@Gábor (55623): A példák sorolhatók. Lehet próbálkozni tűzgyújtassal ősi módra szikrával, vagy két fadarab összedörzsölésével, vagy nyelezéshez kifúrni az előzetesen gömbbé csiszolt obszidiánt kőkori szerszámokkal. Mondhatok modern példát is, ez az egyszerű globoidcsiga. A gyártási technológiája sokáig ipari titkot képezett, holott a geometriája közismert volt. (Kedvenc trollom mindjárt bújja a wikit.)
Abban igazad van, hogy mindegy mennyi csillagból áll az Orion, de az is mindegy, hogy a régi Egyiptomban mennyiből állt. A kérdés nem erről szól, hanem arról, hogy mi köze van egymáshoz az Orion csillagképnek és a gizai piramisoknak. Szerintem semmi.
A csillagképek között a rendcsinálás - a csillagképek szabatos határainak megállapítása után is maradt olyan, amelyik az égbolt hatalmas területén fekszik, mint pld. a Hydra.
Az OFF-nak vélt hozzászólásodhoz:
Nem gonoszkodás arról szólni, hogy távcsőben egészen mást mutat az égbolt, mint szabad szemmel.
A hagyományos értelemben vett Orion csillagkép csillagainak száma több hétnél. A te ábrádon is 14 van Orion kardja nélkül. Elég belekukkantani valami kezdőknek szánt csillagtérképbe, de nem kell majd meglepődni, hogy kettő sem egyformán ábrázolja a konstellációt, de legjobb az égboltot megnézni tiszta éjszakán távcső nélkül. Elég érdekes, hogy a csillagkép fogalma nem egységes. Nekem az a szimpatikus és logikus fogalom, hogy amely csillag az Orion területén látszik, az az Orion része, nézzük bár szabad szemmel, vagy távcsővel.
