Gézoo magyarázatai

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
borzaszt
Hozzászólások: 149

Re: Gézoo magyarázatai (84530)

HozzászólásSzerző: borzaszt » 2015.12.02. 16:32

Gézoo írta:
borzaszt írta:Nálad pattog a labda. Tudtommal te adod át a tudást.

(Az eddigiek szerint szerintem szerinted:
1. Ha lapközépen hat az F erő akkor F=m*a, azaz a =1000N/1000kg = 1 m/s2
2. Ha az a él közepén F/2=m*a, azaz a=0,5 m/s2.)


Megtennéd, hogy korrekten leírod a kérdésedet? Hogyan bontod fel az F eredő erődet? Az eredő és komponenseinek hatásvonalai hol vannak és milyen irányúak?

Mekkora a gyorsulás a két esetben?.
Az F erő a kérdéses lap normálisának irányába, kifelé mutat. A támadáspont is adott.
Mi hiányzik neked? Az erőt majd felbontod, ha akarod. Te adod át a tudást.

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492

Re: Gézoo magyarázatai (84531)

HozzászólásSzerző: Rigel » 2015.12.02. 16:38

Gézoo írta:
Rigel írta:A tévedések elkerülése végett az olvasóknak megjegyzem, hogy amit Szilágyi András ír, az a HELYES, viszont amit Gézoo zagyvál össze, az a hibás, működésképtelen, használhatatlan, zavaros "gézoofizika". Magának találta ki a szerencsétlen saját kútfőből, mivel amit tanítottak neki az iskolában azt nem érte fel ésszel, így inkább megpróbálta "levezetni". De hát ehhez is szerények a képességei, és így a "levezetésébe" millió és egy hibát vétve eljutott a totálisan hibás gézoofizika "kidolgozásáig".


Kedves Rigel!
Ne nézd hülyének az olvasókat!


Én téged nézlek hülyének.
Az olvasókat esetleg csak tájékozatlannak, akiket könnyen megvezethet a hamis, hazug és hibás állításaival a hozzád hasonló szellemi szélhámos. A tájékoztatásom csak ezt elkerülendő íródott.

Gézoo írta:Mindenki el tudja dönteni, hogy szerinte ki és mit írt le helyesen.


Rettegj Mekkelek, hogy ez tényleg igaz... :twisted:

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Re: Gézoo magyarázatai (84532)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2015.12.02. 16:49

borzaszt írta:Mekkora a gyorsulás a két esetben?.
Az F erő a kérdéses lap normálisának irányába, kifelé mutat. A támadáspont is adott.
Mi hiányzik neked? Az erőt majd felbontod, ha akarod. Te adod át a tudást.

Milyen két esetben? Melyik lap? Milyen hatásvonalon? A támadáspont is adott, jó-jó de hol van?
Aztán mire értetted a g=10 m/s² gyorsulást? Milyen irányban? Mi gyorsul?

Nem lenne egyszerűbb ha előbb felfrissítenéd az erőrendszerekről szerzett tudásodat? Úgy valószínűleg azt kérdezhetnéd amit szeretnél.

Gézoo
Hozzászólások: 3979

Re: Gézoo magyarázatai (84533)

HozzászólásSzerző: Gézoo » 2015.12.02. 16:52

Kedves Rigel!
Ha úgy van ahogy írod, akkor mit izgat az, ha egy szerinted hülye ember, hülyeségeket írogat?
Nyilván ide normális olvasók járnak és mindenki eldönti magában azt, hogy kit tart hülyének és kit tart trollnak.

borzaszt
Hozzászólások: 149

Re: Gézoo magyarázatai (84534)

HozzászólásSzerző: borzaszt » 2015.12.02. 17:09

Gézoo írta:
borzaszt írta:Mekkora a gyorsulás a két esetben?.
Az F erő a kérdéses lap normálisának irányába, kifelé mutat. A támadáspont is adott.
Mi hiányzik neked? Az erőt majd felbontod, ha akarod. Te adod át a tudást.

Milyen két esetben? Melyik lap? Milyen hatásvonalon? A támadáspont is adott, jó-jó de hol van?
Aztán mire értetted a g=10 m/s² gyorsulást? Milyen irányban? Mi gyorsul?

Nem lenne egyszerűbb ha előbb felfrissítenéd az erőrendszerekről szerzett tudásodat? Úgy valószínűleg azt kérdezhetnéd amit szeretnél.

Mégegyszer: Te adod át a tudást, ne játszd a hülyét!
Bár fölösleges, mert csak kötözködsz.
Mint ahogy ezt már minden jóindulatú olvasó tudhatja:
Súrlódásmentes vízszintes talajon egy a=1m, b=1m, c=0,1m élhosszúságú homogén m=1000kg tömegű, merev téglatest nyugszik az egyik 1mx1m-es lapján, homogén függőleges, lefelé irányuló g=10m/s2 gravitációs térben. A téglatest A, függőlegesen álló, 10mx0,1m-es, lapjára, annak kifelé irányuló normálisa irányában F=1000N erő hat. Az erő támadáspontja
a) az A lap középpontja
b.) az A lap alsó élének közepe
Hogyan mozog a téglatest? Mekkora a gyorsulása?

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Re: Gézoo magyarázatai (84535)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2015.12.02. 17:53

Gézoo írta: De akár elejthetsz egy függőlegesen tartott, hosszú vonalzót is, majd miközben szabadon esik
1. a közepénél ütöd meg (hatsz rá erővel.)
2. valamelyik végénél vízszintes irányban ütöd meg.

Az 1. esetben messzire repül, a 2. esetben csak forogni fog és nem repül messzire, még akkor sem ha a két erő nagysága és hatóideje azonos volt.

Na ez az, amit iszonyú nehéz megoldani, mivel az 1. esetben az ütő hosszan tolni fogja maga előtt a vonalzót, míg a 2. esetben a vonalzó azonnal kifordul az ütő elől.

Ha mégis sikerül valahogy megoldani, akkor pontosan egyforma messzire fog repülni a két esetben a vonalzó.

borzaszt
Hozzászólások: 149

Re: Gézoo magyarázatai (84536)

HozzászólásSzerző: borzaszt » 2015.12.02. 18:55

Rigel írta:
A kiterjedt merev testre nem a tömegközéppontján átmenő vonalon ható F erővektor mindig felbontható, egy tömegközéppontra (mint pontszerű tömegpontra) ható F erővektorra, és a tömegközéppontra vonatkozó M forgatónyomaték vektorra.

Igazad van,de a
a tömegközéppontra vonatkozó M forgatónyomaték vektor

helyett nem lehetne-e az Északi sarkra vonatkozó?
Az M forgatónyomaték vektor nem vonatkozik pontra.
Erőpár forgatónyomatéka, minden pontra azonos.
Bocs!

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Re: Gézoo magyarázatai (84540)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2015.12.03. 00:10

Rigel írta:A kiterjedt merev testre nem a tömegközéppontján átmenő vonalon ható F erővektor mindig felbontható, egy tömegközéppontra (mint pontszerű tömegpontra) ható F erővektorra, és a tömegközéppontra vonatkozó M forgatónyomaték vektorra.

Ez így hibás megfogalmazás, az erőnek és a forgatónyomatéknak még a mértékegysége is más, erővektort nem bonthatsz fel forgatónyomatékvektorra.

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492

Re: Gézoo magyarázatai (84541)

HozzászólásSzerző: Rigel » 2015.12.03. 08:56

Szilágyi András írta:Ez így hibás megfogalmazás, az erőnek és a forgatónyomatéknak még a mértékegysége is más, erővektort nem bonthatsz fel forgatónyomatékvektorra.


Jogos! Legyünk precízek.

"Helyettesíthető" a megfelelő kifejezés. Bocsika.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Re: Gézoo magyarázatai (84575)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2015.12.05. 23:46

Látom felébred a fórum, mert megjött Gézoo mester a szokott bla-bla szövegeivel. Még külön topikot is kapott. No Gézoo, most mutasd meg! :D

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Re: Gézoo magyarázatai (84576)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2015.12.05. 23:58

borzaszt írta:
Rigel írta:
A kiterjedt merev testre nem a tömegközéppontján átmenő vonalon ható F erővektor mindig felbontható, egy tömegközéppontra (mint pontszerű tömegpontra) ható F erővektorra, és a tömegközéppontra vonatkozó M forgatónyomaték vektorra.

Igazad van,de a
a tömegközéppontra vonatkozó M forgatónyomaték vektor

helyett nem lehetne-e az Északi sarkra vonatkozó?
Az M forgatónyomaték vektor nem vonatkozik pontra.
Erőpár forgatónyomatéka, minden pontra azonos.
Bocs!


Egy erőről és egy kiterjedt merev testről volt szó, ha jól értettem az eddigieket. Ha az erő hatásvonala nem megy át a tömegközépponton, az erőt áthelyezhetjük a tömegközéppontba, s ekkor pótolni kell az erő tömegközéppontban érvényes forgató hatását egy M nyomatékvektorral. A tömegközéppontból az erővektor hatásvonalának egy pontjára mutató vektor legyen r, ekkor M = r x F. Így kerül a képbe a tömegközéppontra számított forgatónyomaték, ami természetesen szabad vektor, tehát a továbbiakban önmagával párhuzamosan a merev test bármelyik pontjára áthelyezheted. A kezdeti egy erőből álló rendszer és az áthelyezett erőből, valamint a fenti módon számított nyomatékvektorból álló rendszer egyenértékű.
A fentiek szerint az Északi sarkra csak akkor számolhatnád az áthelyezett erő nyomatékát, ha a merev test tömegközéppontja éppen ott lenne.

borzaszt
Hozzászólások: 149

Re: Gézoo magyarázatai (84579)

HozzászólásSzerző: borzaszt » 2015.12.06. 08:54

Solaris írta:A fentiek szerint az Északi sarkra csak akkor számolhatnád az áthelyezett erő nyomatékát, ha a merev test tömegközéppontja éppen ott lenne.

Látom nem érted:
Merev testre ható erők hatása helyettesíthető egy a tömegközéppontra ható erő és egy erőpár hatásával.
Mind a tömegközéppontra ható erőnek, mind az erőpár forgatónyomatékának a nagyságát és irányát a testre ható erők határozzák meg.
Erőpárnál nincs értelme a kérdésnek, hogy melyik pontra vonatkozik a forgatónyomatéka.
Tetszőleges P pontra: M=Fxr1-Fxr2=Fxr, ahol a jelölések gondolom értelemszerűek.

borzaszt
Hozzászólások: 149

Re: Gézoo magyarázatai (84581)

HozzászólásSzerző: borzaszt » 2015.12.06. 09:44

Solaris írta: Ha az erő hatásvonala nem megy át a tömegközépponton, az erőt áthelyezhetjük a tömegközéppontba, s ekkor pótolni kell az erő tömegközéppontban érvényes forgató hatását egy M nyomatékvektorral.

Elég zagyva leírás.Az Északi sarkra vonatkozó hatást miért nem kell pótolni?
A szokásos módszer az ekvipartició elvén alapul. Nem helyezünk át erőket. A tömegközéppontban felveszünk egy F és egy -F erőt.
Az eredeti erő és a -F alkotja az erőpárt. Nyilván a forgatónyomatékát számolhatjuk a tömegközéppontra, vagy az Északi sarkra vonatkozólag is. Esetleg egyszerűen az alkotó erők távolságát vesszük alapul.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Re: Gézoo magyarázatai (84584)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2015.12.06. 10:37

borzaszt írta:
Solaris írta:A fentiek szerint az Északi sarkra csak akkor számolhatnád az áthelyezett erő nyomatékát, ha a merev test tömegközéppontja éppen ott lenne.

Látom nem érted:
Merev testre ható erők hatása helyettesíthető egy a tömegközéppontra ható erő és egy erőpár hatásával.
Mind a tömegközéppontra ható erőnek, mind az erőpár forgatónyomatékának a nagyságát és irányát a testre ható erők határozzák meg.
Erőpárnál nincs értelme a kérdésnek, hogy melyik pontra vonatkozik a forgatónyomatéka.
Tetszőleges P pontra: M=Fxr1-Fxr2=Fxr, ahol a jelölések gondolom értelemszerűek.


Én úgy gondolom, hogy te nem érted amit írtam, vagy nem akarod érteni. Fuss neki újra. A képletedben magyarázatra szorul és hibás.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Re: Gézoo magyarázatai (84585)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2015.12.06. 10:40

borzaszt írta:
Solaris írta: Ha az erő hatásvonala nem megy át a tömegközépponton, az erőt áthelyezhetjük a tömegközéppontba, s ekkor pótolni kell az erő tömegközéppontban érvényes forgató hatását egy M nyomatékvektorral.

Elég zagyva leírás.Az Északi sarkra vonatkozó hatást miért nem kell pótolni?
A szokásos módszer az ekvipartició elvén alapul. Nem helyezünk át erőket. A tömegközéppontban felveszünk egy F és egy -F erőt.
Az eredeti erő és a -F alkotja az erőpárt. Nyilván a forgatónyomatékát számolhatjuk a tömegközéppontra, vagy az Északi sarkra vonatkozólag is. Esetleg egyszerűen az alkotó erők távolságát vesszük alapul.


Amit írsz, az a zagyvaság. Olvasd már el újra, hogy mit írtam és próbáld értelmezni.

borzaszt
Hozzászólások: 149

Re: Gézoo magyarázatai (84586)

HozzászólásSzerző: borzaszt » 2015.12.06. 11:48

Solaris írta:
borzaszt írta:
Solaris írta: Ha az erő hatásvonala nem megy át a tömegközépponton, az erőt áthelyezhetjük a tömegközéppontba, s ekkor pótolni kell az erő tömegközéppontban érvényes forgató hatását egy M nyomatékvektorral.

Elég zagyva leírás.Az Északi sarkra vonatkozó hatást miért nem kell pótolni?
A szokásos módszer az ekvipartició elvén alapul. Nem helyezünk át erőket. A tömegközéppontban felveszünk egy F és egy -F erőt.
Az eredeti erő és a -F alkotja az erőpárt. Nyilván a forgatónyomatékát számolhatjuk a tömegközéppontra, vagy az Északi sarkra vonatkozólag is. Esetleg egyszerűen az alkotó erők távolságát vesszük alapul.


Amit írsz, az a zagyvaság. Olvasd már el újra, hogy mit írtam és próbáld értelmezni.

Unalmasak vagytok, Gézoostól együtt. Amit írtál azt értelmezd te, ha úgy tűnik, hogy valakinek nem világos.
Én leírtam, hogy miért zagyvaság a tiéd. Te meg csak pattogsz.
Még egyszer részletesebben: Nem kell pótolni semmit, az ekviparticiót kell alkalmazni. Ha már valamilyen kifacsart módon elfogadjuk, hogy pótolni kell, akkor nem egy hatást kell pótolni, hanem mindet.

borzaszt
Hozzászólások: 149

Re: Gézoo magyarázatai (84588)

HozzászólásSzerző: borzaszt » 2015.12.06. 12:27

Solaris írta: A képletedben magyarázatra szorul és hibás.

Magyarázatra ugyan nem szorul, csak ha tényleg kiakarnám magyarázni, hogy jó. Meg lehetne tenni, nem lenne nehéz. De minek?
M=r1xF-r2xF=rxF, ahol r az r1-r2 vektor F-re merőleges vetülete
Így OK?

Avatar
agen_kolar11
Hozzászólások: 182

Re: Gézoo magyarázatai (84589)

HozzászólásSzerző: agen_kolar11 » 2015.12.06. 19:04

Solaris írta:Látom felébred a fórum, mert megjött Gézoo mester a szokott bla-bla szövegeivel. Még külön topikot is kapott. No Gézoo, most mutasd meg! :D


Solariiiiiiiis!Szervusz,már hiányoltalak a klubból!Hol késtél eddig,öreg cimbora?

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Re: Gézoo magyarázatai (84590)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2015.12.06. 20:52

borzaszt írta:
Solaris írta: A képletedben magyarázatra szorul és hibás.

Magyarázatra ugyan nem szorul, csak ha tényleg kiakarnám magyarázni, hogy jó. Meg lehetne tenni, nem lenne nehéz. De minek?
M=r1xF-r2xF=rxF, ahol r az r1-r2 vektor F-re merőleges vetülete
Így OK?


Látod? Tökéletesen hibás elgondolás. Az erő forgatónyomatéka a merev test bármely P pontjára M = r x F, ahol r az F hatásvonalának egy tetszőleges pontjára mutató vektor, melynek kezdőpontja éppen P. Látom, itt már jól írtad fel a vektorszorzatot, de bonyolítod azt, amit nem kellene. Akárhány erőről van szó, azt mind áthelyezhetjük a merev test egy tetszőlegesen, vagy célszerűen megválasztott pontjába. Erre a pontra vonatkozó nyomatékaikat az általam adott formulával ki kell számolni és összegezni. Ha az erőrendszer tartalmaz koncentrált erőpárokat is, ezeket is összegezni kell a leírt módon kiszámított forgatónyomatékokkal. Ezt úgy hívják, hogy az erőrendszer redukciója. Az eredménye általános esetben egyetlen erővektor és egyetlen nyomatékvektor, amit koncentrált erőpárként kell kezelni. Nem tartom szükségesnek mélyebben belemenni. Ha nem érted, akkor kérdezz! Nagy bajaid lehettek, vagy lehetnek neked statikából.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Re: Gézoo magyarázatai (84591)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2015.12.06. 20:54

agen_kolar11 írta:
Solaris írta:Látom felébred a fórum, mert megjött Gézoo mester a szokott bla-bla szövegeivel. Még külön topikot is kapott. No Gézoo, most mutasd meg! :D


Solariiiiiiiis!Szervusz,már hiányoltalak a klubból!Hol késtél eddig,öreg cimbora?


Szia! Nem volt miért írni. Néma csönd és hullaszag volt a fórumon. Sehol egy hülye, aki felkavarta volna az állóvizet. :D

Avatar
agen_kolar11
Hozzászólások: 182

Re: Gézoo magyarázatai (84592)

HozzászólásSzerző: agen_kolar11 » 2015.12.06. 21:04

Sehol egy hülye, aki felkavarta volna az állóvizet. :D


Sajnos nekem nincs ekég gyakorlatom ebben,de ezegyszer sikerrel jártam (elkezdtem a golyós rugókat tárgyalni régebbi ismeretim alapján,és Gézoo jött segíteni) :D

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Re: Gézoo magyarázatai (84595)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2015.12.06. 21:47

agen_kolar11 írta:
Sehol egy hülye, aki felkavarta volna az állóvizet. :D


Sajnos nekem nincs ekég gyakorlatom ebben,de ezegyszer sikerrel jártam (elkezdtem a golyós rugókat tárgyalni régebbi ismeretim alapján,és Gézoo jött segíteni) :D


Na hiszen, jól besegített neked. :D

Avatar
agen_kolar11
Hozzászólások: 182

Re: Gézoo magyarázatai (84597)

HozzászólásSzerző: agen_kolar11 » 2015.12.06. 22:49

Solaris írta:
agen_kolar11 írta:
Sehol egy hülye, aki felkavarta volna az állóvizet. :D


Sajnos nekem nincs ekég gyakorlatom ebben,de ezegyszer sikerrel jártam (elkezdtem a golyós rugókat tárgyalni régebbi ismeretim alapján,és Gézoo jött segíteni) :D


Na hiszen, jól besegített neked. :D


Akkor egy ismétl kérdés:Általánosan,paraméterekkel levezetve egy egyenletes körmozgást végző test sugárirányú sebességkomponense mikor éri el a z érintőirányúé nagyságát?
(Gézoo ezt a kérdést akarja feltenni a fórumozóknak holnap,de megengedte,hogy én is megkerdezzem.A választ neki lehet írni)

Avatar
agen_kolar11
Hozzászólások: 182

Re: Gézoo magyarázatai (84598)

HozzászólásSzerző: agen_kolar11 » 2015.12.06. 22:50

legyen r=10m,v_k=5 m/s

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6169
Tartózkodási hely: Budapest

Re: Gézoo magyarázatai (84599)

HozzászólásSzerző: Szilágyi András » 2015.12.06. 23:19

agen_kolar11 írta:Akkor egy ismétl kérdés:Általánosan,paraméterekkel levezetve egy egyenletes körmozgást végző test sugárirányú sebességkomponense mikor éri el a z érintőirányúé nagyságát?
(Gézoo ezt a kérdést akarja feltenni a fórumozóknak holnap,de megengedte,hogy én is megkerdezzem.A választ neki lehet írni)

Ilyeneknek már nem dőlünk ám be!
Gézoo találjon ki valami új hülyeséget, a régieknek már lejárt a szavatossága.

borzaszt
Hozzászólások: 149

Re: Gézoo magyarázatai (84600)

HozzászólásSzerző: borzaszt » 2015.12.06. 23:37

Solaris írta:
borzaszt írta:
Solaris írta: A képletedben magyarázatra szorul és hibás.

Magyarázatra ugyan nem szorul, csak ha tényleg kiakarnám magyarázni, hogy jó. Meg lehetne tenni, nem lenne nehéz. De minek?
M=r1xF-r2xF=rxF, ahol r az r1-r2 vektor F-re merőleges vetülete
Így OK?


Látod? Tökéletesen hibás elgondolás. Az erő forgatónyomatéka a merev test bármely P pontjára M = r x F, ahol r az F hatásvonalának egy tetszőleges pontjára mutató vektor, melynek kezdőpontja éppen P. Látom, itt már jól írtad fel a vektorszorzatot, de bonyolítod azt, amit nem kellene. Akárhány erőről van szó, azt mind áthelyezhetjük a merev test egy tetszőlegesen, vagy célszerűen megválasztott pontjába. Erre a pontra vonatkozó nyomatékaikat az általam adott formulával ki kell számolni és összegezni. Ha az erőrendszer tartalmaz koncentrált erőpárokat is, ezeket is összegezni kell a leírt módon kiszámított forgatónyomatékokkal. Ezt úgy hívják, hogy az erőrendszer redukciója. Az eredménye általános esetben egyetlen erővektor és egyetlen nyomatékvektor, amit koncentrált erőpárként kell kezelni. Nem tartom szükségesnek mélyebben belemenni. Ha nem érted, akkor kérdezz! Nagy bajaid lehettek, vagy lehetnek neked statikából.

Kár volt kedvezményt adni neked. Az eredeti is helyes volt. Hülyébb vagy mint Gézoo, mivel ő nem tudja mi a helyes, de te tudod és mégis bohóckodsz és zagyválsz.

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3286

Re: Gézoo magyarázatai (84612)

HozzászólásSzerző: Solaris » 2015.12.08. 19:54

borzaszt írta:Kár volt kedvezményt adni neked. Az eredeti is helyes volt. Hülyébb vagy mint Gézoo, mivel ő nem tudja mi a helyes, de te tudod és mégis bohóckodsz és zagyválsz.


Szerintem totál hülye vagy ezekhez a dolgokhoz. Dixi!


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég