@repair (39612): Amit itt írsz ugyan az amiből én is kiindultam, Az egyiket 52 évenként a másikat kb 3000 évenként kell korrigálni, ha mindenáron nagy különbséget keresel- mármint a Gergely naptárat -
Nem. Fogalmad sincs miről beszéltem, egyszerűen leírtad, hogy hány nap van egy évben a Maják szerint és Gergely naptár szerint. Ennek köze sincs ahhoz amiről én beszéltem.
Szájbarágósan: egy hónap egy évben eltelt holdhónapok átlaga volt. Semmi köze a valódi holdhónaphoz (ami változó). Átlagolni meg minden hülyegyerek tud, főleg ha több mint 1000 éve van a tizedesjegyekkel vacakolni.
Az egyik írásodban említed, hogy csak a Vénuszt ismerték.
Olvasni tudni kell! Nem, nem ezt írtam. Azt írtam, hogy az egyetlen bolygó amivel foglalkoztak az a Vénusz volt. A Hold vagy a Nap neked bolygó? (Merkúrt, Marsot, Jupitert, Szaturnuszt is ismerték)
Volt egy Vénusz táblázatuk ahol a bolygó 584 napos ciklusának a periódusát használták, valamint több Hold táblázat is. Ezek a táblázatok a várható Napfogyatkozásokat és a Holdfogyatkozásokat tartalmazzák. és annyira pontosak, hogy a holdhónapok között csupán 2 mp az eltérés .Ez a dokument Ernst Förstemann szerint a drezdai könyvtárban megtalálható
Igen, táblázatokat készítettek, de nem tudták előre jelezni a fogyatkozásokat. A táblázataik a naptárkészítéshez (holdhónap, év meghatározásához) kellet. Persze ehhez érteni kellene az égimechanikához meg amit be copy pastézol,
a holdhónap nem holdfogyatkozás. Egyébként leírtam neked, hogyan számolták ki a hónapot. Te eddig hány számítást mutattál? Egyet sem. Tessék itt van egy újabb "számítás":
A napfogyatkozáshoz három oszlopot használtak. Első volt az addig eltelt összes idő, a második a szakrális ünnepnapok ideje, a harmadik két napfogyatkozás között eltelt idő. Tessék, próbáld meg kiszámolni a napfogyatkozást!
De nem ezért említettem a naptárat, és nem is ezt szándékoztam felhozni végeredményben. Tippelni sem akarok melyiket mire használták, Ahhoz jobban kellene őket ismernem, na meg a naptárjaikat. Feltűnt a naptárok sokasága és az úgynevezett precessziós – nagy ciklus - naptár.
Nem kell tippelni, megmondom mire használták a naptárukat, emberáldozatok bemutatására.
Ezért kérdeztem rá az ábrára amit közöltél, mert az pont ezt példázta.
Ezt is ismerték és jegyezték. Ez 25 625 év. Ez pont egy kör az állatövi jegyekben.
Az ábra azt példázza, hogy miért nem lehet bolygókhoz tájolni egy épületet. Mellesleg, én sehol nem találom hogy ismerték volna ezt a 25 625 éves ciklust, ami nem kizárt. Forrás?
Ha nincsenek tisztába a csillagászattal és a számításokkal, - ezt hogyan lehet megtapasztalni. mi lehetett a késztetése, ennek ?
Milyen számításokról beszélsz, mert egyetlen számítást sem láttam tőled.
Ráadásul a létezésük kb. 10 000 év.
Igen, ezalatt a 10.000 év alatt (ami maximum 3000) többször a kihalás szélére sodorták magukat, mert a Majáknál mezőgazdaság annyit jelentett, hogy újabb erdőket irtanak ki, és addig használják a termőtalajt amíg termést ad. Trágyázást, vetésforgót ezek a csodálatos emberek nem ismerték. Ugyanígy a fémeszközöket sem; kőeszközökkel kapáltak. Az építészetet, naptárkészítést, írást meg az olméktól vették át.
Mellesleg Kína, Egyiptom, és még sok nép fennmarad hosszú időn keresztül. De a csodálatos Maja civilizáció már a náluk fejletlenebb Aztékokkal sem bírt! Tényleg lényűgözően fejeltetek lehettek!
Ha Eurázsiában ismerték is ezt, nem tartották érdemesnek, figyelembe venni. – világos a mi naptárunkhoz minimális köze van - Sőt a világ egyik legnagyobb tudósa kb. 600 év múlva sem veszi figyelembe a gravitációnál – pedig azt már befolyásolja legalább is úgy tudom -
A többi következtetéssel nem terhellek, csak megemlítem ez az általam – talán rosszul fogalmazott – abszolút időpont, kezdet, és ez az új precessziós évkezdet 2012. december 22.időpontja
Eurázsiában ismerték a szárosz ciklus, epicklusokat használtak és nem táblázatokból próbáltál megsaccolni a következő napéjegyenlőséget, olyan bagatel dolgokról nem is szólva, hogy a Föld nem lapos volt (minta Majáknál). De sorolhatnám még. Ki nem vesz figyelembe és mit?