Energia, tömeg, impulzus

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (56975)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.07. 15:23

@Gézoo (56965):

Gézoo, hagyd a nyelvtant.Miért nem válaszolsz a kérdésemre?

Mozognak az óráid az én értelmezésem szerint?(Hadd ne kelljen ezt is definiálni, tudod nagyon jól, hogy mire gondolok).

Mit értettél azon, hogy "Fogjunk egy másik órát és ezzel mozogjunk bárhol, bármerre."?

Ez milyen mozgást jelent? Ez egy úgynevezett Gézoo-féle tetszőleges értelmű szó?

Csapdában vagy, és most elfuserált Münchausenként próbálod kiráncigálni magad.

Talán még sajnálnálak is, ha nem lennél egy arrogáns, magát tévedhetetlennek gondoló, beképzelt, fal mellett sunnyogó alak.

Kérdezek tőled valamit a mozgásról, és te napokig húzod az időt a szó definíciójával, mert nem akarsz válaszolni a kérdésre?

Ti, önjelölt fizikusok, tényleg egyformák vagytok.bajai ugyanezt csinálta, Egelyről sem tudnám elképzelni, hogy valaha is feladná az idiótaságait és beismerné, hogy tévedett.
Ehhez már tényleg kell valami, ami megvolt Einsteinben, Fred Hoyle-ban, ám belőletek hiányzik.


Nem csak fizikusként vagy értékelhetetlen, emberileg sem érsz egy kalap szart sem.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (56976)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.07. 15:28

@lorenz (56975):
"Csapdában vagy, és most elfuserált Münchausenként próbálod kiráncigálni magad."
Ez remek! Münchausen-en túl vagy, de La Fontaine-ig még nem jutottál el.

Ez is valami. Legalább így érthető, hogy miért nem érted azt, hogy egymáshoz viszonyítva nyugvó órák nem mozognak.

U.i.: Nyilván a személyeskedő blabládból már korábban is lehetett volna tudni.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (56978)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.07. 15:44

@Gézoo (56976):

"Legalább így érthető, hogy miért nem érted azt, hogy egymáshoz viszonyítva nyugvó órák nem mozognak."

A nyugvó órák nem mozognak.Hihetetlenül okos megállapítás.Erre teljesen egyedül jöttél rá?
Viszont én erről a mondatodról beszéltem:

""Fogjunk egy másik órát és ezzel mozogjunk bárhol, bármerre."?

Harmadjára vagy negyedjére kérdezem, hogy ez mit jelent nálad?

Tehát, Gézoo?

Egyébként ezek a zseniális meglátásaid nagyon tetszenek.
"Nyugvó órák nem mozognak."

Ilyeneket én is tudok:
Ha fúj a szél, akkor nincs szélcsönd.
Balra kanyarodásnál nem jobbra térünk ki.
Ha mozgásban vagyunk, akkor nem vagyunk nyugalomban.

Ha megengeded, később még idézni foglak.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (56980)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.07. 15:59

@lorenz (56978): Javaslom a lényegre koncentrálj! A mellékes, lényegteleneket pedig hagyd figyelmen kívül.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (56982)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.07. 16:07

@Gézoo (56980):

Akkor lássuk ötödjére is:

"Fogjunk egy másik órát és ezzel mozogjunk bárhol, bármerre."

Ha két órával tesszük ugyanezt, eltérő sebességgel, mi lesz a referenciaóra "múlási sebessége"?

Javaslom, a válaszra koncentrálj és hagyd a mellébeszélést.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (56983)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.07. 16:09

Elismerem, hogy a fizika oktatás is hibás lehet a rossz szemléletek kialakulásában. Van egy végzett fizikus barátom aki "szerinte" még sohasem végzett saját kezűleg olyan kísérletet amelyben interferenciát tapasztalhatott volna. Megkértem, hogy fütyüljön egy állandó magasságú hangon és figyelje meg mit fog hallani. Majd az általa fütyült hangmagasság környékén fel-le-fel emelkedő-mélyülő-majd ismét emelkedő hangon fütyülve "kereszteztem" az általa fütyült hangfrekit.
Azt mondta, hogy egy harmadik hangot hallott amelyik "eltűnt" és a saját fütyülését hallotta különféle ütemben "lebegni" majd újra hallotta a harmadik hangot. Mondtam erre, hogy na látod ez az interferencia eredménye. Elképedve nézett rám.
"Basszus ilyet már csináltam régebben is!" - mondta - "Eszembe nem jutott hogy ez is az interferencia eredménye!"

Ezernyi dologgal vagyunk így. Látjuk. Tapasztaljuk, és mégsem gondoljuk végig.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (56985)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.07. 16:15

@Gézoo (56983):

Gézoo, már 6.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (56986)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.07. 16:17

@lorenz (56982): Óké.. bárhol, bármerre.. - kiegészítem a lényeggel - "tetted körbe ugyanilyen órákkal a referencia órát" - azaz akár ha eltekintünk a mozgás keletkezésével járó gyorsulástól, és időlassító hatásától, akkor bárhova teheted a mérő órát ott azon a helyen nyugalomba lesz a referencia órához relatívan.
Lepereg rajta t idő.. és leolvasod mindkét órát. a két óra által mutatott időegységek számát elosztod egymással megkapod az idő múlási sebességet vt=t/tr
ahol t a mérőóra által mutatott időszakasz hossza (=t1-t0)
és tr a referencia óta által mutatott (=tr1-tr0) időszakasz hossza.
Bár ezt már korábban leírtam. Olvastad. Vagy most sem fogod elolvasni, csak vitatni? (7?)

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (56989)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.07. 16:40

@Gézoo (56986):

Gézoo! Döntsd már el, hogy mozog vagy nyugalomban van.
A különböző sebességű órák különböző mértékben látják lassulni a referencia órát.Melyik lesz a tényleges múlási sebesség?

Amúgy meg az mit jelent, hogy az idő múlási sebessége 1?Merthogy az órák saját időit elosztva egymással ennyi jön ki.

60 másodperc mindenkinek 60 másodperc, amíg ugyanolyan vonatkoztatási rendszerben vannak és nem hasonlítod össze őket.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (56990)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.07. 16:41

Na, mindegy.Mennem kell megetetni a malacokat.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Energia, tömeg, impulzus (56991)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.11.07. 17:56

@Gézoo (56972):
Az idoegyseg hosszanak valtozasa?
Az idoegyseg az 1 masodperc. Szerinted ennek valtozik a hossza?

Szerintem? Az mellékes, hogy szerintem változik-e. Einstein szerint változik.


Nem valtozik. Csak masik (hozza kepest igen nagy sebesseggel mozgo) rendszerbol latszik ugy. Es viszont.

A kepletedrol:
E=mc2 ahol a c egy konstans, egy allando, nem fugg az idotol. Mertekegysege valoban ut/ido ez vezet teged felre.

Ebben a kepletben E csak m-nek a fuggvenye, E=m*konstans


Igaz ugyan, hogy akárhol méred a fénysebességet, ott c értékére ugyanazon mérőszámot kell kapnod, hiába lassabb ott a helyi idő.
Ez azért van így mert ott a mércéd hossza is éppen olyan mértékben rövidebb. Mert az atomjai közötti távolságon terjedő az atomok közötti kölcsönhatások is lelassulnak a fénysebesség lelassulásával együtt.
Van ötleted arra, hogy ezt hogyan lehetne megértetni velük?


Amit leirtal az epp azt mondja, hogy az E erteke az ugyanakkora. Nem valtozik az ido fuggvenyeben.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (56998)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.07. 19:00

@ennyi (56991): Fogunk kettő darab "atomórát" és kalibráljuk őket, mindegyiknek az időalapja 1e-18 pontossággal legyen 1 másodperc.
Az egyiket letesszük az asztal lábához , másikat feltesszük a polcra h magasra akkor:

fr=fe* Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c2))/ (1-(2GM)/R*c2))) lesz a két órajel frekvenciájának az aránya.

Ugyanis az alsó R távolságra van az M tömegű Föld tömegközéppontjától, a felső pedig R+h magasságon, ezért az alsóbbra nagyobb térerősségű gravitációs erőtér hat, az ott érvényes időegység az asztalon végzett kalibrációnál beállításkor R+(h/2) távolságon mérhetőnél nagyobb, a fenti pedig az asztalihoz képest h/2 távolsággal magasabban a kisebb térerősségben van, ahol viszont gyorsabban fog járni.

Nincs mozgás, nincs látszólagosság. A fönti órával mérve az alsó villanásait az alsó lassabb, a lentivel mérve a fönti villanásait a fönti a gyorsabb.

Miután az asztalon az egész világon érvényes időegység hosszra kalibráltuk az órákat, így elmondhatjuk, hogy az időegységeik hossza
a lassulásuk és a fenti esetében a gyorsulásukkal összhangban változott.

Tehát az egymáshoz viszonyított idő múlási sebesség fe/fr illetve a másik óra szempontjából, fr/fe

Ezzel az alsóval mért fénysebesség c értékéhez fr/fe arányban rövidebb hossz kell a fentihez viszont ugyanazon c értékhez fe/fr arányban hosszabb hossz.

Különben egyik sem mérhetné c értékűnek a fénysebességet.

Ez azt is mutatja, hogy az alsó c a fönti mérés szerint kisebb mint a fent megmért c.
Ugyanígy ha lenti méri a felsőnél a c sebességet a saját időegységével és a fenti mérettel akkor nagyobbnak méri a fenti fénysebességet c értékénél.

Továbbá azt is jelenti, hogy fr/fe arányban lassabb órájú helyről pontosan ilyen aránnyal kevesebb energiát lehet kisugározni a felső hely felé a fenti időegységével mérve.
Valamint a lenti a fenti helyről fe/fr sűrűségűnek érzékeli a lentre érkező impulzusokat és ezzel
deltaE= h* fe/fr energiával nagyobb energiájúnak.

Miközben a fenti pont ugyanilyen deltaE= h* fe/fr arányban kisebb energiájúnak méri a lentről érkező energiát.

Azaz a lentről felülre érkező energia kisebb munkavégző képességgel rendelkezik, mint a fentről le érkező energia.
Ismerve azt, hogy Q töltés biztosítja mindkét eszközben az energia ellátást.
Ezen Q töltéssel végeztethető munka nagysága függ a helyi időegység hosszak nagyságától.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (57000)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.07. 20:17

@Gézoo (56998):

"Ugyanígy ha lenti méri a felsőnél a c sebességet a saját időegységével és a fenti mérettel akkor nagyobbnak méri a fenti fénysebességet c értékénél."

A fény sebességét állandónak fogja mérni, te süket.A frekvencia fog eltolódást szenvedni.Mióta eltérő a különböző frekvenciájú fény sebessége?

Nem vagy tisztában a mérés fogalmával.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57001)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.07. 21:08

@lorenz (57000): Na várj csak, ez nem egészen úgy megy!

A példa kedvéért legyen 1000 méter a két óra között. Mindkét óra mellé lefektetjük a méter etalon egy-egy példányát.

fr/fe=Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c²))/ (1-(2GM)/R*c²)))

időegységben:
tr= 1/fr)
te= 1/fe) esetén:

(1/fr) / (1/fe) =Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c²))/ (1-(2GM)/R*c²)))
azaz
tr/te =Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c²))/ (1-(2GM)/R*c²)))

Vagyis fentről megfigyelve a lenti méter etalon mellett elhaladó fényt

a Fenti időegységgel mérjük a fény sebességét a Lenti méter etalon hosszával, mérjük Fentről a Lenti fénysebességet.

a Lenti időegységgel mérjük a fény sebességét a Fenti méter etalon hosszával , mérjük Lentről a Fenti fénysebességet.

És miután 1000 méter távolságról vízszintes irányban (azaz azonos R esetén 3,6 fokperc ) alatt látszana az egy méteres hossz etalon, de

Fentről a lenti hossz tr/te*3,6' alatt látszik,
Lentről a fenti hossz te/tr*3,6' alatt látszik,

ezért amikor a fenti a saját méterénél 1/c időt mér, ugyanezen idő alatt a lenti mérce mellett még nem ért a végére a fény.. mert 2*Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c²))/ (1-(2GM)/R*c²))) arányú a fenti időegység hossz rövidülés és a lenti méterrúd hossz csökkenés együtt.

A lenti pedig pont fordítva tapasztalja, a saját méter rúdja mellett elhaladó fényút idejét 1/c-nek méri, de a fenti mércét Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c²))/ (1-(2GM)/R*c²)))* hosszabbnak, azaz 3,6/Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c²))/ (1-(2GM)/R*c²))) ' látószög alatt látszóként hosszabbnak látja mint a saját méterrúdját, és tetejében a saját 1/c ideje alatt a fenti rúd mellett túlhaladt fény Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c²))/ (1-(2GM)/R*c²)))-szer hosszabb utat futott be mint a fenti méterrúd.

Vagyis a lenti szerint a fent haladó fény gyorsabb mint a lent haladó fény, a fenti szerint szintén a fent haladó fénynél lassabb a lent haladó fény.

Tehát Einstein azon állítása amely szerint a helyben mért fénysebesség állandó és értéke c, ezzel együtt a mindenütt másutt haladó fény sebességét megmérve az nem lehet c.

Ez pedig egy egyszerű frekvencia méréssel igazolható.

Nyilván ezzel c és cx értékekkel Q = 1 C töltés által végezhető munka, azaz az 1 C töltés felhalmozásával kapott munkavégző képesség nem lehet olyan helyeken azonos ahol c#cx

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Energia, tömeg, impulzus (57003)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2012.11.07. 21:18

@Gézoo (56998): Úgy látszik Gézoo keveri a Lorentz elvet a relativitáselmélettel. Vesz belőlük egy csipetnyit és bőven ad hozzájuk a gézookaszvatyból. A Lorentz elv szerint csak egy kitüntetett vonatkoztatási rendszerben c a fénysebesség, más vonatkoztatási rendszerekben más és más az értéke, de azonosnak mérik mindegyik vonatkoztatási rendszerben az idődilatáció és a hosszkontrakció miatt. Lorentz szerint a fény az éterben terjed. Jánossy Lajos a Lorentz elvet alaposan kidolgozta, eredményei egyeznek a relativitáselmélet eredményeivel, de a relativitáselmélet az elfogadott. Utóbbit választotta Occam borotvája. :D

Ez is egy gézookaszvaty: A Föld felszínén H magasságkülönbséggel elhelyezett órákra azt állítja, "Nincs mozgás, nincs látszólagosság." Nyilvánvalóan hülyeség. Mindkét óra mozog általános térbeli csavarvonalon és nem is egyforma a sebességük, különben nem őriznék meg az egymáshoz viszonyított helyzetüket. A nyugalmi állapotuk tehát látszólagos. Szerinte más értékeket mérnek a fénysebességre alul és fennt, ami ellent mond a relativitáselméletnek, holott Gézoo éppen elégszer hangoztatja, hogy szerinte helyes a relativitáselmélet, azt védi és bizonyítja. Mindezt gravitációs vöröseltolódás helyett méri, holott éppen tegnap példálózott vele, hogy azt rajta kivül senki nem fogja fel. E szerint (is) látszik, hogy valójában nem érti miről van szó, nem tudja, hogy nincs abszolút idő és nincs abszolút sebesség sem.
Nagyon szép gézookaszvaty az is, hogy Gézoo "egymáshoz viszonyított idő múlási sebességnek" nevezi a pédabeli két óra által mutatott idők hányadosát. Ez már világos. Már csak az van hátra, hogy magadja definícióval, vagy mérési utasítással, hogy mit nevez "időmúlási sebességnek", mi az "idő", meg kellene végre adnia az "időmúlási sebességek differenciáljait" és meg kellene mutatnia, hogy "ezek a differenciálok az energia", ahogyan ezeket a gézookaszvatyokat nevezte a minap.
Az a gézookaszvaty is megér egy misét, miszerint "Azaz a lentről felülre érkező energia kisebb munkavégző képességgel rendelkezik, mint a fentről le érkező energia.
Ismerve azt, hogy Q töltés biztosítja mindkét eszközben az energia ellátást.
Ezen Q töltéssel végeztethető munka nagysága függ a helyi időegység hosszak nagyságától."
Gézoo szerint tehát nem érvényes az energiamegmaradás. Az eszébe sem jut, hogy a csóró Q töltés kiváltotta fotonok kölcsönhatnak a gravitációs térrel.

Az olyan hülyeségeivel, hogy az E = m*c^2 időfüggő, mert a c állandó dimenziója m/s, már nem is érdemes foglalkozni.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Energia, tömeg, impulzus (57005)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2012.11.07. 21:21

@Gézoo (57001): "Nyilván ezzel c és cx értékekkel Q = 1 C töltés által végezhető munka, azaz az 1 C töltés felhalmozásával kapott munkavégző képesség nem lehet olyan helyeken azonos ahol c#cx" Ideje lenne kezeltetni a lúdtalpad, amit az amputált agyad helyett használsz gondolkodásra!

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

Energia, tömeg, impulzus (57006)

HozzászólásSzerző: alagi » 2012.11.07. 21:23

@Gézoo (56965):

Gezoo, te tudsz olvasni? Mert ebbol a parbeszedbol nem tunik ugy hogy tudsz:

Mondom hogy nem erted mi a problema.
Az hogy egy kepletet szavakban mondasz el vagy felirod formulaval, az teljesen mindegy.


Neked. Veled ellentétben annak aki ért hozzá mindegy, mert mindkét formát megérti.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Energia, tömeg, impulzus (57008)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2012.11.07. 21:31

@Gézoo (57001): Gézoo, te lúdtalpas! Amikor a fény frekvenciája változik, a sebessége nem változik meg, csak az energiája!

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Energia, tömeg, impulzus (57013)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2012.11.07. 22:13

@Gézoo (56974): "Elmondható, hogy mindegy a példában az, hogy a Párizsig tartó egyenes negyedét kilométerben 1333 km-ének vesszük a negyedét vagy a több ezer milliárd millimikron negyedét vesszük?
Igen, elmondható. Mindegy. Egy nagy távolság negyede, az minden megszámlálhatóan nagy szám negyedét jelenti. Még a megszámlálhatóan nagy elemszámú végtelenét is."

Mennyi zöldség néhány szóban! :D Neked zöldségboltot kell nyitni, gazdag leszel belőle, ha mindig ilyen bő lesz a termésed.

Mi a fene az a "megszámlálhatóan nagy szám"? Mennyivel van több pontja a Budapest - Párizs távolságnak, mint az egy mm hosszú szakasznak? A természetes számok halmaza megszámlálhatóan végtelen. Ugyan melyik szám jelenti a negyedét?

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (57016)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.07. 22:25

@Gézoo (57001):

Gézoo, te meg vagy zavarodva!

Ilyen zagyvaságot életemben nem olvastam.
Méterrúd rövidülésről beszélsz (ez tehát Lorentz-elv.Most tekintsünk el attól, hogy pont a fénysebesség állandósága miatt mérünk rövidülést), akkor most mozognak egymáshoz képest?

"A fenti időegység hossz rövidülés" hogyan jön le neked ebből a képletből?
Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c²))
Gyanítom, hogy ez a gravitációs vöröseltolódás képlete lenne, de ebben nincs fénysebesség csökkenés.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57042)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 09:12

@lorenz (57016): Sokat emelne a beszélgetésünk színvonalán ha legalább egyszer nagyon figyelmesen elolvasnád Einstein áltreljét.
Akkor megértenéd, mit jelent a téridő görbület. Mit jelent a helyi fénysebesség. Mit jelent a gravitációs időlassulás és milyen hatása van a testek kiterjedéseire.

Röviden. Bárhol mérjük a kalibrált időegységű óránkkal (idő etalonnal) és a nemzetközi szabványban definiált kalibrált hossz mércével (hossz etalonnal) a fénysebességet, mindenütt c= 299 792 458 m/s ( a tizedeseket nem jelöltem) értéket (mérőszámot) kapunk.
Ugyanakkor ha az etalon óránkkal mért idővel egy távolabbi, hozzánk viszonyítva álló test mellett haladó fény sebességét mérjük, akkor nem ezt a c értéket kapjuk.

Ennek az alapvető oka az, hogy a téridőben pontról-pontra eltér az időegység hossz a gravitációs ÉS minden energiamező együttes hatásaként.

Természetesen az időegység hosszakkal a testek fizikai kiterjedése is megváltozik, miután a testek részecskéi között ható sugárzások terjedési idejei, és hatás idejei szintén együtt változnak a testek helyén (a vizsgált pontján) érvényes időegység hosszakkal.

Két ponton mérhető időegység hosszok között Einstein a frekvencia méréssel fr/fe=Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c²))/ (1-(2GM)/R*c²))) összefüggést (arányt) "találta". (Helyesebben a gaussian ábrázolással levezette.)

Azaz ezzel az időegység hosszok arányaira a
te/tr=Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c²))/ (1-(2GM)/R*c²))) összefüggést.

Amely összefüggésnek a helyességét a h tart nullához határértékként megkapjuk a gravitációs fényelhajlás jelenségét is.
Ugyanis a Gyök( (1-(2GM)/((R+h)*c²))/ (1-(2GM)/R*c²))) hányados határértékének a nagyságával arányos az elhajlás mértéke. (Ezt mérésekkel igazolták.)

Amikor te folyton a "specrel-szerű" Lorentz elvet, vagy magát a specreles elvet és a belőle következő mérési eredményeket emlegeted az áltrelről beszélgetve, akkor azt az érzést kelted, mintha nálad a specrellel véget érne a relativitás.

Kérlek figyelj kicsit jobban!

A másik: Már mondtam (írtam) neked is, hogy ha valamit nem értesz, akkor elsőként ne azt feltételezd, hogy a forrás a rossz, hanem mindig azt, hogy a te megértésedben van a hiba.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57043)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 09:15

@alagi (57006):
Gezoo, te tudsz olvasni? Mert ebbol a parbeszedbol nem tunik ugy hogy tudsz:

Mint írtam már többször is, de úgy látom nem sikerült elolvasnod:
Csak a magyar ékezetes ábc-vel készült írásokat olvasom el.
A többiről csak találgatom, hogy mi a fenét akarhatott kinyögni az elkövetője.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57044)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 09:16

@Solaris (57003):
Úgy látszik Gézoo keveri a Lorentz elvet a relativitáselmélettel.

Ilyen butaságot csak olyan írhat le aki egyiket sem ismeri, csak trollkodni jár ide.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (57045)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.11.08. 09:22

@Gézoo (57043):
Csak a magyar ékezetes ábc-vel készült írásokat olvasom el.
A pontosság érdekében jelzem, a mondatod végéről lemaradt, hogy "és azokat sem értem." :mrgreen:

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57046)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 09:30

@mimindannyian (57045): Ó, te szegény! Szinte látható ahogy tördeled az ujjacskáidat amikor tépelődsz a legközelebbi trollkodásod szövegén. :cry:

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (57047)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2012.11.08. 09:38

@Gézoo (57046): Á, nem kell sajnálnod, nem tépelődöm, hiszen ha valaminek, akkor ennek tényleg mestere vagy! Így kimeríthetetlen tárházát bocsátod rendelkezésünkre a szemléletes példáknak, hogy ki-ki mazsolázzon, és válogasson belőle, ha kedve úgy hozná.
Folytasd hát, kérlek! Erre az észrevételemre milyen ínyencséget tartogatsz frappáns replikaként? De ne legyen ám valami elavult ismétlés! Legyen új, formai és tartalmi sokszínűséggel kápráztass el! :mrgreen:

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (57048)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.08. 10:11

@Gézoo (57042):

"Ugyanakkor ha az etalon óránkkal mért idővel egy távolabbi, hozzánk viszonyítva álló test mellett haladó fény sebességét mérjük, akkor nem ezt a c értéket kapjuk.

Mi ez a hülyeség, Gézoo? Távolabbi fénysebesség mérés?Test mellett haladó fény sebességének mérése?
Helyi fénysebesség?Az ismert Univerzum összes iskolájában megbuktatnának az ilyenekért.
Neked tényleg fogalmad sincs az egész fizikáról.




"Természetesen az időegység hosszakkal a testek fizikai kiterjedése is megváltozik, miután a testek részecskéi között ható sugárzások terjedési idejei, és hatás idejei szintén együtt változnak a testek helyén (a vizsgált pontján) érvényes időegység hosszakkal."

Baromság, Gézoo! A már említett gondolatkísérletem (amire nem válaszoltál) bizonyítja, hogy a Lorentz-kontrakció NEM JELENT A MÉTERRUDAKBAN VAGY AZ ÓRÁKBAN BELSŐ OBJEKTÍV VÁLTOZÁST.
A két sínpár közé helyezett 1 méteres rudat két eltérő sebességű járműből mérve két eltérő eredményt kapunk a különböző sebességek miatt.
Ha a rúd rövidülése objektív valóság lenne, egyszerre két különböző hosszúsággal kellene rendelkezzen.
Ha ennyit nem vagy képes felfogni a specrelből, akkor régen rossz.

Te kevered a két relativitási elvet, és bődületes hülyeségeket vezetsz le belőlük.

Nem vagy képes megérteni, hogy a speciális relativitás elmélet csak inerciarendszerekre érvényes, az áltrel pedig gyorsuló rendszereKRE? Vagy egyikkel szemléltetsz valamit, vagy másikkal, de SOHASEM EGYSZERRE MINDKETTŐVEL.



"elsőként ne azt feltételezd, hogy a forrás a rossz, hanem mindig azt, hogy a te megértésedben van a hiba."

Figyelj már, zsenikém!
Te egyszer is elgondolkodtál már azon, hogy mi van, ha tévedsz?
Teljesen csalhatatlannak tartod magad?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57049)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 10:31

@lorenz (57048): "Nem vagy képes megérteni, hogy"
a speciális relativitás elmélet csak inerciarendszerekre érvényes, az áltrel pedig gyorsuló rendszereKRE?

:facepalm: Ember! Olvasd el mindkettőt! Értsd meg! Azután nem fogsz ekkora ökörséget írni. (Remélem.)

Az áltrel mindenre érvénye. "Generális teória" tartalmazza a specrelt és a továbbfejlesztéseként az energia mezőkben nyugvó téridő geometriájának a leírását is.

Még hogy az áltrel csak gyorsuló rendszerekre lenne érvényes?
Olvasd el!
Szólj ha elolvastad, megvitatjuk azt, hogy mit értettél meg belőle.

Jav.: "Figyelj már, zsenikém!
Te egyszer is elgondolkodtál már azon, hogy mi van, ha tévedsz?
Teljesen csalhatatlannak tartod magad?"

Én magam is egyetértek Einstein ábrázolás módjával. Hogy ezzel csalhatatlannak hihetném Einsteint vagy magamat? Nem hiszem.
Egyikünk sem csalhatatlan.

Az viszont egyértelmű, hogy egyik művet sem olvastad, mert folyton az "én hülyeségemnek" minősíted Einstein művét.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Energia, tömeg, impulzus (57053)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2012.11.08. 10:46

@Gézoo (57044): Akkor másképpen írom Gézoo! Te állandóan kevered a híg és a szilárdabb állapotú fekáliát egymással, s ami ebből kijön, az nem más, mint a gézookaszvaty. Te lúdtalpagyú barátom annyit sem értesz a fizikához, matematikához - gyanítom, hogy máshoz sem -, mint hajdú a harangöntéshez. A zagyvalékodról meg azt képzeled, hogy helytálló, korszakalkotó, új felfedezések, amit egyedül csak a te méltatlanul el nem ismert zsenid képes felfogni. Nem szimpla hülye vagy Gézoo, hanem kártékony hülye! Nincs a világon olyan fórum, ahol bármiben is igazat adtak/adnának neked olyan tagok és olvasók, akik legalább a középiskolás fizikát értik, a magasabb fizikát pedig népszerű tudományos szinten ismerik. A kártékonyságod pedig abban rejlik, hogy a gyanútlan olvasókat megtéveszted a tudományosnak látszó, felszínes hablatyoddal. Ha véletlenül akad olyan hülye diák, aki a szerinted igaznak hitt fizikát adja elő a vizsgáján, vagy a dolgozatában, az bizony menthetetlenül megbukik.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (57054)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.08. 10:49

@Gézoo (57049):

Az áltrel egy kiterjesztést jelent, érvényessége kiterjed a nem inercia rendszerekre is.
Hogy korrigáljam magam.


"legalább egyszer nagyon figyelmesen elolvasnád Einstein áltreljét.
Akkor megértenéd, mit jelent a téridő görbület. Mit jelent a helyi fénysebesség. "

Légy szíves, mutasd meg, hol szerepel Einstein általános rel.elvében a "helyi fénysebesség" kifejezés.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Energia, tömeg, impulzus (57055)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2012.11.08. 10:49

@Gézoo (57049): Tipkus, lúdtalpagyú hülyeség a részedről ez a hsz. Te vagy az, aki nem ismeri fizikát. Azt hangoztatod, hogy te ismered, támogatod, véded a relativitási elméletet, holott homlokegyenest más eredményekre jutsz - lásd: változó fénysebesség, időtől függő E = m*c^2 formula, stb. -, mint kellene, s nem is érted miről van szó. Dugulj már el!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57066)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 11:59

@lorenz (57054): Olvasd el!

Ne csak a lokális fénysebességnél, hanem az egészet! (Egyébként sok helyen ír róla.)

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57067)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 12:01

@Solaris (57055): Nyilván azért jöttél, hogy idétlenkedj. Itt nincs szükség az olyan kóklerekre mint te. Az agyamputálós trollkodásaidra, fekáliázásaidra meg végképpen nincs szükség.

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

Energia, tömeg, impulzus (57073)

HozzászólásSzerző: alagi » 2012.11.08. 13:19

@Gézoo (57043):

Mint írtam már többször is, de úgy látom nem sikerült elolvasnod:
Csak a magyar ékezetes ábc-vel készült írásokat olvasom el.
A többiről csak találgatom, hogy mi a fenét akarhatott kinyögni az elkövetője.


Ehhe. Ujabb tereles. Belelattal egy 'nem'-et az irasba, mert az gondoltad hogy en azt akarom irni. Ennek koze nincs az ekezetekhez. Tanuld meg azt olvasni ami le van irva, nem azt amit szerinted oda kene hogy legyen irva.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (57077)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.08. 13:30

@Gézoo (57066):

"(Egyébként sok helyen ír róla.)"

Biztosan megvan néhány könyved ebben a témában.
Idéznéd Einsteint, amikor helyi fénysebességről, változó fénysebességekről beszél?

Megint beleszaladtál.
Kíváncsi vagyok, hogyan fogsz megint mismásolni.Meg kell mondjam, ebben(a fizikával ellentétben) óriási tehetséged van.Igaz, hogy csak alsóbb osztályokban működik, de hát, aki sztár akar lenni, az ne válogasson.
Itt is sztár lettél, igazi fórumbohóc.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57078)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 13:35

@lorenz (57077): Ne beszélj mellé! Olvasd el!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57079)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 13:36

@alagi (57073): Nocsok ma csak ot oratok volt?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (57082)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.11.08. 13:48

Na tegyük egy kicsit tisztába. Gézoo jót írt alapvetően, bár gyanítom, hogy rosszul érti, amit írt. A többiek meg még kevésbé.

A specrelben a fénysebesség állandó volta inerciarendszerekre vonatkozik, azaz minden inerciarendszerben c. Nem inerciarendszerben akármennyi lehet.

Az áltrelben ez nem ilyen egyszerű, mivel bekavar a gravitáció. Ami az áltrelben az inerciarendszer megfelelője, az a lokális szabadon eső rendszer. Vagyis áltrelben az állítás úgy hangzik, hogy a fény sebessége minden lokális szabadon eső rendszerben c.

Ha azonban nem lokális szabadon eső rendszerben vagyunk, akkor a fény sebességét akármennyinek is mérhetjük. Így például ha egy nagy tömeg közelében álldogálunk (és nem esünk), vagy éppen keringünk (tehát nem esünk), akkor máris nem c-nek fogjuk mérni a fénysebességet.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (57083)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.08. 13:50

@Gézoo (57078):

"Ne beszélj mellé! Olvasd el!"

Hát, legalább megpróbáltad.
3(három) könyv van előttem.
Egy '78-as Gondolat kiadvány, Dr.Novobátzky Károly bevezetőjével és jegyzeteivel(a fordítást az eredetivel összevetette és szakszempontból ellenőrizte Dr. Károlyházi Frigyes, tudod, aki az Igaz varázslat c.kitűnő könyvet írta kvantummechanika témában);ezenkívül egy 2003-as Kossuth valamint egy 2005-ös Dialóg Campus kiadás Thomas Bührkétől.

Az istennek sem találom bennük, amiről beszélsz.
Ez hogy lehet?

ennyi
Hozzászólások: 3849

Energia, tömeg, impulzus (57084)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2012.11.08. 14:03

@Szilágyi András (57082):
Ha azonban nem lokális szabadon eső rendszerben vagyunk, akkor a fény sebességét akármennyinek is mérhetjük. Így például ha egy nagy tömeg közelében álldogálunk (és nem esünk), vagy éppen keringünk (tehát nem esünk), akkor máris nem c-nek fogjuk mérni a fénysebességet.


Van ilyen meresi eredmeny?

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (57085)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.08. 14:23

@Szilágyi András (57082):

Ilyesmire utalsz?/Az idézet Hraskó Pétertől származik, lentebb pedig Hraskó Gábor válasza/

P:"Fénynél nagyobb sebességet el lehet képzelni, sőt demonstrálni is lehetne. Gondold el, hogy jó távolról szembe állsz egy hosszú fallal és a zseblámpád fénycsóvájával balról jobbra gyorsan "végigsepersz" a fal felületén. A fényfolt haladási sebessége a fénysebesség sokszorosa is lehet. Ezt így gyakorlatban elég nehéz volna kipróbálni, de biztosan ki lehetne találni egyszerűbb kísérletet is. Annyira érdektelen ez a kérdés így, hogy nem is fárasztom vele magam.

G: Ez tényleg nem valami érdekes! Valaki, akit a fal bal oldalán ér a fénycsóvám nem tud a fénycsóvával üzenetet, információt küldeni a fal jobb oldalán álló partnerének. Az információ tőlem feléjük, nem pedig a bal oldali embertől a jobb oldali fele terjed. Információ nem terjedt a fénynél nagyobb sebességgel."

Ezen lovagol Gézoo?

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Energia, tömeg, impulzus (57094)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2012.11.08. 14:51

@lorenz (57085): Egy ilyen kísérlethez nem kell zseblámpa és fal. Kiválasztol egy tetszőleges, ismert távolságú csillagot. Látszólag durván 24 óra alatt megtesz egy fordulatot, így a látszólagos sebességére a wákuumbéli fénysebesség többszöröse is kijön.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (57096)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2012.11.08. 14:53

@lorenz (57085): Lópikulát! Arra utalok, amit leírtam.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (57097)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.08. 14:54

@Solaris (57094):

Sejtettem, hogy ilyesmiről lehet szó.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (57099)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.08. 14:57

@Szilágyi András (57096):

Egy egyszerű nem is megtette volna.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57105)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 15:18

@lorenz (57085): A példa hibás. Középiskolás koromban egy fizika versenyen hasonló feladatra azt a megoldást adtam, hogy a fény terjedési sebessége inercia rendszerben arra a fényre is igaz ami éppen az árnyék két oldalán terjed. Az értékelésnél külön kiemelték, hogy az én megoldásom volt az egyetlen jó megoldás. Valamint az indoklásért külön dicséretet kaptam.

Az eredeti feladat valahogy úgy hangzott, hogy egy gyertya lángja mellett v=1 cm/s sebességgel 1 cm-re elrepülő pillangó a szárnyával árnyékot vetve lángtól egy méterre 1 m/s sebességgel haladó árnyékot képez. Mekkora az árnyék végsebessége egymillió kilométeres távolságon.
Rajtam kívül mindenki háromszoros fénysebességet számolt ki.

Azaz a hiba a Hraskó féle példában az, hogy hiába fordítjuk el a lámpát, a fényének c sebességhez tartozó idő kell ahhoz, hogy a falat elérje, így az árnyék-fény-árnyék együttes nem követi a lámpa elfordításának szögét.

Így ha nem várjuk meg a fénynek az új helyre érkezését a lámpa továbbfordításával, akkor a lámpa körül éppen olyan spirálvonalban terjedő fényfrontokat hozunk létre mint a forgó locsoló körüli vízkarok.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (57111)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.08. 15:31

Gézoonak:

Ez esetben megosztanád velünk, hogyan, milyen esetben mértek Andrással kisebb vagy nagyobb fénysebességet?

És még egyszer kérném az Einstein-hivatkozást.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57114)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 15:34

@lorenz (57111): Olvasd el! Erre nincs más orvosság! Teljesen felesleges úgy vitatnod, hogy nem olvastad el.
Nem Andrásé, és még csak nem is az én "agyszüleményem". Szépen leírta Einstein. El kell olvasnod.
Szólj ha elolvastad, szívesen segítek, ha valamit nem értesz.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Energia, tömeg, impulzus (57116)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2012.11.08. 15:41

@Gézoo (57114):
"Szólj ha elolvastad, szívesen segítek, ha valamit nem értesz."


Te nem vagy képes felfogni, hogy ELOLVASTAM MIND A HÁRMAT ÉS NEM TALÁLOM?

Keresd ki azt a részt, vagy idézd fejből.Nem hiszem el, hogy nincs egy rohadt könyved a témában.Idézd a netről, bánom is én.
Vagy fejezd be a hazudozást.

Azzal segíts, hogy megmutatod az idevágó részt.Másra nincs szükségem, köszike.Ha valamit nem értek, majd megkérdezek valakit, aki ért a fizikához.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (57119)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2012.11.08. 15:53

@lorenz (57085): Egy szemléletes "mai" példával élve, vegyünk egy megfelelő teljesítményű lézert amivel megvilágíthatjuk a Hold felszínét.

A Hold átlagosan 0,5°-os szög alatt látszik. Így ha a lézert másodpercenként 10-szer körbeforgatva a fényével végigsöpörnénk a Hold távolságán lévő 3476 km széles táblát (ami pont az egyenlítői átmérővel azonos méretű, )

akkor a Hraskó féle elgondolással a fény 24 152 564 km-t futna be másodpercenként.
Ugyanis 10* a Holdpálya hossza, azaz a (405 696+363 104)/2=384400 km távolságon 2*384400*Pi*10= 24 152 564 km a kör kerület tízszerese.

Vagyis a Hraskó féle példában 24 152 564/ 300 000 = 80 -szoros fénysebességgel söpörne végig a Holdon a lézer fénye.

Ezzel szemben a valóságban az egy másodperc alatt egyszer sem érne oda a fény, mert a fénynek az odaérkezéshez 384 400/300 000= 1,3 másodpercre van szüksége.
Így a lézer 13-szor elfordul a Hold felett, amire az első "söprés" fénye odaérkezik. Ezzel persze a követő 12 elfordulás fénye még úton van, a hold felé.
Ha egy picit ködös lenne a Föld körüli világűr és felülről néznénk akkor egy 13 menetes spirált látnánk amint az első karja eléri a Holdat.

Nyilván ha Hraskó tanár úr ezt a példát rendesen végiggondolja, akkor azonnal belátta volna, hogy hibás válasz készül adni.

Érdekességként említve erről a fórumról közvetlenül elérhető ez az idézett beszélgetés, pontosan úgy hibásan ahogyan idézted. Ami nyilván nem túl szerencsés. Már régen ki kellett volna javítani.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég