Relativitáselmélet logikus alapon?

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (21412)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 13:23

@bajai (21373):
Úgy tűnik egy második fényjel kiküldésével a beállítás korrigálható. Így nem szükséges oda-vissza, de egy fényjel nem elég a két óra szinkronizálásához.

Minek a második fényjel? És ki küldi, mikor és merre? Miért kéne korrigálni a beállítást? Elsőre nem tudod az órát beállítani? Akkor lehet, hogy másodikra se? Lehet, hogy mérni sem tudunk, csak úszunk a megismerhetetlen univerzum kísérteties haláltusájában??

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21415)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.13. 13:57

@mimindannyian (21412):
ismerem a fény terjedési sebességét vákuumban

Honnan ismered? A sebesség alapvetőbb fogalom mint az idő?

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (21419)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 15:14

@bajai (21415):
Honnan ismered? A sebesség alapvetőbb fogalom mint az idő?

Most ez a filozofálás mennyiben rengeti meg az órák szinkronizálásának lehetőségét? Már megint kibúvókat keresel. Nehogy egyről a kettőre jussunk ám!!

Mondjuk onnan ismerem, hogy megmértem.

Ha a problémád esetleg akörül van, hogy a mozgás és az idő egymástól elválaszthatatlan fogalmak, akkor irány a filozófia topic, ahol el lehet időzni afelett, hogy az egymás nélküli meglenni nem képes fogalmak igazából egyvalamit takarnak, vagy valóban létezhetnek a világon olyan valamik, melyek bár különböző dolgok, de mégis csak egyszerre léteznek. Ajánlom figyelmedbe, hogy reláció nem csak alá-fölérendelő van, hanem mellérendelő is. Vajon a jó létezhet rossz nélkül? És melyik az alapvetőbb?... Én meg tudom érteni, ha a világ egészében felfoghatatlan mibenléte kapcsán a specrelnél telt be számodra a pohár, de akkor beszéljünk a világról, filozófiai vonatkozásokban, nem kell ehhez még klasszikus fizika se.

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21444)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.13. 16:05

@mimindannyian (21419):
Mondjuk onnan ismerem, hogy megmértem.


Jó válasz. :)
Tekintve, hogy még nincsenek szinkronizált óráink úgy gondolom, hogy a mérés a következőképpen történt:

Egy órától kibocsátottál egy fényjelet, ami egy adott távolságról visszajött. Az eltelt időt mérted.
Ekkor már célszerűen az adott távolságban lévő órát is beállítottad (szinkronizáltad) és egyben c megválasztásával a távolságmérést is definiáltad.

Húúú! Már megint mit értettem félre????

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (21447)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 16:12

@bajai (21444):
Húúú! Már megint mit értettem félre????
Mindent.

Most előbb találd ki, mibe kötsz bele, a szinkronizálásba, vagy szerinted nem lehet sebességet mérni rögzített távolság és időegységre alapulva?

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21457)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.13. 18:00

mimindannyian és az órák szinkronizációja:
mimindannyian írta:rakjunk a koordinátarendszerünk minden pontjára órákat, tüntessünk ki egyet, és szinkronizáljuk ahhoz az összes többit úgy, hogy fényjelet indítunk a kitüntetettből egy adott t időpillanatban, és minden más órát állítsunk t+l/c-re, amikor odaér a fényjel (l=az adott óra és a kitüntetett távolsága, c-t nem árulom el).

mimindannyian írta:Szépen colstokkal leméred a távolságokat, ott még nem mozog semmi.
Pl. a referencia órától 1 fénymásodperc távolságban lévő órát épp 1 másodpercre kell majd állítani, ha megjön a fényjel (ha a referencia óra nulla másodpercen állt a kibocsátáskor).

mimindannyian írta:úgy értem, hogy ismerem a fény terjedési sebességét vákuumban, és ebből ki tudom számolni, mennyi utat tesz meg egy másodperc alatt, majd ezt elnevezem fénymásodpercnek.

a fény terjedési sebességét vákuumban
mimindannyian írta:Mondjuk onnan ismerem, hogy megmértem.

mimindannyian írta:lehet sebességet mérni rögzített távolság és időegységre alapulva

Remélem jól foglaltam össze: nem hagytam ki semmi lényegeset, és nem raktam hozzá semmi feleslegeset.

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Relativitáselmélet logikus alapon? (21463)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.07.13. 19:05

A fénysebsebég kiméréséhez nem szükséges óra. Szinkronizált óra meg végképp nem kell.

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21465)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.13. 19:24

@Gábor (21463):
A fénysebesség kiméréséhez nem szükséges óra. Szinkronizált óra meg végképp nem kell.

Lássuk! Fejtsd ki!

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Relativitáselmélet logikus alapon? (21466)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.07.13. 19:28

@bajai (21465): Egyértelműben fogalmaz ha lehet kérnem. Mit fejtsek ki neked?

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Relativitáselmélet logikus alapon? (21467)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.07.13. 19:33

Egy mikrohullámú sütő és néhány tábla csoki kell ahhoz, hogy otthon is meg tudjuk mérni a fény hullámterjedési sebességét: Oktatófilm

:D

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Relativitáselmélet logikus alapon? (21468)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 19:39

@Gábor (21467):

Nagyon jo.
De a mikrosuto frekvenciajanak a megallapitasahoz csak kellett ora, nem? ;-)

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Relativitáselmélet logikus alapon? (21469)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.07.13. 19:50

@vaskalapos (21468): Metronóm nem jó? :D

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21470)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.13. 19:56

@Gábor (21466):
Egyértelműben fogalmaz ha lehet kérnem. Mit fejtsek ki neked?

Jaj, bocs elfelejtettem, hogy te vagy az óvódás.
Légyszíves fejsd ki itt a fórumon (tehát nem csak nekem), hogy mit mit értessz az alatt, hogy a fénysebesség kiméréséhez nem szükséges óra. Ha óra alatt nem a vekkert érted, vagy egy metronómot, hanem azt az absztrakt órát amiről éppen itt a fórumon beszélgetünk, akkor légyszíves konkretizáld is a mérési eljárást, azaz írd le, hogy hogyan kell elvégezni a mérést.
Kösz!


Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Relativitáselmélet logikus alapon? (21474)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.07.13. 20:19

@bajai (21470): A mirkó-csoki mérésnél láttad, hogy közvetlenül használtak órát, vagy szinkronizált órát? Közvetve valóban kell 1 darab időmérő szerkezet - nevezzük órának - de szinkronizált óra nem kell, mert úgy láttam ez volt te nagy fő problémád. A kérdésem már csak annyi, egy darab órával mi a bajod? Ja igen, óra alatt én egyrészt a vekkert értem, vagy az atomórát, karórát, digitális órát, stb. illetve az órát mint mértékegységet. Semmiféle absztrakt órát nem fantáziáltam még, vagyis egyszer, de az nem ide tartozik... :D

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (21475)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 20:21

@bajai (21457):
rendben, mondjuk oké. Az eddigi kérdéseidre ezeket válaszoltam. De végre mutathatnál valami vitaszerű megnyilvánulást ne csak minden mondatra rákérdezve fárassz. Vagy az a bizonyításod lényege, hogy tudsz-e addig miérteket kérdezni, amíg feladom? Mert akkor megállhatunk, nyertél, nem vállalom egy túlkoros csecsemő tudományba való beavatását.

A fénysebesség mérésének is utánanézel, ha akarsz, minek itt civódni rajta? Itt van több módszer is, pl. a fogaskerekes elég ügyes:
http://en.wikipedia.org/wiki/Speed_of_light#Measurement

Mondd, hol a hiba a fizikai világképünkben? Szeretnék már meghökkenni!

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Relativitáselmélet logikus alapon? (21476)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.07.13. 20:22

@vaskalapos (21472): De az is óra, vicceltem na! :D Igazad van, tényleg nem gondoltam a mikró frekvenciájára...

Avatar
Caspi
Hozzászólások: 860

Relativitáselmélet logikus alapon? (21477)

HozzászólásSzerző: Caspi » 2011.07.13. 20:33

@mimindannyian (21475):
Mondd, hol a hiba a fizikai világképünkben? Szeretnék már meghökkenni!

Mármint kinek a fizikai világképére gondolsz?
Ha meghökkentőre vágysz, ott van mindjárt Gézoo-é... :geek:

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (21479)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 20:43

@Caspi (21477):
köszi :)... Gézoo csak atekintetben lep meg, hogy mennyire oktondi és emellett kitartóan tudja védeni valaki a téves okoskodásait, mindeközben folyamatos önértékelési problémákról hírt adva.

Bajaival a szkeptikus blogról keveredtünk ide. Ott le lett intve a parttalan vita, mert nem az adott témáról szólt. Ezért nagy hévvel bejelentette bajai, hogy majd itt előadja a dolgot. Dióhéjban annyi, amit már írtam, szerinte az időmérési technikáink rosszak, ezért vannak relativisztikus paradoxonok. Ha másképp mérnénk/definiálnánk az időt, minden pofon egyszerű lenne. Erre várunk mióta. Komolyan szívesen látnék már egy zsenit, aki rámutat, hogy az utóbbi 100-200 év fizikusai mind tévúton jártak :).

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Relativitáselmélet logikus alapon? (21481)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 20:48

Mivel a sebesseg az idoegyseg alatt megtett ut, a sebesseg megallapitasahoz szukseges tavolsagot es idot merni.
Barmivel, es barhogyan.
A hosszmertek lehet a kiraly labanak, vagy a kiralyno karjanak a hossza, az ido meg lehet barmilyen periodikus, vagy megismetelheto dolog, jelenseg (pl. egy gyertya elegesenek az ideje, lelegzetvetel, szivveres, napfelkeltek sora, inga, egy kavics leesesenek az ideje stb.-stb)

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Tartózkodási hely: Finnország

Relativitáselmélet logikus alapon? (21482)

HozzászólásSzerző: Gábor » 2011.07.13. 21:06

@Gábor (21463): Javítanám ezt a hozzáaszólásomat. Egy darab időmérő szerkezet (óra) mindenképpen szükséges a fénysebesség megméréséhez, viszont nem tudom mi a baj ezzel a fizikailag megfogható órával?

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Relativitáselmélet logikus alapon? (21483)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.07.13. 21:23

@vaskalapos (21481):

Elegendő ha a megtett út és a sebesség hányadosaként definiálod.
Ha távolság és sebességfogalmat szeretnénk magyarázni,az idő elengedhetetlen feltétel.
Egyszerűen nem lehet megkerülni.
bajai nemes egyszerűséggel egy dimenziót próbál eltüntetni.

Szép feladat!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (21484)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 21:32

@Gábor (21482):
Szerintem semmi. Szerintem épp az lenne logikailag igen gyanús, ha a sebességet úgy tudnánk mérni, hogy eközben fittyet hánynánk az idő fogalmára.
Bajainak ott vannak a bajai :D há-há, hogy vajon nem körkörösek-e a definícióink, és emiatt jeletéstelenek? Mi az idő? Változások mérésére bevezetett mennyiség. Mi a változás? Az idő múlásának megtapasztalása. Nincs tehát se idő, se változás, kamu ez a mátrix, amiben élünk. Stb. De szerintem bajainak csak egy pár görög filozófiai szemelvény hiányzik az életéből, pl. a zénon paradoxonok:
egy repülő nyílvesszőt kell elképzelnünk. Bármely időpillanatban a nyíl a levegő egy ismert pontján tartózkodik. Ha ennek a pillanatnak nincs időbeli kiterjedése, akkor a nyílnak „nincs ideje”, hogy elmozduljon, tehát nyugalomban kell, hogy legyen. Hasonló logikával belátható, hogy az ezt követő pillanatokban is nyugalomban van. Mivel ez az idő bármelyik pillanatára igazolható, a nyílvessző egyáltalán nem mozoghat: a mozgása csak illúzió. -> wiki

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21491)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.13. 23:08

Na talán a következőt elfogadjátok:
Ha a tér egy A pontjában egy óra van, az A pontban tartózkodó megfigyelő az események időpontját az A pont közvetlen
környezetében úgy határozhatja meg, hogy megkeresi az ezen eseménynek megfelelő óramutatóállásokat. Ha a tér B pontjában is
van egy óra -tegyük hozzá "pontosan ugyanolyan óra, mint az A pontban"-,az események időpontját a B pont közvetlen
környezetében a B pontban tartózkodó megfigyelő szintén értékelheti. További megállapodás hiányában azonban nem lehet az A
pontbeli esemény és a B pontbeli esemény időpontját összehasonlítani. Eddig csak az "A pontbeli időt" és a "B pontbeli
időt" definiáltuk, az A-ra és B-re egyaránt érvényes közös "időt" még nem. Az utóbbi időt úgy definiálhatjuk, hogy
definíciószerűen megállapodunk abban, hogy az "idő", amelyre a fénynek szüksége van ahhoz, hogy az A pontból a B pontba
jusson. egyenlő azzal az "idővel", amelyre szüksége van ahhoz, hogy az B pontból a A pontba jusson. Tegyük fel ugyanis,
hogy a fénysugár az "A pontbeli" tA időpontban elindul A-ból B felé, onnan a "B pontbeli" tB időpontban A felé
visszaverődik, és az "A pontbeli" t'A időpontban érkezik A-ba vissza. A két óra definíciószerűen szinkronban jár, ha érvényes:
tB-tA=t'A-tB.
Felteszük, hogy a szinkronizáció e definíciója ellentmondásmentesen lehetséges, mégpedig tetszőlegesen nagy számú pontra,
úgyhogy az alábbi összefüggések általánosan érvényesek:
1. Ha a B óra szinkronban jár az A órával, az A óra is szinkronban jár az B órával.
2 Ha az A óra mind a B, mind a C órával szinkronban jár, a B és C órák is szinkronban járnak egymással.
Tehát bizonyos (elképzelt) fizikai tapasztalat alapján megállapodunk abban, hogy mit értünk szinkronban járó, különböző
helyeken lévő, nyugalmi állapotú órákon, s ezáltal nyilvánvalóan megkaptuk az "egyidejűség" és az "idő" fogalmának
definícióját. Valamely esemény "időpontja" az esemény helyén található, nyugvó állapotú óra által mutatott idő, amely egy
bizonyos nyugvó állapotú órával, mégpedig minden időmeghatároznál ugyanazzal az órával szinkronban jár. A tapasztalatnak
megfelelően abban is megállapodunk, hogy az alábbi mennyiség:
2*|AB|/(t'A-tA)=V
egyetemes állandó (a fény sebessége légüres térben). Fontos dolog, hogy az időt nyugvórendszerben, nyugvó órák segítségével
definiáltuk. Az így definiált időt, mivel nyugvó rendszerhez tartozik, a "nyugvó rendszer idejének" nevezzük.

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21492)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.13. 23:14

@mimindannyian (21475):
rendben, mondjuk oké.

Tehát akkor ezt lezárhatjuk, azzal, hogy én azt állítom, hogy tévedsz, így nem lehet bevezetni az idő fogalmát.
Te azt mondod, hogy tévedek, mert amit írtál az úgy jó.
Aki akarja majd eldönti tudása és hajlama szerint.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (21496)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.13. 23:44

@bajai (21492):
rendben, mondjuk oké.

Tehát akkor ezt lezárhatjuk, azzal, hogy én azt állítom, hogy tévedsz, így nem lehet bevezetni az idő fogalmát.
Te azt mondod, hogy tévedek, mert amit írtál az úgy jó.
Aki akarja majd eldönti tudása és hajlama szerint.

Miről beszélsz? Miért kéne visszaverődnie a fénysugárnak? Hogy ellenőrizd közben a tér izotrópiáját?

Mondd meg, miért hibás az, ha egy fényjellel szinkronizáljuk az összes órát! Mi lesz a hiba egy így beállított rendszerben?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Relativitáselmélet logikus alapon? (21497)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.13. 23:55

@mimindannyian (21496):
Miért kéne visszaverődnie a fénysugárnak? ...
Mondd meg, miért hibás az, ha egy fényjellel szinkronizáljuk az összes órát!


Szerintem a ket megkozelites mas celt szolgal.
- ha egy fényjellel szinkronizáljuk az összes órát azzal elvegezzuk a szinkronizalast
- a visszaverodeses "két óra szinkronban jár, ha érvényes: tB-tA=t'A-tB" nem alkalmas arra, hogy szinkronizalja az orakat, ellenben alkalmas arra, hogy ellenorizzuk a szinkronban jarast

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21498)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.14. 00:02

@mimindannyian (21496):
Az előbbi szájbarágós leírásodban ugyanazt mondtad el

Akkor idéznék belőle:
a fénysugár az "A pontbeli" tA időpontban elindul A-ból B felé, onnan a "B pontbeli" tB időpontban A felé
visszaverődik, és az "A pontbeli" t'A időpontban érkezik A-ba vissza

Tehát itt a szinkronizációhoz oda-vissza fényjel kell.
Azt mondtad, kell egy második fénysugár a szinkronizáláshoz. Kérdeztem, hogy miért kell, mire hol, kinek? Nem válaszoltál.

Például ez a hosszabb leírás volt a válaszom. Próbáld meg a te értelmezésedet így részletezni. Szerintem rájössz, hogy hol tévedtél. Én korábban ott tévedtem, hogy egy pillanatig azt hittem, hogy nem kell oda-vissza jel, hanem elég egy későbbi azonos irányú. Bár csodálkoztam rajta, de sajnos ezt le is írtam. Csak most, hogy második variációként le szerettem volna felvetni, jöttem rá, hogy tévedés. Többek között ezért célszerű részletezni valamit. Közben rájöhetsz, hogy nem úgy , vagy nem pontosan úgy van.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Relativitáselmélet logikus alapon? (21500)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.14. 00:10

@bajai (21498):
a fénysugár az "A pontbeli" tA időpontban elindul A-ból B felé, onnan a "B pontbeli" tB időpontban A felé
visszaverődik, és az "A pontbeli" t'A időpontban érkezik A-ba vissza

Tehát itt a szinkronizációhoz oda-vissza fényjel kell.


Miert?
1. elinditod A orat. Ketyeg.
2. feny indul B-be, erkezeskor indul B ora, Ketyeg.
Tudjuk, hogy B annyival kesik A-hoz kepest, amennyi a feny terjedesi ideje A_ kozt. Ennyivel eloreallitjuk B orat.
Szinkronban vannak.

3. mit kell meg beallitanod, mire hasznalod a visszatero fenyt A-ban?

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21501)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.14. 00:15

@vaskalapos (21497):
- ha egy fényjellel szinkronizáljuk az összes órát azzal elvegezzuk a szinkronizalast

Egy fényjellel is szinkronizálhatsz órákat, de nem az első alkalommal a rendszer felépítésekor.
a visszaverodeses "két óra szinkronban jár, ha érvényes: tB-tA=t'A-tB" nem alkalmas arra, hogy szinkronizalja az orakat, ellenben alkalmas arra, hogy ellenorizzuk a szinkronban jarast

Tévedsz az alapszinkronizáció csak így lehetséges.
Később mindkét módszer alkalmas az ellenőrzésre és a szinkronizációra is.
Az oda-vissza fényjelek előnye, hogy nincs szükség a távolság mérésére.
2. feny indul B-be, erkezeskor indul B ora, Ketyeg.
Tudjuk, hogy B annyival kesik A-hoz kepest, amennyi a feny terjedesi ideje A_ kozt. Ennyivel eloreallitjuk B orat.
Szinkronban vannak.

Hiába tudjuk, hogy a késés a a fény terjedesi ideje, nem tudjuk előre állítani a B órát, mert nem tudjuk, hogy mennyi az annyi.
Amíg nem szinkronizáltad az órákat nem tudod mérni a fénysebességet.

mimindannyian írta: Miért kéne visszaverődnie a fénysugárnak? ...
Mondd meg, miért hibás az, ha egy fényjellel szinkronizáljuk az összes órát!

Nem ez a helyes eljárás, hanem az, ha pontosan leírod, hogy hogyan csinálod.
Ezután már jogos a kérdés.
A hiba ott van, hogy amíg nem szinkronizáltad az órákat nem tudod mérni a fénysebességet.

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21502)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.14. 00:27

@mimindannyian (21496):
Miről beszélsz? Miért kéne visszaverődnie a fénysugárnak? Hogy ellenőrizd közben a tér izotrópiáját?

Igen ez a mélyebb oka annak, hogy oda-vissza jel kell. Pontosabban az, hogy olyan rendszert kívánunk felépíteni, amelyben leírva a fény izotróp terjed.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (21503)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.14. 00:38

@bajai (21501):
A hiba ott van, hogy amíg nem szinkronizáltad az órákat nem tudod mérni a fénysebességet.

Nem, a fénysebesség méréséhez nem kellenek szinkronizált órák. Egy tükör jó szolgálatot tesz, mint a te szinkronizálási módszeredben is.

Egy fényjellel is szinkronizálhatsz órákat, de nem az első alkalommal a rendszer felépítésekor.

Tehát elfogadtad, hogy szinkronizálhatsz. És mi az, hogy a "rendszer felépítése"? Először felépítjük, ahogy világosan leírtam, mérőrudakkal, órák elhelyezésével, aztán szinkronizáljuk őket. Elképesztően kusza a hozzáállásod.
Az oda-vissza fényjelek előnye, hogy nincs szükség a távolság mérésére.


Tehát szerinted az egyszerűbb, hogy B úgy állítja be az óráját, hogy A-ból jövő fényt visszatükrözi, A meg tudja ezután mondani, hogy mennyi t'A-tA, ezt az információt eljuttatja B-nek, B pedig azt mondja, hogy tB-tA=t'A-tB-nek kell megfjeleljek, ezért tB=(t'A - tA)/2 -re kellett volna beállítanom az órámat, amikor a fény itt volt, jaj, azóta eltelt egy kis idő, szóval majd picit többre állítom. LOL
Ezerszer egyszerűbb, ha előre tudja, hogy mennyire kell állítania, amikor odaér a fény és kész. Nincs visszatükrözés, és nincs kommunkáció A-val. Szerencsétlen A végtelen irányból kapja a jeleket és minddel beszélgetnie kell :(
De tökmindegy!!! Lényeg, hogy szinkronizálni tudtuk őket végre. Dehát ez dedó. Úgy kezdted, hogy te itt már átlátod a dolgokat, mondod a frankót. Közben meg kiderül, hogy egyetlen specrel könyv bevezetőjét sem olvastad el, hiszen akkor ezt rég tudnád. Hihetetlen...

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (21504)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.14. 00:41

@bajai (21502):
Miről beszélsz? Miért kéne visszaverődnie a fénysugárnak? Hogy ellenőrizd közben a tér izotrópiáját?
Igen ez a mélyebb oka annak, hogy oda-vissza jel kell. Pontosabban az, hogy olyan rendszert kívánunk felépíteni, amelyben leírva a fény izotróp terjed.

Ezt már rég feltettük. Ha nem lenne izotróp, akkor az egésznek semmi értelme. Előbb csekkoljuk le az izotrópiát, mondjuk kérjük erre meg Michelsonékat, aztán, ha oké az eredmény, akkor használjuk fel. Minek egybekuszálni mindent, hogy több félreértés keletkezhessen?

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21505)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.14. 00:45

@mimindannyian (21503):
Nem, a fénysebesség méréséhez nem kellenek szinkronizált órák. Egy tükör jó szolgálatot tesz, mint a te szinkronizálási módszeredben is.

Na akkor közös nevezőre jutottunk, mégiscsak kell oda-vissza fényjel. Enélkül nem ússzuk meg. És valóban: Einstein is ezt az eljárást alkalmazta az általam idézett részben. ;)

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (21506)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.14. 00:53

@bajai (21505):
Nem kell, de lehet úgy is csinálni. Na, majd visszajövök, ha van valami érdemi téma, mert az valahogy nekem nem jön be, ha olyan kérdésekre kell válaszolgatni, amire a választ bárhol meg lehet találni.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Relativitáselmélet logikus alapon? (21507)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.07.14. 00:57

@mimindannyian (21506): Egyetertek, ez csak idopazarlas, 8 oldalnyi hozzaszolas es meg csak egy relativitaselmelettel foglalkozo ismeretterjeszto konyv elso oldalanal tart a topik.

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (21508)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.07.14. 06:46

@vaskalapos (21507):
Néhány állítás, amiben nem értünk egyet:
-----------------------------------------------
Összefoglalva: a fényaxióma azt fejezi ki, hogy lehet a ph-kra izotróp rendszert létrehozni.
Ha a ph-k valódi fotonok, akkor a véges terjedési sebességből, és egyetlen mérési rendszerbeli izotrópiából következik, hogy teljesíti a fényaxiómát, nála kisebb sebességű megfigyelők esetén. Az utóbbi nem nagy megkötés, hiszen nem ismerünk a fénynél gyorsabban terjedő hatást.
Következmény: A fényaxióma összhangban van a klasszikus nem relativisztikus világképpel.

Állításomat pontosítva: ez az axióma egy megkötés a különböző megfigyelők mérési rendszerei közötti áttérés formájára.

Kiválaszt egy csoportot, amelyre az axióma teljesülhet. Ebben a csoportban (mint később majd kiderül) egymáshoz képest állandó, c-nél kisebb sebességgel mozgó objektumok találhatóak.

Tegyük fel, hogy egy fizikai jelenséget az x1,x2,.....,xn paraméterekkel írunk le, koordinátázunk.
(Például ponthalmaz a mechanikában: t,xi,yi,zi,pi,pi' -idő, i-edik pont koordinátái, impulzusa és annak időderiváltja.)
Ugyanezt a jelenséget leírhatjuk más mondjuk y1,y2,...,yn paraméterekkel is. Az egyik leírás paramétereit megkaphatjuk a másikéból valamilyen koordinátatranszformációval.
Értelmes az a kérdés, hogy melyek azok a leírások, amelyekre bizonyos előírások teljesülnek. Például a leírás csak az x,y,z helykoordinátákat tartalmazza és keressük azon koordinátarendszereket, amelyekben bármely
két pont távolsága az eredeti rendszer távolságaival egyenlő (elforgatás, eltolás,tükrözés).
Ha egy t,x,y,z koordinátajú rendszerben egy hatás minden irányban egyenletesen terjed, felhetjük a kérdést, hogy milyen más
rendszerekben terjed ugyanígy. E feladat pusztán matematikai. (Tudjuk, hogy a matematikai megoldás a Lorentz-transzformációkhoz vezet.)

A fényaxióma szerint minden m rendszerében létezik olyan c, hogy a ph-k c sebességgel terjednek,euklidészi távolság definíció esetén.
(A fényaxióma ennél annyival több, hogy megköveteli, hogy bármely két ponton halad át ph, ha ez c sebességgel lehetséges. )

Ez teljesen eltér a jegyzet interpretációjától.


Definiáljuk a hatást a következőképpen (a jegyzetben ilyet nem láttam):
evm(p) hatással lehet evm(q)-ra, ha van olyan ph és t, hogy pt<=t<=qt és ph trajektóriája a q és a p'=(t,ps) pontokat tartalmazza.
-

Javasolt axióma:
AxTime (időxióma):
Ha evm(p) hatással van evm(q)-ra, akkor minden iob esetén pt<=qt. Ha evm(p) és evm(q) tartalmaz közös bodit, akkor az egyikük hatással van a másikra.
Ez az axióma fejezné ki az idő egyetlen tényleges tulajdonságát, azt , hogy egy irányba folyik. Úgy sejtem ez következményként a jegyzet axiómáiból is kijön(, ha kizárjuk az "időutazást"). Ez az axióma egyben a bodikra is tenne egy
erős kijelentést.
Így az eseményeket, három csoportra oszthatjuk, az egyik megelőzi a másikat (van köztük hatás és pt<qt vagy qt<pt), egyszerre történnek (kölcsönösen hatnak egymásra, pt=qt), nincs köztük hatás.

az ikerparadoxon magyarázatából idézném:
"Összefoglalva: amikor k űrhajója megfordul, gravitációt érez a hajtóművek bekapcsolása miatt. Emiatt a gravitáció miatt az almái „leesnek”, és ebből k tudja, hogy mivel gyorsulásnak van kitéve, az órái lelassulnak. Ugyanakkor látja, hogy m nem gyorsul (nem érez/mér gravitációt), tehát m órái nem lassulnak le, tehát m órája többet fog mutatni találkozáskor mint az övé (k-é)."

Nem hiszem, hogy bárki is komolyan gondolhatja, hogy a probléma lényege a gyorsulások közbeni óralassulás.

Vegyük az ikerparadoxon három különböző megfogalmazását:
1. Az eddigi axiómák szintjén nem tudjuk, hogy mi történik, ha egy megfigyelőt gyorsítunk. Pontosabban az axiómak szerint egy megfigyelő sebessége nem változhat. Az ikerparadoxont a következőképpen fogalmazhatjuk meg. Az egyszerűség kedvéért poligonokra. Mozogjon egy bodi egy poligon mentén a p=(t,ps) pontból a p'=(t',ps) pontba úgy, hogy a poligon egyes oldalai mentén sebessége állandó. Az i-edik oldalon a bodival együttmozgó megfigyelő által mért, az oldal megtétele közben eltelt időtartam legyen ti. Ekkor szumma(ti)<=t'-t.
Különböző mértékekben összeadott időtartamok összege kisebb egyenlő mint egy n-edik mértékrendszerben mért. Ezen nincs nagyon mit csodálkozni. Ez nem az időre jellemző, hanem a mértékrendszerek közötti átszámítás módjára.
2. Fizikai tartalommal tölthetjük meg az ikerparadoxont, ha azt mondjuk, hogy ha a bodihoz mindig azt a mértékrendszert rendeljük, amelyikkel együtt halad, akkor elég egyszer beállítani a mérést a mozgás során a mérőrendszer automatikusan az elvárásnak megfelelően változik.
Az időkülönbség ez esetben sem az idő tulajdonsága, hanem a deklarált, és kísérletekkel bizonyított, fizikai folyamat következménye. Azaz, ha egy rendszer sebessége változik, akkor rendszer tulajdonságai úgy változnak, hogy a fény terjedési tulajdonságainak leírása változatlan marad.
3. Az előző pontbeli megfogalmazáshoz azt a magyarászatot szokás fűzni, hogy a két rendszer nem ekvivalens, abban a rendszerben telik az idő lassabban, amelyik gyorsult. Ezt az ellenvetést kikerülhetjük a következőképpen. A p(t,s) pontbeli megfigyelő végezze el a következő mozgásokat gyorsuljon sorban egymás után vi sebességekre, majd álljon meg a (t'',ps) pontban. A gyorsulások legyenek olyanok, mint a bodi gyorsulásai miközben a poligonon mozog.
Ismételten nyilvánvaló, hogy a különbség oka, a különböző állapotokban eltöltött különböző idő.

Érdemes megjegyezni, hogy abból, hogy az időkülönbség kisebb, mint az "álló" megfigyelő esetén nem következik egyik konkrét útszakaszra sem, hogy ott a bodi órái lassabban jártak. Ugyanakkor minden megfigyelő lát olyan szakaszokat, ahol ez így van. De különböző megfigyelők ugyanazokat a szakaszokat ellentétesen is láthatják. A végeredményben, hogy az "utazó" és a
"várakozó iker" órai mennyit mutatnak, minden megfigyelő megegyezik. Azok a kijelentések,hogy mozgó órák lassabban járnak,
tévesek, vagy csak azon kijelentések rövidebb formái, hogy látszólag lassabban járnak. A helyzet az, hogy csak azt
mondhatjuk, hogy másképpen járnak. Ugyanez a helyzet a távolságokkal is.

Ha hajlandók vagytok a megszokott időfogalmatokat eldobni, és helyette a mindennapokban megszokott időfogalomhoz visszatérni, akkor relativisztikus paradoxon volt-nincs. Relativisztikus hatások természetesen vannak, de nincs bennük paradoxon.
---
Az idő fogalma nem egyenlő Einstein időfogalmával (legyen: nevezzük így).
Vannak viszont, akik ezt hiszik.
Az idő, mint olyan azt fejezi ki, hogy az eseményekben van egy sorrend, az egyik megelőzi a másikat. Ez a sorrend objektív (az idő egy irányba folyik). A fizikában bármely olyan időmértékeket használhatunk, ami nem borítja fel ezt a sorrendet. Az időmértékek filozófiai interpretációja irreleváns, egy mennyiséget a mérési utasítás szab meg. A mérési utasítás megadása után feltehető a kérdés, hogy a kérdéses mennyiség mennyiben tekinthető egy fogalmilag jól meghatározott realitás reprezentációjának. Az idő esetében annyiban, amennyiben a sorrendet helyesen tükrözi. A mérésekből következő ezen túlmenő összefüggések nem az idő, hanem a mérési rendszer jellemzői.

Ha valódi folyamatokat elemzünk, akkor a folyamatok ritmusát hasonlítjuk össze egymással. Megállapíthatjuk így, hogy az egyik folyamat a másikhoz képest felgyorsul vagy lelassul. A megfigyelések azonban mindig az időben lefolyó folyamatokra és a folyamatok összehasonlítására vonatkoznak. Az idő mint olyan nem rendelkezik semmiféle ritmussal, és az időt nagyon különböző időmértékek segítségével lehet kifejezni. Mindaz amit az időről mondhatunk, az, hogy az idő egy irányban folyik.
Valódi fizikai folyamatokból kiindulva lehetőség van kitüntett időmértékek bevezetésére, amelyben a mértékek összegének is van értelme. Az irodalomban elég nagy a zavar, minthogy sokszor a kitüntetett időskála kiválasztását összetévesztik az "idő definíciójával".

Tehát van két idődefiníciónk:
1. Az egyik a kölcsönhatáson alapuló, egyszerű és érthető.
2. A másik bonyolultabb.
Mindkettő konzisztens, nem csak önmagával, de a kísérleti tényekkel is összhangban van.
Az egyik a specrelben alkalmazható időfogalom(2-es). A másik egy általános időfogalom(1-es).

Továbbá mimindannyian, ha jól értem még mindig azt állítja, hogy lehetséges a specrel időfogalmát oda-vissza jelek nélkül definiálni.
Én azt állítom, hogy ez lehetetlen. Ha tudtok olyan definíciót adni, amelyik nem kezeli az ellentétes térirányokat, az alapvetően rengeti meg az általam eddig mondottakat és nagy valószínűséggel lehetetlen lesz újra felállnom. Tehát ez a kérdés alapvető és nem szájtépés. (Az izotrópia nem objektív tulajdonság, a definíciójában kell, hogy szerepeljen valamilyen viszonyítási rendszer.)

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (21524)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.14. 11:05

Várom a tartalmas kérdéseket, ellentmondásokat. Ahhoz továbbra sincs kedvem, hogy vizsgáztass. Gondold ki, ahogy neked tetszik.

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

Relativitáselmélet logikus alapon? (21533)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.07.14. 11:57

@bajai (21508):

Mi mindannyian egyetertunk ;) ennek igy nincs ertelme.
A fenti listadbol jo parrol megvitattuk hogy hulyeseg. Masok ismert dolgok.

Ugy tunik az a hozzaallasod, hogy ha van egy adott komment, ami tartalmaz mondjuk 3 ervet, es te az egyiknel talalsz egy hatodrangu dolgot, amibe belekothetsz, akkor ugy veszed hogy a komment osszes erve ugrott.

Nincs ertelme itt ovodas dolgokrol vitatkozni, olvass el egy par konyvet es majd megerted, vagy pedig hozzal elo tartalmas allitasokat, amik nem a szorszal hajanak a hasogatasarol szolnak.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Relativitáselmélet logikus alapon? (21639)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.07.15. 21:38

"Az idő fogalma nem egyenlő Einstein időfogalmával (legyen: nevezzük így).
Vannak viszont, akik ezt hiszik.
Az idő, mint olyan azt fejezi ki, hogy az eseményekben van egy sorrend, az egyik megelőzi a másikat. Ez a sorrend objektív (az idő egy irányba folyik). A fizikában bármely olyan időmértékeket használhatunk, ami nem borítja fel ezt a sorrendet. Az időmértékek filozófiai interpretációja irreleváns, egy mennyiséget a mérési utasítás szab meg. A mérési utasítás megadása után feltehető a kérdés, hogy a kérdéses mennyiség mennyiben tekinthető egy fogalmilag jól meghatározott realitás reprezentációjának. Az idő esetében annyiban, amennyiben a sorrendet helyesen tükrözi. A mérésekből következő ezen túlmenő összefüggések nem az idő, hanem a mérési rendszer jellemzői.

Idézet:
Ha valódi folyamatokat elemzünk, akkor a folyamatok ritmusát hasonlítjuk össze egymással. Megállapíthatjuk így, hogy az egyik folyamat a másikhoz képest felgyorsul vagy lelassul. A megfigyelések azonban mindig az időben lefolyó folyamatokra és a folyamatok összehasonlítására vonatkoznak. Az idő mint olyan nem rendelkezik semmiféle ritmussal, és az időt nagyon különböző időmértékek segítségével lehet kifejezni. Mindaz amit az időről mondhatunk, az, hogy az idő egy irányban folyik.
Valódi fizikai folyamatokból kiindulva lehetőség van kitüntett időmértékek bevezetésére, amelyben a mértékek összegének is van értelme. Az irodalomban elég nagy a zavar, minthogy sokszor a kitüntetett időskála kiválasztását összetévesztik az "idő definíciójával"."


És ezzel Einstein speciális relativitás elmélete ezennel megdöntetett!
A fenti mondatokra pedig még csak reagálni sem érdemes.
Köszönő viszonyban sincsenek a fizikai világgal.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Relativitáselmélet logikus alapon? (22627)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.25. 08:35

@bajai (21508): "Javaslom, hogy mindannyian ignoráljuk a Gézoo-t" + "Mi mindannyian egyetertunk ;) ennek igy nincs ertelme. " + "És ezzel Einstein speciális relativitás elmélete ezennel megdöntetett!
A fenti mondatokra pedig még csak reagálni sem érdemes.
Köszönő viszonyban sincsenek a fizikai világgal."

Érdekes összefoglalónak is beillik.

Gratulálok minden résztvevőnek!

Az elmélkedés és a róla folytatott vita szépen példázza azt, amikor adva van egy posztulátumokra épített elmélet, akkor ezt az elméletet minél bonyolultabban "elmatekosítva" próbáljuk tárgyalni, annál nagyobb káosszá válik.

Ha pedig a gyökeréig leegyszerűsítjük, letisztázzuk, akkor pedig kiderül, hogy valóban mi a jó és a rossz része. Itt a felesleges elbonyolításra és az erről szóló vitára káoszra láttunk egy szép példát.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (22655)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.25. 12:11

@Gézoo (22627):
Bagoly mondja verébnek! :D


Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (22703)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.25. 14:33

@Gézoo (22659):
Nem különben! :mrgreen:

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Relativitáselmélet logikus alapon? (22844)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.27. 03:22

@bajai (21508): Ha pedig tudományos szkepticizmussal foglalom össze, akkor néhány alap pont:

"Összefoglalva: a fényaxióma azt fejezi ki, hogy lehet a ph-kra izotróp rendszert létrehozni. "

A fény tulajdonságai a relativitás einsteini modelljében posztuláltak és nem axiomatikusak.

Ez magyarul azt jelenti, hogy még Einstein sem merte axiomának nevezni a fényről felvetett elképzeléseit mindennemű fizikai igazolás, mérési bizonyság nélkül.
Egyszerűen azért mert a posztulálás fogalma azt kéri, hogy "fogadjuk el" azaz "tételezzük fel" vagyis senki sem állíthatja, hogy valóban úgy van, de az adott modell alkalmazhatóságának kedvéért bizonyítás, igazolás nélkül fogadjuk el, mintha úgy lenne.

Az axióma az egészen más bolygó! Sőt! Más Galaxis! Axiómának nevezni csak és kizárólag, megdönthetetlen, semmi mással nem indokolható mérési tapasztalatokon alapuló, matematikailag igazolt "fizikai tényeket" lehet.
Így lehet, hogy furcsa, de még az én létem is csak posztulátum lehet, de axióma semmi képpen sem. Pontosan így a fényaxióma is legfeljebb fényposztulátum, vagy inkább feltételezett lehetőség, de nem axióma.

Ha pontról pontra végigmész az anyagon, akkor azt látod, hogy minden egyes kijelentése már alapjában rossz kifejezéseket, hamis definíciókat és önellentmondó tagadás-tagadásába belekeveredő illogikus megfogalmazásokat tartalmaz.

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

Relativitáselmélet logikus alapon? (22854)

HozzászólásSzerző: alagi » 2011.07.27. 09:46

@Gézoo (22844):

Vegyuk fel a listara ezt is:

Posztulatum vs. axioma

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Relativitáselmélet logikus alapon? (22855)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.07.27. 10:40

@alagi (22854):

Axiómának nevezni csak és kizárólag, megdönthetetlen, semmi mással nem indokolható mérési tapasztalatokon alapuló, matematikailag igazolt "fizikai tényeket" lehet.


:) Jaja, ez méltán megérdemli a listára kerülést. Kellene már egy gézawiki, ahol ezek szépen össze vannak válogatva.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Relativitáselmélet logikus alapon? (23045)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.07.29. 00:54

@alagi (22854): Elegendő, ha kinyitsz egy szótárt..
Nem az én találmányom egyik fogalom sem..
Én csupán jeleztem, hogy heteken át vitatkoztatok abszolút értelmetlenül, miután az alapfogalmakat sem a saját értelmükben használtátok.

Posztulálni lehet a fény sebességének univerzalitását, de nem lehet axiómaként állítani.

Főleg azért nem, mert maga Einstein módosította a "lokális fénysebesség" teóriájára a korábbi, az univerzális fénysebesség teóriáját. És újfent csak posztulálta, nem kiáltotta ki axiómának.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Relativitáselmélet logikus alapon? (23546)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.08.03. 23:42

Nem is gondoljátok, mekkora irodalma van a speciális relativitás elmélet cáfolatának!
Kár! Nem öregbíti a magyar tudományos elit hírnevét!
Egyébként a kritizált cikk szerzője nyomon követte a vitát.
alagi válaszait elolvasva már fölöslegesnek tartotta a személyes belépést.

bajai
Hozzászólások: 287

Relativitáselmélet logikus alapon? (23780)

HozzászólásSzerző: bajai » 2011.08.08. 17:19

Nézzünk egy olyan óraszinkronizációs módszert, ami nem oda-vissza jeleken alapul. :)
Egy adott P pontban szinkronizáljuk az A és B órákat. A szinkronizáció után a B órát mozgassuk a P1 pontba. Egyszerű (például dimenzióanalízisbeli) megfontolások alapján azt várjuk, hogy a P1 pontban a B óra pontatlansága első közelítésben r*v/(c*c)-vel arányos. r a P és P1 pontok közötti távolság, v B óra mozgatásának sebessége, c a fénysebesség.
Ez azt jelenti, hogy v-t megfelelően kicsinek választva, bármely r távolságban lévő órát tetszőles pontossággal szinkronizálhatunk.

Ha a fényjelekkel való szinkronizáció egy esetben sikeres, akkor mint korábban láttuk (már aki), a szinkronizáció minden más ehhez képest állandó sebességgel mozgó rendszerben is sikeres lesz. Ez pusztán matematikai tény.
(A szinkronizáció sikeressége azt jelenti, hogy az így kapott mérési rendszer ellentmondásmentes. Ezt a későbbiekben még esetleg részletezni fogom.)

Az órák mozgatásával való szinkronizáció esetében a fizika dominál. Az, hogy inerciarendszerekben a szinkronizáció sikeres azt tükrözi, hogy a mozgatás során, az órák olyan változásokon esnek át ami ezt lehetővé teszi. Nem relativisztikus esetben ez változásmentességet jelent, hiszen ekkor a különböző inerciarendszerekben lévő órák egymással szinkronban járnak. Relativisztikus esetben pedig a változások olyanok, hogy a fényterjedés izotróp voltát "fenntartják".
Természetesen, arról szó sincs, hogy a mozgó órák lassabban járnak, mint az állók, hiszen az órák ritmusa közvetlenül nem összehasonlítható, így minden ilyen jellegű állítás csak a jelenség leírásának módját és nem magát a jelenséget jellemzi. Az viszont egyértelmű, hogy nem szinkronban járnak.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég