Energia, tömeg, impulzus

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21137)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.11. 20:23

@Gábor (21135): Érdekes, hogy ezt írod, Newton pedig ezt írta:
http://goo.gl/QD2Jd És csodás módon ebben szerepel a szuperpozíció elve, mint negyedik törvény.
Ja és egyetlen személyeskedő betűt sem írtam. Kizárólag alátámasztott, megalapozott kritikát!

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21138)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.11. 20:26

@Gézoo (21136): Oszt akkor miért nem voltál képes egy pofonegyszerű integrálást elvégezni? Nemhogy nem voltál képes, még csak nem is értetted, mi az, hogy "elvégezni".
Lehet, hogy valamikor régen tudtad, de hogy nagyon elfelejtetted, az tuti.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21139)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.11. 20:29

@Gézoo (21137): Oszt hun van benne? Hanyadik oldal? Én nem találom.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Energia, tömeg, impulzus (21140)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.07.11. 20:34

@Gézoo (21137): Én sem találom, hanyadik oldal?

Rétike
Hozzászólások: 1151

Energia, tömeg, impulzus (21144)

HozzászólásSzerző: Rétike » 2011.07.11. 21:53

@Gézoo (21134):

Nem Tomkától kell a topicot megvédeni!!! :evil:

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21146)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.11. 22:09

@Gézoo (21080):
.. A körmozgáshoz, két, egymásra merőleges irányú sebesség vektor kell. Eredőjük a körmozgás.

Newton IV. törvéne értelmében, bármelyiket kihagyjuk, akkor egyenes vonalú mozgást kapunk.



Newton negyedik törvénye – az erőhatások függetlenségének elve

Más néven a szuperpozíció elve.

Ha egy testre egyenlő időközönként több erő hat, akkor ezek együttes hatása megegyezik a vektori eredőjük hatásával.

A törvény azt jelenti, ha egy m tömegű testen az F1 erő egymagában a1 gyorsulást hoz létre, és az F2 erő szintén egymagában a2 gyorsulást hoz létre, akkor az F1 erő által létrehozott a1 gyorsulás ugyanaz marad, függetlenül attól, hogy az F2 erő hat-e a testre vagy sem, és fordítva.
Forrás : * Holics László: Fizika 1-2., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.


Elmagyaraznad, hogy az altalad beirt Newton negyedik torvenye, hogyan tamasztja ala a kiindulasi allitast, azt, hogy "A körmozgáshoz, két, egymásra merőleges irányú sebesség vektor kell. Eredőjük a körmozgás."

Az idezett torveny nem szol a kormozgasrol es nem szol ket egymasra meroleges iranyu sebessegvektorrol sem.

De nezd itt van ket egymasra meroleges vektor es az eredojuk. Latod?Kép

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21148)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.11. 22:31

Megnéztem a Holics-könyvet, abban tényleg van Newton IV. törvénye :D

Nagy Károly: Elméleti mechanika nem tud róla. Budó: Mechanika azt mondja: sokan negyedik axiómának nevezik.

Maradjunk abban, hogy a szuperpozíció elvét Newton mint I. Korolláriumot írta fel. A "IV. törvény" elnevezés későbbi kreálmány, nyilván a diákoknak találták ki a tanulás megkönnyítésére. Tudománytörténetileg azonban helytelen. Egyébként meg trivialitás, mindenki tudja, hogy kell vektorokat összeadni (bár hogy Gézoo is tudja-e, abban nem vagyok biztos...)

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21156)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.11. 23:09

Newton torvenyeinek szama a wiki kulonbozo nyelvu valtozataiban:

3 torveny: angol, Azərbaycanca, Afrikaans, Беларуская, Български, Català, Cymraeg, Dansk, Español, Eesti, Français, Hrvatski, Suomi ,Latviešu, Italiano, Slovenčina. Polski, Svenska, Русский

4 torveny: magyar, Bosanski, Česky, Română

3 torveny es egy elv: Deutsch

De mindegy, hogy torveny vagy elv a szuperpozíció , a lenyeg, hogy semmi koze a kormozgashoz.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára vaskalapos 2011.07.11. 23:24-kor.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21157)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.11. 23:21

@vaskalapos (21156): A román nem nevezi negyediknek, a cseh is csak megemlíti, hogy néha negyediknek nevezik. A bosnyák negyediknek nevezi, de hozzáteszi, hogy Newton nem nevezte annak. Csak a magyar nevezi negyediknek minden fenntartás és magyarázat nélkül. Ideje kijavítani :D

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21158)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.11. 23:28

@Szilágyi András (21157):
Igazad van, en megengedobb voltam, mert a harom szamozott torveny utan negyediknek irtak romanul (de nem "IV-lea al mecanicii" -kent hivatkoznak ra):

1 Principiul I al mecanicii
2 Principiul al II-lea al mecanicii
3 Principiul al III-lea al mecanicii
4 Principiul suprapunerii forțelor

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21172)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 08:19

@vaskalapos (21146): Nos, kivesszük a tehetetlenségi "erőt", helyesebben a sebesség vektorok eredőjéből az érintő irányú komponenst, és csak a centripetális erő marad, így csak a centripetális gyorsulás, ezzel nem a dfi szögű, "Resultant" eredő irányába, hanem csak sugárirányba mozdul el a kerületről a pont.. miután, csak a sugár irányú gyorsulás és ezzel csak a sugár irányú sebesség komponens marad.
Azaz kerület helyett az átmérőn halad a végtelen felé a pont.

Egy kört rajzolunk:

xt=x0+R
yt=y0+0

For fi=0 to 2*Pi() step PI()/180

x=x0+ R*sin(fi)
y=y0+ R*cos(fi)
line (xt,yt)-(x,y)
xt=x
yt=y

Next fi

A vonalak annál "ferdébbek" minél nagyobb a step értéke, és annál jobban simulnak az érintőhöz, minél kisebb a step értéke.

Ha pedig kivennénk az érintő irányú vektort:
xt=x0+R
y=y0
yt=y0+0


For fi=0 to 2*Pi() step PI()/180

x=x0+ R*sin(fi)
Rem y=y0+ R*cos(fi)
line (xt,yt)-(x,y)
xt=x
Rem yt=y

Next fi

Akkor csak sugár irányú elmozdulása lenne a pontnak, akár kicsi akár nagy a step.

Ami pedig a Newton törvényeket illeti.

Általános,- és középiskolai tananyag a négy törvény Magyarországon. Felsőfokú képzés első szemeszterében a "legfontosabbnak" a negyediket a szuperpozíció elvét tartjuk-tartják, mert erre épül minden eredőt képző rendszer kezelése.

Örülök, hogy megismerkedtetek vele ti is.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21175)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.12. 09:42

@Gézoo (21172): Valóban kevered a sebességet és a gyorsulást.
Körmozgás esetén R=konstans :arrow: vR=dR/dt=0, sugárirányban a sebesség nulla. Máskülönben változna a sugár.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21178)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 10:40

@Szilágyi András (21175): Polár koordináta rendszerben így is van. Derékszögűben pedig az R a Rx és az Ry eredője.
Persze ehhez előbb Newton IV. törvényét kellene megértened, és megtanulnod.
Na ja, de azt te nem tanultad, és nem is vagy hajlandó megtanulni. Akkor passz.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21217)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.12. 13:02

@Gézoo (21172):
Nagyon ugyes vagy tudsz 180 oldalu sokszoget rajzotatni programmal.
De ez, ugye te is latod, mellebeszeles. Szuksegtelen. Korzovel szebbet lehet rajzolni, de abbol sem lehet levezetni a kormozgast, a kort iro programodbol sem lehet.
Vagy tenyleg ennyire nem erted a kormozgas fizikajat?

A szuperpozcio elvet ismerjuk, csak azt nem tudtuk, hogy erre egyesek Newton negyedik torvenyekent hivatkoznak.

A kormozgas eseten a szuperpozicio elve nem jon szoba, mert a kormozgast vegzo testre egyetlen ero hat, az amelyik a kor kozeppontja iranyaba mutat, nincs mit szuperpozicionalni.

Kepzelj el egy jojot amit Marci fiad nem rendeltetesszeruen huzogat fel-le, hanem a letekert madzagjanal fogva korben forgatja maga korul. Akkor a jojora egyetlen ero hat, az amivel Marci huzza maga fele a madzaggal.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21221)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 13:20

@vaskalapos (21217): Nem érted.. Minden sokszög-számmal csak közelíthetünk a dfi ill. a dRv értéke felé..

"A szuperpozcio elvet ismerjuk, csak azt nem tudtuk, hogy erre egyesek Newton negyedik torvenyekent hivatkoznak." - Jobb későn megtudni, mint soha.

"A kormozgas eseten a szuperpozicio elve nem jon szoba, mert a kormozgast vegzo testre egyetlen ero hat"

Nos, majdnem. A körmozgást úgy hozzuk létre, hogy két, egymásra merőleges erővel hatunk egy álló tömegre. Mindkét erő, külön-külön gyorsulást okoz, azaz mindkét erő külön-külön a nulláról vK valamint a másik erő vR sebességet hoz létre. A két erő szuperpozíciója az érintőhöz simuló pálya irány.
Amikor a kerületi sebességet azaz vK-t elértük, akkortól FK megszűnik, marad az FR ezzel az aR és a vR.

Csupán a vR létét az mutatja, hogy a pálya nem marad az érintő egyenesén, hanem monoton (folyton) dfi eltérést okoz az érintőtől.

Így érted már?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21235)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.12. 16:55

@Gézoo (21221):

A körmozgást úgy hozzuk létre, hogy két, egymásra merőleges erővel hatunk egy álló tömegre.


Abbol nem lesz kormozgas, hanem ferde vonalu mozgas lesz.
Te is latod, mert gyorsan meg is szunteted az egyik erot.
Ugyesen csavarod.

Amikor a kerületi sebességet azaz vK-t elértük, akkortól FK megszűnik, marad az FR ezzel az aR és a vR.


Vegre belattad, hogy a kormozgas fenntartasahoz egyetlen ero kell, csak szegyelled beismerni.

Azert meg (ahogy az szokas) a fent idezett mondatodban van egy pici hiba.

A kormozgashoz ahogy irod, csak egyetlen ero, a sugar iranyu ero kell, FR ez egyetlen gyorsulast eredmenyez aR, am a sebesseg az mindig erre meroleges, keruleti sebesseg vk.

Az, hogy a keruleti sebesseg honnan szarmazik es mikor keletkezett, az a kormozgas szempontjabol lenyegtelen. Egy idotlen idok ota egyenesvonalu egyenletes mozgast vegzo testre hatsz egyetlen sugar iranyu erovel, es kesz a kormozgas.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21281)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 20:29

@vaskalapos (21235): Jó lenne ha végre megértenéd a körmozgás keletkezésének elvét!
Na még egyszer.. A sugár irányú gyorsulás az érintő egyeneséről, a kör kerületére "kényszeríti" a pont mozgását.
Ezért az egyenestől való eltérülés dvR/dvK arányú. Ez az arány adja az R sugár nagyságát. Minél nagyobb értékű a tört annál kisebb a sugár, minél kisebb a tört értéke annál nagyobb az R sugár.

Bár ezt már dfi-vel leírtam. Azt nem értetted meg. Ezt a dvR/dvK aránynak és a sugár nagyságának összefüggését érted?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21288)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.12. 20:50

@Gézoo (21281):
Te sem erted, csak ketsegbeesetten zagyvalkodsz, mar megbocsass.
Ket egymasra meroleges erorol irtal.

Belattuk, hogy csak egy ero van, a sugariranyu. Csak egy sebessegvaltozas (gyorsulas) van, a sugariranyu.
Csak egy sebesseg van, az erinto-iranyu.
E ketto, a sebesseg es a gyorsulas egymasra meroleges.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21289)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 20:56

@vaskalapos (21288): Indítsd el egy Qb-t és töltsd be innen: @Gézoo (21172): Nézd meg a saját szemeddel!

A sugár irányú elmozdulást az érintőtől, az érintőre merőleges irányú sebesség okozza.

Azt értsd meg, hogy az érintőre merőleges irányú sebesség nélkül egyenes vonalú lenne a mozgás.. a sugár irányú erő, sugár irányú gyorsulás igazából dfi-szöggel tér el a sugártól.. csak úgy nevezzük, hogy sugár irányú gyorsulás.

Ha majd megérted mind azt amit eddig leírtam, akkor már nem lesz a számodra sem:"Te sem erted, csak ketsegbeesetten zagyvalkodsz, mar megbocsass."

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (21292)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.12. 21:09

@Gézoo (21289):
Baromság. Nincs sugárirányú sebességkomponens egy pillanatban sem. A sebesség iránya változik, ezért nem egyenesvonalú az útja. A sebesség változása pedig a gyorsulás. Láthatólag a integrálás, deriválás még távoli megugrandó fogalomkör.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21293)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.12. 21:15

@Gézoo (21289):
A pillnatnyi sebesseg kormozgas eseten minden pillanatban erinto iranyu.

Ezt felbonthatod kulonbozo iranyu komponensekre, de sajnalattal kozlom, hogy a sugar iranyu komponens erteke nulla. Abba az iranyba nem mozog test.
Ha belegondolsz, ez logikus, a test soha nem kozeledik a kor kozeppontjahoz a kormozgas soran.

Ezt az iskolaban ugy bizonyitottuk, hogy elengedtuk a kotelet, ami addig korpalyara kenyszeritette a testet, es az a sugariranyu ero megszunesenek pillanataban erinto iranyban folytatta utjat egyenes vonalu egyenletes mozgassal.

Ne hidd el. Probald ki. Kiserletezz.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21304)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 22:31

@vaskalapos (21293): "A pillnatnyi sebesseg kormozgas eseten minden pillanatban erinto iranyu."
:D Azt úgy nevezzük, hogy egyenes.. A minden pillanatban az érintőtől dfi szöggel eltérő szögű egyenes ds hossza, a kör kerületének egy szakasza.
"de sajnalattal kozlom, hogy a sugar iranyu komponens erteke nulla." - Ó, igen! Sajnálhatod is! A sugár irányú komponens értéke mindig nagyobb mint nulla. Ha ezt már tudtad volna, akkor nem ennek az alapvető tudásnak a megszerzésére kellett volna pazarolni az időt!

De már nagyon remélem, hogy végre megérted.. Minden gyorsulás, kizárólag a vele azonos hatásvonalú erőtől származik és szintén kizárólag vele azonos irányvektorú sebesség változást okoz.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21306)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.12. 22:42

@Gézoo (21304):
Minden gyorsulás, kizárólag a vele azonos hatásvonalú erőtől származik és szintén kizárólag vele azonos irányvektorú sebesség változást okoz.


Igen.
A sebesseg valtozasa (gyorsulas) sugariranyu.
A sebesseg maga erre meroleges, erinto iranyu.

A sugár irányú komponens értéke mindig nagyobb mint nulla.

Ha ez az allitas igaz lenne, akkor test kozeledne a kor kozeppontjahoz. Nem kozeledik.

Latom, ezt nehez feldolgoznod.
Tudna valaki segiteni egyszeruen ertheto modon elmagyarazni?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21311)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.12. 22:58

@Gézoo (21304): Keversz két dolgot: a sebességet és a sebességVÁLTOZÁST.

A kettő nem ugyanaz.

A körmozgás esetében a sebességVÁLTOZÁSnak (két közeli időpont között) valóban van sugárirányú komponense. De magának a SEBESSÉGNEK nincs.

A sebességVÁLTOZÁS nem komponense a sebességnek.

A t+dt-beli sebességet valóban felírhatod így: v(t+dt) = v(t) + dv = v(t) + a(t)dt.
De ettől még a v(t) és a dv nem lesz a v(t+dt) sebesség két komponense, hiszen más-más időpontra vonatkoznak ezek a vektorok. A t időpontbeli vektor nem lehet a t+dt időpontbeli vektor egyik komponense. Egy vektort komponensekre mindig csak egy adott időpontban bonthatunk fel. Nem lehet egy vektort más időpontra vonatkozó komponensekre szétbontani.

Tehát a dv = a(t)dt sem a sebesség egyik komponense. Az a sebesség MEGVÁLTOZÁSA.

Vagyis, ahogy vaskalapos mondja: a sebességnek nincsen egyetlen pillanatban sem sugárirányú komponense. Az időbeli megváltozás nem egy komponens.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21324)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 23:23

@Szilágyi András (21311):
Keversz két dolgot: a sebességet és a sebességVÁLTOZÁST.
Az egyiknek sebesség, a másiknak gyorsulás a neve, nem keverhető!
A körmozgás esetében a sebességVÁLTOZÁSnak (két közeli időpont között) valóban van sugárirányú komponense. De magának a SEBESSÉGNEK nincs.
A sebességVÁLTOZÁS nem komponense a sebességnek.
:D Vicces fickó vagy.. A változás azt jelenti, hogy még akkor is, ha a változás valamely pontján éppen nulla az érték, a többi pontján nem nulla, azaz v>0 Érted?
Ha nem lenne sugár irányú sebesség, akkor az érintő egyenesen maradna a pont mozgása.
Ezt értsd meg! Jegyezd meg! És jelezd, ha már tudod is!

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21325)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.12. 23:28

@Gézoo (21324): Feladom. Rajtad már nem lehet segíteni, menthetetlen vagy.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21328)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 23:30

@vaskalapos (21306):
Minden gyorsulás, kizárólag a vele azonos hatásvonalú erőtől származik és szintén kizárólag vele azonos irányvektorú sebesség változást okoz.


"A sebesseg valtozasa (gyorsulas) sugariranyu.
A sebesseg maga erre meroleges, erinto iranyu."

Elkerülte a figyelmedet:
Minden gyorsulás, kizárólag a vele azonos hatásvonalú erőtől származik és szintén kizárólag vele azonos irányvektorú sebesség változást okoz.


Ez magyarul azt jelenti, hogy nem merőleges, sőt nem szöget bezáró, hanem kizárólag a gyorsulással azonos irányú sebesség változás!


A változáshoz pedig minimum két értéket vesz fel a sebesség: nullát és dv-t.. Azaz az érintőre merőleges irányú gyorsulással, az érintőre merőleges irányú sebesség képződik.

Az érintőre merőleges irányú sebesség és az érintő irányú sebesség eredője pedig a körmozgás..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21329)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 23:31

@Szilágyi András (21325): Ne mondd, hogy nem tudod felfogni, hogy:

Minden gyorsulás, kizárólag a vele azonos hatásvonalú erőtől származik és szintén kizárólag vele azonos irányvektorú sebesség változást okoz.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21330)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.12. 23:36

@Gézoo (21329): Igen, sebességVÁLTOZÁST okoz. De nem sebességet.
Ezért a sebesség mindig érintő irányú marad, soha nem lesz sugárirányú komponense. Most magyaráztam olyan szájbarágósan, amennyire csak lehetett.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21334)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.12. 23:42

@Gézoo (21328):
Nem kell kiabalni, igy is latjuk, mit nem ertesz.

Minden gyorsulás, kizárólag a vele azonos hatásvonalú erőtől származik és szintén kizárólag vele azonos irányvektorú sebesség változást okoz.

Igaz.
A sebesseg valtozasa sugariranyu. A sebesseg nem az.

Egy pelda, ami nyilvanvaloan mutatja, hogy a sebesseg es sebessegvaltozas iranya akar ellenkezo is lehet:
x es y kozott egyes vonalu egyenletes mozgassal halad egy test x-tol y iranyba.

ha egy x fele mutato ero hat ra, akkor a sebessege meg fog valtozni, a sebessegvaltozas iranya x fele mutat. A sebesseg vwektor viszont tovabbra is az ellenkezo iranyba, y iranyaba mutat (amig meg nem all a test).

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21335)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 23:43

@Szilágyi András (21330):
Igen, sebességVÁLTOZÁST okoz. De nem sebességet.
:D a sebesség változást nevezzük GYORSULÁSNAK!

Tehát azt mondod, hogy a gyorsulás, GYORSULÁST okoz.. Vicces gyerek vagy :D:D:D nagyon vicces!

Jegyezd már meg, hogy a gyorsulás az vagy sebesség növekedést azaz a kiindulásinál nagyobb végsebességet, vagy sebesség csökkenést, azaz a kiindulási sebességnél kisebb végsebességet okoz.

A gyorsulás alatt mindig van SEBESSÉG.


A sugár irányú gyorsulás közben van sugár irányú sebesség, a pályamenti gyorsulás közben van pályamenti sebesség.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21336)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 23:45

@vaskalapos (21334):
Gyorsulás alatt, mindig van a gyorsulással azonos hatásvonalú sebesség, amelynek a megváltozása maga a gyorsulás.

Ezt értsd már meg végre!

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21337)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.12. 23:48

@Gézoo (21335): Ez már dedó, amit itt művelsz.

Te mondtad, hogy a gyorsulás sebességváltozást okoz. Most ezt nekem tulajdonítod, és azon szórakozol, hogy ez milyen vicces. No comment. :roll:
Jegyezd már meg, hogy a gyorsulás az vagy sebesség növekedést azaz a kiindulásinál nagyobb végsebességet, vagy sebesség csökkenést, azaz a kiindulási sebességnél kisebb végsebességet okoz.

Totális tévedés. A sebesség és a gyorsulás is vektormennyiség. Ha a gyorsulás merőleges a sebességre, akkor nem okoz változást a sebesség nagyságában, csak az irányában.

Ez már tényleg dedó...

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21338)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.12. 23:57

@Gézoo (21328):
Az érintőre merőleges irányú sebesség és az érintő irányú sebesség eredője pedig a körmozgás..


Nem, az ferde vonalu, egyenes mozgas lenne.

Probaljuk mashogy:

a sebesseg az idoegyseg alatt megtett ut
mekkora utat tesz a kormozgast vegzo test a kor kozeppontja iranyaba, sugariranyba?
Segitek:
Ezt ugy tudod megallapitani, hogy megmered a kulonbozo idopillanatokban mi a tavolsaga a kor kozeppontjatol.
A ket meresi eredmeny erteket kivonod egymasbol, es elosztod az eltelt idovel.
legyen az elso meres eredmenye r1 a masodike r2 es kozben t ido telt el, akkor a kor kozeppontja fele mutato sebesseg = (r2-r1)/t

Ha tavolsaga a kor kozeppontjatol mindig ugyanakkora (r=r1=r2), akkor a a fenti kepletben a szamlalo erteke (r2-r1) = 0 (nulla), igy a kor kozeppontja iranyaba mutato sebesseg erteke is 0 (nulla)

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21340)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.12. 23:59

@Szilágyi András (21337): Dedó?

Két sebességvektor eredője képezhető, eredmény az eredő sebességvektor.

A sebességvektor és a gyorsulás vektor eredője pedig nem értelmezett.

Ha a gyorsulás merőleges a sebességre, akkor nem okoz változást a sebesség nagyságában ezért sebesség változást sem okoz, azaz nem hat rá gyorsulás arra a sebességre amelyre merőleges a gyorsulás iránya..

Sőt! Már akkor sem okoz sebesség változást azaz gyorsulást egy erő, ha hatásvonala bármilyen kicsiny dfi szöget zár be a sebesség hatásvonalával.

A szuperpozíció elve alapján mindkét sebességet külön erő okozta, ezek pedig egymás nagyságán nem változtatnak!

Jegyezd már meg végre Newton IV. törvényét!

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21341)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 00:03

@Gézoo (21335):
Jegyezd már meg, hogy a gyorsulás az vagy sebesség növekedést azaz a kiindulásinál nagyobb végsebességet, vagy sebesség csökkenést, azaz a kiindulási sebességnél kisebb végsebességet okoz.


Nem igy van. A sebesseg vektorialis mennyiseg.
A sebesseg iranyanak a megvaltozasa is gyorsulas.
Peldaul amikor az autoddal 100km/h sebesseggel haladsz es jon egy derekszogu kanyar, folyamatosan 100km/h nagysagu sebesseggel be tudod venni, latod sebessegoran, hogy a sebesseg nem kisebb es nem nagyobb mint volt, de kozben a sebesseg iranya megvaltozott (es a gyorsulas is erezheto).

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21343)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 00:06

@vaskalapos (21338):
Nem, az ferde vonalu, egyenes mozgas lenne.
NEM! Hanem a képződő eredővel szöget bezáró folytonosan ható gyorsulás következtében, létrejövő sebességkomponenssel képződő és ezzel folytonosan változó irányú új eredő sebesség képződik.

Azt írtad, hogy ismered a szuperpozíció elvét. Az írkálásod szerint nem csak, hogy nem érted, de még nem is ismered!

De legalább azt értenéd, hogy az érintő irányú sebességre merőleges irányú sebesség kell az érintő egyeneséről a körpályára "térítéshez"..

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21344)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 00:06

@Gézoo (21340): Ez, amit itt leírtál, ez olyan sok szinten rossz, téves és hibás, hogy teljesen reménytelen kijavítani.

Sajnos sohasem tanultál vektorszámítást, differenciálszámítást, vagy ehhez hasonlókat - vagy ha tanultál, sosem értetted. Aki ugyanis ezt egyszer valaha az életben megértette, az soha többé nem ír le olyan bornírtságokat, mint te itt.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21345)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 00:07

@Gézoo (21340):
A szuperpozíció elve alapján mindkét sebességet külön erő okozta


az ero nem okoz sebesseget

az a baj, hogy nem tudod szetismerni a sebesseg es a gyorsulas fogalmakat

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21346)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 00:07

@vaskalapos (21341):
A sebesseg iranyanak a megvaltozasa is gyorsulas.


Az eredő sebesség az mindig a sebességek eredője. Az eredő sebesség irányának "megváltozása" a sebesség komponensek arányának függvénye.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21348)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 00:10

@vaskalapos (21345): Fogadjunk, hogy nem fogja soha megérteni! Na mibe?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21349)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 00:10

@Szilágyi András (21344): Ennek az oka az, hogy sem a Newton IV. törvényét nem ismered, sem azt nem tudod, hogy sebességet gyorsulással nem adhatsz össze!

Bár igaz, hogy mindkettő vektormennyiség, de nem egy neműek! Nem összegezhetők!

Talán, ha ezt megtanulnád, nem jutna időd az alaptalan személyeskedésre.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21350)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 00:14

@vaskalapos (21345):
az ero nem okoz sebesseget
Rosszul tudod!
Az erő gyorsulást, a gyorsulás pedig sebességet okoz, azaz az erő okoz sebességet.

"az a baj, hogy nem tudod szetismerni a sebesseg es a gyorsulas fogalmakat" Ne azon agyalogj, hogy mit tudhatok, hanem azon amit nem tudsz!

Leírtam! Elolvasod, megjegyzed, megtanulod.. egyszer majd megérted.. és nem írogatsz Newton IV. törvényének ellent mondó butaságokat!

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21351)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 00:14

@Szilágyi András (21348):
Fogadjunk, hogy nem fogja soha megérteni! Na mibe?


Korabban azt hittem, hogy szandekosan csinalja, viccel, de revidealnom kell az allaspontomat.
Tenyleg nem erti es nem is akarja erteni, nem hajnado vegiggondolni az a sajatjatol eltero gondolatmeneteket.

Tehat nem fogadok.
Vagy legyen, fogadok egy sorbe, a gyoztes fizet kettot es egyutt megisszuk.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21352)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 00:15

@Gézoo (21349): Akkor nézzünk konkrét példát, mivel úgy látom, az absztrakció számodra áthághatatlan akadályt jelent.

Egy m=1 kg tömegű test egy középpont körül R=10 méter sugarú körpályán kering, egyenletes körmozgást végezve, percenként 60 fordulatot megtéve.

Számítsd ki:

a test sebességét,
a sebesség kerületi és sugárirányú komponensének nagyságát külön-külön megadva
a test gyorsulását,
a gyorsulás kerületi és sugárirányú komponensének nagyságát külön-külön megadva.

Lássuk!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (21353)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 00:16

Gyerekek, ez szánalmas.
Einstein hülye, simán levezeti! De a körmozgást megérteni középiskolás szinten, na az már nem megy. Pofám leszakad :).

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21354)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 00:17

@Szilágyi András (21352): OKé, ha előbb leírod, hogy Newton IV. törvénye szerint lehet-e merőleges a sebesség és az irányát megváltoztató azaz a rá ható gyorsulás?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21355)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 00:18

@vaskalapos (21351): Még mindig nem érted? Newton IV. törvénye mit mond ki?

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (21356)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 00:21

Kép

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21357)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 00:21

@Gézoo (21354): Igen, természetesen lehet, de ennek semmi köze Newton IV. törvényéhez. Akkor lássuk a feladat megoldását!


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég