Az a bizonyos "Fordított Fizika"

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Adrew Augustin Asyg
Hozzászólások: 19
Tartózkodási hely: Nagyvárad
Kapcsolat:

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34326)

HozzászólásSzerző: Adrew Augustin Asyg » 2011.11.20. 19:52

Ahogy a tudományt művelnünk kellene…
Világunk működésének feltételei vannak. Nem mi határoztuk meg őket, és nincs rájuk semmi befolyásunk. Talán a legkönnyebben megérthető alapfeltétel az, hogy: egyidőben, egy helyen, két anyagi test nem tartózkodhat. Ez posztulátum (axióma, bizonyíthatatlan tapasztalati alap-feltétel). Aki ezt cáfolni akarja, álljon egy száguldó vonat, vagy egy puskagolyó elé, és nézze meg, mi történik.
Ennek az alap-föltételnek egy másik kifejezés módja az, hogy ahhoz, hogy világunk működhessen, az őt mozgató törvényeknek megbízhatóan állandóknak kell lenniük. Egyikük levezethető a másikból, (azaz, ha az egyik posztulátum a másik tétellé válik, vagy megfordítva.) Így bizonyítunk: „ha két anyagi test képes egy helyen tartózkodni, akkor a hozzájuk tartozó egymástól különböző hatások egybe olvadnak, tehát megváltoznak, és megszűnik a megbízható állandóság érvényessége. De ezt nem tudjuk elfogadni, hiszen tapasztalatunk (posztulátumunk), ezt nem engedi meg!” (Az idézetek a „Gondolkodás Iskolája” című könyvemből valók.)
A két feltétel közül fogadjuk el posztulátumnak a megbízható állandóságot. (Inkább hangzik annak). E posztulátumhoz két másik kapcsolódik a tudósok gondolkodásában: Az, hogy „a világ törvényei (illetve azok hatásai) valamennyien kapcsolatosak egymással”, valamint az, hogy „a hatások elkülöníthetők, ám soha nem keverednek egymással.”
Bolyai János például, ezt mondja: “A világban minden változás, a világ más darabjainak megváltoztatását is maga után vonja… Az egész világ részei között szükséges és szoros összefüggés van, vagyis az egész világ egységes, tökéletesen élő egész…”
Összefüggésükben vizsgálva alapfeltételeinket, azt vesszük észre, hogy a második és a harmadik posztulátum ellentétes egymással. Leibniz gondolatmenetét követve, ez könnyen belátható: Ő ugyanis a „monádokat” («az anyag mozgatóit») így írta le: “Ezek egyszerű szubsztanciák, abszolút önálló, egymással semmi kapcsolatban nem lévő, csak szellemi, testnélküli létezők, önmaguk fejlődésük ős-okai, :egyedenként is tartalmazva az egész világot…. (Az önmaguktól fejlődés nagyjából egybeesik mai, materialista-evolucionista felfogásunkkal.)
Meg kell mondanom, hogy Leibniz nem határozza meg a három működési posztulátumot, de leírásai a «monádokról» oda vezetnek. Az első és a harmadik posztulátumot fellelhetjük a bemutatott, fiatalkori meghatározásában, mert: Szubsztancia alatt azt értjük, ami a lényeges, állandó valamiben, (első posztulátum), elkülönültek és nem is keverednek egymással, (ez a harmadik…)
Ha oda vezetnek, erre utalnak, miért hagyja ki a tudós a második posztulátumot? Mert felfedezte az említett ellentétet! Később mégis ezt mondja: «A legtökéletesebb, öröktől fogva létező monád az Isten, (a Teremtő) aki előre elhatározott harmónia szerint egyezteti a monádok képzeteit, melyek különben nem állnak ok és okozati viszonyban egymással”. Íme, megjelent a második posztulátum, a kapcsolat a monádok között, és az egyetlen lehetőség, feltétel, mely ennek megjelenését lehetővé teszi. Nevezzük a Teremtőt a görög tradíció szerint «Létezőnek», mert az általuk meghatározott tulajdonságok jellemzik a legjobban tulajdonságait. (Határtalanság, mindenhatóság).
Megjegyzem, hogy Newton princípiumaiban is egyértelműen fellelhető a három posztulátum: „Minden test megőrzi egyenes vonalú egyenletes mozgását, vagy álló helyzetét (…) Ha a test, mozgásban van, vagy hozzáadódik az új mozgás, vagy kivonódik, ha ferdén hat, ferdén adódik hozzá, és mindkettő, meghatározása szerint viselkedik...” (Megőrzi, mert állandó. Csak akkor adódhat hozzá, ha kapcsolatban vannak, és csak akkor viselkedhet meghatározása szerint, ha elkülönült). Nevezzük el a bemutatott alapfeltételeket működési posztulátumoknak, («M» posztulátumoknak!)
Hagyjuk most a középkori tudósokat, és vizsgáljuk meg Zenon Achillesről szóló paradoxonját: Az elbeszélés szerint, a görög hős egyszer üldözőbe vett egy teknősbékát. Tízszer gyorsabban futott mint a prédája, mégsem érhette soha utol! Miért? Mert bár minden lépésével csökkentette a menekülő páncélos és a közötte lévő távolságot, az mégis egérutat nyert, hiszen ha lassabban bár, de ő is mozgott, s az egyre csökkenő távolság sohasem fogyott el közöttük, mindig csak tizedelődött. Így Achilles, Zenon szerint, örök éhségre van kárhoztatva.
Feinman, a Nobel-díjas fizika professzor „Mai fizika” című könyvében idézi Éleászi Zenon meséjét a teknősbékával. Ezt mondja: “Hol a hiba a gondolatmenetben? Véges időtartamot is fel lehet osztani végtelen számú részre, éppúgy, mint ahogy egy vonaldarabot is el lehet végtelen sokszor felezni… Noha végtelen sokszámú lépés lehetséges... míg Achilles utoléri a teknősbékát, ez nem jelenti azt, hogy addig végtelen sok idő telik el.” A professzor úr bizony itt nem gondolta át alaposan. Mert: végtelenszer osztott térhez bizony végtelen sok idő is társul, mert tér nélkül nincs idő, hiszen mindig fennáll közöttük egy egyértelmű megfeleltetés, mint bármely függvény esetében.
Hogy lássuk és érezzük mi itt a hiba, a matematikus Georg Cantor (1845-1918) elméleteire lesz szükségünk. Ő, egyértelműen bebizonyította azt, hogy “egy egyenes szakaszban ugyanannyi pont található, mint egy végtelen félegyenesben.” Azt is bebizonyította, hogy „egy egyenes szakasz ugyanannyi pontot tartalmaz, mint az egész világmindenség,” de erre most nincs szükségünk.
Mit tanulhatunk ebből? Azt, hogy bár logikailag igaz lehet a zenoni paradoxon, de Achilles talpa, akárcsak a Cantor féle szakasz, végtelen sok pontot tartalmaz. Itt végül is, a végtelenek mérkőznek egymással. Amit az egyik végtelen el akar venni, azt a másik visszaadja. Így Achilles megfogja prédáját, nem lesz gondja Zenonnal és a Végtelennel. De ha tovább gondolkodunk, találhatunk egy másik szempontot is:
Joggal megkérdezheti valaki, hogy ha Achilles talpán pontosan ugyanannyi pont található, mint azon a végtelen félegyenesen, amelyen üldözőbe veszi áldozatát, akkor hogyhogy nem éri őt azonnal utol? Bizony ez is lehet megoldása a zenoni problémának! Ezek szerint kétféle, szembenálló megoldás létezik, és logikailag mindkettő elfogadható! De nem létezhet egyszerre kétféle, szembenálló megoldás. Mi az, ami bennünket zavar a paradoxonban? A végtelen jelenléte. Ha eltűnik, minden értelmessé válik. Az következik tehát ebből, hogy világunknak nem lehetnek végtelen számú pontjai. (A fenti gondolatmenet szerint, az egyik végtelen kiküszöböli a másikat.)
Zenon maga is elgondolkodott a saját feladatán. Ezt abból tudhatjuk, hogy kijelentette: „Valami elfoglalja a helyét és megváltoztatja, - más hellyé lesz, de továbbra is elfoglalja a helyét, nem jut ki belőle!
Elemezzük ezt a kijelentést. Első látásra rejtélyes, akár a paradoxon amivel tudóstársait meglepte, de érezhető, hogy mégis van valami értelme. Ha hozzákapcsoljuk a paradoxonhoz, rájövünk, hogy sokkal egyszerűbben is el lehet ugyanezt mondani. Hogyan szoktuk a mozgást a számítógépen programozni? Úgy, hogy a mozgatandó figurát előre tesszük egy-egy ponttal, és onnan kitöröljük, ahol volt. Az, az ábra, amit a számítógép «világán» kívül megterveztünk, előre megrajzoltunk, így tud majd mozogni odabenn. Nem lép ki önmagából, hisz ő az, akit mozgatni akarunk, (legfőbb) tulajdonságait megtartva. Ha ezt összevetjük azzal, amit Achilles kétféle lehetőségéről mondtam, a következő kerekedik ki belőle: Achillesnek két (homlokegyenest ellenkező) lehetősége van. Mindkettőnek lehetségesnek kell valahogyan lennie, különben nem lennének érvényesek a logika szabályai. Ez csakis úgy történhet meg, ha Achilles egyszerre két párhuzamos világban létezik. Az egyik világban (a végtelen tudat világában) mozdulatlan, és «ott van mindenütt», a másikban «egy bizonyos helye van» és ott mozog. «Innen» és «onnan» nézve, másképp látszik, másképp is kell «ugyanannak» látszania!
Hegel, Zenon gondolkodását elemezve arra a következtetésre jut „Természetfilozófia” című könyvében, hogy: „Csak a mozgásban van a térnek és időnek valósága!” Sajnos ott nem találunk erről több tájékoztatást, de az tény, hogy az idő nem más, mint a tér változása. A tér pontjai mozognak a megszakítási pontokon, és közben változást szenvednek el. Valahol, valamilyen változás mindig van a világunkban. De most váltsunk nézőpontot, hogy Hegel intuitív kijelentését más szögből, jobban meg tudjuk világítani:
Gyermekkorom problémája, a vektorok összeadása sokáig terhelte gondolkodásomat. „A vektorokat a paralelogramma szabály szerint kell összeadni” – mondotta egykor fizikatanárom. De miért? A síkmértan összes bizonyítását ismernünk kellett. Tudtam is, mert a mértant szerettem. Ezt is tudni szerettem volna, mert köze volt a mértanhoz. De a tankönyvekben erről vajmi kevés információt találtam. Miután tisztáztam magamban a világ működésének alap-föltételeit, (az „M” posztulátumokat), megértettem, hogy a vektorok (erők, sebességek, gyorsulások) összeadása valójában az „M” posztulátumok egyszerű következménye: A természeti törvények hatásainak elkülönítését és összegzését hivatott megoldani. Valóban. A hatások állandóak, ami azt jelenti, hogy egy hatás, (vektor) saját irányvonalán (vagy egy azzal párhuzamos* vonalon) mindenütt ugyanaz marad, ha azonosak a feltételek, amelyek létrehozták. Tehát bármilyen sorrendben lehetséges külön tanulmányozásuk, majd összekapcsolásuk. Ezért használhatok többféle megoldást az összeadásuknál, tudva, hogy eredmény-vektor iránya és mérete is mindig azonos marad! Az ábrán bemutattam néhány példát erre. Nyilvánvaló hogy más kombináció is lehetséges, de a lényeg az, hogy az eredő-vektor értéke mindig azonos lesz! (Két vektor esetében ez könnyen bizonyítható, a többi pedig erre levezethető.)
* Hogy miért lehet párhuzamos, erről később fogunk beszélni!
1.ábra
B 2
C C
1 3. 1 3.

A D A D A D
R 2 B R 3. R
1
B
2 C

Az 1-es vektor elviszi a pontszerű tárgyat A –ból B-be. Onnan a 2.vektor viszi tovább a tárgyat C-be, míg a 3. vektor a D-be juttatja. Ha felcseréljük a vektorok (hatások) sorrendjét, miközben maguk a hatások ugyanazok maradnak, az eredmény is ugyanaz marad. Meghatározhatunk egy eredő ® vektort, melynek az értéke mindig ugyanaz, hiszen akik létrehozták, nem változtak! A tárgy, amit a hatások (az erők) mozgatnak, ugyanabba a helyzetbe kerül az időintervallum végén, minden esetben.

Az elkülönítés az összegzés fordítottja. Erről most nem készítenék ábrát. Amennyiben ismert az eredő „R” vektor, és a hatások irányvonala, elbonthatjuk az eredőt, az irányvonalaknak és irányoknak megfelelően. Így kapjuk meg elkülönítve a hatásokat
Módszerünk tökéletesnek tűnik, az is, ha csak azt a pontot keressük, ahová egy bizonyos idő után megérkezik a hatásoknak kitett tárgy! De ha azt szeretnénk tudni milyen utat követ mozgás közben, mi a «röppályája», tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy ez egybe esik az eredő irányvonalával! Néha igen, de folyamatosan változó hatások esetén ez nem igaz!
Persze erre is találhatunk megoldást! Ezt a következő (2.ábrán) mutatom be. A lényeg: Ahhoz, hogy a röppályát meghatározzuk, újra és újra meg kell ismételni a vektorok összeadását, több apró részre felosztva az időintervallumot. Ha mind több részre osztunk, az eredő vektorok által kialakult tört vonal jobban fog hasonlítani a röppálya, kísérletileg tapasztalt görbéjére. Mikor kapjuk meg a mértanilag helyes röppályát? Ha a két vizsgált időintervallum között eltelt idő végtelen kicsiny, azaz zéró.
Íme az ábra: Ha részekre osztjuk a ható vektorokat, az eredő vektorok végpontjai nagyjából fedik a röppálya görbéjét!
2.ábra

Vv Vv1+vv2+vv3+vv4 =Vv

Vf1+
Vf Vf2+
Vf3+

Ve Vf4…



Zéró időintervallum? Igen ám, de így a két vagy több jelenlévő hatás összeolvad, és megszűnik a hatások állandósága! Ezt nem engedhetjük meg. Csak egyetlen helyes következtetés lehetséges: Terünknek és időnknek kvantumos szerkezetűnek kell lennie ahhoz, hogy a hatások egymáshoz nagyon közel, de mégis elkülönülten hassanak. Mit jelent ez a kvantumos szerkezet? Azt, hogy létezik egy olyan legkisebb érték, melynél kisebbet tér vagy idő nem vehet fel a mi világunkban, tehát mondjuk, ha egy köbcentiméternyi egy térkvantum, ez a téregység úgy viselkedik, mint egy fizikai pont még akkor is, ha végtelen sok «egyéb» matematikai pontot tartalmaz még. Csak az, az «egy» pont a térkvantumból tartozik tehát a mi világunkhoz, a többi «odaát» található!
Mekkora lehet egy tér és egy időkvantum? A térkvantum hozzávetőleges értékét a „Gondolkodás Iskolájában” határoztam meg, ez  =1,6*10-18 mm, (ez pont, tehát nem köbmilliméter), mely közel egy milliomod része mérési lehetőségünknek. Az időkvantum mérete:  = 5.3*10-30 sec. - azaz másodperc. Ez viszont tízmilliomod része annak, ami mérhető. Ezért nem találkoztunk még ezekkel a kvantumokkal! Most pedig, lássunk néhány megbotránkoztató következtetést:

Következtetések:
Ezt a bemutatót szélesebb közönségnek szánom, ezért, azokat a következményeket, melyek a fentiekből származnak, nem mindig fogom lépésről lépésre igazolni. Hogy ezeket nem csak én találtam ki, néhány meggondolkoztató idézetet mutatok be előzetesen. Itt van például egy rövidített** idézet Rudolf Steinertől (1861-1925)
„A növényi mag és egy sókristály között ott lebeg egy lényeges, végtelen különbség. A kristály úgy, ahogy látható, önmagában meghatározott, (ha véletlenül növekedni képes egy telített sóoldatból, csupán mérete változik). A növény viszont minőségileg változik élete során szinte folyamatosan, ezért csak egészében értelmezhető, nem válhatna különben azzá, amivé válik, illatos rózsává, piros vitamindús bogyóvá. Miért? Mert a megfigyelt jelenség mindig csupán része valaminek, mely egy egységes Egész, s a lelki szemlélődő ezt látja.” Tehát a lelki szemlélődő a rózsabokor termését, vagy annak csemetéjét vizsgálva magát a «Bokrot», annak teljességében látja.
**(Ha valaki iránytű és térkép nélkül lép be egy labirintusba, kockáztatja, hogy esetleg órákig bolyong céltalanul. Hasonló helyzetbe kerül az a gyanútlan olvasó, aki konvencionális módon próbálja Rudolf Steiner írásait olvasni. Gyorsolvasási technikával viszont hamarosan előtűnnek azok az intuitív kijelentések, melyekről pontosan érezzük hogy igazak!)

- „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet”.[1 Móz. 1.1] Mindenki abból dolgozik, amije van! A Teremtő az «anyagot» úgy hozta létre, hogy a kivonta magát a «Világból»! De nem csak úgy történt meg ez a kivonás, hogy egy központból egy «Nagy Bumm» során lassan kifelé távozott a tudat, hanem úgy is, hogy a tér részekre (kvantumokra) oszlott, egyenletes elosztásban létrejött számtalan tudatmentes pont. És ezzel, megszületet az idő is, (- annak lehetősége…) - Azaz, a mi anyagi világunk nem más, mint egy mozdulatlan (véges) ponthalmaz, a számunkra lehetséges pontok halmaza. (Ez az a bizonyos föld, amit az Úr kezdetben teremtett), amelyen életünk (világunk) vonata halad! A tér többi pontját, a már említett végtelen «Létező» (és) világa tölti ki. (Ez az a bizonyos ég.) Íme a két világ, mely a zenoni paradoxonból következik.
- A mi anyagi világunk akármekkora nagy, szükségszerűen véges, ahogy azt bemutattam, de a fény (információ) véges sebessége is ezt bizonyítja! A végtelen világa, az a másik!
- Bár mi úgy érezzük, hogy az idő és a tér azonos rangú fogalmak, ez csak a mi világunkra jellemző. A határtalan Létező világában (a Tudat világában), nem létezik az idő! (Ezért „nem jut ki önmagából” az a Valami!) De, a mi világunkban is alárendelt az idő szerepe, mert ahogy a hazugság igazságfüggő; az idő is térfüggő. Az idő úgy jön létre, hogy a kvantumpontokon tovamozgó téregységek, különböző hatásokat elszenvedve megváltoznak. Az említett téregységek - mezők*** valójában információk, melyek a tudatmentes pontokat «pillanatnyilag» betöltik. Folytassam? Úgy is mondhatjuk: Egy «szellem» költözik kvantumról kvantumra, «anyaggá» válva.
- Ezek után természetes, hogy Achilles jelenléte az időtlen tudati világban, szellemi jelenlét, olyan, mint a «Rózsabokor» jelenléte, mely minden rózsabokrok anyja, eszenciája. E szellem, (információ-halmaz) költözik egyre tovább, a mi világunkban, részinformációkkal megtöltve a tudatmentes pontokat. Hogy ez «misztikus», ezért nem szimpatikus önöknek? Sajnálom, ez valóság, sőt ez a valóság! Ha továbbra is szimpátia alapján döntik el tudományos hozzáállásukat a világhoz, akkor inkább ne foglalkozzanak tudománnyal.
***(Használom ezt a kifejezést is, Einstein iránti tiszteletből. De egy korábbi forrás nem így nevezi, azt is tisztelnem kell, ezért nem beszélek mezőfizikáról, hogy amit mondok, szalonképesebb legyen!)
Találhatunk erre, (a «másik» világ jelenlétére), egyéb egyszerű bizonyítékot is, azt, ahogy képesek vagyunk egy hatást megszüntetni: „A mozgás tudati jelenség, hatása tehát végtelen. Mégis van lehetőség ennek megszakítására. Mert ez a mozgás nem egy végtelen, tudati világban történik, hanem életünk vonatán, mely egy mozdulatlan „sínpályán” halad. (…) „Odakinn esik a havas eső, de ebből, itt a jól fűtött vagonban semmit sem érzünk. De nyissuk ki az ablakot, és nyújtsuk ki a kezünket. Ázni, fázni fog mindaddig, amíg meg nem elégeljük. Szerencsére bármikor meg van a lehetőségünk arra, hogy becsukjuk újra az ablakot, és megszűnjék a szenvedésünk. De attól odakinn továbbra is esni fog”… Bizony, ha nem létezne e két külön világ, tehetetlenül szemlélnénk a természet törvényeinek hatásait, ezért neveztem el a térkvantumokat megszakítási pontoknak.
- A „Hogyan lett a fizika nagyhatalom?”) - című könyvben (1961) Einstein, a mozgás «rejtélyét» mutatja be. Arisztotelész még így gondolta:„A mozgó test azért áll meg, mert a rá ható erőnek, nincs módja tovább a mozgató hatást rá gyakorolni”. Galilei következtetése viszont ez: „Ha semmi külső erő nem hat a testre, akkor az egyenletesen (tovább) mozog”. Ezt elemezte tovább Newton: „A test megtartja minden újabb állapotát (is) a tehetetlensége alapján.” Einstein így összegez: „A mozgásnak három részét különböztetjük meg: Az eredeti mozgást, az erő hatását, majd a végső mozgást, miután az erő hatása megszűnik. A sebességek a hatás előtt és után is tökéletesen egyenletesek lesznek”. Pontosítsunk: az erő hatása nem szűnik meg, csak az erő! Hatóerő és erőhatás, (az erő hatása) ezek különböző fogalmak. Az egyik anyagi, (anyaghoz kötött és időfüggő), tehát meg tud szűnni, a másik tudati, tehát végtelen, örök. Az erő tőlünk függ, de hatása a tudati jellegű természeti törvények szerint jelentkezik, és maga is tudati. Amint látják, valóban olyan rejtélyes a mozgás fogalma, hogy még magát Einsteint is megtévesztette!
- Bemutattam a vektorok összeadásánál, hogy a valóságban, két (vagy több) hatás, (vektor) soha nem találkozik egy térkvantumban. Felválta fognak tehát hatni az egymásmelletti kvantumokban. Hogy lehetséges ilyen módon a hatások összegzése? Ahogy Leibniztől tudjuk, kell «Valaki» aki ezt az összegzést elvégzi. Ez a valaki ezúttal egy tudati világból való Szellem, (Einstein szerint mező, vagy ha úgy tetszik, a másik világban jelen lévő Achilles), mely összetartja a tárgyakat azaz, a különböző feladatokat ellátó sokmillió térkvantumot. Ezek együttesen egy fizikai pontként működnek, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos tárgy kvantumjai úgy reagálnak a hatásokra, mint egyetlen egy térkvantum. Ez is azt erdményezi, hogy az erők támadási pontja lehet különböző, hisz az egész tárgy fizikai szempontból egységként működik. (Mint egy óriási egység, vagy idegen szóval kvantum…) Erre gondoltam akkor, amikor egy párhuzamos támadási pontról beszéltem a harmadik oldalon, mely helyettesítheti az adott támadási pontot. A hatások tehát így összegeződhetnek. Ezek után, a következtetés ismét megbotránkoztató lesz: szelleme van minden tárgynak, kőnek, fának, virágnak, vagy embernek. Világunk terve, eredeti modellje megtalálható odaát…
- Kapcsolatunk ezzel a «másik» világgal folyamatos, bár a tudatalatti szintjén történik. Látásunk, beszédünk, gondolkodásunk e nélkül a kapcsolat nélkül nem tudott volna kialakulni, nem tudna működni! Ezekről olvashatunk Steiner, és Kűhlevind könyveiben is. Csak egy gondolat Kűhlevindtől: „Magamra mutatok, és azt mondom: „Én”, majd rámutatok a gyermekre akit tanítok, és azt mondom: „Te”. Hogy lehet az, hogy a gyermek ezt helyesen érti, és nem változik generációnként e két szó fogalomköre?
Gondolkodjunk el rajta: Mitől alakul ki térlátásunk? Hogyan tudunk egyáltalán megfogni egy tárgyat? Ez egy rendkívüli összetett feladat! Hogyan oldja meg trigonometriai számítás nélkül szemünk és agyunk ezeket a problémákat? De ha mi meg is tudjuk oldani valamilyen ösztönös matematikával, hogyan oldják meg mindezt az állatok? A «ravasz» Teremtő, itt olyan eszközöket használ, melyekről normális módon sejtelmünk sincs. Érdekes, ahogy összeállnak a dolgok. Ennek a problémának a megértéséhez nekem egy TV.- műsor nyújtott segítséget, melyet talán önök is láthattak. (Mivel későn csatlakoztam a műsorhoz, nem tudom, hogy hívták a tudóst, akiről szólt…)
A lényege a műsornak az volt, hogy egy Amerikában-élő fiatal magyar tudós, aki nyulak szemét computerrel összekapcsolta és úgy kísérletezett, az emberi látásra is értelmezhető, meglepő következtetésekre jutott: Valójában szemünk nem küld egész képet az agyba, hanem csak néhány körvonalat, mozgást (új információt) továbbít, melyet az «agy» kiegészít a már meglévő információikkal. (Nem is lenne rá képes olyan gyorsan a teljes információt folyamatosan továbbítani, ahogy az szükséges...) Hogy ez mennyire így van, magam is tapasztaltam nemsoká azután, hogy a filmet láttam: Telefonon érdeklődött egy kliens egy sürgős rendelés állapotáról. A műhelybe siettem, hogy válaszolhassak az érdeklődőnek. - Hol van Gyula? - kérdeztem idegesen, az üres esztergát látva. Munkásaim rám néztek és nem válaszoltak. Meglepődtem, s hallgatásuk okát kezdtem vizsgálni. Talán kissé sértődött is voltam, hogy így semmibe vesznek. Azután ráeszméltem: Gyula három méterre állt az esztergától, egy másik gép mellett, s így én automatikusan összetévesztettem őt Árminnal, aki azon a gépen szokott dolgozni. Amikor beléptem a műhelybe, először csakis rá eshetett a pillantásom, mégsem őt láttam. Íme, olykor csupán ennyit ér az ember emlékezete. Azután, eskü alatt is képes vallani, hogy ezt, vagy azt látta… Mi tehát a valóság? Az, hogy olyan információkat használunk itt, amelyeket tudat alatt a «másik» világból kapunk ottani énünktől, attól a «másik» Achillestől. Onnan ismerjük a Tér megszokott formáját, és erre tevődnek rá a változó idő hatásai. Valójában ezeket látjuk, és ezek összegzése alapján cselekszünk.
- A „végtelen csapdájának” neveztem ezt a rejtett kapcsolatot a másik világgal. Ez felelős azért, hogy nem gondolkodunk el létünk véges mivoltán, nem félünk a haláltól állandóan, nem próbálunk tenni azért, hogy kihasználjuk rövid életünk lehetőségeit. (Mert végtelennek érezzük magunkat, e pillanatban, joggal.) Pedig, ha figyelembe vesszük Krisztus tanítását [Mát. 10.28], végtelen ide, végtelen oda, Achilles mégis eltűnhet abból a másik világból!
- Tehát a hatások mégis megszűntethetők? Nem, csak kiegyensúlyozhatók , egy másik, vagy több más hatással. Ami így megszületik, az egy hatáscsomó, információ-köteg, mely a változó térhez, az időhöz van kötve. Megfordítható-e az idő? Csak akkor, ha ezt a csomót kioldjuk, visszafelé lejátsszuk a hatásokat. De csak alig néhány százalékuk az, ami tőlünk függ. Mert vannak hatások, amelyek megjelenésünktől függetlenek, (időben sokkal korábbiak, mint ahogy mi színre léptünk), a Teremtő akaratából születtek. Például a bolygók mozgása, a Föld forgása, az időjárás, stb. Kiléphetünk a Föld vonzásteréből, de tovább forgunk a Naprendszerrel, és így tovább. Az időutazás tehát gyakorlatilag lehetetlen számunkra. (Tehát elsősorban a második „M” posztulátum tehet erről!)
- Az «anyag» úgy jött létre, hogy a Létező kivonta magát a «Világból», miközben egy központból «lassan», (fény-sebességgel) kifelé távozott a tudat, a tér részekre (kvantumokra) oszlott, egyenletes elosztásban létrejött számtalan tudatmentes (megszakítási) pont. Mi ennek az elsőszámú következménye? A tömegvonzás! (A «szellemek» vonzzák egymást, vissza szeretnék nyerni a Tér eredeti formáját!)
A fizikában Einstein óta meghatározzuk a «nyugalmi» tömeget. Mi az a nyugalmi tömeg? Ez értelmetlen, hisz nincs mozdulatlan anyag a mindenségben! Nyugalmi helyett, elsődleges gyorsulást elszenvedő tömeget kellene mondanunk. Mi ez? A megszakítási pontok fékező ereje lelassítja a belépő információt, energiát. Ettől lesz tömege az anyagnak. (Ettől lesz sebessége a fénynek, ami amúgy, végtelen!) Tehát van elsődleges gyorsulás, ami létrehozza a tömeget, és másodlagos, amit az egyik «anyag» hatása okoz a másiknak. Ettől pótlólagos plusz tömeg jön létre, amit mi «normális» esetben nem érzékelünk. (Mert oly kicsiny az a tér és időkvantum…)
- «Valós»; «megfogható»; «szilárd» véges világunk háttere a ködös tudat, a láthatatlan szellem? Ezt bizony nehéz elhinni! Pedig igen egyszerű! „Egyidőben, egy helyen, két anyagi test nem tartózkodhat”. Hogy tárgyaink kézzel megfoghatók, hogy világunk olyan «valóságos, megfogható, anyagi» világnak tűnik, az mind ennek, illetve az első posztulátumnak a következménye.
- De ez még nem minden! Mert, „a relativitás-elmélet nem engedi meg a teljesen merev testek létezését. Ha egy teljesen merev test, ütközést szenved, akkor a másik vége azonnal mozogni kezd, (az ütés azonnal továbbítódik), tehát a hatás a másik végén hamarabb jelentkezik, mint az ok!” (Azonnal továbbítódik, sebessége tehát végtelen!)
A bemutatott okfejtés rávezethet bennünket arra, hogy megértsük, hogyan lehetségesek a puha tárgyak? Világunk tárgyainak többé-kevésbé puháknak kell lenniük, mert ha nem így lenne, a kontaktus megvalósulásának pillanatában összetörnének! Ezt a Tervező azzal érte el, hogy a fény (az információ), vibráció formájában érkezik hozzánk. Ezzel a tárgyak körvonala «elmosódott» lesz, és feloldódik az «M» posztulátumok által a tárgyainkra kényszerített merevség. Így érthetővé válik, hogy miért van szükség a hullámmozgásokra!
- mondjam el azt is, hogy egy valójában nem is létező világban élünk? Ezt is egyszerű bizonyítani hiszen: ∞ - n = ∞ - azaz, végtelen, mínusz egy bármilyen nagy véges „n” szám, egyenlő végtelennel. Meg se kottyan neki!)
Amikor kinézek az ablakon, és meglátom a fák ringatózó leveleit, miközben ütöm a billentyűzetet az asztalra könyökölve, nekem is nehéz ugyanezt elhinnem. Ám ne higgyenek nekem, mert „hinni a templomban szokás” hallom egyre gyakrabban ezt a marhaságot, mert lefordítunk mindenkinek minden jópofa kijelentését függetlenül az értelmétől! Az ember gondolkodása, hite nem helyfüggő!
Mondom akkor inkább másképp: „A tudomány nem hit kérdése!” – ezt a tudósok szokták büszkén emlegetni. Bizony nem is az! Cáfolják meg, amit elmondtam önöknek, vagy fogadják el, ha igaznak bizonyul, és éljenek ennek megfelelően. De ne botránkozzanak meg tőle, legyenek valódi tudósok!
Nagyjából ennyi következtetést mutathatok be abból, ami makrovilágunkat érinti. Mit lehet a mikrovilágról mondani? Az már keményebb dió, mert nekem is nehezemre esik leírni a valós, fordított-világ fizikáját. Egyelőre azzal próbálkozom. Ha már összejött, csak azután tudom majd összefoglalni!
Tisztelettel: Asygnus

P.S. Úgy látom, rajzot az oldal nem vesz be. Lábjegyzetet sem. A lábjegyzetek egy részét beszerkesztettem...Mosmár úgy hagyom a többit, ahogy sikerült...

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34348)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.20. 22:09

@Adrew Augustin Asyg (34326):



"Ha egy teljesen merev test, ütközést szenved, akkor a másik vége azonnal mozogni kezd, (az ütés azonnal továbbítódik), tehát a hatás a másik végén hamarabb jelentkezik, mint az ok!” (Azonnal továbbítódik, sebessége tehát végtelen!) "

Most azonnal vagy hamarabb?Döntsd már el!


A többi is zseniális,de a röhögéstől nem tudok írni.
Mikor volt a baleseted?

Legalább Feynman nevét leírhattad volna helyesen.
Ráadásul nem Nobel-díjas.
Szép belépő a szkeptikus fórumra.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34353)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.11.20. 22:17

@lorenz (34348):
Legalább Feynman nevét leírhattad volna helyesen.
Ráadásul nem Nobel-díjas.
http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/ ... ates/1965/

"Ha egy teljesen merev test, ütközést szenved, akkor a másik vége azonnal mozogni kezd, (az ütés azonnal továbbítódik), tehát a hatás a másik végén hamarabb jelentkezik, mint az ok!” (Azonnal továbbítódik, sebessége tehát végtelen!) "

Most azonnal vagy hamarabb?Döntsd már el!
Te meg gondolkozz. A fénynél nagyobb terjedési sebességű hatás időutazást jelent, tehát valóban megelőzné az okozat az okot.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34355)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.20. 22:25

"Ráadásul nem Nobel-díjas."

Megosztott Nobel-díj,tévedtem.Bocs.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34356)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.11.20. 22:27

@lorenz (34355): "Szép belépő a szkeptikus fórumra." :mrgreen:

Avatar
sajnos_kacat
Hozzászólások: 680
Tartózkodási hely: Budapest

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34366)

HozzászólásSzerző: sajnos_kacat » 2011.11.21. 06:53

@Adrew Augustin Asyg (34326):
Ha egy teljesen merev test, ütközést szenved, akkor a másik vége azonnal mozogni kezd, (az ütés azonnal továbbítódik), tehát a hatás a másik végén hamarabb jelentkezik, mint az ok!” (Azonnal továbbítódik, sebessége tehát végtelen!)

Elméletileg teljesen merev az a test, vagy gyakorlatilag?
Vedd észre légyszíves, hogy az elméleti konstrukciók csak addig érvényesek, amíg a mérési hibahatárokon belül le tudják írni a valóságot. Ha a világ legkeményebb anyagából is csinálod a lehető leghosszabb rudat, és az egyik végére ráütsz, akkor azon is ki fogják mérni előbb vagy utóbb az összenyomódás mértékét. Lehet, hogy picit nyomódik össze, de a ráütéskor keletkező lökéshullám akkor is lassabban fog a rúd végére érni, mint a rúd anyagában érvényes fénysebesség.
Egyébként meg keress meg egy gépészmérnököt, aki el tudja mondani neked, hogy hosszirányú összenyomásra vagy húzásra hogyan kell méretezni az anyagokat. Mert erre is van elmélet, ugyanis arra meglehetősen hamar rájött már a tudomány, hogy az elméletileg tökéletesen merev test a gyakorlatban nem létezik.

A párhuzamos dimenziókban létező Akhilleuszodhoz meg csak gratulálni tudok, a sok filozofálásnál van egy sokkal egyszerűbb megoldása a paradoxonnak: Zénón nem egyenletes időközöket választott a sebesség méréséhez, itt követte el a hibát. A sebességet nem véletlenül mérik méter per szekundumban, nem pedig "méter per szekundum az ennediken"-ben, ahol n attól függ, hány lépést tett meg a teknős.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34369)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.21. 09:39

@mimindannyian (34353):

Kösz a javító linket.

_woar_
Hozzászólások: 4

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34464)

HozzászólásSzerző: _woar_ » 2011.11.22. 09:09

@sajnos_kacat (34366):

Még annyi kiegészítést tennék, hogy a hatás pontosan az anyagban érvényes hangsebességgel ér a rúd végébe.

Adrew Augustin Asyg
Hozzászólások: 19
Tartózkodási hely: Nagyvárad
Kapcsolat:

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34552)

HozzászólásSzerző: Adrew Augustin Asyg » 2011.11.22. 22:14

lorenznek:
Mitől lenne az idő egyenletes? Hiszen a megtett távolság egyre csökken, tehát az idő is megfelelően csökken!
Az, az idézet amibe belekötöttél, nem tőlem származik! ( Peierls: The “Laws of Nature” című könyvéből való! (George Allen & Unwin ltd. London 1957 - Magyarul: „A Természet törvényei” Gondolat kiadó 1963) Akkor idézek egy kicsit többet:
„Ha „e” értékű elektromos töltés van szétkenve egy „a” sugarú kis gömbön, akkor az erőtér teljes energiája: 3*e2/5*a. Ha csökken a gömb sugara, az elektromos energia végtelenül naggyá válik. Ennek elkerülésére a legkézenfekvőbbnek tűnt az elektront nem matematikai pontnak, hanem véges kiterjedésű részecskének tekinteni. Ám a kiterjedt elektron elképzelést is nehéz fenntartani, mert a relativitás-elmélet nem engedi meg a teljesen merev testek létezését. Ha egy teljesen merev test, ütközést szenved, akkor a másik vége azonnal mozogni kezd, (az ütés azonnal továbbítódik), tehát a hatás a másik végén hamarabb jelentkezik, mint az ok! Ha az elektron ütést szenved, akkor a mozgási energián kívül más, (a rezgésnek megfelelő) energiát is szállít, de ezt idáig sohasem sikerült kimutatni…” Amiről én ezután beszélek, az másról szól!
Ha lehetséges, ahhoz szólj hozzá, amit én írtam!
Amúgy, gépészmérnök vagyok!

Adrew Augustin Asyg
Hozzászólások: 19
Tartózkodási hely: Nagyvárad
Kapcsolat:

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34555)

HozzászólásSzerző: Adrew Augustin Asyg » 2011.11.22. 22:36

Sajnos nemcsak Feynman nevét írtam el, hanem a magam írói álnevét is. (Adrew-Andrew!)
Ez a szöveg, amit feltettem, az "esszencia" file nevet viseli, cca 80 oldalt tömörítettem itt. Lehet, hogy egy, két sor még hiányzik ahhoz, hogy érthetőbb legyen. Fő célom a megbotránkoztatás volt. Miért? "Elmélkedések" című könyvem mottója így szól: "Szerintem érdemes és fontos olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek az embereket megbotránkoztatják, ami „tabu”, amiről „nem szabad, nem illik" beszélni, mert sokszor ott lapul mögöttük a megoldás. A szörnyet, amely ott rejtőzik a másik szoba félhomályában csak úgy győzhetjük le, ha rányitjuk az ajtót."

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34556)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.11.22. 22:44

@Adrew Augustin Asyg (34555): Sok szörnyet látsz, sok a megoldásra váró problémád?

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34559)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.22. 23:16

@Adrew Augustin Asyg (34326):

Kissé sajátosan kezeled a végtelen problémáját.Először is két végtelen nem mindig jelent számszerűleg ugyanannyit.
Másodszor helytelenül alkalmazod a matematikai végteleneket a fizikai világra.
Az igaz,hogy matematikailag feloszthatunk egy szakaszt és egy félegyenest is végtelen számú pontokra(a szakasz végtelen pontjainak összegét viszont ismerjük) de a két végtelen nem biztos ,hogy egyenlő lesz.
Zénónra visszatérve a távot feloszthatod végtelen kis távolságokra(matematikai végtelen) de a táv egy tetszőleges szakaszát Achilles már véges idő alatt tudja megtenni,ahogy Feynman is írta.


A végteleneknél az egyértelmű megfeleltetés is furcsa eredményekre vezet.
Ime:
Vegyünk két végtelen halmazt.
Az első legyen ,mondjuk az 1,2,3,4,5,....végtelen sorozat,a másikat pedig képezzük úgy, hogy az előző sorozat minden tagjához a kétszeresét rendeljük hozzá.
Kapunk két végtelen oszlopot,kb így:

1----2
2----4
3----6
4----8......és így tovább.
A kérdés az ,melyik a nagyobb?

A megfeleltetés szerint pontosan ugyanannyian kellene legyenek.
Viszont a jobb oldali oszlop tagjai előbb-utóbb meg kell jelenjenek a bal oldalon,tehát a baloldaliak sokkal többen vannak,hiszen ott még sok más szám is van!


Alig hiszem,hogy Cantor így fogalmazott volna:"“egy egyenes szakaszban ugyanannyi pont található, mint egy végtelen félegyenesben.”
Cantor azt bizonyította,hogy vannak megszámlálható és megszámlálhatatlan végtelenek,és hogy az utóbbiak nagyobbak.
Nem tudom mennyire képezik ezek a fogalmak szilárd alapját az elméletednek,mert még nem sikerült rájönnöm mi is a lényege,de a végtelenekkel óvatosan kell bánni.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34569)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.23. 10:54

@Adrew Augustin Asyg (34555):

"egyidőben, egy helyen, két anyagi test nem tartózkodhat."

Anyagi test az tényleg nem,de a kvantummechanika lehetőséget ad arra,hogy például az amúgy kizárási elvnek engedelmeskedő elektronok tartózkodhatnak ugyanabban a térrészben,feltéve ha az energiájuk vagy impulzusuk különbözik.
Sőt,ha jól emlékszem a fotonra sem érvényes a kizárási elv.
Sajnos ezt sem értettem,hogy tulajdonképpen milyen jelentőséget tulajdonítasz neki,csak felhívtam a figyelmedet a lehetséges kivételekre.
Zénónra visszatérve:
Azt írod"Véges időtartamot is fel lehet osztani végtelen számú részre, éppúgy, mint ahogy egy vonaldarabot is el lehet végtelen sokszor felezni…"
Itt megint kevered a dolgokat.Egy vonaldarabot csak matematikailag tudsz végtelen számú pontra darabolni,próbáld meg ezt egy zsinegdarabbal a valóságban.Teljesen összemosod a matematikai absztrakt világot a fizikaival.Az időt pedig szintúgy nem tudod végtelen számú részre osztani,ugyanis létezik egy legkisebb időtartam,az úgynevezett időkvantum,aminél kisebb értéknél már nincs értelme időről beszélni.Ez a Planck-idő.Az értékét sajnos elfelejtettem és nincs kedvem guglizni.Ugyanígy létezik Planck-hossz is.
Ennél rövidebb távolságon ,és Planck-időnél rövidebb időintervallumban a tér és az idő értelmezése megszűnik.
Zénón paradoxonjainak a feloldása éppen ebben rejlik,hogy egy fizikai távolságot vagy időintervallumot nem tudsz ,ugyancsak fizikailag, végtelen számú,tetszőlegesen kicsi távolságokra vagy időtartamokra felosztani.
Ne keverd a matematikai végtelent a fizikaival.
Achillest sem tudom elképzelni egyszerre két világban létezőnek.
Az istenlevezetést pedig kérem még egyszer,és érthetőbben.
Miért is létezik és hol?A végtelenben?Az Univerzumon túl?Ott lehet.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34577)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.11.23. 12:12

A zénon paradoxon feloldása, hogy elmegy az ember középiskolai matekórára, ahol megismeri a végtelen sorokat, és rájön, hogy egy végtelen hosszú összeadás eredménye nem feltétlen végtelen. A legegyszerűbb egy tizedes törtre gondolni példának okáért: 1/9 = 1/10 + 1/100 + 1/1000 + ...

0.1
0.01
0.001
....
-------
0.1111111...

Adrew Augustin Asyg
Hozzászólások: 19
Tartózkodási hely: Nagyvárad
Kapcsolat:

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34585)

HozzászólásSzerző: Adrew Augustin Asyg » 2011.11.23. 12:51

@lorenz (34569):

Általában nincs ennyi időm, de most két napja itthon tartózkodom. Bocsánat, de nagyon felületes vagy! Nem velem vitatkozol, hanem Feynmannal, ezt ő mondta! Kösz hogy megtetted! A dolgozatban kétféle módon bizonyítom a tér és időkvantumok létezését, (először a vektorokból, azután csemegeként, Zenon paradoxonából). Adok rá értéket is! Nem vetted észre? (Tudtommal a tér és időkvantumok léte nem általánosan elfogadott!) Ez a keret nekem nem megfelelő, mert nem tudok rajzot közölni, (vagy nem tudom még hogy kell!) Küldj egy e-mail címet és akkor tudok általam szerkesztett rajzos szöveget küldeni. az enyém: asygnus@yahoo.com.
Ami a végteleneket illeti: ne nézzük le annyira egymást! adva van két végtelen felé tartó sorozat. Az egyik általános tagja az n vagyis: (1;2;3;4;...n), a másiké n2 (nem tudom ez mit jelent) azt akarom mondani: n-négyzet. (1; 4; 9;16;25.. ...n2) melyikük a nagyobb? Matematikailag a második, mert n négyzet / n egyenlő n-nel. De Fizikailag egyformák!
Zenonnak a maga módján bizony igaza van!

Adrew Augustin Asyg
Hozzászólások: 19
Tartózkodási hely: Nagyvárad
Kapcsolat:

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34595)

HozzászólásSzerző: Adrew Augustin Asyg » 2011.11.23. 13:36

@mimindannyian (34577):
A "Gondolkodás Iskolájában" a Végtelen új fogalmáról beszélek. Idézek onnan nemsokára. De annyit azért elismertek, hogy az 1/9 egy végtelen tizedes tört, akárhány számjegyet írok nem jutok a végére. Nem iracionális szám, de végtelen mint a pi.

"A Zénón - féle paradoxon sokkal fontosabb, mint ahogy elsőnek látszik, mert magába rejti a végtelen új fogalmát. Általában úgy gondoljuk, hogy a végtelen valahol messze, hatáskörünkön kívül található kicsit érthetetlen, de azért szükséges, esetleg hasznos fogalom. A valóság bizony nem ez! A végtelen az, ami elfér a tenyerünkön, (bár megfogni nem tudjuk), és szétterjed a mindenségben. A Végtelen nemcsak “matematikai illetve fizikai” (fizikusok által kiötlött) fogalom, hanem annál több, tudati valóság, mely itt van felettünk, alattunk, közöttünk, lépteinket, pillanatainkat kíséri és aktív segítsége nélkül, ahogy az imént is mutattam, egyszerűen elveszünk.
Ha már meghatároztuk (nagyjából) az új végtelen fogalmat, megmutathatjuk, azt, hogy a Bolyai – Gauss féle vitában kinek volt igaza. Lássuk a híres Appendix első paragrafusát:
“Ha a BN nem metszi az ugyanabban a síkban fekvő AM-et, de metszi azt minden ABN szögben lévő BP, akkor jelöljük ezt így: BN ||| AM. Világos, hogy az AM egyenesen kívül fekvő bármely B pontból húzható egy ilyen BN és csak egyetlenegy, s nyilvánvaló, hogy:>BAM + >ABN ≤ 2*R. (R-rel jelöli Bolyai a derékszöget). Mert ha BC-t a B körül addig forgatjuk amíg: >BAM + >ABC = 2*R lesz, akkor szükségszerűen bekövetkezik az a helyzet, amikor BC legelőször nem metszi AM-et (legyen ez a BN helyzet), ebben az állásban BN ||| AM. De nyilvánvaló hogy BN ||| EM az E pont helyzetétől függetlenül”...
“Legelőször” nem metszi és csak “egyetlenegy” van? Hogy lehetséges ez? Ezt csakis végtelen új fogalmának ismeretében tudjuk kielégítően megmagyarázni. Vegyünk egy egyszerűsített rajzot (7-es ábra), ennek a megértésére. [nem tudom, hogy kell rajzot föltenni! Küldjetek egy e-mail címet, és akkor elküldöm word-ben!] Adva van az e1 forgó egyenes, melyet egy gyűrűvel kötünk az e azaz (AM) egyeneshez. Ha egy zsinór segítségével a gyűrűt az egyenessel együtt a nyíl irányában húzzuk, a ψ szög egyre inkább növekszik, míg a φ szög csökken. Logikus, hogy a gyűrű nem engedi el az e1 egyenest, mely így az e egyeneshez is hozzátapad. Soha nem engedi el? Mi lesz vele a végtelenben?
Bolyai, Szász Károly barátjával együtt azt feltételezte, hogy az EM egyenest egyre távolabb metsző BD egyenes egyszer csak elpattan, és akkor már nem metszi az EM egyenest. (Ők ugyan nem beszéltek zsinórról, gyűrűről de nekünk ez így könnyebb.) Ennek a segítségével úgy vehetjük, mintha a 7-es ábrán, az (e) egyenesen végigcsúszó gyűrű, valahol majd ott, a végtelen tájékán egyszer elpattanna, elengedné az egyenest.
Ja igen: asygnus@yahoo.com
Ez a “legelőször nem metszi” BN állás. Innentől már bármelyik pozíció párhuzamosnak mondható. Ott, „messze, a távolban ez már nem számít”. De “igazi” párhuzamos csupán egy van, ahogy csak egy ¶ számjegy létezik, melyhez számtalan (végtelen), bennünket pillanatnyilag jól szolgáló megközelítőt találhatunk, de nincs legközelebbi, mert annál mindig képesek vagyunk egy még közelebbit találni, ha szükséges. De a ¶ szám a: 3.1415926…stb itt van velünk, a hármas és a négyes szám között, nem a végtelenben, elérni mégsem vagyunk képesek! Ismerve ugyanakkor terünk és időnk véges (kvantumos) voltát, azt is pontosan tudjuk, hogy egy bizonyos pontosságnál nagyobbra egyszerűen nincs szükségünk. Persze, azt is elképzelhetjük, hogy a gyűrű soha nem fogja elengedni az egyenest. Akkor egyetlen egy párhuzamost sem húzhatunk az AM egyeneshez. Viszont ha az N pont elég messze található, az, az egyenes már olyan mintha párhuzamos lenne. Számos ilyen egyenes található. (Ez a Lobacsevszki féle gondolkodás.)
Gauss így kezdte Bolyai Farkasnak küldött levelét: “Amíg a dolgot közvetlenül szemlélve átgondoljuk, nevekre vagy jelekre nincs szükségünk, ezek csak akkor válnak szükségessé, ha másokkal akarjuk magunkat megértetni.” Gauss ezután a levelét azzal folytatta, hogy egy jó ideje hasonló gondolatok járnak a fejében, de nem tudta azokat megfelelően kifejezni. Mivel ez irányú gondolatait mégis publikálta, Bolyai János úgy érezte, hogy tőle orozták el a megoldást. Lehet, hogy a Bolyai Appendixe kikényszerítette a Gaussi változat közlését, de nincs okunk* abban kételkedni, hogy neki nem voltak ilyen irányú gondolatai, tanulmányai. Bolyai 43 paragrafusból álló Appendixe önmagában hibátlan, tehát a belső szemlélet helyes volt, de a német matematikusnak abban igaza volt, hogy magyar kollégája a végtelen természetét nem írta le elég kimerítően. (Ezt viszont ő sem tette meg, sem akkor, sem később…)

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34598)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.11.23. 13:46

@Adrew Augustin Asyg (34595): Te tudatmódosító szerek hatása alatt fórumozol?

Általában úgy gondoljuk, hogy a végtelen valahol messze, hatáskörünkön kívül található kicsit érthetetlen, de azért szükséges, esetleg hasznos fogalom. A valóság bizony nem ez! A végtelen az, ami elfér a tenyerünkön, (bár megfogni nem tudjuk), és szétterjed a mindenségben.
Mi ez a new age bla-bla? A végtelen is egy fogalom, s mint ilyen, megközelíthető jól és rosszul is. Kár abból nagy ügyet csinálni, hogy eddig te rosszul közelítetted meg, és rájössz, hogy ez nem helyes. Pláne, ha amit helyette behozol szintén zöld.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34621)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.23. 15:42

@Adrew Augustin Asyg (34585):

Végteleneket tudtommal nincs értelme elosztani egymással,mert az eredmény bármi lehet.
Azt sem értem,hogy mit jelent az,hogy "fizikailag egyformák".Ha matematikailag különböznek,akkor hogyan lehetnek "fizikailag" egyenlőek?
Egyáltalán,hogyan lesz egy matematikai végtelenből fizikai létező?
Fizikai végtelenre én csak egy létező példát ismerek,az pedig a fekete lyuk.

Még egyszer leírom,a végtelen számú pontokra felosztott adott szakasznak nincs a fizikai valóságban létező megfelelője.A fizikai határ ,ami elválaszt minket a matematikai végtelenektől az a Planck-hossz és a Planck-idő.
Ha a mi Univerzumunkat és valóságunkat akarod leírni,kénytelen leszel ezeken a határokon belül maradni.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34622)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.23. 15:59

@Adrew Augustin Asyg (34595):

"A végtelen az, ami elfér a tenyerünkön, (bár megfogni nem tudjuk), és szétterjed a mindenségben."

Mi ez a hülyeség?

Adrew Augustin Asyg
Hozzászólások: 19
Tartózkodási hely: Nagyvárad
Kapcsolat:

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34638)

HozzászólásSzerző: Adrew Augustin Asyg » 2011.11.23. 22:25

Egy élmény volt veletek... viszlát

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34639)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.23. 22:28


Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34641)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.11.23. 22:32

Beismerte, hogy az bővebb kifejtés, amit beígért, sem volt több értelemmel teli. Szomorú egy história. Laposfejű bólogató egysejtűekre számított.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34642)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.23. 22:57

Kár.Pedig a végtelenek a kedvenc témám.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34645)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.11.23. 23:08

@lorenz (34642): Talán éppen ez riasztotta el :). Megérezte, hogy romba döntenéd az alighogy szárba szökkent elméleteit.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34647)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.23. 23:16

@mimindannyian (34645):

Nem valószínű.
Talán túl udvariatlanok voltunk.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34650)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.11.23. 23:39

@lorenz (34647): Áh... ő sem volt különb ("nagyon felületes vagy"). Világosan kirajzolódik az igyekezete. Amíg csak itt-ott volt egy kis apró csipkelődés, energikusan folytatta. Amint viszont egy sarokpont szélsőséges együgyűségére mutattunk rá, emelte a kalapját.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34653)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.24. 00:19

[REPLY=p=34650#p34650]@mimindannyian (34650): [/REPL

Pedig azt hittem ez tetszeni fog neked:
"Bár mi úgy érezzük, hogy az idő és a tér azonos rangú fogalmak, ez csak a mi világunkra jellemző. A határtalan Létező világában (a Tudat világában), nem létezik az idő! "

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34673)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.11.24. 08:48

@Adrew Augustin Asyg (34326):
The Nobel Prize in Physics 1965
Sin-Itiro Tomonaga, Julian Schwinger, Richard P. Feynman


Nos, Feynman.. tényleg illő helyesen írni a nevét..
"Talán a legkönnyebben megérthető alapfeltétel az, hogy: egyidőben, egy helyen, két anyagi test nem tartózkodhat. Ez posztulátum (axióma, bizonyíthatatlan tapasztalati alap-feltétel). "


Ez sem igaz így.. Csupán azon múlik, hogy milyen sebességgel-idővel rendelkezünk.. Ha kellően gyorsak lennénk-vagyunk a másik test idejéhez viszonyítva, akkor mint a vákuumon, úgy haladhatunk át rajta..

egy másik kifejezés módja az, hogy ahhoz, hogy világunk működhessen, az őt mozgató törvényeknek megbízhatóan állandóknak kell lenniük
Zalán ha figyelembe vennéd, hogy a törvények helyzet függően helyesek.. A helyzet függőségük folytán van érvényességi körük, amit többé-kevésbé megközelítve, többé kevésbé érvényesek vagy nem érvényesek, de semmi képpen sem állandók.

Nos, az axióma és a posztulátum is két külön fogalom.. mást jelentenek.. sőt még csak azt sem,hogy:
"Ez posztulátum (axióma, bizonyíthatatlan tapasztalati alap-feltétel)."

Ha most tovább boncolgatom az írásodat, sorról-sorra kijavítva a hibáit túl hosszú lenne ez a bejegyzés..
Mi lenne, ha alaposan végig gondolnád azt amit leírtál és legalább az alapvető hibák sorát kivennéd?

Például az eddig említetteket vagy a többi ilyet:
"A professzor úr bizony itt nem gondolta át alaposan. Mert: végtelenszer osztott térhez bizony végtelen sok idő is társul, mert tér nélkül nincs idő, hiszen mindig fennáll közöttük egy egyértelmű megfeleltetés, mint bármely függvény esetében. "
Egyértelmű megfeleltetés= fele úthoz -fele idő tartozik.. Az utak feleződésével az idők feleződése mértani sort alkot, amelynek eredője 1.
Persze határérték számítással is megkapjuk, hogy végtelenül megközelítjük az egy egészt.. azaz hozzáérünk a célhoz egy egységnyi idő alatt.
Ami pedig a megszámlálhatóan végtelen és a megszámlálhatatlanul végtelen sokaság összekeverését illeti.. Nyilván némi olvasással ezt a fogalmi zavart is kihagyhatod az írásodból.

Szóval nem ártana az írásodnak egy alapos nagytakarítás..

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34679)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.24. 09:05

@Gézoo (34673):

Majdnem mindegyik mondata javítást vagy kiegészítést igényelne.Reménytelen.
Amúgy is megsértődött.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34682)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.11.24. 09:13

@lorenz (34653):
Pedig azt hittem ez tetszeni fog neked:
"Bár mi úgy érezzük, hogy az idő és a tér azonos rangú fogalmak, ez csak a mi világunkra jellemző. A határtalan Létező világában (a Tudat világában), nem létezik az idő! "
Nem, ez kifejezetten nem tetszett.
1) nem érezzük úgy, hogy azonos rangú fogalmak
2) mi az a határtalan Létező?
3) pláne miért lenne ez azonos a szintén kérdéses "Tudat világával"??
4) már miért ne létezne idő ott is, ha itt igen? A tányéron ott az alma, de a házban nincs alma, amelyikben a tányér van? Ez hülyeség.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34684)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.11.24. 09:17

elso olvasasra remenytelennek tunt, meg vitara sem erdemes

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34685)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.11.24. 09:24

@vaskalapos (34684): jah. Az a fajta, amikor azt mondja az ember, "na vááárjunkcsak kezdjük az alapoknál!..." :)

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34686)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.24. 09:28

@mimindannyian (34682):

Akkor tévedtem.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34687)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.24. 09:33

@mimindannyian (34685):

Igen.Arra emlékeztet,amikor a katasztrofális vereséget szenvedett focicsapat edzője így szól a játékosokhoz az öltözőben:
"-Fiúk!Kezdjük az alapoknál!Ez itt egy labda."
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára lorenz 2011.11.24. 10:23-kor.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34689)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.11.24. 10:15

@lorenz (34679): Igen, egyetértünk.. Igaz, a kötőszavak helyesek, de sajnos rossz helyeken vannak :roll:

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34691)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.11.24. 10:16

@vaskalapos (34684): Végül is elegendően sok betű van benne ahhoz, hogy a helyes sorrendbe rakva értelmes szavakat alkossanak.. :?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34728)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2011.11.24. 17:16

@vaskalapos (34694): Húúúú, de elkényelmesedtél.. Én rakjam össze a te válaszaidat ezentúl?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34730)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.11.24. 17:36

@Gézoo (34728):
Végül is elegendően sok betű van benne ahhoz, hogy a helyes sorrendbe rakva értelmes szavakat alkossanak..


az enyemben is ;-)

Pezo

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34758)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2011.11.24. 23:36

Tanúlságos volt végigolvasni ezt a néhány hozzászólást. Rendkívűl plasztikusan illusztrálja az itt uralkodó morált.
Kigúnyolni > eltaposni > kiröhögni
Gratula,profin csináljátok.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34760)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2011.11.25. 00:01

@Pezo (34758): Rád is tökéletesen jellemző, hogy mit hagytál ki a meglátásodból? A lényeget, a témát, amire a reakciók születtek. LOL

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (34802)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.25. 15:50

@Pezo (34758):

Kíváncsian várjuk a te elemzésedet az írásról, szigorúan fizikai és matematikai szempontból.

A morális kifogásaid jöhetnek azután is.

Tehát?

Pezo

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (35010)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2011.11.26. 18:10

@lorenz (34802):
''Kíváncsian várjuk a te elemzésedet az
írásról, szigorúan fizikai és matematikai
szempontból.''

És a kémiai szempont? Szóba sem jöhet? Akkor el sem kezdem. :mrgreen:

ge3lan
Hozzászólások: 415

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (35016)

HozzászólásSzerző: ge3lan » 2011.11.26. 18:42

@Pezo (35010): El sem olvastad azt, amiről szó van, ugye?

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (35019)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.11.26. 19:13

@Pezo (35010):

"És a kémiai szempont? Szóba sem jöhet? Akkor el sem kezdem."

Te troll vagy?
Van észrevételed az írással kapcsolatban?
Matematikai vagy fizikai szempontból nem tartod helyesnek az ellenvetéseinket?

Adrew Augustin Asyg
Hozzászólások: 19
Tartózkodási hely: Nagyvárad
Kapcsolat:

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (35533)

HozzászólásSzerző: Adrew Augustin Asyg » 2011.12.03. 00:18

Egy pillanatra sem szabad elfelejtenem azt, hogy én próbáltam a közvéleményt tesztelni „eszencia” néven számon tartott tömörített írásommal, melynek megfogalmazása tudatosan megbotránkoztató. Amint a szövegben röviden utalok rá, Einstein ötlete alapján foglalkozhattam volna a «mezőfizikával», de ennek nem láttam értelmét. Miért? Mert amikor úgy harminc éve felfedeztem a második és a harmadik „M” posztulátum közötti ellentétet, arra is rájöttem, hogy ez csak úgy oldható fel, ha van „Valaki” aki ezt megszünteti. A cikkben leírt három posztulátum a világ működésének feltétele, tehát a világ nem működhet Isten aktív közreműködése nélkül. Leibniz monádjairól már csak a harmadik évezredben értesültem, s így nem állt támaszként a nagy tudós mellettem akkor, amikor annak idején a naplómban leírtam, hogy ezt az eredményt elfogadtatni, szinte lehetetlen! Sci-fi ötletként próbáltam becsempészni a köztudatba, de Ceauşescu Romániájában minden gyanús volt, a fantasztikus írások is! 1990-ig összesen két írásom jelenhetett meg. Sem így, sem úgy… Hát akkor minek a további rejtőzködés? (Van még egy ok: Máté 10.33)
Lehet, hogy én értettem félre a fórum szándékát, de azt tapasztaltam, hogy semmi konstruktív dolog nincs abban, ahogy a «szkeptikusok» hozzászólnak egy íráshoz. Nem minősítem a hozzászólókat, minősíti őket saját véleményük. Ami nyilvánvaló: a kritikusok közül senki nem olvasta el a szövegemet, legfeljebb, csak néhány részletet belőle, azon próbáltak lovagolni. A hangnem, az még hagyján, az zavart a legkevésbé.
Lorenz teljesítményét kell díjaznom első sorban, hisz már-már szándékosságot lehet sejteni a mögött, ahogy az általam idézett neves professzorok véleményét támadta, helyettem. (Megtiszteltetés, hogy összetévesztett velük).
Vitriol az én tollamban is van, használni is tudom. Lehet, hogy a közönség így jobban szórakozik, de a kritikust nem ez teszi erőssé. Természetesen a szöveget nem vonom vissza, de ezt a steril, kétfelé beszélést befejezem veletek. De mivel volt néhány kérdése kritikusaimnak, melyre nem válaszoltam, ezt most részben megteszem: «Mi mindannyian» ezt kérdezték: “Sok szörnyet látsz, sok a megoldásra váró problémád?” A válaszom: rajtatok kívül nem sokat!
«Lorenz» foglalkozott velem a legtöbbet. Ezzel kapcsolatban reagálnék még néhány apróságra, de előbb egy kérdést én is fölteszek: Azt, amit az «M» posztulátumokról írtam észre sem vetted?
Akkor néhány szót az ő megjegyzéseiről, kérdéseiről:
Tudvalevő, hogy a Planck állandó (h = 6.625 /1034 J*sec.), a meleg test sugárzását leíró általános képlet keresése közben született meg. Planck megpróbálkozott a rendelkezésére álló képletek szintézisével. Az így összehozott képletben jelent meg a “h” állandó, mely arra a feltételezésre épült, hogy az energia-sugárzás adagokban történik, a következő képlet szerint: E = h*ν. De szükség volt Einstein 1905-ben megjelent cikkére, hogy tisztázódjon, hogy a fény mégis kvantumos természetű, ahogy Newton gondolta. De akkor mi van a fényhullámokkal? Hogyan lehet egyszerre mindkettő? Úgy, hogy a térkvantum csak egy bizonyos energia-adagot tud egyszerre befogadni. (Mi következik abból, hogy a poharamba csak egy pohárnyi bort tudok tölteni? Talán az, hogy ekkora lenne, egy «borkvantum»? Ugye nem. A bor számunkra nem kvantumos szerkezetű, magától nem lenne az, de én csak így jutok hozzá, palackban, pohárban, és így azzá válik!) Gondolom ez szerinted marhaság…
A Planck hossz, (1.6*10-35 méter) mint a hosszúság „természetes egysége” jelent meg azért, hogy az állandók eltűnjenek a képletekből, de máig sincs általánosan elfogadva, nincs mögötte megfelelő elmélet! Annál is inkább, mert az egyéb meggondolásokból származó térkvantum méret ennél jóval nagyobb.
Kaptam még egy kérdést, amit már nem szeretnék elviccelni. (Mit mondjak: A Példabeszédek 9.7-9; és a Máté 7.6 idézetei járnak az eszemben, de tegyük ezt félre még egyszer, hisz én voltam a kezdeményező): A kérdés: “Az istenlevezetést pedig kérem még egyszer, és érthetőbben. Miért is létezik és hol?A végtelenben? Az Univerzumon túl?Ott lehet…” (Jó, hogy megengedted neki, hogy hol tartózkodhat). Akkor hát:
Az emberiség története megakadt Káinnál és Ábelnél. Legelemibb ösztönük az Isten utáni vágy, «legelső bűnünk», gyilkosság, Isten iránti féltékenységből. Hogy ez nem mese, idézzük előbb a pszichológust: “Harmincöt éven túli pácienseim közt egyetlenegy sincs, akinek végső problémája ne a vallásos lelkiség volna. Mindegyik abba betegszik bele hogy elvesztette azt, amit eleven vallások mindenkoron megadtak híveiknek (…) Isten a lélek mélyét érinti és mozgatja, avagy éppenséggel ő a lélek mélye. (...) Az amit így nevezünk: «mélymagunk» nemcsak bennem van, hanem mindenkiben. (...) “Isten, emberi segítség nélkül, megfoghatatlanul fenséges és egyben félelmetesen ellentmondásos képet alkotott magáról, és ezt, mint archetípust, a tudattalanba tette, hogy az ember, ha nem arcátlan – rápillanthasson lelkének csöndjében”. (C.G. Jung: „Gondolatok a vallásról és a kereszténységről”. Kossuth kiadó Budapest 2000)
Más is beszélt erről: Pál apostol ezt mondja Athénben: (Csel. 17,27-28) “...hogy keressék az Urat, hogy talán kitapogathatnák őt és megtalálhatnák, jóllehet nincs messze egyikőjüktől sem... Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk...” De idézhetem az Efézusiakhoz írott levelet is: “Egy az Isten, mindnyájunk atyja, aki mindennek fölötte áll, mindent áthat és mindenben benne van. (Ef. 4,6)
És akkor mutassak neked egy bizonyítási módot, amiről úgy látom, fogalmad sincs: A Földön élő 7 milliárd ember 5 – 10 százaléka imádkozik egyszerre a nap bármely pillanatában istenéhez (Istenéhez?). Érdekes módon egyikük fejében sem fordult meg soha, hogy az istenség esetleg éppen foglalt és nem tudja azonnal felfogni üzenetünket. Egyszerűen tudjuk, hogy Ő ott van mindenütt, hogy azonnal képes velünk kapcsolatba kerülni, hogy nem kell a főtérre kiállva kiabálni, hogy meghalljon, sőt, ha némán imádkozunk, az, hatásosabb! Tudatalattink, (a lelkünk, s háttérbeszorított Valódi Énünk), ezt pontosan tudja és világosabban is elárulná nekünk, ha meghallgatnánk, ha egy kicsit odafigyelnénk rá! Tudják ezt azok az ateisták is akik, ha bajba kerülnek szintén Istenhez fohászkodnak. Ahogy a vicc is mondja: “Hol található a legkevesebb ateista? –egy zuhanó repülőgépen.”
Ha én azt mondom neked, hozzám beszél az Isten, jogos a te válaszod: „Ha veled beszél, velem miért nem teszi ugyanezt?” Ezt így érzed, mert féltékeny vagy… Úgy tűnik, ez jogos… Miért is lehet még jogos? Talán semmi sincs, ami intimebb, mint Istenhez kötődő kapcsolatunk. Az intim dolgokról általában nem beszél az ember, mert vagy szégyellnivaló, vagy valami olyasmi, amit csak magunknak szeretnénk megtartani. Mégis szükség van gyónásra, vallomásra, hisz ez egyrészt a lelki tisztálkodás elengedhetetlen része, másrészt, a másokhoz való közeledésünk eszköze. Ilyen eszközként egyedülálló, ezért is használjuk. Érthető viszont, ha ilyenkor az ember megpróbálja kedvezőbb színben feltüntetni belső dolgait, s ezzel előnyöket kicsikarni magának. Talán ezért tűnik fonáknak, hiteltelennek sokak önvallomása, s ha az, dicsekvésként hangzik el, megszólal bennünk a vészcsengő. Ezért is zavar, ha másokat hallunk isteni élményeikről beszélni…
A válaszom tehát: ne engem kérdezz, kérdezd önmagadat!
A bennetek lakozó hatalmas Úristen iránti mélységes tisztelettel köszönt: Asygnus

P.S nem sértődtem meg, de nincs több elfecsérelni való időm.

ge3lan
Hozzászólások: 415

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (35535)

HozzászólásSzerző: ge3lan » 2011.12.03. 00:37

@Adrew Augustin Asyg (35533): Számomra homály, hogy miről írsz, próbáld kisebb adagokban és konkrétabban megfogalmazni, hogy mi is a mondandód lényege, miből indulsz ki és mit akarsz állítani.

Pezo

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (35550)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2011.12.03. 02:09

@ge3lan (35016):
De igen elolvastam. És mivel nyitott vagyok mindenre,szerettem volna még többet olvasni róla.

Pezo

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (35551)

HozzászólásSzerző: Pezo » 2011.12.03. 02:15

@lorenz (35019):
''Te troll vagy?
Van észrevételed az írással
kapcsolatban?''

Van észrevételem. De nem gondolod,hogy még korai ezt kifejtenem? Ha majd többett olvasok róla,akkor megalapozottabb véleményt tudok alkotni.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (35568)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.12.03. 15:25

@Adrew Augustin Asyg (35533):
Érdekesek az érveid.


"Egyszerűen tudjuk, hogy Ő ott van mindenütt,"
Nem elég.És ha rosszul tudjátok?
Én nem tudom ,és még pár millióan sem tudják.
Hol van a mindenütt?

A bibliai idézetek nálad levezetésnek számítanak?



"Ezt így érzed, mert féltékeny vagy…"
Ugye csak viccnek szántad?Isten lenne az utolsó,akit irigyelnék tőled.

Még egyszer leírom.Van egy bizonyos határ(akár elfogadod,akár nem a Planck-hosszt és időt),ami alatt a térnek és időnek már nincs értelme.
Tőlem e mögé azt gyömöszölsz ,amit akarsz (mondjuk hagyományos anyagot és energiát már nem,úgyhogy nem tudom miből épülne fel az Istened),de e fölött minden érzékelhető,mérhető,kimutatható.
Két választásod van.Vagy időn és téren kívül helyezed Istent,és ettől fogva már irrelevánssá válik a tanulmányozása,miként a benne való hit is,vagy bizonyítod a hagyományos fogalmaink szerinti létezését.
A világon gyermekek milliárdjai hisznek a különböző mesefigurák tényleges létezésében,miben különbözik ez a fajta hit a tiedtől?Mondjuk az súlyos,hogy te minimum kétszer annyi idősen sem tudtál túljutni a gyerekek szintjéről.
Ceausescu idejében is voltak jó tanárok.Tény az,hogy én ellógtam a hittanórákról,mert Tarzant adták a tévében.

"A válaszom tehát: ne engem kérdezz, kérdezd önmagadat!"
Kösz a tartalmas és kimerítő választ.


"
P.S nem sértődtem meg, de nincs több elfecsérelni való időm."
Az egész életedet elfecsérelted és most megpróbálsz másokat is erre biztatni.
Adja isten,hogy minél kevesebb követőre találj.

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

Az a bizonyos "Fordított Fizika" (35569)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.12.03. 15:31

@Pezo (35551):

"Van észrevételem. De nem gondolod,hogy még korai ezt kifejtenem? Ha majd többett olvasok róla,akkor megalapozottabb véleményt tudok alkotni."

Kár,hogy ez a szorgalom és alaposság csak az ilyen szintű írásoknál nyilvánul meg nálad.
Jól jött volna annak idején a fizika és biológia tantárgyaknál.A magyar nyelv és irodalom órákat már meg sem említem.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég