@Rigel (73980):
erre a négyre pedig VANNAK MÉRŐMŰSZEREINK, DE NEM MÉRNEK SEMMIT. Konklúzió: ….
Ne ültessél görög dinnyét a hegyoldalba, mert úgyis legurul.
Viccet félretéve.
Egy Einstein mondás jut az eszemben.
Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.
Engem (jelen esetben) nem is érdekel az aura kérdés. Kizárólag a kísérlet korrektségét vitatom.
Az egy dolog, hogy most épp az aura tesztnél használják, de ezt használják a pld. a pálcás vízkeresésnél is.
És érdekes, ott sem létezik(még) a tudományos igen.
mimindannyian nagyon objektíven megjegyezte.
(Megj: szerintem is hülyeség az aura, de azért hamis érvekkel nem igyekszem cáfolni.)
Ugyan ezt mondom én is, csak az utolsó szó, nálam … bizonyítani.
Itt van egy tökéletesen analóg példa, egy mindenki által ismert természeti jelenségről … az eső.
Pld.
Az utcán vitatkoztunk (akármiről) mikor elkezdett az eső szakadni. és beszaladtunk a legközelebbi fedett helységbe,ahonnan épen valaki távozni készül.
Látja a csuromvizes ruhánkat,és megkérdezi tőlem. Esik az eső? Én azt hazudom neki. nem esik.
Erre te azt mondod (ezzel a kísérlettel) bebizonyítod, hogy hazudok.
Elmondod a Bernoulli sorozat ( a kísérleti adatok ) igaz magyarázatát.
Próbáljon meg tízszer kimenni ha háromszor megázik akkor kiszámolod,hogy ha …
10 próbából 3 esetben vizes lesz, akkor 10 alatt a 3 szorozva 1ötöd a 3.on szorozva 4 ötöd a 7diken és ez egyenlő 0.201 el. Ha ezt 100 kimenetre számolod, akkor pedig 100 alatt a 3 szorozva 1ötöd a 3dikon szorozva 4ötöd a 97diken ami egyenlő 5.14x10 a -7diken-nel.
Ad1. Az auránál ez nem létezhet.
Ad2. Addig nem deríthető ki, hogy hazudtam –e vagy sem, míg nincs bizonyíték arra, hogy látható, vagy sem.
Ez CSAK akkor lehet a hazuság bizonyítéka ( az illetőnek ), ha bizonyítható vagy közismert a természeti jelenség, … kimegy és háromszor, valóban megázik.
Felejtsd el az aurát. Legyen pálcás vízkeresés, vagy minden olyan kísérlet, ahol a tudomány mai állása szerint „ nem mehet ki a bizonyítékért”
Miért is kell a binomiális eloszlás használata bizonyítékként? Azért mert x kabin van?
Inkorrekt.
Akárhány kabin van, abból csak azt az igazságot kapod vissza ,amit a Bernoulli kísérlet magyaráz. Csak a kabinszám és a bemenő adat viszonyát igazolja. Akár hazudsz akár nem.
A korrekt bizonyítás így nézne ki:
Igaz mondó? Húszból van hat találat, ez a valszámítás alapján kicsit több mint az átlag.
Megcsinálom a kontroll kísérletet is, egy nem látót tesztelek.
És összehasonlítom a kettőt. Mondjuk, nála csak 3 találat van.
Levonható a konzekvencia. Egyszer egy kicsit az átlag felett, másodiknál egy kicsit az átlag alatt volt.
De ezt n-szer meg kellene ismételni, és a valódi szórást statisztikailag elemezni.
De Randi a „ the rainbow ruse„- t használta, egy kísérletben összesűrítve.
A kísérletben egyetlen igazság van. A BERNOULLI SOROZAT.
Mivel a matematika igaz tudomány, minden kísérlet hűen igazolja, a Bernoulli sorozatot (akár hány kabin akárhány találat), akár igazat mond akár nem.
Mi van akkor, ha egy abszolút szélsőérték lenne az eredmény? (telitalálat)
A tudomány jogosan védekezne, mivel ez csak - Egy - kísérlet, ezért ez sem lehet szignifikáns.
Mindenképen hiányzik az „n” sorozat statisztikája.
Ezt magyaráztam az érme feldobással.
Ha azt állítom, parafenomén vagyok és előre megmondom melyik oldalára esik az érme.
( a kísérleti példánál maradva) 20-ból 6-szor eltalálom. egyértelmű,hogy nem vagyok parafenomén.
Ha azt állítom tudományosan megmondom az igazat, 20-ból tíz fej és tíz írás ez sem lesz igaz.
Mind a két esetben a valszámítás az igaz, de hiányzik a „n” sorozat hozzá. És teljesen mindegy parafenomén vagyok, vagy a tudományt képviselem.
VANNAK MÉRŐMŰSZEREINK, DE NEM MÉRNEK SEMMIT
Megjegyzés:
Egy nanokerék megpördülését sem lehet mérni, csak megfigyelni. Oszt mégis létezik.
Csak azért mert megfigyelték.
a hatotav csak novekszik.