Ősrobbanás
-
- Hozzászólások: 18
- Csatlakozott: 2011.06.15. 14:43
Ősrobbanás
@mimindannyian (54932):
Még ehhez annyit, hogy persze, a megfigyelés, ami alapján a sötét energiát alkották, nagy távolságokra vonatkozott. Viszont az ebből kreált sötét energia-elmélet már az egész univerzumra jellemző, konstans mértékű, időben változó energiamennyiséget állít. Aminek már nem csak nagy távolságokon kellene érezni a hatását, hanem mindenhol, még ha nagyon kis mértékben is.
Még ehhez annyit, hogy persze, a megfigyelés, ami alapján a sötét energiát alkották, nagy távolságokra vonatkozott. Viszont az ebből kreált sötét energia-elmélet már az egész univerzumra jellemző, konstans mértékű, időben változó energiamennyiséget állít. Aminek már nem csak nagy távolságokon kellene érezni a hatását, hanem mindenhol, még ha nagyon kis mértékben is.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
@Zero (54936):
Akkor nyilván az erős kölcsönhatást is ki akarod gyomlálni, mert mi az, hogy egy kölcsönhatás csak közel hat, utána meg mintha elvágták volna?Azt meg nehezen képzelem el, hogy van egy Lkrit távolság, amin felül hat a sötét energia, az alatt meg nem. Valahogy fura az az elképzelés, hogy a sötét energia olyan, mint egy sporthorgász, a túl kis távolságokat visszadobja.
0 x
-
- Hozzászólások: 2318
- Csatlakozott: 2009.12.09. 19:37
- Tartózkodási hely: Finnország
Ősrobbanás
@Zero (54936):
Még egyszer: kis léptékben nem tágul az a univerzum. A táguláson az Univerzum nagy alrendszereinek, a galaxishalmazoknak egymástól való távolodását értjük, tehát pl. maga a Naprendszer nem tágul.
Még egyszer: kis léptékben nem tágul az a univerzum. A táguláson az Univerzum nagy alrendszereinek, a galaxishalmazoknak egymástól való távolodását értjük, tehát pl. maga a Naprendszer nem tágul.
0 x
-
- Hozzászólások: 18
- Csatlakozott: 2011.06.15. 14:43
Ősrobbanás
0 x
-
- Hozzászólások: 2318
- Csatlakozott: 2009.12.09. 19:37
- Tartózkodási hely: Finnország
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
@Zero (54941): A fizika egyéb ágaival miért ne lenne kompatibilis? A te elvárásoddal nem kompatibilis. De garantálja valami, hogy nem lehetnek csak nagy skálákon megjelenő hatások, vagy, hogy a gravitációs törvény ott ugyanolyan alakú? Nem.
0 x
-
- Hozzászólások: 2318
- Csatlakozott: 2009.12.09. 19:37
- Tartózkodási hely: Finnország
Ősrobbanás
@Zero (54936):
Nem. Először is van sötét anyag, és sötét energia, sötét tér nincs. Másodszor, mindkettőnek mérhető, tanulmányozható hatása van. Harmadszor: mindkettőre van fizikai magyarázat, hipotézis. A tudomány most ott tart, hogy ezeket teszteli. Negyedszer, nem kreálták egyik sötét dolgot sem, főleg nem a tágulásból. Ezek a jól ismert fizika szabályai szerinti megfigyelésen alapulnak. Ötödször a "konstans méretű időben váltózó energiamennyiség", halandzsa. Hatodszor, lehet, hogy mindenhol ott van csak nem látjuk, mert az elektromágneses kölcsönhatásban nem vesz részt, csak tömege van...Igen, pontosan ezzel van bajom. Hogy a sötét energia/tér tágulása elmélet nem kompatibilis nagyjából semmivel, amit fizikának hívunk. Viszont az ebből kreált sötét energia-elmélet már az egész univerzumra jellemző, konstans mértékű, időben változó energiamennyiséget állít. Aminek már nem csak nagy távolságokon kellene érezni a hatását, hanem mindenhol, még ha nagyon kis mértékben is.
0 x
-
- Hozzászólások: 18
- Csatlakozott: 2011.06.15. 14:43
Ősrobbanás
@Gábor (54944):
1. "Sötét energia" ILLETVE "tér tágulása".
Nem sötét tér, olyat nem mondtam.
2. Nem értek egyet. Mindkettő egy-egy megfigyelés magyarázatára alkotott elmélet, ami direkte úgy van összerakva, hogy nekünk pont jó legyen, asztrofizikában. Csak nem értem, hogy egy olyan dolgot, ami elvileg az egész univerzumra hat, hogyan hagyhatunk figyelmen kívül lokálisan. Van még ilyen dolog a fizikában? Nem rémlik...
3. Ez így értelmetlen. Mármint a hipotézis hipotézise, mint olyan.
4. A megfigyelés a tágulás. Ennek egy magyarázata a sötét energia elmélete. Mi az az elmélet, ami nem "kreált"?
5. Igen, elnézést, ha konstans, akkor nem változik időben nyilván. Helyesen "egy energiamennyiség, aminek a térbeli eloszlása egyenletes, intenzitása időben változik".
Ez a cikk vezetett meg a rossz szóhasználattal:
http://www.sg.hu/cikkek/82127/valos_a_sotet_energia
"általánosan elfogadottnak tekinthető elméletet, ami szerint a sötét energia egy konstans erőként egységesen hat a világegyetemre, táplálva gyorsuló tágulását"
Kis ábrával, hogy a gravitációs erőtér huplis takaró, a sötét energia meg sík.
Na most, ha a az eloszlása térben állandó, akkor galaxisokBAN is kell legyen. Hatása meg a galaxison belül azt mondjátok nincs. Ezzel van problémám, hogy MIÉRT nincs?
Az meg, hogy időben változik, valaki közületek mondta ebben a topikban, de igazából a problémám szempontjából totálisan mindegy, felőlem időben lehet akár állandó is.
6. Sötét anyagról beszélsz már, azzal is van bajom, de azt én még nem említettem.
1. "Sötét energia" ILLETVE "tér tágulása".
Nem sötét tér, olyat nem mondtam.
2. Nem értek egyet. Mindkettő egy-egy megfigyelés magyarázatára alkotott elmélet, ami direkte úgy van összerakva, hogy nekünk pont jó legyen, asztrofizikában. Csak nem értem, hogy egy olyan dolgot, ami elvileg az egész univerzumra hat, hogyan hagyhatunk figyelmen kívül lokálisan. Van még ilyen dolog a fizikában? Nem rémlik...
3. Ez így értelmetlen. Mármint a hipotézis hipotézise, mint olyan.
4. A megfigyelés a tágulás. Ennek egy magyarázata a sötét energia elmélete. Mi az az elmélet, ami nem "kreált"?
5. Igen, elnézést, ha konstans, akkor nem változik időben nyilván. Helyesen "egy energiamennyiség, aminek a térbeli eloszlása egyenletes, intenzitása időben változik".
Ez a cikk vezetett meg a rossz szóhasználattal:
http://www.sg.hu/cikkek/82127/valos_a_sotet_energia
"általánosan elfogadottnak tekinthető elméletet, ami szerint a sötét energia egy konstans erőként egységesen hat a világegyetemre, táplálva gyorsuló tágulását"
Kis ábrával, hogy a gravitációs erőtér huplis takaró, a sötét energia meg sík.
Na most, ha a az eloszlása térben állandó, akkor galaxisokBAN is kell legyen. Hatása meg a galaxison belül azt mondjátok nincs. Ezzel van problémám, hogy MIÉRT nincs?
Az meg, hogy időben változik, valaki közületek mondta ebben a topikban, de igazából a problémám szempontjából totálisan mindegy, felőlem időben lehet akár állandó is.
6. Sötét anyagról beszélsz már, azzal is van bajom, de azt én még nem említettem.
0 x
-
- Hozzászólások: 18
- Csatlakozott: 2011.06.15. 14:43
Ősrobbanás
@Gábor (54942):
Ezt próbáltam szemléltetni a korábbi hozzászólásaimmal. Hogy az összes összefüggésünket, amiben szerepel hossz bármilyen formában, illene felülvizsgálni, mert a hosszak időben nem állandók.
Vagy abból az irányból megközelítve a dolgot, amit ti állítottatok, hogy az egyéb kölcsönhatások ellensúlyozzák: akkor ez az ellensúlyozás munkavégzés, tehát a kölcsönhatások energiája nagyobb, mint ahogy az a nem táguló térből számítható.
Tényleg ennyire zavaros, amit mondok?
Ezt próbáltam szemléltetni a korábbi hozzászólásaimmal. Hogy az összes összefüggésünket, amiben szerepel hossz bármilyen formában, illene felülvizsgálni, mert a hosszak időben nem állandók.
Vagy abból az irányból megközelítve a dolgot, amit ti állítottatok, hogy az egyéb kölcsönhatások ellensúlyozzák: akkor ez az ellensúlyozás munkavégzés, tehát a kölcsönhatások energiája nagyobb, mint ahogy az a nem táguló térből számítható.
Tényleg ennyire zavaros, amit mondok?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Ősrobbanás
@Zero (54948):
Ez csak koordinátarendszer-választás kérdése. Szokásos a térrel együttmozgó koordinátarendszert választani, és akkor nincsen semmi probléma.
Ez csak koordinátarendszer-választás kérdése. Szokásos a térrel együttmozgó koordinátarendszert választani, és akkor nincsen semmi probléma.
0 x
-
- Hozzászólások: 18
- Csatlakozott: 2011.06.15. 14:43
Ősrobbanás
@mimindannyian (54943):
"De garantálja valami, hogy nem lehetnek csak nagy skálákon megjelenő hatások,"
Van még ilyen dolog, ami _kizárólag_ nagy skálán jelenik meg?
"vagy, hogy a gravitációs törvény ott ugyanolyan alakú?"
Na héló! Az azért eléggé alapvetése a tudománynak, hogy a fizikai törvények nem változnak az univerzumon belül! Ha ezt felrúgjuk, ott vagyunk, ahol a part szakad.
Meg ez arra az állításra is vezet, hogy "csodák márpedig léteznek", amiben azért ugye megállapodhatunk, hogy hamis?
Ha úgy értetted, hogy "a gravitációs törvénynek lehetnek még nem ismert hiányosságai, amik megmagyaráznának bizonyos tapasztalt jelenségeket", az jogos, és szimpatikus is. Wiki is ír két elméletet, amik sötét anyag feltételezése nélkül magyarázzák a galaxisoknak a kepleri elmélettől eltérő forgását, a gravitációhoz nyúlnak hozzá. Mégis a sötét anyag a népszerű az asztrofizikusok körében.
"De garantálja valami, hogy nem lehetnek csak nagy skálákon megjelenő hatások,"
Van még ilyen dolog, ami _kizárólag_ nagy skálán jelenik meg?
"vagy, hogy a gravitációs törvény ott ugyanolyan alakú?"
Na héló! Az azért eléggé alapvetése a tudománynak, hogy a fizikai törvények nem változnak az univerzumon belül! Ha ezt felrúgjuk, ott vagyunk, ahol a part szakad.
Meg ez arra az állításra is vezet, hogy "csodák márpedig léteznek", amiben azért ugye megállapodhatunk, hogy hamis?
Ha úgy értetted, hogy "a gravitációs törvénynek lehetnek még nem ismert hiányosságai, amik megmagyaráznának bizonyos tapasztalt jelenségeket", az jogos, és szimpatikus is. Wiki is ír két elméletet, amik sötét anyag feltételezése nélkül magyarázzák a galaxisoknak a kepleri elmélettől eltérő forgását, a gravitációhoz nyúlnak hozzá. Mégis a sötét anyag a népszerű az asztrofizikusok körében.
0 x
-
- Hozzászólások: 1060
- Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38
Ősrobbanás
@Zero (54950):
Olyanra van példa, hogy a hozzánk képest egészen kis mérettartományok máshogy működnek, lásd az egész kvantumfizikát. Miért ne lehetne hát hasonló kül. nagy méreteknél is?
Olyanra van példa, hogy a hozzánk képest egészen kis mérettartományok máshogy működnek, lásd az egész kvantumfizikát. Miért ne lehetne hát hasonló kül. nagy méreteknél is?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
@Zero (54950): Egy szóval sem mondtam, hogy a fizika törvényei lennének mások máshol (bár persze ez is lehetséges, csak eleddig ennek feltételezésére nincs okot adó ismeretünk), csak, hogy a gravitációnak vannak nem ismert aspektusai.
Lásd Question kérdését is, amit már én is feltettem: miért nem tudsz elképzelni távolságtól erősen függő hatásokat? A magerőknél miért nem problémázol?
Lásd Question kérdését is, amit már én is feltettem: miért nem tudsz elképzelni távolságtól erősen függő hatásokat? A magerőknél miért nem problémázol?
0 x
-
- Hozzászólások: 2318
- Csatlakozott: 2009.12.09. 19:37
- Tartózkodási hely: Finnország
Ősrobbanás
@Zero (54947):
Nem is, mivel írtad. Idézet, tőled: "Hogy a sötét energia/tér tágulása". Ezt hogyan értelmezzem akkor?Nem sötét tér, olyat nem mondtam.
Jó volna ha kijelentéseken túl, esetleg valami magyarázatot is írnál.3. Ez így értelmetlen. Mármint a hipotézis hipotézise, mint olyan.
Nem, nem és nem. A tágulást már Hubble 1929 publikálta, a galaxisok vöröseltolódásából alapján - és semmiféle sötét energiáról nem volt szó akkor. Ennek oka: maga az ősrobbanás (és ma sincs ez másképpen!). 2000 években szupernóvák luminozitását vizsgálva állapították meg, a világegyetem gyorsulva tágulását, ennek az oka: a sötét energia. Ami lehet kvintesszecia, vákuumenergia, kozmológiai állandó, stb. Nincs fizikán túli fizika, csak nem ismered a témát. Ennyi.4. A megfigyelés a tágulás. Ennek egy magyarázata a sötét energia elmélete. Mi az az elmélet, ami nem "kreált"?
Az SG. egy nagy rakás sz. A cikket "újságírók" fordítják (vagy még azok se), akik sokszor még az angol nyelvel is hadilábon állnak, nemhogy a fizikával. Ne innen vedd az ismereteidet. A sötét energia egy taszító erő, ami csak nagy távolságokon tudja kifejtein hatását, mivel a gravitáció lokálisan erősebb.5
Pedig a sötét anyag tömegének gravitációja nagyban befolyásolta a sötét energia hatását.6
A hozzászólást 4 alkalommal szerkesztették, utoljára Gábor 2012.09.28. 20:17-kor.
0 x
-
- Hozzászólások: 2318
- Csatlakozott: 2009.12.09. 19:37
- Tartózkodási hely: Finnország
Ősrobbanás
@Zero (54950):
A sötét energia közelítőleg homogén (pontosabban galaxishalmaz méretű skálán nem csomósodik jelentősen). Másképpen fogalmazva eléggé híg, ezért nagyon sok kell ahhoz, hogy kifejtse a hatását.
Például időjárás kis skálán nem jelenik meg. Legalábbis anticiklont még három oxigénmolekulával nem láttam.Van még ilyen dolog, ami _kizárólag_ nagy skálán jelenik meg?
A sötét energia közelítőleg homogén (pontosabban galaxishalmaz méretű skálán nem csomósodik jelentősen). Másképpen fogalmazva eléggé híg, ezért nagyon sok kell ahhoz, hogy kifejtse a hatását.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
@Gábor (54953):
A perjel nem a két, szorosan mellette álló szóra vonatkozott, hanem a két szópárra: sötét energia avagy a tér tágulása."Hogy a sötét energia/tér tágulása". Ezt hogyan értelmezzem akkor?
0 x
-
- Hozzászólások: 2318
- Csatlakozott: 2009.12.09. 19:37
- Tartózkodási hely: Finnország
Ősrobbanás
@mimindannyian (54957):
Köszi, így értem. Mondjuk így is hülyeség, nem felcserélhető szavak. Most már értem, miért nem ért semmit.
Köszi, így értem. Mondjuk így is hülyeség, nem felcserélhető szavak. Most már értem, miért nem ért semmit.
0 x
-
- Hozzászólások: 18
- Csatlakozott: 2011.06.15. 14:43
Ősrobbanás
@Question (54951):
Igen, de az enyhén jobban megalapozottnak tűnik. Több jelenség, több igazoló kísérlet. Másik fele, hogy pont inverze a dolognak. Kvantummechanikában sincs olyan, hogy valamilyen hatás pont egy bizonyos távolságon _túl_ jelentkezik. Azt, hogy az erős kölcsönhatásnak nem úgy csökken a hatása, mint minden másnak, hanem mintha elvágták volna, azt el tudom fogadni.
Igen, de az enyhén jobban megalapozottnak tűnik. Több jelenség, több igazoló kísérlet. Másik fele, hogy pont inverze a dolognak. Kvantummechanikában sincs olyan, hogy valamilyen hatás pont egy bizonyos távolságon _túl_ jelentkezik. Azt, hogy az erős kölcsönhatásnak nem úgy csökken a hatása, mint minden másnak, hanem mintha elvágták volna, azt el tudom fogadni.
0 x
-
- Hozzászólások: 18
- Csatlakozott: 2011.06.15. 14:43
Ősrobbanás
@mimindannyian (54952):
Látod, azt, hogy a gravitációnak vannak nem ismert aspektusai, azt is el tudom fogadni. Azt nem értem, hogy akkor miért nem a gravitációs elméletet vizsgálják, miért inkább mindenféle javító tényezőket vezetnek be, hogy a jelenlegi gravitációs elmélethez ne kelljen nyúlni?
Látod, azt, hogy a gravitációnak vannak nem ismert aspektusai, azt is el tudom fogadni. Azt nem értem, hogy akkor miért nem a gravitációs elméletet vizsgálják, miért inkább mindenféle javító tényezőket vezetnek be, hogy a jelenlegi gravitációs elmélethez ne kelljen nyúlni?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
@Zero (54960):
Ha egy modell nagyon jól működik ismert keretek között, és nem szép fokozatosan kezd hibázni bizonyos helyzetekben, hanem egy egészen más helyen nem működik, akkor egyszerűbb (és ezért vonzóbb is feltenni), hogy valami más hatás felelős azon furcsaságért.
Hadd hozzak egy analógiát, (hátha valakit felháborít... ), ha te minden nap azt látod, hogy az égbolt a város felett kék, szürke, fehér, fekete, és ezek már jól megszokott átmenete és formavilága, majd egyik nap arra leszel figyelmes, hogy piros-kék-lila-zöld hatalmas fénycsóvák tűnnek fel rajta, de csak azon a napon, máskor nem, akkor hogyan gondolkozol? Azt mondod-e magadban, hogy jobb lesz felülvizsgálni az égboltról alkotott eddigi ismereteinket, a színes fénycsóvák valószínű mindig ott vannak, csak talán máskor halványabbak? Vagy azt mondod, hogy valami különleges van ezen a napon, vezessük be mondjuk tűzijáték fogalmát, és az égboltról alkotott modellünket nem kell alapjaiban átírni?
A példa arra szolgált, hogy észrevedd, nem minden kölcsönhatás olyan "szép sima", hogy mondjuk egy szép r-2 arányú távolságarányosságot mutasson, hanem ettől radikálisan eltérő is lehet. Miért fogadod el ez a másságot a kvantummechanikában és miért nem az asztrofizikában? Szerintem ezt fejtsd meg előbb, mi a berzenkedésed eredete. Mert amíg ez nincs meg, addig kvázi semmilyen válasszal nem leszel elégedett, mert valójában nem a feltett kérdésre vársz választ, hanem erre a búvó patakként munkáló ellenkezésedre. (A "több igazoló kísérlet" nem igaz, épp annyira halálbiztos a vöröseltolódás, sőt, azt egyszerűbb mérni, mint az erős kölcsönhatás inkább csak a modell jósolta mellékhatásait.)Kvantummechanikában sincs olyan, hogy valamilyen hatás pont egy bizonyos távolságon _túl_ jelentkezik. Azt, hogy az erős kölcsönhatásnak nem úgy csökken a hatása, mint minden másnak, hanem mintha elvágták volna, azt el tudom fogadni.
Nyúlnak azok mindenhez, vannak elméletek, amik mindenféle sötét cucc nélkül igyekeznek leírni a látottakat, ám sokkal zűrösebbek.Látod, azt, hogy a gravitációnak vannak nem ismert aspektusai, azt is el tudom fogadni. Azt nem értem, hogy akkor miért nem a gravitációs elméletet vizsgálják, miért inkább mindenféle javító tényezőket vezetnek be, hogy a jelenlegi gravitációs elmélethez ne kelljen nyúlni?
Ha egy modell nagyon jól működik ismert keretek között, és nem szép fokozatosan kezd hibázni bizonyos helyzetekben, hanem egy egészen más helyen nem működik, akkor egyszerűbb (és ezért vonzóbb is feltenni), hogy valami más hatás felelős azon furcsaságért.
Hadd hozzak egy analógiát, (hátha valakit felháborít... ), ha te minden nap azt látod, hogy az égbolt a város felett kék, szürke, fehér, fekete, és ezek már jól megszokott átmenete és formavilága, majd egyik nap arra leszel figyelmes, hogy piros-kék-lila-zöld hatalmas fénycsóvák tűnnek fel rajta, de csak azon a napon, máskor nem, akkor hogyan gondolkozol? Azt mondod-e magadban, hogy jobb lesz felülvizsgálni az égboltról alkotott eddigi ismereteinket, a színes fénycsóvák valószínű mindig ott vannak, csak talán máskor halványabbak? Vagy azt mondod, hogy valami különleges van ezen a napon, vezessük be mondjuk tűzijáték fogalmát, és az égboltról alkotott modellünket nem kell alapjaiban átírni?
0 x
-
- Hozzászólások: 18
- Csatlakozott: 2011.06.15. 14:43
Ősrobbanás
@Gábor (54953):
A sötét energia okozza a tér gyorsuló tágulását, definíció szerint. Mi a baj? Ha érted, mit nem értek, akkor közöld, kérlek! Előrébb lennénk mindannyian.
"Jó volna ha kijelentéseken túl, esetleg valami magyarázatot is írnál."
Bagoly mondja..?
Ezt írtad:
"Harmadszor: mindkettőre van fizikai magyarázat, hipotézis."
Mindkettő=sötét anyag, sötét energia.
Mindkettő egy-egy hipotézis, esetleg elmélet. Nem tudom értelmezni azt a kijelentést, hogy "mindkét hipotézisre van fizikai magyarázat, hipotézis".
Én szerintem egészen részletesen kifejtettem, mi az, amivel bajom van, nem értek. Kapok tőletek félmondatokat, amiket kicsit nehéz kontextusba helyeznem.
" A tágulást már Hubble 1929 publikálta, a galaxisok vöröseltolódásából alapján - és semmiféle sötét energiáról nem volt szó akkor. Ennek oka: maga az ősrobbanás (és ma sincs ez másképpen!)."
Addig rendben, hogy az ősrobbanás adott egy kezdősebességet, ami miatt a galaxisok távolodnak egymástól. Ha csak ez lenne a helyzet, nem problémáznék. De van egy hatás, ami gyorsítja a tágulást. Oké, de hogy? És ez a gyorsítás kis távolságokon miért nem jelentkezik?
"Nincs fizikán túli fizika, csak nem ismered a témát. Ennyi."
Nyilván. Azért jöttem ide, hogy megmondjátok, hol van hiba a gondolatmenetemben.
"Az SG. egy nagy rakás sz. "
Tudom, rendben. De ebben a konkrét esetben nem mondasz túlságosan eltérő dolgot. A tudományos szekciót egyébként mérnökök szerkesztik, nem tök laikusok.
"A sötét energia egy taszító erő, ami csak nagy távolságokon tudja kifejtein hatását,"
Ezt nem értem. Illetve
"mivel a gravitáció lokálisan erősebb."
erről beszélek. Akkor a gravitációs erőnek/hatásnak/térgörbületnek akkor minden eddigi, gyorsulva tágulást _nem_ figyelembe vevő elméletnél a tágulással erősebbnek kell lennie. Ezzel megállapítással mi a gond? Ha tágulást nem figyelembe véve a gravitáció, ami jól leírja a pályát, értéke x, akkor a tágulást figyelembe véve a gravitáció "valós" értéke x+valami. Nem? Erre írjatok már valamit, kérlek! Ezt a gondolatot eddig senki nem kommentálta, pedig kábé ötödször írom le!
"Például időjárás kis skálán nem jelenik meg. Legalábbis anticiklont még három oxigénmolekulával nem láttam."
Az időjárást én nem tekintem ugyanannak a szintnek, mint a gravitációt. A gravitáció egy általános, univerzumra vonatkozó mechanizmus, az időjárás viszont csak egy bonyolult rendszer, ami a gravitációhoz hasonló, alapvető törvények kombinációja.
"Másképpen fogalmazva eléggé híg, ezért nagyon sok kell ahhoz, hogy kifejtse a hatását."
Na ez az, amit nem értek. Olyan kicsi, hogy nem tudjuk mérni? Ne már, itt, ebben a topicban mondtátok, hogy akár egy méter magasságkülönbségen meg tudják már mérni az idődilatációt. Egy pici bolygó gravitációja, nagyon minimális távolságon mérhető hatást produkál. Ennél még nagyságrendekkel kisebb hatása van a sötét energiának?
Látod, ez a bajom. Oké, híg. Akkor legyen híg hatása. De ne _az égvilágon semmilyen_. Ezen nem tudom magam túltenni. Hogy ezt a "híg" hatást úgy ahogy van, elhanyagoljuk.
A sötét energia okozza a tér gyorsuló tágulását, definíció szerint. Mi a baj? Ha érted, mit nem értek, akkor közöld, kérlek! Előrébb lennénk mindannyian.
"Jó volna ha kijelentéseken túl, esetleg valami magyarázatot is írnál."
Bagoly mondja..?
Ezt írtad:
"Harmadszor: mindkettőre van fizikai magyarázat, hipotézis."
Mindkettő=sötét anyag, sötét energia.
Mindkettő egy-egy hipotézis, esetleg elmélet. Nem tudom értelmezni azt a kijelentést, hogy "mindkét hipotézisre van fizikai magyarázat, hipotézis".
Én szerintem egészen részletesen kifejtettem, mi az, amivel bajom van, nem értek. Kapok tőletek félmondatokat, amiket kicsit nehéz kontextusba helyeznem.
" A tágulást már Hubble 1929 publikálta, a galaxisok vöröseltolódásából alapján - és semmiféle sötét energiáról nem volt szó akkor. Ennek oka: maga az ősrobbanás (és ma sincs ez másképpen!)."
Addig rendben, hogy az ősrobbanás adott egy kezdősebességet, ami miatt a galaxisok távolodnak egymástól. Ha csak ez lenne a helyzet, nem problémáznék. De van egy hatás, ami gyorsítja a tágulást. Oké, de hogy? És ez a gyorsítás kis távolságokon miért nem jelentkezik?
"Nincs fizikán túli fizika, csak nem ismered a témát. Ennyi."
Nyilván. Azért jöttem ide, hogy megmondjátok, hol van hiba a gondolatmenetemben.
"Az SG. egy nagy rakás sz. "
Tudom, rendben. De ebben a konkrét esetben nem mondasz túlságosan eltérő dolgot. A tudományos szekciót egyébként mérnökök szerkesztik, nem tök laikusok.
"A sötét energia egy taszító erő, ami csak nagy távolságokon tudja kifejtein hatását,"
Ezt nem értem. Illetve
"mivel a gravitáció lokálisan erősebb."
erről beszélek. Akkor a gravitációs erőnek/hatásnak/térgörbületnek akkor minden eddigi, gyorsulva tágulást _nem_ figyelembe vevő elméletnél a tágulással erősebbnek kell lennie. Ezzel megállapítással mi a gond? Ha tágulást nem figyelembe véve a gravitáció, ami jól leírja a pályát, értéke x, akkor a tágulást figyelembe véve a gravitáció "valós" értéke x+valami. Nem? Erre írjatok már valamit, kérlek! Ezt a gondolatot eddig senki nem kommentálta, pedig kábé ötödször írom le!
"Például időjárás kis skálán nem jelenik meg. Legalábbis anticiklont még három oxigénmolekulával nem láttam."
Az időjárást én nem tekintem ugyanannak a szintnek, mint a gravitációt. A gravitáció egy általános, univerzumra vonatkozó mechanizmus, az időjárás viszont csak egy bonyolult rendszer, ami a gravitációhoz hasonló, alapvető törvények kombinációja.
"Másképpen fogalmazva eléggé híg, ezért nagyon sok kell ahhoz, hogy kifejtse a hatását."
Na ez az, amit nem értek. Olyan kicsi, hogy nem tudjuk mérni? Ne már, itt, ebben a topicban mondtátok, hogy akár egy méter magasságkülönbségen meg tudják már mérni az idődilatációt. Egy pici bolygó gravitációja, nagyon minimális távolságon mérhető hatást produkál. Ennél még nagyságrendekkel kisebb hatása van a sötét energiának?
Látod, ez a bajom. Oké, híg. Akkor legyen híg hatása. De ne _az égvilágon semmilyen_. Ezen nem tudom magam túltenni. Hogy ezt a "híg" hatást úgy ahogy van, elhanyagoljuk.
0 x
-
- Hozzászólások: 18
- Csatlakozott: 2011.06.15. 14:43
Ősrobbanás
@mimindannyian (54962):
"Miért fogadod el ez a másságot a kvantummechanikában és miért nem az asztrofizikában?"
Mert eddig az asztrofizika úgy működött, hogy vettek egy "nagy" hatást, amit aztán "kicsi" méretben reprodukálni tudtak, és igazoltak. Lásd méter magasságkülönbségen igazolt idődilatáció.
Ez meg egy olyan dolog, hogy higgyük el, hogy nagy méretben ilyen, kicsiben meg kimutathatatlan. Meredek, mindenképp.
Kvantumfizikai szinten meg mondjuk simán elképzelem, hogy egy hadronnyi távolság alatt a közvetítő részecske eltalálja a kvarkot, messzebb meg mellémegy. Például. Legyen ez bármennyire is hülyeség konkrét esetben.
"Ha egy modell nagyon jól működik ismert keretek között, és nem szép fokozatosan kezd hibázni bizonyos helyzetekben, hanem egy egészen más helyen nem működik,"
Én inkább úgy látom, hogy az "ismert keretek" alkotják a "bizonyos körülmények"-et, és általánosan nem működik jól. A gravitáció nem működik a kvantummechanikában, és a galaxisok forgásánál. A közvetlen közelünkben működik jól, sem sokkal kisebb, sem sokkal nagyobb léptékben nem. Mégis ez a szent tehén, hamarabb vezetnek be képletjavító tényezőket, mint hogy elkezdenék vizsgálni az elméletet. Miért? Miért pont a gravitáció az, amihez a legkevésbé akarnak hozzányúlni az asztrofizikusok?
Mi a sokkal zűrösebb a MOND és a MOG elméletekkel?
És az egy dolog, hogy mindenhez nyúlnak, mégis, sötét anyag keresgélésére építenek sokszázezer dolláros távcsövet, a többi elmélet cáfolatára meg nem.
Ez olyan, mintha azt várnád, hogy a Vénuszon is kék az ég, mert itt a Földön ilyen.
"Miért fogadod el ez a másságot a kvantummechanikában és miért nem az asztrofizikában?"
Mert eddig az asztrofizika úgy működött, hogy vettek egy "nagy" hatást, amit aztán "kicsi" méretben reprodukálni tudtak, és igazoltak. Lásd méter magasságkülönbségen igazolt idődilatáció.
Ez meg egy olyan dolog, hogy higgyük el, hogy nagy méretben ilyen, kicsiben meg kimutathatatlan. Meredek, mindenképp.
Kvantumfizikai szinten meg mondjuk simán elképzelem, hogy egy hadronnyi távolság alatt a közvetítő részecske eltalálja a kvarkot, messzebb meg mellémegy. Például. Legyen ez bármennyire is hülyeség konkrét esetben.
"Ha egy modell nagyon jól működik ismert keretek között, és nem szép fokozatosan kezd hibázni bizonyos helyzetekben, hanem egy egészen más helyen nem működik,"
Én inkább úgy látom, hogy az "ismert keretek" alkotják a "bizonyos körülmények"-et, és általánosan nem működik jól. A gravitáció nem működik a kvantummechanikában, és a galaxisok forgásánál. A közvetlen közelünkben működik jól, sem sokkal kisebb, sem sokkal nagyobb léptékben nem. Mégis ez a szent tehén, hamarabb vezetnek be képletjavító tényezőket, mint hogy elkezdenék vizsgálni az elméletet. Miért? Miért pont a gravitáció az, amihez a legkevésbé akarnak hozzányúlni az asztrofizikusok?
Mi a sokkal zűrösebb a MOND és a MOG elméletekkel?
És az egy dolog, hogy mindenhez nyúlnak, mégis, sötét anyag keresgélésére építenek sokszázezer dolláros távcsövet, a többi elmélet cáfolatára meg nem.
Ez olyan, mintha azt várnád, hogy a Vénuszon is kék az ég, mert itt a Földön ilyen.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
@Zero (54964):
Még mindig nem látom a problémádat indokoltnak. Van megannyi versengő elmélet, melyek közül nehéz kísérletileg kiválasztani a helyeset, kidobni a helytelent, így a népszerűségüktől függően hallasz róluk többet/kevesebbet.
Dehogy nem akarnak! Te magad említed a mind és mog-ot. Vagy pl. a gravitációs hullámok kutatásával is kínlódnak rendesen. De azt azért látni kell, hogy ez nagyon gyenge kölcsönhatás, így hát vizsgálni is nehezebb. Talán ezért tűnhet úgy, mint a szent tehén.Mégis ez a szent tehén, hamarabb vezetnek be képletjavító tényezőket, mint hogy elkezdenék vizsgálni az elméletet. Miért? Miért pont a gravitáció az, amihez a legkevésbé akarnak hozzányúlni az asztrofizikusok?
Épp te fakadtál ki azon, hogy abból indulunk ki, hogy a fizika törvényei mindenhol ugyanolyanok.Ez olyan, mintha azt várnád, hogy a Vénuszon is kék az ég, mert itt a Földön ilyen.
Még mindig nem látom a problémádat indokoltnak. Van megannyi versengő elmélet, melyek közül nehéz kísérletileg kiválasztani a helyeset, kidobni a helytelent, így a népszerűségüktől függően hallasz róluk többet/kevesebbet.
0 x
-
- Hozzászólások: 1275
- Csatlakozott: 2011.01.29. 23:09
Ősrobbanás
@Zero (54963):
A tagulast a Hubble allandoval szoktuk jellemezni. Ennek erteke kb H_0 = 1/10^18 s . Ez azt jelenti hogy egy tavolsag ami a tagulasi torvenyt koveti, 1000 ev alatt 1.000000032 szorosara novekszik, azaz .0000032%-al novekszik. Ezt itt a foldon meg akkor is nagyon nehez lenne kimerni, ha a meropalcank valami furcsa ok miatt mentesulne a tagulas alol. De a helyzet az hogy nem gondoljuk, hogy a kis dolgok tagulnak. Ezert nem szeretem azt a megfogalmazast, hogy "a ter tagul" (ha fentebb visszaolvasol, mar irtam errol sokat), sokkal pontosabb azt mondani, hogy a vilagegyetem tagul. Ez alatt pedig azt ertjuk, hogy nagy skalan (galaxishalmazok skalaja felett) a vilagegyetemben levo anyag mozgasa olyan, mintha az osszes koordinatat egy idofuggo skalaparameterrel felszoroznank. Galaxishalmaz skala alatt a mozgas nem ilyen, mert a gravitacio osszehuzza az anyagot. Nagyobb skalan az univerzum jo kozelitessel homogen, ezert nincs hova "odavonzodni".
Szamold ki mekkora a hatasa annak a nap hosszara, ha ma a munkaba menes helyett otthon maradok. (2.5km-re szoktam menni, bicajjal) Aztan ervelj amellett, hogy miert _ne_ hanyagoljuk el ezt a hatast.
A tagulast a Hubble allandoval szoktuk jellemezni. Ennek erteke kb H_0 = 1/10^18 s . Ez azt jelenti hogy egy tavolsag ami a tagulasi torvenyt koveti, 1000 ev alatt 1.000000032 szorosara novekszik, azaz .0000032%-al novekszik. Ezt itt a foldon meg akkor is nagyon nehez lenne kimerni, ha a meropalcank valami furcsa ok miatt mentesulne a tagulas alol. De a helyzet az hogy nem gondoljuk, hogy a kis dolgok tagulnak. Ezert nem szeretem azt a megfogalmazast, hogy "a ter tagul" (ha fentebb visszaolvasol, mar irtam errol sokat), sokkal pontosabb azt mondani, hogy a vilagegyetem tagul. Ez alatt pedig azt ertjuk, hogy nagy skalan (galaxishalmazok skalaja felett) a vilagegyetemben levo anyag mozgasa olyan, mintha az osszes koordinatat egy idofuggo skalaparameterrel felszoroznank. Galaxishalmaz skala alatt a mozgas nem ilyen, mert a gravitacio osszehuzza az anyagot. Nagyobb skalan az univerzum jo kozelitessel homogen, ezert nincs hova "odavonzodni".
A kozmologiai konstans (sotet energia) egy olyan eronek felel meg, ami minden ket test kozott hat, es a tavolsaggal aranyosan novekszik. Az aranyossagi egyutthato olyan kicsi, hogy csak irdatlanul nagy tavolsagokon fogja a mozgast befolyasolni.De van egy hatás, ami gyorsítja a tágulást. Oké, de hogy? És ez a gyorsítás kis távolságokon miért nem jelentkezik?
Egyreszt nem gondolja senki hogy a fenti torvenyed (x+valami) a valosagot jobban irja le mint a regi (x), de mint fentebb irtam, ezer ev alatt kb 10^-6% korrekciot kapnal.Ha tágulást nem figyelembe véve a gravitáció, ami jól leírja a pályát, értéke x, akkor a tágulást figyelembe véve a gravitáció "valós" értéke x+valami. Nem? Erre írjatok már valamit, kérlek! Ezt a gondolatot eddig senki nem kommentálta, pedig kábé ötödször írom le!
Igen, sokkal. HF: szamold ki mekkora.Egy pici bolygó gravitációja, nagyon minimális távolságon mérhető hatást produkál. Ennél még nagyságrendekkel kisebb hatása van a sötét energiának?
Miert baj az hogy nagyon kicsi dolgokat elhanyagolunk?Ezen nem tudom magam túltenni. Hogy ezt a "híg" hatást úgy ahogy van, elhanyagoljuk.
Szamold ki mekkora a hatasa annak a nap hosszara, ha ma a munkaba menes helyett otthon maradok. (2.5km-re szoktam menni, bicajjal) Aztan ervelj amellett, hogy miert _ne_ hanyagoljuk el ezt a hatast.
Hat ez tenyleg nagy hulyeseg. A magerok nem cellovoldet jatszanak. Szigoruan veve a magero sem er veget sehol. Pusztan exponencialisan lecseng.Kvantumfizikai szinten meg mondjuk simán elképzelem, hogy egy hadronnyi távolság alatt a közvetítő részecske eltalálja a kvarkot, messzebb meg mellémegy. Például. Legyen ez bármennyire is hülyeség konkrét esetben.
Egyreszt a gravitacio elmelete igen jol mukodik, a sotet anyag es a sotet energia feltetelezese utan tobb kiserlet is konzisztens eredmenyt ad. (pl galaxis forgas, gravitacios lencsezes, WMAP, strukturafejlodes, szupernovak) Masreszt az, hogy nem akarnak hozzanyulni, nagyon nem igaz. Rengeteg ember dolgozik azon, hogy hogyan lehetne modositani a gravitacios elmeletet. Kicsit, vagy nagyon. A helyzet meg mindig az, hogy a megfigyeleseket legjobban Einstein altalanos relativitaselmelete irja le, sotet anyag es sotet energia jelenlete mellett.A gravitáció nem működik a kvantummechanikában, és a galaxisok forgásánál. A közvetlen közelünkben működik jól, sem sokkal kisebb, sem sokkal nagyobb léptékben nem. Mégis ez a szent tehén, hamarabb vezetnek be képletjavító tényezőket, mint hogy elkezdenék vizsgálni az elméletet. Miért? Miért pont a gravitáció az, amihez a legkevésbé akarnak hozzányúlni az asztrofizikusok?
0 x
-
- Hozzászólások: 2318
- Csatlakozott: 2009.12.09. 19:37
- Tartózkodási hely: Finnország
Ősrobbanás
@alagi (54966):
Én úgy tudom a kozmolgiai állandó csak egy magyarázat a sötét energiára. Ez a kérdés még nyitott.
Én úgy tudom a kozmolgiai állandó csak egy magyarázat a sötét energiára. Ez a kérdés még nyitott.
0 x
-
- Hozzászólások: 2318
- Csatlakozott: 2009.12.09. 19:37
- Tartózkodási hely: Finnország
Ősrobbanás
@Zero (54963):
Gravitáció. Sok anyag és/vagy energia kell ahhoz, hogy a hatását ki tudjuk mutatni. Egyetlen hidrogénatom tömege kb. 0,00000000000000000000000166 g. Tud-e mérhető hatást kifejteni a Nap, vagy a Föld égi útjára egyetlen hidrogénatom? Nem, még egy mikrobát sem lenne képes arrébb lökni. Viszont egy több 1000 fényév átmérőjű hidrogénfelhő - feltéve ha elég közel halad el - már képes lenne a naprendszert eltérítheti égi pályájáról (igaz kis mértékben). A sötét energia kulcsa is gravitáció, kis mennyiségben mérhetetlenül kicsi a hatása, viszont a világegyetemet kitöltve már érezhető a hatása. Mondhatjuk, hogy a gravitáció ellentéte. Nem egyes testek esetén, mert lokálisan a gravitáció erősebb (meg az alapvető kölcsönhatások), hanem nagy léptéken, ahol az anyag gravitációsan lazán kötött struktúrákat alakot, akkor nő a távolság két "anyagdarab" között. Ennél egyszerűbben nem tudom elmagyarázni. Aki ezt sem érti, az az általános iskolás fizikát nem érti.
Gravitáció. Sok anyag és/vagy energia kell ahhoz, hogy a hatását ki tudjuk mutatni. Egyetlen hidrogénatom tömege kb. 0,00000000000000000000000166 g. Tud-e mérhető hatást kifejteni a Nap, vagy a Föld égi útjára egyetlen hidrogénatom? Nem, még egy mikrobát sem lenne képes arrébb lökni. Viszont egy több 1000 fényév átmérőjű hidrogénfelhő - feltéve ha elég közel halad el - már képes lenne a naprendszert eltérítheti égi pályájáról (igaz kis mértékben). A sötét energia kulcsa is gravitáció, kis mennyiségben mérhetetlenül kicsi a hatása, viszont a világegyetemet kitöltve már érezhető a hatása. Mondhatjuk, hogy a gravitáció ellentéte. Nem egyes testek esetén, mert lokálisan a gravitáció erősebb (meg az alapvető kölcsönhatások), hanem nagy léptéken, ahol az anyag gravitációsan lazán kötött struktúrákat alakot, akkor nő a távolság két "anyagdarab" között. Ennél egyszerűbben nem tudom elmagyarázni. Aki ezt sem érti, az az általános iskolás fizikát nem érti.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gábor 2012.09.29. 15:31-kor.
0 x
-
- Hozzászólások: 1275
- Csatlakozott: 2011.01.29. 23:09
Ősrobbanás
@Gábor (54967):
Igen, ez igaz. Amit irtam az ettol igaz marad, a jelenseg egy tavolsaggal novo erovel irhato le, csak pl. ez az ero idofuggo is, ha nem egyszeru konstans kozmologiai allandoval irhato le.Én úgy tudom a kozmolgiai állandó csak egy magyarázat a sötét energiára. Ez a kérdés még nyitott.
0 x
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
Ősrobbanás
@Zero (54947):
"4. A megfigyelés a tágulás. Ennek egy magyarázata a sötét energia elmélete. "
Nem egészen.A sötét energia csak a tágulás GYORSULÁSÁRA ad(na)magyarázatot.
Kevered a dolgokat.
"4. A megfigyelés a tágulás. Ennek egy magyarázata a sötét energia elmélete. "
Nem egészen.A sötét energia csak a tágulás GYORSULÁSÁRA ad(na)magyarázatot.
Kevered a dolgokat.
0 x
-
- Hozzászólások: 2318
- Csatlakozott: 2009.12.09. 19:37
- Tartózkodási hely: Finnország
Ősrobbanás
@Zero (54963):
Nagy nehezen átrágtam magam azon amit írtál. A legtöbb dologra már válaszoltak, illetve én is. Csak egy pár dolog. A sötét energia még mindig nem hipotézis, hanem megfigyelés - amire van hipotézis. Nem tudom érzed-e a különbséget aközött, hogy hipotézis-megfigyelés, megfigyelés-hipotézis? Ennél a fél mondatnál azért nem kapsz többet, mert nem létezik olyan hipotézis ami megjósolta volna a sötét energiát. És valaminek a nem létezését nem tudom neked bizonyítani... (Persze Einstein megjósolta, de ezt ő maga is elvetette, de ez már történelem.)
A tágulás nem azt jelenti, hogy a galaxisok távolodnak tőlük. Pongyolán megfogalmazva, SG. szinten mondhatjuk, de valójában két galaxis közötti tér tágul ki. Amikor azt olvasod, hogy X-Y galaxis n sebességgel távolodik, akkor ne úgy értsd, hogy a X-Y galaxisnak valóban ekkora sebessége van. A köztük lévő tér tágul, és minél messzebb van egy galaxis, a "tágabb" tér miatt a tágulás értéke is nagyobb lesz (ami nem km/h vagyis nem sebesség!). Alagi többször is leírta, hogy a tágulás valójában nem sebességmérés.
A többire lentebb már választ kaptál.
Nagy nehezen átrágtam magam azon amit írtál. A legtöbb dologra már válaszoltak, illetve én is. Csak egy pár dolog. A sötét energia még mindig nem hipotézis, hanem megfigyelés - amire van hipotézis. Nem tudom érzed-e a különbséget aközött, hogy hipotézis-megfigyelés, megfigyelés-hipotézis? Ennél a fél mondatnál azért nem kapsz többet, mert nem létezik olyan hipotézis ami megjósolta volna a sötét energiát. És valaminek a nem létezését nem tudom neked bizonyítani... (Persze Einstein megjósolta, de ezt ő maga is elvetette, de ez már történelem.)
A tágulás nem azt jelenti, hogy a galaxisok távolodnak tőlük. Pongyolán megfogalmazva, SG. szinten mondhatjuk, de valójában két galaxis közötti tér tágul ki. Amikor azt olvasod, hogy X-Y galaxis n sebességgel távolodik, akkor ne úgy értsd, hogy a X-Y galaxisnak valóban ekkora sebessége van. A köztük lévő tér tágul, és minél messzebb van egy galaxis, a "tágabb" tér miatt a tágulás értéke is nagyobb lesz (ami nem km/h vagyis nem sebesség!). Alagi többször is leírta, hogy a tágulás valójában nem sebességmérés.
A többire lentebb már választ kaptál.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gábor 2012.09.29. 16:58-kor.
0 x
-
- Hozzászólások: 18
- Csatlakozott: 2011.06.15. 14:43
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
Ősrobbanás
@Zero (54980):
Volt korábban egy magyarázatom a tér tágulásáról, ami talán szemléltetőbb.
Elnézést, hogy magamat idézem, de könnyebb mintha még egyszer leírnám:
"A háromdimenziós tér pontjait képzeletben kössük össze rudakkal.Kapunk egy háromdimenziós "gömbrácsot"(majdnem négyzetrácsot írtam).
Most ugyancsak képzeletben az összes összekötő rudat kezdjük el egyszerre megnyújtani.
A tér minden pontja távolodni kezd egymástól,mégpedig minél messzebb vannak ,annál gyorsabban teszik ezt.
A távolodás sebessége arányos a távolsággal.Ez Hubble törvénye.
Miért távolodnak gyorsabban a tőlünk távolabb lévő pontok?
Mert minél távolabbi pontot veszünk,annál több képzeletbeli rudacska fog egyszerre megnyúlni,és ezek a megnyúlások összeadódnak és nagyobb sebességet eredményeznek.
A legtávolabbi pontok már a fénynél is gyorsabban távolodnak,vagyis helyesebben a tér tágul ilyen sebességgel.Ezért a téren belül Einstein törvényei nem sérülnek."
Volt korábban egy magyarázatom a tér tágulásáról, ami talán szemléltetőbb.
Elnézést, hogy magamat idézem, de könnyebb mintha még egyszer leírnám:
"A háromdimenziós tér pontjait képzeletben kössük össze rudakkal.Kapunk egy háromdimenziós "gömbrácsot"(majdnem négyzetrácsot írtam).
Most ugyancsak képzeletben az összes összekötő rudat kezdjük el egyszerre megnyújtani.
A tér minden pontja távolodni kezd egymástól,mégpedig minél messzebb vannak ,annál gyorsabban teszik ezt.
A távolodás sebessége arányos a távolsággal.Ez Hubble törvénye.
Miért távolodnak gyorsabban a tőlünk távolabb lévő pontok?
Mert minél távolabbi pontot veszünk,annál több képzeletbeli rudacska fog egyszerre megnyúlni,és ezek a megnyúlások összeadódnak és nagyobb sebességet eredményeznek.
A legtávolabbi pontok már a fénynél is gyorsabban távolodnak,vagyis helyesebben a tér tágul ilyen sebességgel.Ezért a téren belül Einstein törvényei nem sérülnek."
0 x
-
- Hozzászólások: 108
- Csatlakozott: 2013.06.13. 22:56
Ősrobbanás
http://index.hu/tudomany/2013/09/21/neg ... _letezunk/ Érdekel egy szakképzett csillagász véleménye. Gábor ha jól tudom kompetens e-területen .
0 x
-
- Hozzászólások: 1422
- Csatlakozott: 2011.08.11. 20:56
- Tartózkodási hely: Death Star
Ősrobbanás
@sedr66 (71711):
Ugyanolyan elmélet, mint a többi.
Az ősrobbanás is az volt valaha. Én érdeklődéssel várom a fejleményeket.
Ugyanolyan elmélet, mint a többi.
Az ősrobbanás is az volt valaha. Én érdeklődéssel várom a fejleményeket.
0 x
-
- Hozzászólások: 1492
- Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49
Ősrobbanás
@sedr66 (71711):
Bár nem vagyok szakképzett csillagász, de a véleményemet elmondhatom.
Azon felül, amit sokan a Nature cikkének kommentjeiben felvetettek, hogy ez a "4D csillag" dolog csak egy szinttel feljebb tolja a keletkezés problémáját, van még itt szerintem néhány apró probléma.
Például az, hogy az általunk ismert fizika elég érdekesen működik eltérő dimenziószámú univerzumokban. Erről ezt az ábrácskát szerkesztették a nálam okosabbak:
Ami a lényeg, hogy például 4 térbeli dimenzió esetén a gravitáció a távolság köbével fordítottan arányos lenne, ami megakadályozná a stabil pályák kialakulását. De ez még semmi (ennyit eddig is tudtam), mert Tangherlini 1963-ban kimutatta, hogy háromnál több dimenzióban az "elektronpályák" sem lennének stabilak. (Más a mechanizmus, mint a gravitációs pályák esetén, mert ez kvantumfizikai.) Stabil elektronpályák nélkül nincs az általunk ismert anyag. Az jó kérdés, hogy mi történik az erős kölcsönhatás kvantumtérelméletében, ha háromnál több térbeli dimenzió áll a rendelkezésre. A csillagok energiatermelése az erős kölcsönhatás és az elektromágneses csatájában alakul, amiből például a Maxwell-féle elektromágnesesség sem műkszik megfelelően négy dimenzióban. Akkor hogyan is működne egy 4D csillag? Megvolna az a potenciálgát, ami a 3D csillagokban legalább annyira lassítja az atommagok fúzióját, hogy a csillagnak legyen némi élettartama is? És még egy tucat kérdés feltehető.
Egy viszont biztos: négydimenzióban nem lehetséges olyan és úgy működő csillag, mint háromban! Maximum a szerzők csak az ismert fogalom kényelme miatt nevezték az objektumot "csillagnak", de akkor meg elég komolyan vétettek az egyértelmű fogalmazás ellen, és felvetődik, hogy a cikkben még micsoda tekinthető szimbolikusnak, pusztán analógiának?
Amúgy az az igény, hogy az univerzumot valami megelőző dologra vezessük vissza inkább az emberi ösztönös gondolkodásból fakad, mint a fizikai törvényeinkből. Ezen nézet mögött ugyanis meghúzódik az a HIBÁS(!) felfogás, hogy az idő mindentől függetlenül a történések "mögött" megállíthatatlanul pereg. Az általános relativitáselmélet viszont már vagy száz éve ezt a képet megcáfolta. Az idő nem független a történésektől, az általános relativitáselméletben bizony az idő kezdődhet is, és véget is érhet! Pont ugyanúgy, hogy egy fizikai testnek is határozottan van eleje és vége. Az univerzum az általános relativitáselmélet szerint egy 4D test, aminek legalábbis a múlt felőli végén az időnek kezdete van.
Bár nem vagyok szakképzett csillagász, de a véleményemet elmondhatom.
Azon felül, amit sokan a Nature cikkének kommentjeiben felvetettek, hogy ez a "4D csillag" dolog csak egy szinttel feljebb tolja a keletkezés problémáját, van még itt szerintem néhány apró probléma.
Például az, hogy az általunk ismert fizika elég érdekesen működik eltérő dimenziószámú univerzumokban. Erről ezt az ábrácskát szerkesztették a nálam okosabbak:
Ami a lényeg, hogy például 4 térbeli dimenzió esetén a gravitáció a távolság köbével fordítottan arányos lenne, ami megakadályozná a stabil pályák kialakulását. De ez még semmi (ennyit eddig is tudtam), mert Tangherlini 1963-ban kimutatta, hogy háromnál több dimenzióban az "elektronpályák" sem lennének stabilak. (Más a mechanizmus, mint a gravitációs pályák esetén, mert ez kvantumfizikai.) Stabil elektronpályák nélkül nincs az általunk ismert anyag. Az jó kérdés, hogy mi történik az erős kölcsönhatás kvantumtérelméletében, ha háromnál több térbeli dimenzió áll a rendelkezésre. A csillagok energiatermelése az erős kölcsönhatás és az elektromágneses csatájában alakul, amiből például a Maxwell-féle elektromágnesesség sem műkszik megfelelően négy dimenzióban. Akkor hogyan is működne egy 4D csillag? Megvolna az a potenciálgát, ami a 3D csillagokban legalább annyira lassítja az atommagok fúzióját, hogy a csillagnak legyen némi élettartama is? És még egy tucat kérdés feltehető.
Egy viszont biztos: négydimenzióban nem lehetséges olyan és úgy működő csillag, mint háromban! Maximum a szerzők csak az ismert fogalom kényelme miatt nevezték az objektumot "csillagnak", de akkor meg elég komolyan vétettek az egyértelmű fogalmazás ellen, és felvetődik, hogy a cikkben még micsoda tekinthető szimbolikusnak, pusztán analógiának?
Amúgy az az igény, hogy az univerzumot valami megelőző dologra vezessük vissza inkább az emberi ösztönös gondolkodásból fakad, mint a fizikai törvényeinkből. Ezen nézet mögött ugyanis meghúzódik az a HIBÁS(!) felfogás, hogy az idő mindentől függetlenül a történések "mögött" megállíthatatlanul pereg. Az általános relativitáselmélet viszont már vagy száz éve ezt a képet megcáfolta. Az idő nem független a történésektől, az általános relativitáselméletben bizony az idő kezdődhet is, és véget is érhet! Pont ugyanúgy, hogy egy fizikai testnek is határozottan van eleje és vége. Az univerzum az általános relativitáselmélet szerint egy 4D test, aminek legalábbis a múlt felőli végén az időnek kezdete van.
0 x
-
- Hozzászólások: 415
- Csatlakozott: 2009.12.22. 23:48
Ősrobbanás
@Rigel (71714):
Az általunk ismert fizikát a 3 dimenziós világunkról empirikusan szerzett információk alapján állítottuk össze.
Az hogy 3 dimenzióban vannak stabil pályák és azok ilyen-olyan alakjai megfigyelések eredményei. Az ezeket leíró egyenletek a mi 3 dimenziós világunkra vonatkoznak és semmi sem indokolja, hogy egy valamilyen 4 dimenziós világban is használni kellene őket. Inkább egy ellenérvet látok: ha létezne egy 4 dimenziós világ stabil pályákkal, akkor azt nem az általunk ismert fizikával kellene leírni. De ebben nincs semmi meglepő. Az abban érvényes fizikát szintén fel kellene építeni lépésről lépésre, megfigyelések alapján, ahogy mi is csináljuk. (Mivel az intelegens tervezők nem adtak dokumentációt az N dimenziós világhoz, csak a reverse engineering marad nekünk.)
Egy N dimenzióban érvényes általános elmélet megalkotása lehetne cél, de a mi fizikánk aligha ilyen szempont szerint lett építve.
Amúgy a szerzők az objektumot ugyanúgy idézőjeles csillagnak írták mint te, és ez csak mellékes megjegyzés.
Az általunk ismert fizikát a 3 dimenziós világunkról empirikusan szerzett információk alapján állítottuk össze.
Az hogy 3 dimenzióban vannak stabil pályák és azok ilyen-olyan alakjai megfigyelések eredményei. Az ezeket leíró egyenletek a mi 3 dimenziós világunkra vonatkoznak és semmi sem indokolja, hogy egy valamilyen 4 dimenziós világban is használni kellene őket. Inkább egy ellenérvet látok: ha létezne egy 4 dimenziós világ stabil pályákkal, akkor azt nem az általunk ismert fizikával kellene leírni. De ebben nincs semmi meglepő. Az abban érvényes fizikát szintén fel kellene építeni lépésről lépésre, megfigyelések alapján, ahogy mi is csináljuk. (Mivel az intelegens tervezők nem adtak dokumentációt az N dimenziós világhoz, csak a reverse engineering marad nekünk.)
Egy N dimenzióban érvényes általános elmélet megalkotása lehetne cél, de a mi fizikánk aligha ilyen szempont szerint lett építve.
Amúgy a szerzők az objektumot ugyanúgy idézőjeles csillagnak írták mint te, és ez csak mellékes megjegyzés.
Na ilyen pedig végképp nem történt, nem tudom ezt honnan vették.Afshordi és csapata lemodellezte egy négydimenziós csillag halálát.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
@ge3lan (72714): A helyzet tudtommal úgy áll, hogy a képletekben, pl. a gravitációs vonzásban szereplő kitevő mögött a dimenziók számát sejtjük, mint okot. Azért 2, mert egy felületen "terül szét a hatás", legyen szó hangról, fényről, gravitációról. Három dimenzióban egy 2 dimenziós a gömbfelület. 4-ben viszont 3 dimenzió lenne ez, és ha ezt a fizika mögé képzelt összefüggést alkalmazzuk, akkor valóban nem jönnek ki stabil pályák.
De nekem tetszik a felvetésed, milyen alapon gondoljuk, hogy az a 2 (pontosabban -2) kitevő, az a 4 dimenziós térben nem lenne ugyanilyen? Esetleg nem maradna meg az energia? Na és, miért gondoljuk, hogy ott is megmarad?... Ilyen bátor önkritikával tényleg semmit nem mondhatunk kicsit is másféle világokról.
De nekem tetszik a felvetésed, milyen alapon gondoljuk, hogy az a 2 (pontosabban -2) kitevő, az a 4 dimenziós térben nem lenne ugyanilyen? Esetleg nem maradna meg az energia? Na és, miért gondoljuk, hogy ott is megmarad?... Ilyen bátor önkritikával tényleg semmit nem mondhatunk kicsit is másféle világokról.
0 x
-
- Hozzászólások: 1492
- Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49
Ősrobbanás
@mimindannyian (72716):
Nem véletlen, hogy általában a fizikai szimmetriák adják azt a mankót a mi világunk megismerésében, ami támpontot jelent minden kérdésnél hogy mi lehetséges és mi lehetetlen. Egy világnak ugyanis ellentmondás-mentesnek kell lennie, ez pedig sok dolgot előre meghatároz, még ha nem is ismerjük a részleteket. Érdekes tény, de például a Higgs-mezőnek és a hozzá tartozó bozonnak azért KÖTELEZŐ léteznie, mert matematikailag egyenesen következik a relativitáselméletből, ami pedig egyenesen következik az inerciarendszerek egyenértékűségéből, ami egy absztrakt fizikai szimmetria. (Nem változik meg a fizikai leírás, ha inerciarendszert váltunk. Szimmetrikus az inerciarendszer-váltásra.) Hasonlóan visszavezethető a szimmetriákra például, hogy miért három különböző színtöltés van, és hogy a kvarkok miért 1/3 és 2/3 elektromos töltéssel rendelkeznek. Más megoldás nem lehetséges, mert akkor valahol ellentmondás lenne a fizikai valóságban.
Ott a pont!mimindannyian írta:pl. a gravitációs vonzásban szereplő kitevő mögött a dimenziók számát sejtjük, mint okot. Azért 2, mert egy felületen "terül szét a hatás", legyen szó hangról, fényről, gravitációról. Három dimenzióban egy 2 dimenziós a gömbfelület. 4-ben viszont 3 dimenzió lenne ez,
Vannak olyan alapelvek a fizikában is, amik nehezen megkerülhetőek. Ezek általában az ún. "szimmetriák". Valószínűnek tartom, hogy a jelenleg ismert konkrét geometriai- és absztrakt-szimmetriák nélkül más dimenziószámnál sem lehetne önellentmondás nélküli fizikai rendszert "kitalálni".mimindannyian írta:milyen alapon gondoljuk, hogy az a 2 (pontosabban -2) kitevő, az a 4 dimenziós térben nem lenne ugyanilyen?
Nem véletlen, hogy általában a fizikai szimmetriák adják azt a mankót a mi világunk megismerésében, ami támpontot jelent minden kérdésnél hogy mi lehetséges és mi lehetetlen. Egy világnak ugyanis ellentmondás-mentesnek kell lennie, ez pedig sok dolgot előre meghatároz, még ha nem is ismerjük a részleteket. Érdekes tény, de például a Higgs-mezőnek és a hozzá tartozó bozonnak azért KÖTELEZŐ léteznie, mert matematikailag egyenesen következik a relativitáselméletből, ami pedig egyenesen következik az inerciarendszerek egyenértékűségéből, ami egy absztrakt fizikai szimmetria. (Nem változik meg a fizikai leírás, ha inerciarendszert váltunk. Szimmetrikus az inerciarendszer-váltásra.) Hasonlóan visszavezethető a szimmetriákra például, hogy miért három különböző színtöltés van, és hogy a kvarkok miért 1/3 és 2/3 elektromos töltéssel rendelkeznek. Más megoldás nem lehetséges, mert akkor valahol ellentmondás lenne a fizikai valóságban.
Ha a szimmetriák oldaláról nézzük, akkor azért mondhatunk valamit. Például ha a más dimenziójú világban a fizikai leírás nem függ attól, hogy honnan kezdjük mérni a koordinátákat, akkor abban a valóságban is létezik egy megmaradó mennyiség, amit jobb híján impulzusnak nevezhetünk. Az említett kritérium pedig egyáltalán nem mindentől elrugaszkodott követelmény! Pusztán csak azt takarja, hogy a másik valóság másik fizikája a "terének" minden pontjában azonos és nem változnak az alapösszefüggések pontról-pontra. Ugye hogy nem kértünk sokat a másik valóságtól?mimindannyian írta:Ilyen bátor önkritikával tényleg semmit nem mondhatunk kicsit is másféle világokról.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
@Rigel (72727):
De, szerintem igen. Eleve, miért kellene ellentondásmentesnek lennie egy világnak? Én inkább arra a véleményre hajlok, hogy az a furcsa, hogy ellentmondásmentes rendszert tapasztalunk magunk körül, és ezt le tudjuk írni. De mi garantálja ezt? Semmi. Örüljünk neki, hogy ilyen! Ám ebből nem következik, hogy e tulajdonság elvárható mindenek felett.Ugye hogy nem kértünk sokat a másik valóságtól?
0 x
-
- Hozzászólások: 1492
- Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49
Ősrobbanás
@mimindannyian (72728):
Ha egy valóságban konkrét ellentmondások vannak, akkor mi alapján létezik benne bármilyen fizikai szabály? Egy példa: ha a valóságban egy test tömege ugyanakkor nulla és egy tonna, akkor mi alapján "működik" rajta a gravitáció? A nulla tömeg alapján vagy az egytonnás tömeg alapján? Mert az ugyebár emberi "kreálmány", hogy a gravitációra a megfigyelés alapján egy matematikai modellt csináltunk, de a gravitáció a valóságban is "működik" valahogyan, ami azonnal meghiúsulna, ha a dolgoknak ellentmondásos lenne a tömegük.
Egy adott dolog csak egyféle lehet, ha létezik bármiféle objektivitás. Ezt jelenti az, hogy egy valóságban nem lehet ellentmondás.
Ugye, ezt te sem gondolod komolyan?mimindannyian írta:Eleve, miért kellene ellentondásmentesnek lennie egy világnak?
Ha egy valóságban konkrét ellentmondások vannak, akkor mi alapján létezik benne bármilyen fizikai szabály? Egy példa: ha a valóságban egy test tömege ugyanakkor nulla és egy tonna, akkor mi alapján "működik" rajta a gravitáció? A nulla tömeg alapján vagy az egytonnás tömeg alapján? Mert az ugyebár emberi "kreálmány", hogy a gravitációra a megfigyelés alapján egy matematikai modellt csináltunk, de a gravitáció a valóságban is "működik" valahogyan, ami azonnal meghiúsulna, ha a dolgoknak ellentmondásos lenne a tömegük.
Egy adott dolog csak egyféle lehet, ha létezik bármiféle objektivitás. Ezt jelenti az, hogy egy valóságban nem lehet ellentmondás.
0 x
-
- Hozzászólások: 1060
- Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38
Ősrobbanás
@Rigel (72734):
Attól még, hogy nem tudod elképzelni, hogyan működne egy ellentmondásos világ, még működhet....
Szerintem az, hogy a világunk ellentmondásmentes, csak egy nagyon praktikus előfeltételezés.
Attól még, hogy nem tudod elképzelni, hogyan működne egy ellentmondásos világ, még működhet....
Szerintem az, hogy a világunk ellentmondásmentes, csak egy nagyon praktikus előfeltételezés.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
Questionnel egyetérve még azt is megkérdezném, hogy miért szükségszerű, hogy létezzen bármilyen, a miénkhez hasonlóan szilárd fizikai törvény egy világban? Miért ne lehetne egy világ tele működő escher-i lépcsőkkel, miért ne sérülhetnének alapvető szimmetriák lépten-nyomon? Nem olyan lenne, mint a miénk, az szent, de csak nem vagyunk már olyan felfuvalkodottak, hogy amit nem tudunk elképzelni, az nem is lehet...
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Ősrobbanás
@mimindannyian (72716):
Igen, igy van, egy nem letezo, kitalalt, elkepzelt vilagrol barmit, meg annak az ellenkezojet is fel lehet tetelezni akar egyszerre is, es mindekninek igaza van es ugyanakkor senkinek sincs igaza. Kiserleti ellenorzes nincs, elmeleti pedig azert nincs, mert eldobtunk minden ismert szabalyt.De nekem tetszik a felvetésed, milyen alapon gondoljuk, hogy az a 2 (pontosabban -2) kitevő, az a 4 dimenziós térben nem lenne ugyanilyen? Esetleg nem maradna meg az energia? Na és, miért gondoljuk, hogy ott is megmarad?...
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
@ennyi (72737):
De, annak van igaza, aki nem zár ki olyan lehetőséget, amit nem lehet kizárni. Tudom, te félsz az ilyen merész dolgoktól, mert hátha valamelyik sarlatán ezzel fog érvelni...es mindekninek igaza van es ugyanakkor senkinek sincs igaza.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Ősrobbanás
@mimindannyian (72740): Egy elkepzelt (nem valos) vilagrol elfogadok miden allitast.
Ott lekik a lathatatlan roszaszinu spagettiszorny, ott az energia nem marad meg, a gravitacio az ido masodik dimenziojaban exponencialisan egyenlo a ter negyedik dimenzijanak a szinusznegyet/negyzetgyok (-1) fraktaljaval.
Jo lebegest.
Ott lekik a lathatatlan roszaszinu spagettiszorny, ott az energia nem marad meg, a gravitacio az ido masodik dimenziojaban exponencialisan egyenlo a ter negyedik dimenzijanak a szinusznegyet/negyzetgyok (-1) fraktaljaval.
Jo lebegest.
0 x
-
- Hozzászólások: 1060
- Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38
Ősrobbanás
@ennyi (72741):
A fő kérdés nálad (saját meglátásom szerint) már nem tudományos.
Hanem ez:
Miért zavar téged ilyen nagy mértékben, ha valami nem fér bele a meglévő világképedbe?
A fő kérdés nálad (saját meglátásom szerint) már nem tudományos.
Hanem ez:
Miért zavar téged ilyen nagy mértékben, ha valami nem fér bele a meglévő világképedbe?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
@ennyi (72741): Helyes, akkor bizonyára most már egyetértesz abban is, hogy egy elképzelt 4 dimenziós világban (ugye csak elképzelt lehet, hisz a miénk nem olyan) lehetnének stabil gravitációs pályák. Erről szólt ez a kitérő.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Ősrobbanás
@mimindannyian (72744): Igen lehetnek stabil gravitacios palyak, egyetertek.
Nem, nem lehetnek stabil gravitacios palyak, egyetertek ezzel is.
Nem, nem lehetnek stabil gravitacios palyak, egyetertek ezzel is.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Ősrobbanás
@Question (72743):
A nalam meglevo vilagkepbe minden belefer amire kielegito bizonyitek van.
Csak az zavar, ha valamilyen allitasnak semmi alapja nincs, am egyesek megprobaljak tenykent kezelni.Miért zavar téged ilyen nagy mértékben, ha valami nem fér bele a meglévő világképedbe?
A nalam meglevo vilagkepbe minden belefer amire kielegito bizonyitek van.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Ősrobbanás
@ennyi (72745): megbicsaklott a gondolatod. Az az állítás, hogy "egy ismeretlen világban bármilyen törvények lehetnek" a mi világunkban tett kijelentés, így nem lehet egyszerre igaz és hamis.
0 x