Érdekes fizikai jelenségek

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Érdekes fizikai jelenségek (78380)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.04.28. 12:52

@honinger (78379):
Igen. Mivel a lencséhez közel szállt el a porszem, nem volt fókuszban, ezért a kör alak.
A csóva pedig a porszem mozgásából adódik: az exponálás ideje alatt tette meg ezt az utat a porszem.
Ismert jelenség, angolul orb a neve:
http://en.wikipedia.org/wiki/Orb_%28optics%29

Lehetett egyébként pici vízcsepp is, pl. ha tüsszentett vagy köhögött valaki, és ilyen pici cseppek úsztak a szobában.

honinger
Hozzászólások: 10

Érdekes fizikai jelenségek (78381)

HozzászólásSzerző: honinger » 2014.04.28. 19:32

@Szilágyi András (78380):

Értem, köszönöm a gyors választ. Én zenészként nem vitatkozom ezzel a magyarázattal, de azért marad némi hiányérzetem. Nem kötözködni akarok, csak érdeklődni. Ilyen orbokkal sokszor találkoztam már, például mikor hóesésben vakuztam, vagy naplementét fotóztam. De azok sosem húztak csíkot maguk után, és áttetszőek vagy szabálytalan alakúak voltak. Ez azért volt furcsa, mert teljesen tejfehér és tökéletesen szabályos a kör, és legfőképp, hogy élesen elválik a ködös csík a fénylő körlaptól. Csak egy hasonlót találtam az általad küldött linkhez tartozó képek közül ennek a jobb felső sarkában:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/c ... ration.JPG

Szerepel is a fájlnévben, hogy „migration”, azaz vándorlás. Csak az a furcsa, hogy itt is sokkal egyöntetűbb a kör és a csóva. Nem teljesen fehér, és a csík sem sokkal halványabb. Hogy lehet, hogy az én képemen ennyire elüt egymástól a kettő? A kör abszolút fehér, a csóva viszont már a körlap körül is áttetsző. És azt sem értem, hogy ha a repülő tárgy ilyen gyorsan mozgott, hogy látszólag hosszú csíkot hagyott maga után, hogy lehet, hogy az orb mégis szabályos? Miért nem látszik az is egy hosszú csíknak?

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78382)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.28. 20:17

@honinger (78381):
Egy tipikus vaku nem egy pillanatra villan fel (bar nagyon rovid idore).
Kép
Az eles kor az ahol a film kiegett, telitodott, utana a reszecske jobbra es lefele haladt, es kozben egyre kevesebb feny verodott vissza rola.
Azaz az intuicioval ellentetben a csova a haladas iranya.

Egyebkent en azt sem tartom kizartnak, hogy a durvan tulexponalt kor az optikai jelenseg a vaku visszaverodese egy kozeli apro reszecskerol, es a csova az egyiranyu kemiai diffuzio kovetkezmenye a film elohivasa soran.

honinger
Hozzászólások: 10

Érdekes fizikai jelenségek (78388)

HozzászólásSzerző: honinger » 2014.04.28. 23:59

@ennyi (78382):

Köszi, értem. Érdekes, hogy valóban mindvégig fordított menetirányt tételeztem fel, de tök logikus, amit írtál.

Az utolsó megjegyzésedből viszont csak annyit értek, hogy e szerint a csóva nem az exponáláskor, hanem az előhíváskor keletkezett volna. Ha nem tévedek. Mi az az egyirányú kémiai diffúzió? E szerint valamit rosszul csinálnának előhíváskor, vagy ez elkerülhetetlen lenne ebben az esetben? Az lehet, hogy minden előhívásnál ugyanez lejátszódik? Merthogy régen is többször lett előhívva és most újra, és minden kép egyforma. Vagy a negatív tulajdonságából eredne, és tök mindegy, hányszor és hogy hívják elő?

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78389)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.29. 01:17

@honinger (78388): Az mar az elozo hozzaszolasodnal is feltunt, hogy nem vagy igazan tisztaban fenykepezes kemiajaval, csak nem akartam szova tenni, de ha mar rakerdezel, akkor reszletezem:

Amikor fenykepezel, akkor egy filmet exponalsz, azaz kiteszed a feny hatasanak. A feny apro valtozasokat idez elo a filmen, ezek nem lathatoak, es nem is stabilak. A fenykepezogepbol sotetben (zart kazettaban) kivett filmet elohivjak, azaz olyan vegyszerekbe aztatjak, amik az a pici valtozast felerositik. Miutan ez megtortent, fixaljak, rogzitik a kapott negativ kepet. Ez igy egyutt a film elohivasanak a folyamata. Ami igy a filmre kerult az ott van, amig a film meg nem semmisul.

En arra gondolok, hogy a filmed elohivasakor amikor vegyszerek diffundalnak, az a feher, tulexponalt regio tul sok vegyszert fogyasztott, es mivel a vegyszer nem keveredett elegge, hanem lassan aramlott egy iranyba, ezert alakulhatott ki a csova: abba az iranyba aramlott a kimerult vegyeszer.

Amire te gondolsz, a kep keszitese a filmrol. Ezt nagyitasnak, vagy masolasnak szoktak nevezni, a fimen keresztul vilagitanak meg fenyerzekeny fotopapirt (es utana azt hivjak elo, a film elohivasahoz hasonlo modon).
Ekkor csak lemasolodik az ami a filmen volt (ha nincs ujabb hiba a folyamatban).
Esetedben az erdekes esemeny a film exponalaskor, vagy a film elohivasakor keletkezett, ott van a filmen (ha nagyitoval megnezed a filmet, lathatod), most csak masolatokat es nagyitasokat keszitesz rola.

Nem tudom, hogy ertheto volt-e?

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78390)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.04.29. 08:12

@honinger (78377): Sötét nadrághoz fehér zokni?? Egy ilyen család naná, hogy vonzza a parajelenségeket!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78391)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.04.29. 08:21

Nagyobb porszem, értsd haj tud igazán szép csóvákat rajzolni:

Kép

honinger
Hozzászólások: 10

Érdekes fizikai jelenségek (78392)

HozzászólásSzerző: honinger » 2014.04.29. 15:24

@ennyi (78389):
Köszi, mindent értek. Nem lett volna tapintatlanság, ha rögtön szóvá teszed, hogy "nem vagyok igazán tisztában a fényképezés kémiájával", mert ebben így nem lett volna semmi lenéző gúnyolódás, nem úgy, mint az utánad következő hozzászólásban. Írtam is korábban, hogy zenész vagyok. Nem mentegetőzésnek szánom, csak hogy értsük egymást. Egy fizikus barátom ajánlotta ezt a fórumot, hátha valaki megmagyarázza azt, amit korábban a fotólaborosok sem tudtak. Ők nagypapám karórájának csillogását tudták elképzelni. Szerintem Nektek mint szkeptikusoknak értékelnetek kell/kéne, hogy hozzá nem értőként megpróbáltam valakitől racionális magyarázatot találni, és nem hülyítettem fűt-fát azzal, hogy ufót vagy gömbvillámot fényképeztem. Gondolom, hogy ennek az egésznek ez az egyik legfontosabb célja. A hiszékenységgel, butasággal szemben a felvilágosítás. Nem? Én egy percig sem gondoltam, hogy valami csoda van a képen. Éppen a tudományos magyarázatok érdekeltek, mert amúgy is érdekelnek a természettudományok. Ezt Tőled meg is kaptam, remekül, közérthetően elmagyaráztad, amiért hálás is vagyok. Gondolom, hogy nem feltétele a fórumozásnak a teljes körű hozzáértés. Szerintem tehát nem szégyen, ha valamivel nem vagyok tisztában. Ahogy az sem szégyen, hogy az itt fórumozók többségének valószínűleg fogalma sincs arról, hogy Fisz-dúrban a 3. fok mellékdomináns terckvartjának mik a hangjai ABC-s névvel alulról fölfelé? A zeneelmélet is egy tudományág, nem érthet mindenki mindenhez. Viszont ha valaki érdeklődik más tudományágak iránt, azt szerintem meg kell becsülni. Hozzám is járt már matematikus zeneelmélet órákra, és neki én is türelmesen elmagyaráztam az alapoktól kezdve mindazt, amit tudni akart. Jó lenne, ha tisztelnénk egymás szakterületét, nagyobb "átjárás" lenne, és nem lenne furcsa vagy ciki, ha valaki olyan iránt érdeklődik, amihez nem ért. A részedről éreztem ezt a tiszteletet. Kösz a türelmet és megértést!

Bocs a hosszú eszmefuttatásért. Visszatérve a témához. Szerinted ki lehet-e deríteni valahogy, hogy akkor tehát mozgásból vagy előhívás közbeni kémiai folyamatból adódik a csóva? Ha mozgásból adódna, nem kéne a fénylő körnek is elnyújtottabbnak lennie a mozgás irányának mentén?

honinger
Hozzászólások: 10

Érdekes fizikai jelenségek (78393)

HozzászólásSzerző: honinger » 2014.04.29. 16:35

@mimindannyian (78390):

Sötét nadrághoz fehér zokni?? Egy ilyen család naná, hogy vonzza a parajelenségeket!


1. Legszívesebben szóra sem méltatnám ezt az aljas és primitív hozzászólást, de nem hagyhatom, hogy egy nyilvános fórumon bárki a családomon gúnyolódjon! Nem vagyok sértődékeny, de ez bicskanyitogató!
2. Akkor is visszataszító lenne, ha egy vadidegen családjáról lenne szó, de hogy egy aktív fórumozóéról? Ez egészen elképesztő! Talán csak jópofa akart lenni, de ez akkor is több mint tapintatlan. Jócskán túllépi a kulturált viselkedés, elemi jó ízlés határait. Lehet, hogy ha valaki otthon, a haverjaival sörözget és nincs színvonalasabb szórakozása, mint másokat cikizni, akkor megengedheti magadnak ezt a viselkedést, de egy nyilvános fórumon nem!
3. Kizárólag a jelenség okán tettem közzé ezt a régi családi fényképet, amin már nem élő nagyszüleim is szerepelnek. Mindenkitől feltételeztem annyi intelligenciát, hogy nem él vissza azzal a bizalommal és jóhiszeműséggel, amivel megosztottam Veletek egy ilyen személyes, magánjellegű képet. Nem is értem, hogy képes valaki ezek után elkezdeni élcelődni mások féltve őrzött családi fotóján! Ennek ellenére jó véleményem van a fórumról, de ez nem ennek a hozzászólásnak köszönhető.
4. Akkor is döbbenten állnék a minősíthetetlen stílus miatt, ha tartalmilag lenne valami igazság a leírtakban. De még az sincs! Nem fehér zokni, hanem fásli volt nagypapám lábán a visszerek miatt, ugyanis nagyrészt állómunkával végigdolgozta a hosszú életét. A fásli pedig fehér színű.
5. Másrészt épp azért fordultam ehhez a fórumhoz, mert nem tartom a dolgot parajelenségnek, így az „egy ilyen család” kezdetű, felháborító mondatnak még tartalmilag sincs semmi létjogosultsága.
6. Egyesek a fene nagy szkepticizmusban elfelejtik, hogy létezik még alázat és tisztelet, pedig ezen tulajdonságok vagy hiányuk többet mondanak egy emberről, mint például az a tény, hogy épp elfogadja-e a parajelenségek létezését vagy sem. Elkélne egy bocsánatkérés!

Avatar
Haibane
Hozzászólások: 287
Tartózkodási hely: Klagenfurt

Érdekes fizikai jelenségek (78394)

HozzászólásSzerző: Haibane » 2014.04.29. 17:20

@honinger (78392):

"Fisz-dúrban a 3. fok mellékdomináns terckvartjának mik a hangjai ABC-s névvel alulról fölfelé?"

Lehetséges, hogy A#-C#-E?

Mojjo
Hozzászólások: 274

Érdekes fizikai jelenségek (78395)

HozzászólásSzerző: Mojjo » 2014.04.29. 17:46

OFF
"Fisz-dúrban a 3. fok mellékdomináns terckvartjának mik a hangjai ABC-s névvel alulról fölfelé?"

Lehetséges, hogy A#-C#-E?


Nem hinném, mivel Fisz-dúrban nincs E, csak E# (ami kiegyenlített hangolásnál enharmonikus az F-el) és négy hangot keresünk, nem hármat, ha jól tévedek.
De nem igazán értem a kérdést... a mellékdomináns nincs meg a kontextusban. Én úgy érteném, hogy a 3. fokra (Aisz) építünk egy négyeshangzat-fordítást, de ez a 3. fok mellékdomináns megzavar... Bár lehet eleve baromi messze vagyok a választól és rossz helyen kotorászok...

/OFF Elnézést!

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78396)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.29. 18:53

@honinger (78392):

Egyetertek a bocsanatkerest igenylo hozzaszolasoddal.

Kerdesedre:
"Szerinted ki lehet-e deríteni valahogy, hogy akkor tehát mozgásból vagy előhívás közbeni kémiai folyamatból adódik a csóva?"

Nem tudom, hogy lehet-e en biztosan nem tudom. En inkabb a mozgasra tippelek.

"Ha mozgásból adódna, nem kéne a fénylő körnek is elnyújtottabbnak lennie a mozgás irányának mentén?"
Igen, olyannak kene lennie. Arra tudok gondolni, hogy a vaku villanasa nagyon rovid ideig tartott (ez fenykepezte az eles kort), majd utana meg nyitva volt a zar, es az alatt kepzodott a csova a vaku elhuzodo egyenge fenyebol es/vagy az egyeb megvilagitasbol.

Ha olvasol angolul, akkor itt nezz korul
http://www.assap.ac.uk/newsite/htmlfile ... 0orbs.html

Itt meg a tiedhez nagyon hasonlo kepeket lathatsz, tefas magyarazattal. Amiert ez erdekes, hogy a ho/eso hullasa jol demonstralja, hogy a csova a mozgas idanyaba mutat.
http://www.tvigh.org/gettysburg8.html

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78397)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.04.29. 19:17

@ennyi (78389): Bocs, hogy szólok, de ez nem így van:

En arra gondolok, hogy a filmed elohivasakor amikor vegyszerek diffundalnak, az a feher, tulexponalt regio tul sok vegyszert fogyasztott, es mivel a vegyszer nem keveredett elegge, hanem lassan aramlott egy iranyba, ezert alakulhatott ki a csova: abba az iranyba aramlott a kimerult vegyeszer.


A bemutatott fotó régi színes kép, s bár nem vagyok benne bizonyos, de csaknem valószínű, hogy professzionális automata hívta elő a negatívot és nagyította a papírképet. Az olyasféle foltosodás, amiről beszélsz akkor jelentkezhet, ha amatőr módon kis tankban hívják elő a negatívot és amikor a filmtekercset a hívó oldatba merítik, a negatívon apró légbuborékok tapadnak meg. A nagyított papírképen ugyanez a hiba jelentkezhet amikor a hívóoldatba merítik. Amatőr módon nehéz színes anyagot kidolgozni, mert a hívóoldat hőmérsékletét tized °C pontosan kell tartani, nem beszélve a fotópapír exponálásáról. Az automata technológia miatt a buborék kizárható és minden vegyszer keverési hiba kizárható, mert utóbbi az egész képen jelentkezne.
A valóság inkább az, amit Szilágyi ír, vagyis orb - nem ismerek magyar szakkifejezést erre - amit látunk és a csóvát a vaku villanási görbéje okozta. Éppen te illesztetted be a diagramot.

Érdemes ezt megnézni:

http://index.hu/index2/#bloghu/cifra/20 ... gy_gyonyor

Némelyik fotón elég sok orb látszik, bár csóva nincsen. Azt még megjegyezném, hogy hasonló jelenség még egyetlen fotómon sem látszott, holott elég sokat fotóztam vakuval, s mindaddig, amíg erről itt nem olvastam, nem is találkoztam hasonlóval, vagy azt gondoltam, a fotós manipulálta a képet valamilyen képszerkesztővel.

Eddig azért nem szóltam, mert azt véltem ezós a barátunk és szépen kiköt majd annál, hogy un. angyalgömböt látunk. Erre az esetre tartogattam egy beszólást, de úgy látom, nincs rá szükség. :)

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78398)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.04.29. 19:33

Bocsánat mindazoktól, akiknek a humor, mint olyan, egy teljesen ismeretlen jelenség. Ha netán nem erről lenne szó, akkor csókoltatom azokat, akik értik a viccet, csak nem szeretik.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78399)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.29. 20:23

@Solaris (78397):
OFF
Abban az idoben en rutinszeruen hivtam elo otthon szines diakat.
/OFF

Egyeteretek, valoszinubb az orb, az elobb ideztem farokkal rendelkezo orbokat is.

En rengeteg orbot fotoztam, buvarkodasnal, ha egy kicsit is zavaros a viz, akkor tele van ilyen pottyokkel a kep.
Most megneztem egy buvar-albumomat, vannak ilyen csovas orbjaim is, bar sokkal ritkabbak, mint a csova nelkuliek. Ezek a kepek mar digitalis geppel keszultek, tehat itt a kemiai magyarazat nem is johet szoba.

buza
Hozzászólások: 16

Érdekes fizikai jelenségek (78400)

HozzászólásSzerző: buza » 2014.04.29. 20:48

Érdekes. Solarishoz hasonlóan én sem hallottam még korábban ilyenről.
Valami még érdekelne.
Mennyi az expozíciós idő, mennyi ideig villan fel a vaku, mennyi idő alatt cseng le?
Reális a porszem sebessége? Nem túl nagy?

1/8 mp reális lehet-e? A jelenség talán 1,5-2 m hosszú. 35 cm vállszélességgel számolva 35 cm * 5 =1,75 m.
Azaz 40-50 km/h.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78401)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.04.29. 21:04

@buza (78400): Az expozíciós időt illetően nem adható rövid válasz, mégpedig azért, mert többféle vaku van forgalomban. Ezeknek a fénykibocsátási görbéje, működési ideje más és más, illetve a korszerű vakukon szabályozható. Ajánlanám ezt a blogbejegyzést:

http://blog.fazekas.info/fotosuli/xvi-v ... fenyereje/

és ezt is:

http://www.fotoartmagazin.hu/rovatok/fo ... -fenyertek

Csak a tárgybani képre szorítkozva az expozíciós idő kb. 1/60 másodperc lehetett. Ez általános volt az amatőr gyakorlatban használt fényképezőgépek és vakuk esetében.

A jelenség méreteit illetően tévedsz, mert a porszemcse, vagy folyadékcsepp elég közel, néhány cm-re lehetett az objektívtől, a fotózott személyek talán 2,5 - 3 m-re. Ha feltesszük, hogy a szemcse 2,5 cm-re volt, akkor az általad számolt csóvahossz és sebesség a ténylegesnek mintegy százszorosa. :)

PS: Amúgy nem a záridő a lényeges, hanem a vaku villanási görbéje/ideje.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Solaris 2014.04.29. 21:08-kor.

Mojjo
Hozzászólások: 274

Érdekes fizikai jelenségek (78402)

HozzászólásSzerző: Mojjo » 2014.04.29. 21:05

@buza (78400):
Vakuval 1/8 sec, aligha, egy 1/60 reális szerintem. De nem 1,5 méteres lesz a jelenség - értelemszerűen nem a vállaik előtt ment végig a porszem, ha porszem volt, hanem közvetlen a frontlencse előtt, tehát mm-ekről beszélünk... (Egy porszem érdekes lenne, ha ekkorának látszana, ha olyan távolságból csillanna be, mint ahol az emberek ülnek a fotón ;) )
Szerk: közben megelőztek....

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78403)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.29. 21:24

@buza (78400): A vaku villanasi ideje valtozo (vakunkent es egy vaku eseten beallitasonkent).
0.001 - 0.0001 masodperc nagysagrendu.

Itt egy konkret pelda, ami azt is mutatja, hogy kulonbozo beallitasok eseten ugyanaz a vaku mas villanasi idovel es mas fenykibocsajtasi profillal villan.

http://mikrosat.hu/studiovaku/mikrosat-flash-mob-4.html

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78404)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.04.29. 21:34

@ennyi (78399): Egyetértek. Nos, azt gondolom, hogy "honinger" problémája megoldottnak tekinthető. Az általam hivatkozott fotósorozat is digitális géppel készült, s azok is százezerszám, amelyeket feldob a képkereső az "orb" kifejezésre és ott vannak a te búvárfotóid. Honinger még problémázott azon, hogy speciálisan a nyitott könyvlap egyik sarkával esik egybe a fehér folt középpontja. Én nem így látom, ám ha úgy is lenne, ezt betudhatjuk a véletlennek.

buza
Hozzászólások: 16

Érdekes fizikai jelenségek (78405)

HozzászólásSzerző: buza » 2014.04.29. 21:55

@ennyi (78403):
Rendben. Nem gondoltam bele.
Tehát akkor vegyünk 0,001 mp-et.
A blendenyílás mennyi lehet 0,5 cm?
Gyakorlatilag a porszem az egész blende előtt végigmozgott.
0,5 cm/0,001mp= 5 m/mp = 18 km/h?
Ez reális? Esetleg a rekesz mozgása az ami a porszemet magával rántja? A vaku mikor villan, a blendemozgáshoz képest?
U.i.:
Ha a vaku a porszemre villan, akkor azért még sincs olyan közel a blendéhez. Így a 0,5 cm kicsi. Vagy itt is tévedek?

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78406)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.29. 22:13

@Mojjo (78402):
De nem 1,5 méteres lesz a jelenség - értelemszerűen nem a vállaik előtt ment végig a porszem, ha porszem volt, hanem közvetlen a frontlencse előtt, tehát mm-ekről beszélünk... (Egy porszem érdekes lenne, ha ekkorának látszana, ha olyan távolságból csillanna be, mint ahol az emberek ülnek a fotón ;) )


Egyetertek, azzal a kiegeszitessel, hogy a fenyfolt merete nem azonos reszecske latszolagos meretevel sem. Minel kevesbe van fokuszban, annal nagyobb lesz a kepe.
A valodi meret, a tavolsag, es az, hogy milyen lencsevel mennyire nem fokuszban van, egyuttesen hatarozzak meg a latszolagos meretet.

buza
Hozzászólások: 16

Érdekes fizikai jelenségek (78407)

HozzászólásSzerző: buza » 2014.04.29. 22:31

@ennyi (78406):
Azt azért mondhatjuk, hogy a fényfolt közepe, a porszem irányában van. Ha 2-3 méter távolságból készült a fotó (ez egy szobában teljesen reális),
akkor a csík látószöge olyan, hogy ebben a távolságban 1-1,5 méterre nyílik.
1 cm távolságban 0,5 cm reálisnak tűnik. Milyen közeli porszemre tud rávillantani vaku?

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78408)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.29. 23:04

@buza (78405):
Rendben. Nem gondoltam bele.
Tehát akkor vegyünk 0,001 mp-et.
A blendenyílás mennyi lehet 0,5 cm?
Gyakorlatilag a porszem az egész blende előtt végigmozgott.
0,5 cm/0,001mp= 5 m/mp = 18 km/h?
Ez reális? Esetleg a rekesz mozgása az ami a porszemet magával rántja?


En nem is probalnam szamolni. ;-)

Mindenesetre a gazmolekulak (amik a porszemet lokdosik) igen nagy sebesseggel mozognak a levegoben.
Illusztracio (nem epp a levegoben levo gazok, de azok is merettol fuggoen ebben a tartomanyban mozognak. 100-2500m/s sebessegekrol van szo, es sebesseg a merettel forditottan aranyos. A porszem persze sokkal nagyobb, de nem tudom mekkora.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Maxwell%E2 ... ann-en.svg

De ha a levego aramlasat vesszuk alapnak 5m/sec az a 3 kategoriaju, gyenge szél (a fák levelei mozognak, az árbocszalag leng).
Kilegzeskor az orrbol a levego is kb ilyen sebesseggel tavozik.

Osszefoglalva: az 5m/masodperc konnyen elkepzelheto, realis sebesseg egy proszem szamara a levegoben.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78409)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.29. 23:07

@buza (78407):
Milyen közeli porszemre tud rávillantani vaku?

A konkret gep felepitesetol fugg, minel profibb a gep, annal nagyobb a tavolsag a vaku es az objektiv kozott.
Az okostelefonomon - most neztem meg - az objektivtol 2mm-re levo targyat mar vilagitja a vaku.

buza
Hozzászólások: 16

Érdekes fizikai jelenségek (78410)

HozzászólásSzerző: buza » 2014.04.29. 23:22

@ennyi (78409):
Kösz.
2 mm??
Akkor további kérdésem már nincs.
http://www.anomalistik.de/sdm_pdfs/schwartz.pdf

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78411)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.04.30. 08:25

@buza (78405):
A blendenyílás mennyi lehet 0,5 cm?
Gyakorlatilag a porszem az egész blende előtt végigmozgott.
Dehogy, nem a blende határozza meg a leképzett térszöget. Ha szűkíted a blendét azzal nem zoomolsz :).

honinger
Hozzászólások: 10

Érdekes fizikai jelenségek (78412)

HozzászólásSzerző: honinger » 2014.04.30. 11:30

@Mojjo (78395):
OFF
Teljesen jó úton indultál el. Valóban 4 hangot keresünk, és valóban Aiszra kell építeni a négyeshangzatot (domináns szeptim = Dúr hármashangzat + a legalsónál, azaz az alaphangnál kis szeptim hangközzel magasabb hang negyediknek). Domináns szeptim a hangok módosítása nélkül csak a dúr hangsor 5. fokán található. Szolmizálva alulról felfelé: szó - ti - ré - fá. Ugyanezt a négyeshangzatot felépíthetjük a többi fok (1. 2. 3. 4. 6. 7.) alaphangjaira is, ezeket hívjuk mellékdominánsoknak. Ezt megtehetjük minden hangnemben, például Fisz-dúr 3. fokán. Ez zenei ABC-s nevekkel: Aisz - Ciszisz (kétszeresen felemelt C) - Eisz - Gisz. A terckvart pedig ennek egy fordítása, melyben az Eisz van legalul. Tehát a megfejtés: Eisz - Gisz - Aisz - Ciszisz (enharmonikus F - Asz - Bé - D-vel)
/OFF Elnézést!

Mojjo
Hozzászólások: 274

Érdekes fizikai jelenségek (78414)

HozzászólásSzerző: Mojjo » 2014.04.30. 14:08

OFF
@honinger (78412):
Oké, így már értem a mellékdominánst - meg a többit is. Köszönöm a részletes magyarázatot!

/OFF Elnézést!

honinger
Hozzászólások: 10

Érdekes fizikai jelenségek (78418)

HozzászólásSzerző: honinger » 2014.04.30. 18:51

@Solaris (78397):
Eddig azért nem szóltam, mert azt véltem ezós a barátunk és szépen kiköt majd annál, hogy un. angyalgömböt látunk. Erre az esetre tartogattam egy beszólást, de úgy látom, nincs rá szükség. :)

Örülök, hogy rácáfoltam az ezós várakozásodra :) A tömeghülyítő vakhitet én is károsnak tartom. Sok mindennel szemben magam is szkeptikus vagyok, de például kifejezetten ateista sem vagyok. EgyébkéntTőled hallottam először olyanról, hogy "angyalgömb". Érdemes beleolvasni ebbe: http://ongyogyitolap.shp.hu/hpc/web.php ... krol__uyEt
A csúcs az "angyalgömbben megjelenő arc". A 21 hozzászólás is tanulságos. Például alulról a 2.:
Saját felvételeinken többször láttuk ezeket a gömböket, mi energiagömbnek tudtuk, először azt hittük Téli felvételen) hópihe került a fényképezőgép lencséjére. Később tudtuk meg, nem. És nagyon sok kisebb, nagyobb, szép mintás (mandala) is volt köztük.

Először a józan eszére hallgat (hópihe), aztán viszont boldogan hagyja magát meggyőzni a marhaságról. De a legjobb, hogy hogyan küzd velük szemben egy scept nevű magányos harcos. Senki sem hallgat rá. Sőt:
Van olyan képem ahol a gömb egy részét egy pad takarja el, ennyit a por teóriáról

Ugye jól gondolom, hogy lehetetlen, hogy bármi (éles képű, nagy léptékű) tárgy "eltakarjon" egy orbot vagy csak egy részét?

honinger
Hozzászólások: 10

Érdekes fizikai jelenségek (78419)

HozzászólásSzerző: honinger » 2014.04.30. 22:23

@Solaris (78404):
Azt még megjegyezném, hogy hasonló jelenség még egyetlen fotómon sem látszott, holott elég sokat fotóztam vakuval, s mindaddig, amíg erről itt nem olvastam, nem is találkoztam hasonlóval, vagy azt gondoltam, a fotós manipulálta a képet valamilyen képszerkesztővel.

Örülök, hogy nem kételkedtek a kép hitelességében. Azért hozzáteszem, bárki megnézheti a negatívot, az orb és a csóva is remekül látszik azon is. Buza is azt írta, hogy Solarishoz hasonlóan ő sem hallott még korábban ilyenről". Ha jól értem, leginkább a jól kivehető, hosszú csóva és annak magyarázata adja a különlegességét. Ezek szerint mégsem annyira szokványos a fotón látható jelenség, de még egyszer utoljára leszögezném, hogy nem akarok és nem is fogok valami természetfelettihez kilyukadni, csak minél teljesebb és hihetőbb magyarázatot szeretnék.
Honinger még problémázott azon, hogy speciálisan a nyitott könyvlap egyik sarkával esik egybe a fehér folt középpontja. Én nem így látom, ám ha úgy is lenne, ezt betudhatjuk a véletlennek.

Felesleges problémázással nem fárasztanálak Titeket. Nem állítottam, hogy "a nyitott könyvlap egyik sarkával esik egybe a fehér folt középpontja". Azt írtam, hogy "a könyv bal alsó sarka legalább a kör középpontjáig ér." Legalább, tehát eltakarja, aminek csak ezért tulajdonítottam jelentőséget, mert a legutóbbi nagyítást végző fotósok egy karórán tükröződő vakura tippeltek. Gondolom, valóban okozhat ilyen fénylő kört egy kerek (vagy nem is kell, hogy kerek legyen?) fényvisszaverő felületről visszatükröződő fény, de szerintem ebben az esetben a karórának a kör közepében kellene lennie, mint ahogy a porszemnek is az orb középpontjában, nem? És mivel a kör középpontja mögött a könyv van, nem tükröződhet a vaku fénye a karóra üveglapján, mert az a könyv mögött van, vagy mellette balra, de akkor meg nem esik egybe a kör középpontjával. Vagy lehet, hogy egy képen nem is okozhat ilyen szabályos kört ez a fajta, messzebbről történő, tükröződéses fényvisszaverődés, mert az mindenképp együtt jár a középpontból kiinduló hosszabb-rövidebb sugarakkal is, ahogy például egy tükörben verődik vissza a vaku fénye? Bocs a sok kérdésért.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78516)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.06. 18:10

@honinger (78418):
Ugye jól gondolom, hogy lehetetlen, hogy bármi (éles képű, nagy léptékű) tárgy "eltakarjon" egy orbot vagy csak egy részét?



Első körben úgy tűnik, hogy lehetetlen. Minden a méreteken, vakun és a távolságokon múlik. Az általam adott hivatkozás fotóin apró rovarok láthatók és az orbok jól láthatóan mögöttük vannak. A rovarok és az objektív között pedig nem látunk orbot. A porszemcséhez, vagy folyadékcsepphez képest egy apró szitakötő is nagy. :)

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78517)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.06. 18:22

@honinger (78419):
Örülök, hogy nem kételkedtek a kép hitelességében.


Szerintem lehet ilyen "fénypacákat" képszerkesztővel is gyártani, de miért tetted volna? :) Szilágyi megfejtette, hogy orbot látunk, a problémád tisztázódott, aminek meg én örülök, nemkülönben annak, hogy nélküled még mindig nem tudnám, hogy létezik egy orb nevű optikai jelenség. :D

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1274

Érdekes fizikai jelenségek (78528)

HozzászólásSzerző: alagi » 2014.05.06. 19:38

@honinger (78418):

Ugye jól gondolom, hogy lehetetlen, hogy bármi (éles képű, nagy léptékű) tárgy "eltakarjon" egy orbot vagy csak egy részét?


Szerintem nem lehetetlen.
Tipikusan akkor varnek ilyesmit, amikor teleobjektivval keszul a fenykep, akkor csak egy adott tavolsag-ablakon beluli targyak elesek, ami attol kozelebb vagy tavolabb van, az elmosodott. Ha van egy eros fenyforras tavol, akkor az pacni lesz a kepen.
Annyi azert igaz hogy ez mas mechanizmussal kell legyen megvilagitva (vagy sajat fenye kell legyen), hiszen a tavolabbi targyakra a vaku fenye gyengebb, tehat ez eleg ritka jelenseg lehet (sokkal ritkabb mint a "sima", eloterben levo orb). Meg meg az is igaz, hogy a pacninak nem lesz eles a hatara igy sem, a kitakaras csak a pacni fenyesseget gyengiti.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78607)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.05.14. 15:59

Aranyos :)

Avatar
flygandeangel
Hozzászólások: 765

Érdekes fizikai jelenségek (78622)

HozzászólásSzerző: flygandeangel » 2014.05.15. 19:22

@mimindannyian (78607):
Mimi ez tenyleg aranyos , :) kulonosen latvanyossa teszi a lassitott felvetel.
eredeti gyorsasaggal kozel sem ilyen latvany de erdekes

https://www.youtube.com/watch?v=m-88M75_PCI&gl=CH

Newton's Beads - Cool Science Experiment
Inditaskor a megfeleloen hosszu resz magaval rantja a tobbit a poharbol
Mimi kerdeznek . Ugyanez zajlik le akkor, amikor muanyagcsovet dugnak az auto benzintankjaba,amikor megszivjak es ha megindul a
benzin, akkor beleillesztik a masik veget a talajon allo kannaba ?Tudod , amikor a benzin meg szepen atfolyik a tankbol a kannaba.
Ott a benzintank a videon levo uvegpoharnak felelne meg, a gyongysor meg maga az atfolyo benzin lenne ?

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78623)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.05.15. 20:19

@flygandeangel (78622): Szegről-végről hasonló a jelenség, csak míg itt elég a gravitáció és a láncszerű összeköttetés, a benzinnél a légköri nyomás tolja be a tankból a csőbe - hiszen a benzin molekulái nincsenek egymáshoz erősítve. Az utóbbi esetben tehát nyomás viszi át a csövön a folyadékot, a láncnál a húzóerő rángatja ki a tálból.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Érdekes fizikai jelenségek (78626)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.05.15. 20:37

@mimindannyian (78623): Hát a kohéziós erők?

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78627)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.15. 20:56

@mimindannyian (78623): Aham, a légköri nyomás. :) Hát nem, hanem a két tartályban lévő folyadékszint magasságkülönbség által kifejtett nyomás. Csővel tankból - tankba átfejteni akkor lehet, ha mindkét tank nyitott, azaz mindkettőben azonos a légnyomás. Nem kell az átfejtő csövet "megszívni". Elég megtölteni folyadékkal és bemártani mindkét tartályba. Ezt úgy hívják, hogy szivornya, s mindaddig működik, ameddig elegendő a folyadék szintkülönbség a csősúrlódás legyőzéséhez.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78628)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.15. 20:58

@flygandeangel (78622): Igen, látványos, annak, aki még nem látott fémláncot lefutni.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78629)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.15. 21:00

@Szilágyi András (78626): A benzin áttöltésekor nyugodtan beteheted a kohéziós erőket a hűtőszekrénybe, nehogy megromoljanak. :)

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78632)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.05.15. 21:09

@Szilágyi András (78626):
Hát a kohéziós erők?
Nudli :).

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78633)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.05.15. 21:10

@Solaris (78627):
Hát nem, hanem a két tartályban lévő folyadékszint magasságkülönbség által kifejtett nyomás.
Magasságkülönbségnek nincs nyomása. Csináld meg vacuumban, aztán szólj, ha sikerült.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78635)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.15. 21:26

@mimindannyian (78633): Te tényleg azt hiszed, hogy, mindenhez értesz? Ne nevettesd már ki magad.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78637)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.05.15. 21:31

@mimindannyian (78633):
Magasságkülönbségnek nincs nyomása. Csináld meg vacuumban, aztán szólj, ha sikerült.


Ugy velem, mukodik vakuumban is, itt a gravitacio az ami mozgatja a folyadekot. Hidrosztatikai nyomas.

A folyadekolszlopok magassagarol van szo.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Érdekes fizikai jelenségek (78638)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.05.15. 21:34

@mimindannyian (78633):
Folyadékoszlopnak van nyomása. Ezt szokták hidrosztatikai nyomásnak nevezni.
A kohéziós erők pedig bizony elég nagyok. A légköri nyomásnak nincs szerepe, mivel az lényegében egyenlő a cső két végén. Sőt, igazából a lejjebb lévő végnél nagyobb, tehát a te logikád alapján alulról fölfele kéne folynia a folyadéknak.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78639)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.05.15. 21:39

@Szilágyi András (78638): Ha a cső elég magasra emelkedik, majd onnan bukik vissza, akkor bizony bármilyen különbség lehet a két folyadékoszlop nyomása mögött, nem fog átfolyni - amikor a légköri nyomás nem képes feltolni a csőbe.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Érdekes fizikai jelenségek (78640)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.05.15. 21:50

@mimindannyian (78639): Nem tolja az sehova se, mivel a cső két végén közel azonos a légköri nyomás. Ezt a feltolást nem tudom, honnét vetted. Ha egy szívószálat beteszel egy pohár vízbe, a légköri nyomás szerinted feltolja benne a vizet?

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78642)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.05.15. 21:55

@Szilágyi András (78640): Azt hiszem, a barometerre gondolt mimi.
Ott valoban csak bizonyos magassagig emelkedik a folyadek. A higany az kb 760mm magasra.

Annal magasabbra nem lehet felszivni de felpumpalni fel lehet.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78643)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.05.15. 21:55

@Szilágyi András (78640): igen, feltolja, ha a másik végén lecsokkentem a nyomást. Vacuumban hogy szivnád ki a szörpöt? Sehogy.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég