High End Audio

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
vaskalapos
Hozzászólások: 4606

High End Audio (17848)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.05.05. 14:57

@csang0421 (17846):
Erre gondolsz?

http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/277 ... ia_kerdese

A Colthearték által kitalált feladatok pofonegyszerűek voltak: először arra kérték a vizsgálati alanyokat, hogy sorolják fel az ábécének azokat a betűit, amelyekben van „e” hangzó, majd azokat a betűket, amelyeknek van valamilyen görbületük. Az eredmény szignifikáns volt: a nők az első, a férfiak a második feladatot abszolválták jobban.

Nem eppen zenehallgatas. ;-)

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17853)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.05. 15:28

Itt egy másik cikk is.

Dr.Czeizel Endre: A művészi tehetség
korai felismerése és fejlesztésének pedagógiai kérdései



A szellemi képességek részletekbe menő tudományos vizsgálata is érdekes nemi eltéréseket tárt fel. Így a nők beszéd- és nyelvtanulási készsége általában meghaladja a férfiakét. A leányok hamarabb kezdenek beszélni, vagyis tanulják meg a szavakat és alkotnak mondatokat, könnyebben fejezik ki magukat, folyékonyabban beszélnek, nagyobb a szókincsük, ritkább közöttük a beszédhibával, dadogással és olvasási zavarral küszködő gyermek. E különbségek az életkor előrehaladtával ugyan csökkennek, mégis szerepük lehet abban, hogy a nők az idegen nyelvek és a nyelvészet iránt fokozottan érdeklődnek. Ezzel szemben a férfiak tér¬beli tájékozódása jobb, és ez összefüggésben áll az ún. algebrai adottságokkal. A férfiak ebből adódóan jobbak a matematikában, a logikai levezetésekben és a fizikában. Érdekes az is, hogy géniusz¬-nagyságrendű női zeneszerzőt nem ismerünk, pedig régen a jómódú családokban a leányokat tanították zenére és ennek megfelelően sok nagy női énekest, zongoristát, hegedűst ismerünk is. Mindezt azért említjük, mivel a zeneszerzői képesség rokonságot mutat a térbeli tájékozódási adottságokkal.
Az utóbbi évek agykutatásai nyomós érvekkel támasztották alá az említett nemi-eltérések biológiai-genetikai meghatározottságát. A nőknél ugyanis a beszédközpont mind a két agyféltekében megvan, a férfiakban viszont csak a baloldalon. Így a férfiak bal oldali agysérülése után súlyos és általában végleges beszédzavarral kell számolni, míg a nőkben ennek mértéke jóval kisebb, és csak átmeneti. Náluk ugyanis a jobb oldali központ képes e funkció részbeni fenntartására. A térbeli tájékozódási központ viszont a jobb agyféltekében van és a nők agyában a beszédközpont ennek rovására terjeszkedett. Többek között ezek magyarázhatják meg a két nem említett különbségeit a beszédkészségben és a térbeli tájékozódásban. Ezzel összhangban hazánkban a középiskolai tanulmányi versenyek első 10 helyezettje között a leányok százalékos aránya a következőképpen alakult: matematika 7, fizika 1, történelem 35, magyar nyelv és irodalom 64, orosz 84, angol 88. Éppen ezért újabban a szakemberek egy része a központi idegrendszer működésében észlelt nemi eltérések miatt hajlik a 'férfi-agy" és "női-agy" megnevezésre.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

High End Audio (17856)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.05.05. 16:24

@csang0421 (17853):
Érdekes az is, hogy géniusz¬-nagyságrendű női zeneszerzőt nem ismerünk, pedig régen a jómódú családokban a leányokat tanították zenére és ennek megfelelően sok nagy női énekest, zongoristát, hegedűst ismerünk is. Mindezt azért említjük, mivel a zeneszerzői képesség rokonságot mutat a térbeli tájékozódási adottságokkal.


Ugye egyetertunk, hogy a zeneszerzői képesség es a zenehallgató képesség egeszen masfajta képességek?

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17858)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.05. 16:37

No, most meg én vitatkozok!

Az mp3 es a CD kozti kulonbseg nem vizualis de meg csak nem is terbeli (ugyanazokbol a hangszorokbol jon a hang a terben es ugyanugy neznek ki a hangszorok).

Tapasztalataim szerint szinte CSAK a térbeli különbségek alapján lehet egyes estekben elválasztani egymástól a CD-t az MP3-tól. Bármelyik barátom hangfalai előtt ülünk ( vagy az enyémek előtt ) és behunyjuk a szemünket, a jó sztereójú felvételek sosem a hangszóróból jönnek, hanem a tér minden dimenziójából. Persze valójában a hangszórók szólnak, de lejátszás során azt a teret hallom, ami az én hangszóróimtól függetlenül lett rögzítve valahol. Meghallható, hogy a dobos hátrébb van, az énekes előrébb mint a zongorista..stb. Számos esetben szól a zene a hangszórókon kívülről is. Az MP3 ezt össze tudja kutyulni és akkor észrevehető a törölt részletek hiánya. Ha gondolod ajánlok hozzá CD-t is ahol remekül hallható a tér. Abban egyetértek veled, hogy korfüggő is a térhallás. Van egy hétköznapi zenei CD-m, amivel állítgatni szoktam a saját és mások hangfalait, hogy hol szólnak legszebben a szobában. Mivel a borítóján rajta van, hogy a hangmérnök mit akart elérni, mi hol volt a felvételnél, így könnyű a dolgom. Egyszer eljött hozzám egy 14 éves tanítványom és megmutattam neki ezt a zenét, láttam, hogy kapkodja a fejét oldalra sőt kissé a háta mögé is. megkérdeztem, hogy miért tette. Azt mondta, mert onnan hallotta azt a hangot, amihez odafordította a fejét reflex-szerűen. Szégyelltem neki megmondani, hogy én már nem hallom ennyire a hangszóró mellett azt a bizonyos hangot. Persze kipróbáltam utána más korosztályokkal is, a 84 éves apósomat is beleértve. Mindenki máshol, de a bal hangszórótó kifelé és előrefelé hallotta azt a hangot. Ezt aztán MP3-ba tettem és a hang a bal hangszóróból jött.

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17859)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.05. 16:44

Természetesen egyetértek azzal, hogy a zenehallgató az más kategória, mint a zeneszerző.
Habár...ma már egy gyerek is tud számítógépen zenét szerezni, de hát az nem zene, csak hangsor.
Én mélységesen tisztelek minden igazi zeneszerzőt, de néha azért kiakadok 1-2, akár jazznak, vagy komolyzenének nevezett modern csörömpölésen (pl: freejazz)

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17860)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.05. 16:48

Erről jut eszembe. Azt mondta az egyik matektanár ismerősöm, aki csak freejazzt hallgat, hogy én azért nem szeretem, mert az agyam nem tudja összerakni az összevissza-hangokat logikus zenévé.

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357

High End Audio (17869)

HozzászólásSzerző: monolit » 2011.05.05. 21:25

@sajnos_kacat (17830):

Ejnye no, hiszen csak vicc volt, mint a végén jeleztem is.
Kérlek ezt is vedd figyelembe " :P ".

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357

High End Audio (17870)

HozzászólásSzerző: monolit » 2011.05.05. 21:29

@vaskalapos (17838):

A kerdese nagyon egyszeru volt, az eredeti CD es egy jo MP3 kozotti kulonbseg nyilvanvaloan hallhato-e.
Nincs eloztes velemenyem rola, azt tudjuk, hogy meressel konnyen megallapithato kulonbseg van koztuk, oscilloszkopos elemzessel ugy velem lathato a kulonbseg.
A kerdes, hogy ez a kulonbseg hallasra nyilvanvalo-e?
Szerintem nagyon jo volt a kisertlet.
A tesztalanyok (akik szeretik a zenet hallgatni) nem tudtak megkulonboztetni az adott zene eredete es MP3 kodolt valtoztat hangzas alapjan.


Nem azt vitatom hogy hallható-e a különbség hiszen számomra nyilvánvaló. Arra céloztam hogy ha valaki nem ismeri az eredeti felvételt, nem fog tudni különbséget tenni.

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

High End Audio (17883)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.05.06. 20:43

@csang0421 (17858):
Kedves Csang!
Szeretem és értékelem a hozzáállásodat, sok mindenben egyetértek Veled, de mégis néhány kérdést szeretnék megvitatni. (Használd a "válasz" gombot, ott a jobb felső sarokban, így könnyebben tudjuk azonosítani, hogy éppen melyikünk mely hülyeségéhez van hozzáfűznivalód ;) )
Elöljáróban:
Szerintem egyetértünk abban, hogy a "zene" (zörej, zaj, emberi hangok...stb., stb....) minél hűségesebb leközvetítése a célja minden hangközvetítő rendszernek. (Ugye?)
A törekvés ennek a megvalósítására nagyon különböző. (Ugye?)
Én lemennék egészen az alapokig.Történetesen ott kezdeném, hogy kijön egy bizonyos hangszerből valamilyen levegőrezgési struktúra, az egy bizonyos térben módosulva eljut a fülünkig, az itt képződő rezgések bizonyos impulzusokat keltenek, amelyek eljutva az agyba, mindenféle érzeteket keltethetnek.
A bizonytalanság több helyütt is ott van, nevezetesen, hogy maga az élő zene is más-más emberekben egészen más érzeteket kelthet, illetve, hogy egyáltalán ez az érzet létrejön-e? (Ez nevelési, szociológiai, kulturális kérdés.) Az igazán érdekes alapkérdés szerintem az az, hogy létrejön-e, módosul-e ez az érzet a hangközvetítés módozatai szerint, vagy sem? A többi, hogy melyik rendszer szól-e jobban, ehhez képest huszadlagos kérdés.
Az igazán fontos dolog szerintem az az, hogy a "zenei élmény", a "katarzis" érvényesül-e, a közvetítő rendszer milyensége pedig ehhez képest másodlagos. Mit szólsz ehhez?
(Ezzel kvázi hadat üzentem a minőségi zenehallgatásnak, de érdekelne a véleményed!)
(Én azok közé tartozom, akik mindezek ellenére, ha megtehetném, csak analóg lemezt és analóg stúdiómagnót hallgatnék.... ;) ...Hm?)
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Popula(c)tion 2011.05.06. 21:06-kor.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

High End Audio (17884)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.05.06. 21:04

@monolit (17870):
Nem azt vitatom hogy hallható-e a különbség hiszen számomra nyilvánvaló. Arra céloztam hogy ha valaki nem ismeri az eredeti felvételt, nem fog tudni különbséget tenni.


Tehet szerinted van hallhato kulonbseg, de nem nem lehet tudni, hogy melyik az eredeti es melyik az MP3 azaz nem "jobb" az egyik mint a masik, csak kulonbozoek?

Igen ez is egyfajta ertelmezes, en ugy ertelmeztem az eredmenyt, hogy nincs hallhato kulonbseg, de belatom, az is belefer az eredmenybe, hogy kulonboznek, de nem egy kovetkezetes, felismerheto modon, csak masok.

Avatar
Orcas
Hozzászólások: 1027
Tartózkodási hely: Az Operencián túl

High End Audio (17885)

HozzászólásSzerző: Orcas » 2011.05.06. 21:15

@csang0421 (17828):

Osztom a velemenyedet a nok tererzekelesevel kapcsolatban. Magamrol is tudom, hogy szar a terkep a fejemben es inkabb olyasmire emlekszem, hogy itt volt egy bolt, ott egy orvosirendelo, amikor valahova el kell talalnom. Ha labirintus jellegu az epulet, akkor is problemam van, merre es hogyan lehet eltalalni.

Viszont a ferfiak tobbsege volt katona es mar nem hallanak olyan tartomanyban, mint a nok.
En is resztvettem hazi tesztelesben es sokkal magasabb hangokat még hallottam, mig a ferfiak mar nem.
Viszont nem vagyok hajlando orak hosszat a hangszorok elott ulni es elmelyulni a zene hallgatasaban, mert van egyeb mas dolgom, es nekem nem ez a hobbim.

Avatar
Orcas
Hozzászólások: 1027
Tartózkodási hely: Az Operencián túl

High End Audio (17886)

HozzászólásSzerző: Orcas » 2011.05.06. 21:23

@csang0421 (17860):

En magat a jazzt nem szeretem. Lehet hason okok miatt.

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357

High End Audio (17934)

HozzászólásSzerző: monolit » 2011.05.07. 19:33

@vaskalapos (17884):

Tehet szerinted van hallhato kulonbseg, de nem nem lehet tudni, hogy melyik az eredeti es melyik az MP3 azaz nem "jobb" az egyik mint a masik, csak kulonbozoek?


Azt szerettem volna mondani, hogy amennyiben odamegyek a tesztre és nem ismerem az eredeti felvételt, akkor az mp3-at is tarthatom eredeti felvételnek amennyiben az jó minőségű. Nincsen viszonyítási alapom ez esetben.

Nem egyszerű így kiválasztani melyik CD felvétel tartalmazza a tömörítést, ráadásul egy ismeretlen rendszeren kell tesztelni. E miatt érzem a tesztet nem kellően kivitelezettnek. Amennyiben a tesztelők ismerik az eredeti CD felvételt, már nincsen fenntartásom.

Hasonló, mintha az általam jól ismert zenei felvételt kell tesztelnem ismeretlen készüléken, ismeretlen akusztikai környezetben (készülék vásárlás). Ezt kiküszöbölendő visszük haza a kiválasztott berendezést tesztelni, amennyiben az lehetséges.

ge3lan
Hozzászólások: 415

High End Audio (17936)

HozzászólásSzerző: ge3lan » 2011.05.07. 20:55

@monolit (17934):
A nagy ívű kijelentés pont az volt, hogy egyből felismerik, ha mp3 szól, összehasonlítás nélkül. A zenéket mindenki hazavihette otthoni meghallgatásra. Mit lehetne jobban kivitelezni?

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17937)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.07. 21:49

@Orcas (17885):
Örülök, hogy nem sértődtél meg, azon amit írtam. Az egy nagy általánosítás, mert pl. a feleségem navigált végig engem Európán, mikor még nem volt GPS-em és egyszer sem forgatta el a térképet (én már régen megtettem volna a helyében). Vitorlázó gép vezetői vizsgával is rendelkezik, közben én már akkor szédülök, ha nézem, de ő sem hajlandó az én HiFi baromságaimat fél óránál többet elviselni, mert "van más dolga". Hiába van jogosítványa, utál vezetni, mert zavarja az a sok kütyü a kocsiban. Ezt én maximálisan tiszteletben tartom, úgy ahogyan ő az én hobbimat. Párban is vagyunk már vagy 30 éve ( ő pontosan tudja azt a dátumot is..)
Szerintem minden párkapcsolatban kötelezővé kellene tenni a következő könyvet: Allan és Barbara Pease: Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? és a mikrokonfliktusok 99 %-a megoldódna, mert kinevetjük a saját korlátainkat és megismerjük a másik nem pontos gondolkodását!
Köszönöm a hozzáállásodat.

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17938)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.07. 22:17

@Popula(c)tion (17883):
Köszi, hogy segítettél megtalálni a válasz gombot, figyelmetlen voltam.
Hát..szerintem az emberi tényező a legnehezebb téma a zenehallgatásnál. Rátapintottál. Saját, több évtizedes megfigyelésem magamon, hogy még attól is függ, hogy mit hallok ( másképpen fogalmazva, van-e türelmem a részletekhez), hogy aznap reggel milyen színű pólót vettem fel. Ha nehezen ébredtem, vagy fáradtan, valószínű, hogy feketét, vagy barnát választok, ami rányomja a bélyegét az egész napi hangulatomra is. Ilyenkor türelmetlenebb, ingerlékenyebb is vagyok. Ha reggel sárga ( kedvenc színem), vagy valami más élénk színt választok, sokkal befogadóbb a hangulatom is akár az olyan zenére is, amit egyébként nem kedvelek túlságosan. A szakmám szerint gyógypedagógus (pszichopedegógia szak) vagyok és lassan már önmagamat is "feltárom" :-))
Persze a fent leírtak is tartalmaznak egy jó nagy adag általánosságot.
Most komolyan. Most is van olyan barátom, aki CSAK analógot hallgat, mert idegesíti a CD síri csendje. Engem pedig az tud kibillenteni a zenehallgatás ritmusából, ha néha úgy serceg nála az LP, mintha esőben vették volna fel, pedig vagy 20 évig csak LP-t hallgattam anno..
Nagy kérdés az is, hogy mihez képest szól most jól, vagy rosszul a zene? Próbálunk mindenféle kábelekkel, alátétekkel stb. változtatgatni, de szinte mindegyikőnkben minden esetben más emóciót vált ki 1-1 változtatás. A tesztek vége MINDEN esetben az szokott lenni, hogy kikötünk egy mindegyikőnk által jól ismert "minőségnélküli" lemeznél, halkan szól, mi pedig beszélgetünk hajnalig. Legutóbb pl. ketten közülünk elhozták a hangszereiket és mindenféle High-End nélkül szólt a szaxofon és a hegedű ( a hangfalaknak esélyük sem volt).

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

High End Audio (17939)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.05.07. 22:44

@csang0421 (17858): Csang!
Nagyon jó a sztereóra, térhatásra, hangsugárzókon kívüli térérzetre vonatkozó értekezésed, DE én továbbra is azt állítom, hogy ezek csak egy általam is jól ismert útkeresés különféle stációi. Azonban igen sokan (köztük nem egy közeli ismerősöm is) elvesznek ezen keresgélés közben a részletekben és szem elől tévesztik a lényeget; nevezetesen a zenei élmény átélésének a szándékát. (Ismerek olyat, akinek több tízmilliós berendezése van, de gyakorlatilag alig néhány zenét hallgat meg valójában, mert kimerül az élménykeresése abban, amit Te is pedzegetsz...
Ezzel szemben én úgy gondolom, hogy ez egy sokkal összetettebb, egyszersmind magától értetődőbb folyamat. Gondoljunk csak azokra, akik akár a kotta "olvasás" révén is zenei élményhez jutnak, vagy Beethovenre, aki "süketen" is komponált, a belső hallása révén...
De, hogy egy korszellemnek megfelelő, igencsak triviális (idióta kereskedelmi média, középszerű hangzású, stb., stb...) példát idézzek pl.;
http://www.youtube.com/watch?v=1k08yxu57NA
Ne mondd, hogy nem áll fel a szőr a hátadon..., majd' 78 millió másik emberével egyetemben! Hm? Mp3-ban is átjön ugye?
u.i.; Most látom, hogy közben írtál, na nem baj, majd figyelmesen átolvasom, azután reagálok, most csak átfutottam, és az eddig leírtakat akkor is provizórikusan fenntartom.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Popula(c)tion 2011.05.07. 23:19-kor.

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

High End Audio (17940)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.05.07. 23:15

@csang0421 (17938):
Csang!
Sajna, szerintem, csak pont a mondandóm lényegét nem értetted meg.
Hát..szerintem az emberi tényező a legnehezebb téma a zenehallgatásnál. Rátapintottál. Saját, több évtizedes megfigyelésem magamon, hogy még attól is függ, hogy mit hallok ( másképpen fogalmazva, van-e türelmem a részletekhez), hogy aznap reggel milyen színű pólót vettem fel. Ha nehezen ébredtem, vagy fáradtan, valószínű, hogy feketét, vagy barnát választok, ami rányomja a bélyegét az egész napi hangulatomra is. Ilyenkor türelmetlenebb, ingerlékenyebb is vagyok. Ha reggel sárga ( kedvenc színem), vagy valami más élénk színt választok, sokkal befogadóbb a hangulatom is akár az olyan zenére is, amit egyébként nem kedvelek túlságosan. A szakmám szerint gyógypedagógus (pszichopedegógia szak) vagyok és lassan már önmagamat is "feltárom" :-))

Na éppen ezek azok a dolgok, amiket ostorozok és szerintem irrelevánsak. (Egyik barátom úgy hívja ezt, hogy "buzizás". Bocs!) Vagy létrejön a zenei katarzis, vagy nem, de ez szerintem napjainkban (a jelenlegi technológiai szint mellett) már csak igen kis mértékben függ a rendszeredtől. (Nem így, akárcsak 20-30 évvel ezelőtt.)
Én tanultam andragógiát (is), van elképzelésem arról, hogy miként és miért alakulhatnak ki ilyesféle hobbik (mániák).
Most is van olyan barátom, aki CSAK analógot hallgat, mert idegesíti a CD síri csendje. Engem pedig az tud kibillenteni a zenehallgatás ritmusából, ha néha úgy serceg nála az LP, mintha esőben vették volna fel, pedig vagy 20 évig csak LP-t hallgattam anno.

Nos, ha az LP serceg, akkor az a berendezés már eleve sz@r, ne abból indulj ki, hanem hallgass meg egy rendes cuccot és mindjárt érezni fogod a különbséget a CD-vel szemben.
Nagy kérdés az is, hogy mihez képest szól most jól, vagy rosszul a zene?

Nyilván mindig az eredetihez képest...Csakhogy (manapság egyre inkább) nem tudjuk mi is az a bizonyos "eredeti".
Próbálunk mindenféle kábelekkel, alátétekkel stb. változtatgatni, de szinte mindegyikőnkben minden esetben más emóciót vált ki 1-1 változtatás. A tesztek vége MINDEN esetben az szokott lenni, hogy kikötünk egy mindegyikőnk által jól ismert "minőségnélküli" lemeznél, halkan szól, mi pedig beszélgetünk hajnalig. Legutóbb pl. ketten közülünk elhozták a hangszereiket és mindenféle High-End nélkül szólt a szaxofon és a hegedű ( a hangfalaknak esélyük sem volt).

Ez is azt igazolja, amit állítok, hogy igenis meg van az ösztönös igény a hétköznapi, áhitat és mesterkéltség nélküli zenei élvezetre.

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

High End Audio (17941)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.05.08. 00:05

@Orcas (17885):
Szia Orcas!
Viszont a ferfiak tobbsege volt katona es mar nem hallanak olyan tartomanyban, mint a nok.

No, ez két okból sem igaz.
Egyrészt a férfiak egyre kevesebb része az olyan, aki volt katona, másrészt én is úgy szereltem le, hogy összesen 3-at lőttem. Nem 3 alkalommal, hanem egyszer 3, azaz három darab lövést adtam le (durr, durr, durr). Nem gondolom, hogy ettől bármiféle halláskárosodásom származhatnék ;) .

ge3lan
Hozzászólások: 415

High End Audio (17942)

HozzászólásSzerző: ge3lan » 2011.05.08. 00:25

@Popula(c)tion (17939):
Jól mondod, és ugyanez áll filmekre is.

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

High End Audio (17943)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.05.08. 01:01

@Orcas (17886):
En magat a jazzt nem szeretem. Lehet hason okok miatt.

Hát, ebben lehet, hogy tévedsz. Ugyanis tényleg van olyan jazz, amit igen nehéz szeretni, pl.:
http://www.youtube.com/watch?v=bnjx0oAH ... re=related
Ne hallgasd meg! (Én voltam olyan koncertjén, ahol a produkció része volt, hogy a cintányért körberugdosták a színpadon...stb.)
De azért jazz ez is pl.:
http://www.youtube.com/watch?v=n-KPGh3wysw
Az ilyet pedig "szokták szeretni" (mintegy 9millióan...).Hm? Még mindig biztos, hogy nem szereted a jazzt?
Vagy:
http://www.youtube.com/watch?v=aqlJl1LfDP4
De azért a könny, nyál és takony után is van még jazz:
http://www.youtube.com/watch?v=rrQtlK3wAFk
De érdekes lehet az is, hogy ugyanarra a témára hányféle (jobbnál-jobb) megoldás lehetséges:
http://www.youtube.com/watch?v=jMLKgJPy ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=HRetYfLK ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=Nbma7FIC ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=RnJYmMdn ... re=related
Vagy ugyanígy:
http://www.youtube.com/watch?v=Ae0nwSv6 ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=GMYtw9A0 ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=pqashW66D7o
http://www.youtube.com/watch?v=Q1nj6Yla ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=kFpbTIR8 ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=zqYLpMsE ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=i8q6sR6y ... re=related
Esetleg:
http://www.youtube.com/watch?v=PEM_63_P0CY
http://www.youtube.com/watch?v=gytmVi-W ... re=related
Fogadjunk, hogy Neked ez jön be, mert, hogy eléggé dux-dux zene... (Nekem van egy Robbie Williams-féle változatom is, ami szerintem a legjobb, de a Youtube-on általam nem lelhető fel...):
http://www.youtube.com/watch?v=kCdHM3i0 ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=hsB7nvIo ... re=related
...stb., stb...
Na jól van, nem fárasztalak tovább, de azért nem árt elgondolkodni ilyetén dolgokról...hm?...

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357

High End Audio (17947)

HozzászólásSzerző: monolit » 2011.05.08. 08:56

@ge3lan (17936):


Idézetek csang0421-től:

"Gondoltam pár hete egy merészet és kipróbáltam a hallásukat. 10 barátomnak írtam 2-2 CD-t, amin olyan zenék voltak( összesen 27 darab, amit nem nagyon ismertek, mert csak nekem van meg."

"A kutya tényleg ott van elásva a tesztnél, hogy nem ismerték a zenéket."


A teszt a "nagyívű kijelentések" ellen lett megszervezve, ismert volt előre annak a kimenetele ;) .

ge3lan
Hozzászólások: 415

High End Audio (17949)

HozzászólásSzerző: ge3lan » 2011.05.08. 10:20

@monolit (17947):
Így van, de ez nem hiba.

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17951)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.08. 13:29

@Popula(c)tion (17940):
„Nos, ha az LP serceg, akkor az a berendezés már eleve sz@r, ne abból indulj ki, hanem hallgass meg egy rendes cuccot és mindjárt érezni fogod a különbséget a CD-vel szemben.”
Mindezt én árnyaltabban úgy szoktam megfogalmazni, hogy az LP nagyon másképpen szól, mint a cd, így nem sértem meg az LP hallgató barátaimat, de nem is hasonulok meg önmagammal.
Hú! Most ezzel telibe találtad a műszaki vénámat. Az a RENDES cucc, amiről beszélsz, az hol van, és árfüggő-e?
Évekig nyugaton dolgoztam, szinte mindegyik HIFi kiállításon ott voltam, ha időm engedte, már 20 évvel ezelőtt is, amikor még főleg csöves cuccokon át szólt az LP. Egyetlen egyszer sem hallottam olyan lemezt, ami ne sercegett volna(ha minimálisan is). Magyarországon is minden nagyobb kiállításon ott voltam, elmentem Veszprémbe a Magic Soundhoz, a pesti összes nagyobb HiFi szalonba, de mindenütt volt sercegés. Az egyik barátom nemrég fejlesztette analóg láncát vagy 12 millió Forintért, de ott is serceg az LP.(leírhatom, hogy mit vett) Szerintem te tévedésben vagy. Nem a RENDES cuccal van a baj, hanem a lemezzel, annak anyagával. Ha mindez érdekel egy kicsit, olvasd el Degrell László: Lemezjátszók és hanglemezek c. könyvét. Ő a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat főmérnöke volt, tudja mit ír. Azért idézek a könyvéből pár sort.
Az, amit az LP rajongók olyan kellemesnek tartanak és hiányzik a CD-ből (annak más problémái vannak)
: a teljesség igénye nélkül;
• Mágneses hangszedők frekvencia-intermodulációs torzítása
( tűerő függvénye) 1-1.5 %
• A tű geometriai torzítása vízszintes barázdakanyarokban ( külső és belső ívrészletben mért sebességkülönbségből adódik )
• A tű geometriai torzítása függőleges ívszakaszon (emelkedő szakaszban fázissietés van )
• A kar vízszintes követési szöghibája ( csökkenthető a kar túlnyúlásával és a törési szöggel).
• Követési torzítás
• Barázdaösszezáródási torzítás
• Nyomvonaltorzítás a mélységírás során
• Előtorzítás
• Barázdaszéli torzítás ( ha a vágófejáram túlméretezett)
Ha a pickup:

• hátradől, tehát túl kicsi a követési szög, akkor a bőgő és az énekhang
"tömött", fojtott lesz.
• Ha a szög túl nagy, az énekhang felkeményedik, szúrós lesz, a gitár szintén kemény, kopogós.
• Ha kísérletezünk, fogunk találni egy szűk tartományt, amelyben a vertikális szög éppen megfelelő. Figyeljünk a háttérzajra is, az is eltérően szól ilyenkor.

Egy átlagosan jónak mondható lemezjátszó 50dB-es dinamikája, 1%-os torzítása, 0,1%-os fordulatszámingadozása a legszűkebb keresztmetszetek a rögzített és visszajátszott hang útjában. Szembetűnő a különbség az emberi fül kb. 120 dB-es dinamikaátfogásával, de még a "kellemetlenül hangos" 110 dB-es és az átlagos lakószoba 40 dB-as "csendje" közötti 70 dB-lel összehasonlítva is. Az ún. "hanglemez-szerű" hangfelvétel egyik speciális vonása éppen ezen dinamikai korlát szem előtt tartása.
A vinyl az a mesterszalaghoz képest már "veszteséges" tárolási forma. Azért idézőjelben, mert más jellegű az információ vesztessége, az eljárás során mind a készítés során, mind a reprodukálás során analóg zaj adódik a MASTER-hez képest.

Másfélezer mérési adat tanúsága szerint a mérőbarázdák harmonikus torzításának szintje hatvanszori lejátszás során a hangszedő típusától függetlenül megemelkedik. A második és harmadik harmonikusok szintjének emelkedése átlagosan 2...3dB.
A szárazon lejátszott lemezeken torzításnövekedés, alapzajnövekedés és kimutatható magashang-csökkenés volt észlelhető, míg a nedvesen lejátszott lemezek hangja a koptatás után egy új tűvel lejátszva tisztán szólt. A barázdák állapotát elektronmikroszkópos felvételekkel is ellenőrizték.

Némi hangtechnikai gyakorlat után felmerülhet a kérdés, van-e egyáltalán értelme a tökéletes hangvisszaadásért való küzdelemnek? Kétségtelen, hogy egy átlagnál jobb berendezésen nemcsak a kürt hangja hallható, hanem a billentyűzet működése is, bár erre azt mondhatjuk, hogy hozzátartozik a zenéhez. De mit szóljunk, ha hangsugárzóinkból a zongorista székének recsegése is élethűen szól, vagy a felvételről a stúdió előtt száguldozó motorkerékpárok hangja hallatszik. Gyakorlott füllel észrevehetünk egy-egy kevésbé sikerült montírozási helyet, és hallhatjuk hanglemezeinkről a csöves vágóberendezés erősítőjének búgását, belső barázdáknál a forgácselszívásból eredő zajt, sőt vannak galvanizálási - és préselési hibák, elő és utóhangok is. Persze ahogyan világszerte fejlődnek a kitűnő hangvisszaadó berendezések, a stúdió-berendezéseknek, valamint a lemezgyártó és ellenőrző eszközöknek mindig egy lépéssel előbbre kell tartaniuk. A fő dolog azonban az, hogy a hanglemezjátszásban ne csupán technikai érdekességet lássunk, hanem elsősorban a lemezről megszólaló muzsikát hallgassuk és élvezzük.
A hangszedő egyetlen része, amely lejátszáskor a barázdával közvetlenül érintkezik, a tű. Feladata az, hogy a hanglemez barázdájában haladva a lehető legpontosabban kövesse a vágótű mozgását. Ehhez mi sem volna egyszerűbb, mint a vágótűvel azonos alakúra metszett lejátszó tűt használni. Csakhogy ily módon a tű azonnal ki is forgácsolná a barázdarezgéseket.
Tűhegy csak nagyon kemény anyagokból készíthető, mert a barázdát érintő kicsiny ponton kis tűnyomóerő hatására is roppant nagy felületi nyomás keletkezik. E nyomás kiszámítása a domború felületek közötti nyomóerőkre érvényes Hertz-féle feszültségegyenletek alapján lehetséges. Egy 5*18 µm sugarú elliptikus tű a számítások szerint 1 cN tűnyomóerő esetén 5100 kp/cm2 vagy szemléletesebben: kereken 5 tonna/cm2 értékű óriási nyomással nehezedik a barázdafalra!
Az olyan hiba, amelyet koncert körülmények között talán észre sem vennénk, a lemezen többszöri meghallgatás után már nagyon zavarólag hat. (A figyelmes hallgató már előre tudja, hogy pl. a 83. ütemben egy székrecsegés, rögtön utána pedig egy hamis indítás következik - a zenére már nem is tud figyelni.) Az ismételhetőség fokozott követelményeket támaszt, de a felvételnek egyszeri meghallgatás esetén is tudnia kell tolmácsolni az előadás hőfokát, a művész előadói szándékát. Tehát nem szabad, hogy sterillé váljon, ami azért különösen nehéz, mert még néhány perces darabokat is legtöbb esetben részletekből mesterségesen vágnak össze. S hogy a sok darab töretlen hangulatú és kifejezésű előadássá formálódjon, ez komoly feladatot ró előadóra, rendezőre, montírozóra egyaránt. A sok mikrofon a legjobb elhelyezés esetén is fázis- és irányproblémákat okoz. Ugyanis pl. a fúvósokhoz betett mikrofon a vonósokat is veszi, de hátulról, tehát más fázissal és iránnyal, mint ahogy a saját mikrofonjuk.
Egy szimfónia valóságos dinamikája 70-80 decibel is lehet. Lakásban kissé sok volna - de hát hol vagyunk ettől! A mai technika a töredékét sem képes közvetíteni: ritka az a hanglemez, amelynek leghangosabb torzítatlan részlete 55 decibelnyire emelkedne a zajszint fölé. Némelyek szerint még ennyire sincs szükség... 45 dB is elegendő... 40 dB is elegendő...
Darvas László a néhai HiFi Magazin-ból ezt mondta:

Ami a CD hangjában zavar: az, hogy mindent kimutat. Tehát azt is,
hogy egyes részleteket eltérő körülmények között, más alkalommal, más
mikrofonállásban vettek fel: hogy egyes felvételeken belül is erősen
ingadozik a hangmérnök teljesítményének színvonala. Ez főleg akkor
bántó, amikor a felvétel egyébként kimagaslóan jó, minden együtt van -
és akkor, egyszer csak belép egy újabb hangszercsoport, és érezzük,
hogy a hangzás "kicsúszott a hangmérnök kezéből". Vagy: ugyanaz a
szólista másodszorra már nem jön vissza olyan szépen, mint ahogyan
első alkalommal szerepelt. És végül a hangmérnöki átok: a
közelmikrofonozás! Feltétlenül le kell szokni róla! Előfordul,
hogy például egy különben csodálatos
Händel-triószonáta élvezhetetlenné válik, mert nem lehet elviselni az
oboa mellékzörejeit. Ha viszont a hangmérnökök megtanulják a
szakmájukat, akkor a CD egy lényegesen magasabb szintű
hangreprodukciót tesz lehetővé, mint az analóg lemez.

Dr.W.Gy. válasza egy hasonló blogban egy hasonló témában
Többek között ebből doktoráltam és az elmúlt tíz évben a kutatómunkánk egy része ide irányult, beleértve objektív és szubjektív vizsgálatokat (pld. a Zeneakadémián is) stb. Nem fogok belemenni nagyon, mert hosszú. Hidd el, hallgattam LP-t jó sokat, de ez nem is annyira lényeg, amennyire mások is a kutatások során.
Hát, objektive is össze lehet hasonlítani (mérésekkel), meg elvben (működési elv alapján) és persze szubjektiven.
Jel-zaj viszonyban az LP rosszabb (serceg, pattog), ilyen probléma (feltételezve hogy kellően nagy a bitráta és jó a forrás) az MP3-nál nincs. Pedig ez lényeges szempont.
Frekiátvitelben kb, döntetlen az eset, vagy pedig az LP veszít. 20 kHz-ig az mp3 is átvisz, illetve ennek semmi köze ahhoz, hogy ő MP3-e vagy sem, ez a forrásanyagtól függ.
Nem lineáris torzításban az MP3 hivatalból rosszabb és mérhetően az, hisz ez a működésének a lényege. Ennek hallhatósága a bitráta függvénye, bizony lehet rossz minőségű, torz mp3-t gyártani, de lehet kiváló minőségűt is, amelyik bármelyik LP-t leveri.
Dinamika megint nem az LP mellett szól, hisz a dinamika nem lehet nagyobb a jel-zaj viszonynál. Ráadásul az LP a barázda oldalának mélységi modulációjával működik, tehát korlátozott a maximális amplitúdó is a legkisebb meg aztán pláne. Számomra sem elvi (elméleti), sem mérhető bizonyítékom nincs arra, hogy az LP akár dinamikában, akár frekiátvitelben jobb volna, sőt.
Élettartam, használhatóság, felhasználóbarátság stb. ebben mindben az MP3 a győztes (illetve annak hordozói), bár ez nem feltétlen minőségi paraméter, de egy felhasználónak szempont lehet, amikor azt mondja az egyik "jobb" mint a másik.
Nekem egyébként semmi bajom, látom és érzem a nosztalgiát benne, sőt hangulatosabb is lehet feltenni egy lemezt, nincs ezzel semmi baj. De azért azzal, hogy "veszteséges formátum és ezzel mindent elmondtam" nagyon erős hozzá nem értést mutat. Ha egy hallgatóm ilyet mondana Stúdiótechnika vizsgán, a lába se érné a földet.
Jómagam is BME-n végeztem a stúdió mellékszakirányt régen, azon az alapokon nyugszik az itteni tanítás is (Takács F: Hangstúdiótechnika című jegyzete), meg sok a német szakirodalmam. Nem csak stúdiótechnika, hanem pld. műszaki akusztika is van, van stúdiónk is, Roland hangszerekkel, Korg keverővel. Nem hangmérnököt képzünk, hanem a műszaki és matematikai hátterét tanítjuk meg a mérnököknek, ez ugyanis részben tudomány. Az MP3 világa pedig kimondottan az, nem is olyan egyszerű egyébként. De a működés elvét, alapjait, lényegét (hogy pld. mit is jelent az hogy veszteséges), mi mérhető objektíve - ezek tanulhatók és kéne is, mert annyi hülyeséget szednek össze a hallgatók is a gugliról meg a wikipédia szintű "tudományból", hogy nehéz kinevelni belőlük.
Szubjektiv kiértékelés egy másik dolog, én azóta nevetek az ilyen „tudományos „szövegeken, mióta a Zeneakadémián abszolút hallású zenészek tömegével vizsgálódtunk és 90% nem tudta megkülönböztetni a CD-t a 192 kbps-os mp3-tól. Természetesen az MP3 nem stúdiótechnika, ott 24/96-al dolgozunk tömörítetlenül (mi 24 csatornán).
Most a végére egy saját megjegyzés.

1980 óta a világ legtöbb studiójában a Sony PCM sorozat valamelyik DAT-jával rögzítik az LP-k anyagát( kezdték a PCM 1600-al, most valahol a PCM 7010 körül járnak).
A digitalizált felvételből lesz az a hang az LP-n, amit oly analógosnak hallanak a rajongók, csak hozzá kell tenni egy tucat torzítást a cél érdekében.
Ha érdekel, leírom azt a rengeteg limitert, szűrőt és egyéb hangmódosító eszközt is, ami az analógos hangzást adja.
Mielőtt válaszolsz ezekre, vedd figyelembe, hogy én sehol sem írtam azt, hogy a CD hangja nekem jobban tetszene, csak unom már, hogy az összes analógpárti (pl. a barátaim is) milliós analóg lánccal bizonygatják az igazukat a pár 10 ezer Forintos asztali CD játszókkal szemben. Ahhoz, hogy korrekt legyen az összevetés, venniük kellene 8 millióért mondjuk egy Wadia cd játszót és mehetne a hasonlítgatás (..és még a Wadia nem is a legdrágább…de ha nem lusta valaki, vigye el Veszprémbe a legáltalánosabb CD-jét és hallgassa meg mi is van rajta valójában).
Szerinted azért serceg egy lemez, mert gyenge a lánc. Van egy audiophile CD-ket kiadó japán cég a TBM, ami azzal is foglalkozik, hogy LP-ről készít CD-ket. Még a cd borítója is a kicsinyített mása az LP-nek (A és B oldalakkal). A világ legdrágább lejátszó rendszerével játsszák le az LP ritkaságokat DE így is marad hallható sercegés a CD-n. Pl: TBM CD 2576 Ako’s Dream az Isao Suzuki Sextet-től. Gyenge a cuccuk, vagy a sercegés eltávolításával esetleg a zenei részletek is elvesznének? A magam szintjén én is el tudom távolítani a bedigizett felvételekből a sercegést ( Sound Forge, Cool Edit stb.)de ez mindig a hallgathatóság rovására megy. Marad a sercegés.

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

High End Audio (17952)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.05.08. 14:27

@csang0421 (17951):
Jujujujujjjj!!
Először is, Degrell László '81-ben, azaz 30 éve írta a "szakvéleményét" és már akkor is igencsak megkérdőjelezhető volt az álláspontja.
Nem tudom, ismert-e Neked egy ilyen egyszerű dolog, minthogy: L E M E Z M O S Ó ?
1980 óta a világ legtöbb studiójában a Sony PCM sorozat valamelyik DAT-jával rögzítik az LP-k anyagát( kezdték a PCM 1600-al, most valahol a PCM 7010 körül járnak).
A digitalizált felvételből lesz az a hang az LP-n, amit oly analógosnak hallanak a rajongók, csak hozzá kell tenni egy tucat torzítást a cél érdekében.

Direktvágott lemezek?
Ha érdekel, leírom azt a rengeteg limitert, szűrőt és egyéb hangmódosító eszközt is, ami az analógos hangzást adja.

A stúdióbeli "buzizás" közismert, de az már a mesterszalagon is ott van... sajna! Mindenek ellenére szívesen hallgatok (,ha módom van rá egy barátomnál) mesterszalagokat.
De megint eltértünk a lényegtől (zenei élmény), a részletek taglalása okán :cry: .

Avatar
Orcas
Hozzászólások: 1027
Tartózkodási hely: Az Operencián túl

High End Audio (17953)

HozzászólásSzerző: Orcas » 2011.05.08. 15:35

@Popula(c)tion (17941):

A tesztelos zenehallgatas elott meg kellene kerdezni, hogy van-e bizonyos foku hallaskarosodasa az embernek. Igy jobb?
(Az en korosztalyombol meg sok fiu volt katona.)

big-dewil
Hozzászólások: 77
Tartózkodási hely: Dunakeszi

High End Audio (17955)

HozzászólásSzerző: big-dewil » 2011.05.08. 18:52

@csang0421 (17951):

Kedves Csang.
Rengeteg féligazságot hordtál itt össze, rengeteg magyarázattal tetézve, de én azt mondom, h mindent meg tudok cáfolni egy egyszerü zenehallgatással, amire meghivlak kb egy honap mulva, Populationnal együtt.
Remélem utána megköveted magad.
PCM 7010-et lehet venni ibéjen párszáz €-ért. Az már egy elavult technologia, és messzi van egy igazán jo studiomagno hangjátol. Nekem volt. Söt volt 7030 is. :lol:
Mostan föleg studiomagnoim vannak, LP és csöves kiegészitök.

big-dewil
Hozzászólások: 77
Tartózkodási hely: Dunakeszi

High End Audio (17958)

HozzászólásSzerző: big-dewil » 2011.05.08. 19:26

Gözöm sincs, h mivel veszik fel a japcsik az LP-röl a CD-ket, de egy VPI lemezmosot, ha beiktatnának, rögtön nem sercegne az a lemez.
Gondolom ezt ök is tudják. Azt is gondolom, h DIREKT!!! csinálnak sercegös CD-t, ezzel is alájátszva a sznob vásárloknak, akiknek nem telik jo LP-re, de nosztalgiábol mégis hallgathanak egy kis sercegést.
Nem kéne bedölni az ilyen hülyeségeknek. :P
A Vadia az a drága CD játékosok gyöngyszeme. Hogyan adjunk el igenszar CD játszot 9-12 millioért? Elég ha azt mondom, h a tudása 16bit és abbol is jo párat elhasznál a hangositásra...
Egy sima philipsz 880 többet tud.
Ha már drága CD, akkor inkább legyen DCS, Meitner, ML 390S, stb.
De épp ebben a topicban irták le, h egy CD-n mennyi az értékelhetö informácio a fül számára.
Az pedig, játszuk le bármivel, ami nincs ott, az nem tud megszolalni, még ha 20 millioért vesszük a CD játékosunkat, akkor sem.

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17976)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.09. 08:06

@Popula(c)tion (17952):
Az a helyzet, hogy mi mindig elbeszélünk egymás mellett. Arra én szinte nem is válaszolok, ami neked olyan fontos ( a zenei áhítat elérése), mert ebben teljesen egyezik a véleményünk. Te pedig nehezen akarod megérteni, hogy nekem a lemez anyagával, az acetilcellulóz-polivinilcloriddal vannak fenntartásaim. Igaz, hogy Degrell 1981-ben írta a könyvét, de azóta (úgy tudom) nem változott az alapanyag. A gyémánt tűhegyhez képest egy puha anyag, amit ha kenünk, ha nem, az 5 tonnás felületi nyomás azért minden lejátszás után alakítgat. Erre is vannak elektronmikroszkópos felvételek.
A direktvágott LP ismerős számomra, bár az LP-s korszakomban nem találkoztam vele. A barátaim közül van akinél megtalálható. Sokkal dinamikusabban, nagyobb sávszélességgel szól ( pl. Mark Levinson direct master cut lemezén a BMV.565 Toccata a templomi orgona legmélyebb hangjával).
Lemezmosás. Melyikre gondoltál? A folyamatosra, vagy az alkalmi tisztításra. Az én LP időmben használtam az izopropil-alkoholos Lenco mosást, de utána már csak úgy lehetett lejátszani a lemezt.
Az egyik barátom már ott tart, hogy CD mosó berendezést is vett ( ő mossa az LP-ket is), mert szerinte szebben szól mosás után. Mi többiek még nem halljuk a különbséget, mint ahogy nem halljuk a javulást, miután megesztergálta az új CD szélét, quarz rezonátorral megkezelte, antisztatizálta oldalanként, bekapcsolta a szobai elektroszmog szűrőt, elindította a hangfalkábelek héliummal történő feltöltéséhez a mini kompresszort, stabilizálta a hálózati tápot..stb.

big-dewil
Hozzászólások: 77
Tartózkodási hely: Dunakeszi

High End Audio (17977)

HozzászólásSzerző: big-dewil » 2011.05.09. 09:13

@csang0421 (17976):
Lemezmosás. Melyikre gondoltál? A folyamatosra, vagy az alkalmi tisztításra. Az én LP időmben használtam az izopropil-alkoholos Lenco mosást, de utána már csak úgy lehetett lejátszani a lemezt.


Ez egyik sem lemezmosás!!!

A folyamat rendkivül eccerü. A lemezt berakják egy gépbe, jol leszoritják, majd elinditás után a lemezre moso folyadékot (kb 70% izopropil alkohol, 1% nedvesitö, 29% bideszt viz, és még egyéb oldoszer) fecskendeznek, ez az anyagot üvegszálas kefével jol elteritik a barázdák közé, majd kb 5-6 fordulat után egy nagyon erös vákumu porszivoval leszivják a kioldott trutyit.
A kezelés olyan jo, h a régi Lenco Clean felkenödést is le lehet vele mosni.
Egy ilyen kezelés lemezenként 2-300 Ft-ba szokott kerülni és még adnak hozzá uj lemez belsö antisztatikus tasakot is.
Ez után semellik lemez nem pattog. Ha mégis, akkor azért, mert már annyira elhasználodott a lemez a nem megfelelö karbantartás miatt.

Igaz, hogy Degrell 1981-ben írta a könyvét, de azóta (úgy tudom) nem változott az alapanyag. A gyémánt tűhegyhez képest egy puha anyag, amit ha kenünk, ha nem, az 5 tonnás felületi nyomás azért minden lejátszás után alakítgat. Erre is vannak elektronmikroszkópos felvételek.


A lemezek alapanyaga gyártotol függöen változik. Degrel idejében is igy volt. A Hungaroton lemezek igen szarok voltak, Degrel jol értett hozzájuk, lévén ö akkor Dorogon dolgozott.
Amit irsz az 5 T-ás nyomásrol, az sem állja meg a helyét. Nekem van olyan jol karbantartott lemezem, amit az 50-es években nyomtak, többezerszer lejáccottam már, és ma sem pattog, semmi baja. Viszont nem Hungaroton kiadás, hanrem Merkury.

Az egyik barátom már ott tart, hogy CD mosó berendezést is vett ( ő mossa az LP-ket is), mert szerinte szebben szól mosás után. Mi többiek még nem halljuk a különbséget, mint ahogy nem halljuk a javulást, miután megesztergálta az új CD szélét, quarz rezonátorral megkezelte, antisztatizálta oldalanként, bekapcsolta a szobai elektroszmog szűrőt, elindította a hangfalkábelek héliummal történő feltöltéséhez a mini kompresszort, stabilizálta a hálózati tápot..stb.


Ez a barátod nem zenét hallgat, hanem inkább kütyüzik. Sajnálni tudom csak.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

High End Audio (17979)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.05.09. 13:56

[#p17976]@csang0421 (17976):
A gyémánt tűhegyhez képest egy puha anyag, amit ha kenünk, ha nem, az 5 tonnás felületi nyomás azért minden lejátszás után alakítgat. Erre is vannak elektronmikroszkópos felvételek.

korabban: Egy 5*18 µm sugarú elliptikus tű a számítások szerint 1 cN tűnyomóerő esetén 5100 kp/cm2 vagy szemléletesebben: kereken 5 tonna/cm2 értékű óriási nyomással nehezedik a barázdafalra!




big-dewil írta:Amit irsz az 5 T-ás nyomásrol, az sem állja meg a helyét. Nekem van olyan jol karbantartott lemezem, amit az 50-es években nyomtak, többezerszer lejáccottam már, és ma sem pattog, semmi baja.


Nem pattogasrol volt szo, hanem sercegesrol, a pattogas az karcolas eredmenye, tevednek?

En nem ertek hozza, de valamiert csang ervelese sokkal meggyozobb szamomra.
Talan mert tobb konkretumot tartalmaz? Talan mert az EM vizsgalattal es szamolassal csak az all szemen, hogy nekem van olyan lemezem es hallom.... (nem tudhatom, mit hallasz meg es mit nem).
Talan ha megirnad, milyen anyagbol van, miert nem kopik, mekkora a nyomas, megnezte-e valaki nagy nagyitasban...

(kiragadott pelda, sok mas hasonlo osszehasonlitast tehetnek...)

Nem a temahoz szolok hozza, csak az ervek kozotti minosegi kulonbsegre mutatok ra.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

High End Audio (17980)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.05.09. 14:00

@Popula(c)tion (17952):
Először is, Degrell László '81-ben, azaz 30 éve írta a "szakvéleményét" és már akkor is igencsak megkérdőjelezhető volt az álláspontja.
Nem tudom, ismert-e Neked egy ilyen egyszerű dolog, minthogy: L E M E Z M O S Ó ?


Ez is fura erv, egy hosszu es alapos elemzesre a torzitasokrol ennyit valaszoni.

Nem megyozo, sot semmit sem mond, hogy a lemezmoso ezekhez hgy jon:
Az, amit az LP rajongók olyan kellemesnek tartanak és hiányzik a CD-ből (annak más problémái vannak)
: a teljesség igénye nélkül;
• Mágneses hangszedők frekvencia-intermodulációs torzítása
( tűerő függvénye) 1-1.5 %
• A tű geometriai torzítása vízszintes barázdakanyarokban ( külső és belső ívrészletben mért sebességkülönbségből adódik )
• A tű geometriai torzítása függőleges ívszakaszon (emelkedő szakaszban fázissietés van )
• A kar vízszintes követési szöghibája ( csökkenthető a kar túlnyúlásával és a törési szöggel).
• Követési torzítás
• Barázdaösszezáródási torzítás
• Nyomvonaltorzítás a mélységírás során
• Előtorzítás
• Barázdaszéli torzítás ( ha a vágófejáram túlméretezett)
Ha a pickup:

• hátradől, tehát túl kicsi a követési szög, akkor a bőgő és az énekhang
"tömött", fojtott lesz.
• Ha a szög túl nagy, az énekhang felkeményedik, szúrós lesz, a gitár szintén kemény, kopogós.
• Ha kísérletezünk, fogunk találni egy szűk tartományt, amelyben a vertikális szög éppen megfelelő. Figyeljünk a háttérzajra is, az is eltérően szól ilyenkor.



Nem tudom, ismert-e Neked egy ilyen egyszerű dolog, minthogy: A G Y M O S Ó ?

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17981)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.09. 14:12

@big-dewil (17958):
'A Vadia az a drága CD játékosok gyöngyszeme. Hogyan adjunk el igenszar CD játszot 9-12 millioért? Elég ha azt mondom, h a tudása 16bit és abbol is jo párat elhasznál a hangositásra...
Egy sima philipsz 880 többet tud. "

Ja. A Wartburgom meg lealázza a Ferrarit! Persze és sem bizonyítom ezt csak kijelentem.
Menj el Veszprémbe, vidd a Philipsedet és vesd össze a kettőt, aztán beszélhetünk róla.
Mit jelent nálad az, hogy egy készülék a 16 bitből hangosításra használ jó párat? Akkor az 1 bites CD játszók ilyenkor átmennek mínuszba?
A Phillips-edről egy pár vélemény:(én nem ismerem, de mások igen)

Szerintem mindenképp érdemes tuningoltatni a 880-at(da csere, órajel) stb.Nekem volt, és a nem modifikált gépnél állandóan az volt az érzésem, hogy túlontúl karcos a teteje, ez be is igazolódott. A Marantz cd 94, és a Denon 1520 szerintem, analógosabb, finomabb hangú gép,alapban is, tuninggal meg pláne.

Nekem egy 960-om volt. Szerintem az gyári állapotában egy jó közepes cd-játszó, semmi több. Nyugodt, sokáig hallgatható, de lapos, kissé színtelen, elég dinamikátlan, unalmas hang, tiszta, de kissé karcos, zizegős magasakkal. Biztos fel lehetett volna tuningoltatni, de mindig kérdéses, az erre fordított temérdek idő/pénz behozza-e az árát. Valszeg nem. Szóval hagytam a francba. (Érdekes, hogy futóműnek sem volt túl jó, ezen meglepődtem, mert azért jól megépített, elég masszív kütyü.)Ha már Philips, nálam lényegesen jobban szerepelt egy 303-as.

Az enyémet az Aliscások tuningolták meg, szvsz erről a legjobb ha őket kérdezed meg!

Wazze.
Mondtam,h widd el Beséékhez.)))
-Látod, más is öket ajánlja.)))

Nézd, szvsz egy IC cseréje nem fog csodát csinálni vele. De ha mégis, akkor Attiláékkal ezt szvsz ingyen és bérmentve meg tudod beszélni.
AMIT viszont mindenképpen tegyél meg, az az, hogy elslattyogsz vele Viletel Istvánhoz, és megcsináltatod a clock tuningot. Az hatalmasat dobott a készülék minőségén!

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17982)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.09. 14:35

@big-dewil (17955):
Idézet:
"PCM 7010-et lehet venni ibéjen párszáz €-ért. Az már egy elavult technologia, és messzi van egy igazán jo studiomagno hangjátol. Nekem volt. Söt volt 7030 is. :lol:
Mostan föleg studiomagnoim vannak..."

Hát...ez is egy szokásos alap nélküli kijelentés tőled. Nem azt írod, hogy a PCM...helyett ma már ezt és ezt használják, vagy azt, hogy ilyen és ilyen stúdiómagnóim vannak, hanem csak úgy bele a világba minden realitás nélkül
A német Stockfisch studiót tartják az egyik legjobb cégnek a kritikusok. Most kimásolom ide azt az elavult technikát, amit használnak. Persze, hogy ott van a PCM, csak hát még nem beszéltek veled és nem dobták ki.
Eine Auswahl der in unseren Studios eingesetzten Hard- und Software:

SADiE DSD8 SACD-Mastering System • 2 Merging Techn. PYRAMIX Virtual Studio 6 • 2 SONIC SOLUTIONS CD-PreMastering-/NoNOISE™-Systeme + 2 SONY CD-Printer • DDP-Mastering (Exabyte, CD-ROM, ftp) • KOCH-CD-Tester CDQC-2 • CEDAR De-Clicker DC1 + CEDAR De-Crackler CR1 (Series 2) + CEDARduo autodehiss • NEUMANN VMS-82 DMM-Schallplatten-Schneidanlage • STUDER Vista 5 Digital Konsole • B&W 801 D Monitore + B&W 800 Monitore • Strauss Elektronik Bern 5.1-Set • DFM FIR-Box/2 • KLARK TEKNIK DN60 Analyser • Nexus 28 bit A/D Converter • Nexus D/A Reference-Converter • emmLabs ADC8 Mk IV + emmLabs DAC8 Mk IV • SONY XA9000ES SACD-Player • grace m906 surround controller • TASCAM DV-RA1000 • TASCAM DA-78HR • TASCAM DA-45HR •


weiss gambit SFC2 (Sampling Frequency Converter + Advanced Noiseshaping Redither) + 3 gambit EQ1-DYN (96 kHz) + 3 gambit DS1-MK2 + gambit ADC1 • div. bw102-Module (Deesser) • weiss Saracon converter • tc System6000 • bricasti M7 reverb • waves L2 Ultramaximizer • jünger d01 Dynamik-prozessor • jünger b42 dynamic processor • tc Helicon • Eventide Orville • SONY DRE-S777 • benchmark MicPRE420 • div. AUDIO+DESIGN • AVALON 2077 EQ + AVALON 2055 EQ + AVALON 2022 Preamp • DRAWMER tube compr S3 • Focusrite PrePack ISA 428 • 2 elysia alpha compressor • SONY PCM-7030 DAT-Recorder • NAGRA-D • STUDER + AEG Bandmaschinen 1/4", 1/2", 2" • EMT 950 u.v.m

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17983)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.09. 14:39

@vaskalapos (17979):
Köszönöm az erkölcsi támogatásodat. Próbálok tényszerű lenni a magam szintjén, de ilyenkor azonnal érzelmi síkra terelik páran a témát. Azzal ugyanis nem lehet vitatkozni, mert egyéni.

Avatar
énkérdezek
Hozzászólások: 505
Tartózkodási hely: Hungary

High End Audio (17984)

HozzászólásSzerző: énkérdezek » 2011.05.09. 14:42

@csang0421 (17983): Én is örömmel olvasom az írásaidat. Remélem megtartod az önuralmad és továbbra is alátámasztott tényeket közölsz velünk, nem úgy mint az "ellenfeleid" :)

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

High End Audio (17986)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.05.09. 15:33

@vaskalapos (17980):
T. Vaskalapos!
Degrell L. könyvét akkoriban olvasva is már elfogultnak gondoltam, pedig akkor még énbennem is igencsak megvolt a "digitális láz", a megváltás erejű változások iránti reményteli lelkesedés. ('82-ben (?) debütált a CD.) Viszont én nem írtam erről könyvet. (Azt hittük akkoriban, hogy majd, ha minden digitális lesz, akkor egycsapásra minden zenehallgatási probléma hipsz-hopsz megoldódik.) Itt van egy pont, majd új gondolat kezdődik, új bekezdésben, nagybetűvel kezdett mondatban. Az analóg lemezhallgatással kapcsolatban már tele van a tokám azzal, hogy így, meg úgy serceg... Erre írtam a lemezmosót, ha már valaki ezen akarna rugózni.
És igen, minden rendszer valamilyen kompromisszum eredménye, tehát semelyik sem tökéletes. Innen kezdődnek az ízlésbeli és a hitviták, amikben inkább csak mint megfigyelő veszek részt, mert számomra a mai szintű kompromisszumok majd mindegyike elfogadható, a legtöbbjük nem gátol a zenei élvezetben. Azért jólesően emlékszem egykori önmagamra, amikor még én is aktívan kerestem a lehető legtökéletesebb hangzású rendszert. (Akkoriban azért még tényleg sokkal nagyobbak voltak a különbségek.)
Nem tudom, ismert-e Neked egy ilyen egyszerű dolog, minthogy: A G Y M O S Ó ?

Igen, osamukának hívják.
Valóban lehetett félreérthető a fogalmazásom, bocs, de akinek szólt (Csang), szerintem megértette.

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (17987)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.09. 15:33

@énkérdezek (17984):
Munkahelyet változtattam és jelenleg a gyámügyben dolgozom. Állami gondozásba vett, drogproblémákkal küszködő, többszörösen büntetett, egyes esetekben szellemileg sérült (remélem, sikerült finoman fogalmaznom) 16-18 éves fiúk nevelőtanára vagyok. Aránylag nehezen jövök ki a sodromból, mert jó edzés a gyerekek között lenni ( de nem jó munka). Ha viszont kiakadok, tudok olyan sértő lenni, hogy utólag magam is megbánom. Remélem, hogy ezen a fórumon nem az egymással kötekedés, hanem a témák kivesézése a lényeg. Ettől még azért csipkelődni remélem lehet, de csak annyira mint tenné azt az ember a barátaival is.

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

High End Audio (17989)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.05.09. 16:03

@csang0421 (17987):
T. Csang!
Remélem semmi bántót nem éreztél ki a mondandómból, ha mégis, elnézésedet kérem, nem volt szándékomban. (Egyébként én is voltam nevelőtanár fiatalkorú bűnelkövetők nevelőintézetében, a néhai Bokréta utcai műintézményben. Hát, csakugyan kiváló türelemtréning volt az is, pedig akkor még "csak" a jó öreg alkohol, esetleg némi szipu volt játékos.)
A konkrétumokkal kapcsolatban (mint ahogy említettem is, nem az enyémek), csak annyival szolgálhatok, hogy étkezőasztalnyi, malomkő nagyságú szalagokkal üzemelő stúdiómagnókat szoktunk hallgatni szekrény méretű hangsugárzókon. Ha komolyan érdekel, legközelebb összeirkálom Neked a típusokat, hátha Te is össze tudod hasonlítani a hangjukat mással. Én már nem követem a legfrissebb fejleményeket, csak szeretem a fülem.

Avatar
énkérdezek
Hozzászólások: 505
Tartózkodási hely: Hungary

High End Audio (17990)

HozzászólásSzerző: énkérdezek » 2011.05.09. 16:07

@csang0421 (17987): Nekem máris lenne egy kérdésem, amit már feltettem (talán) itt, de nem kaptam rá választ(azt hiszem)
Szóval egyszerű kérdésem az lenne, hogy hajszolják a tökéletességet a zenerajongók, milliós kábelek meg cd rátét......de mi van egy átlagos szoba visszhangjaival .Bútorok, egyebek esetleg nem rontják-e el jobban az igazi hangképet a visszaverődéssel, mint amit egy milliós kábel "javít"? Elég pongyola, de remélem kihámozható a kérdésem lényege........

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

High End Audio (17991)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.05.09. 16:34

@Popula(c)tion (17986):
Az analóg lemezhallgatással kapcsolatban már tele van a tokám azzal, hogy így, meg úgy serceg... Erre írtam a lemezmosót, ha már valaki ezen akarna rugózni.


Kifejthetted volna, hogy szerinted a serceges oka nem az idezetben felsorolt tozitasok es hatasok, nem a lemez kopasa, nem a tu es a lemes kolcsonhatasa, hanem a lemezen levo kosz, es serceges lemoshato.

Esetleg alatamaszthattad volna valamivel az allaspontodat...

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

High End Audio (17992)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.05.09. 16:40

@énkérdezek (17990):
Ó, dehogynem foglalkoznak ilyesmivel. Lehet kapni borsos áron hangelnyelő paravánokat is, amiknek az elhelyezése a hangtérben külön "tudomány".
Ja, most látom, hogy Csangnak címezted, bocs, hogy belepofáztam!

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

High End Audio (17993)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.05.09. 16:44

@vaskalapos (17991):
Jól van, jól van. Nem volt szájbarágós, elnézést kértem. Az alátámasztás rém egyszerű; sok lemezt és lejátszót hallgattam már, ami nem sercegett. Ha megkarcolódott a lemez, az csakugyan pattog, azzal nincs mit tenni.

Avatar
énkérdezek
Hozzászólások: 505
Tartózkodási hely: Hungary

High End Audio (17994)

HozzászólásSzerző: énkérdezek » 2011.05.09. 16:49

@Popula(c)tion (17992): Nem-nem, örömmel veszem, ha szolgáltatsz valami tudást a kérdésemet illetően.......

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

High End Audio (17997)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.05.09. 16:59

@Popula(c)tion (17993):
Az alátámasztás rém egyszerű; sok lemezt és lejátszót hallgattam már, ami nem sercegett.


Nem ketelkedek benne, hogy nem hallottad, hogy sercegett volna.... ;-)

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

High End Audio (18000)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.05.09. 17:10

@vaskalapos (17997):
Igazad van. (Már megint.) Így van, így pontos.

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112

High End Audio (18005)

HozzászólásSzerző: csang0421 » 2011.05.09. 18:43

@énkérdezek (17990):
Nekem a családi házam alatt fél szinten van egy zeneszoba. Három éve kezdtünk építkezni és már akkor úgy terveztem, hogy az lesz, tehát a monolit beton födémbe beletettem a megfelelő vastagságú hangszigetelőt, hogy fölötte a hálóban a TV hangja még hallatszódjon. A szoba méretezésénél figyelembe vettem az oldalfalak ajánlott arányát is (azt hiszem aranymetszésnek nevezték, de már nem tudom honnan vettem). Egy egyszerű tükör és a feleségem segítségével ( tíz perc alatt megunta ) megnéztem, hogy hol vannak a reflexiós pontok, azokat bejelöltem, hogy később oda hangszigetelőt tegyek. A plafonra is ragasztottam durva felületű hangszigetelő anyagot. A nyílászárók elé vastag függönyök kerültek, de arra figyeltem, hogy még így is maradjon elég szabad falfelület, amivel még lehet játszani. A szobában padlófűtés van, azaz kerámia burkolat. Az első zenehallhatásnál kiderült két súlyos hiba. A padló és a sarkok felől döng. A padlóra tehát sok kísérletezés után rákerültek a megfelelő mennyiségű vastag szőnyegcsíkok. A sarkokkal azonban bajban voltam. Nagy, ( 200 liter feletti ) labirint rendszerű álló hangfalaim vannak amiket akárhová tologattam csak döngött a sarok, tehát oda is kellett valamit kreálnom. Valahol találtam egy képletet arra, ami kiszámolja ( nagyjából) az adott méretű légtér rezonanciapontját. Amikor ezt megtudtam, kerestem egy olyan céget, aki stúdiók hangszigeteléséhez gyárt panelokat. A katalógusukból megrendeltem a szoba vélt rezonanciapontjában legnagyobb csillapítással rendelkező 3 méter hosszú és 60 cm széles lapokat. Ennek minden eleme szabadalommal védett, de úgy kell elképzelni, mint egy 15 mm vastag perforált papírdarálék valamivel átitatva, mert jó nehéz és a szoba felőli oldala valami speciális szövettel van borítva. Így 3 év után azt hiszem, hogy Szombathelyiek és egy finn gyárnak dolgoznak be. A hangfalak a sarkoktól másfél-másfél méterre vannak most és mögéjük egy karnisrendszerre szereltem fel a jobbra és balra tologatható (hangolt sarok) paneleleket. Ezek 15 cm-re a fal előtt lógnak mint egy függöny. Ezeket a paneleket ragasztani szokták a multiplex mozik falára (is). Egy adott frekvencián kb 25 dB a hangszigetelésük. Mivel én fellógattam ezeket, így jobb hangszigetelést kaptam, mert a maradék visszaverődésnek újabb légtéren is át kell mennie. A 3 méteres panelek levágott aljából kerültek a falon már egyszer bemért reflexiós helyekre a szigetelések.
Mindezt csak azért írom le, mert már előre vigyorgok a poénon. Egy barátom most fejezte be a házának az építését. Ő a sokszögű, galériás ( 6 méter magas ) nappalijában képzeli el a zenélést. Megkért, hogy vigyem el a cuccomat, mert még ezután fog komolyabb hifi után nézni, de kíváncsi a hangzásra. Mindenféle hangszigetelősdi nélkül sokkal szebben szólt nála a zene (amit szintén én vittem), mert a nagyobb belmagasság miatt pl. a templomi orgona jó magasan szólt, míg nálam a 2.7 méter lehatárolta azt.
Röviden: minden zenehallgató hely egyedi és nekünk kell kitalálni, hogyan tudunk vele élni

big-dewil
Hozzászólások: 77
Tartózkodási hely: Dunakeszi

High End Audio (18010)

HozzászólásSzerző: big-dewil » 2011.05.09. 21:46

@vaskalapos (17979):

Bocsi, de ha nem értesz hozzá, akkor miért is szolsz bele és vonsz le téves következtetéseket?
Serceg, vagy pattog tök mindegy. Karcos lemezt kidobjuk, mert tönkre teheti a hangszedöt. Jáccás közben kikaphatja a lemezen lévö karc az MC hangszedöböl a tüt. Márpedig egy jo hangszedö félmillionál kezdödik...

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

High End Audio (18012)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.05.09. 22:06

@big-dewil (18010):
Bocsi, de ha nem értesz hozzá, akkor miért is szolsz bele és vonsz le téves következtetéseket?


Megirtam miert szolok hozza, ra akartam mutatni valamire:
"En nem ertek hozza, de valamiert csang ervelese sokkal meggyozobb szamomra.
Talan mert tobb konkretumot tartalmaz? Talan mert az EM vizsgalattal es szamolassal csak az all szemen, hogy nekem van olyan lemezem es hallom.... (nem tudhatom, mit hallasz meg es mit nem).
Talan ha megirnad, milyen anyagbol van, miert nem kopik, mekkora a nyomas, megnezte-e valaki nagy nagyitasban...

(kiragadott pelda, sok mas hasonlo osszehasonlitast tehetnek...)

Nem a temahoz szolok hozza, csak az ervek kozotti minosegi kulonbsegre mutatok ra."

Melyik kovetkeztetesem teves? Ird meg, mutassa ra, es ird meg, hogy szerinted mi a nem teves allaspont?

big-dewil
Hozzászólások: 77
Tartózkodási hely: Dunakeszi

High End Audio (18013)

HozzászólásSzerző: big-dewil » 2011.05.09. 22:15

@csang0421 (17982):

Ezt nem is értem. Mikor és hol szoktam itt kijelenteni bármit???
A kritikusok hogy mit tartanak jonak, az egy dolog, és megen más dolog az, h én a felhasználo mit tartok jonak.
A Sony PCM technologia a 90-es évek technologiája.
Szerintem igencsak tulhaladtak már rajta, lévén DAT magnot sem gyárt már senki, még a Sonyí sem. Ugyanis egy felvett magnoszalag akár 60 évig is megörzi a felvétel minöségét, ugyanakkor a DAT kazetta max 3 évig! Ma már mást használnak a studiok, hidd el. Az hogy ott van valami a referencia láncukban a felsorolásnál, az más dolog.
Ha gondolod, elvihetlek itthoni studioba, h kicsit körbenézz és kérdezösködj, h mi a menö és mit használnak. Ezek közt nics semmilyen DAT.

Örülök neki, h megtaláltad egy régesrégi beirásom valahol a neten, h beséékhez küldtem valakit a 880-at tuningoltatni. ))) Szerinted a Vadiat nem lehet?
Kérdezd meg besét ez ügyben. El fogsz csodálkozni.
Mondtam már, h nem köll minden nagy név elött hasraesni.

A munkám:

High End kereskedö vagyok, eléggé komoly láncokat árulok.
Az itthoni készülékeim hangja magasan veri ezen igendrága készülékeket, amik viszont árban messze elmaradnak azok áraitol.
Mint ilyen kereskedö volt és van rá lehetöségem, h belenézzek a készülékek belsejébe. Szerinted nem tettem még meg sosem?
Ugye nem vagy ennyire naiv.
CD futomüvet amig gyártották, összesen 5 cég csinált az egész világon. Ebböl kettö katonai. A fennmarado 3, a Sony, a Philipsz és egy Amerikai cég, de ök inkább csak saját maguknak csináltak.
Mindenki az elsö két gyártotol szerezte be a CD futomüveket.
Csak a doboz, a körités és a marketing határozta meg, h mi és mennyibe kerüljön.
Nem megyek el veszprémbe, mert nekem sokkal jobb cuccaim vannak, mint nekik.
Sajnos Vilétel István 4 éve rákban meghalt.
2007 ota sehol a világon nem készitenek CD futomüvet, csak és kizárolag a Philips-nél.
Minden másban pc rom van.

Jelenleg az otthoni láncom: Thorens 124 LP játszó, EMT 929 Hangkar, EMT TSD 15 fine-line hangszedö és EMT mono hangszedö, ezenkivül Thorensz 126 LP játszó Mechlabor hangkarral, EMT shellel és Wilson Benesch PLY hangszedövel. Dzogcsen féle MC trafo, és egy Paravicini MC trafo. A phono elektronikám utánépitett Kondo M7, A vonalerösitöm szintén utánépitett Kondo M7, a végfokom Dynako ST 70. A hangfalaim Goodmans gyári tervek alapján utánépitve. Jajj bocsánat, a magnoim meg lemaradtak.
Studer A 80, Studer A 807, Telefunken M 10A és Telefunken M15A, ez utobbit tartja a szakma a világ legjobb szalagos magnojának.
Egy barátomtol pedig bármikor kölcsönkérhetem az egyik Nagra magnoját, ha épp felvételre kell valahova mennem és nem akarom cipelni a 100kg-on felüli magnoim. Nem szoktam. )))


Vissza: “Fizika”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég