Index.hu (tudományos tévedések, félrefordítások)

[mimindannyian]

@zkacsa (63998): Ez így elég zöldségnek hangzik, mintha az evolúció a testméretről szólna, s nem az összetettségbeli változás lenne mérvadó.

[ennyi]

@zkacsa (63998): A tudomanyos cikk, amirol itt hirt adnak a PNAS cimlapcikke, szoval elso kozelitesre komolyan veheto, erdemes elolvasni, ha erdekel a tema.
A PNAS egy eleg rangos tudomanyos lap, 10 koruli impakt faktorral. Azt is tudni erdemes rola, hogy a sajatos szerkesztoi politikaja miatt a szinvonala a multban nem volt annyira egyenletes, mint a hozza hasonlo mas lapoke.

Nehany szakmabeli biralo es a folyoirat szerkesztoje komolynak itelte. Persze tevedhetnek is, de a lenyeg: nem bulvarcikk, nem altudomany... az Index mas utankozlo hirujsagbol forditotta rovid hirecskejet.

Ilyenkor en rakeresek valami egyedi azonositora (kutato neve,munkahelye, kiserleti alany neve stb) a google scholar-ban, vagy a pubmeden.

http://www.pnas.org/content/109/11/4187

The maximum rate of mammal evolution

Abstract
How fast can a mammal evolve from the size of a mouse to the size of an elephant? Achieving such a large transformation calls for major biological reorganization. Thus, the speed at which this occurs has important implications for extensive faunal changes, including adaptive radiations and recovery from mass extinctions. To quantify the pace of large-scale evolution we developed a metric, clade maximum rate, which represents the maximum evolutionary rate of a trait within a clade. We applied this metric to body mass evolution in mammals over the last 70 million years, during which multiple large evolutionary transitions occurred in oceans and on continents and islands. Our computations suggest that it took a minimum of 1.6, 5.1, and 10 million generations for terrestrial mammal mass to increase 100-, and 1,000-, and 5,000-fold, respectively. Values for whales were down to half the length (i.e., 1.1, 3, and 5 million generations), perhaps due to the reduced mechanical constraints of living in an aquatic environment. When differences in generation time are considered, we find an exponential increase in maximum mammal body mass during the 35 million years following the Cretaceous–Paleogene (K–Pg) extinction event. Our results also indicate a basic asymmetry in macroevolution: very large decreases (such as extreme insular dwarfism) can happen at more than 10 times the rate of increases. Our findings allow more rigorous comparisons of microevolutionary and macroevolutionary patterns and processes.

A szerzo weblapja:
http://users.monash.edu.au/~arevans/

[Haibane]

@ennyi (64001):
"Ilyenkor en rakeresek valami egyedi azonositora (kutato neve,munkahelye, kiserleti alany neve stb) a google scholar-ban, vagy a pubmeden."

de jó látni, hogy nem csak én csinálom ugyanezt igazából én az index szövegét skippelni is szoktam, elég a fejléc

[mimindannyian]

@Haibane (64002): Mindenki ezt csinálja, csak van amikor a szöveg olyan, hogy inkább nem akarom tudni, honnan lapátolták össze ezt a marhaságot...

[Haibane]

@mimindannyian (64003):

a mindenkit egy kicsit túlzásnak tartom

[mimindannyian]

@Haibane (64004): Bocs, álmodoztam

[ennyi]

Szupernóvák okozzák a kozmikus sugárzást

MTI
2013. február 15., péntek 16:57 |

Egy kutatás megerősítette, hogy valóban a szupernóvák felrobbanásából keletkeznek a kozmikus sugarak, a Földet bombázó nagy energiájú részecskék. A kutatáshoz az asztrofizikusok négy éven át tanulmányoztak két szupernóvát a Fermi Gamma-ray űrtávcsövön elhelyezett, gammasugárzás észlelésére alkalmas berendezés segítségével.

A protonok alkotják a Föld légkörébe érkező kozmikus sugárzás akár 90 százalékát. A jelenlétük állandó részecskeesőt idéz elő, amely a talajt és a repülőgépek utasait is eléri, de mindenekelőtt a világűrben tartózkodó űrhajósokat sugározza.

Stefan Funk, a kaliforniai Stanford Egyetem asztrofizikusa, a tanulmány fő szerzője elmagyarázta, hogy a tudósok eddig két elméletet találtak protonok lehetséges eredetére: a szupernóvák tejútrendszerbeli felrobbanását, illetve a világűr más részeiben lévő fekete lyukakból érkező erős energia-kilövelléseket. Funk szerint a mostani az első alkalom, hogy feltárták a protonok gyorsulásának forrását, kimutatva, hogy galaxisunkban ezeket a sugarakat a szupernóvák felrobbanásakor keletkező lökéshullámok gyorsítják fel.

Egy másik szubatomi részecskével, a pionokkal számos alkalommal összeütközve a protonok átalakulnak, amikor a kozmikus sugarak gyorsulása kölcsönhatásba lép a szupernóvákat körülvevő gázfelhőkkel és a csillagközi anyagokkal. Ezután a pionok gyorsan lebomlanak, és speciális távcsövekkel megfigyelhető gammasugarak, a világegyetem leghatalmasabb fénylő sugárzásai keletkeznek.

[Nsolt]

@ennyi (64059):
"mindenekelőtt a világűrben tartózkodó űrhajósokat sugározza." gondolom ez alatt azt érti, hogy az űrhajósok pl. akik az űrállomáson tartózkodnak, sokkal nagyobb mértékű ionizáló sugárzásnak vannak kitéve mint a Földön élők.
"a protonok gyorsulásának forrását," hát valahogy felgyorsult az a szerencsétlen proton hogy ekkora kinetikus energiával rendelkezik.Ezeket még érteni vélem. A többit magyarázza meg más

[Gábor]

@ennyi (64059): Az eredeti cikket sehol nem találom, belinkelnéd? Köszi.

[ennyi]

@Gábor (64081):
en ezt ideztem teljes terjedelmeben:
http://index.hu/tudomany/2013/02/15/szu ... sugarzast/

talan ez lehetett az eredeti:

http://www.sciencemag.org/content/339/6121/807

ez meg ahogy kulfoldon ir rola a sajto...

http://arstechnica.com/science/2013/02/ ... y-origins/

[ennyi]

@Nsolt (64067):

"mindenekelőtt a világűrben tartózkodó űrhajósokat sugározza." gondolom ez alatt azt érti, hogy az űrhajósok pl. akik az űrállomáson tartózkodnak, sokkal nagyobb mértékű ionizáló sugárzásnak vannak kitéve mint a Földön élők.
"a protonok gyorsulásának forrását," hát valahogy felgyorsult az a szerencsétlen proton hogy ekkora kinetikus energiával rendelkezik.Ezeket még érteni vélem.

A "mindenekelőtt a világűrben tartózkodó űrhajósokat" egyszeruen bizarr nekem, persze, sugarozza okat, de egy kozmikus meretu jelensegnel nem ez a mindenekelőtt", ez mellesleg... ha ritkan odamennek, akkor oket is...
"a protonok gyorsulásának forrását," - itt is a szohasznalat zavart, mit allapitottak meg, az okat, vagy a helyet?
A gepkocsim gyorsulasanak van forrasa?
Lehet, hogy az el keszulekemben van a hiba, tul kepletesen olvasok, a forras, az ahonnan valami kijon, ahol valami keletkezik... a gyorsulas ki sem jon, meg nem is keletkezik...

A tobbi is sejtheto, de csak ha valaki eleve tudja, mirol van szo.

[ennyi]

Csak a cim miatt teszem be - geocentrikus vilagnezetet sugall...

http://index.hu/tudomany/2013/02/16/a_k ... nek_napja/

Egy kozmikus céltábla közepén állunk

a szoveg fair:

A két eseménynek semmi köze egymáshoz, ahogy a szakértők fogalmaznak kozmikus véletlenről van szó, és annak esélye, hogy két ilyen ritka esemény egybeessen majdnem egyenlő a nullával. Ahogy a NASA egyik kutatója, Paul Chodas fogalmazott: "az egész olyan, mintha kozmikus céltábla közepén lennénk, de egyszerűen két ritka esemény történt egy napon". A meteor északról délre haladt, az aszteroida pont az ellenkező irányba tartott, délről északra suhant el (legalábbis a Földről nézve).

[ennyi]

Cikk cime:

Veszélyesek a szintetikus vegyi anyagok

Csoda, hogy terjed a butasag?

http://index.hu/tudomany/egeszseg/2013/ ... i_anyagok/

[ennyi]

http://index.hu/tudomany/2013/02/22/eze ... yelvtorok/

„Ez alapján a nyelvtörők azért nehezek, mert reprezentációik az agyban átfednek. Az „Sss” és az „Shh” mind a nyelv elején képződnek, így az agy gyakrabban keveri őket össze, mintha másik részen alkotnánk meg őket. A „Sally sells seashells” kifejezés például nehéz, a „Mally sells sea-smells” viszont nem.

Magyarul "s" es "sz".

[mimindannyian]

@ennyi (64619): problem?

[ennyi]

@mimindannyian (64622):

ertelemzavaro felreforditas (azaz forditas hianyaban, ertelemzavaroan masolt betuk, ami magyarban mas hangot jelolnek).

[mimindannyian]

@ennyi (64627): Jah... hát igen. Van a cikkíróknak egy része, aki abból indul ki, hogy úgyis mindenki tud angolul, végül is elég egy nyersfordítást kanyarintani.

[ennyi]

@mimindannyian (64650): Angol nyelteruleten elve is megzokkentem rajta, hogy a magyar szovegben mit jelent az sss illetve az shh, probaltam magyarul kiejteni: ugyanaz.

Ugyanezt angol mondatban olvasva majdnem termeszetes, csak azt nem ertem, miert nem csak "s" es "sh", minek a torlodas?

[sdani]

http://index.hu/tudomany/2013/02/26/ela ... nobel-dij/

A 2004-ben, 88 éves korában elhunyt brit biológus, Francis Crick családja úgy döntött, elárverezik a tudós Nobel-díját, amit 1962-ben kapott két kollégájával, Maurice Wilkinsszel és Rosalind Franklinnel megosztva a DNS-molekula felfedezéséért.

Számos kínos pontatlanság egy mondatban: Maurce Wilkins nem volt kollégája (bár ő is ott volt a díjazottak között, míg Wilkins és Franklin a londoni King's College, Crick és Watson cambridge-i Cavendish Lab kutatója volt.), Rosalind Franklin 58-ban meghalt így nem kaphatott volna Nobelt, illetve elég szemét módon kihagyták a felsorolásból James D. Watson-t, aki viszont valóban munkatársa (12 évvel fiatalabb főnöke) volt Crick-nek.

És persze, nem a DNS molekula felfedezésért, hanem annak szerkezetének megoldásáért kapták a díjat. Maga a molekula a díjazáskor már majnem 1oo éve ismert volt.

[mimindannyian]

http://leiterjakab.blog.hu/2013/02/26/vakcinavirus

[ennyi]

@sdani (64889): Watson bizonyos korokben nem "politikailag korrekt", de azert kihagyni durva targyi tevedes, es nem is melto.

[Gábor]

Felpörgött az űrverseny

A néhány éves késésben lévő Orbital, NASA által finanszírozott (tehát állami pénzekből épült) rakétájának már régen esedékes repülése miért is felpörgés, és miért verseny?

Cygnus űrhajó

A Cygnus nem űrhajó, teherűrhajó. Nem képes embereket szállítani, élfenetartó rendszere sincs, légkörbe lépéskor elég.

Hamarosan azonban versenytársa is lehet.

Milyen verseny az, ahol a fővázlakozó (NASA) mindkét céggel már előre leszerződött, és fix utak vannak?

Eleinte a harminc évnyi tapasztalatot magáénak tudó Orbital tűnt befutónak, de a SpaceX beelőzte őket a fejlesztéssel.

Mikor eleinte? A NASA a csődbe ment Klister helyet sebtiben szervezte be az Orbitalt, amikor a Space-X már egész szépen haladt...

[Gábor]

A felszínen is lehet az Europa oceánjaiból

Újabb gyöngyszem:

A tudósok eléggé biztosak abban, hogy az Europán, a Jupiter negyedik legnagyobb holdján rengeteg felszín alatti óceán található.

Itt egy tipikus indexes fordítási hibát látunk, vagy rengeteg víz van; vagy hatalmas, esetleg nagy óceán. Az angol nyelvű nyilatkozatban sehol sem szerepel, hogy több óceán lenne, és főleg az nem, hogy rengeteg...

Az jel megegyezett a magnézium-szulfáttal. Ez alapján az Europa felszínén van valamilyen kémiai aktivitás, energiaátadás – ez pedig az élet jele lehet.

Megint csak nem az élet jele, hanem csak a kémiai reakciók hasznosak az élet számára. Durva, hogy a cikk írója szerint a magnézim-szulfát az élet jele, főleg, hogy ezzel fejezi be a cikket: "magnézium-klorid reakcióba lép a kénnel, az eredmény pedig a Földről felfedezett magnézium-szulfát." Nekem úgy tűnik, élet nélkül jött létre.

[Gábor]

Ha vörös az ég alja

Az erős szelet jelzi, ha vörös az ég alja, vörösnek tűnik a Hold, a Nap is vörös napfelkeltekor.

Nem, az égbolt színét a légkör sűrűsége, és részben az aeroszol tartalma határozza meg. Szóval, ha vörös az ég alja, akkor 50% esély van, hogy fúj a szél (a gyengébbek kedvérét, vagy fúj, vagy nem.) A többit nem is akarom kommentálni, annyira gáz.

[ennyi]

@Gábor (65607):

Ha a nap vörösben leáldozik,
az idő vagy így marad... vagy megváltozik.


De itt felénk azt mondja a muvelt francia:
Red sky at night: sailor's delight.
Red sky in the morning: sailor takes warning.

[ennyi]

@Gábor (65607): Babonak gyujtemenye, neprajztudomany, de idojaras-tudomany.

De sajnos errefele halad Magyarorszag, ahogy a gyogyitas helyet atveszi az alternativ, most az meteorologia helyet is atveszi majd (nem politizalunk, tudjukkinek a muve ez is).

[Szilágyi András]

@Gábor (65607):

Nem, az égbolt színét a légkör sűrűsége, és részben az aeroszol tartalma határozza meg

A vörös ég tehát magas aeroszoltartalmat (por, vízgőz) jelez, ami közeli magasnyomású régió vagy zivatarrendszer következménye. Azaz szél várható.

[ennyi]

@Szilágyi András (65650): Attol fugg, hogy epp kozeledik, vagy tavolodik...

http://en.wikipedia.org/wiki/Red_sky_at_morning

De mintha par eve a nagy vulkankitores utan is nagyon szep voros naplementek es napfelkeltek lettek volna. Szelcsendben.

[pounderstibbons]

@ennyi (65645):

Nézzétek szélesebb összefüggéseiben a cikket.
http://index.hu/kultur/media/2013/03/05 ... ojarasert/

Nekem egyértelmű, hogy a fizetős állami meteorológia-monopóliummal kapcsolatos a cikk magva, és nem tudományos jelleg dominál, hanem egy fricska az államnak.
Persze nem tudományos és nem is teljesen közérthető, de nem a babonaság az alapja, hanem valamiféle homályos ellenállás az állami szabályozással szemben.

[ennyi]

@pounderstibbons (65671):

Nekem egyértelmű, hogy a fizetős állami meteorológia-monopóliummal kapcsolatos a cikk magva, és nem tudományos jelleg dominál, hanem egy fricska az államnak.

Egyetertek.
Felo, hogy akiket fricskaz, azok viszont nem ertik, butak hozza.

Nem lehetetlen, hogy a voros egvolt latvanyat is adokotelesse teszik majd, ehhez ertenek. Mert allami monopolium az egbolt szine...

[spraaq]

OFF
Dunkel Zoltán és Pártai Lucia között láttam egy tv-s "vitát", ha Dunkel úrtól nem hangzott el háromszor az alábbi mondat, akkor egyszer sem. "(A törvénymódosítást) A Meteorológiai Világszervezet ajánlja, ők pedig csak értenek hozzá." Ha valaki így érvel az már régen rossz, még ha vezető pozíciót is töltött be a szervezetben egy ideig. Az is szép volt, mikor megkérdezte Pártai Luciától, hogy meg akarja e kérdőjelezni a WMO szakértelmét.
/OFF Elnézést!

[Gábor]

@Szilágyi András (65650):

Nem, a naplemente midnig vörös, nem a por miatt, hanem mert laposabb szögben több légtömegen halad át a fény. Az aeroszol tartalom miatt, pl.: amikor a szahar homokját Európa felé fújja a szél más színe lesz, lila, bíbor, sárga, stb. Persze ez sem jelez szelet.

[Szilágyi András]

@Gábor (65733):
Igen, mindig vörös, de vannak fokozatok. Kicsit vörös, nagyon vörös, stb.
Picit erőltesd már meg a fantáziádat.

[ennyi]

Az embriószövet a legjobb ízfokozó

Tudja, hogy melyik élelmiszer készül humánembrió-vese felhasználásával? Szeretné tudni, ha ilyet eszik? Az ombudsmani hivatal megpróbál segíteni.


Csokoládé, üdítő, csipsz, kozmetikum: az alapvető jogok hivatala vizsgálatot indított azokkal az élelmiszeripari és szépségápolási termékekkel kapcsolatban, amelyek emberi embriók sejtjeinek, szöveteinek felhasználásával készülnek. Nem lehet pontosan tudni, hogy konkrétan miben van az embrionális veseszövetből készített HEK293 nevű komponens, de akár Magyarországon hozzáférhető arckrémekben, üdítőitalokban, édességekben, chipsekben is lehet.

http://index.hu/belfold/2013/03/11/az_e ... _izfokozo/

A HEK293 egy human embrionalis vese sejttenyszet... ez az ami biztosan nincs az elelmiszerekben: egyszeruen tul draga lenne hozza. Ezzel a sejttenyszettel elo lehet allittatni bizonyos anyagokat... az esetleg (nem tudok rol, de lehet), talan elofodul valami draga kozmetikumban..?

A kozmetikumokra és élelmiszerekre vonatkozó magyar termékcímkézési irányelvek szerint a sem összetevőnek, sem adalékanyagnak nem minősülő, de a termékekben jelenlevő anyagok feltüntetése nem kötelező a címkéken...

Tenyleg?
Mi az ami sem nem osszetevo, sem nem adalek?

[Szilágyi András]

@ennyi (65773):

Mi az ami sem nem osszetevo, sem nem adalek?

Pl. szennyezés.

[ennyi]

@Szilágyi András (65774): Koszi, erre valoban nem gondoltam.

[ennyi]

Az Origo-n is megjelent a hir, ott erthetoen elmondjak mirol van szo:

Az interneten elterjedt: néhány nagy cég emberi embriók veséjét használja arra, hogy termékeit ízletesebbé tegye, és ennek érdekében együttműködnek egy ízkutatással foglakozó kaliforniai céggel, a Senomyxszel. Ez azonban így nem pontos. Arról van szó, hogy a Senomyx a kutatásaihoz felhasznál egy olyan sejtvonalat, amelyet még az 1970-es években alapítottak Hollandiában, egy törvényesen abortált emberi embrió veséjéből. Ez a sejtvonal - HEK 293 kódnévvel - világszerte nagyon elterjedt a gyógyászati, biotechnológiai célú kutatásokban. A Senomyx is ebben a sejtvonalban "gyártotta" azokat az ízreceptorokat (érzékelő molekulákat), amelyekkel új ízfokozóinak hatását tesztelte. A céggel valóban élelmiszeripari óriások szerződtek, így például a Nestlé és a PepsiCo is, amelyek még mindig szerepelnek a Senomyx hivatalos honlapján.

Na innen meg szennyzeskent sem jut at az elelmiszerbe! Ez egy laboratoriumi reagens.
Kb olyan, mintha szennyezeskent merleget is tartalmaz (mert merlegen mertek ki a lisztet).

Vihar a biliben.

"Okkal feltételezhetjük, hogy vannak olyan cégek a nemzetközi piacon, amelyek emberi embrionális szöveteket használnak fel termékeik gyártása során" - mondta dr. Szabó Marcel ombudsman-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján, amelynek témája a magzatok felhasználása volt az élelmiszer- és kozmetikai iparban.

Nem a gyartas soran, hanem a kiserletezes soran, amikor azt keresik, hogy mit gyartsanak!
Ha patkanyokkal kostoltatjak mielott gyartjak, akkor rairjak, hogy vigyazat patkanyt tartalmaz? A "gyartas" soran patkanyt hasznaltak.


Ha a titkarnovel, a szoke Jucikaval kostoltatjak meg a kiserleti izeket, akkor ra kell irni, hogy vigyazat, szoke Jucika felhasznalasaval keszult?
Elobb a kenyeren kene jelolni, hogy tragyat tartalmaz, mert a foldet, ahol a buza terem, rendszeresen tragyazzak.

Nem a buza nemesitese soran (ez az analogia receptor tesztelesre), hanem a buza "gyartasa" soran, tehat itt valoban realis (nyomnyi) esely arra, hogy szar van a palacsintaban, ami buzaliszttel keszult.

Az ujsagirok ilyen sotetek, ennyire szenzaciohajhaszok, vagy ombudszmano sem kulonb, es komolya igy gondolja?

[Nsolt]

http://index.hu/tudomany/2013/03/13/bek ... eszkopjat/
A rádiótávcső milliméteres vagy annál nagyobb pontossággal képes mérni a rádióhullámokat.

És ezt így hogy...? Nem inkább arról van szó, hogy az 1 mm körüli hullámhosszúságú tartományban végzi a méréséket és sokkal nagyobb felbontással mint az eddigi távcsövek?

[ennyi]

@Nsolt (65927):
http://en.wikipedia.org/wiki/Atacama_La ... eter_Array

Consisting of 66 12-meter and 7-meter diameter radio telescopes observing at millimeter and sub-millimeter wavelengths

operate at wavelengths of 0.3 to 9.6 mm

have much higher sensitivity and higher resolution than existing sub-millimeter telescopes

A felbontast nem is szokas tavolsagegysegben megadni (nincs ertelme), hanem inkabb szogben, mert attol fugg, hogy milyen messze van a vizsgalt objektum.

[Gábor]

Nagyot ugrott a SpaceX űrszöcskéje

Uh, aki fordította annak az angol, a rakéták, és úgy általában a magyar nyelv nem az erőssége. Nagyon, de nagyon...

[ennyi]

@Gábor (66210): Per pelda, kiigazitas?

Olvastam a cikket korabban, nekem, mint nem szakmabelinek nem tunt fel, megertettem minrol van szo.

[Gábor]

@ennyi (66211):

A Grasshopper a SpaceX későbbi, nagyobb teherbírású űrhajóinak segédrakétája lesz. Az indítás utáni első néhány percben azt a tolóerőtöbbletet biztosítja majd, amit az űrhajó főhajtóművei egyedül nem képesek megtermelni. ... szöcske különlegessége abban rejlik, hogy miután lecsatlakozik a főrakéta testéről, nem visszazuhan, hanem a felszínig visszaereszkedve szabályos landolást hajt végre egy előre kijelölt helyen.

A probléma az, hogy a Grasshopper nem egy rakéta típus alapja lesz, hanem legalább kettő, a F9 egy ceruza így nincs segédrakétája, a Falcon Heavy meg valóban moduláris rakéta, itt lehet főrakétázni, meg gyorsítórakétázni (bár így is furán hangzik, mert "gyorsítófokozatnak" nem egészen az ilyen rakétatípust hívják, igaz itt lesz némi különbség a három rakéta között, szóval ez még belefér). Ha elindítom a rakétát akkor az első percekben tömbletolóerőt biztosít (a nullához képest), viszont három egyforma tolóerejű rakéta közül melyik a gyorsító, és melyik a fő? Lecsatlakozás helyett leválást szoktak mondani, de ez már csak szőrözés.

A használt rakétákat a szakértők darabokra szedték, alaposan átvizsgálták, majd összeszerelve ismért használhatónak nyilvánították, ezzel csökkentve a felbocsátás költségeit.

Éppen, hogy nem csökkentek hanem nőttek a költségek. De a két rakéta nem összehasonlítható, az egyik szilárd hajtó anyagú a másik meg folyékony (ég és föld a különbség), ráadásul az űrsiklók gyorsító fokozta tengerre szállt le, ami megint csak más karbantartást igényel mint egy sima leszállás.

A földet érést az időben bekapcsoló fékezőrakéták, illetve a végső ütközést elnyelő talpszerkezet teszi simává – legalábbis a tervek szerint.

Nincs fékezőrakétája a "rakétának", a főhajtóművét (amivel feljutott) használja majd.

[ennyi]

@Gábor (66224): Koszonom, ertem, egyetertek.

[mimindannyian]

A grafén aerogél az eddig ismert legalacsonyabb sűrűségű szilárd anyag, amely különleges fizikai tulajdonságokkal bír: szivacsszerű, súlya 0,16 milligramm köbcentiméterenként, kétszer olyan sűrű, mint a hidrogén, de könnyebb mint a hélium.

Mégsem száll el, mint a héliummal töltött lufi... A sűrűség értelmezésének bravúros zűrzavara.

http://hetivalasz.hu/kronika/konnyebb-m ... lium-61833

[ennyi]

@mimindannyian (66605): Miert ne szallna el? Csak le kell zarnod egy ballonnal es nem engedni, hogy bemenjen a levego.

[mimindannyian]

@ennyi (66610): Ja, hogy ki kell belőle szorítani a levegőt? Ilyen alapon a levegő is könnyebb a levegőnél...

[ennyi]

@mimindannyian (66617): Nem tudod kiszoritani a levegot.

Nem kell engedni, hogy belemenjen.

Ilyen alapon a levegő is könnyebb a levegőnél...

Nem latom, miert nenne az. A legures ter, az valoban konnyebb.
Egy ures ballon konnyebb, mint hidrogennel felfujt, es az konnyebb, mint a levegot tartalmazo.

Erted te ezt, csak nem tetszik a megfogalmazasa.

[mimindannyian]

@ennyi (66619):

Erted te ezt, csak nem tetszik a megfogalmazasa.

Persze, ezért hoztam fel.

A cikkbeli "könnyebb mint a hélium" kitételt nehezen lehet másképp értelmezni, minthogy a sűrűsége kisebb. Hiszen hogy máshogy lehetne könnyebb? Talán egy hélium atomnál könnyebb?
Ha pedig a sűrűsége kisebb, akkor elvárnánk, hogy a földfelszíni légnyomáson a rá ható felhajtóerő felemeli és elszáll. De nem teszi.

[ennyi]

@mimindannyian (66621):

A grafén aerogél az eddig ismert legalacsonyabb sűrűségű szilárd anyag, amely különleges fizikai tulajdonságokkal bír: szivacsszerű, súlya 0,16 milligramm köbcentiméterenként, kétszer olyan sűrű, mint a hidrogén, de könnyebb mint a hélium.

Fair. Veszel 1x1x1cm-es kockat, megmered a sulyat, tenyleg 0,16mg

A cikkbeli "könnyebb mint a hélium" kitételt nehezen lehet másképp értelmezni, minthogy a sűrűsége kisebb.

Igen, az. Egy ilyen kocka sulya az a suruseg, definicio szerint.

Ha pedig a sűrűsége kisebb, akkor elvárnánk, hogy a földfelszíni légnyomáson a rá ható felhajtóerő felemeli és elszáll. De nem teszi.

Azert nem mert belemegy a levego. Zard el a levegotol, es fel fogja emelni a felhajtoero.

Trivialis analogia: Levegovel teli vekony falu fem gomb. Egy bolya. Feljon a viz tetejere, uszik.
Kilyuggatod, belemegy a viz, lesullyed.

Erted, csak kotozkodsz a megfogalmazason.

[mimindannyian]

@ennyi (66638):

Erted, csak kotozkodsz a megfogalmazason.

Igen, mert szerintem félrevezető a megfogalmazás. Nem bennem merült fel, egy ismerősöm kérdezte, hogyha ennyire könnyű, akkor miért nem repül el, s a képen miért áll meg a virág szirmain - talán fejjel lefelé van a kép?...
Szerintem jogos a zavar, amit a megfogalmazás kelt. Ha úgy tetszik, eléggé kérdéses jelentéssel bír a sűrűség fogalma egy ilyen szivacsos anyagnál. Mekkora térfogattal osszuk a tömeget? A látszólagossal, vagy azzal, amit kiszorít? De miből szorít ki, levegőből, vízből, vagy mézből? Vehetnénk akkor már azt is, hogy az atom maga egy nagy üresség, és a közepén egy bazisűrű atommag. Vegyük tehát csupán ezt a térfogatot, és máris kiderül, hogy elképesztően sűrű...