Energia, tömeg, impulzus

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21358)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 00:35

@Gézoo (21350):
Az erő gyorsulást, a gyorsulás pedig sebességet okoz, azaz az erő okoz sebességet.

Newton első törvénye – a tehetetlenség törvénye
Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja.

Nem kell ero a mozgashoz.

Az ero nem sebesseget, hanem sebessegVALTOZAST okoz. Akar megallast, a sebesseg ertekenek nullara valo csokkeneset is okozhatja az ero kivaltotta gyorsulas.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára vaskalapos 2011.07.13. 00:41-kor.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21359)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 00:38

@Gézoo (21354):
lehet-e merőleges a sebesség és az irányát megváltoztató azaz a rá ható gyorsulás?


A gyorsulas nem a sebessegre hat, hanem a testre.
Egy test gyorsulasa lehet meroleges a test sebessegere.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21360)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 00:43

@Szilágyi András (21357): Ez a sorrend ez lett volna: 1. bizonyítod, hogy tudod, 2. megérdemled, hogy leírjam. De bizonyítottad, hogy nem tudod.

Ezért más szemszögből megkísérelem megértetni veled:

v=ds/dt a=dv/dt azaz a=dv/dt/dt*** vagyis szavakkal: az elmozdulás idő szerinti első deriváltja a sebesség, a másodrendű deriváltja a gyorsulás, a harmadrendű deriváltja a gyorsulás gyorsulása azaz a rándulás.


Ezért: Minden gyorsulás vele azonos hatásvonal menti "ds" elmozdulással jár. Enélkül a ds elmozdulás nélkül maradna az érintő egyenesén a pont mozgása.


*** a rándulást én b-vel szoktam jelölni, hogy ne legyen "bizarr" azaz a=(ds/dt)/dt és b=((ds/dt)/dt)/dt azaz
a csillaggal jelölt részen a=(dv/dt)/dt elírás helyette a=((ds/dt)/dt) alak lett volna a helyes.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gézoo 2011.07.13. 08:18-kor.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21361)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 00:44

@vaskalapos (21359): @Gézoo (21360): Tanuld meg! És szólj, ha megtanultad!

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21362)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 00:46

Nem erdemeljuk meg, hogy leird.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21363)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 00:51

@Gézoo (21360):
v=ds/dt a=dv/dt azaz a=dv/dt/dt vagyis szavakkal: az elmozdulás idő szerinti első deriváltja a sebesség, a másodrendű deriváltja a gyorsulás


akkor miert nem igy irod fel:
v=ds/dt a=dv/dt azaz a=ds/dt/dt

ez nekem bizarr:
a=dv/dt azaz a=dv/dt/dt

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21364)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 00:53

@Gézoo (21360): Vektorokról nem hallottál még?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21365)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 01:01

@Gézoo (21360):
v=ds/dt a=dv/dt azaz a=ds/dt/dt vagyis szavakkal: az elmozdulás idő szerinti első deriváltja a sebesség, a másodrendű deriváltja a gyorsulás, a harmadrendű deriváltja a gyorsulás gyorsulása azaz a rándulás.


Ha ezt elfogadjuk, akkor a kormozgas eseten nincs sebessegvaltozas.

Ugye egy egyenletes kormozgas eseten az idoegyseg alatt megtett ut mindig ugyanakkora.

Mondjuk egy 1 meter keruletu koron mozgo test, amely masodpercenkent 1 fordulatot tesz, az minden idopillanatban 1m/s sebesseggel halad.
Nincs sebessegvaltozas, ugye?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21370)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 08:27

@Szilágyi András (21364): Egymással szöget bezáró vektormennyiségek a szuperpozíció elve értelmében eredőt képeznek, valamint az eredőt alkotó vektormennyiségek egymástól függetlenek és ezáltal soha nem befolyásolják egymás nagyságát.

Ezért a kerületi sebesség és a sugár irányú sebesség alkotta eredő a kör kerületére kényszeríti a kört leíró pontot, egymástól független sebességek, egymástól független gyorsulások hozzák létre őket, egymástól független erők okozzák az egymástól független sebességeket létrehozó egymástól független gyorsulásokat.

Tehát Newton IV. törvénye értelmében az érintő irányú sebességet és a sugár irányú sebességet, két egymástól független erő okozza, azáltal, hogy az egymástól független két erő, szintén egymástól független két gyorsulást okoz.

Összefoglalva: Az érintő irányú** sebesség független a sugár irányú sebességtől, ezért egymás nagyságát nem befolyásolják.

Tanuld meg! És szólj ha érted is!

** jav: én.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Gézoo 2011.07.13. 09:04-kor.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21371)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 08:29

@vaskalapos (21365):
Gézoo írta:[21370]-ben olvasd el!


Newton IV. törvénye értelmében az érintő irányú sebességet és a sugár irányú sebességet, két egymástól független erő okozza, azáltal, hogy az egymástól független két erő, szintén egymástól független két gyorsulást okoz.

Összefoglalva: Az érintő irányú sebesség független a sugár irányú sebességtől, ezért egymás nagyságát nem befolyásolják.

Tanuld meg! És szólj ha érted is!

Avatar
tomkahaw
Hozzászólások: 214

Energia, tömeg, impulzus (21376)

HozzászólásSzerző: tomkahaw » 2011.07.13. 09:24

@Gézoo (21371):
bakker ekkora ostobaságot, egyik szavaddal ütöd a másikat. körmozgásnak nincs sugár irányú sebessége, pont ettöl leaz kör a kör, hogy a sugara nem változik. ezt tanuld meg! és szólj ha érted is.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21377)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 09:55

@tomkahaw (21376): Nos, nem. Fordítva van: Attól nem egyenes vonalú az érintő irányú sebességvektor következtében a kört író pont mozgása, mert sugár irányban folyamatosan a=dv/dt gyorsulással v=ds/dt sebességgel
eltérül az érintő egyeneséről.

Nyilván, a már az egyenestől ds távolságra eltérített pontot a gyorsulás azaz a gyorsulást okozó erő nem mozgatja tovább, ettől válik körmozgássá.

Persze, ha megtanulod és alkalmazod Newton IV. törvényét, akkor már nem érezted volna úgy, mintha a szavaim egymást "ütnék"..

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21378)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 10:16

@Gézoo (21370): Semmi gond. Akkor ennek alapján ha kérhetem a fentebbi példa számszerű megoldását. Nagyon szeretném már tudni, mennyi is az a sugárirányú sebesség.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21379)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 10:30

@Szilágyi András (21352):
Nem kérheted, addig amíg nem bizonyítottad azt, hogy tudod, hogy Newton IV. törvénye értelmében milyen erők, sebességek vannak!
Segítségül:

vK=2*R*Pi/t=62,832 m/s

F= m*vK2/R
F=m*a --> a = F/m =m*vK2/R/m

aR=vK2/R=394,7842 m/s²

Azaz az érintő egyeneséről a pontot folyamatosan aR=394,7842 m/s² gyorsulással dvR =a/2*dt sugár irányú átlagsebességgel kell eltéríteni ahhoz, hogy ne egyenesen, hanem a kört leíró (alkotó) pályán haladjon.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21380)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 10:36

@Gézoo (21379): Köszönöm. De mennyi számszerűen a sugárirányú sebesség?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21381)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 10:39

@Szilágyi András (21380): "De mennyi számszerűen a sugárirányú sebesség?" -- Mennyi legyen a dt?

Számszerűen: dvR =394,7842/2*dt= 197,392*dt [m/s]

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21382)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 10:43

@Gézoo (21381): Én ezt a dt-t nem értem. Én egy sebességet kérdeztem. Egyetlen számot várok, nem pedig egy kifejezést.

Rétike
Hozzászólások: 1151

Energia, tömeg, impulzus (21384)

HozzászólásSzerző: Rétike » 2011.07.13. 11:05

Hübér Magdolna: Fzikia 9-10.osztályok számára


37-38.oldal
Kísérlet
Lejtőről guríts le sima,vízszintes talajra acélgolyót!Állíts a golyó útjába a vízszintes talajon ferde ütközőt!(...)
Az egyenletes sebességgel eredetileg egyenes vonalban haladó test a lemezekbe ütközve körpályára kényszeríthető.Ahhoz,hogy a golyó pontosan a körpályán haladjon, az ütközőket körben hajlított acéllemezzel kell helyettesíteni.A golyó sebességének iránya ebben az esetben folyamatosan változik,a lemez állandóan erőt fejt ki a golyóra.A kör alakúra meghajlíott lemez által a golyóra kifejtett erő mindig a lemez érintőjére merőleges.Az állandó sebességgel eredetileg egyenes vonalban haladó testet körpályára kényszeríthetjük,ha a testre állandóan a kör középpontja felé mutató meghatározott nagyságú erőt gyakorlunk.Ez az erő pillanatról pillanatra megváltoztatja a test sebességének irányát.A körpályára kényszerített test tehetetlenségének megnyílvánulása az,hogy ha a körpályára kényszerítő erőt megszüntetjük,a test a kör érintőjének irányában egyenes vonalban folytatja az útját.

Newton I.törvénye alapján tudjuk,hogy egy test sebessége változatlan marad mindaddig,amíg azt egy másik test meg nem változtatja.
Az állandó fordulatszámon körbe keringő test sebességének nagysága állandó,de iránya pillanatról pillanatra változik.
Az egyenletes forgómozgást végző test körmozgást végző pontjainak kerületi sebessége mindig érintő irányú,tehát a mozgás folyamán a sebesség iránya állandóan változik.
A sebesség irányának megváltozása csak erőhatásra következhet be.

Centripetális erő
A körpályán mozgó testre ható erők eredőjének iránya a test minden helyzetében merőleges a kör érintőjére(tehát a test pillanatnyi irányára is),és a kör középpontja felé irányul,ezért centripetális erőnek nevezzük.Jele:Fcp.

Centripetális gyorsulás
Az egyenletes körmozgásnál a gyorsulásvektor a kör sugarának egyenesébe esik, és a kör középpontja felé mutat.Ezért centripetális gyorsulásnak nevezik.

4.oldal
Amit már tudnod kell
A természetben a leggyakrabban megfigyelhető jelenség a testek mozgása.(...)A természet állandó változásban van.A testek kölcsönhatnak egymásra,a változások kölcsönhatás közben jönnek létre.A testek kölcsönhatása során a testek mozgásállapota is megváltozhat: Megváltozhat a testek sebességének nagysága,mozgásának iránya vagy egyszerre mindkettő.A testek mozgásállapotának megváltozását erő okozza.
A test mozgását mindig csak egy másik testhez viszonyítva tudjuk észlelni.A környezetünkben nyugvó testek,más testekhez képest mozgást végeznek.(...)Az anyagnak lényegéből adódó tulajdonsága a mozgás.

9.oldal
A testek mozgásállapota mindig erő hatására vátozik meg.

A lejtőre helyezett golyó nem marad nyugalomban,sebességét növelve gurul le a lejtőn.
...Mozgásállapotát a nehézségi erő és a lejtő erőhatása együttesen változtatja meg.


12.oldal
Azt a mennyiséget,amely megadja,hogy mekkora a sebesség megváltozása másodpercenként,gyorsulásnak nevezzük.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21385)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 11:10

@Szilágyi András (21382): Milyen pontossággal tudsz sebességet vagy dt-t mérni?
Behelyettesíted a függvénybe: pl dt=0,001 [s]

Akkor a dt szakasz alatt a sugár irányú átlagsebesség:
dvR = 197,392*0,001= 0,197392 [m/s]

Ha például dt=0,000 001 [s] Akkor pedig a dt szakasz alatt a sugár irányú átlagsebesség:
dvR = 197,392*0,000 001= 0,000 197 392 [m/s]

Egyébként nem a konkrét nagysága, hanem a dvR/vK aránya a lényeges.

Miután dvR=a/2*dt továbbá: dvR=vK2/R/2*dt

azaz R=vK²/dvR/2 *dt

vagyis dt=1=állandó esetén:

R=vK²/dvR/2*1 a sugár a sebességek arányából adódik.

Ami egyébként nyilvánvaló abból, hogy az érintő egyenesén vK sebességgel haladó pontot dvR/2 átlagsebességgel kell eltéríteni ahhoz, hogy körpályát írhasson le..

Avatar
tomkahaw
Hozzászólások: 214

Energia, tömeg, impulzus (21387)

HozzászólásSzerző: tomkahaw » 2011.07.13. 11:19

@Gézoo (21377):

az nem zavar, hogy ha a tesnek lenne sugár irányú sebessége, akkor a középpont felé közeledne, vagy távolodna?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21388)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 11:20

@Gézoo (21385): Milyen dt? A feladatban nincsen semmiféle dt.

A dt a mérés pontossága? Akkor a képleted szerint minél pontosabban mérek, annál kisebb sebességet kapok.

Te valamilyen átlagsebességről írsz, jól értem? Én nem átlagsebességet kérdeztem. A pillanatnyi sebesség sugárirányú komponensének nagyságára vagyok kíváncsi.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21391)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 11:30

@tomkahaw (21387): Próbáld felfogni!

A test egyenes vonalú mozgást végezne a sugár irányú sebessége nélkül!

Avatar
tomkahaw
Hozzászólások: 214

Energia, tömeg, impulzus (21392)

HozzászólásSzerző: tomkahaw » 2011.07.13. 11:33

@Gézoo (21391):

hiába írod nagybetűvel, marhaság. helyes így lenne: A test egyenes vonalú mozgást végezne sugár irányú gyorsulás nélkül! próbáld felfogni.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21393)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 11:37

@Szilágyi András (21388):
Te valamilyen átlagsebességről írsz, jól értem? Én nem átlagsebességet kérdeztem. A pillanatnyi sebesség sugárirányú komponensének nagyságára vagyok kíváncsi
Oké.. Akkor talán ismerkedj meg előbb a gyorsulás és a sebesség fogalmával.

Akkor majd nem "valamilyen átlagsebesség"-ről fogsz írni.

A pillanatnyit pedig felírtam: dv/dt=394,7842 [m/s²] bizonyára nem tudtad, hogy a szemed előtt van..

Javaslom olvasd el figyelmesen minden tegnapi és mai írásomat, vagy vedd elő a fizika könyvedet.. De mindenképpen meg kell tanulnod az alapfogalmakat:
Elmozdulás idő szerinti elsőrendű deriváltja a sebesség, a másodrendű a gyorsulás, a harmadrendű a rándulás!
Amíg ezt álmodból felriasztva nem tudod, addig gyakorold, memorizáld!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21394)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 11:38

@tomkahaw (21392): Nocsak.. Honnan szalasztottak édes fiam? Hogy-hogy nem tudsz olvasni?

Avatar
tomkahaw
Hozzászólások: 214

Energia, tömeg, impulzus (21400)

HozzászólásSzerző: tomkahaw » 2011.07.13. 11:57

@Gézoo (21394):

Nocsak.. Honnan szalasztottak édes fiam? Hogy-hogy nem tudsz olvasni, írni, beszélni, számolni, hagymát aprítani és krumplit hámozni?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21402)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 12:08

@Gézoo (21393):
A pillanatnyit pedig felírtam: dv/dt=394,7842 [m/s²]

Ez, amit ideírtál, nem sebesség, hanem gyorsulás.
Én a sebességet kérdezem. A pillanatnyi sebességet.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21404)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 12:14

@Szilágyi András (21402): Nade András! Mekkora a pillanatod hossza? dt?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21413)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 13:39

@Gézoo (21385): Talaltunk egy ujabb bizarr elemet, a sebesseg meroszama attol fugg Gezoo szerint, hogy mennyi ideig merjuk?

Milyen pontossággal tudsz sebességet vagy dt-t mérni?
Behelyettesíted a függvénybe: pl dt=0,001 [s]

Akkor a dt szakasz alatt a sugár irányú átlagsebesség:
dvR = 197,392*0,001= 0,197392 [m/s]

Ha például dt=0,000 001 [s] Akkor pedig a dt szakasz alatt a sugár irányú átlagsebesség:
dvR = 197,392*0,000 001= 0,000 197 392 [m/s]



Levezetned, hogy hogyan szamoltad ezt ki? Komolyan kivancsi lennek ra. En ugy tudtam, hogy a sebesseg az ut/ido es emiatt fuggetlen a meroszama a meres idejetol. Igaz, hogy 10-szer hosszabb ido alatt tizszer hosszabb utat tesz meg test, de azt az utat tizszer nagyobb idovel osztjuk, es mindket esetben az idoegyseg alatt megtett utat fogjuk megkapni.

Ha masodpercenkent egy kort tesz meg a test a 10m sugaru, azaz 62.8 meter keruletu palyan, akkor a megtett ut
1 masodperc alatt 62.8m sebesseg 62.8m/s
0.1masodperc alatt 6.28m sebesseg 62.8m/s (6.28m/0.1s)
0.01masodperc alatt 0.628m sebesseg 62.8m/s (0.628m/0.001s)
0.001masodperc alatt 0.0628m sebesseg 62.8m/s (0.0628m/0.0001s)
es igy tovabb...
Latod a logikajat? A sebesseg fuggetlen attol, hogy mennyi ideig mered, az ut az ami valtozik.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára vaskalapos 2011.07.13. 14:09-kor.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21414)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 13:39

@Gézoo (21404): Mi??? A pillanat hossza??? A pillanatnak nincs hossza, Gézoo. Azért hívják pillanatnak. Az egy időpont.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21417)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 14:54

Azt hiszem megertettem Gezoo logikajat. ;-)

Kép

Valoszinuleg ugy kepzeli, hogy a P pont a V vektor iranyaban egyfelol eltovolodik a kor kozepetol es ugyanakkor masfelol ugyanannyival kozeledik is hozza. Az a kozeledes, ami a V vektor iranyu mozgas es a korpalya kozotti tavolsag megtetelehez kell, az a sugariranyu sebesseg.
Azert hozza allandoan a szuperpoziciot (ami ugyan nem sebessegekre vonatkozik, hanem erokre, csak o alkalmazza a sebessegre), szerinte van egy a korpalyatol tavolodo es egy azzal megegyezo meteku a korpalyahoz visszatero komponense a mozgasnak.
Minel hoszabb ideig menne a test V iranyba, annal hosszabb ut kell(ene) a korpalyahoz valo visszatereshez.

Vegul is van benne logika. Ugy tekinti a kormozgast, mintha egy furesztarcsa elen haladna a test.
Kép
Es ezt a fajta utat teszi meg a test, mintha ennek a furesznek a keruleten haladna az oramutato jarasaval ellentetes iranyban. Vegul is igaz, hogy igy is ki lehet szamolni a kormozgast, erre konnyu programot irni, tetszolegesen kicsi lepesekkel egeszen jo kozeliteset kapjuk a kornek.

Mernoki, naiv alkalazott mernoki logika (az igazi mernokoktol bocsanatot kerek).
Csak epp hamis logika. A korpalyan halado test nem ter le a korpalyarol ezert nem is kell visszaterjen ra.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (21420)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 15:22

@Gézoo (21391):
A test egyenes vonalú mozgást végezne a sugár irányú sebessége nélkül!

Jaja, azt is végez, minden pontban egyenesvonalú mozgást. Csak minden pontban másfelé mutat ezen egyenes iránya, ezért gyorsul, és összességében körpályát ír le.
Hogy tudtál te leérettségizni? Vagy még előtte állsz?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21422)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 15:26

@vaskalapos (21413):
En ugy tudtam, hogy a sebesseg az ut/ido es emiatt fuggetlen a meroszama a meres idejetol.
A gyorsulás alatt? Amikor az idő függvényében növekszik az időegység alatt megtett út, azaz a sebesség?
Vagy már elfelejtetted, hogy a sugár irányban az érintő egyeneséről, a kör kerületére gyorsulással kényszerítjük a pont mozgását?

"Azert hozza allandoan a szuperpoziciot (ami ugyan nem sebessegekre vonatkozik, hanem erokre, csak o alkalmazza a sebessegre),"

Sokat segítene ha tudnád!, Hogy minden eredőre vonatkozik a szuperpozíció elve.

(Az igaz, hogy Newton kezdetben csak az erők eredőjére írta fel, majd először minden erőből származtatott vektoriális mennyiségre levezették. Majd matematikai evidenciája miatt minden vektor eredőre. Arra már nem emlékszem, hogy melyik matematikus bizonyította.. Utána lehetne nézni a könyvtárban.. vagy esetleg a neten is.)

A kőrt az egyenes vonalú mozgásból származtatva, valóban úgy is értelmezhető, hogy előbb távolodik, majd a gyorsulással ébredő sebességgel közeledik..

De mégsem. Mert egyidejű a két folyamat, mindkét sebesség egy időbeli haladást okoz. Ezért nem zeg-zug, hanem folyamatosan ezért az eredő pálya "simulókört" alkot.

Ezért a pálya alakja a két sebesség eredője és nem letér és visszatér, hanem folyamatosan a simulókörön halad a pont.

A letérés-visszatérés folyamatának jelzése azt feltételezi, hogy felváltva leáll az egyik, majd a másik irányú mozgás.
Ez pedig nyilvánvalóan azt feltételezni, hogy érintő irányú sebességet is és a sugár irányú sebességet is periodikusan hozzuk létre a gyorsulásokkal..

Miután nincs érintő irányú erőhatás, ezért nem lehet érintő irányú gyorsulás-pár sem. Sőt! Még a sugár irányú gyorsulás is folyamatosan egy irányú, azaz a fűrészlap alakú mozgáshoz, két pár, páronként felváltva "üzemelő" erőt- és ezzel gyorsulást kellene alkalmazni.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21423)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 15:27

@Szilágyi András (21414): Időpont? Akkor miért pillanatot írtál?
Na jó, nem tudtad.. Rendben. Melyik időpontban érdekel a sebesség?

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (21425)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 15:34

Gézoo világában Achilles nem éri utol a teknősbékát. A deriválás játék a betűkkel, végtelen kis mennyiségek nincsenek, a matematika hazudik.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21427)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 15:39

@Gézoo (21423): Bármely t időpontban.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21428)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 15:40

@Gézoo (21423):

Melyik időpontban érdekel a sebesség?

t=0
t=1
t=10 masodperc idopontokban

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21430)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 15:41

@Szilágyi András (21427):
Bármely t időpontban.


Az tul bonyolult neki. ;-)

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21431)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 15:43

@mimindannyian (21420): Eléggé nehéz a felfogásod. Egy gyorsulás csak a vele azonos hatásvonalú sebességet változtatja meg.
Ha szöget zár be akkor a gyorsulás felbontható a szuperpozíció elve alapján a sebesség hatásvonalába és arra tetszőleges szögbe ható komponensekre.
A sebesség hatásvonalába eső gyorsulás komponens képes módosítani a sebesség nagyságát, de irányát nem.
A merőleges irányú gyorsulásnak nincs a sebesség hatásvonalára eső komponense, ezért sem a nagyságát sem az irányát nem változtathatja meg.

A test mozgását a szuperpozíció elve alapján, a rá ható erők okozta gyorsulások egymástól függetlenül határozzák meg az egymástól függetlenül létrehozott sebességkomponenseikkel,
olyan módon, hogy a sebesség komponensek eredője a test sebességének eredője.

Tehát a test eredő sebességének irányát a sebességkomponensek egymástól függetlenül, külön-külön hatva, hozzák létre.

Példa a világűrben, mindentől távol egy testre rakétát kapcsolunk és ezzel létrehozzuk a test A irányú sebességét, majd kikapcsoljuk a rakétát és áttesszük a test egy másik tetszőleges pontjára és létrehozzuk a B irányú sebességét, majd egy újabb ponton bekapcsolva a C irányú sebességét.

A test sebességvektorainak eredője irányában fog mozogni. Ezért, ha a B sebességvektor képzésével ellentétes oldalon létrehozunk egy D sebességvektort, amely egyenlő hatásvonalú, nagyságú de ellentétes irányú mint a B vektor volt, akkor a B-D=0 eredményeként a test eredő sebességvektorát az AxC vektori összeg fogja adni.
Ha ezek után akár a C akár az A sebességvektorral azonos hatásvonalon, azonos nagyságú, de ellentétes irányú sebességvektort hozunk létre E jellel, akkor ha A-E=0 esetében az eredő C, C-E=0 esetében pedig az eredő az A vektorral azonos nagyságú, hatásvonalú és irányú lesz.


Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21433)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 15:44

@Szilágyi András (21427): jaaaa, bármely időpontban, akkor 2 m/s.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Energia, tömeg, impulzus (21434)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 15:44

@Gézoo (21422):
En ugy tudtam, hogy a sebesseg az ut/ido es emiatt fuggetlen a meroszama a meres idejetol.
A gyorsulás alatt? Amikor az idő függvényében növekszik az időegység alatt megtett út, azaz a sebesség?


A kormozgas soran egyre no az idoegyseg alatt megtett ut? Egyre tobb utat tesz meg a test idoegyseg alatt?
A kiindulasi peldaban 1 masodperc alatt tett meg egy kort.
Szerinted 2 masodperc alatt hany kort tesz meg?

Avatar
Tamási Jocó
Hozzászólások: 512
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21435)

HozzászólásSzerző: Tamási Jocó » 2011.07.13. 15:53

@Gézoo (21432): Ne rendezkedj. Az az én hatásköröm.
Köszönöm.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21436)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 15:53

@Gézoo (21433): Tehát minden időpontban 2 m/s a sugárirányú sebesség? Érdekes. Ez hogy jött ki?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21437)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 15:54

@vaskalapos (21428):
"A kormozgas soran egyre no az idoegyseg alatt megtett ut? Egyre tobb utat tesz meg a test idoegyseg alatt?
A kiindulasi peldaban 1 masodperc alatt tett meg egy kort.
Szerinted 2 masodperc alatt hany kort tesz meg?"
Ezt tudnod kellene, ennyi magyarázat után.

Na jó, ellenőrző kérdés:

R=10 m és f=1 Hz valamint D=2*R=20 m

Akkor mennyi idő alatt ér át a sugár irányú gyorsulással, valamint mekkora sugár irányú sebességgel ér át a pont a D átmérő túlsó végére?

(Súgok kb.: t=0,5 s --> átlagsebesség/t ~ 197,4/0,5 ~ 20 m ( ,miután a gyorsulás négyzetes időfüggvényű.. azaz végsebesség/2 # átlagsebesség. ))

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21438)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 15:56

@Tamási Jocó (21435): Ó, ennek igazán örülök! Akkor gondolom, hogy a topic offolók a sértő, személyeskedő kifejezéseket írogatók ezentúl nem folytathatják tevékenységüket..
Nagyon nagy örömmel látom, hogy erre jársz!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus (21439)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 15:56

@Gézoo (21433):
jaaaa, bármely időpontban, akkor 2 m/s.

Tehát, ha elengedjük a testet, értsd megszűnik a gyorsulás, akkor nem érintő irányban fog tovább mozogni, hiszen a sebességének volt sugárirányú komponense. Otthon ellenőrizd, és gyere vissza bocsánatot kérni.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21440)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 15:59

@Szilágyi András (21436): Nem minden időpontban, hanem csak a "bármely időpontban, akkor 2 m/s.", mert én azt a bármely időpontot választottam, amikor éppen 2 m/s.

Minden időpontban :D nem is lehet pont 2 m/s a sebesség, miután folyamatos 380 m/s² gyorsulás hozza létre a sebesség megváltozását. Ezért minden időpontban más és más a pillanatnyi sebesség is..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Energia, tömeg, impulzus (21441)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.13. 16:02

@mimindannyian (21439): A kerületi sebesség és az érintő irányú sebesség közel azonos nagyságú.
A zsinór elengedésekor, csak a sugár irányú gyorsulás és ezzel a sugár irányú sebesség változtatás szűnik meg, az érintő irányú sebességet nem érinti a zsinór elengedése..

Természetes módon a test folytatja az érintő irányú sebességével az egyenes vonalú mozgását.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus (21445)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.07.13. 16:08

@Gézoo (21440): Ühüm. Tehát a pillanatnyi sugárirányú sebesség szerinted folyamatosan növekszik. Pl. t=1000 s időpontban mennyi? 197392 m/s? Ez igen szép sebesség.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég