Transzverter és wikipedia?

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
DragonLord
Hozzászólások: 4

Transzverter és wikipedia? (30104)

HozzászólásSzerző: DragonLord » 2011.10.10. 14:20

A BME VIK egyik tanszékéről írok, informatikus vagyok, ma "találtam rá" erre a fórumra (korábban a Szkeptikusokról csak Orosz László Tanár Úrtól hallottam), mert volt szerencsém az egyetemi email címemre levelet kapni Fekete Gábortól :shock:.

Használtam a keresés funkciót ezen a fórumon, de 0 találatot dobott ki a transzverterre. A transzverter többek között a magyar wikipedián felsorolt magyar találmányok közt is szerepel (a transzverter).

Igazából csak azt szeretném kérdezni, hogy lehet-e tenni valamit ezzel a wikipedia cikkel?
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_tal ... st%C3%A1ja

Mi van, ha angolra valaki lefordítja netán? Bődületesen igénytelen, és hibás wikipedia cikk (lásd a vitalapját). El kellene kerülni, hogy a wikipédián a magyar tudományt lejárassa egy ilyen cikk.

Ahányszor kiszedtem legalább a transzverterről szóló részt, mindig egy magyar szerkesztő visszavonta, és igazából a wikipedia cikk korlátozott szerkeszhetőségű, azaz kézileg hagyják jóvá a változtatásokat. Mégis kik azok akik rátették így a kezüket?

A transzverternél pedig nem értem, hogyan lehetett Petz Ernőt megnyerni a dologhoz? Nem ismerem, de utánakeresve címzetes egyetemi tanár, ez hogy lehet?!

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (30110)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.10. 14:26

Jó, de mi az a transzverter?

DragonLord
Hozzászólások: 4

Transzverter és wikipedia? (30114)

HozzászólásSzerző: DragonLord » 2011.10.10. 14:48

"Korszakalkotó" magyar "felfedezés". Sajnos ebből a magyar igaz csak.

Elfelejtettem a linket csatolni, igaz.

A google első találatban kidobja a "hivatalos" verziót.

Itt pedig cáfolatok:
http://szkeptikus.bme.hu/2005/hk.html
http://szkeptikus.bme.hu/borsohanyo/semlegesaram.pdf

Viszont angolul mint transverter, mintha más jelentése lenne (http://en.wikipedia.org/wiki/Transverter), de ehhez sem értek, gondoltam itt biztos valaki hozzá tud szólni.

Bocs, kicsit összeszedetlen az eredeti hozzászólásom. A wikipédiás magyar találmányos cikkel sok más gond is van, igazából nem tudom hogyan működik ez a wikipédiánál, de nem helyes hogy korlátozott a cikk szerkeszthetősége és fenntartják a hamis tartalmakat.

DragonLord
Hozzászólások: 4

Transzverter és wikipedia? (30115)

HozzászólásSzerző: DragonLord » 2011.10.10. 14:50

Bocsánat, talán ez jobban leírja a kezdeti "hivatalos" leírást(a "google első találat" elég törékeny fogalom):

http://www.hetek.hu/hatter/200401/magyarek_talalmanya

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia? (30151)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.10.10. 17:52

@DragonLord (30115): Jaa, ez az áram, amelyik nem ráz. Ezer éve láttam a tv-ben a mindent elsöprő felfedezést. Valahogy azóta se söpört el semmit. Hogy vajon miért?!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30295)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 09:43

@DragonLord (30104): A transzverter általános fogalma mögé besuvasztott majdnem szupravezető-kvantum halandzsa ügyes próbálkozás a földfüggetlen áramforrás elnevezésére..
Azt a látszatot kelti, mintha tényleg valami újdonság lenne mögötte.

A valóságban pedig gyakorlatilag egy kiherélt leválasztó trafós szünetmentes tápegység a lelke.

Persze a humbug, a mágia, a "húsz éves fejlesztés" szöveg nélkül a naiv olvasó-néző számára is azonnal kilógna a lóláb.

Dehogyis nem ráz! Ehhez csak az kell, hogy ne legyen az áramkörben az ember.. De fogja csak meg a lámpa két kivezetését egyszerre! :mrgreen: máris világítani kezdenek a szemei is :mrgreen:

Ja, hogy a vízben működik? Ó, persze.. Nagyfrekvenciás váltakozó áramot rosszul vezeti a víz.. Tetejében már 50 Hz-en sem bontja a vizet, hiszen a bontott molekulákat szinte azonnal egyesíti a pólusváltáskor keletkező molekulákkal..
( Két borotvapengével ~220 V-ról így forraltuk a teavizet a középiskolai koleszban.. Igaz eléggé esztelen és életveszélyes dolog volt.. Na de a kisdiákok más esztelen ökörségekre is kaphatók.. Nem mindig mérik fel az életveszély mértékét.. ITT FELHÍVOM A FIGYELMET ARRA, HOGY ÉLETVESZÉLYES ÉS EZÉRT TILOS A BOROTVAPENGÉS FORRALÓ ALKALMAZÁSA!)

Szóval, azért nem lett ebből a "Magyar-magyar nagy találmányból" sikermenet, mert nem több mint átverési kísérlet.

Egyébként pedig a földfüggetlenített áramforrás ötlete jó lenne, de sajnos csak hamis illúziót teremt.
Mert mint fentebb említettem, csak akkor nem üt agyon, ha külön-külön érintjük a pólusait. A két pólus együttes érintése éppen úgy halálos áramütést okoz mint bármilyen más hálózati áram.

És amíg a szíven átfolyatott áram 1:50 arányban biztosan halálos, addig a nagyfrekvenciás áram 100%-ban, azaz 1:1-ben leállítja a szívműködést.
Ha ezt nézzük, akkor a Magyar féle ketyere még veszélyesebb mint a hálózati áram..

Szóval, a wikiben benne van.. de, bár ne lenne benne. Hiszen így azt a látszatot kelti, hogy valódi tartalom van mögötte.. És ez már csalás..

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30309)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.11. 10:54

@Gézoo (30295):
Tetejében már 50 Hz-en sem bontja a vizet, hiszen a bontott molekulákat szinte azonnal egyesíti a pólusváltáskor keletkező molekulákkal..


Bontja. Nagyon jol bontja.
Probald ki.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30312)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 11:05

@vaskalapos (30309): Képes vagy közismert alap tényeket elferdítve állítani, csak hogy ellent mondhass nekem.. Érdekes.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (30320)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.11. 11:45

@Gézoo (30312): vaskalaposnak igaza van, bizony bontja a váltakozó áram is a vizet, csak épp mindkét elektródán oxigén-hidrogén keverék fog felszabadulni, ennyi.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30330)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 12:27

@Szilágyi András (30320): Oké.. Próbáld meggyújtani a durranógázt.. Ha sikerül akkor nektek van igazatok, ha nem akkor az elektrolízis alaptörvényeinek..

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (30335)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.11. 12:47

@Gézoo (30330): A törvényeket hibásan ismered. Tudod, az ellenirányú áram nem egyesíti a már szétbomlott oxigént és hidrogént.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30345)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 13:15

@Szilágyi András (30335): Az anódon és a katódon adszorbeálódik a molekulák bomlásából származó aktív gyök, mindkét polaritás esetében..
A gázmolekulák képződése csak ezután történhetne meg.. ha a diffúzió sebességnél nagyobb a pólusváltás sebessége, akkor viszont nincs gázképződésre idő.. mert előbb keletkezik az aktív atom pár..azaz rekombinálódnak a molekulák.

Persze, természetesen, exrtém nagy áramok okozta intenzív gőzképződés esetén a felületről a gőzmolekulák magukkal sodorhatnak néhány aktiv gyököt..
De ez messze sem jellemzője a folyamatnak.

Továbbra is áll a fenti felszólítás: Ha meg tudod gyújtani a durranógázt, akkor az a folyamatos égésével bizonyítja az igazadat, ha nem, akkor pedig ideje megismerkednetek az elektrolízis törvényeivel..

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30348)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.11. 13:21

@Gézoo (30312): Ne higgy nekem, vegezz kiserletet (en ezt a kiserletet elvegeztem, meg altalanos iskolas koromban).

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30349)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.11. 13:23

@Gézoo (30345):
Továbbra is áll a fenti felszólítás: Ha meg tudod gyújtani a durranógázt, akkor az a folyamatos égésével bizonyítja az igazadat, ha nem, akkor pedig ideje megismerkednetek az elektrolízis törvényeivel..


1. meg lehet gyujtani (megtettem)
2. nem fog folyamatosan egni (hint: DURRANOgaz - robbabasszeruen fog elegni)
3. VESZELYES KISERLET, NEM JAVASLOM AZ ELVEGZESET (tobbet nem tennem, csak vedofelszerelesben)

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30350)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.11. 13:26

@Gézoo (30345):
ha a diffúzió sebességnél nagyobb a pólusváltás sebessége


Konkretan mekkora a diffuzio sebessege vizben?

Es mekkora a polusvaltas sebessege (es mi a mertekegysege)?

Hogyan mered ossze a ket sebesseget?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30351)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 13:33

@vaskalapos (30350):
"Konkretan mekkora a diffuzio sebessege vizben?
Es mekkora a polusvaltas sebessege (es mi a mertekegysege)?
Hogyan mered ossze a ket sebesseget?"

Konkrétan?
Konkrétan ezeknek a válaszoknak az ismerete nélkül kijelentetted, hogy a váltakozó árammal lehet vizet bontani..

Nos, elemi ismeretekről szóló kémia órát hagy ne tartsak itt.. Nyiss egy topic-ot erre a célra és ott szépen lépésről lépésre elmagyarázom, hogy például a víz felforralásához szükséges energia hogyan kerül a vízbe akkor amikor százszor nagyobb egyenáramú elektrolízis során nem forr fel a víz, pedig olyankor százszor nagyobb az energia sűrűsége éppen úgy mint a mennyisége és mégis kevés a víz felforralásához.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia? (30356)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.10.11. 13:48

@vaskalapos (30348):
Ne higgy nekem, vegezz kiserletet (en ezt a kiserletet elvegeztem, meg altalanos iskolas koromban).
Hihi, egy malomban evezünk. Azóta is csodálom, hogy úsztam meg élve az ilyen kísérleteket :)

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia? (30357)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.10.11. 13:50

@Gézoo (30351): Gázoo, jobb, ha feladod, ez egy pofon egyszerű kísérlet, próbáld meg és kész. Vagy itt is addig hajszolod a tévedésed, mint a körmozgásnál, ahol van sugárirányú sebesség? Te valami ilyen önégető mazochista vallási szekta tag vagy? :)

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30360)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 14:01

@mimindannyian (30357): Butaságokat állítasz..

Váltóárammal nem lehet elektrolízist végrehajtani, mert a bevezetett áram az aktív atomok rekombinációja révén hővé alakul és ezzel felforralja az elektródák felszínével érintkező elektrolitot.

Azt elhiszem, hogy bemutatta a tanítónénid nektek is a két kísérletet, az egyiket a váltóárammal, amikor csak felforrt a víz de nem képződött durranógáz, és a másikat amikor egyenárammal a katódon és az anódon képződő gázok a készülék két szárában felszabadultak..

Csupán az a gond, hogy vagy akkor sem figyeltél oda, vagy azóta felejtetted el a lényegi különbséget..
Persze állíthatod, hogy szerinted égetem magamat, de ha rám hallgatsz nem égeted magadat tovább ezen alapismereteid hiányának reklámozásával..

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia? (30362)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.10.11. 14:13

@Gézoo (30360): Öcsém, hogy valaki ennyire vak legyen beismerni a tévedését. Köszönöm, hogy visszaigazoltad az előbbi állításaimat. Megint abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy az idő nekem dolgozik, csak várnom kell, és egyre jobban fogsz égni, ha ragaszkodsz a tévedésedhez... :mrgreen:

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30365)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 14:46

@mimindannyian (30362): Sajnos legfeljebb te lehetnél az én öcsém.. vagy inkább az unokám..
Egyébként pedig gondold végig! A váltóáram energiája felforralja a vizet, az egyenáram még sokkal nagyobb áram erősség mellett sem forralja fel a vizet..

Azaz a váltóárammal bevezetett energia a víz felforralására fordítódik, akkor nyilván nem marad energia hányada a víz bontására.. azaz nem tud vizet bontani.

De ha ennek ellenére hozol egy linket ahol egyenáram helyett váltóárammal működik az elektrolízis, ám legyen! Elmagyarázom neked, hogy mi a cikkben a hiba..

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30375)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.11. 16:08

@Gézoo (30351):
ha a diffúzió sebességnél nagyobb a pólusváltás sebessége


"Konkretan mekkora a diffuzio sebessege vizben?
Es mekkora a polusvaltas sebessege (es mi a mertekegysege)?
Hogyan mered ossze a ket sebesseget?"
Konkrétan?
Konkrétan ezeknek a válaszoknak az ismerete nélkül kijelentetted, hogy a váltakozó árammal lehet vizet bontani..

Nos, elemi ismeretekről szóló kémia órát hagy ne tartsak itt.. Nyiss egy topic-ot erre a célra és ott szépen lépésről lépésre elmagyarázom, hogy például a víz felforralásához szükséges energia hogyan kerül a vízbe akkor amikor százszor nagyobb egyenáramú elektrolízis során nem forr fel a víz, pedig olyankor százszor nagyobb az energia sűrűsége éppen úgy mint a mennyisége és mégis kevés a víz felforralásához.


Igen kijelentettem, mert kiserletes bizonyitekaim vannak.
Te viszont nem tudod a valaszt a kerdesekre, es megis azt hiszed (alaptalanul), hogy igazad van.
Ujra kerdezem:

Konkretan mekkora a diffuzio sebessege vizben?
Es mekkora a polusvaltas sebessege (es mi a mertekegysege)?
Hogyan mered ossze a ket sebesseget?"

Ha nem tudod, akkor azt valaszold, hogy nem tudod, ha tudod ird be a meroszamot es a mertekegyseget.

Azert is kerdezem, mert szerintem az altalad osszehasonlitani szandekozott ket dolog "ha a diffúzió sebességnél nagyobb a pólusváltás sebessége" nem osszehasonlithato.
A diffuzio sebessege koncentraciovaltozas/ido a polusvaltasnak a sebessege meg 1/ido (frekvencia).

Az 5 Mol/ora az lassabb vagy gyorsabb, mint az 50Hz? (csak pelda, toled varom a valaszt [sejtem, hiaba] , hogy mire alapoztad a bizarr allitasodat)
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára vaskalapos 2011.10.11. 16:39-kor.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia? (30382)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.10.11. 16:33

@Gézoo (30365): Már ott látszik, hogy baromság amit mondasz, hogy a váltóáram egy tág fogalom. Az 1 nanoHz-es váltóáram is váltóáram, amit a víz hogyan különböztet meg a lassan ráadott DC-től? Sehogy. Ha azt mondanád, hogy mittudomén, adott frekvencia feletti váltóáram nem bontja a vizet, akkor adnál esélyt, hogy bárki belegondoljon az újabb kinyilatkoztatásodba. De így?

Azaz a váltóárammal bevezetett energia a víz felforralására fordítódik, akkor nyilván nem marad energia hányada a víz bontására..
Mert ez így megy, megszokhattuk a fizikában, jön az energia, majd válaszút elé áll: erre fordítódok, vagy arra? Eldördül a pisztoly és két eset lehetséges, vagy éktelen nagy robbanó hangot ad és a golyó bent marad, vagy hangtalanul kirepül a golyó. Ez van, bináris fizika. Gratulálok!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30383)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 16:40

@vaskalapos (30375):
Igen kijelentettem, mert kiserletes bizonyitekaim vannak.

Jó, rendben.. Linkeld be a bizonyítékaidat.
"Konkretan mekkora a diffuzio sebessege vizben?
Es mekkora a polusvaltas sebessege (es mi a mertekegysege)?
Hogyan mered ossze a ket sebesseget?""

Konkrétan továbbra is megtalálhatók a táblázatokban. (Egy példa, a hidrogén, vízmolekuláról-vízmolekulára lépve alkot hidroxónium ionokat adott körülmények között akár kb 300 m/s diffúziós sebességgel. A konkrét értékek a táblázatokból veendők..)

"Tudod, azert is kerdezem, mert szerintem az altalad osszehasonlitani szandekozott ket dolog "ha a diffúzió sebességnél nagyobb a pólusváltás sebessége" nem osszehasonlithato."
Nyilván mert nem tanultad fizkémből..

"z 5M/ora az lassabb vagy gyorsabb, mint az 50Hz?"
Nos, nem egészen.. először is adott potenciál alatt nem bomlik a vízmolekula, sokkal felette sem.. a gőzképződés távol tartja a vizet az elektród felszínétől.
Így nem pusztán arról szól az elektrolízis, hogy bevezetjük az áramot és kész..
Hanem a váltóáram, csak egy szűk időpillanatban lenne képes a vízmolekulák bontására.. majd a diffúzió sebességével mág az elektródon diffundálva egymásra kellene találniuk a semleges atomoknak a gázmolekula képződéshez.. azaz ahhoz, hogy gázmolekulákat alkotva leszakadhassanak az elektródról..
Ezért ha közben megfordítjuk a pólusokat és a képződés helyén olyan aktív atom, ill. gyök jön létre amelyikkel egyesülve hőt termelhet, akkor nem fogja kikerülni és egy sokkal kisebb energia termelő folyamathoz saját magával azonos atomot keresni.. Ennek a fő okáért a Van der Waals erők nagyságának különbözete a felelős.. Jobban vonzzák egymást a megbontott vízmolekulák gyökei, mint az azonos nemű atomok..

Tudom a kémia, a fizika bizarr a számodra.. Ez ellen csak a tanulással tudnál védekezni..
Azzal semmiképpen sem, hogy folyton ellenkezel..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30384)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 16:42

@mimindannyian (30382): Te is inkább elolvasnád az elektrolízis szócikket valamelyik netes lexikonból..mint hogy butaságokat erőltetsz..

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30390)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.11. 16:57

@Gézoo (30383): Olyan jokat tudsz irni, ezert jarok ide ;-)

a gőzképződés távol tartja a vizet az elektród felszínétől.
Így nem pusztán arról szól az elektrolízis, hogy bevezetjük az áramot és kész..


Ha nem er hozza a viz, akkor miert gozol? A gozben folyik az aram? ;-))))

A butasagod a hatartalan onbizalmaddal parosodva nevetseges. Vagy szanalmas.

Igen kijelentettem, mert kiserletes bizonyitekaim vannak.

Jó, rendben.. Linkeld be a bizonyítékaidat.


Irtam, en elvegeztem a kiserletet.
Meg gyerekkent.

masok is megtettek

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia? (30395)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.10.11. 17:11

@Gézoo (30384):
Te is inkább elolvasnád az elektrolízis szócikket valamelyik netes lexikonból..mint hogy butaságokat erőltetsz..
Elolvastam fafejkém, és miért nem válaszolsz az érdemi mondandóra? Csak személyeskedni tudsz. Tökkelütött, és még téged zavar... Szóval, hogy különbözteti meg a víz a lassan ráadott DC-t az 1 nHz-es váltóáramtól?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30398)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 17:13

@mimindannyian (30395): Az 1 nHz áram.. ez butaság..
50 Hz-es a hálózati áram.. De kérdezd meg apukádat.. ő biztosan tudja fejből..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30401)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 17:16

@vaskalapos (30390): Kétszer végignéztem a filmet.. A képződött gőzön kívül nem láttam a cím szerinti "hidrogén elektrolízist" - ami egyébként sem hidrogén, hanem a víz elektrolízise lenne.. ha már..
De egyetlen pici lángocskát sem láttam.. Melyik részén van..?? Mert én kétszer végignéztem, de sehol nem láttam, hogy meggyújtható lett volna a fejlesztett gőz..

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia? (30402)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.10.11. 17:19

@Gézoo (30398): Hálózati?! Eddig váltóáramról volt szó. Kezdj el csúsztatni, ha más út már nincs? Szánalmas. De persze most sem magyaráztad meg, hogy az 50 hol számít. És ha 100? Vagy 1?
Apukámat kérdezzem?  **MODERÁLVA** 

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30405)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.11. 17:22

@mimindannyian (30402): Oppá.. a váltóáram nálad a káposztából vagy a tökből jön és nem a hálózatból? :shock: Ja úgy az más.. Na azzal a tökárammal lehet vizet bontani..
Na de az egyenáram és nem váltóáram..

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia? (30464)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.10.12. 00:40

@Gézoo (30405): Egyszer nyiss ki egy fizikakönyvet, és olvasd el, mi a váltóáram. Ha megvan, gyere vissza, és mondd fel. Elhiszem, hogy te eddig azt hitted, hogy a konnektorbúl gyün a váttóáram, és azza nem léhet kivenni a zoxigént. De nyissá ki könnyvet, müvvelőgyé! Azt hiszem, most sikerült eltalálni az értelmi színvonalad. Ha még ezzel se, akkor feladom, majd valami mélytengeri búvár talán eredményt érhet el.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30466)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.12. 02:26

@Gézoo (30383):

Megismeteltem a kiserletet (meg folyamatban van).
110V 60Hz valtoaramot vezettem enyhen sos vizbe, egyszeruen villanydrottal (sargarez huzal).
Ugy bomlik a viz, ahogy kell. Egy 50ml-es muanyag kemcsoben gyulik a durranogaz, 15 perc alatt mar felig van... rovid videot keszitettem...
Ha kesz, akkor egy ego gyertya mellett kinyitom...

ha nem jelentkezek tobbet, tudni fogjatok, hogy tul nagyot durrant... ;-)

Lenyeg a lenyeg: ne csak nagy pofaja, nagy onbizalma legyen a hozzaszolonak, hanem vegezzen el egy ot-tiz perces kiserletet... megeri!

Gezoo, itt nyilvanosan kihivlak: ismeteld meg a kiserletemet es szamolj be te is az eredmenyrol!

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30467)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.12. 02:37

@vaskalapos (30466):
Aggodalomra semmi ok: durrant, fel van veve videora is... ahogy idom engedi feltoltom es megmutatom.

Ennyi.

Gezoo bacsi, nem csak a gyertya egett, te is egsz, ugye latod... ;-)))

p.s.: csak szakerto szuloi felugyelet mellett... VESZELYES, ha valaki nem tudja mit csinal.

Ha valakinek van modellvasutja, ahhoz transzformator is tartozik. Az enyemhez (NDK, Pico markaju) 0-12V valtoztathato egyenaramu tap volt, a vonat hajtasara, es 16V valtoaram a valtokhoz, jelzokhoz. Gyerekkoromban azzal vegeztem elektrolizist, az biztonsagosabb, mint a halozati valtoaramot kozvetlenul a vizbe vezetni. ;-)

Ennyi.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia? (30509)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.10.12. 11:49

@vaskalapos (30467): Köszönet az élő bizonyítékért.
Tiszta lol, ilyen vonat trafóm nekem is volt, én is bontottam vele vizet. De nem bírtam ki, hogy a hálózati fesszel is ki ne próbáljam. A kísérleted tanulsága szerint nem sokat változtak azóta a természettörvények. Megnyugtató.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30523)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.12. 15:27

Valtoaram (110V 60Hz bontja a vizet)


a vizbontas eredmenye: durranogaz



Az egesz kb 20 perc alatt lett osszecsapva, latszik is rajta, meg lehetne csinalni szepen is, de a lenyeg lathato.
Kivancsi vagyok Gezoo erre vajon mit szolsz? Kepes vagy-e beismerni, ha tevedtel?

Egyeb kerdes, kommentar?

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia? (30526)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.10.12. 15:33

@vaskalapos (30523):
Kerdes, kommentar?
Hol van ilyenkor Gézoo?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30542)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.12. 18:06

@vaskalapos (30523): Nagyon ügyes vagy!
Szépek a felvételek..Gratulálok!

Mit látunk?
Az egyiken két drót egy zacsiban.. forr a víz a vezetők felszínén, és néhány a vízben nem oldódó gömböcske felfelé száll és összegyűlik fent..
Azaz a gőz elnyelődik a folyadékban és a vélhetően vízben nem oldódó oxigén és hidrogén gázkeverék felfelé száll és nagyon lassan gyülekezik fent.

A durranós az már egy sötét valamiből kiengedett durranó gáz.. még azt is megkockáztathatjuk, hogy a másik filmen képződött gáz került a kupakosba..

Most nem kezdek el azon meditálni, hogy miért nem látható az áramforrásról, hogy mennyire egyenáramot és mennyire váltóáramot használtál.. Hiszen forrt a víz, ez jelzi a váltóáram jelenlétét.
Sőt! a pukkanósról sem kérdezlek, hogy a zacsiból vetted-e a durranáshoz használt gázt..

Csak annyit kérdezek: Na és az olvasással hogy állsz?

Mert tegnap világosan leírtam, hogy a gőzfejlődéssel, azaz a víz forralásával le lehet némi oxigént és hidrogént sodorni a felületről.. És ezt ügyesen igazoltad is..

Sőt! Ügyesen igazoltad, hogy a váltakozó áram energiájának döntő többsége a víz bontása helyett a felforralására fordítódik, miután az ugyanazon elektródon az elbontott vízmolekulák azonnal újra egyesülnek és ez a hő forralja fel a vizet.

Na akkor most mit bizonyítottál? Azt, hogy nem olvastad el azt amit tegnap világosan leírtam, vagy azt, hogy nem értetted meg?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30544)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.12. 18:20

@Gézoo (30542): Uramatyam!
Szajkarate-bajnok vagy!

1. Ne a szad jarjon jarjon, hanem ismeteld meg a kiserletet

2. Utana mutasd be, hogy forralassal hogyan sodrod le a "némi oxigént és hidrogént a felületről"

3. Hulyenek ne nezz: megfelelo tet elleneben termeszetesen hajlando vagyok a kiserletet kozjegyzo, es/vagy kozonseg elott megismetelni. Biztos vagyok benne, hogy te nem vagy hajlando semmilyen komoly tetet tartani, es nem vagy hajlando a sajat kiserletedet elvegezni.

4. Csalassal vadolsz? Szanalmas vagy.

Csak annyit kérdezek: Na és az orvosod nem aggodik?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6168
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (30546)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.12. 18:23

@Gézoo (30542): Az nem zacsi, te vaksi... ugyanaz a kupakos műanyag kémcső, mint a második filmen.

Avatar
sötétvödör
Hozzászólások: 1422
Tartózkodási hely: Death Star

Transzverter és wikipedia? (30547)

HozzászólásSzerző: sötétvödör » 2011.10.12. 18:24

@Gézoo (30542):

Azt az apróságot nem látod,hogy második videón kitűnően látszódnak a kicsapódott vízben oldott elemek,azoktól sötét színű a lombik.
A kicsapódás forralással nem jön elő.

Avatar
TranszfettiAcid
Hozzászólások: 346
Tartózkodási hely: Margarin

Transzverter és wikipedia? (30548)

HozzászólásSzerző: TranszfettiAcid » 2011.10.12. 18:26

@mimindannyian (30526):
Tessék, itt van neked Gézoo... Azt hiszem nem csalódtunk a válaszában.
Gondolom vaskalapos majd megmagyarázza, de itt van ez pl., amit előzőleg írt:
Mert tegnap világosan leírtam, hogy a gőzfejlődéssel, azaz a víz forralásával le lehet némi oxigént és hidrogént sodorni a felületről..
tegnap mit írt? :
először is adott potenciál alatt nem bomlik a vízmolekula, sokkal felette sem.. a gőzképződés távol tartja a vizet az elektród felszínétől.
Így nem pusztán arról szól az elektrolízis, hogy bevezetjük az áramot és kész..
Hanem a váltóáram, csak egy szűk időpillanatban lenne képes a vízmolekulák bontására.. majd a diffúzió sebességével mág az elektródon diffundálva egymásra kellene találniuk a semleges atomoknak a gázmolekula képződéshez.. azaz ahhoz, hogy gázmolekulákat alkotva leszakadhassanak az elektródról..

előtte:
Azaz a váltóárammal bevezetett energia a víz felforralására fordítódik, akkor nyilván nem marad energia hányada a víz bontására.. azaz nem tud vizet bontani.

előtte ilyet (ez utóbbbiban megenged magának egy kiskaput, aztán gyorsan kijelent/felszólít):
Persze, természetesen, exrtém nagy áramok okozta intenzív gőzképződés esetén a felületről a gőzmolekulák magukkal sodorhatnak néhány aktiv gyököt..
De ez messze sem jellemzője a folyamatnak.
Továbbra is áll a fenti felszólítás: Ha meg tudod gyújtani a durranógázt, akkor az a folyamatos égésével bizonyítja az igazadat, ha nem, akkor pedig ideje megismerkednetek az elektrolízis törvényeivel..
Ráadásul az egész eléggé halandzsa jellegű: gőzmolekulák sodornak, aktív gyököt... brrrr.
Mindegy is. Megmutatta, durranógáz keletkezett (nem pedig egy-két "gyök" :shock: ), és örüljünk, hogy nem égett folyamatosan. Ez utóbbi elég meredek elvárás lett volna amúgy is.

Vaskalapos megmutatta, ami eddig is nyilvánvaló volt: a vízmolekulát nem érdekli, hogy AC, vagy DC. Ennyi.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára TranszfettiAcid 2011.10.12. 18:47-kor.

Avatar
TranszfettiAcid
Hozzászólások: 346
Tartózkodási hely: Margarin

Transzverter és wikipedia? (30549)

HozzászólásSzerző: TranszfettiAcid » 2011.10.12. 18:27

opsz, látom vaskalapos már meg is válaszolta.
A zacskó meg egy falcon cső.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30550)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.12. 19:01

@Gézoo (30542):
OK a reszletek

disclaimer: csak sajat felelossegedre, es csak azok kozott a hatarok kozott, amiket kepes vagy jol kontrollalni, amikkel ismeros vagy
celszeruen olyan tapegyseget hasznalsz, amelyik 10-16V kozotti valtoaramot allit elo, amelyiknek az aramerossege korlatozott, es igy tovabb...

leirom, hogy en mit csinaltam ;-)

1. Fogsz egy villanydrotot, aminek az egyik vegen villasdugo van (mindegy, mi van a masik vegen, lampa, TV dugo stb, mert azt majd ugyis levagod rola).

2. ellenorzod, hogy ervenyes-e a hazad biztositasa

3. elvagod a drotot (ekkor celszeruen epp nincs bedugva a konnektorba)

4. ellenorzod, hogy az eletbiztositasod aktiv-e

5. a ket huzalt kicsit eltero mereture vagod, az egyik kb 1 centimeterrel hosszabb, mint a masik

6. felhivod a biztosito ugynokodet, es ismetelten meggyozodsz arrol, hogy a hazbiztositasod rendben van

7. a ket huzalvegrol kb fel centi hosszan lehuzod a szigetelo muanyagburkolatot (igy a ket femes huzalveg meg veletlenul sem erhet ossze)

8. felhivod a biztosito ugynokodet, es ismetelten meggyozodsz arrol, hogy az eletbiztositasod is rendben van

9. egy edenybe vizet teszel (csapviz megfelel), majd egy keves konyhasot oldasz fel benne (kaveskanalnyit egy par deciliter vizbe)

10. a huzal csupasz veget az edenyben levo vizbe merited

11. meggyozodsz arrol, hogy
- az edeny muanyagbol van
- az edeny nem nedves kivul
- az edeny szigetelo alapzaton all (szaraz fa, vagy muanyag, nem fem!)
- a hazbiztositasod rendben van
- az eletbiztositasod is rendben van
- a vegrendeleted frissitve van, es elerheto helyen tartod
- gumitalpu cipoben vagy
- a padlo muanyag es szaraz
- a porral olto keszulek kezre esik
- zseblampad is keznel van, es be van kapcsolva
- az elektromos biztositekok mukodokepes allapotban vannak
- jelen van valaki, aki tudj, hogy mit csinalsz, es kepes kozbeavatkozni, ha szukseges
- nincs jelen senki mas (sem gyerek, sem haziallat) aki bajt csinalhatna
- a biztositasokat talan mar emlitettem volt...

12. ezutan csatlakoztatod a huzal masik veget a megfelelo valtoaramu aramforrashoz

13. orommel latod a ket huzalvegen fejlodo buborekokat, es azt, hogy a ket huzalon azonos mennyisegu gaz fejlodik (egyenaram eseten 2:1 aranyban fejlodne gaz, az egyik elektrodon H2 a masikon O2, valtoaram esetem mindket elektrodon a ketto kevereke szabadul fel)

14. levonod a konferenciakat ;-)

15. nem ajanlom a gaz felfogasat, es kulonosen nem ajanlom a felfogott gaz meggyujtasat: a hidrogen es oxigen keverekerol kemiaoran tanultunk: durranogaz...

16. aramtalanitasz

17. megmered a viz homersekletet (hogy megbizonyosodj arrol, nem forralas, hanem vizbontas okozta a buborekkepzodest)

ennyi

u.i.: nekem 110V es 60Hz volt keznel, igy azt hasznaltam. Szeretnek ramutatni, hogy ez 20%-kal magasabb frekvencia, mint az europai norma (50Hz), es meg ezen a (kicsit) magasabb frekvencian is kivaloan tanulmanyozhato a jelenseg

u.i. 2.: ha tul sos a viz, akkor klor gaz kepzodes is megfigyelheto (a klorgaz mergezo, vegyi fegyver, harci gazkent hasznaltak az nemelyik vilaghaboruban)
sargas szinerol es mindenekelott szuros szagarol felimered, es akkor azonnal megszakitod a kiserletet

u.i. 3.: ha az elektrodod nem nemesfem (platina vagy arany) akkor szamits arra, hogy az elektrod beleoldodik, korrodeal, es a viz szines-zavaros-csapadekos lesz, mint az en kiserletemben is tortent

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia? (30552)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.10.12. 19:22

@TranszfettiAcid (30548): Aha, igazából azon gondolkoztam, mivel fog kifogásokat keresni. Bevallom, csak az jutott eszembe, hogy
- biztos nem is váltóáram
- a durranás a háttérben megütött lábosfedő
- és amúgy is bárki hamisíthat youtube videót. :)

 **MODERÁLVA** 

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30604)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.13. 09:17

@vaskalapos (30550): Látom nem erősséged a galvanometria.. Sebaj! :D tanulnod nem késő! Nosza! Kezd el! Már egy kísérletet elvégeztél!
Az is valami.. ;) Most próbáld ki nagyobb felületű elektródákkal, és 3-4,5 V-os feszültségeknél!
Mit tapasztalsz? Most is forr a víz az elektródák felszínén?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30627)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.13. 13:21

@Gézoo (30604):
Mas faszaval verned a csalant?

Csak a szad nagy oregem, szajkarateban jo vagy, amugy senki.
Szanalmas.
A masodik videon latod a poroltot?
Kolcsonadom, mert csunyan egeted magad.


Allitottal valamit.
Cafoltam.
Nem hitted el a cafolatot.
Kiserlettel bizonyitottam.
Mellebeszelsz, mondvacsinalt nevetseges kifogasokat krealsz.

Nem erted a fizikat, sok reszismereted zurzavaros tevedesekkel teli masszava keveredik a fejedben.
Nem vegzel kiserletet.
Nem tudod elismerni ha tevedsz.

Vegezz egyetlen kiserletet, ami azt tamasztana ala, hogy igazad van. Nem is kell nyilvanossagra hozd, csak sajat magadnak tedd meg.
10 perc sem kell hozza.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (30652)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.13. 16:35

@vaskalapos (30627): Klassz ez a "szajkarate".. és a "csalan legyezes" se kutya.. Most már csak az elektrolízist kellene megismerned.

Avatar
sötétvödör
Hozzászólások: 1422
Tartózkodási hely: Death Star

Transzverter és wikipedia? (30653)

HozzászólásSzerző: sötétvödör » 2011.10.13. 16:39

Egy jó szkeptikus sok mindenben nem hisz,de a saját szemének igen.
Szerintem vaskalapos kísérlete elég meggyőző volt,keress mást amibe beleköthetsz,vagy végezd el te a kísérletet.

Az elektrolízishez tudtommal sav kell,de lehet,hogy te jobban tudod.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (30685)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.13. 21:09

@Gézoo (30652):

Gezoo: szanalmas vagy.
A nyilvanvalo tenyek ellenere ragaszkodsz tevedesedhez.

En nem tudlak (es nem is akarlak) meggyozni.
Ha kivancsi vagy az igazsagra, fogod a drotot, es bemartod a vizbe (reszleteket leirtam es megmutattam).
Ha felsz az igazsagtol, azt is megertem.
Nem szeretsz arcot vesziteni. Latom.
Azt kene megertsd, hogy nem szegyen, ha tevedsz, nem szegyen tanulni. Nem azzal veszitesz arcot, ha azt mondod, hopp, tevedtem, hanem azzal, ha a nyilvanvalo tenyekkel szemben tovabbra is ragaszkodsz a tevedesedhez.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég