Gazdasági válság

[lorenz]

Hihetetlen,hogy egyesek nem tudnak elképzelni olyat,hogy valaki nem zsidó, de megveti a rasszizmust és az antiszemitizmust.
Milyen családban nőtt fel az ilyen,miket tanult,milyen könyveket olvasott?

[mimindannyian]

@lorenz (25481): Nem olyan nagy mutatvány ez. Elég hozzá, hogy nem szoktatták gondolkodásra. A rasszizmus és antiszemitizmus is egy csak egyszerű (de hibás) magyarázat a világ bizonyos társadalmi összefüggéseire. Amikor valaki a fizikai, biológiai témákban keres hasonlóan túlegyszerűsített magyarázatokat, akkor kiköt az ezotériánál.

[lorenz]

@mimindannyian (25482):

Eléggé megnehezíti a viták menetét ha mindig ugyanoda lyukadunk ki.
Lássuk csak:

"Magyarok eredete"-Trianon,zsidók,románok
"Gazdasági válság"-Zsidók,bankok,

[mimindannyian]

@lorenz (25483): Vitááák?! Hol, hol??

[vendég]

@stark (25378):

Ezért az nem igaz, hogy a teljes mai pénz hitelpénz, hisz amely például a bankszámládon van, az neked tartozáshoz nem köthető - másnak viszont adnak kölcsön belőle. Amit az illető, aki a pénzedet kölcsönveszi a bankon keresztül, az hitelpénzt kap. Megveszi rajta a szomszédja telkét. A szomszéd meg fogja, és berakja a bankba a pénzt, ami neki már nem hitelpénz, hisz nem fizet utána tartozást, sőt, kapja a kamatot...

Tévedés. Nem ezért hívják a mai pénzt hitelpénznek.

Ez az idézet egy jegyzetből van:

Modern pénz, hitelpénz: nincs önálló, saját belső értéke, csak képviseleti értéke van, amely az adott gazdaságban előállított áruk és szolgáltatások értékét, a gazdaság erejét képviseli. Hogyan tud értéket mérni? Abszolút értékmérést nem, de a relatív értékmérést meg tudja tenni.
A modern pénz a bank passzívája, forrása, „kötelezettsége”. Ez a pénz teremtődésével, forgalomba való bekerülésével van összefüggésben, mely a bankrendszer segítségével történik. Tehát a modern pénzt a bank teremti, mégpedig kétféle módon: i) hitelnyújtás (pl.: jegybankpénz) ii) külföldi valuta vagy deviza vétele. A modern pénz teremtése technikailag egy könyvelési művelet.

Az e folyamat által teremtett pénz csak akkor lesz pénz, ha kikerül a bankból.

Ha tévedek, az azért lehetséges, mert a tankönyvemben is ez van. Sőt az interneten fellelt forrásokban is ez van. Ha tévedek cáfolj! De próbálj a jövőben akkor forrásra is hivatkozni. Használd a guglit. Meg fogsz lepődni. Azt találod amit én is írok.

Te írtad:

Érted már, hogy miért tévedés azt mondani, hogy a "mai pénz" az teljes egészében hitelpénz?

nem nem értem, mivel minden szakmai anyag azt írja ami az én rendelkezésemre áll, hogy az hitelpénz. Ha nem hitelpénz lenne akkor a hitel helyett valami másnak kellene mögötte álljon pl: arany. De az aranystandardnak már régen vége.

Te írtad:

A pénzzel kapcsolatban nem cáfolni akartalak, hanem pontosítani. Amit te úgy hívsz, hogy "mai pénz" az két összetevőből áll:
1. rendeleti pénz
2. hitelpénz

Tévedés. Rendeleti pénz, mert jogszabállyal köteleznek az elfogadására. Hitelpénz, mert a hitel hozza létre. Nem úgy működik, hogy egy része rendeleti pénz más része pedig hitelpénz.

Te írtad:

Az, hogy az inflációt ki akarod hagyni a kérdéskörből, azt meg leginkább annak köszönhető szerintem, hogy ha még nyilván tájékozottabb is vagy a bankok részéről a témakörben, azért ahhoz nagyon mellé kell nézni, vagy legalábbis hiányos információkkal kell rendelkezni, ha ki akarod hagyni a mikroökonómiai kérdéskörből - lakossági hitelezés - a makroökonómiai hatást.

Igen ki akartam. Nem azért, amiért gondolod.Továbbra sem gondolom, hogy jó ötlet lenne tőlem egy újabb lehetőséget teremteni arra nektek, hogy feleslegesen teleírjuk nem annyira a témához tartozó bejegyzésekkel a topikot.

[alagi]

@vendég (25487):

Mar kozben kiderult, hogy stark a szamlapenzre gondolt, amikor a "hitelpenzt" irt, es papir forintra (vagy ermere) mikor a rendeleti penzrol beszelt, olvasd el ujra a hozzaszolasait ennek megfeleloen.

Mind a ketto hitelpenz a fenti definiciod szerint, ebben igazad van.

[vendég]

@alagi (25392):

Idézet:
A pénz teremtése nem állami monopólium. Végzik a bankok is. Pénzteremtés =/= pénz előállítása.


Ezt peldaul roppant felrevezeto igy mondani.

A penznyomda uzemeltetese az allami monopolium.
Az a penz ami azzal keletkezik, hogy a bank a betetek egy reszet kiadhatja hitelbe, az nem a bank penze lesz.

Senki nem állította, hogy a bank pénze lesz. Az állítás az, hogy a bankok is teremtenek pénzt.

Ez pusztan ahhoz vezet hogy a gazdasagban forgo szamlapenz megnovekszik.

Látod, így teremtette. Ki? A bank.

Te most cáfolni akartál ezekkel, vagy megerősíteni?

Ha cáfolni, akkor tessék:
Premissza 1. A mai pénz hitelnyújtással keletkezik.
Premissza 2. A bank hitelt nyújt.
Konklúzió: A bank pénzt teremt.

Mar kozben kiderult, hogy stark a szamlapenzre gondolt, amikor a "hitelpenzt" irt, es papir forintra (vagy ermere) mikor a rendeleti penzrol beszelt, olvasd el ujra a hozzaszolasait ennek megfeleloen.

Mind a ketto hitelpenz a fenti definiciod szerint, ebben igazad van.

értem.
Akkor csak a pénzteremtő funkcióra vonatkozó írásaimat vegyétek figyelembe.

[vaskalapos]

@vendég (25490):

Premissza 1. A mai pénz hitelnyújtással keletkezik.

Bocs, de ezt hogyan gondolod?
Ha nekem nincs penzem, akkor hogyan tudok kolcsonadni?

[vaskalapos]

@vendég (25487):

Tehát a modern pénzt a bank teremti, mégpedig kétféle módon: i) hitelnyújtás (pl.: jegybankpénz) ii) külföldi valuta vagy deviza vétele.

Ha tévedek, az azért lehetséges, mert a tankönyvemben is ez van. Sőt az interneten fellelt forrásokban is ez van. Ha tévedek cáfolj!

Nekem ez bizarr.
i) hitelnyujtas: ha nekem nincs penzem, nem tudok hitelt nyujtani
ii)ha nincs penzem, nem tudok kulfoldi valutat vagy devizat venni

Ha szerinted lehet ugy hitelezni, hogy nincs penzem, tanits meg ra.
Azutan menjunk el es vasaroljunk kulfoldi valutat vagy devizat penz nelkul.

[vaskalapos]

@vendég (25490):

Ha cáfolni, akkor tessék:
Premissza 1. A mai pénz hitelnyújtással keletkezik.
Premissza 2. A bank hitelt nyújt.
Konklúzió: A bank pénzt teremt.

a premissza 1.-gyel nem ertek egyet, de egyebkent meg ha ugy lenne, akkor is necces:
1. - MINDEN hitelnyujtassal penz keletkezik?
ha nem mindegyikkel, hanem csak egy specialis fajta hitelnyujtassal keletkezik a penz, akkor lehet, hogy a bank hitelnyujtasaval nem keletkezik penz, tehat a bank nem teremt penzt.

Kerdes: lattal mar bankot csodbe menni?
Miert nem teremtett tobb penzt (hitelnyujtassal)? En isten bizony szivesen vennek fel hitelt csodkozelben levo banktol is, ha kedvezo feltetelekkel kinalja...

[alagi]

@vendég (25490):

Senki nem állította, hogy a bank pénze lesz. Az állítás az, hogy a bankok is teremtenek pénzt.

Oke, volt egy masik hely ahol a Zeitgeistban szereplo allitast bekajaltad, ezt pont nem.

Ott ugyanis ez van "Bank penzt teremt" = > "Bank az fuj, rossz"

A mai pénz hitelnyújtással keletkezik.

Ezt is hulyeseg igy mondani, mert a mai penz konkretan azzal keletkezik, hogy bekapcsoljak a penznyomdat.

Van valami halvany igazsagmagja a gondolatnak, mert lehet ugy gondolni a penzre, hogy a valodi ertek helyett, ami 1 kg paradicsom, en most csak egy ertektelen kis papirdarabot adok neked, amire ra van irva hogy 100 Ft, es ezt kesobb bevalthatod a paradicsomra, ilyen ertelemben a hitelt adsz, mert a paradicsomot csak kesobb fogod megkapni.
Ha ugyanebben a tranzakcioban kiallitanank egy szerzodest hogy "Ezen papirlap atadojanak 1 kg paradicsomot adok. xxx", es azt adnam a szazas helyett, akkor azt a papirlapot lehetne penzkent hasznalni, es akkor valoban a hitellel egyutt keletkezett a penz (es addig el amig valaki be nem valtja paradicsomra), azonban ez a gyakorlatban soha nem tortenik meg, hanem a mar meglevo "100 Ft" feliratu papirlapjainkat hasznaljuk.

[vaskalapos]

@alagi (25496):

Ha ugyanebben a tranzakcioban kiallitanank egy szerzodest hogy "Ezen papirlap atadojanak 1 kg paradicsomot adok. xxx", es azt adnam a szazas helyett, akkor azt a papirlapot lehetne penzkent hasznalni, es akkor valoban a hitellel egyutt keletkezett a penz (es addig el amig valaki be nem valtja paradicsomra), azonban ez a gyakorlatban soha nem tortenik meg, hanem a mar meglevo "100 Ft" feliratu papirlapjainkat hasznaljuk.

Mukodik ugy is, hogy egy papirlapra rairom, az atadojanak $100-at adok, ezzel a papirral elsetalhatsz a bankomba, es megkapod a $100-at... (amiert azonnal vehetsz paradicsomot).
Szemelyes csekknek (personal check) hivjak ezt a papirfecni.
Ott van az eb elhantolva, hogy csak annyit irhatok a csekkre, amire a bankban ott van penz a szamlamon.
Nem tudok vele penzt teremteni.

[alagi]

@vaskalapos (25498):

Nem tudok vele penzt teremteni.

Abban az ertelemben nem teremtesz, hogy nem lesz tole tobb vagyonod.
Abban az ertelemben igen, hogy keletkezik egy fecni, amit az amerikai gazdasagban (magyarorszagon nem csinalunk ilyesmit, kirohognenek a bankban ), megjelent egy ujabb papirfecni, ami eddig nem volt, es $100-oskent lehet hasznalni. (amig a bankban be nem valtjak)

Az (is) a baj a Zeitgeisttel, hogy nem magyarazza ezt el, csak megjelenik a szo, hogy penzt "teremtett", es ebbol az kovetkezik (a zeitgeist szerint) hogy a bankosok kizsigerelik a nepet, mert csak teremtik a penzt naphosszat.

[vaskalapos]

@alagi (25499):

De hat nem mindegy, hogy az en csekkemet adom oda, vagy kiveszem a bankbol a szamlamrol az $100 bankjegyet?
A ketto ugyanaz.

Mi tobb, ha en irok neked a csekket, a hatuljan te alairod, es tovabbadhatod masnak.... persze, penzt er, de nem en "teremtettem"...

Kb olyan, mint egy auto tulajdonlapja, vagy egy adasveteli szerzodes.
Ha leirom, hogy az automat neked adtam (eladtam ajandekoztam stb), es alairom, azzal nem teremtettem autot. Csak egy letezo auto tulajdonjogarol rendelkeztem.
A csekk ugyanilyen.
A letezo $100 penz tujadonjogarol rendelkezek.

[osamuka]

@pounderstibbons (25463):
"
Surányi György és az elherdált 62 tonnányi aranykészlet

Az SZDSZ is támogatja miniszterelnök-jelöltként Surányi György korábbi jegybankelnököt. A közgazdász számlájára írják 62 tonnányi aranykészlet "aprópénzre" váltását, valamint a botrányos CW Bank-ügyet is. Szakértők szerint az aranyeladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban – az arany drágulása miatt – több milliárd dolláros veszteséget okozott.
A korábbi jegybankelnök tegnap az SZDSZ-szel egyeztetett. A liberálisok támogatták, a jobboldal viszont nem áll Surányi mellé. A közgazdász és bankár 1990 és 1991 között a független Magyar Nemzeti Bank első elnöke volt, később – 1995 és 2001 között – ugyanezt a posztot töltötte be. Az IMF rangsora szerint nálunk kevesebb aranytartaléka a legszegényebb afrikai országoknak van csak, ennek a helyzetnek a kialakulásáért sokan Surányit okolják. A mostanra 3,1 tonnásra fogyatkozott aranykészlet nagy része 1990-ben, jegybankelnöksége idején fogyott el. Akkoriban főleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért. A jegybank a lépést az akkori nemzetközi tendenciákkal magyarázta, és arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott dolláré. Az amerikai valuta értékének romlása miatt később a jegybank fokozatosan áttért az euróalapú tartalékokra, így védekezve a dollár árfolyamcsökkenéséből adódó veszteségek ellen. Szakértők szerint az eladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban – az arany drágulása miatt – több milliárd dolláros veszteséget okozott. Surányiék a 65 tonnás aranykészletből 62 tonnát teljes egészében értékesítettek, minimálisra csökkentve készleteinket.
Nevéhez kötik a CW Bank botrányát is. A bécsi pénzintézet a Nemzeti Bank leányvállalata volt, téves üzletpolitikája miatt kilencvenmilliárd forint veszteséget halmozott fel. Ennek ellenére negyvenöt dolgozójának összesen 237 millió schillinget, azaz 4,7 milliárd forintot fizetett ki a pénzintézet, végkielégítés címén. A CW Bank korábbi vezetőinek feltételezhetően hanyag gazdálkodását az osztrák rendőrség, valamint az Országgyűlés, a botrány miatt alakított bizottsága is vizsgálta. A munka után a testület javasolta, hogy a legfőbb ügyész a bűnügyi jogsegélyegyezmény alapján keresse meg az osztrák hatóságokat, kérjen információkat, hogy szükség esetén büntetőeljárást lehessen indítani Magyarországon is. A felelősségre vonás elkerülte Surányit, bár a Nemzeti Bank elnökeként felelőséggel tartozott a leányvállalat működéséért. A jegybankelnök szerepvállalása és felelőssége miatt több tüntetést szerveztek.
(MH) A dátumra rosszul emlékeztem! Bocs, de akkor is a Surányi volt!

[osamuka]

@alagi (25465):
Ahhoz először tudnod kéne valamit, amiről csak álmodozgatsz!

[vaskalapos]

@vaskalapos (25507):

Ez az analogia talan segit:

Az autokolcsonzo nem teremt (keszit, gyart) autot. Van neki valahonnan (most nem erdekes, honnan) autoja, amit a telephelyen tart.
Ha autora van szuksegem, akkor odamegyek, es felveszek egy autot kolcsonbe.
Amikor visszaadom, akkor tobbet kell visszaadjak, mint amit kolcsonoztem, a kolcsonzott auton felul meg kell adjak valamit, ezt a tobbletet nevezhetjuk kolcsonzesi/berleti dijnak, de nevezhetnenk kamatnak is).

A penzkolcsonzo (magyrul bank) nem teremt (keszit, gyart) penzt. Van neki valahonnan (most nem erdekes, honnan) penze, amit a telephelyen tart.
Ha penzre van szuksegem, akkor odamegyek, es felveszek egy adag penzt kolcsonbe.
Amikor visszaadom, akkor tobbet kell visszaadjak, mint amit kolcsonoztem, a kolcsonzott penzen felul meg kell adjak valamit, ezt a tobbletet nevezhetjuk kolcsonzesi/berleti dijnak, de nevezhetnenk kamatnak is).

[alagi]

@vaskalapos (25507):

De hat nem mindegy, hogy az en csekkemet adom oda, vagy kiveszem a bankbol a szamlamrol az $100 bankjegyet?
A ketto ugyanaz.

Persze, ezert nem valtozik a vagyoni helyzeted egy ilyen cselekedet utan.

Mi tobb, ha en irok neked a csekket, a hatuljan te alairod, es tovabbadhatod masnak.... persze, penzt er, de nem en "teremtettem"...

Mar hogyne te teremtetted volna? Ha ugy dontesz hogy rogton a $100-t adod akkor nem lesz uj fecni, de te letrehoztal egy uj fecnit. Az alairasod nelkul nem megy a dolog.

Kb olyan, mint egy auto tulajdonlapja, vagy egy adasveteli szerzodes.

Azzal a kulonbseggel hogy egy autoval rendelkezni az tobbet jelent mint a tulajdonjogaval rendelkezni, hiszen lehet kozlekedesre hasznalni.
$100 tulajdonjogaval rendelkezni az egzaktul ugyanaz mint 100 dollarral rendelkezni, hiszen pontosan ugyanugy tudod hasznalni. (Tegyuk fel hogy mindenhol elfogadjak a fecnit is $100-kent.)

[vaskalapos]

@alagi (25512):

Kb olyan, mint egy auto tulajdonlapja, vagy egy adasveteli szerzodes.


Azzal a kulonbseggel hogy egy autoval rendelkezni az tobbet jelent mint a tulajdonjogaval rendelkezni, hiszen lehet kozlekedesre hasznalni.
$100 tulajdonjogaval rendelkezni az egzaktul ugyanaz mint 100 dollarral rendelkezni, hiszen pontosan ugyanugy tudod hasznalni. (Tegyuk fel hogy mindenhol elfogadjak a fecnit is $100-kent.)

Az autot is tudom hasznalni, a penzt is tudom hasznalni (pl vasarlasra, vagy tuzgyujtashoz, jegyzetpapirnak, papirrepulonek stb stb).

[alagi]

@vaskalapos (25510):

Ezzel teljesen egyetertek, jo hasonlat.

Meg mindig az a problema hogy a "teremt" szot ketfelekeppen lehet hasznalni, es ezt a kettot nem szerencses osszemosni.

1. Neked nem lesz azaltal tobb vagyonod hogy irsz egy csekket, tehat ilyen ertelemben nem teremtesz.

2. Ha irsz egy papirfecnit, akkor megjelenik a vilagon egy papirfecni, amit $100-kent lehet hasznalni. Senki nem lesz gazdagabb ezaltal, senki nem lesz szegenyebb, de ha osszeszamoljuk a vilagban jelen levo $100- dollarkent hasznalhato objektumokat, akkor eggyel tobbet fogunk kapni mint azelott hogy megirtad a fecnit. Ilyen ertelemben penzt teremtettel.

[stark]

@osamuka (25508):

A szemét Surányi. Használnia kellett volna a jövőbelátó kristálygömbjét, mint ahogy mindenki teszi a bankszektorban, hogy tudja előre, hogy hogyan fog módosulni az arany ára. Vagy várjunk csak, lehet mégis igaza volt?

1990-ben adták el az arany nagy részét $370/oz. árfolyamon. A dollárbetétek kamatoznak, az arany nem kamatozik. Az arany árfolyama 1990-től egészen 2001-ig csökkent. 2001-ben egy oz. arany ára 255 dollár volt a mélyponton, ami mindössze 184 1990-es dollárnak felel meg. 2006 elején érte csak el az arany árfolyama újból azt az 550 dolláros szintet, ami 370 1990-es dollárnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy egészen kb. 2006 közepéig Surányi döntése helyesnek bizonyult.

Értelemszerűen Surányi 1990-ben nem tudhatott arról, hogy az arany ára 2001-től folyamatosan emelkedni fog. 1990 után tíz éven át csökkent az arany árfolyama, miközben az MNB devizabetétei kamatoztak.

Surányi azért elég szépen elérte, hogy az ország vagyona ne feleződjön le. Mert az történt volna 2001-re, ha erőltetik az aranyba befektetést. A szemét, ehelyett mást csinált, az ország devizatartalékai mára igencsak jelentősek, 45 milliárd dollár érnek. És ezek még kamatoznak tovább.

Tehát Surányi "hibás" döntése miatt 16 évig biztonságosabb, jobb tartalékban van az a vagyon, és eddig csak öt éve lenne jobb helyen aranyban.

Arra semmi garancia nincs, hogy az arany ára örökké ilyen lesz, az árfolyamok ciklikusan változnak. Ha már mindenki televásárolta magát arannyal, és esetleg másba akar fektetni, akkor szépen eladni próbálják majd az emberek, nem venni, és akkor megint csökken az értékre.

A betétre kamat viszont mindig jön...

[pounderstibbons]

@osamuka (25508):



Üdítő kivételként értékelem, hogy nem hazugozol le, hanem forrást keresel, sőt találsz is, még ha az nem is kicsit tendenciózus bulvárújságírásnak tűnik...

Stark kicsit feljebb szerintem jól összefoglalta az arany eladása körüli tényeket.

Akkor már csak azt mondd meg, hogy honnan jöttek az emlékeid a franciákról?

[osamuka]

@pounderstibbons (25519):
"Akkor már csak azt mondd meg, hogy honnan jöttek az emlékeid a franciákról?"
Amennyiben emlékeim nem csalnak, vagy tíz? éve Drábik J. előadáson hallottam, hogy 97-ben a franciáknak adtak el aranyat. Nem a magam védelmében, de nem néztem utána.

[osamuka]

@stark (25516):
Igaz ami írsz, de helyedben azért nem védeném ennyire Surányit!

[vendég]

@alagi (25515):
Ne érts egyet. Nagyon nem jó hasonlat (vaskalapos kedvéért: és nem analógia).
Vaskalapos autós példájának van egy hatalmas hibája:
Azt nem érti vaskalapos, hogy amikor a banknak van pénze valahonnan, az jó eséllyel egy ügyfélbetét. Az a betét az ügyfélé. A bank, mint kötelezettség nyilvántartja. Amikor bemész kölcsönözni, (leegyszerűsítve, hogy vaskalapos is értse) annak a betétesnek kapod meg a pénzét. Neked is lett pénzed, amivel kisétáltál boldogan a bankból, meg a betétesnek is megvan a pénze, amely lekötve kamatozik a bankban. (ezt akárhogy nézem, egyszer csak megduplázódott) A kamatnak nem is kell szerepet kapnia a sztoriban. Maga a hitel nyújtása hozza létre az új pénzt. A kamat intézi, hogy több kelljen a visszafizetéshez.
Azért a te hozzászólásaidban még inkább azt látom, hogy érted. Tudod, írod, hogy pénzt teremtenek, de rossz hasonlatokkal példákkal elbizonytalanítanak. Ebben a témában a pénz "teremtését", csak egyféleképpen lehet értelmezni. Új pénzt hoznak létre. Ne add fel, és ne ülj fel vaskalapos szalmabáb érvelésének.

Egyébként nem igazán tudom mi az a zeitgeist. Itt már hallottam róla tőletek valami mozgalomról, és egyszer majdnem megnéztem egy ilyen című dokumentumfilmet, de nem indult el. El tudom képzelni miről szól. Világvége, vagy pénzrendszer összeomlás, stb...
Ha hasonlóságot véltél felfedezni aközött amit írtam, és amit a zeitgeistről tudsz, abból még nem következik az, hogy az állításom hamis. A jobb bullshitek gyakran tartalmaznak valós alapokat, féligazságokat. Ettől lesz könnyen bekajálató. Gyanítom itt is csak ilyesmiről lehet szó. Egyébként nem utálom a bankokat. Én is egyben dolgozom.

[mimindannyian]

@vendég (25539):

Maga a hitel nyújtása hozza létre az új pénzt.

És, ha úgy tekintjük, hogy a betétes kölcsönadta a pénzét a hitelfelvevőnek? Akkor nincs sehol új pénz, pedig a bank gyakorlatilag csak egy közvetítő volt (amely csak azon feltételezés mellett képes a betéteket és hiteleket egymástól függetlenül intézni, hogy a nagyszámú ügyfél valamilyen egyenletes eloszlással oszlik szét az időben).

[vaskalapos]

@vendég (25539):

Azt nem érti vaskalapos, hogy amikor a banknak van pénze valahonnan, az jó eséllyel egy ügyfélbetét. Az a betét az ügyfélé. A bank, mint kötelezettség nyilvántartja. Amikor bemész kölcsönözni, (leegyszerűsítve, hogy vaskalapos is értse) annak a betétesnek kapod meg a pénzét. Neked is lett pénzed, amivel kisétáltál boldogan a bankból, meg a betétesnek is megvan a pénze, amely lekötve kamatozik a bankban. (ezt akárhogy nézem, egyszer csak megduplázódott)

Itt alljunk meg egy pillanatra.
Konkretizaljuk, hogy kovetheto legyen.
A betetesnek van $100 penze.
Ha akarna vehetne rajta paradicsomot a piacon. De nem ezt teszi.
Beteszi a bankba a $100-t.
Jon az ugyfel, es kolcson vesz $100-at.

Ezek utan a betetes es az ugyfel elmennek a piacra, paradicsomot venni.
Az ugyfelnel van $100, tud paradicsomot venni.
A betetesnel csak szamlakivonat van, nem tud paradicsomot venni.
A betetes penze az ugyfel zsebeben van, a betetesnek csak egy papirja van arrol, hogy egy adott ido mulva visszakapja majd a penzet.

A betetes csak akkor tudna paradicsomot venni a betetes, ha visszakerne a banktol a penzet. A bank akkor tudja visszaadni a penzet, ha az ugyfel visszafizeti. De akkor az ugyfel nem tudna paradicsomot venni.

A kofa csak $100-at kaphat, vagy az ugyfeltol, vagy a betetestol, attol fuggoen, kinel van a penz, de a kofa nem kaphat $200-at ebben a jatekban. Nem duplazodott meg a penz.

Ez bizony epp olyan, mintha en (betes) beadnam az automat egy kolcsonzo cegnek, hogy adjak berbe.
Az ugyfel kolcsonveheti az automat es autozhat vele. Nekem van ugyan autom, de a kolcsonozben van, tehat en nem tudom hasznalni...

Nem tudom, hogy mit dolgozol bankban, de aggodalomra ad okot, ha egy banki alkalmazott igy gondolkozik.

[mimindannyian]

@vaskalapos (25541):

Ez bizony epp olyan, mintha en (betes) beadnam az automat egy kolcsonzo cegnek, hogy adjak berbe.

Igen, de az autókölcsönzőnek jellemzően saját járműparkja van, nem "autó betétesek" kocsiját adja ki a bérlőknek .

[vendég]

Elnézést szeretnék kérni mindenkitől, akivel függőben lévő vitám van.
Ezúton kihátrálok mindegyikből.

Tévedtem, amikor azt hittem jó szórakozás lesz hozzá is szólni a témákhoz. Olvasni mindig olyan jó volt titeket és érdekes. De ezt be kell lássam, korántsem olyan szórakoztató, mint gondoltam. Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy bármiben igazam volt e vagy sem. Meg tudtam védeni egy állítást, vagy sem. Ha úgy éreztem megvédtem, az sem volt túl felemelő, ha nem sikerült, meg pláne.
Kicsit közrejátszott, hogy ellenséges hangulatúnak érztem a kommenteket (nem biztos, hogy azok, így érzem). Gugli nélküli bullshitek ötletszerűen.
Utcaiharcos stílusú érvek. (tisztelet a kivételnek (alagi))

Azért kösz a türelmet mindenkinek.

[vaskalapos]

@mimindannyian (25543):

Ez bizony epp olyan, mintha en (betes) beadnam az automat egy kolcsonzo cegnek, hogy adjak berbe.
Igen, de az autókölcsönzőnek jellemzően saját járműparkja van, nem "autó betétesek" kocsiját adja ki a bérlőknek .

Igezad van, de ez reszletkerdes, a pelda ettol fuggetlenul jol leirja a helyzetet.
Sem autot, sem penzt nem lehet teremteni azzal, hogy kolcsonadjuk.


Vendeg ugy gondolkozik, hogy nekem van egy autom, kolcsonadom neked hasznalni, akkor ugye van nalad egy auto, de az auto tovabbra is az enyem, igy megketszereztuk az autokat, egy vannalad, amit hasznalsz, es egy van nekem, a tulajdonom.
Csak azt nem veszi figyelembe Vendeg, hogy te az en automat hasznalod, es amig nalad van az autom, addig en nem tudom hasznalni.
Azaz sajnalatos modon tovabbra is csak egy auto van.
Csak szetvalt a hasznalati joga es a tulajdonjoga.

Ugyane a hitelbe adott penzzel.
A penz tulajdonosa a betetes, de nem hasznalhatja, a hasznaloja kolcsot felvevo ugyfel, o viszont nem tulajdonosa.
A bank a kozvetito.

[vendég]

@mimindannyian (25540):
Na még egy uccsót neked
Te írtad:

És, ha úgy tekintjük, hogy a betétes kölcsönadta a pénzét a hitelfelvevőnek? Akkor nincs sehol új pénz, pedig a bank gyakorlatilag csak egy közvetítő volt (amely csak azon feltételezés mellett képes a betéteket és hiteleket egymástól függetlenül intézni, hogy a nagyszámú ügyfél valamilyen egyenletes eloszlással oszlik szét az időben).

Ebben az esetben tényleg sehol nincs új pénz. Ha kihagytam volna, akkor most pontosítok. A bank kizárólag számlapénzben teremt új pénzt. Fizikailag csak MNB állítja elő.
A bankban elhelyezett fizikai pénz lehet egy egyszerű lakossági számlára is elhelyezve. Tehát még le sem kell kötni. Ezt is kiadja a bank. Az adós számlájára könyveli. Az meg akár ki is viheti mind. A számlás ügyfél akármikor használhatja fizetésre a számlapénzét (kártyával internetbankkal). De mivel a bank sok betétet gyűjt és sok hitelt folyósít, tud biztosítani megfelelő likviditást is hozzá. Még akár fizikai pénzként is majdnem akármikor kiveheti a számlás ügyfél (bizonyos összeghatár felett általában előre kell jelezni a kp igényt).

A te példádból hiányzott a számlapénz, ami ugyanúgy alkalmas fizetésre mint a fizikai pénz amit a betétesed kölcsönadott...

[vendég]

Csak be kellene írni google-ba a hihetetlen információt és nem kerülne sor ennyi hibás állításra. Vaskalapos. Ajánlom figyelmedbe:
http://www.google.hu/search?sourceid=na ... chanizmusa
Olvass bátran. Ártani nem fog. Vagy nem jól magyarázok, vagy nem érted. Vagy nem pontosan magyarázok, vagy én nem értem. Vagy troll vagy. Mindenesetre a link segít eldönteni. Én nem tudlak meggyőzni. Talán a felsorolt lehetséges okok egyike miatt. Válogass belőlük tetszész szerint. További tartalmas fórumozást!

[alagi]

@vaskalapos (25541):
viewtopic.php?p=25515#p25515
Vilagosan leirtam fentebb is hogy mi a helyzet, a bankos peldaddal is le tudom irni:

A betetesnek van $100 penze.
Ha akarna vehetne rajta paradicsomot a piacon. De nem ezt teszi.
Beteszi a bankba a $100-t.
Jon az ugyfel, es kolcson vesz $100-at.

Ezek utan a betetes es az ugyfel elmennek a piacra, paradicsomot venni.
Az ugyfelnel van $100, tud paradicsomot venni.

idaig jo.

A betetesnel csak szamlakivonat van, nem tud paradicsomot venni.

A betetes is tud paradicsomot venni, mert smartphonejan belep a bankba, es atutalja a $100-t a kofanak.

Azaz mar $200 forog a gazdasagban, az egyik $100 papirpenz, $100-t pedig utalgatjak a bankban egymasnak az emberek. Azaz, mint fentebb is magyaraztam, $100 "teremtodott" (de szerintem felrevezeto ezt a szot hasznalni, mert konnyen osszekeverheto valami massal viewtopic.php?p=25499#p25499 )

A bank akkor tudja visszaadni a penzet, ha az ugyfel visszafizeti.

A penzermek es papirpenzek nincsenek alairva. Nem kell az adott ugyfelnek visszafizetnie a penzt. A banknak csak arra kell ugyelnie, hogy a beteteknek akkora szazalekat tartsa keszpenzben a fiokokban, amekkora reszt varhatoan ki fognak venni. Ez praktikusan igen kicsi szazalek, talan vendeg meg is tudna mondani hogy konkretan mennyi.

Ez bizony epp olyan, mintha en (betes) beadnam az automat egy kolcsonzo cegnek, hogy adjak berbe.
Az ugyfel kolcsonveheti az automat es autozhat vele. Nekem van ugyan autom, de a kolcsonozben van, tehat en nem tudom hasznalni.

Van egy fogalom erre a penzvilagban: a likviditas. Azt jelenti hogy mekkora nehezseggel tudod az adott dolgot keszpenzze tenni. A szamlapenz az a papirpenzzel egyenrangunak szamit, mert 1 perc alatt atutalhatod akarhova, pont ugyanolyan jo mint a papirpenz.
Ha az autodat kolcsonadod, akkor azt nem kapod vissza egykonnyen. Ez mondjuk annak felel meg hogy a penzeden veszel egy hazat. Azt is penzze lehet tenni, de nem egyik percrol a masikra, ezt mondjuk ugy hogy kevesbe likvid.

[pounderstibbons]

@vendég (25547):

Szerintem ne add fel. Ez egy teljesen partikuláris vita, ahol a pénzteremtés/csinálás különböző fogalmai és azok értelmezései csapnak össze, miközben gyakran a felek kicsit többet belelátnak a másik álláspontjába, mint ami tényleg ott van. Én eddig túlnyomórészt élveztem a hozzászólásaidat, egyes tagoknak meg néha érdesebb a stílusuk, mint a helyzet indokolja.

A zeirgeistet belelátni az álláspontodba szerintem felesleges, és tippem szerint mindenki érti, hogy mit csinál a bank, csak eltérő példákat hoz rá, mert olyat mint egy bank igazából nem csinál senki és semmi, csak egy másik bank, így mindegyik példa automatikusan sántít.

Pl. egy autókölcsönző nem teheti meg, hogy több autót kölcsönöz ki, mint amennyit megvett, míg egy bank időlegesen igen, és a különbözetet elég ha később kiegyenlíti. Ha sokáig nem tudja,akkor csődbemegy, de amíg tart a jó híre és nem kezdik el menekíteni az emberek a befektetett pénzüket, addig mehet a dolog.
Amíg megy, addig banknak, ha már nem megy, akkor piramisjátéknak(vagy Postabanknak ) hívják.

Mellesleg örülj, hogy nem indult el a zeitgeist, de lehet, hogy ez is azt új világrend (new world order) mesterkedése volt...
Egy kb. korrekt kritika/összefoglaló erről a rettenetről:
http://osbutasagok.nolblog.hu/archives/ ... ZeitGeist/

helyette ezt ajánlanám inkább a pénzről, mert bár fantasy a műfaja, de normálisabban ír a pénzről, mint a Zeitgeist, viszont legalább nem unalmas:
http://en.wikipedia.org/wiki/Making_Money

[vaskalapos]

@alagi (25550):

A betetes is tud paradicsomot venni, mert smartphonejan belep a bankba, es atutalja a $100-t a kofanak.

Azaz mar $200 forog a gazdasagban, az egyik $100 papirpenz, $100-t pedig utalgatjak a bankban egymasnak az emberek. Azaz, mint fentebb is magyaraztam, $100 "teremtodott" (de szerintem felrevezeto ezt a szot hasznalni, mert konnyen osszekeverheto valami massal viewtopic.php?p=25499#p25499 )

Akkor minek a betet egyaltalan?
Ha a bank egy betetet ketszer kifizethet (egyszer a kolcsonvevonek, egyszer meg a betetesnek), akkor miert ne fizethetne ki haromszor, vagy tizszer... mi tobb: minek egyaltalan a betet?

[vaskalapos]

@vendég (25487):

Tehát a modern pénzt a bank teremti, mégpedig kétféle módon: i) hitelnyújtás (pl.: jegybankpénz) ii) külföldi valuta vagy deviza vétele. A modern pénz teremtése technikailag egy könyvelési művelet.

Az e folyamat által teremtett pénz csak akkor lesz pénz, ha kikerül a bankból.

Ha tévedek, az azért lehetséges, mert a tankönyvemben is ez van. Sőt az interneten fellelt forrásokban is ez van. Ha tévedek cáfolj!

Kerlek fejtsd ki, hogy " külföldi valuta vagy deviza vétele" hogyan teremt penzt?

En naiv modon ugy kepzelem, hogy fogom a sajat penzemet es atvaltom kulfoldi penzre.
Azaz amikor külföldi valutat vagy devizat vasarolok, akkor cserebe a sajat penzemet adom oda.

Ha volt 200 Ft a zsbemben, azon vasarolok 1$-t akkor nincs 200FT a zsebenben de van $1.
Ezzel hogyan teremtettem penzt?

Kerlek magyarazd el, ugy, hogy egy troll, sotet bunko, negativ iq-ju vaskalapos is megertse.

[pounderstibbons]

@vaskalapos (25555):

Akkor minek a betet egyaltalan?
Ha a bank egy betetet ketszer kifizethet (egyszer a kolcsonvevonek, egyszer meg a betetesnek), akkor miert ne fizethetne ki haromszor, vagy tizszer... mi tobb: minek egyaltalan a betet?

A bank a betétes pénzét egy helyre fizeti ki, a kölcsönvevőnek. Ezután ha a betétes is akarja használni a pénzét, akkor a bank valaki más betétjéből/felvett kölcsönből fizeti ki neki, hiszen nem csak két ügyfele van a banknak és a betétesek pont azért rakják oda a pénzüket, mert nem mind akarják használni. Emiatt a pénzhasználati lehetőség miatt éri meg a banknak, hogy nála tárolják az emberek a pénzüket és emiatt fizet kamatot nekik, hogy ez az ügyfeleknek is megérje.
A kölcsönvevő kifizeti az összeg 20-30%-árt a banknak, míg a bank kifizet a betétesnek hitelező másik betétesnek 5% (vagy másik pénzforrásnak) kamatot. A kettő közti különbözet az övé.

Gond akkor van, ha a bank kb. ÖSSZES ügyfele egyszerre akarja kivenni a pénzét(aminek jó része a kölcsönfelvevőknél van, még ki tudja meddig), vagy akár a kölcsönfelvevők elkaszinózzák a hitelt és nem fizetik vissza és a bank se tud éppen kölcsönhöz jutni, mert már senki se bízik benne. Ilyenkor a bank megbukik, vagy állam bácsi kisegíti, a nagyobb bajok elkerülése végett.

[osamuka]

@pounderstibbons (25422):
"Morvai meg bankkal utoljára akkor volt szerintem összefüggésben,"
Értelmes mondatod, elkerülte a figyelmem!
1994-ben készen volt Morvai bankja, de jöttek valakik, hála az "okos" népnek, és nem engedték megnyitni!
Ott voltam, láttam, nem mesélték!

[vaskalapos]

@pounderstibbons (25557):

A bank a betétes pénzét egy helyre fizeti ki, a kölcsönvevőnek. Ezután ha a betétes is akarja használni a pénzét, akkor a bank valaki más betétjéből/felvett kölcsönből fizeti ki neki, hiszen nem csak két ügyfele van a banknak

Persze-persze...
Az csak egy egyszerusites, egy modell, egy minimalis bank, ahol egy betetes es egy kolcsonvevo van.
A valodi bankban sokan vannak.
De ha szazan, ezren, szazezren vannak, az elv ugyanaz: a betetes(ek) penzet adja kolcson a bank a kolcsonvevo(k)nek.
A penz egyszerre csak egy helyen lehet. Vagy egy kolcsonvevonel van kolcsonben, vagy egy betetesnel van, ha epp kiveszi a sajatjat, vagy a bankban van.

[pounderstibbons]

@vaskalapos (25559):

Elkerülte a figyelmedet, hogy a bank nem csak a betétesek pénzét használhatja, hanem kérhet kölcsön is. Magyarországon erre legegyszerűbb az MNB-től kölcsönkérni, aki mindig szívesen ad megfelelő kamatra, sőt, kifejezetten ez a feladata, mivel csak a kereskedelmi bankokkal áll kapcsolatban.

Jogszabály írja elő viszont, hogy mekkora banki tartalékrátával kell rendelkeznie a bankoknak (kihelyezett hitelek mögött álló betétek aránya) Ez tudtommal nálunk 2%. Tehát ha egy banknál elhelyeztek 2 Ft-ot, akkor kihelyezhet 100 Ft hitelt, amiből miondjuk 98 Ft-.ot az MNB-től kért kölcsön. Utána ha lejár a futamidő, szépen leszedi a hasznát a 100Ft+kamatból, és visszafizeti az Mnb-nek a 98 Ft+kamatot, meg a betétesnek a 2 Ft+kamatot.

Rég tanultam erről, de nekem így rémlik.

[vaskalapos]

@pounderstibbons (25560):
persze-persze... kerhet kolcsont egy masik banktol... de ebben az esetben a bank ugyanolyan, mint egy kozonseges ugyfel, aki hitelt vesz fel...

szoval ez egy bonyolult halozat, a kolcsont felvevo egyben kolcsonado is (egyiktol felveszi, masikbak odaadja) - de vegul is ez ugyanaz a helyzet, hogy bank kap kolcson penzt a betetestol (masik bank is lehet betetes) es kolcson adja a kapottpenzt a kolcsonkeronek (a kolcsont kero is lehet egy bank is)

tehat reszleteket lehet cizellalni, de az alapelv marad:
annyi penzt lehet kolcsonadni, amennyi van...

[osamuka]

@vaskalapos (25556):
"Vagy troll vagy. " Amikor a hóhért akasztják!

[pounderstibbons]

@vaskalapos (25561):

A bank tényleg olyan, mint egy mástól kölcsönkérő hitelnyújtó, de az MNB meg nem, ugyanis az általa kiadott pénzt nem kölcsönkapta valakitől, hanem előállította/nyomtatta/teremtette.
Igaz, erre nem lett volna módja a bank hiteligénye nélkül, de annak meg a hiteligénylő ügyfél nélkül lenne felesleges pénzt kérnie.

Az a baj a pénzrendszerrel, hogy nem mindig olyan egyszerű, mint a Coli baktérium ostora. és egy kicsit kiszámíthatatlanabbul is működik...

Hogy bedobjak egy újabb sánta hasonlatot:
Az MNB-nél egyszerre készítenek anyagot és antianyagot (pénzt és visszafizetésére kötelezettséget), csak az univerzummal ellentétben felszámítanak kamatot is rá. .

[lorenz]

@osamuka (25566):

Sajnos az írásaidat csak nyelvtani szempontból lehet figyelembe venni,ezért ezentúl csak ilyen értelemben reagálok rá!
Tehát:
"Értelmes mondatod, elkerülte a figyelmem!"

Ide nem kell vessző!

[alagi]

@vaskalapos (25555):

Akkor minek a betet egyaltalan?

Nem kotelezo bankba tenni a penzedet. Tarthatod befottesuvegben is. Vagy a parna alatt.

Ha a bank egy betetet ketszer kifizethet (egyszer a kolcsonvevonek, egyszer meg a betetesnek), akkor miert ne fizethetne ki haromszor, vagy tizszer... mi tobb: minek egyaltalan a betet?

Hogy a fenebe fizethetne ki ketszer egy betetet a bank? Ha a betetes atutalja a penzet a kofanak, akkor utana mar nincs mit kivennie. A kofa viszont vagy kiveszi a penzt, vagy atutalja masnak, de (kapaszkodj) ha atutalja akkor nem lesz mit kivennie.

A penz egyszerre csak egy helyen lehet. Vagy egy kolcsonvevonel van kolcsonben, vagy egy betetesnel van, ha epp kiveszi a sajatjat, vagy a bankban van.

A papir penz igen, de epp azt magyarazom mar 5 komment ota, hogy nincs szukseg a papirpenzre, mert pont ugyanolyan jo tranzakcio az, hogy en atutalok a sajat szamlamrol $100-at a kofa szamlajara.

[osamuka]

A héten a svájci UBS bank jelentette be, hogy megválik 3500 alkalmazottjától, és két és fél milliárd dolláros költségcsökkentést eszközöl, miután a második negyedévben a vártnál rosszabb, 1,02 milliárd frankos profitot ért el.

A hónap elején írtuk arról, hogy költségtakarékossági intézkedések részeként 30 ezer főt érintő leépítésre készül a HSBC Bank. Ez azért is érdekes, mert a bankcsoport adózás előtti eredménye 3 százalékkal 11,5 milliárd dollárra nőtt január-június között az egy évvel korábbi 11,1 milliárdról. Elbocsátásokra készül a Credit Suisse is, ami körülbelül 2000 főt érint majd, miután a bankcsoport második negyedéves profitja az előző évi felére csökkent.
Szegény bankárok, csak sajnálni lehet őket a profit csökkenés miatt!

[mimindannyian]

@alagi (25572): De akkor jól értem? Nem annak van itt pénzteremtő hatása, hogy betétesek és hitlesek között közvetít, hanem, hogy elektronikus formában a betétes rendelkezésére bocsájtja azt a pénzt, amit kp-ban is odaad egy hitelesnek?
És ez a fajta pénzteremtés nem okoz ugyanúgy inflációt, mintha bankjegyeket nyomtatna?

(hülye vagyok a közgázhoz)

[alagi]

@mimindannyian (25587):

Nem annak van itt pénzteremtő hatása, hogy betétesek és hitlesek között közvetít, hanem, hogy elektronikus formában a betétes rendelkezésére bocsájtja azt a pénzt, amit kp-ban is odaad egy hitelesnek?

Igen, az okozza, jol erted. Ez felel meg a nem elektronikus peldaban annak, hogy vaskalapos ir egy papirfecnit, amit penzkent lehet hasznalni.

És ez a fajta pénzteremtés nem okoz ugyanúgy inflációt, mintha bankjegyeket nyomtatna?

Abban az ertelemben igen, hogy a gazdasagban ez a penzosszeg megjelenik, es lejjebb viszi a forint erteket.
Abban az ertelemben nem, hogy a fomuftik az MNB-ben errol tudnak, es figyelembe veszik. Tehat ok nyomtatnak 1 milliard uj forintot, akkor az a bankrendszer mukodese miatt (tegyuk fel hogy 2% a tartalekrata) 50 milliard forintkent jelenik meg a gazdasagban.

[vaskalapos]

@alagi (25572):

Idézet:
Akkor minek a betet egyaltalan?
Nem kotelezo bankba tenni a penzedet. Tarthatod befottesuvegben is. Vagy a parna alatt.

Ugy ertem, minek betet ahhoz, hogy a bank kolcsonozhessen, ha akkor is kolcsonozhet szerintetek, ha kozben visszafizette a betetet?

Idézet:
Ha a bank egy betetet ketszer kifizethet (egyszer a kolcsonvevonek, egyszer meg a betetesnek), akkor miert ne fizethetne ki haromszor, vagy tizszer... mi tobb: minek egyaltalan a betet?

Hogy a fenebe fizethetne ki ketszer egy betetet a bank? Ha a betetes atutalja a penzet a kofanak, akkor utana mar nincs mit kivennie. A kofa viszont vagy kiveszi a penzt, vagy atutalja masnak, de (kapaszkodj) ha atutalja akkor nem lesz mit kivennie.

En igy gondolom, de szerintetek egyszerre kolcson is adhatja es kozben a betetes is kiveheti.

A penz egyszerre csak egy helyen lehet. Vagy egy kolcsonvevonel van kolcsonben, vagy egy betetesnel van, ha epp kiveszi a sajatjat, vagy a bankban van.

A papir penz igen, de epp azt magyarazom mar 5 komment ota, hogy nincs szukseg a papirpenzre, mert pont ugyanolyan jo tranzakcio az, hogy en atutalok a sajat szamlamrol $100-at a kofa szamlajara.

OK, de ha atutalja, akkor nem adhatja kolcson.

Nem annak van itt pénzteremtő hatása, hogy betétesek és hitlesek között közvetít, hanem, hogy elektronikus formában a betétes rendelkezésére bocsájtja azt a pénzt, amit kp-ban is odaad egy hitelesnek?

Igen, az okozza, jol erted. Ez felel meg a nem elektronikus peldaban annak, hogy vaskalapos ir egy papirfecnit, amit penzkent lehet hasznalni.

Ha igy van, akkor miert nem adja oda egy hitelesnek keszpenzben es harom masik hitelesnek, vagy haromszaz masik hitelesnek elektronikus vagy papirpecni formajaban?
Miert csak ketfele fizeti ki ugyanazt a penzt szerintetek (egyszer kp egyszer elektronikus)?

@pounderstibbons (25569):

Az a baj a pénzrendszerrel, hogy nem mindig olyan egyszerű, mint a Coli baktérium ostora. és egy kicsit kiszámíthatatlanabbul is működik...

Vagy talan csak nem gondolkoznak olyan logikusan a vele foglalkozo szagemberek?

Akik peldaul egy jegyzetben leirjak, masok meg megtanuljak, es szajkozzak, hogy kulfoldi valuta vagy deviza vasarlasa az penzteremtes... erre azota sem reagalt senki, hogy ezt hogyan kepzelik.

---------
Ha a bank kepes penzt teremteni, akkor miert nem teremt akarmilyen sok penzt a tulajdonosoknak, reszvenyeseknek?
Hogyan megy csodbe a bank, miert nem teremt maganak penzt, ha epp hianya van?
Miert gyujt betetet a bank, miert nem kolcsonoz papirfecnit, vagy elektronikus atutalast fedezet nelkul?

[pounderstibbons]

@vaskalapos (25592):


Ha a bank kepes penzt teremteni, akkor miert nem teremt akarmilyen sok penzt a tulajdonosoknak, reszvenyeseknek?

Próbálhat. De a PSZÁF direkt emiatt is ellenőrzi őket.

Hogyan megy csodbe a bank, miert nem teremt maganak penzt, ha epp hianya van?

Mint fentebb már leírtuk néhányszor a bank ÖNMAGÁBAN nem tud pénzt teremteni. Ahhoz kell a jegybank, aki odaadja neki a pénzt (kamatra) és azt neki a futamidő végén vissza kell fizetnie. vagy valamilyen betétes/hitelező adja oda neki, és akkor azt kell a végén visszafizetnie szintén kamatostul.

Innentől kezdve lehet piramisjátékra alapozni egy bankot, hogy a kiutalt hiteleket egyre nagyobb kamatokkal felvett MNB/betétes pénzből fedezi, de ez a piramisjátékok régi jó szokása szerint be szokott bukni.

Miert gyujt betetet a bank, miert nem kolcsonoz papirfecnit, vagy elektronikus atutalast fedezet nelkul?

98%-ban mint látható, konkrét betétfedezet nélkül kölcsönöznek a bankok.
De az általuk hitelként nyújtott pénzt valahonnan nekik be kell szedni, különben nem lenne mit adniuk. Emiatt ők az MNB-től vesznek pénzt, amit utána kihelyeznek. De az MNB-nek is meg kell majd adniuk a tőlük felvett pénzt +kamatot.

Megpróbálhatják a fedezetlen papírfecnit is, csak valakinél a papírfecni kiköt a végén és az illető elrándul a bankba és verni kezdi az asztalt, hogy neki annak fejében pénz jár. És akkor vagy kifizeti a Bank, vagy becsődöl. De adhat újabb papírfecnit is, amíg más bank azt elfogadja, de akkor előbb utóbb az fogja verni az asztalt.