Transzverter és wikipedia?

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31075)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 14:28

@Gézoo (30345): Elohoztad ezt a hozzaszolasodat.

Az anódon és a katódon adszorbeálódik a molekulák bomlásából származó aktív gyök, mindkét polaritás esetében..
A gázmolekulák képződése csak ezután történhetne meg.. ha a diffúzió sebességnél nagyobb a pólusváltás sebessége, akkor viszont nincs gázképződésre idő.. mert előbb keletkezik az aktív atom pár..azaz rekombinálódnak a molekulák.


Kerdeztem, de nem valaszoltal erdemben:

"Konkretan mekkora a diffuzio sebessege vizben?
között akár kb 300 m/s diffúziós sebességgel

a diffuzio sebesseget nem m/s szokas merni, de mindegy.

Es mekkora a polusvaltas sebessege (es mi a mertekegysege)?
50Hz (vagy nalunkk 60Hz)

Hogyan mered ossze a ket sebesseget?""
"Tudod, azert is kerdezem, mert szerintem az altalad osszehasonlitani szandekozott ket dolog "ha a diffúzió sebességnél nagyobb a pólusváltás sebessége" nem osszehasonlithato."
Nyilván mert nem tanultad fizkémből..


Hanem a váltóáram, csak egy szűk időpillanatban lenne képes a vízmolekulák bontására.. majd a diffúzió sebességével mág az elektródon diffundálva egymásra kellene találniuk a semleges atomoknak a gázmolekula képződéshez.. azaz ahhoz, hogy gázmolekulákat alkotva leszakadhassanak az elektródról..


Pontosan igy van. Kerdes, hogy ez megtortenik-e. Ezert kene megmutasd, hogy az elektrodom, melynek teljese feluleteten barhol keletkezo naszcens H vagy O sokkal 1/120 masodperc alatt nem jot el egy masik naszcens H vagy O atomhoz.
A haladasi sebesseguk 300m/s (a te adatod). A rendelkezesre allo ido 1/120 azaz kb 0.01 masodperc. A megtenni valo ut extrem esetben, ha az elektrod egyik vegen es masik vegen keletkezo atomokat nezzuk, akkor 0.01m.
De ennel kozelebb is talalnak part.
Szerinted 300m/s sebesseggel 0.01 s alatt nem lehet megtenni 0.01m utat.

Ez altalanos iskolai fizika lenne tanito bacsi... kerd meg a kisfiadat, segitsen.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31077)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 14:35

@Gézoo (31055):
Nos ez az.. A hidrogén és oxigén leválás ~2,5 V és ~3,8 V között történik (a felső értéket a koncentrációs potenciál szabja meg).
Így a 4V és a 155 V közötti szakaszon nincs gáz termelés csak gőztermelés.

Erről regélek már egy hete.. Nagyon szuper, hogy akad aki felfigyel rá..



Nem, eddig arrol volt szo, hogy nem bontja a vizet a valtoaram.
Most egy uj bizarr elemmel gazdagodtunk, ha jol ertem, akkor egy szuk feszultsegtartomanyban ~2,5 V és ~3,8 V között megis bontja.

Alakul ez.
Elobb utobb eljutunk oda, hogy nincs felso feszultseg-hatar.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31079)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.17. 14:39

@vaskalapos (31075): Konkrétan írtam, de nem olvastad..
Itt egy táblázat:
Kation lIK Anion lIA
H+ 349,7 S * cm2/mol  OH- 200,0 S * cm2/mol 
Li+ 38,68 S * cm2/mol  F- 55,4 S * cm2/mol 
Na+ 50,20 S * cm2/mol  Cl- 76,32 S * cm2/mol 
K+ 68,0 S * cm2/mol  ClO3- 64,0 S * cm2/mol 
Rb+ 77,8 S * cm2/mol  ClO4- 68,0 S * cm2/mol 
Cs+ 77,2 S * cm2/mol  Br- 78,4 S * cm2/mol 
NH4+ 73,7 S * cm2/mol  I- 76,9 S * cm2/mol 

A jelentését is elmagyarázzam?

"Es mekkora a polusvaltas sebessege (es mi a mertekegysege)?
50Hz (vagy nalunkk 60Hz)" Próbált a t=1/f= -->> 0,0167' sec/period, ill. 0,02 sec/period

"Hogyan mered ossze a ket sebesseget?" - Az egy periódus alatt megtehető Max. úthosszal.

"Pontosan igy van. Kerdes, hogy ez megtortenik-e. Ezert kene megmutasd, hogy az elektrodom, melynek teljese feluleteten barhol keletkezo naszcens H vagy O sokkal 1/120 masodperc alatt nem jot el egy masik naszcens H vagy O atomhoz."
Nos, ott a link.. amely szerint másodpercek kellene a disszorpcióhoz.
Magyarul, nagyon lassan válik le egy olyan felületről még a nitrogén is, amihez adszorpcióval kötődött..Oxigén és hidrogén meg főleg lassan..

A hidrogén például a platina elektródról csak órák alatt hajlandó teljesen leválni..

"haladasi sebesseguk 300m/s (a te adatod). A rendelkezesre allo ido 1/120 azaz kb 0.01 masodperc. A megtenni valo ut extrem esetben, ha az elektrod egyik vegen es masik vegen keletkezo atomokat nezzuk, akkor 0.01m."

Ennyire ne legyél nyuszika.. ionsebességet az atomok sebességével ne keverd..

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31082)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 14:43

@Gézoo (31079):
Konkrétan írtam, de nem olvastad..
Itt egy táblázat:

Idézet:
Kation lIK Anion lIA
H+ 349,7 S * cm2/mol OH- 200,0 S * cm2/mol
Li+ 38,68 S * cm2/mol F- 55,4 S * cm2/mol
Na+ 50,20 S * cm2/mol Cl- 76,32 S * cm2/mol
K+ 68,0 S * cm2/mol ClO3- 64,0 S * cm2/mol
Rb+ 77,8 S * cm2/mol ClO4- 68,0 S * cm2/mol
Cs+ 77,2 S * cm2/mol Br- 78,4 S * cm2/mol
NH4+ 73,7 S * cm2/mol I- 76,9 S * cm2/mol


A jelentését is elmagyarázzam?



Kerlek, ertelmezd, "magyarazd, fejtsd ki, mit akarsz ezzel mondani.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31083)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.17. 14:43

@vaskalapos (31077):
Nem, eddig arrol volt szo, hogy nem bontja a vizet a valtoaram.

Hát nem.. Hanem arről, hogy:
"Az anódon és a katódon adszorbeálódik a molekulák bomlásából származó aktív gyök, mindkét polaritás esetében..
A gázmolekulák képződése csak ezután történhetne meg.. ha a diffúzió sebességnél nagyobb a pólusváltás sebessége, akkor viszont nincs gázképződésre idő.. mert előbb keletkezik az aktív atom pár..azaz rekombinálódnak a molekulák.

Persze, természetesen, exrtém nagy áramok okozta intenzív gőzképződés esetén a felületről a gőzmolekulák magukkal sodorhatnak néhány aktiv gyököt..
De ez messze sem jellemzője a folyamatnak.

Továbbra is áll a fenti felszólítás: Ha meg tudod gyújtani a durranógázt, akkor az a folyamatos égésével bizonyítja az igazadat, ha nem, akkor pedig ideje megismerkednetek az elektrolízis törvényeivel..

"
Időpont 10.11, 12:15 Olvastad? " exrtém nagy áramok okozta intenzív gőzképződés esetén a felületről a gőzmolekulák magukkal sodorhatnak néhány aktiv gyököt.."
Ez azt jelenti, hogy káros mellékhatásként történik elenyésző arányú vízbontás is..

Mondd őszintén! Neked tényleg nem elegendő egy hét ahhoz hogy megérts valamit?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31084)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.17. 14:45

@vaskalapos (31082): Most viccelsz? :shock: vagy tényleg nem tudod? :roll:

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31085)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 14:47

@Gézoo (31084): Nem irtam eleg erthetoen?
"Kerlek, ertelmezd, "magyarazd, fejtsd ki, mit akarsz ezzel mondani."

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31087)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 14:49

@Gézoo (31083):
Időpont 10.11, 12:15 Olvastad? " exrtém nagy áramok okozta intenzív gőzképződés esetén a felületről a gőzmolekulák magukkal sodorhatnak néhány aktiv gyököt.."
Ez azt jelenti, hogy káros mellékhatásként történik elenyésző arányú vízbontás is..

Mondd őszintén! Neked tényleg nem elegendő egy hét ahhoz hogy megérts valamit?


Nem Gezoo, nem karos mellekhatas, forralas nelkul mukodik a vizbontas 50-60Hz valtoarammal.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (31088)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.17. 14:55

@Gézoo (31067): Én azt a részt keresem, ahol azt írják, hogy 3,8 V fölötti feszültség esetén nincs elektrolízis. Ez hol van a szövegben?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31096)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.17. 17:07

@vaskalapos (31085): Nos, egyszerű.. Mólnyi ion (anyag) 6e23 db iont jelent, aminek ilyen értelemben az S vezetőképessége szerepel (cm2 keresztmetszetre számítva,) azaz a szállított töltéseik a sebességeik függvényében változnak.

Amelyiknek időegység alatt nagyobb a töltés szállító képessége, vagyis nagyobb áramot produkál, (nagyobb az S vezetőképessége,) annak nagyobb a vándorlási sebessége is..mert csak így tudja létrehozni ezt a szállítást.

Mint a táblázatból látszik, a H+ és az OH- a legnagyobb sebességű.. Ebben az a "trükk", hogy nem maga a hidrogén vándorol, hanem hasonlóan a kristályrácsban mozgó elektronokhoz, a hidrogén molekuláról molekulára átlépve a láncot "tolja tovább", azaz nem ugyanaz az atom "ér célba" mint amelyik az ionvándorlást elindította.

A fémek kationjainak nincs ilyen szerencséje (leszámítva saját olvadékaikat,) a vizes fázisban a kationoknak "át kell küzdeniük magukat az elektrolitot alkotó molekulák között.. Ezért a diffúzió sebességük hatoda-tizede a H+ diffúzió sebességének..

Ezt a diffúziós sebesség arányt jól le lehet olvasni a töltés vezetési arányaikból.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31098)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.17. 17:10

@Szilágyi András (31088): Például itt..
" EO2/OH- = E0* O2/OH- + (RT/4F)*ln[(cOH-)4 /pO2]"
Miután pO2=1036 hPa értékhez tartozó potenciál 3,8 V.. és amikor pO2=1036 hPa akkor az elektród felületén lévő O2 nyomás egyezik a hidrosztatikai nyomással, azaz nem éri el az elektrolit az elektród felületét.
Ha pedig nem éri el, akkor nincs további O2 leválás. Nincs víz bontás..leáll a víz elektrolízise.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31099)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.17. 17:14

@vaskalapos (31087): Nos, a forralás mellékterméke a vízbontás.. és nem fordítva.. Nem a csík tolja a repülőt.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31100)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 17:21

Gezoo irta:
A hidrogén és oxigén leválás ~2,5 V és ~3,8 V között történik (a felső értéket a koncentrációs potenciál szabja meg).
Így a 4V és a 155 V közötti szakaszon nincs gáz termelés csak gőztermelés.
Erről regélek már egy hete.. Nagyon szuper, hogy akad aki felfigyel rá..


Valasz:
Vizbontas 0-2500V kozotti egyenfeszultseggel.
Lathato, hogy a feszultseg novelesevel aranyosan no, csokkentesevel arantosan csokken a vizbontas intenzitasa. Joval 3.8V folott is nagyon intenziv a folyamat.
Megfigyelheto, hogy az egyik elektrodan ketszer annyi gaz fejlodik (hidrogen), mint a masikon (oxigen).


Gezoo irta:
-Vizet forralsz? :roll: teszel bele tojást vagy teát főzől?

-Azonnal forr a víz, amint a 4 V fölötti feszültséget eléri a váltóáram. Ezt látjuk.. A gőzbuborékok feloldódnak a vízben, ezt is látjuk..

-Forralod a vizet akkor van elenyésző pár ezred liternyi gázképződés is..


Valasz: 110V 60Hz valtoaram hatasara a viz azonnal bomlik, a homerseklet lassan emelkedik a kiserlet soran 23.5C-rol 24.8C-re
Megfigyelheto, hogy az intenziv gazkepzodes a ket elektrodan azonos merteku.
A viz forrasa nem figyelheto meg, a homerseklet meg sem kozeliti a forraspontot.
A hozzászólást 3 alkalommal szerkesztették, utoljára vaskalapos 2011.10.17. 17:30-kor.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31102)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 17:23

@Gézoo (31096):

Es?

Ez miert erdekel most minket?
Mit akarsz vele alatamasztani?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31103)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 17:29

@Gézoo (31098):
" EO2/OH- = E0* O2/OH- + (RT/4F)*ln[(cOH-)4 /pO2]"
Miután pO2=1036 hPa értékhez tartozó potenciál 3,8 V.. és amikor pO2=1036 hPa akkor az elektród felületén lévő O2 nyomás egyezik a hidrosztatikai nyomással, azaz nem éri el az elektrolit az elektród felületét.
Ha pedig nem éri el, akkor nincs további O2 leválás. Nincs víz bontás..leáll a víz elektrolízise.


meg egy felreertes, nezegesd a videot... ;-)
2500V-on is kepzodik O2 gaz a platina elektrod feluleten. Megy az elektroforezis, ahogy mennie kell.

Jajj...

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (31105)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.17. 17:43

@Gézoo (31098): He?
1036 hPa hidrosztatikai nyomáshoz egy 10,5 m magas vízoszlop kell.
Most arról beszélsz, hogy ha 11 m mélyen van az elektróda, akkor nem jön föl az oxigén?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31108)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.17. 18:35

@Szilágyi András (31105): Valamit félreérthettél.. Az asztalon lévő nyomásmérő (barométer) szerint pillanatnyilag 1027 hPa nyomás van.. Egy centi víz sincs a nyomásmérőn..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31109)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.17. 18:43

@vaskalapos (31100): Lehetséges lenne az, hogy te magad nem látod a különbségeket? :shock:
Egyenáram esetében mikro méretű gázbuborékok, váltónál pedig nagy gőzbuborékok, ugyanazon (platina?) vezeték felszínéről.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (31110)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.17. 18:47

@Gézoo (31108): Az nem hidrosztatikai nyomás. Te hidrosztatikai nyomásról beszéltél.

Még egyszer kérdezem: szerinted egy zsebteleppel nem lehet vizet bontani, mert az 4,5 voltos?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31111)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 18:48

@Gézoo (31109):
Gezoo, 23 C fokon goz?
Mikor forraltal utoljara vizet?

Igen a buborekok merete kulonbozik.

Talan azert mas a buborekok merete, mert mas vezetokepesseget kellett beallitsak a 110V-os valtoaramu es mast a 2500V egyenaramu kiserlethez, mas az aramerosseg stb...eltero feluleti feszultseg stb...

Feltegyek egy hosszu videot valahova (keress tarhelyet), hogy ha felfogom azokat a buborekokat, akkor azok fel ora mulva is valtozatlanul gaz halmazallapotuak?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31112)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.17. 18:59

@Szilágyi András (31110): András! Fogj egy pohár vizet!
1 cm-re a felszínétől mérd meg benne a hidrosztatikai nyomás értékét.
Meglepő módon a vízoszlop magasságából és a felette lévő légnyomásból adódó nyomás összeget fogsz mérni.

Ahhoz, hogy ezzel a nyomással egyensúlyt tarthasson egy elektród felületén képződő gáz, a nyomásának pontosan ekkorának kell lennie(, vagy nagyobbnak kell lennie, ha azt akarjuk, hogy elszakadjon a felszíntől).

Ejnye.. Ne legyen már ennyire elemi problémád..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31113)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.17. 19:00

@vaskalapos (31111): Elegendő lesz az is, ha elolvasod és megérted azokat a jegyzeteket amiket linkeltem.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (31114)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.17. 19:01

@Gézoo (31112): Hidrosztatikai nyomásnak a folyadékoszlop nyomását nevezzük. Definíció szerint.

Még egyszer kérdezem: szerinted egy zsebteleppel nem lehet vizet bontani, mert az 4,5 voltos?

Avatar
vegyati
Hozzászólások: 575

Transzverter és wikipedia? (31116)

HozzászólásSzerző: vegyati » 2011.10.17. 19:07

@Gézoo (31027):

Gézoo írta:És persze az is érdekes a folyamat vitelének szempontjából, hogy a tartályban milyen elektródokon, (netán platina elektródot használunk?) játszódik le a peroxid képződés, ahol a platinában abszorbeálódik a hidrogén ?
Mert ugye az sem mindegy, hogy a platinában abszorbeálódott hidrogén az impulzus jellegű váltakozó áram esetén néhány százalékban nem H2O hanem H2O2 képződésben vesz rész..


"folytatom a szerencsétlenek megvezetését"
Electrochemical Chlorine-Free AC Disinfection of Water Contaminated with Salmonella Typhimurium Bacteria; N. N. Barashkov et al.; Russian Journal of Electrochemistry, 2010, Vol. 46, No. 3, pp. 306–311

Kód: Egész kijelölése

Our experimental water disinfection device is represented in Fig. 1. We found that alternating current of 0.21 A (50 Hz frequency) corresponding to the current density of 60 mA/cm2 does not cause corrosion of steel electrodes in the selected range of ammonium sulfate concentrations. We maintained the constant current density by selecting the initial voltage in the range from 40 to 170 V with respect to the electrolyte concentration.


Gézoo írta:Persze miért is lennél korrekt? Hiszen csak kolléga vagy.. Talán úgy hiszed, hogy nem a felvilágosítás, hanem a szerencsétlenek további megvezetése sokkal jópofább dolog.. Hát nem az!

Ugye nem veszed zokon, ha az általad kezdeményezett személyeskedésben nem veszek részt és csak a tudományos tényekhez ragaszkodok?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31119)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 19:33

@vegyati (31116):

Nyilvan forralassal fertotlenit a keszulek, nemde?
A forralasrol kozismert, hogy elpusztitja a bakteriumok tobbseget.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31120)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 19:38

@Gézoo (31112):
Hydrostatic pressure:
Hydrostatic pressure is the pressure exerted by a fluid at equilibrium due to the force of gravity.

http://en.wikipedia.org/wiki/Fluid_stat ... c_pressure

Amire te gondolsz az az "absolute pressure" p = rho*g*H + patm a hidrostatikai nyomas es a legnyomas osszege.

Avatar
vegyati
Hozzászólások: 575

Transzverter és wikipedia? (31135)

HozzászólásSzerző: vegyati » 2011.10.17. 21:31

@vaskalapos (31119):

vaskalapos írta:Nyilvan forralassal fertotlenit a keszulek, nemde?
A forralasrol kozismert, hogy elpusztitja a bakteriumok tobbseget.

Gondolom ez ;) vagy ez :mrgreen: esetleg ez :twisted: lemaradt.

A képződő .OH az ami brutális módon elbánik a baktériumokkal.
Csatolmányok
miraculous and unbelievable effect of AC electrolysis.jpg

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31137)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.17. 21:53

@vegyati (31135):
Gondolom ez ;) vagy ez :mrgreen: esetleg ez :twisted: lemaradt.


Termeszetesen csufolodas, szarkazmus volt (szandekozott volna lenni). Bocsanat mindenkitol, ha nyilvanvalo, hogy mit figuraztam ki.

off
nalam nem latszanak a mosolykak, ugy allitottam be
/off

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31146)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.18. 04:18

Bonusz video:

felhivom a figyelmet a buborekok viselkedesere: nonek, majd osszeesnek, es csak a vegen kezdenek a felszin fele szallni (eles ellentetben a vizbontasos videoval, ahol azonnal indulnak a felszinre)... vajon miert? Mi lehet a megorokitett jelenseg?


Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31148)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.18. 08:11

@Szilágyi András (31114): :) Nos, igen.. A zsebtelep üresjárási feszültsége 4,5 V, viszont a kapocsfeszültsége a víz elektrolízise során fellépő áramfelvétel következtében 3 V körül van.
(Megjegyzem, hogy már akkor is csak 3,5 V körüli ha egy 3,5V/0,3A izzót kötsz rá. Ha jól emlékszem ez is csak gimi II.-os anyag. Erre sem emlékszel?)

Ja és igen.. Helytelenül fogalmaztam.. Az elektród felszínén keletkező gáz nyomása amikor eléri az elektróddal érintkező folyadék nyomását, leáll a folyamat az érintkezés hiányában.
Ez a folyadék nyomása csak akkor hidrosztatikai nyomás, amikor kizárólag vízoszlop okozza a nyomást.
És miután az elektrolitban, az elektród felszínén mérhető nyomás a folyadékoszlop és a külső gáznyomás összege, helyesebb lett volna "abszolút" vagy "eredő külső" nyomást írnom.

Attól függetlenül, hogy az elektród felületén képződő gáz nem tudja eldönteni, hogy a folyadékoszlop egyedül vagy "külső segítséggel" akkora értékű.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31150)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.18. 08:43

@vaskalapos (31146): Ezért a "bónusz filmért" szintén megdicsérlek! Szép munka!
Mondjuk azt is láthatod, hogy mennyire nagy jelentősége van az energia sűrűségnek!

Ha az elektród felszínén csak akkora energia sűrűség lenne, mint az edény alján,
azaz a filmen látott edény alját melegítő energia forrás energia sűrűsége azonos lenne, akkor éppen ilyen, a bónusz filmen látható buborékképződési sebességet figyelhetnénk meg..

De miután az energia sűrűség a filmen lévő esetben sokkal kisebb, ezért sokkal kisebb a buborék képződési sebesség is.

Ezzel a diffúziónak van ideje nagy buborékokat képeznie.. És a konvekciónak "szintén van ideje" elvezetni a hőforrás energiájának nagy részét.

Cseppents acél cseppet vízbe.. A felületén éppen olyan intenzív gőzfejlődést tapasztalsz, mint a váltófesszel való melegítésnél látható méretű buborékokkal.

Vagy akár a víz alatt üzemeltetett termites hegesztés hője által keltett gőz buborékai szintén a váltófesszel forralt víz buborékaival azonos típusú-méretű..

És ugye nem akarod azt állítani, hogy az óceánnak fel kellene forrnia attól, mert hegesztenek benne és gőz szabadul fel a hegesztés helyén?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31158)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.18. 10:18

@Gézoo (31148):
Nos, igen.. A zsebtelep üresjárási feszültsége 4,5 V, viszont a kapocsfeszültsége a víz elektrolízise során fellépő áramfelvétel következtében 3 V körül van.
(Megjegyzem, hogy már akkor is csak 3,5 V körüli ha egy 3,5V/0,3A izzót kötsz rá. Ha jól emlékszem ez is csak gimi II.-os anyag. Erre sem emlékszel?)



Gezoo: lattad a 2500V-os kiserletet? Ott a feszultseg 2500V volt. A vizbontas meg akkor volt a legintenzivebb.
Hulyeseg, hogy nincs vizbontas 3.8V folott.

Andras kerdesere a valaszod hibas, hogyan allithatod, hogy 3V lesz a zsebtelep (laposelem) feszultsege a vizbontas soran, amikor nem tudod, hogy milyen parameterekkel bontasz vele vizet, miekkora a vezetokepesseg, mi az elektrodok tavolsaga, mekkora az aramfelvetel a konkrek kiserletben.
Miert kene epp 3V korulinek lennie?

De legyen, tegyuk fel, igazad van. Akkor ket sorba kotottt zsebtelep mar nem kepes vizbontasra szerinted? Nevleges feszultseg 9V, a te logikad szerint a vizbontas soran is 6V feszultseg kene legyen a rendszerben...
Ket sorba kotott zsebtelep, vagy az autom akkumulatora (12V) nem kepes vizbontasra?

(Megjegyzem, hogy már akkor is csak 3,5 V körüli ha egy 3,5V/0,3A izzót kötsz rá. Ha jól emlékszem ez is csak gimi II.-os anyag. Erre sem emlékszel?)


En nem emlekeztem erre (mi tobb, ez nekem igy leirva bizarr, mondd, mi tortenik, ha egy 220V/0.1A izzot kotsz ra? - gimiben kulonbozo ellenallasorol tanultunk, Ohmban fejeztuk ki az ellenallast, nem 3,5V/0.3A izzokrol) de ez irrelevans, senki nem javasolta, hogy vilagits vizbontas kozben.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (31159)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.18. 10:24

@Gézoo (31148): Egy zsebtelep belső ellenállása attól függ, mennyire használt. Egy új zsebtelepé kb. 0,1 ohm. Szóval megint tévedéseket halmoztál egymásra.

De sebaj, akkor módosítom a kérdésemet:

Egy új 9 V-os elemet enyhén sós vízbe dobok. Mi történik? Történik-e elektrolízis, szabadul-e fel gáz?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31160)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.18. 10:32

@Gézoo (31150):
Ezért a "bónusz filmért" szintén megdicsérlek! Szép munka!


Ne dicserj, mert akkor felek, hogy valamit elrontottam (Piszkos Fred effektus).

A lenyeget nem vetted eszre. A vizbontas soran a buborekok tetovazas nelkul szalltak a felszinre, a forralas soran sokaig tetovaznak, es osszeomlanak, es csak akkor szallnak a felszinre, ha mar az egesz edenyben 100C koruli a viz homerseklete.
Amig a viz nagy resze hidegebb, addig a buborek visszakondenzal, ahogy a hideg vizzel erintkezik.

A vizbontas soran a viz homerseklete 24.8C volt az utolso kiserlet vegen... a buborekok valtoztlan meretben emelkedtek a felszinre. A forralas soran meg csak akkor kezdenek a bubik a felszinre szallni, amikor a viz homerseklete 90C folotti...

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31162)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.18. 10:32

@Szilágyi András (31159): András ez nem így működik!
Ha egy ujjnyi vastag réz vezetőt kötsz rá, akkor a kapocsfeszültsége közel nullára esik.
Mert a közel teljes feszültségesés a belső ellenállásán van.

A kérdésedre a válasz: Ha a ~2 V és ~ 4 V közé esik az elektródokon a kapocsfeszültség akkor történik vízbontás.

Olvasd már el legyél szíves Erdey-Grúz könyvét ! Ő, igen komoly kutatásokat szentelt az oxigénpotenciál okozta elektrolízis leállásnak..

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31164)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.18. 10:35

@vaskalapos (31158): Kedves Vaskalapos!
Andrásnak is éppen az a tévedése..
Hiába kötsz rá X db 9 V-os elemet.. A kapocsfeszültséget az ion potenciálok határozzák meg.
Ezen az elven működtettük anno, az elektrolitos feszültség stabilizátorokat.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31165)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.18. 10:37

@Gézoo (31162):
A kérdésedre a válasz: Ha a ~2 V és ~ 4 V közé esik az elektródokon a kapocsfeszültség akkor történik vízbontás.



Mit lattal 2500V eseten? Az szerinted nem vizbontas volt?
viewtopic.php?p=31102#p31102

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Transzverter és wikipedia? (31166)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.10.18. 10:41

@Gézoo (31164):
Hiába kötsz rá X db 9 V-os elemet.. A kapocsfeszültséget az ion potenciálok határozzák meg.
Ezen az elven működtettük anno, az elektrolitos feszültség stabilizátorokat.


Egyre melyebbre asod magad a hazugsagokkal.

A hagyomanyos 4.5 V-os lapos elem az nem mas, mint 3 darab 1.5V (sajtohiba volt eloszor 1.V-ot irtam, kimarat az 5-os szam, bocs) cella sorba kotve. Nezd meg, cincald szet!
Az autom akkumulatora 12V-os - ott is a a cellak sorba kotesevel erik el ezt a feszultseget.

A feszultsegstabilizator elvet sem erted.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára vaskalapos 2011.10.18. 10:52-kor.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31167)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.18. 10:45

@vaskalapos (31160): Mondok jobban érthetőt!

Nézd meg, hogy mikor forr a vas? (2861 fok C) És ennek ellenére amikor olyan nagy az energia közlésnek az energia sűrűsége, hogy se diffúzió, se konvenció, se hővezetés nem tudja elvezetni az energiát, akkor..

Na akkor vágunk lézerrel vagy plazmával.. Esetleg jobban felmelegítve a gerendát oxigénpisztollyal ..

Értsd meg! Az energia sűrűség nagy akkor az elektród felületéről gőz szakad le úgy, hogy közben az egész víztömeg akár jeges is lehet..

"Mit lattal 2500V eseten? Az szerinted nem vizbontas volt?"

Szemmel nem tudok feszültséget mérni.. Műszerrel szoktam.. Te a külső kapocsfeszültséget mutattad.. Ezt olvashattuk le a kijelzőkről..
De hogy az elektród felszínén mekkora volt a feszültség azt semmi sem mutatja..

Na figyelj!

Fogj egy 100 Ah-s akkut és köss rá 100-1000-10 000 V feszültséget!
Ha a cellákon méred akkor max 2 V lesz minden cellán!

Az lehet, hogy forrni fog az elektrolit.. És aha nem érintkezik az elektródokkal akkor
mint levegő dielektrikumú kondin felmegy a fesz a rákapcsolt értékre..

De addig amíg működik az elektrokémia az akkuban.. Addig a feszültsége nem fog felemelkedni..

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (31168)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.18. 10:47

@Gézoo (31162): Ja értem, tehát szerinted tök mindegy, milyen elemet használunk, úgyis mindig leesik a kapocsfeszültség 4 V alá, és ezért megy a vízbontás.

Voltmérőd van?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31169)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.18. 10:49

@vaskalapos (31166): "Egyre melyebbre asod magad a hazugsagokkal."

Nocsak.. Az nem baj, hogy annyira .. na szépen fogalmazva csacsiságokat írsz,. hogy sírni támad kedvem ekkora okosság láttán.
De az baj, ha érvek, tanulás helyett undorító sértéseket írsz.. Ilyet nem szabad!

"hagyomanyos 4.5 V-os lapos elem az nem mas, mint 3 darab 1.V cella sorba kotve."

3x1,5 V=4,5 V csak a pontosság kedvéért.. Amikor "kimerült" a kapocsfeszültsége akár nullára is eshet..
És? Tudod miért?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (31170)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.18. 10:50

@Gézoo (31167): Aha. Kezd a tévhited kibontakozni.

Ha viszont így van, akkor meg tévedés, hogy a váltóáram 4-155 V szakaszában nincs vízbontás. Hiszen az elektródán úgyis lemegy a feszültség 4V alá.

Olyan tévhitrendszert alakítottál ki, amiben sikerült önmagadnak is ellentmondanod.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31171)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.18. 10:53

@Szilágyi András (31168): Nem egészen..

Rákapcsolunk 0 V feszültségtől a bontási potenciálig bármekkora feszültséget nem bontja a vizet..

Rákapcsolunk az oxigén túlfeszültség fölött bármekkora feszültséget nem bontja a vizet.

A kettő között bonthatjuk a vizet..

Ha váltót kapcsolunk rá, akkor is így van.. Amíg az elektródon a potenciál a bontás alatt van nincs víz bontás,..
Amikor éppen azon a pici szakaszon van (1/50 idő..) akkor van bontás..
Amikor felette van, nincs bontás, csak forralás..

Miért nem tanulod már meg?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31172)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.18. 10:54

@Szilágyi András (31170): Miért nem olvasod el az említett Erdey-Grúz könyvet? Vagy bármilyen tananyagot.. Wikipedia? Sulinet?
Bármit?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (31173)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.18. 10:56

@Gézoo (31171): Most írtad, hogy akármekkorát kapcsolunk rá, úgyis lemegy az elektródán 4 V alá.
Önmagadnak mondasz ellent.
Ráadásul sikerült két olyan, egymásnak ellentmondó állítást megfogalmaznod, amelyek közül egyik sem igaz. Ügyes! :cry:

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31174)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.18. 10:58

@Szilágyi András (31173): Oké.. Fogsz egy ellenállást és rákötsz a kapcsaira U Volt feszültséget!

Melyik pontján lesz U Volt mérhető? Minden pontján? NEEEEm.. Csak a kapcsain..
Belül a vezető teljes hosszán egyenletes (Ohm törvény) a feszültség esése..

Ezt érted?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31175)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.18. 11:09

@Szilágyi András (31173): Tovább megyek!
Ha a forrás kapcsain méred a feszültséget, akkor az áram nagyságának függvényében még a cellához vezető kábeleken eső feszültségesést is megmérheted..
Az elektród, az elektrolit is és a hozzá vezető kábel is egy-egy ellenállás.. tetejében első és másodfajú vezetők.. vegyes lánca..

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (31177)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.18. 11:14

@Gézoo (31175): Oké, akkor menj még tovább!
110 V váltóáramot kapcsolunk rá. A kapcsokon -155 és +155 V között ingadozik a feszültség. Az elektródán mely határok között ingadozik a feszültség?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Transzverter és wikipedia? (31178)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.10.18. 11:16

@Szilágyi András (31177): Oké.. Melyik részén?

Mert az elektród maga is egy ellenállás, amin mérhetünk feszültségesést..

Sőt! Tovább megyek!

Maga az elektrolit is a feszültség függvényében mint másodfajú vezető viselkedik..
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gézoo 2011.10.18. 11:20-kor.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia? (31179)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2011.10.18. 11:18

@Gézoo (31178): Hát azon a részén, ami a vízbontás szempontjából számít!


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég