkán használ, minden pszichológiai kutatás kimutatta. A személyes kudarcok indítanak csak a pozitív változások irányába.

Avatar
osamuka
Hozzászólások: 2227

Energia, tömeg, impulzus (22941)

HozzászólásSzerző: osamuka » 2011.07.28. 00:07

@mimindannyian (22936):
Egy biztos, életedben még egyetlen kísérletet sem csináltál!
Az hogy olvasol, meg tanulsz, tévútra visz, mert nem ismered fel az igazságot!
Tudod miért? Mert rossz helyről szeded az ismereteidet!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (22945)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.28. 00:11

@osamuka (22941):Megint igazad van. Sokan lehülyéznek, amikor meghallgatom a természetgyógyász haverokat, és hajlandó vagyok a mondókáikat nevetés és megbotránkozás nélkül befogadni, mi több hozzászólok. Valószínűleg igazuk van akik emiatt megvetnek, ahogy neked is. Nem kéne ekkora barmokkal szóba állnom. Szomorú, ez a túlzott empátia is egyfajta betegség, dolgozok rajta, hogy könnyebben mondjak nemet.

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

Energia, tömeg, impulzus (22949)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.07.28. 00:22

@osamuka (22941):
Mert rossz helyről szeded az ismereteidet!


Hogyan lehet eldonteni hogy egy adott hely jo hely-e vagy rossz hely?

Avatar
osamuka
Hozzászólások: 2227

Energia, tömeg, impulzus (22951)

HozzászólásSzerző: osamuka » 2011.07.28. 00:36

@alagi (22949):
1. megoldás: Megkérdezed a Teremtőt!
2. ----"----: Elolvasod a Tabula Smaragdinát, amennyiben megérted, eltudod dönteni magad is!
3. Igazság Evangéliumát
4. Egyiptomi Halottas könyvet stb.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (22952)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.28. 00:36

@osamuka (22951):
És ezt az ismeretet honnan szerezted be?

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

Energia, tömeg, impulzus (22954)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.07.28. 01:10

@osamuka (22951):

1. megoldás: Megkérdezed a Teremtőt!
2. ----"----: Elolvasod a Tabula Smaragdinát, amennyiben megérted, eltudod dönteni magad is!
3. Igazság Evangéliumát
4. Egyiptomi Halottas könyvet stb.


(1.: Telefonszamot, emailcimet, vagy egyeb elerhetoseget tudsz adni?
2.,3.,4. Nincs meg, honnan szerezzembe?)

Legfontosabb: Hogyan dontsem el, hogy ezek jo vagy rossz helyek-e?
Hogyan dontsem el, hogy te egy jo vagy egy rossz hely vagy-e?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (23041)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.29. 00:40

@Szilágyi András (22679):
Ez abszolút nem így van. Egy atomra nem értelmezett a hőmérséklet, és nem melegebb egy atom attól, hogy az elektronja magasabb energiaszinten van.

Nos, Az egy atomra te értelmezted a hőmérsékletet, majd feleltél rá kijavítva önmagadat.
Ügyes!

Egyébként A magasabb energia nívón lévő elektron nem elválasztható nagyobb kinetikai energiájú atomoktól..
Mert tudod az úgy van, hogy a magasabb nívóról az alacsonyabbra lépéssel fotont sugároz ki az elektron, és ez a csúnya foton rád cáfol azzal, hogy az impulzusával azonos nagyságú impulzust ad az atomnak. Azaz az atom mozgásállapotát, és ezzel a kinetikai energiáját növeli.
Nem beszélve arról, hogy pl. szobahőmérsékleten a legtöbb atom alapállapotban van, azaz az összes elektronja a lehető legalacsonyabb energiaszinten van.

Bizonyára Einstein-Bose kondenzátumok ezzel sem értenek egyet. Miután az anyag alap energia állapota az abszolút nulla közelében van. Minden abszolút nulla feletti hőmérsékleten gerjesztett állapotban van minden atom.
"Tehát aligha ugorhat alacsonyabbra. Hacsak előtte nem gerjesztjük."

Maga a szobahőmérséklet egy 300 K fokos gerjesztés..
"A hőmérsékletnek az atomok sebességéhez van köze, nem az elektronjaik szintjéhez."
Itt fentebb írtam, hogy rossz ez a megközelítésed.
" A lézeres hűtés pedig lelassítja az atomokat."
Naná! Na de hogyan vesz el mozgási energiát a foton az atomoktól?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (23042)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.29. 00:42

@osamuka (22856): Valóban nagy kár. Pedig egyszerű, világos és olyan mértékben leegyszerűsítettem, hogy a legkisebb tudással rendelkezők is megérthessék.. Úgy látszik még kell egyszerűsítenem a szövegen, mert vannak akik így sem értik.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (23043)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.29. 00:46

@Szilágyi András (22872): Az érzékeny kvantumfizikai kísérleteket kettős vakpróbával ellenőrzik, mert a mérési adatok azt mutatták, hogy a mérést végző kutatók tudata is befolyásolja a mérési eredményeket.
Azaz a macsek a dobozban az szerint élt vagy halódott, hogy tudott-e róla a kutató vagy nem tudott..

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (23048)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.29. 01:23

@Gézoo (23041): Nem sokat érsz a 300 kelvines gerjesztéssel.
Vegyük a hidrogénatomot. Az alapállapota és az első gerjesztett állapota közötti energiakülönbség 10,2 eV. Ahhoz, hogy oda fölgerjeszd az elektront, kb. 79000 K hőmérséklet kell. Szobahőmérsékleten bizony nem gerjed az az elektron sehova. Marad szépen alapállapotban.

Ennek ellenére persze a hidrogén lehet 300 K hőmérsékletű. De az elektronjainak ehhez semmi köze. Kizárólag az atomok sebességének van.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (23049)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.29. 01:27

@Gézoo (23043): Ez így ebben a formában nem igaz.
A kísérletek kimenetelét a megfigyelés befolyásolja. A megfigyelés azonban nem a tudat által történik, hanem műszerek által.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (23050)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.29. 01:44

@Gézoo (23041):
Egyébként A magasabb energia nívón lévő elektron nem elválasztható nagyobb kinetikai energiájú atomoktól..


dehogynem
eg es fold a kulonbseg

az egyik elekron a masik atom
az egyik mozog, helyet valtoztat, a masik meg nem

Avatar
osamuka
Hozzászólások: 2227

Energia, tömeg, impulzus (23054)

HozzászólásSzerző: osamuka » 2011.07.29. 08:26

@vaskalapos (23050):
"masik meg nem" Mi van? :o

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (23060)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.29. 09:25

@osamuka (23054):Hát még ezt sem érted?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (29900)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.09. 19:17

@Szilágyi András (23049): :shock: Húúú, ez nagyon érdekes..

Avatar
tomkahaw
Hozzászólások: 214

Energia, tömeg, impulzus (31133)

HozzászólásSzerző: tomkahaw » 2011.10.17. 21:07

@Szilágyi András (23049):

a műszerek megfigyelése viszont a tudat által :D amúgy miről van szó? :D


Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (32188)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.28. 04:29

@viaendre (32186): Üdv Viaendre!
Nem értem, hogy mi lenne ezeken a linkeken a "vaze" ?
Az energiát (alapfelfogásként,) azzal a W=F*s munkavégző képességgel azonosítjuk, amely F erővel s úton képes munkát végezni.
Mint már oly' sokszor megemlítettem, hogy ez a felfogás alapvetően hibás, miután a Δs elmozdulás és az idő kapcsolatát nem tartalmazza ez a felfogás.
Azaz W=F*Δs helyett Π=F*Δs/t azaz Π=F*v (ahol Δs/t=v ) összefüggés jobban jellemzi azt az energia mennyiséget amellyel a munkát végeztük.
Azért látom a Π-vel jellemzést korrektebbnek, mert az idő tagnak a helyi időegység hosszától függése látványosabban tükrözi a történések fizikai tartalmát.

Ugyanis mint a linken látható kettős "pendulum" azaz kettős inga mindkét tagja t és t' időegységű helyek között mozog, ellenfázisban. Azaz ez esetben a szimmetrikusnak hitt mozgás Π1=F*Δs/t és Π2=F*Δs/t' komponensei nem lehetnek egymással egyenértékűek. Azaz Π12 révén szó sem lehet a megmaradási törvények érvényesüléséről.

Igazából ezt a felfogást Einstein Kép függvényéből következően már az eltérő mozgási sebességek esetében, illetve még szemléletesebben a: Kép függvényéből is láthatjuk.
Ehhez adódik a t#t' gravitációs(ill. az ehhez adódó) többi erőtér időlassító hatása okozta időegység hossz eltérés.

Nyilvánvalóan csak relatív "energiákról" lenne szabad beszélnünk, a newtoni merev, a mozgásokat és az időegység különbözeteket figyelmen kívül hagyó szemlélet helyett.

Az igaz, hogy ha csak a newtoni elvek szerint számolunk akkor az "energia" nem adhat más értéket a lengés két oldalán, így a kettős lengések két-két oldalán sem,
de kérem szépen! Már 1905-től tudjuk, hogy a két oldal eltérő időegységei következtében nem azonos az összehasonlítás eredménye a newtoni elvvel kapottal.
Azaz a newtoni formájában eleve nem érvényes a megmaradási törvény.

Így az sem lehet meglepő, ha a ΔΠ kiaknázásával ezt a különbözetet munkavégzésre tudjuk felhasználni.

viaendre
Hozzászólások: 9

Energia, tömeg, impulzus (32192)

HozzászólásSzerző: viaendre » 2011.10.28. 06:04

A vazze az amolyan figyelem felkeltés azoknak, akik kételkednek.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (32193)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.28. 08:29

@viaendre (32192): És az jó vagy rossz, szerinted?

viaendre
Hozzászólások: 9

Energia, tömeg, impulzus (32214)

HozzászólásSzerző: viaendre » 2011.10.28. 16:00

Jó. E=1/2*m*V2

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (32221)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.28. 18:12

@viaendre (32214): Úgy is jó, hogy:

E= (a/2)*ΔI ? Vagy ez már nem érvényes szerinted?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (32223)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.28. 18:35

@Gézoo (32221):

Illek meghatarozni, hogy
-melyik betu mit jelent
- mi az ervenyessegi kore az egyenletnek, mit ir le, milyen korulmenyek kozott

Arra gondolok, hogy az
E= (a/2)*ΔI vagy a E=1/2*m*V2 (helyesebben gondolom v2 ) ervenyes lehet valaminek mozgasi energiajat leirni, de nem ervenyes a helyzeti, vagy a ho vagy a kemiai, vagy a nuklearis energiajanak a leirasahoz.

Tudom, hogy a betuknek van szokasos hasznalata, de peldaul a V az ugye szokasosan akar a sebesseg, akar a terfogat jelolesere is hasznalatos...
szoval keretik a betuket ertelmezni, es az egyenlet erveneyyegi koret is megadni.

peldaul igy
E=1/2*m*v2 leirja, hogy
az m tomegu v sebessegel halado test mozgasi energiaja E.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (32225)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.28. 18:51

@vaskalapos (32223):
"Illek meghatarozni, hogy
-melyik betu mit jelent
- mi az ervenyessegi kore az egyenletnek, mit ir le, milyen korulmenyek kozott"

Oké! Jogos követelmények!
Nem relativisztikus körülmények (newtoni fizika keretein belüli érvényességgel,) a kinetikai energia megváltozása f=3 szabadsági fok esetében.

E mozgásállapot változáshoz felhasznált energia [J]
a gyorsulás [m/s²]
ΔI mozgásállapot változás eredményeként bekövetkező impulzus megváltozás nagysága [kg*m/s]

Így megfelel a számodra?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (32226)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.28. 19:04

@Gézoo (32225):
Oké! Jogos követelmények!
Nem relativisztikus körülmények (newtoni fizika keretein belüli érvényességgel,) a kinetikai energia megváltozása f=3 szabadsági fok esetében.

E mozgásállapot változáshoz felhasznált energia [J]
a gyorsulás [m/s²]
ΔI mozgásállapot változás eredményeként bekövetkező impulzus megváltozás nagysága [kg*m/s]

Így megfelel a számodra?


Alakul.
par megjegyzes:
- a [J] eddig nem szerepelt az egyenletben
- a mertekegysegek szerintem feleslegesek, a keplet akkor is igaz, ha mas mertekegysegeket hasznalsz (termesztesen ha szamolsz, akkor a mertekegysegekkel is kell szamolni)

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (32228)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.28. 19:22

@vaskalapos (32226):
- a [J] eddig nem szerepelt az egyenletben
- a mertekegysegek szerintem feleslegesek, a keplet akkor is igaz, ha mas mertekegysegeket hasznalsz (termesztesen ha szamolsz, akkor a mertekegysegekkel is kell szamolni)

Na mondd már.. Mások meg azért hőbörögnek ha nem írom oda a mértékegységet..

Aki érti az tudja, akár odaírom a mértékegységet akár nem..

De azért mert odaírtam, ma te reklamáltál először.. Miért is?

Másik:
Szóval az E= (a/2)*ΔI függvény helyes szerinted?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (32230)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.28. 19:43

@Gézoo (32228): Nem helyes, dimenzionálisan sem stimmel.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (32232)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.28. 20:15

@Szilágyi András (32230):
Nem helyes, dimenzionálisan sem stimmel.

Nagyon jó meglátás!

Na és így: P=E/t=(a/2)*ΔI [J/s] ?? Így ez az alak helyes?

viaendre
Hozzászólások: 9

Energia, tömeg, impulzus (32233)

HozzászólásSzerző: viaendre » 2011.10.28. 20:24

Vagy igy is E=1/2*m*c2=m*c2 posting.php?mode=reply&f=8&t=327#

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (32234)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.28. 20:39

@Gézoo (32232): Ez így csak egy nagyon speciális esetre igaz. Konkrétan arra, ha 0 sebességről gyorsítunk fel valamit egyenletesen egy adott végsebességig. Akkor a folyamat során az átlagos teljesítményt valóban ez a képlet adja meg.

Általánosan azonban a pillanatnyi teljesítmény P=dE/dt=Fv=mav=Ia.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (32236)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.28. 21:23

@Gézoo (32228):
De azért mert odaírtam, ma te reklamáltál először.. Miért is?



Bocs de tevedsz, en nem kerdzetem a mertekegyseget.
Azt ketreme, ird meg, hogy mit jelolsz a betukkel. Pl a V az sebesseg, avagy terfogat?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (32237)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.28. 21:25

@Gézoo (32232):
P=E/t=(a/2)*ΔI [J/s] ?? Így ez az alak helyes?


Ahol P a nyomas?

Miert csinalod ezt? Mit akarsz elerni a talalos kerdeseiddel? Tanar bacsit tetszel jatszani?


Mi gondolsz a G=C helyes, vagy az A=T esetleg G=A a helyes?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (32238)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.28. 21:27

@viaendre (32233):
Vagy igy is E=1/2*m*c2=m*c2

kerlekszepen, hasznald a [sup] funkciot, ha tudod (ugy kell hasznalni, hogy raboksz az egerrel a hozzaszolast iro keret folott.... latod?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (32239)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.28. 21:30

@Gézoo (32232):
Na és így: P=E/t=(a/2)*ΔI [J/s] ?? Így ez az alak helyes?


P=E/t=(a/2)*ΔI*[J/s] ?

Vagy

Na és így: P=E/t=(a/2)*ΔI [J/s] ??

Mi a "J"?
mi az "s"?

Miert erdekes, hogy ez helyes-e?

viaendre
Hozzászólások: 9

Energia, tömeg, impulzus (32249)

HozzászólásSzerző: viaendre » 2011.10.29. 02:54

p=E/c
E=(E/c2)*c2=(E/c)*c=(E*c)/c
E=(E*c)/c
E/E=c/c
E=c=v

viaendre
Hozzászólások: 9

Energia, tömeg, impulzus (32250)

HozzászólásSzerző: viaendre » 2011.10.29. 03:23

m=1/c
E=(1/c)*c2=c=v

viaendre
Hozzászólások: 9

Energia, tömeg, impulzus (32251)

HozzászólásSzerző: viaendre » 2011.10.29. 03:52

p=E/c
E=c
p=c/c
p=1

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (32258)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.29. 10:39

@Szilágyi András (32234):
Kedves András!
Így van.. De csak ez lehet az értelmezése?

Innentől Andrásnak és Vaskalaposnak együtt szól ez a bejegyzés:

Mondjuk az időegységre eső energia felhasználás lehet P teljesítmény értelmezésű is, ebben egyetértünk..

Ha viszont Π=(a/2)*ΔI alakot a ΔI impulzus változást okozó a gyorsulással mint a közölt és ezzel az időegység alatt ΔI impulzus változást okozó energia időbeni sűrűségével jellemezzük akkor az energia sűrűség fogalmához jutunk.

Mire is jó ez az Π energia sűrűség fogalom?

Például arra, hogy Π'=Π*ß (ahol ß=1/gyök(1-(v/c)²) alakban megkaphatjuk az a küszöb energia sűrűséget amit közölni kell pl. egy elektronnal ahhoz, hogy a fotoelektromos effektust megfigyelhessük.

Ugyanis hiába közöljük azzal a szerencsétlen elektronnal n adagban a Π'/n adagokat, ha minden adag beérkezése után és a következő adag beérkezése közötti időben az elektron kisugározza a kapott energiát,
hiába nagyobb az összes E=n* Π'/n adag energia mint a kilépéshez szükséges Π' egyetlen adagban.. Mégsem jöhet létre az elektron kilépése.

Vagyis a Π' alak igazából az energia és idő kapcsolatára jellemző mennyiség.

Kedves Vaskalapos! Ez a kiegészítés csak neked szól.

Nálunk "a" a gyorsulás, v a sebesség V a térfogat p a nyomás, P a teljesítmény,
I az impulzus vagy elektromos szókörnyezetben az elektromos áram jele, E az energia W a munka n a darabszám vagy 1/min fordulatszám f a frekvencia h a Planck állandó jelölésére használt jelek.. Mint ahogyan a "c" sebesség a fény sebességét jelenti.. és még sorolhatjuk. "s" az út, F az erő..,
U potenciál általában elektromos potenciált értünk alatta, de szélesebb értelmezéssel bármi más potenciálja is lehet .. Azaz például az U=W/m jelentése U potenciálú erőtérben W=F*s munkavégzéssel mozgatott m tömeg esetében az egységnyi tömegre jutó munkavégzés értelmű.



Persze megközelíthetjük más oldalról is ezt a kérdést:

Egy kört leíró részecskepálya.. Mindegy, hogy mi a centripetális gyorsulást okozó forrás, és az is mindegy, hogy mekkora az R sugár.
Ha R=2e3 m akkor egy ekkora sugarú gyorsítógyűrűben veszít egy kör alatt ennyi energiát a részecske, ha pedig r=1,45e-28 m akkor az adott részecske spinjének egy egész értéke alatt vesztett energiát kapjuk eredményül.

Igazából az eredeti szöveg így szólt:
"Óóóóó de nem fogy el az energiája? ;)
Nos, a spin 0, 1 < 10 körüli.. azaz az ezzel keltett centripetális gyorsulás nagyon kicsi.. és az általa okozott kisugárzás azaz foton energia tíznek a mínusz nagyon sokadik hatványával jellemezhető..

A spinnel mozgatott részecske rész kerületi v sebességének függvényében

ΔE=-4*Pi*Q²*(v/c)²*ß²*ß²/3/R ahol ß= c/d = 1/gyök(1-(v²/c²)), c a fénysebesség [3e8 m/s ]vákuumban, R a sugárzó részecskerész mozgási sugara a forgástengelyétől, Q a részecske elektrosztatikus töltése [C].

(Figyelem! Ez az R például egy elektron esetében a holon-spinon rendszer perdületi sugara és nem valamilyen keringési sugár!)"


Azaz az egy spin alatt kisugárzott összes spinfoton energiájáról, és nem egy-egy spinfoton energiájáról.
Csupán érzékeltetésül jeleztem, hogy még ezeknek a spinfotonoknak az együttes energiája is olyan csekély illetve az összes energiájukat egyetlen spinfotonként f=E/h függvény szerint kapott frekvencia is olyan kicsi, hogy a jelenleg használt mérési módszereinkkel közvetlenül nem kimutatható.

Ugyanakkor az összes spinfoton impulzus különbözete időegység alatt hatva
F=m* a*c/d (ahol c a fénysebesség vákuumban, d a virtuális fénysebesség azaz a fénysebességnek és a v relatív sebesség négyzeteiből d=gyök(c²-v²) )

A gravitációs gyorsulásra is igaz ez a függvény, de tartalmilag helyesebb, ha a spinfotonok okozta lassult t' időegység és az eredeti t időegység különbözetével Δt=t-t' számolva képezzük a spinfoton impulzusok különbözetét.
Miután a gravitációs időlassítás a mezőben álló, azaz ugyanazon potenciálon tartózkodó részecskére hatva nincs v relatív sebesség.
Természetesen a gravitációs időgradiens menti v relatív sebességű elmozdulás esetén a Δt=t-t' okozta F=ΔI/Δt erő mellett az F=erő is képződik. A kettő eredője adja F=ΔI/Δt+ m*cos(fi)* a*c/d alakban az eredő erőt, (ahol a haladás iránya fi szöget zár be az éppen aktuális ekvipotenciális felület érintőjével.

Hogy mennyi a spinfotonok száma időegységenként egy egy részecske esetében?
Nos, ez az összetevő részecskék töltéseitől, sebességeitől, spinjeitől függő kisugárzások összes számától és az egymás által elnyelt spinfotonok számától függ.
Például a kvarkok spinfotonjainak nagyjából egy hatvan negyede jelenik meg a protonok spinfoton áramaként.
De miután ez a spinfoton áram vontatja a spinon-holon párosokból álló elektronokat, így például egy hidrogén molekula esetében a környezetre ható spinfoton szám az elektron spinfoton áramával modulálva jelenik meg.
Azért "modulálva" és nem "módosítva" az itt alkalmazott kifejezés, mert maguk az elektronok is kisugárzók, nem csak elnyelők.
Csupán a kvarkok spinfoton fluxusának alakját és időbeliségét módosítják.

Az elektron által okozott spinfoton különbözet ami az elektron nélküli proton spinfoton árama és a hidrogén atom spinfoton árama között van, az K1s kötési energiából számolható.
Hiszen "kívülről nézve" ezzel az energiával csökken a pucér proton+pucér elektron tömegéhez viszonyítva a hidrogén atom tömege.

Azaz a kötésben lekötött spinfoton mennyiség "nem tud részt venni" a tehetetlenséget okozó ΔI képzésben.

Igazából azért tettem idéző jelbe, mert rész vesznek a kötést alkotó spinfotonok is, de egymással azonos nagyságú és ellentétes irányú ΔI impulzusaikkal ΔI1-ΔI2= 0 eredőjük nem látszik.. van, de nem mérhető a "tömeg" tehetetlenségének vizsgálatakor.

A kérdés felvetésed jó, de konkrét darabszámot csak egy egy részecske együttes esetében számolhatunk.

Bár az a gyanúm, hogy a kérdésed két kérdés igazából..

Az egyik az energia veszteség nagysága, a másik az okozott erő nagyságának és a kisugárzott spinfoton energiáknak a nagyság közötti arány kérdése.

Nos, ha csak egyetlen holonra helyettesítünk be az energia függvénybe, akkor már tíz a mínusz ötven valahanyadikon hatványú eV-ban mért energia.. hát mit mondjak.. még példával is nehéz lenne szemléltetni, hogy mennyire kicsiny..
És tetejében egy spin alatt ezen a parányi energián sok-sok spinfoton osztozik.
Azaz egy-egy spinfotonra jutó energia kerekítve egy milliárdod része azaz tíz a mínusz hatvanharmadikon nagyságrendű.

Kérdezhetnéd, hogy ha ilyen parányi egy-egy spinfoton energiája akkor hogyan okozhatja a tapasztalt erőhatást a kisugárzásuk különbözete.. ?
Azaz nem is maga a kisugárzásuk, hanem a különbözet..?

Nos, elképesztően sokan vannak.. de nem ez az igazi válasz..hanem az, hogy a kérdést kicsit másként kell vizsgálni akkor amikor az erő és a hordozott energia ill. impulzus viszonyát vizsgáljuk.

Ennek a szemléltetéséhez fogj egy maréknyi, mondjuk 200 g babapúdert..

Ha leejted (vákuumban) pl. 100 méter magasról valakinek a fejére.. akkor még az is megeshet, hogy annak ellenére, hogy vákuumban nincs légellenállás és a pihe az ólomgolyóval azonosan 10 m/s² gyorsulással érkezik le, a maroknyi babapúdert nem is érzékeli az akinek a fejére szórtad..

Nade ragasszuk össze egyetlen golyóvá és úgy érkezzen le ez a 200g púder. ( Ált. sulis anyag: v=g*gyök(2*s/g) végsebességnél E=m*g*h=m*v²/2 = 0,2*10*100=200 [J] )
Nos, egy fegyvert a lövedékének torkolati energiájával sorolunk be kategóriákba..
Én mondjuk nem csak megérezném, de nem venném jó néven ha egy légpuskával fejbe lőnének.. Pedig annak a lövedéknek még az indulásakor is csak 7-17 J körül van..

A megérezhetetlen púder porral szemben, a púder golyó 200 J energiája kb olyan mintha tízszer-hússzor fejbe lőnének légpuskával.. úgy gondolom érezhető a különbség.

Nagyjából ez a helyzet a spinfotonokkal is.. Egyesével, különböző időpontokban, különböző helyekre beérkezve észrevehetetlen a hatásuk.

De amikor szinkronozzuk a kisugárzókat és egy csomagban érkeznek akkor igen csak érzékelhetők.. Ezt a csomagot nevezzük fotonnak.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (32274)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.29. 13:53

@Gézoo (32258): Kivalo pelda arra, hogy hova jutsz, ha egy torvenyt (kepletet) a sajat ervenyessegi koren kivul hasznalsz.

Lehet a betukkel jatszani, ebben nagy vagy.
Kozben nem veszed eszre,mikor lepsz at hataron es vezeted felre magad.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (32280)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.29. 16:00

@vaskalapos (32274): Ne képletekben gondolkodj! Hanem mindig azokban a fogalmakban amiket a képlettel leírunk!

Élő példa a P=(a/2)*ΔI esete.. egy képlet és a vele jelölt fogalmak összefüggései két (most csak kettőt említek,) majdnem teljesen eltérő logikai összefüggést jelentenek.

Az egyik esetben egy gép teljesítményét, a másik esetben pedig a folyamatok lezajlását meghatározó energia sűrűséget.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég