Széles Gábor féle energiacella és tsai.

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77876)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.04.04. 01:46

@Gézoo (77875):
Gézoo, akkor újból szájbarágom: a v²=G*M/R nem egy fizikai törvény, aminek mindig teljesülnie kell, hanem kizárólag KÖRPÁLYÁKRA vonatkozó összefüggés.
Ha te kifele lököd a testet, akkor nem az fog történni, hogy továbbra is kör alakú marad a pálya és lecsökken magától a sebesség, hanem az, hogy a sebesség marad annyi, amennyi volt, és a test körpálya helyett ellipszispályára fog állni.
A test nem tudja, hogy te körpályát szeretnél! Ha körpályát akarsz beállítani, csökkentened kell a sebességét pontosan arra az értékre, amit a körpálya megkövetel.
Tanulj már egy kis fizikát!

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77878)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.04. 09:07

@Szilágyi András (77876): András, közeledünk! Ez jó jel!
"Ha te kifele lököd a testet, akkor nem az fog történni, hogy továbbra is kör alakú marad a pálya és lecsökken magától a sebesség, hanem az, hogy a sebesség marad annyi, amennyi volt, és a test körpálya helyett ellipszispályára fog állni."

Kepler szerint az eltérő tömegű bolygók mindig ellipszis alakú pályán keringenek egymás körül.
Ennek határesete az, amikor az ellipszis két fókusza egybeesik, mert ekkor körpályán kering a kisebb tömegű,
Vagyis "Ha te kifele lököd a testet," akkor eleve ellipszis pályára emeled. Ugyanez történik akkor is ha az érintő irányú sebességvektorát növeljük. Ugyanis a két irány egymásra merőleges főtengelyű ellipszis képződéséhez vezet.
Mindkét esetben a v érintőirányú (körsebesség) helyett változó nagyságú érintő irányú sebesség keletkezik.
Miután mindkét módon képzett ellipszisen a pálya menti sebesség, az "a vezérsugár egyenlő idő alatt, egyenlő nagyságú területeket sodor" Kepleri-elv érvényesül.
A változó sebességnek képződik egy maximuma és egy minimuma. Innentől eldönthető, hogy az ellipszisnek melyik szakaszához tartozó vezérsugár hosszat kívánjuk a körpálya sugaraként beállítani. Mert az ahhoz a pályaszakaszhoz tartozó sebességet kell növelni vagy csökkenteni.
Ezért hibás az a kijelentésed, hogy ", és egyben pedig az érintő irányú sebességét csökkenteni kell. "
Érted már? Csak ez az idézett rész volt hibás a kijelentésedben, mert csak a fékezés lehetőségének kizárólagosságát említetted.
A tisztességes hangnem pedig nem opció, hanem kötelesség. Te pedig mint moderátor főleg nem sértegetheted a fórumozókat, miután a feladataid közé tartozik többek között a sértő, személyeskedő hozzászólások moderálása. Ugye egyetértesz?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77882)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.04.04. 12:50

@Gézoo (77878):
Keversz-kavarsz mindent! A feladat az volt, hogy egy műholdat körpályáról állítsunk egy nagyobb sugarú körpályára. Nem pedig az, hogy először állítsuk valamilyen ellipszispályára, várjunk egy darabig, aztán arról az ellipszispályáról állítsuk körpályára.
Szükségtelenül elkomplikálsz egy egyszerű feladatot! Igen, még nagyon sok más módon is meg lehetne csinálni, pl. lehozzuk a műholdat először a Földre, és utána fellőjük egy magasabb körpályára, vagy elvisszük a Marsra, azt megkerültetjük vele, és utána hozzuk vissza Föld körüli körpályára, stb. Bocs, hogy ezeket nem említettem!

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77883)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.04.04. 14:06

@Gézoo (77878): Mi az Gézó, nincs több ZH? Megbuktál mindenből?

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77885)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.04.04. 17:21

Idéznék a SZTE csillagászati jegyzetéből:

Az ún. égi mechanikai paradoxon lényege: gyorsítás esetén a keringő test végeredményképpen lassul, fékezés esetén pedig gyorsul!
Magyarázat:

Az egyszerűség kedvéért vegyünk kör alakú pályán történő mozgást, és számoljuk ki a keringő testnek a kinetikus és a potenciális energia összegéből előálló teljes mechanikai energiáját:
.
.
.
(képletek sokasága a legegyszerűbb körpályára)
.
.
.
Vagyis a fenti összefüggések alapján E ~ -1/r és v ~ r-1/2.

Fékezés esetén: az összenergia csökken → a pályasugár is csökken → tehát a keringési sebesség nő!

Gyorsítás esetén: az összenergia nő → a pályasugár is nő → tehát a keringési sebesség csökken!

Megvizsgálva a kinetikus és a potenciális energia változását a pályasugár ∆r mértékű megváltozásakor azt kapjuk, hogy a potenciális energia változása kb. kétszerese a kinetikusénak (ebből fakad a paradoxon létrejötte):
(képletek)
.
.
.

Az égi mechanikai paradoxon egyik legszemléletesebb példája a Naprendszerben az ún. Poynting–Robertson-effektus.

A Nap körül v sebességgel keringő meteorikus testre a sugárnyomás az aberráció miatt nem pontosan radiális, hanem azzal α szöget bezáró irányban hat (ahol az α szög nagysága a keringési sebesség és a fénysebesség hányadosától függ). A sugárnyomás érintő irányú összetevője a testet fékezi, emiatt – az égi mechanikai paradoxon értelmében – a test mozgása gyorsul, és fokozatosan közeledik a Naphoz.



Gézoonak ezúton gratulálok, hogy ismételten a zsenialitásához méltó módon alkalmazta azt kedvenc trükkjét, hogy szándékosan hibákat ejt a gondolatmenete kifejtésekor így ellenőrizve, hogy a nebulók - ezúttal Szilágyi - nem aludt-e el magyarázat közben. Hogy idézzem őt:
Harmadrészt pedig az az egyik módszerem, hogy átlátható hibákat illesztek a beszélgetésbe szintén a sikerélmény indukálás érdekében.


Hiába no, a zseni az zseni a sikerélmény indukálásban is! Azért szomorú vagyok, mert ezúttal a csillagászat gézooi forradalma elmaradt, csakúgy mint a termodinamikáé, vagy a relativitáselméleté. Milyen kár! Az az átkozott szerénysége, hogy nem publikálja szaklapokban az eredményeit! Mi lesz így a magyar tudománnyal Kedves Gézoo?

Ismét idézek kedvenc tudósomtól:

Csak olyan kérdést teszek fel amire tudom a választ. Tetejében a kérdés megfogalmazását úgy alakítom, hogy a megkérdezett képességét is felmérhessem a válaszával.


Mondd Kedves Gézoo, mire jutottál Szilágyi képességeit illetően?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77887)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.04. 17:49

@Solaris (77885): Kedves Solaris!
Számomra úgy tűnik, hogy András érti az égi mechanikai paradoxon elvét, csak simán hibásan fogalmazott, majd kötötte az ebet a karóhoz.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77888)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.04. 18:03

@Szilágyi András (77882): Kedves András!
Nézegesd a NASA filmcsatornáját. A sugár változtató manővereknél érintő irányú gyorsulással a körpályát érintő ellipszis pályára állítják a siklót, majd amikor a pálya vezérsugara eléri a maximumát, újra érintő irányban gyorsítanak, ezzel beállítva ehhez a sugárhoz tartozó körpályához a sebességet.
Ugyanis az első gyorsítás hatása olyan mint egy ferde hatásvonalú hajítás. Az így képződő ellipszisnek a Földtől távoli pontjáig lelassul a sikló, mint a feldobott kő.
A lassulásának a mértéke nagyobb mint az ehhez a sugárhoz tartozó körpályán szükséges sebesség. ( Kepler törvény.) Ezért ismét gyorsítanak ahhoz, hogy az ellipszisről kör alakúra igazítsák a pályát. (Vagyis a két körpálya között a mindkét körpályához simuló ellipszispálya ívén halad a sikló. Azért végzik így, mert ez a legegyszerűbben kézben tartható manőver. )

ennyi
Hozzászólások: 3849

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77889)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.04. 18:47

Probalom kovetni a parbeszedet, es sikeresen belezavarodtam.

Korpalyan kering egy test a Fold korul.

1.
Erintoiranyu ero hat ra, a keringes iranyaba mutato eso (a hatso raketat kapcsoja be).
Naivan ugy gondolom, hogy ezzel egy magasabb, Foldtol tavolabb palyara kerul.

2.
Erintoiranyu ero hat ra, a keringes iranyaval ellentetes iranyba mutato eso (az orran levo raketat kapcsoja be).
Naivan ugy gondolom, hogy ezzel egy alacsonyabb, Foldhoz kozelebbi palyara kerul, extrem esetben, ha erinto iranyu sebesseget nullara csokkenti, akkor leesik.

Leirna valaki hozzaerto, hogy jol gondolom-e vagy megmutatna, hogy miben tevedek?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77890)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.04. 19:20

@ennyi (77889):
Kedves Ennyi!
Alapvetően jól gondolkodsz. Ami a 2. pont esetén teljesen igaz. Az érintő irányú sebesség csökkenésével a föld felé hajló ívű ellipszis pálya alakul ki, amely ha érinti a légkört akkor tovább lassul a hajó.
Ha túl meredek a szög amivel a légkört érinti akkor becsapódik, ha túl lapos akkor lepattan a légkörről mint a tó felszínén "kacsázó" kavics. Ha pedig egy szűk szögtartományban érinti a légkört akkor leszáll(hat, ha nem ég el).

Az első esetben pedig, mint ahogyan azt András is már helyesen írta, az érintő irányával párhuzamos főtengelyű ellipszis alakú pályára kerül a hajó. Amely ettől "emelkedni" azaz a Földtől távolodni és ebből adódóan lassulni fog.
Ha ezek után a legtávolabbi ponton nem gyújtják be a hajtóművet akkor a "holtponton" áthaladva ismét esni fog a Föld felé, ezzel sebessége növekszik és elhalad a Föld mellett ha nem érinti a légkört a Föld közeli szakasza.
Ne feledd el, ezen esetben a hajó egy olyan ellipszis pályára került, amely ellipszisnek az egyik fókuszában a Föld-hajó rendszer tömegközéppontja van.
"Ha ezek után a legtávolabbi ponton nem gyújtják be a hajtóművet" - írtam az előbb. Azaz ha begyújtják akkor az ehhez a "holtponthoz" tartozó sugárhoz szükséges v=gyök(G*M/R) érintő irányú sebességre gyorsítják akkor ezen a magasságon áll körpályára.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77891)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.04. 19:37

Ujabb kerdes merult fel bennem.

Mi tortenik, ha sugariranyu ero hat a korpalyan keringo testre?
1. kifele (felfele)
2. befele (lefele)

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77892)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.04. 20:59

@ennyi (77891): Azt leszámítva, hogy egy olyan hajót ami közel nyolc kilométert tesz meg másodpercenként, eléggé nehéz pontosan sugár irányban tartani, miközben működik a hatóműve, igazából ugyanaz a helyzet mint a pályán az érintő irányú gyorsulásával, csak ez utóbbi esetben az ellipszis főtengelye közel sugár irányú lesz.

Vagyis a felfelé "lökés" vagy emelés éppen olyan mint a függőleges felfelé hajítás, amitől elér egy felső holtpontot, majd zuhanni fog a föld felé, ha már nem működik a hajtómű, miközben a kiindulási kerületi sebességével "oldalazni" fog a hajó.
A lefelé hajítással pedig körülbelül olyan, mint annak a lövedéknek a pályája, mint amit egy szabadon eső ( vagy a példa jobban hasonlítson: egy függőlegesen lefelé hajított) puskából vízszintes irányba lőttek ki. Azaz ha ez az ellipszis metszi a felszínt akkor becsapódás, ha súrolja a légkört akkor lepattanás, ha a kettő között marad a belépő szög akkor sima landolást eredményezhet a pálya íve.

Mungo
Hozzászólások: 27

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77893)

HozzászólásSzerző: Mungo » 2014.04.05. 13:38

@ennyi (77889):Leirna valaki hozzaerto, hogy jol gondolom-e vagy megmutatna, hogy miben tevedek?
Ami talán egy kicsit szokatlan, hogy a nagyobb sugarú körpályához kisebb kerületi sebesség tartozik.
Ezt kielégítő pontossággal Newton gravitációs törvényéből is kiszámíthatod.
Ezért az a furcsa helyzet áll elő, hogy ha az űrhajót magasabb pályára akarod állítani, akkor egyrészt kifelé kell "tolnod", másrészt csökkenteni kell a kerületi sebességet, már ha közel kör alakú pályán akarsz maradni.
(Egy alacsony pályán levő műhold 45 perc alatt kerüli meg a Földet, egy geostac pályán levö 24 óra alatt. A hozzájuk tartozó kerületi sebesség a geostac pályán a kisebb.)

ennyi
Hozzászólások: 3849

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77894)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.05. 15:33

@Mungo (77893): Koszi!

Ami talán egy kicsit szokatlan, hogy a nagyobb sugarú körpályához kisebb kerületi sebesség tartozik.
Ezt kielégítő pontossággal Newton gravitációs törvényéből is kiszámíthatod.


Eddig OK

Ezért az a furcsa helyzet áll elő, hogy ha az űrhajót magasabb pályára akarod állítani, akkor egyrészt kifelé kell "tolnod", másrészt csökkenteni kell a kerületi sebességet, már ha közel kör alakú pályán akarsz maradni.


Itt megis azt olvasom, ket alkalommal kell gyorsitani erinto iranyban (novelni az erinto iranyu sebesseget).
http://en.wikipedia.org/wiki/Hohmann_transfer_orbit

A "Low-thrust transfer" eseten pedig folyamatosan gyorsitani kell erintoiranyban.

In fact, acceleration is applied to compensate half of the deceleration due to moving outward. Therefore the acceleration due to thrust is equal to the deceleration due to the combined effect of thrust and gravity.


es

For example, if two spacecraft are in the same circular orbit and wish to dock, unless they are very close, the trailing craft cannot simply fire its engines to go faster. This will change the shape of its orbit, causing it to gain altitude and miss its target. One approach is to thrust retrograde, or opposite to the direction of motion, and then thrust again to re-circularize the orbit at a lower altitude. Because lower orbits are faster than higher orbits, the trailing craft will begin to catch up. A third firing at the right time will put the trailing craft in an elliptical orbit which will intersect the path of the leading craft, approaching from below.
innen: http://en.wikipedia.org/wiki/Orbital_mechanics

Azaz ha lassitunk egy urhajot, akkor az egy alacsonyabb palyara all (ahol gyorsabban kering), ha gyorsitunk, akkor magasabb palyara all, ahol lassabban kering.

Valami olyat sejtek, hogy a sebesseget nem csak a kiindulasi sebessege tehetetlensege okozza, hanem a kiindulasi sebesseg es a gravitacios gyorsulas egyutt. A tavolabbi, magasabb palyan a gravitacios gyorsulas kisebb, ezert "automatikusan" lassabban kering, nem kell nekunk lelassitani, epp ellenkezoleg.

A kozelebbi palyan nagyobb gravitacios ero hat ra, ezert fog gyorsabban keringeni, nem pedig azert, mert a hajtomu gyorsitja az ehhez a palyahoz tartozo nagyobb sebessegre.

Talan kezdem sejteni?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77895)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.04.05. 16:13

@ennyi (77894): Ha a körpályán keringő műholdat elkezded érintő irányban gyorsítani, akkor a pályája azonnal módosul. Már nem körpályán lesz, és ezért aztán már a gyorsulás sem lesz az eredeti kör érintőjének megfelelő irányú. Egy ellipszispályára áll, távolodik a középponttól. De a sebessége már nem merőleges a középpont irányára. Lesz sugárirányú komponense is a sebességének, amit a gravitáció azután csökkent.

Ellipszispályán a kerületi sebesség nem konstans, ahogyan a középponttól vett távolság sem.
Nem lehet olyanokról beszélni, hogy a sebesség erre vagy arra áll be, mivel nem állandó.
Körpálya beállításához a sebességet pontosan be kell állítani az előírt értékre. Nem fog magától beállni semmi sem, mert a test nem tudja, hogy te őt körpályára szeretnéd állítani.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77896)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.05. 16:35

@Szilágyi András (77895):
Körpálya beállításához a sebességet pontosan be kell állítani az előírt értékre. Nem fog magától beállni semmi sem, mert a test nem tudja, hogy te őt körpályára szeretnéd állítani.


OK

Jol ertelmezem, hogy ket erintoiranyu/menetiranyu gyorsitassal (meghatarozott mertekuvel) lehet egy korpalyarol egy magasabb korpalyara allni?

Es ket erintoiranyu, de haladassal ellentetes iranyu eroval (lassitassal) lehet egy adott korpalyarol egy alacsonyabb korpalyara atmenni?

Mungo
Hozzászólások: 27

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77897)

HozzászólásSzerző: Mungo » 2014.04.05. 22:59

@ennyi (77896):
A WIKI linken jól látszik, hogy alacsonyabb pályán egyszer gyorsítasz érintő irányban. Majd az ettől kialakuló ellipszis pálya legtávolabbi pontján, ahol az érintőirányú sebesség már kevés a körpályán maradáshoz, ismét gyorsítani kell érintő irányban. Azonban az új, a réginél nagyobb sugarú körpályán a kerületi sebesség kisebb lesz, mint volt az alacsonyabb pályán. 8-)

ennyi
Hozzászólások: 3849

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77898)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.06. 02:44

@Mungo (77897): Koszi, en is igy ertem, csak azert kerdeztem ra, itt a napokban olyan velemenyt is olvastam, hogy csokkenteni kell a sebesseget a kulso korpalyan.

Ezért az a furcsa helyzet áll elő, hogy ha az űrhajót magasabb pályára akarod állítani, akkor egyrészt kifelé kell "tolnod", másrészt csökkenteni kell a kerületi sebességet, már ha közel kör alakú pályán akarsz maradni.


Korabban meg ezt olvastam:
Ha körpályát akarsz beállítani, csökkentened kell a sebességét pontosan arra az értékre, amit a körpálya megkövetel.


Ahhoz, hogy egy külsőbb körpályára állítsuk, kifelé kell gyorsítani, és egyben pedig az érintő irányú sebességét csökkenteni kell.


En most mar hatarozottan ugy latom, hogy eppenseggel novelni kell a sebesseget, sebesseg iranyu erovel kell hatni ra, amitol az erohatas utani sebessege nagyobb lesz, mint az erohatas elott, de meg noveles utan is kisebb lesz, mint a kiindulasi palyan volt.
Tehat a paradoxon az, hogy a ket gyorsitas utan lassabban halad az urhajo, mint korabban.

Ezzel szemben ilyet is olvastam:
Nem kell fékezni a kerületi sebességet! A kifelé "emelés" egyben a kerületi sebesség növekedését is jelenti.

En meg ugy latom, hogy a kifele emeles a keruleti sebesseget csokkenti (ezert kell gyorsitani).

lkostyal69
Hozzászólások: 9

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77899)

HozzászólásSzerző: lkostyal69 » 2014.04.06. 04:44

Mechanika kísérletek-Fizipedia.
Erőmérés.A kísérleti eszközt jól megforgatva bemutatták, hogy a golyó mekkora erővel és milyen hosszú úton feszítette meg a rugót.A rugóban rugalmassági energia "keletkezett"?
A tanár Úr befektetett munkája a forgatásra irányult csak.A golyó forgásra kényszerítés hatására egyenesvonalú mozgásra való törekvése, sugárirányú mozgást is lehetővé tette.A golyó végül is önmagát mozgatta a forgás irányra merőlegesen,és így végezett a rugón feszítési munkát.Vagyis rugalmassági energiát "keletkeztetett"?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77900)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.06. 06:43

@lkostyal69 (77899): Kedves László!
A "keletkezett" kifejezés itt helytelen, mert (E=) W=P*t munkát, "t" ideig működtetett, P teljesítményű motor segítségével fektettünk be.
Ezzel az ω körfrekvenciával forgatott például két "m" tömegen W=P*t=2*(1/2)*m*v² gyorsítási munkát végezve, ugyanezen két tömegnek összesen E=2*(1/2)*m*v² mozgási energiát adva.
Vagyis az ω körfrekvencia eléréséhez befektettünk W=P*t=2*(1/2)*m*v² munkát és az "m" tömegek által tárolt mozgási energia szintén E=P*t=2*(1/2)*m*v² tehát ugyanannyi.
Azaz nem beszélhetünk "keletkezett" energiáról.

Most jönne az a rész, hogy a sugár irányú mozgást rugó ellenében "s" úton hagyjuk, F átlagos erővel és ezzel W=F*s munkát végeztetünk a tehetetlen tömegekkel, azaz ahogy érzésed szerint E=F*s energiát "termeltetünk".

Vizsgáljuk meg azt, hogy valóban így van-e!

Tegyük fel, hogy merev karok végén vannak a felpörgetés alatt az "m" tömegek.
Az ω körfrekvencia elérésekor mindkét kar engedje el a tömegeket. Ekkor az elengedéskori érintő irányában egyenes vonalú mozgást fognak végezni.
A mozgási energiáik E=(1/2)*m*v² és E=(1/2)*m*v² azaz összesen a E=P*t -vel felvett:
E=2*(1/2)*m*v² összes energia.
Ezen energiáikat egyben is és akár piciny részletekben is átadhatják.

Mondjuk kezdjük a rugónak "s" útszakaszon F átlagos erővel átadható E=F*s adaggal.
A merev rudak elengedik, de rugó fogja a tömegeket és az megnyúlik s hosszra F átlagos erővel.
A rugós folyamat kezdetekor az energia készlet: E=2*(1/2)*m*v² ;
A rugó által átvett energia E=F*s akkor
a mozgásban tárolt maradék: E=2*(1/2)*m*v² - F*s

Ha pedig "n"-szer újabb rugót beiktatva addig ismételgetjük a rugók nyújtatását amíg a tömegeknek már nem marad mozgási energiája akkor:
n*F*s = 2*(1/2)*m*v²
E=2*(1/2)*m*v² - n*F*s = 0
mert ekkorra az összes mozgási energia az n darab rugó megfeszítettségében tárolódik.

Tehát nem csak, hogy nem termeltünk ( "A rugóban rugalmassági energia "keletkezett"?" )
rugalmassági energiát, hanem csak áttöltöttük a mozgási energiát a rugó feszítettségében tárolt "feszítési energiává" azaz rugalmassági energia formájába.

De még tetejében a rugó részecskéinek mozgatásakor olyan munkát is végeztettünk ami hővé alakult és emiatt a rugónak a "hatásfokát" is figyelembe véve kevesebb mint a kezdetben befektetett E=P*t. A rugóval munkát végeztetve pedig ismét az energia egy része hővé alakul ezzel tovább csökken a hasznosuló energia és a befektetett energia aránya.
Sajnálom, de ez van. Energiát onnan vehetünk ahol vagy már készen van, vagy ahol a homogén energia eloszlást spéci folyamatokkal inhomogénné, azaz ezzel munkavégző potenciállá tudjuk alakítani.

lkostyal69
Hozzászólások: 9

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77901)

HozzászólásSzerző: lkostyal69 » 2014.04.06. 08:21

Tisztelt Mindenki!
Aki kíváncsi a kísérletre, nézze meg.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77902)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.06. 12:37

@lkostyal69 (77901): Kedves László!
Ha egy jó minőségű csapágyazással ellátott zsámolyra ráülsz és behúzott karokkal egy adott körfrekvenciára megforgatnak, ha kitárod a karjaidat, - mondjuk két 5-5 kg tömegű súlyzóval - akkor a forgásod lelassul,
behúzod a karjaidat visszagyorsul a forgásod, megint kiengeded megint lelassulsz és ezt ismételgetheted amíg a légellenállás és a csapágyazás súrlódása fel nem emészti a kezdetben kapott E=M*ω*t - M nyomaték, ω körfrekvencia, t a forgatás ideje - mozgási energiádat.

Ha a gondolatod helyes lenne, akkor a kifelé munkavégzés ellentettje, a befelé húzáskor többet kellene forgasson, mint amennyit kifelé "rugózva" "elvesztettél" a perdületedből.
De ilyen nem történik, nem gyorsulhatsz a kezdeti fordulatszám fölé. Akármilyen nagy gyorsulással is rántod be sugár irányba a karjaidat.
Ha most arra gondolsz, hogy oké, majd kifelé a centrifugális erőnél nagyobb erővel lököd a súlyokat akkor gyorsulhatna a forgás.
Akkor tévednél, mert a sugár irányú erő, sugár irányú gyorsulása, sugár irányú sebesség változást okozva merőleges irányú az érintőirányú sebességvektorra és így nem hat a nagyságára.
Tehát mindegy, hogy befelé vagy kifelé hogyan mozgatjuk a tömegeket, csak a perdület-lendület arány változik, de a nagyságát nem befolyásolja a kifelé vagy befelé mozgás.
Ezért akárhogy próbálkozol, ezzel a módszerrel nem lehet energiát "termelni".

Miért nem olyan helyről akarsz energiát venni ahol van?
Például egy olyan hőerőgép, amelynek egyik oldalát mondjuk csak 3 C fokkal hidegebbre állítjuk, mint a másik oldala, végeztethető munka.
Azaz "előállítható" energia a környezetünkből, csupán a méretét és geometriáját célszerű úgy meghatározni, hogy a kívánt energia mennyiséget megkapjuk.
Ha csak "demó"-nak kell akkor a "szomjas kacsa" is megteszi.
http://www.youtube.com/watch?v=k3W9BEMndP4
A megnedvesített csőr hidegebb, az ott lévő gőz összehúzódva vákuumot hoz létre és felszívja a folyadékot. Majd billenéskor visszafolyik a folyadék alulra és kezdődik a folyamat előlről.
Persze nagyobb tömeg, nagyobb párologtató felszín és például higany esetében jóval több energia "kiszívható" a környezetből a párolgásnak köszönhetően.
És még sorolhatjuk a lehetőségeket. A környezetünkben minden négyzetméternyi felület 300-500 W/m2 teljesítménnyel ontja az energiát. Csak még nem hasznosítjuk. Pedig lehetne.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77903)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.06. 14:45

@lkostyal69 (77899):
Mechanika kísérletek-Fizipedia.
Erőmérés.A kísérleti eszközt jól megforgatva bemutatták, hogy a golyó mekkora erővel és milyen hosszú úton feszítette meg a rugót.A rugóban rugalmassági energia "keletkezett"?
A tanár Úr befektetett munkája a forgatásra irányult csak.A golyó forgásra kényszerítés hatására egyenesvonalú mozgásra való törekvése, sugárirányú mozgást is lehetővé tette.A golyó végül is önmagát mozgatta a forgás irányra merőlegesen,és így végezett a rugón feszítési munkát.Vagyis rugalmassági energiát "keletkeztetett"?


Igen.
En meg kenyszerites hatasara sem tudnek ilyet osszehozni!

A golyo egy lejton is onmagat mozgatja, egyfelol a sajat tomegkozeppontja korul forog, masfelol a tomegkozeppontja lefele halad a lejton. Ha jon egy bucka lejton, a bucka a golyot ugrasra kenyszeriti, azaz repulesi munka keletkeztetik, es amikor visszaeseik akkor meg hangenergia (koppanasi energia) eszlelheto, mert keletkeztetett.
Ha egy rugot teszel ugyanerre a lejtore, az is legurultatik, es kozben oldalra is elmasztatik, azaz oldaliranyu masztatasi energia keletkeztetik.
Miert megy a golyo egyenesen, a rugo meg oldalra is? Mert a golyo rugalmatlan, a rugo pedig hosszabb, mint amilyen vastag, es ez az arany a lejtoiranyu munkat atlakitja oldaliranyu keletkeztetesse! Megfigyelheteo, hogy a vastagsag negyzetevel aranyos a keletkeztetes. Viszont a negyzet alaku rugo egyaltalan nem keletkeztet oldaliranyu masztatast.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77904)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.06. 14:53

@Gézoo (77902):
Ha egy jó minőségű csapágyazással ellátott zsámolyra ráülsz és behúzott karokkal


Ha egy jó minőségű csapágyazással ellátott zsámolyra ráülsz és behúzott farokkal... ;-) bocs, elso ranezesre igy olvastam

A környezetünkben minden négyzetméternyi felület 300-500 W/m2 teljesítménnyel ontja az energiát. Csak még nem hasznosítjuk. Pedig lehetne.


Igen, nalam a vilanytuzhely felulete viselkedik igy, es en hasznositom is: azon fozok.
Nalad minden felulet ilyen?
Miert nem hasznositod billegeto kacsaval? Az lenne a zigazi rezsicsokkentes! Amíg a légellenállás és a csapágyazás súrlódása fel nem emészti.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77905)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.06. 15:16

@ennyi (77904): Kedves Ennyi!
Ha viccesnek szántad, akkor még picit dolgozz rajta. Ha komolynak, akkor emlékeztetlek, hogy a a Stefan-Boltzmann törvénnyel egyező mérési tapasztalat szerint például egy 25 C fokos test
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Stefan-Bol ... rv%C3%A9ny)
minden négyzetmétere P= 448,0 W/m2 teljesítményű sugárzó.
Feltételezve, hogy a rezsólapod felülete maximum A=0,075 m2 és a ráadott
teljesítmény Pe= 2000 W akkor a négyzetméterre számolt sugárzási teljesítménye
Ps=2000/0,075=26 667 W/m2
Ami ugye 26 667/448= 59,5 azaz közel hatvanszor nagyobb sugárzási teljesítményű.

Ez persze azt is jelenti, hogy a környezetből közel hatvan négyzetméterről lehetne ennyi energiát összegyűjteni egy ekkora sütőlap üzemeltetéséhez.
Ami ugye nagynak látszik, viszont nálunk a telek területe ennek a "szükségletnek" a hússzorosa. És akkor még nem említettük a közvetlen napfény ~1000-1200 W/m2 sugárzási teljesítményét.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77906)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.06. 15:36

@Gézoo (77905): A komoly kerdes: miert nem hasznozitod, miert fizetsz villany/gaz/futes szamlat?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77907)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.06. 15:57

@ennyi (77906): Hasznosítom. Még sokat kell dolgozni a fejlesztéseken, de a réginek már így is csak a töredékébe kerül az energia. ( :D és még mielőtt ilyet kérdeznél: nem lopom valamelyik szolgáltatótól :D )

ennyi
Hozzászólások: 3849

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77908)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.06. 16:22

@Gézoo (77907): Es termeszetesen titok.

Gyerekkoromban nekem is volt ilyenem, meg a pajtasaimtol is hallottam, hogy be-be-beee nekem van, csak nem mutatom meg senkinek.
Azutan felnottem, es rajottem, hogy ez gyerekes probalkozas az atveresre.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77909)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.06. 16:43

@ennyi (77908):
Nincs titok.
Régebben olyan módszerekkel foglalkoztam amik jobb ha titkosak maradnak, mert durva mellékhatásaik vannak.
Aztán rájöttem, hogy rosszul gondolkodunk. Az a legolcsóbb energia amit nem pazarolunk el.
Így elsődleges lett a szigetelés, és a jobb hatásfokú felhasználás. Aztán jöttek a már közismert hőszivattyú, a napkollektorok, széllel hajtott generátor és a többi "ketyere".
Majd a buta berögződések lecserélése "energia takarékos" elvekre. Például régebben napnyugtától lefekvésig valamelyik lámpa folyton zabálta az energiát. Aztán amióta bevezettem a ledes alapmegvilágítást, azóta csak ott és annyit világítunk amennyire valóban szükség van.
Mostanában is (ha jut rá időm) folytatjuk a fejlesztéseket. Sok a fejlesztendő, és nagy gát még néha nekem is és a barátaimnak is meg kell küzdenünk a régi buta berögződéseinkkel.

Avatar
Question
Hozzászólások: 1055

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77910)

HozzászólásSzerző: Question » 2014.04.06. 17:38

@Gézoo (77909):
Helyes, csak így tovább!!

Remélem, az ápolók is támogatják energiatakarékossági törekvéseidet!

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77911)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.04.06. 18:32

@Gézoo (77900): Bocs Kedves Gézoo, de a gondolatmeneted nagyon leegyszerűsített és helytelen. Nem veszed figyelembe az elektromotor karakterisztikáját, továbbá a forgási energiát nem a forgó test tömege és kerületi sebessége, hanem a forgástengelyére vett tehetetlenségi nyomatéka és szögsebessége határozza meg. Az a két golyó fokozatosan kerül szélső helyzetbe, tehát változó tehetetlenségi nyomatékkal és változó teljesítménnyel kell számolni mégpedig az elektromotor karakterisztikája szerint, feltéve, hogy az a pálya, amin a golyók elmozdulnak mereven, tengelykapcsoló nélkül van összekötve a motor tengelyével. Az s úton összenyomott rugó energiája sem valami átlagos F erő szorozva az s úttal, hanem figyelembe kell venni a rugó karakterisztikáját is. Az olyan apróságról sem szabad elfeledkezni, hogy az elektromotornak is van tehetetlenségi nyomatéka.

Szépen kérlek, inkább csillogtasd a zsenidet és tessék szépen minden tényezőt figyelembe venni! Egy komoly tudós nem engedhet meg magának ilyen pongyola számolgatást, de még egy középiskolai tanár sem! :) Mutass jó példát Kosztyának, vagy kinek, szóval a barátodnak.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77912)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.04.06. 18:55

@Gézoo (77905):
a Stefan-Boltzmann törvénnyel egyező mérési tapasztalat szerint például egy 25 C fokos test
minden négyzetmétere P= 448,0 W/m2 teljesítményű sugárzó.

Csak annyi a szépséghiba a dologban, hogy ugyanennyit el is nyel.
De hát ez nem probléma, csak a termodinamika 2. főtételét kell kikapcsolni, és máris lehet hasznosítani.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77913)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.04.06. 19:35

@Szilágyi András (77912):
De hát ez nem probléma, csak a termodinamika 2. főtételét kell kikapcsolni, és máris lehet hasznosítani.


Gézoonak ez semmiség! Biztosan megoldotta már.

ennyi
Hozzászólások: 3849

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77914)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2014.04.06. 20:22

@Gézoo (77909):
Régebben olyan módszerekkel foglalkoztam amik jobb ha titkosak maradnak, mert durva mellékhatásaik vannak.


Igen. :mrgreen:

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77915)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2014.04.06. 21:55

@ennyi (77914):
És maradandóak. (Lásd Gézoot.) ;)

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77916)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.04.06. 22:07

:mrgreen: Néha még én is élvezem, amikor a bohóc színpadra lép.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77921)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.07. 07:32

@Szilágyi András (77912): Bravó András! Ügyesen alkalmaztad a módszeremet!
Írtál egy szamárságot, mint az orbitális mozgástörvényeknél a felemelt fékezésével és
ezzel azonnal kiderült, hogy Popula(c)tion, Solaris, Ennyi és Mimindannyian sem emlékszik sem a sugárzási törvényre, sem a termodinamika II. főtételére.

Mert ugye ha legalább elolvasták volna a wikipedia cikkét:
" Clausius-féle megfogalmazás (1850.): A természetben nincs olyan folyamat, amelyben a hő önként, külső munkavégzés nélkül hidegebb testről melegebbre menne át. Csakis fordított irányú folyamatok lehetségesek.

Kelvin-Planck-féle megfogalmazás (1851., 1903.): A természetben nincs olyan folyamat, amelynek során egy test hőt veszít, és ez a hő munkává alakulna át."

és látták a "szomjas kacsa" működését: http://www.youtube.com/watch?v=k3W9BEMndP4
Akkor tudták volna, hogy Clausisus, Kelvin és Planck megfogalmazásai csupán alaptalan posztulátumok, szemben Stefan mérési eredményeivel, amelyet Boltzmann matematikai levezetéssel fizikai törvény szintjére emelt.
Amely Stefan-Boltzmann törvény szerint minden test (nem csak az abszolút fekete testek üregei) az abszolút hőmérsékletének a negyedik hatványával arányos, teljes spektrumú sugárzást bocsájt ki, a környezet hőmérsékleti és elektromágneses sugárzásainak intenzitásától függetlenül. P=k*A*T4 W/m2 nagyságban (ahol P az összes kisugárzott energia, A a felületének nagysága m2, k=5,672*10-8 W/(m2*K4) és T a Kelvin fokban mért hőmérséklete )

Mert ugye te nyilván tudod, hogy két rendszer között történő hőtranszfer (energia transzfer) eredőjének iránya a
P=k*a*(T14-T24) függvény szerint alakul.

Azaz az eredő áramlás valóban a nagyobb sugárzási teljesítményű felől a kisebb sugárzási teljesítményű felé zajlik.

Ahol a kisebb sugárzási teljesítményű test az abszolút hőmérsékletének negyedik hatványával egyenesen arányos hőmennyiséget sugároz ki, és a nagyobb sugárzási teljesítményű test abszolút hőmérsékletének negyedik hatványával egyenesen arányos hőmennyiséget nyel el.

Miközben a nagyobb hőmérsékletű, szintén a saját abszolút hőmérsékletének negyedik hatványával arányos mértékben sugároz és a kisebbik hőmérsékletű test abszolút hőmérsékletének negyedik hatványával arányos hőt nyel el.

Azaz egyik sem annyit nyel el mint amennyit kisugároz.*** Hanem annyit amennyit kap.
- Az más kérdés, hogy mit tesz vele. -
Különben ha annyit nyelne el mint amennyit kisugároz, - mint írtad - akkor sehol sem lenne energia transzfer.

Valamint minden test az anyagi minőségétől függetlenül, az abszolút hőmérsékletének a negyedik hatványával egyenesen arányos sugárzási teljesítménnyel rendelkezik.

(*** Mondhatnánk, hogy leszámítva az adiabatikus rendszer egyensúlyi állapotát, mert ott pontosan annyit nyel el mint amennyit kisugároz, de miután a rendszer minden pontja azonos abszolút hőmérsékletű az egyensúlyi állapotban, az elnyelés mértékére nem ad utalást ez a lehetőség.)

Nagyon sajnálom, hogy a fiúk így beugrottak a viccednek. De talán így végre megtanulják a sugárzási törvényt is, és a termodinamika törvényeit is.

Ellenőrző kérdés.
Ha valóban minden test a saját sugárzása és a környezetből kapott sugárzásnak a különbözete alapján veszít vagy vesz fel energiát akkor egy 36 C fokos, 1 m2 felületű ember, hány C fokos szobában veszít egy nap alatt annyi hőt, ha közben nem végez semmilyen fizikai munkát, hogy ahhoz, hogy a hőmérséklete állandó maradhasson, a veszteséget 9,2 MJ (2200 Kcal) tápértékű élelmiszer elfogyasztásával biztosítja?

P36C= 517,9 [W] ; 1 nap = 86 400 s;
Pveszt=106,4814815 [W]
( Megoldás: t = 18,7135 C fok, T=291,8635 K )

lkostyal69
Hozzászólások: 9

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77923)

HozzászólásSzerző: lkostyal69 » 2014.04.07. 10:19

Még gyermek koromba kb. 12-13 évesen én is forgattam emberi erővel hajtott körhintát.Ketten forgattuk körbe-körbe,de a balhé kedvéért úgy (mindent bele)adva, hogy jó magasra emelkedjenek a kis csajok,persze sikoltozva feledkeztek meg combok össze zárásáról.Mi meg aztán hangosan "ökörködtünk". A hátulról kapott hatalmas pofon még ma is emlékeztet a történtekre.
Az alapszinttől nézve kb.30-40 centiméterrel emelkedtek magasabbra a körhintázók.Azt a 600-700kg-ot nem mi emeltük föl az tuti.Ez fizikailag képtelenség lenne. Ha meglöktük a hintán ülő valakit kifelé vagy befelé, azonnal visszatért oda ahonnan ki vagy be löktük.Most akkor mi legyen?
Csak nem az a fránya centrifugális erő emelte föl hintázókat? Erő x út=munka és így tovább.
Géza elő a képletekkel.
Minden jót kívánok.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77924)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.07. 10:31

@lkostyal69 (77923): Kedves László!
A kérdésedre a választ az "energia, impulzus, tömeg" topic-ban írom le. - Mert itt "offtopic" minden olyan beszélgetés ami közvetlenül nem érinti a Széles-féle ketyeréket. -

Valamint a többieknek is javaslom, hogy a továbbiakban szintén ott tegyék fel a kérdéseiket.

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77927)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2014.04.07. 11:32

@Gézoo (77921):
Gézoo! Ki beszélt itt 2 db eltérő hőmérsékletű tárgyról? A te felvetésed ez volt:
A környezetünkben minden négyzetméternyi felület 300-500 W/m2 teljesítménnyel ontja az energiát. Csak még nem hasznosítjuk. Pedig lehetne.

Csakhogy a környezetünkben nem 2 db tárgy van, hanem sok, és nem eltérő hőmérsékletűek, hanem nagyjából azonos hőmérsékletűek.
Erre írtam, hogy ugyanannyi energiát el is nyelnek, mint amennyit kisugároznak. Ha nem így lenne, akkor a környezetünkben minden tárgy pillanatok alatt lehűlne az abszolút nulla fok közelébe.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77929)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.07. 11:47

@Szilágyi András (77927): Az energia topic-ban válaszoltam.

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77939)

HozzászólásSzerző: Rigel » 2014.04.07. 15:16

@mimindannyian (77916):
mimindannyian írta::mrgreen: Néha még én is élvezem, amikor a bohóc színpadra lép.

Akkor azért etetitek a trollt! Én meg azt hittem, hogy elment az eszetek, és figyelmen kívül hagytátok, hogy ha a trollal foglalkoztok, meg reagáltok az agymenéseire, akkor elszemtelenedik és azt kezdi képzelni, hogy már valaki.

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77941)

HozzászólásSzerző: Rigel » 2014.04.07. 15:20

@Gézoo (77929):
Gézoo írta:Az energia topic-ban válaszoltam.

Inkább ne tetted volna...
Akkor nem rombolnád azt a kevés renomédat, ami még maradt.

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7881
Tartózkodási hely: Szoboszló

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77942)

HozzászólásSzerző: mimindannyian » 2014.04.07. 17:23

@Rigel (77939): r
eagáltok az agymenéseire, akkor elszemtelenedik és azt kezdi képzelni, hogy már valaki.
Teljesen mindegy, mit csinálunk, mindenképp valakinek képzeli magát - ez nála személyiség-védő mechanizmus.

Én már rég kitiltottam volna - ami belátom, nem biztos, hogy minden szempontból jó. Most nem etetem, csak megjegyeztem, hogy némely kapitális butaságát olvasva tényleg felnevetek.

Harmadsorban viszont értékelem, amikor hozzáértők válaszolnak neki, mert nem az érdekel, hogy mit hord össze, hanem, hogy megismerek egy témát, amit esetleg eddig nem, vagy csak hallomásból ismertem, s ráadásul nem is akárhogy: nyomban a naiv ember számára feltárulkozó buktatókat is elolvashatom, amit körme szakadtáig védve egészen pontosan rajzol ki, rávezet, hol lehet a hiba a fejében.
Az pl. kifejezetten tanulságos volt számomra, mikor több különböző téma is oda futott ki, hogy Gézoo nem érti a határérték fogalmát, s emiatt megannyi téveszméje született. Akár itt is kijöhet valami ilyen érdekes adalék.

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77944)

HozzászólásSzerző: Rigel » 2014.04.07. 19:51

@mimindannyian (77942):
mimindannyian írta:hogy Gézoo nem érti a határérték fogalmát,

Azt sem???

Miért nem vagyok meglepődve? :mrgreen:

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77969)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.04.08. 16:20

@Gézoo (77921):
Bravó András! Ügyesen alkalmaztad a módszeremet!
Írtál egy szamárságot, mint az orbitális mozgástörvényeknél a felemelt fékezésével és
ezzel azonnal kiderült, hogy Popula(c)tion, Solaris, Ennyi és Mimindannyian sem emlékszik sem a sugárzási törvényre, sem a termodinamika II. főtételére.

Mert ugye ha legalább elolvasták volna a wikipedia cikkét:


Kedves Gézoo!

Erre csak azt tudom írni, hogy no - no Gézoo! Gondolkodj, mielőtt kalapálni kezded a billentyűzetet! Már az idézett szöveged sem szakszerűen van megfogalmazva, de ez legyen a legkisebb gond. Engem nem érdekelt a Szilágyival folytatott felesleges és meddő vitád. Kiviláglott belőle, hogy még csak nem is hallottál az égi mechanikai paradoxonról. :) Annyit tettem, hogy idéztem nektek a SZTE csillagászati jegyzetéből, konkrétan az égi mechanika bevezető fejezeteiből.

Ha te igazi tudós vagy, igazi fizikus/csillagász/mérnök vagy, akkor úgy kezded a probléma tárgyalását, hogy tisztázod miszerint két test, három test, vagy n - test problémaként tárgyalod a kérdéskört. Ezek után szépen felírod a mozgásegyenleteket, amik pld. két test probléma esetén 16-od rendű differenciálegyenletek. Ezeket szépen kiintegrálod, s az eredményre támaszkodva pontról - pontra cáfolod Szilágyit és véded a magad igazát. Olyan átlátszó trükkökkel nem kellene jönnöd, hogy te szándékosan ejtesz hibákat. A szándékosság és a tudatlanság ezúttal csakis az utóbbit jelenti.
Persze, megértelek. Világot rengető felfedezéseket tettél, spinfotonok, saját gravitáció elmélet, megcáfoltad a Higgs - bozont amit azóta mégis fülön csíptek a CERN fizikusai és munkatársaik, állandó mágnesű függővasút gépkocsiknak, kimutattad, hogy az impulzus/lendület nem marad meg, az energia nem marad meg, egyszóval sok mindent tettél a magyar tudományért, de egyszersmind nem érthetsz mindenhez.

Vegyük mindjárt az asztallapodat, meg a sugárzó energiádat. Szilágyinak tökéletesen igaza van. Az elgondolásod alapjaiban hibás. Mint mondtam, megértelek, nem tudhatsz mindent, sőt, nagyon sok mindent nem tudsz, s egészen másra szakosodtál, mint amiről itt vitákat generálsz. Kérlek, inkább igazi tudóshoz méltóan a saját eredményeidet ismertesd tudományos formában. Szépen, részletenként publikálhatod, amivel sok kellemes percet szerezhetsz a fórum olvasóinak.

Azt tudomásul veszem, hogy eltitkolod a kiléted és nem akarsz senkit látni az "előadásaidon" a fórum közönségéből. Azt hiszem, érthető. Nem létező oktatási intézmény előadásain elég nehéz lehet előadónak és hallgatónak lenni, olyannyira, hogy ezt még neked sem sikerült megoldanod.

További hasznos munkálkodást kívánok!

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77971)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.04.08. 16:27

@Rigel (77944): Gézoo nyilván azért nem foglalkozik a határérték problémákkal, mert nem matematikus, professzionális fizikusként pedig tudja, hogy a világ alapvetően kvantumos, s a kvantumos világra a kontinuumok matematikáját nem akarja alkalmazni, nehogy még nagyobb hibákat kövessen el, mint eddig. Tiszteletre méltó óvatosság, nemde?

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77974)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.08. 16:49

@Solaris (77969): Kedves Solaris!
Tévesen értelmezted:
"Kiviláglott belőle, hogy még csak nem is hallottál az égi mechanikai paradoxonról."
Ezt véleményt csak olyan valaki alkothatta aki nem olvasta el az említett vitát, melyben éppen én "hozakodtam elő" az égi mechanikai paradoxonnal. Valamint szintúgy én hoztam példaként a Hohmann pálya elvét (http://hu.wikipedia.org/wiki/Hohmann-p%C3%A1lya )
mondván, hogy
"@Szilágyi András (77882): Kedves András!
Nézegesd a NASA filmcsatornáját. A sugár változtató manővereknél érintő irányú gyorsulással a körpályát érintő ellipszis pályára állítják a siklót, majd amikor a pálya vezérsugara eléri a maximumát, újra érintő irányban gyorsítanak, ezzel beállítva ehhez a sugárhoz tartozó körpályához a sebességet."

"Annyit tettem, hogy idéztem nektek a SZTE csillagászati jegyzetéből, konkrétan az égi mechanika bevezető fejezeteiből."
Ó, igaz! Miután már addigra háromszor leírtam az idézetedben szereplő tételeket.
Apropó! Utólagosan is köszönöm azt, hogy az idézettel te is alátámasztottad az általam leírtakat.
" Ezek után szépen felírod a mozgásegyenleteket, amik pld. két test probléma esetén 16-od rendű differenciálegyenletek. Ezeket szépen kiintegrálod, s az eredményre támaszkodva pontról - pontra cáfolod Szilágyit és véded a magad igazát. "
Ebben igazad lenne, ha az itteni vitákban nem olyanoknak kellene az alapokat elmagyarázni akik a középiskolai szintet sem értik meg.
"Higgs - bozont amit azóta mégis fülön csíptek a CERN fizikusai és munkatársaik,"
A CERN hivatalos oldala szerint éppen azért kell átépíteniük az LHC-t mert a jelen állapotában nem igazolható az, hogy valóban a Higgs bozonhoz rendelhetők a mérések során kapott eredmények.
Egyébként pedig mint olvashattad a levezetést, nincs szükség a Higgs bozon létére a tehetetlenségi erő létrejöttéhez.
"Vegyük mindjárt az asztallapodat, meg a sugárzó energiádat. Szilágyinak tökéletesen igaza van. Az elgondolásod alapjaiban hibás."
Amennyiben a Stefan-Boltzmann törvény helyességét vitatod, jó lenne ha indokolnád valamivel.
"További hasznos munkálkodást kívánok!"
Köszönöm szépen! Kedves Tőled!
Én is további hasznos munkálkodást kívánok neked!

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (77989)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.04.08. 22:51

@Gézoo (77974): Kedves Gézoo! Nincs kedvem civakodni és értelmetlen, nem célravezető, nem építő jellegű vitába bonyolódni, ezért csak egy megjegyzésedre válaszolnék:

Ebben igazad lenne, ha az itteni vitákban nem olyanoknak kellene az alapokat elmagyarázni akik a középiskolai szintet sem értik meg.


Akikkel most vitába bonyolódtál, Szilágyi, mimindannyian, Rigel, Question, ennyi - mondjuk jómagam is - jobban értik és művelik a fizikát - vagy legalább is a fizika azon területeit, amelyekről megy a vita - nálad, ráadásul Szilágyi fizikus. Azt hiszem rendre elköveted azt a hibát, hogy olyanról értekezel, amiben nem vagy szakértő. Miért nem szorítkozol olyan dolgokra, amihez valóban és elismerten értesz? A számomra ez felfoghatatlan. Én soha nem értekeznék pld. a mikrobiológiáról, vagy a csillagászati perturbációszámításról, merthogy nincsenek meg hozzá a kellő ismereteim. Arra meg végképp nem vetemednék, hogy az említett tudományok művelőit kioktassam egy általam talált, ámde hibás elmélet helyességéről.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (78003)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2014.04.09. 11:24

@Solaris (77989): Kedves Solaris!
Nincs kedvem civakodni és értelmetlen, nem célravezető, nem építő jellegű vitába bonyolódni, ezért
nem hasonlítom az általad említett pék, biológus, asztalos és az építőmérnök tudását a fizikuséhoz.
László pedig, akinek a centrifugális erővel kapcsolatos válaszaimat írtam, gépészmérnöknek vallja magát.
András kijelentésében kizárólagos lehetőségként említette az "emelést majd fékezést". Arra hívtam fel a figyelmét, hogy nem ezt a módszert alkalmazzák a körpályáról másik körpályára átálláskor. Feltételezem, hogy csupán figyelmetlensége okán kezdett bele a magyarázkodásba.
Én nem tudhatom, hogy valójában ki-kicsoda. Azt látom, hogy ki mit nem ért meg és ez alapján mindenkinek a saját szintjén próbálom megfogalmazni a válaszaimat. Figyelembe véve a többiek értelmi szintjét is.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Széles Gábor féle energiacella és tsai. (78015)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2014.04.09. 16:04

@Gézoo (78003): Kedves Gézoo! Szerintem ne gúnyolódj az általam felsoroltakon. Mind értelmes ember és vitaképes, ami nem mondható el minden olvasóról. Akit te Lászlónak nevezel, annak mondja magát, aminek akarja. Ha netán mégis gépészmérnök, akkor történetesen ő lehet a magyar gépészmérnöki kar szégyenfoltja.
Szilágyi tudta miről beszél és értette is. Sajnos, hogy éppen annál nem esett le, akinél kellett volna, mert akadt itt valaki, a teljes mellszélességgel védte azon helytelen állítását, hogy pld. műholdak esetében nagyobb sugarú körpályához nagyobb kerületi sebesség tartozik. :)

Tényleg nem kívánok torzsalkodni Kedves Gézoo, úgyhogy fejezzük be.


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég

cron