agen_kolar11 írta:Egyvalamit ne felejts el.ez a formula nem a rajtunk kívüli civilizaciokat adjak meg,hanem az összes számát.Mi is beletartozunk.
Nem.
A Drake-formula vesz egy sor valószínűségértéket és megszorozza a galaxisban (nem az univerzumban!) található csillagok számával, hogy végeredményként megkapja a galaxisban létező technikai civilizációk
legvalószínűbb számát. Nem a ténylegeset, hanem hogy mennyi a valószínű.
Két probléma van ezzel. Az egyikre te is rámutattál, hogy a felhasznált valószínűségek erősen a "hasraütéses becslés" tudományos módszerével készültek, hiszen olyan dolgokról próbál valószínűséget meghatározni, amelyekről nincs elegendő mennyiségű példánk egy tisztességes statisztika készítéséhez. Emiatt a Drake-formula nullától pár tízezerig bármekkora valószínű darabszámot kihozhat. (Szilágyi András egy olyan változatot emlegetett fel, ami 72 darabot hozott ki.)
A másik pedig, hogy hogyan értelmezzük a végeredményt? András példája több száz milliárd csillagból és 40 milliárd lakható bolygóból indult ki, és végül kihozott 72 technikai civilizációt a Tejútrendszerben. A darabszám itt akkor 40 000 000 000, az összesített valószínűségek pedig 0,0000000018. Azonban az életre alkalmas bolygó nem feltétlenül technikai civilizációra alkalmas bolygó! A galaxis peremvidékén olyan ritkák a fémek, hogy a kőzetbolygók nagyrésze bár alkalmas életre, de nem lesz rajta semmiféle fém, amely használatával egy intelligens faj gépeket építsen és elektromos eszközöket fejlesszen ki. Hasonló probléma van a galaxismagban, ahol a csillagsűrűség miatt az erős sugárzás mellett még a bolygórendszereknek a gyakori gravitációs perturbációval és a sűrűbb szupernóvarobbanásokkal is meg kell küzdeniük (ugyanez igaz a gömbhalmazokra is). Olyan környék ez, ahol nemhogy négymilliárd éves nyugi lenne egy kialakult életnek eljutni az intelligenciáig, de párszáz millió évente valami lenullázza az élővilágot. Ha ezeket is (és más tényezőket) figyelembe vesszük, lehet, hogy a 40 milliárd életre alkalmas lakható bolygót le kell csökkentenünk kétszázmillióra. Mi lesz ha beszorozzuk a 200 000 000-t az előbbi 0,0000000018-al? A végeredmény 0,36 technikai civilizáció a Tejútrendszerben. Ugye, a civilizációk száma nem lehet törtszám? Így kénytelenek vagyunk lefelé kerekíteni: a legvalószínűbb darabszám
nulla. De mivel mi itt vagyunk, ezért a Tejútrendszerben a legvalószínűbb darabszám az egy, hiszen már a mi létünk is meghaladta a becsült mennyiséget, így viszont a második létező civilizáció valószínűsége elenyészővé zsugorodik. (Más megközelítésben a galaxisra kijött törtszámú eredményt tekinthetjük úgy is, hogy három galaxisban van egy civilizáció. Ekkor persze előfordulhat, hogy hat galaxisban a becsült két civilizáció úgy oszlik meg, hogy egyben van kettő, és öt galaxis üres, de ekkor is 72% az esélye a magányos civilizációknak és 28% a szomszédoknak, tehát még mindig az egy darab per galaxis a legvalószínűbb.)
Érdemes elolvasni
John Gribbin - Egyedül vagyunk! c. könyvét. Alaposan körbejárja a témát a csillagászat és a biológia legújabb ismereteinek a tükrében. Nem lövök le nagy poént, ha előre elárulom: nagyon sok valószínűséget redukáló tényezőt sikerült találnia.