@vaskalapos (34498):
Kicsit késésben vagyok, mostanában igen változó mikor tudok jönni.
A paleo dieta velemenyem szerint nincs egyaltalan alatamasztva tudomanyosan.
1. elegge hipotetikus, hogy mit ettek az oseink szazezer eve (szerintem egyaltalan nem azt es nem olyan mennyisegben, amit a paleo dieta ajanl)
2. genetikai adaptacio/evolucio/mutacio (ha szukseges, akkor bekovetkezik ennyi ido alatt, lasd alabb a tej esetet), de a nem-paleo taplalekok fogyasztasahoz (a nyers tej kivetelevel) nem szukseges genetikai valtozas. (a tejtermekekhez sem kell, csak a nem feldolgozott tejhez kell a felnottek eseten egy mutacio, es az az emberek jo reszeben megvan)
1. Teljesen igazad van, nincs túl sok emlék, azok a maradványok amiket találnak álétalában a maradék állatcsont, illetve egy ásatásról tudok, amikor azonosítottak még növényi maradványokat (gyümölcs) mellette, de ez nem túl átfogó, max utalás, sejtet. Az viszont tuti, hogy kenyeret nem sütöttek.
2. A gabona nem tünik ennyire egyértelműnek, a gluténérzékenység valószínüleg nem fekete-fehér. Allergólógust hallottam nyilatkozni a rádióban, amelyben azt feszegette, hogy gyakran találkozik olyan problémával, amikor nem mutatható ki a hagyományos tesztekkel alergia, mégis, ha az adott komponenst kiszűrik, a beteg problémái megszünnek. Erre tipikus példaként a glutént és bizonyos emésztőrendszeri problémákat hozta - komolyabb kifejtés nélkül. Azóta néztem, de nem találtam ilyen publikált statisztikát. Lehet lanyhán kerestem. Ezenkívül lehet még a jelenség oka a nem megfelelő érzékenységű allargiateszt – de erről nincs ismeretem, majd ha erre jár orvos válaszol.
Az ajánlott élelmiszerek listában a nemesítés érdekes pont. Vajon attól hogy többet, nagyobbat terem a növény (erre nemesítettek általában), megváltozik-e az összetétele? Nem tudom.
A tej szerintem csak részben jó példa, mert általában a laktoz tolerancia- intolerancia amit felhoznak. A laktoz egyenes téma, a laktoz az laktoz attól függetlenül, hol termelődőtt. A tejfehérjék viszont szerintebb érdekesebb kérdés. A tehéntej fehérjéi jelentősen eltérnek az anyatejétől, aminek az emésztésére könnyen beáll az újszülött is.
A felsorolt tiltott élelmiszereket (gabona) ha nem termeled, csak kis mennyiségben jutsz hozzá, ennek nem tudjuk lehet-e jelentősége. Ha valamire érzékeny vagy, a bejutó mennyiség az okozott reakció szemontjából meghatározó, ha rosszul tudom akkor elnézést.
A burgonya problémát érteni vélem, nekik az emberré válás időszakában bejárt (bejárni vélt) terület a mérvadó, a krumpli meg az amerikai kontinensről jött, ahova csak kb 14 ezer éve vándrolt be az ember. Kérlek ne kérdezd meg, hogy a paprika miért jó, ezt én sem tudom. Esetleg még az jön számításba, hogy ha jól látom a glikémiás indexe is számít a tápanyagnak amikor elkülönítik "jóra" és "rosszra". Tehát van benn egy kis Atkins-es csavar is.
Itt jön az a pont amit nem fog tudni egyik oldal sem könnyen bebizonyítani - nevezetesen, hogy mekkora szénhidrátterheléssel élünk ma az ősemberi szinthez képest és hogy ennek van-e jelentősége a könyv által is felsorolt betegségekben (pl diabetes). Ez felmerült a belinkelt (tejbegrízes) kritikában is. Az nem válasz, hogy Szendi már megint az összeesküvés elméleteit nyomja indoknak, akkor se, ha tényleg elköveti ezt a hibát a szerző, normális indoklás helyett.
Komoly probléma, hogy a könyv által felhozott betegségek nem vizsgálhatók a maradványokon (cukorbetegség; szív-,és érrendszeri problémák; daganatok- kivéve csontrák), az ősember meg nem írt nekünk naplót.
Szerintem azzal egyetértünk – a hivatkozásokból is ezt látom- hogy, igen alkalmazkodunk de ez az alkalmazkodás populációnként igen különbözően sikerült.
Ha hozzávesszük, hogy az egyéni génkészletünk mennyire különböző (pl SNP-k) egy adott populáción belül, és az allergológus hölgyet is komolyan vesszük, nem mondhatjuk, hogy a különböző diéták nem hozhatnak egyes embereknek pozitív változást. (Itt most nem csak a súlycsökkenésre gondoltam.)
Azt határozottan állítom, hogy ez önmagában nem gyógymód, aki beteg orvoshoz menjen.
?
