Érdekes fizikai jelenségek

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Érdekes fizikai jelenségek (78645)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.05.15. 22:04

@mimindannyian (78643): Akkor sem a légköri nyomás tolja, hanem a cső két végén lévő nyomások különbsége.
A benzin leeresztésénél pedig nem kell szívni a csövet.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78646)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.05.15. 22:11

@Szilágyi András (78645): de, a légköri nyomás tolja be :-), mi más hajtaná a csőbe a folyadékot felfelé?
A leeresztesnel a kint logó csőben lévő magasabb folyadékoszlop gondoskodik róla, hogy a cső tetopontjan kisebb legyen a nyomás, mint a légköri, ezért fogja a másik végén benyomni. Ha nem lenne légköri nyomás, nem lehetne így leszivni a benzint.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78647)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.05.15. 22:28

@mimindannyian (78643):
Vacuumban hogy szivnád ki a szörpöt? Sehogy.


Vakumban (gravitacio jelenleteben) kifolyna-e a szorp, ha a pohar aljan kinyitsz egy csapot?
(a pohar teteje is nyitott)

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78648)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.05.15. 22:31

@mimindannyian (78646):
A leeresztesnel a kint logó csőben lévő magasabb folyadékoszlop gondoskodik róla, hogy a cső tetopontjan kisebb legyen a nyomás, mint a légköri


Hm. Hogyan gondoskodik rola?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Érdekes fizikai jelenségek (78649)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.05.15. 22:35

@mimindannyian (78646):
Hehe, úgy látom, jó kis vitakérdésre bukkantunk. Még a Wikipedián is erről vitatkoznak:
http://en.wikipedia.org/wiki/Siphon
The factual accuracy of part of this article is disputed. The dispute is about The role of atmosphere to maintain a flowing siphon. Bernoulli's principle describes the entire operation for an incompressible, non-viscous fluid in an operating siphon. Gravitational potential energy, fluid pressure energy and kinetic energy are the only energy in the ideal siphon and the flow is entirely described by exchanges between these types of energy in the fluid. The atmosphere does not "push up" the liquid, rather fluid velocity and height changes create a fluid pressure gradient consistent with Bernoulli's principle and flow is sustained as fluid moves from a state of high gravitational potential energy to low without regard to the atmospheric pressure, surface area, siphon angle or volume difference in the sections of the siphon. Indeed, the atmospheric pressure at the output is higher than the input and would work against a siphon. Pressure of the fluid in the siphon tube is a function of height and fluid velocity as expected from Bernoulli's principle. The theoretical lift limit is reached when the fluid pressure equals 0. All of these parameters are independent of atmospheric pressure and can be calculated without regard to it.. Please see the relevant discussion on the talk page before making changes. (May 2014)

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78651)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.05.15. 22:53

@Szilágyi András (78649): hehe :-). Az én naiv fizikai érzésem azt sugallja, ami a láncos analógia kritikájában van leirva. Azaz szívni nem lehet, csak nyomni, és ezért a légköri nyomás a felelős. És ezért nem lehet bármilyen magas a cső.
Elfogadom, hogy vacuumban is működhet limitált módon a dolog, de akkor az valóban a lánchoz hasonlatos lesz. De sokkal kisebb helyzeti energia - potencialgatat fog tudni lekuzdeni, mint a videóban látott lánc esetén, ahol ugye a fémes kötés játszik szerepet, ami sokkal erősebb, mint a folyadék kohéziója.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78653)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.15. 23:32

@mimindannyian (78639): Bocs Mimi, de ez már a vicc Gézoo kategória. :D

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78655)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.05.15. 23:40

Kiserletet kene vegezni. ;-)

A higanyt ugye kb 76 cm magasra nyomja fel a legkori nyomas.
Ha miminek van igaza, akkor egy 1m magas szifonban elszakad a higany es nem folyik ki a teljes mennyiseg.

Nincs valakinek keznel egy keves higany? Kivancsi lennek az eredmenyre.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Érdekes fizikai jelenségek (78656)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.05.15. 23:44

@mimindannyian (78651):
Úgy látom, a wikipediások már belefáradtak a vitába:
http://en.wikipedia.org/wiki/Talk:Siphon

De legalább megtudtam, hogy ez egy még ma is kutatott probléma. Ez a cikk most jelent meg áprilisban:
Exploring the boundary between a siphon and barometer in a hypobaric chamber
Stephen Hughes & Som Gurung
Scientific Reports 4, Article number: 4741
Siphons have been used since ancient times, but exactly how they work is still a matter of debate. In order to elucidate the modus operandi of a siphon, a 1.5 m high siphon was set up in a hypobaric chamber to explore siphon behaviour in a low-pressure environment. When the pressure in the chamber was reduced to about 0.18 atmospheres, a curious waterfall-like feature appeared downstream from the apex of the siphon. A hypothesis is presented to explain the waterfall phenomenon. When the pressure was reduced further the siphon broke into two columns - in effect becoming two back-to-back barometers. This experiment demonstrates the role of atmospheric pressure in explaining the hydrostatic characteristics of a siphon and the role of molecular cohesion in explaining the hydrodynamic aspects.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78657)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.15. 23:44

@Szilágyi András (78638): Azt nem tudom most megmondani, hogy a benzint alkotó anyagok molekulái között mekkora kohéziós erők működnek, de a gyakorlatban nem is ezzel, hanem a viszkozitással számolunk, ami benzin esetében kb. 0,65 mPas 20 °C hőmérsékleten. (Táblázati adat.) Ezen kívül még a csősúrlódás játszik lényeges szerepet.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78658)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.15. 23:46

@ennyi (78648): Életbiztosítást köt a javára. :D

Avatar
flygandeangel
Hozzászólások: 765

Érdekes fizikai jelenségek (78669)

HozzászólásSzerző: flygandeangel » 2014.05.16. 11:59

OFF
Fiuuuuuuuuuuk!
Akkor most valaki lerajzolna nekem, :twisted: hogy miert is tud a tankbol kijonni az uzemanyag a muanyagcsovon a kannaba ? :oops:
78622 hszben ezt kerdeztem
...Ugyanez zajlik le akkor, amikor muanyagcsovet dugnak az auto benzintankjaba,amikor megszivjak es ha megindul a
benzin, akkor beleillesztik a masik veget a talajon allo kannaba ?Tudod , amikor a benzin meg szepen atfolyik a tankbol a kannaba.
Ott a benzintank a videon levo uvegpoharnak felelne meg, a gyongysor meg maga az atfolyo benzin lenne ?

/OFF Elnézést!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78673)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.05.16. 14:11

@flygandeangel (78669): Amikor megszívod a csövet, akkor egyértelműen a légnyomás tolja a csőbe a folyadékot. Ha túl magasra emeled a csövet, így el sem tudod tehát indítani a folyamatot. Utána, amikor már megtelt a cső, akkor folyadéktól függően elegendő lehet a kohéziós erő is ahhoz, hogy ne szakadjon szét a két irányba a folyadékoszlop, és összefüggően maradva átfolyik a kívánt módon - még akár vacuumban is. (Ha nem rázod a csövet túlzottan, amivel a kohéziót legyőzve megszakíthatod a folyadékot.)

Tehát a hétköznapi esetben két hatás is érvényesül egyszerre, a légköri nyomás és a kohézió is az átfolyást segíti.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78688)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.16. 22:17

@mimindannyian (78673): Legalább ne írnál hülyeségeket. Az acél részei között elég nagy a kohézió. Próbáld acéllal és fokozd a légnyomást. :) A csövet épeszű ember nem szívja meg, hanem feltölti, de ezt már írtam korábban. Feltölteni a cső mozgatásával is lehet. :) Ha megindult az áramlás, nyugodtan rázhatod a csövet. Szétszakadozhat a folyadékoszlop, de az áramlás megmarad.

PS: Korábban a kohézió jelentőségét is tagadtad, most mégis? A folyadékszállítás megindulásához még az sem kell, hogy a cső teljesen teli legyen. :)

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78689)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.05.16. 23:02

@Solaris (78688): Gondolatkiserletet ajanlok.

Tolts meg egy hosszu csovet folyadekkel. Zard le az egyik veget. Emeld fel a zart veget magasra, mikozben a nyitott vege egy azonos folyadekkel toltott edenyben van. Nagyon magasra.

Bizonyos magassag (viz eseten kb 10.3 meter, higanynal 76cm) folott a folyadek elvalik a cso zart vegetol, es abban a magassagban marad.
Ez a jol ismert barometer.

Ismeteljuk meg a kiserletet ketszer ilyen hosszu csovel, megtoltjuk, mindket veget folyadekkal teli edenybe dugjuk, kozepet felemeljuk.
Egyelore a ket edenyben azonos magassagban van a folyadek szintje. Ha valamelyik edenyben megvaltoztatjuk a folyadek szintjet, a csoben aramlas indul es kiegyenlitodik a folyadekszint. Szifon.

Mi tortenik, ha a kozepet nagyon magasra (viz eseten 10.3 meter fole, higany eseten 76cm fole) emeljuk?

Ugye most is barometert kapunk, csak ket csovu barometert? 10.3 m illetve 76cm folott nem lesz folyadek egyik csoagban sem.
Ha valamelyik edenyben megvaltoztatjuk a folyadek szintjet, a csoben nem indul aramlas a masik edeny iranyaba, a folyadekoszlop magassaga a folyadekszint folott allando marad.

Az Andras altal idezett kiserlet (ott nyomascsokkentessel dolgoztak) alapjan en a fent leirt eredmenyt varom.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78690)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.05.17. 09:19

@Solaris (78688): Látom tökfejkém, képtelen vagy felülemelkedni azon a rút tényen, hogy képtelen vagy revideálni a butaságaid, s erre néhányan rámutatunk.
Az acél részei között elég nagy a kohézió.
Én is ezt mondtam, olvasni úgy látszik, nem sikerül: "lánc esetén, ahol ugye a fémes kötés játszik szerepet, ami sokkal erősebb, mint a folyadék kohéziója."
A csövet épeszű ember nem szívja meg, hanem feltölti, de ezt már írtam korábban.
Még ezt sem érted? Hogyan töltöd meg a nevezett benzintankos esetben? Előbb teletöltöd benzinnel, majd befogod a végeit, s befogott végével teszed bele a tankba? Elég vékony kezed lehet, talán csak az agyad tekervényei vékonyabbak.
Feltölteni a cső mozgatásával is lehet.
Okoska, ez ugyanaz, mint a szívás. Ezt sem tudod megcsinálni légköri nyomás nélkül.
Ha megindult az áramlás, nyugodtan rázhatod a csövet. Szétszakadozhat a folyadékoszlop, de az áramlás megmarad.
Hülyeség, miért maradna meg szétszakadt folyadékoszloppal? Akkor se kohézió, se légköri nyomás, legfeljebb a lendület vihetné a cuccot, viszont kellő megszakadás esetén minek a lendületéről beszélünk, a vacuum lendülete. Csatlakozz Gézoohoz, okosakat tudok mondani egymásnak, biztos.

PS: Korábban a kohézió jelentőségét is tagadtad, most mégis?
Nem tagadtam, csak sokkal kisebbnek véltem, mint ami itt számottevő lehet. Azonban az érvek meggyőztek. Látod, ez a nagy különbség köztünk, én képes vagyok elismerni, ha valamit rosszul sejtettem/tudtam. Te nem. Ha ebben a nyomdokaimba lépsz, meglásd, embernek fogunk tekinteni.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78696)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.18. 22:27

@ennyi (78689): Érdekes gondolatkísérlet. :) A szivornya, vagy szifon szállítóképessége a Bernoulli - egyenlettel számolható ki, s figyelembe kell venni a veszteségeket is. A végeredmény egy bonyolult formula lesz, amit most nincs kedvem képletszerkesztővel beírogatni. A lényeg, hogy a képletben meghatározó a két edényben lévő folyadék, vagy a szabad vízfelszínek "H" magasságkülönbsége. A szállítóképesség a magasságkülönbséggel növekszik. A szifon érdekessége, hogy a cső egy szakasza magasabban van, mint a tárolóedény fala, vagy az alvizet és a felvizet elválasztó gát koronája. A képletben ugyanakkor nem szerepel a külső nyomás, ami a például hozott benzintartály, vagy nyílt vizek esetében értelemszerűen a külső légnyomás. Ez a tag a Bernoulli - egyenlet mindkét oldalán szerepel, így a rendezéskor kiesik.
A kérdés az, hogy mi történik, ha emeljük a csővezeték legfelső "h" magasságú pontját? Meddig emelhetjük? Itt ismét figyelembe kell venni a veszteségeket. Érdekes módon azt kapjuk h - H, vagyis a legfelső pont felvíz feletti magassága kisebb, legfeljebb egyenlő kell legyen mint a külső nyomás és a "h" magasságban lévő folyadéknyomás különbsége osztva a sűrűség és a gravitációs állandó szorzatával. Utóbbiból még a veszteségeket - amit magasságként is kifejezhetünk - le kell vonni. Ebben a határesetben a szifon vízszállítása megszűnik, de a folyadékoszlop még nem szakad meg, ha a legkisebb nyomás még nagyobb, mint a szállított folyadék telített gőznyomása. Gondolom, neked is világos, hogy a csővezeték minden pontjában más és más nyomás uralkodik. Ha fokozatosan emeled a csővezeték legmagasabb pontját, ott a nyomás fokozatosan csökken. Amint eléri a szállított folyadék telítettségi gőznyomását, gőzbuborékok válnak ki, felléphet a kavitáció jelensége. Ha ezek a buborékok teljesen kitöltik valahol a cső keresztmetszetét, a vízszállítás azonnal megszűnik.

Ezek a után a gondolatkísérleted várt eredménye helyes. A folyadékszállítás azonban előbb megszakad a veszteségek miatt, mint amit a sűrűségek alapján várnál víz és higany esetében is.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78697)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.18. 22:31

@mimindannyian (78690): Maradjunk abban, hogy egy közönséges [moderálva] vagy, mert ismét olyanba pofázol bele, amihez lövésed sincsen, s különösen azért vagy [moderálva], mert azt hiszed, hogy mindenhez értesz. Nem kiskomám, "timindannyian" sem érthettek mindenhez. Igen, majd elfeledtem, ha megetted a fagyit, töröld meg a bugylibicskádat tőle, különben rozsdás lesz.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Érdekes fizikai jelenségek (78698)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.05.19. 09:13

@Solaris (78697): Idézem, hogy megmaradjon az utókornak, hogyan "érvel" az, aki képtelen szembesülni a tévedéseivel, s a vitatott kérdésben csúnyán felsül.
Maradjunk abban, hogy egy közönséges [moderálva] vagy, mert ismét olyanba pofázol bele, amihez lövésed sincsen, s különösen azért vagy [moderálva], mert azt hiszed, hogy mindenhez értesz. Nem kiskomám, "timindannyian" sem érthettek mindenhez. Igen, majd elfeledtem, ha megetted a fagyit, töröld meg a bugylibicskádat tőle, különben rozsdás lesz.


Avatar
flygandeangel
Hozzászólások: 765

Érdekes fizikai jelenségek (78700)

HozzászólásSzerző: flygandeangel » 2014.05.19. 12:38

OFF
Fiuuuuuuuuuk ! Pengeeszes Fiuuuuuuuuuuuuk ! Koszonom a valaszaitokat a kerdesemre
maaaaaar mindent ertek ,csak kerlek hagyjatok abba :) mert ratok szabaditok egy neurologus /szociologus /magatartaskutatot hogy csinaljon elemzest Kép

/OFF Elnézést!

Mimi ! Johet egy ujabb erdekesseg .

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78701)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.05.19. 13:02

@Solaris (78696):
A folyadékszállítás azonban előbb megszakad a veszteségek miatt, mint amit a sűrűségek alapján várnál víz és higany esetében is.


Ugy ertsem, hogy osszefuggo folyadekoszlop van a csoben, szintkulonbseg van, de a folyadek nem mozog?

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Érdekes fizikai jelenségek (78703)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.05.21. 17:40

@ennyi (78701): A kései válaszért elnézésed kérem! Igen, úgy kell érteni, hogy az áramlás megáll, a szintkülönbség és az összefüggő folyadékoszlop marad valóságos, azaz veszteséges csővezeték esetén. A formulákból legalább is ez következik. Itthoni eszközökkel elvégeztem a kísérletet is, de eredménytelen maradt. Csak nagyon sima falú csövem van, s nem tudtam akkora hidraulikai ellenállást létrehozni, ami szükséges lett volna. Kb. egy órai áramlás után a két tartály között 51 vo. mm szintkülönbség maradt, s látszólag leállt a szállítás. A szerelvényeket azonban úgy hagytam és reggelre, azaz mintegy 10 óra eltelte után már nem volt mérhető szintkülönbség a tartályok között. Vizet használtam, mert elpocsékolni való olajam nincs. (Az olaj ellenállása nagyobb. Pld. 160 bar belépő nyomás és mintegy 10 mm belső csőátmérő esetén a nyomásesés 12m hosszú szakaszon már elérheti a 80 bar értéket is.) Vizsgaidőszak után nagyobb hidraulikai ellenállással megismétlem a kísérletet.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78706)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.05.21. 20:56

@Solaris (78703):
Nehez elkepzelnem olyan egyensulyi helyzetet, hogy a ket osszekotott tartaly kozott szintkulonbseg van, es az nem egyenlitodik ki.

A veszteseg/ellenallas nem fugg a sebessegtol vagy a belepo nyomastol?

Avatar
dozso
Hozzászólások: 24
Tartózkodási hely: Nagykanizsa

Érdekes fizikai jelenségek (78712)

HozzászólásSzerző: dozso » 2014.05.27. 08:38

Tiszteletem minden fórumtagnak!

Pár napja regisztráltam az oldalra, mert teljes letargiába taszított az a mértékű butasághalmaz, amit az emberek elhisznek.....

Megnyugtattatok, nem mindenki bólogató janika ( szándékos a kisbetű :!: ), vannak olyanok akik gondolkoznak.

minden további önsajnálat helyett közzétennék két videót:


http://www.keptelenseg.hu/keptelenseg/erdekes-fizika-39150

A kérdésem az ennél a videónál, hogy mi miatt pörög? a nagy hőmérséklet különbség miatt, ami a labda körül a meleg levegőt megmozgatja, vagy csak egy trükk? Pl mágnesnek lehet ilyen tulajdonsága erős hűtés hatására, szerintem......

http://www.keptelenseg.hu/keptelenseg/fizikailag-megmagyarazhatatlan-jelenseg-46039

Ez szerintem egy videótrükk.... ötleteim vannak, hogy készítették el. a kamera beállítással lehet így manipulálni, hogy a vízszintes, vagy közel vízszintes talajt fényképezve a megfelelő szögböl, becsapható az emberi szem.....
A kísérleteknél sohasem mértek a videóban, minden mérést a kísérletek előtt vagy utána készítettek. a tájat nemigen lehet látni a kísérleteknél, így nem hihető a videó ( hiszen a csatorna darab videózásakor nem láthatjuk a víz kiöntésekor a mért lejtésszöget, és a lejtés irányát sem....

Nem vagyok fizikus, kémikus, sem mérnök, csak egy egyszerű szkeptikus ember....

Ha van helyesírási hiba, elnézést :oops: .

Avatar
dozso
Hozzászólások: 24
Tartózkodási hely: Nagykanizsa

Érdekes fizikai jelenségek (78713)

HozzászólásSzerző: dozso » 2014.05.27. 08:48

Ezt a két videót ajánlom azoknak, akik szeretnének kísérletezgetni otthon, kipróbálni, hogy mi miért történik:

http://www.erdekesvilag.hu/szorakoztato-fizika-magyar-fiuk-videoja-hodit-az-interneten/

http://www.2perc.hu/ha-ilyen-lett-volna-a-fizika-orank-surubben-jartunk-volna-be/

minden kísérlet otthon elvégezhető, egy érdekes délutánt szereztem vele a négy, illetve hét éves fiaimnak :D

Remélem, nektek is tetszeni fog :)

ennyi
Hozzászólások: 3849

Érdekes fizikai jelenségek (78717)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.05.27. 13:02

@dozso (78712): Az eslo videod alatt ott magyarazat egy hozzaszolasban:
Jelen esetben ping pong labdát fagyasztanak le folyékony nitrogénben. A labdán lyukak vannak, és a benne lévő levegő, amikor kitágulva kiáramlik, forgatja meg!

Magyarázat:
http://www.youtube.com/watch?v=MvatmPlKOYQ

Masodik videod: erdekes, hogy egy vizszintezot senki nem rakott az utra... optikai csalodas, en is lattam mar ilyet a hegyek kozott, mindtha apatak felfele rohant volna.

Avatar
dozso
Hozzászólások: 24
Tartózkodási hely: Nagykanizsa

Érdekes fizikai jelenségek (78719)

HozzászólásSzerző: dozso » 2014.05.27. 13:24

@ennyi (78717):

Köszönöm a magyarázatot.

Töredelmesen bevallom, hogy az én angol tudásom igencsak szerénynek mondható, így fordító programhoz fordultam..... többet nem teszem, elő a szótárral :)

Ez az oka annak, hogy nem jöttem rá hogyan pörög a labda. Figyeltem a videót, de csak a pörgő labda körüli "ködöt" láttam, nem vettem észre rajta furatokat. Csak a kék színt, meg a fekete vonalakat... Ezért gondoltam azt, hogy gumilabda. és ebből következtettem tévesen.

(Szerkesztve: Egy gondolat: Újra megnézve a videót az jutott az eszembe, hogy maga a labda térfogata elég kicsi, a benne lévő "levegő" a táguláskor ennyi ideig nem pörgetheti a labdát, főleg többszöri leállítás után. Szerintem amikor belenyomja a labdát a folyékony nitrogénbe, ez a folyadék a nyomáscsökkenés hatására a labdába áramlik. Ez szobahőmérsékleten elpárologva és a furatokon kiáramolva képes erre a hosszú pörgésre.)

A másodikat ezek szerint jól gondoltam.

Szabolcs
Hozzászólások: 248

A víz hőtágulása (84242)

HozzászólásSzerző: Szabolcs » 2015.09.03. 15:19

Ha 0 és 4°C között a víz hőtágulása nem különbözne a többi folyadékétól, bem lenne ilyen különleges, miben különbözne a mai életvilág? Létrejöhetett volna az óceánokban az élet? Kifejlődhetett volna az ember?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Re: A víz hőtágulása (84243)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2015.09.03. 16:04

Szabolcs írta:Ha 0 és 4°C között a víz hőtágulása nem különbözne a többi folyadékétól, bem lenne ilyen különleges, miben különbözne a mai életvilág? Létrejöhetett volna az óceánokban az élet? Kifejlődhetett volna az ember?

Bizonyosan sok minden másképp lenne, de alighanem akkor is létrejött volna az élet, és az evolúció eljutott volna egy értelmes lényig.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég