Tudományos kutatások problémái
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Tudományos kutatások problémái
@ennyi (62928): PDF[BinomialDistribution[10000, 0.5], 5000]=0.00797865
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Tudományos kutatások problémái
Nos, tehát akkor még egyszer az említett kutatás tanulsága, ami általánosabban is megfogalmazható:
A való világ egyetlen nagy rendszer, amiben szinte bármely két dolog, jelenség, esemény, folyamat egy nagy kauzális hálózat élein keresztül össze van kötve egymással. Ezért szinte bármely két dolgot vizsgálunk, mindig azt fogjuk találni, hogy van köztük összefüggés. Ez alól csak matematikai konstrukciók, számítógépes modellek, ill. speciálisan megtervezett (pl. random mintavételezést alkalmazó és random mintákat összehasonlító, vagy a kauzális összefüggést szándékosan kizáró) kísérletek kivételek.
Amikor megfogalmazunk egy nullhipotézist, azt nagyon gyakran úgy fogalmazzuk meg, hogy valamely mennyiség értéke pontosan nulla, vagy egy folytonos paraméter értéke egy meghatározott érték. Matematikailag azonban ennek a valószínűsége nulla. Hasonlóan, ha kiválasztok a való világból két olyan dolgot, mely bonyolult kauzális összefüggésben áll mindenféle egyéb dologgal, és azok is további dolgokkal, stb., akkor a két dolog összefüggésének mértéke, korrelációja egy folytonos paraméter. Annak az esélye, hogy ez a paraméter pontosan a nulla értéket vegye fel (azaz ne legyen egyáltalán összefüggés közöttük), pontosan nulla, mint ahogyan ha egy számegyenesen véletlenszerűen kiválasztunk pontot, akkor nulla a valószínűsége, hogy pont a 0-t választjuk ki.
A társadalomtudományokban, szociológiában, pszichológiában, stb. szinte kizárólag csak olyan paramétereket vizsgálnak, melyeket nagyon sok egyéb paraméter határoz meg, pl. genetikai, kulturális, biológiai, stb. Ezek tehát egy nagy összefüggéshálózat részei. Ezért ezeken a tudományterületeken alapszabály, hogy minden mindennel összefügg, azaz kellő mintaszámot használva bármely két paraméter között szignifikáns összefüggés mutatható ki.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem módszertani hiba, nem a statisztika hibája, nem I-es típusú hiba, nem tévedés. Az így kimutatott összefüggések mind valósak! Maga a világ, az emberek, a társadalom olyan, hogy minden mindennel összefügg benne. És ezt a statisztikai módszer szépen kimutatja.
Ebből pedig az a helyes következtetés, hogy ezeken a tudományterületeken nem azt kell vizsgálni, hogy mi mivel függ össze - mert úgyis eleve tudjuk, hogy minden mindennel! - hanem azt, hogy mely összefüggések a legerősebbek vagy valamilyen szempontból a legfontosabbak.
További fontos következtetés, hogy amennyiben ilyen paramétereket vizsgálunk, akkor értelmetlen dolog nullhipotézisnek azt megtenni, hogy a két paraméter között nincs összefüggés. Ez ugyanis nullmértékű halmaz, tehát ez a nullhipotézis mindenképpen téves! Ilyen esetekben az összefüggés erősségét érdemes vizsgálni, nullhipotézisnek pl. azt lehet megtenni, hogy az összefüggés erőssége egy bizonyos küszöb alatt van. Ha nullhipotézisnek egy tartományt adunk meg, az már nem nullmértékű halmaz lesz, és így már érdemes vizsgálni.
A való világ egyetlen nagy rendszer, amiben szinte bármely két dolog, jelenség, esemény, folyamat egy nagy kauzális hálózat élein keresztül össze van kötve egymással. Ezért szinte bármely két dolgot vizsgálunk, mindig azt fogjuk találni, hogy van köztük összefüggés. Ez alól csak matematikai konstrukciók, számítógépes modellek, ill. speciálisan megtervezett (pl. random mintavételezést alkalmazó és random mintákat összehasonlító, vagy a kauzális összefüggést szándékosan kizáró) kísérletek kivételek.
Amikor megfogalmazunk egy nullhipotézist, azt nagyon gyakran úgy fogalmazzuk meg, hogy valamely mennyiség értéke pontosan nulla, vagy egy folytonos paraméter értéke egy meghatározott érték. Matematikailag azonban ennek a valószínűsége nulla. Hasonlóan, ha kiválasztok a való világból két olyan dolgot, mely bonyolult kauzális összefüggésben áll mindenféle egyéb dologgal, és azok is további dolgokkal, stb., akkor a két dolog összefüggésének mértéke, korrelációja egy folytonos paraméter. Annak az esélye, hogy ez a paraméter pontosan a nulla értéket vegye fel (azaz ne legyen egyáltalán összefüggés közöttük), pontosan nulla, mint ahogyan ha egy számegyenesen véletlenszerűen kiválasztunk pontot, akkor nulla a valószínűsége, hogy pont a 0-t választjuk ki.
A társadalomtudományokban, szociológiában, pszichológiában, stb. szinte kizárólag csak olyan paramétereket vizsgálnak, melyeket nagyon sok egyéb paraméter határoz meg, pl. genetikai, kulturális, biológiai, stb. Ezek tehát egy nagy összefüggéshálózat részei. Ezért ezeken a tudományterületeken alapszabály, hogy minden mindennel összefügg, azaz kellő mintaszámot használva bármely két paraméter között szignifikáns összefüggés mutatható ki.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem módszertani hiba, nem a statisztika hibája, nem I-es típusú hiba, nem tévedés. Az így kimutatott összefüggések mind valósak! Maga a világ, az emberek, a társadalom olyan, hogy minden mindennel összefügg benne. És ezt a statisztikai módszer szépen kimutatja.
Ebből pedig az a helyes következtetés, hogy ezeken a tudományterületeken nem azt kell vizsgálni, hogy mi mivel függ össze - mert úgyis eleve tudjuk, hogy minden mindennel! - hanem azt, hogy mely összefüggések a legerősebbek vagy valamilyen szempontból a legfontosabbak.
További fontos következtetés, hogy amennyiben ilyen paramétereket vizsgálunk, akkor értelmetlen dolog nullhipotézisnek azt megtenni, hogy a két paraméter között nincs összefüggés. Ez ugyanis nullmértékű halmaz, tehát ez a nullhipotézis mindenképpen téves! Ilyen esetekben az összefüggés erősségét érdemes vizsgálni, nullhipotézisnek pl. azt lehet megtenni, hogy az összefüggés erőssége egy bizonyos küszöb alatt van. Ha nullhipotézisnek egy tartományt adunk meg, az már nem nullmértékű halmaz lesz, és így már érdemes vizsgálni.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Tudományos kutatások problémái
@Szilágyi András (62953): Hm, ez roppant érdekes, ugyanakkor végigvezetve a gondolatmeneted teljesen logikus meglátás.
Ami esetleg még ezután okot ad számomra a latolgatásra, hogy miért fogadnak ilyen eredményt egyesek felháborodó ellenkezéssel. Talán szerepe van annak, hogy a "minden mindennel összefügg" az ezósok által egy végsőkig magasztalt, mindenre magyarázatul bevethető blabla - noha abszolút nem a fent nevezett matematikai értelemben élnek(vissza) ezen megállapítással. A másik, ezzel rokon pont, ami ellenkezést válthat ki, hogy tulajdonképpen mit jelent az összefüggés/korreláció. Általában szeretjük e szót olyan erős értelemben használni, olyan dolgokra kijelenteni melyek nemcsak, hogy számszerűsíthetően összefüggnek, de szinte kitapinthatónak kell lennie az összefüggés miértjének, az ok-okozati láncolatnak. Márpedig itt pont arról van szó, hogy a statisztikai módszerek sokkal kisebb összefüggések kimutatására is alkalmasak, melyeknél a szokásos "összefügg" fogalmunk már szokatlannak, hagyományos értelmében indokolatlannak tűnik. Mint ahogy tehát e tanulmány és konklúzió rámutat, a megszokott fogalmaink olykor pontosításra szorulnak. Ez pedig mindig ellenkezést és értetlenkedést váltott ki, ahányszor csak a tudomány ilyet "várt el" az embertől, letlégyen az bármilyen természettudományból, vagy matematikából származó szokatlan eredmény.
Ami esetleg még ezután okot ad számomra a latolgatásra, hogy miért fogadnak ilyen eredményt egyesek felháborodó ellenkezéssel. Talán szerepe van annak, hogy a "minden mindennel összefügg" az ezósok által egy végsőkig magasztalt, mindenre magyarázatul bevethető blabla - noha abszolút nem a fent nevezett matematikai értelemben élnek(vissza) ezen megállapítással. A másik, ezzel rokon pont, ami ellenkezést válthat ki, hogy tulajdonképpen mit jelent az összefüggés/korreláció. Általában szeretjük e szót olyan erős értelemben használni, olyan dolgokra kijelenteni melyek nemcsak, hogy számszerűsíthetően összefüggnek, de szinte kitapinthatónak kell lennie az összefüggés miértjének, az ok-okozati láncolatnak. Márpedig itt pont arról van szó, hogy a statisztikai módszerek sokkal kisebb összefüggések kimutatására is alkalmasak, melyeknél a szokásos "összefügg" fogalmunk már szokatlannak, hagyományos értelmében indokolatlannak tűnik. Mint ahogy tehát e tanulmány és konklúzió rámutat, a megszokott fogalmaink olykor pontosításra szorulnak. Ez pedig mindig ellenkezést és értetlenkedést váltott ki, ahányszor csak a tudomány ilyet "várt el" az embertől, letlégyen az bármilyen természettudományból, vagy matematikából származó szokatlan eredmény.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Tudományos kutatások problémái
Beszelgettunk a szignifikancia-szintrol, arrol, hogy mit jelent az, hogy egy eredmeny p= x.xxx szinten szignifikans.
Andras citalt egy masik topikban egy cikket:
http://www.psy.unipd.it/~tressold/cmssi ... esp010.pdf
Nezzuk a 2. abrat.
Kivancsi lennek, minek mit jelent az az allitas, hogy ". A slight but significant decline
(r = - .21) is indicated ( p = .030)"
Kinek mit mond egy ilyen allitas a ket valtozo kozotti osszefuggesrol?
Andras citalt egy masik topikban egy cikket:
http://www.psy.unipd.it/~tressold/cmssi ... esp010.pdf
Nezzuk a 2. abrat.
Kivancsi lennek, minek mit jelent az az allitas, hogy ". A slight but significant decline
(r = - .21) is indicated ( p = .030)"
Kinek mit mond egy ilyen allitas a ket valtozo kozotti osszefuggesrol?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Tudományos kutatások problémái
@ennyi (63399): Azt, hogy gyenge bizonyíték van rá, hogy van köztük egy gyenge összefüggés.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Tudományos kutatások problémái
@Szilágyi András (63404): Kosz a valaszt.
A p-nek mekkora ertekenel (tartomanyaban) nevezed a bizonyitekot gyenegenek, atlagosnak, erosnek?
Erosebb bizonyitek-e egy metaanalizis eredmenye, mint egy kozoseges kiserleteken alapulo publikacio, vagy eppenseggel gyengebb, mert a modszer nem konzekvensen ugyanaz?
A p-nek mekkora ertekenel (tartomanyaban) nevezed a bizonyitekot gyenegenek, atlagosnak, erosnek?
Erosebb bizonyitek-e egy metaanalizis eredmenye, mint egy kozoseges kiserleteken alapulo publikacio, vagy eppenseggel gyengebb, mert a modszer nem konzekvensen ugyanaz?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Tudományos kutatások problémái
@ennyi (63408): 1/100 fölött gyengének nevezem, 1/10000 alatt erősnek, a kettő között közepes.
Általánosságban nem lehet megmondani, hogy a metaanalízis erősebb-e vagy egyetlen kísérlet. Mindkettőt lehet jól is és rosszul is csinálni.
Általánosságban nem lehet megmondani, hogy a metaanalízis erősebb-e vagy egyetlen kísérlet. Mindkettőt lehet jól is és rosszul is csinálni.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Tudományos kutatások problémái
Szeretjük azt gondolni, hogy a tudomány, ha hibázik is, hamar kijavítja a hibáit. Ahogy az Economist cikkéből kiderül, sajnos ez az önkorrigáló képesség a mai kutatási gyakorlat mellett igen gyengén működik. Ráadásul a kutatások riasztóan nagy része hibás.
http://www.economist.com/news/briefing/ ... ot-trouble
http://www.economist.com/news/briefing/ ... ot-trouble
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Tudományos kutatások problémái
@Szilágyi András (72677): Erdekes cikk, meg erdekesebbek a peldak benne.
Mellesleg a cikk lete maga bizonyitek a tudomany onkorrigalo voltara: csupa kiredult, korrigalt eseten alapszik.
Ha egy uj eredmeny erdekes es/vagy felhasznalhato valamire, akkor arrol hamar kiderul, ha valami nem stimmel vele.
Egy olyan jellegu eredmeny, mint a cikk egyik peldaja "had not managed to reproduce the results of a famous study from 1998 purporting to show that thinking about a professor before taking an intelligence test leads to a higher score than imagining a football hooligan" akkor az a who cares kategoria szerintem.
Ha az eredmeny az egvilagon semmire nem hasznalhato (tudod Andras, mire gondolok, "p" vel kezdodik es "i" a vege), akkor valoban nagyon nagyon soka fog kierulni, ha egyaltalan, hogy igaz, vagy tevedes.
Szerintem jol van az, hogy ha egy eredmeny az egvilagon semmire nem jo, es semmi befolyasa nincsen, akkor nem ellenorzi ot masik csapat, parazlas lenne. Hogy emgjelent egy tudomanyos cikkben. Hat igen, ez kell ma a tuleleshez az akademiai vilagban.
Ha valamire jo (lenne) az eredmeny, es hasznalatba akarnak venni, akkor nagyon hamar kiderul rola, ha teves.
Mellesleg a cikk lete maga bizonyitek a tudomany onkorrigalo voltara: csupa kiredult, korrigalt eseten alapszik.
Ha egy uj eredmeny erdekes es/vagy felhasznalhato valamire, akkor arrol hamar kiderul, ha valami nem stimmel vele.
Egy olyan jellegu eredmeny, mint a cikk egyik peldaja "had not managed to reproduce the results of a famous study from 1998 purporting to show that thinking about a professor before taking an intelligence test leads to a higher score than imagining a football hooligan" akkor az a who cares kategoria szerintem.
Ha az eredmeny az egvilagon semmire nem hasznalhato (tudod Andras, mire gondolok, "p" vel kezdodik es "i" a vege), akkor valoban nagyon nagyon soka fog kierulni, ha egyaltalan, hogy igaz, vagy tevedes.
Szerintem jol van az, hogy ha egy eredmeny az egvilagon semmire nem jo, es semmi befolyasa nincsen, akkor nem ellenorzi ot masik csapat, parazlas lenne. Hogy emgjelent egy tudomanyos cikkben. Hat igen, ez kell ma a tuleleshez az akademiai vilagban.
Ha valamire jo (lenne) az eredmeny, es hasznalatba akarnak venni, akkor nagyon hamar kiderul rola, ha teves.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Tudományos kutatások problémái
@ennyi (72679):
Látom, sikerült szépen megnyugtatnod magad, hogy minden rendben van, holott a cikk épp az ellenkezőjéről szól.
Nem, sajnos nem csak ezeken alapszik, sok minden más is van a cikkben.Mellesleg a cikk lete maga bizonyitek a tudomany onkorrigalo voltara: csupa kiredult, korrigalt eseten alapszik.
Szép elképzelés, de sajnos ez messze nem igaz. A cikkben is vannak példák arra, hogy magas idézettségű cikkekről sok évvel később bizonyosodik be, hogy tévesek voltak.Ha egy uj eredmeny erdekes es/vagy felhasznalhato valamire, akkor arrol hamar kiderul, ha valami nem stimmel vele.
Sajnos ahogy a cikkből kiderül, nemcsak az ilyen eredményeket nem ellenőrzik, hanem szinte semmit.Szerintem jol van az, hogy ha egy eredmeny az egvilagon semmire nem jo, es semmi befolyasa nincsen, akkor nem ellenorzi ot masik csapat, parazlas lenne.
Látom, sikerült szépen megnyugtatnod magad, hogy minden rendben van, holott a cikk épp az ellenkezőjéről szól.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Tudományos kutatások problémái
@Szilágyi András (72695):
Tehat a cikk szerint is bebizonyosodik, csak sok evvel kesobb. Akkor csak a problema, hogy nem bizonyosodik be azonnal, masnap abban az evben? Mit ertunk "hamar" alatt, mi lenne az elvaras?
Mellekszal: a magas idezettseg azt is jelentheti, hogy sokan nem ertenek vele egyet, az idezes nem feltetlenul az egyetertes jele.
Ha csak egy csapat dolgozik valamin, senki mast nem erdekel, sem kerik el, nem alapozak ra kovetkezo kiserletet, azok valoban irhatnak barmit, semmi jelentosege, hogy igaz vagy sem.
Az teny, hogy sok olyan cikk jelenik meg, aminek valoban semmi jelentosege, ez a publikacios nyomas miatt van igy, aki nem publikal eleget az nem kap tudomanyos fokozatot, kutatasi tamogatast.
Engem nem kell megnyugtatni, nem aggodtam, csak a tisztabb kep kedveert szoltam hozza.
Nyilvan senkit nem erdekelt annyira, hogy megprobalja felhasznalni, alkalmazni, vagy megismetelni. Van ilyen, hogy sokan idezik, mert jol hangzik, de amugy nem erdekel senkit.Ha egy uj eredmeny erdekes es/vagy felhasznalhato valamire, akkor arrol hamar kiderul, ha valami nem stimmel vele.
Szép elképzelés, de sajnos ez messze nem igaz. A cikkben is vannak példák arra, hogy magas idézettségű cikkekről sok évvel később bizonyosodik be, hogy tévesek voltak.
Tehat a cikk szerint is bebizonyosodik, csak sok evvel kesobb. Akkor csak a problema, hogy nem bizonyosodik be azonnal, masnap abban az evben? Mit ertunk "hamar" alatt, mi lenne az elvaras?
Mellekszal: a magas idezettseg azt is jelentheti, hogy sokan nem ertenek vele egyet, az idezes nem feltetlenul az egyetertes jele.
Nem tudom, a te szakteruleteden ez hogy van, de ahol en dolgozok, ott ami erdekes, es jo valamire, ott elkerik a bakteriumtorzset, plazmidot, mutanst, a szekvenciat es dolgonak vele tovabb. Ekkor kiderul, teves/hibas volt az eredmeny.Sajnos ahogy a cikkből kiderül, nemcsak az ilyen eredményeket nem ellenőrzik, hanem szinte semmit.
Ha csak egy csapat dolgozik valamin, senki mast nem erdekel, sem kerik el, nem alapozak ra kovetkezo kiserletet, azok valoban irhatnak barmit, semmi jelentosege, hogy igaz vagy sem.
Az teny, hogy sok olyan cikk jelenik meg, aminek valoban semmi jelentosege, ez a publikacios nyomas miatt van igy, aki nem publikal eleget az nem kap tudomanyos fokozatot, kutatasi tamogatast.
Engem nem kell megnyugtatni, nem aggodtam, csak a tisztabb kep kedveert szoltam hozza.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Tudományos kutatások problémái
Súlyos problémák vannak az idegtudományban is:
http://www.medicalonline.hu/tudomany/ci ... egtudomany
http://www.medicalonline.hu/tudomany/ci ... egtudomany
0 x
-
- Hozzászólások: 883
- Csatlakozott: 2011.02.24. 17:50
Tudományos kutatások problémái
@Szilágyi András (72872):
A tapasztalatok összegzéséhez sok idő és kutatás és esettanulmányozás kell. Van ami meg van fejtve , van ami részben, van ami nem.
A tapasztalatok összegzéséhez sok idő és kutatás és esettanulmányozás kell. Van ami meg van fejtve , van ami részben, van ami nem.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Tudományos kutatások problémái
@Szilágyi András (72872): Amit ember csinál, azzal sok probléma van.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Tudományos kutatások problémái
@Szilágyi András (72872): Igy mukodik a tudomany.
Az ilyen cikkek ramutatnak a problemakra, es megmutatjak azt is, mit kell valtoztatni.
Ha valaki meg nem tudta volna (egy ujszulottnek minden vicc uj): nem kell neverteken elfogadni valamit attol, hogy tudomanyos, szakmai folyoiratban publikaltak. El kell olvasni, megnezni az adatokat, a modszert a kovetkezteteseket, es annak alapjan kialakitani a sajat allaspontot.
Mi ezt hetente (kedden, 12-1 kozott) szervezetten muveljuk, Journal Club cimen, hetente egy kivalasztott cikket szervezetten darabokra szedunk.
De nem picsogunk, hogy a tudomany problemas. Tudjuk, hogy igy mukodik. Ha az olvasott dolog a sajat szukebb teruletunkhoz tartozik, elvegezzuk a megfelelo kiserleteket, es publikaljuk. Amit majd masok kritikusan elolvasnak, es ha valamiben hibat talalnak, tovabb finomitjak.
Igy mukodik a tudomany.
Ha valakinek problemas, javasoljon jobbat.
Az ilyen cikkek ramutatnak a problemakra, es megmutatjak azt is, mit kell valtoztatni.
Ha valaki meg nem tudta volna (egy ujszulottnek minden vicc uj): nem kell neverteken elfogadni valamit attol, hogy tudomanyos, szakmai folyoiratban publikaltak. El kell olvasni, megnezni az adatokat, a modszert a kovetkezteteseket, es annak alapjan kialakitani a sajat allaspontot.
Mi ezt hetente (kedden, 12-1 kozott) szervezetten muveljuk, Journal Club cimen, hetente egy kivalasztott cikket szervezetten darabokra szedunk.
De nem picsogunk, hogy a tudomany problemas. Tudjuk, hogy igy mukodik. Ha az olvasott dolog a sajat szukebb teruletunkhoz tartozik, elvegezzuk a megfelelo kiserleteket, es publikaljuk. Amit majd masok kritikusan elolvasnak, es ha valamiben hibat talalnak, tovabb finomitjak.
Igy mukodik a tudomany.
Ha valakinek problemas, javasoljon jobbat.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Tudományos kutatások problémái
@Szilágyi András (72872): a citalt cikk eigy fejezodik be:
"A tudomány egy evolúciós folyamat, az ellentmondások és a cáfolatok természetes részét képezik."
"A tudomány egy evolúciós folyamat, az ellentmondások és a cáfolatok természetes részét képezik."
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Tudományos kutatások problémái
@ennyi (72893):
Ilyen alapon mindig minden rendben van. Mert ha valami nincs rendben, az is rendben van. Soha semmivel nincs semmi probléma.
Ilyen alapon mindig minden rendben van. Mert ha valami nincs rendben, az is rendben van. Soha semmivel nincs semmi probléma.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Tudományos kutatások problémái
@Szilágyi András (72912): Nem erted. Peldaul a pszi-vel kapcsolatos dolgok (hogy ne menjek messzire peldaert), a homeopatia, az aura, a chemtrails azok nincsenek rendben.
Azok nem korrigaljak magukat, azokban nincs olyan mechanizmus, ami a teves allitasokat kimutatna, helyesbitene.
Nem latod a kulonbseget?
Amugy, rajta, cikkezz arrol, hogy a tudomany az allandoan teved es ez rendre ki is derul rola, az ezoteria meg soha nem teved (vagy soha nem derul ki rola), ez trendi ma magyarorszagon.
Olvasok: ketelkedjetek mindenben, ami "tudomanyos", fogadjatok el mindent, ami nem az. A nemtudomany nem teved, annak nincsenek problamai.
Hajra magyarorszag.
Azok nem korrigaljak magukat, azokban nincs olyan mechanizmus, ami a teves allitasokat kimutatna, helyesbitene.
Nem latod a kulonbseget?
Amugy, rajta, cikkezz arrol, hogy a tudomany az allandoan teved es ez rendre ki is derul rola, az ezoteria meg soha nem teved (vagy soha nem derul ki rola), ez trendi ma magyarorszagon.
Olvasok: ketelkedjetek mindenben, ami "tudomanyos", fogadjatok el mindent, ami nem az. A nemtudomany nem teved, annak nincsenek problamai.
Hajra magyarorszag.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Tudományos kutatások problémái
@ennyi (72923):
Egy dolog biztosan nincs rendben: az, hogy te ebbe a fórumba írogatsz.
Na, azon tényleg változtatni kéne.
Egy dolog biztosan nincs rendben: az, hogy te ebbe a fórumba írogatsz.
Na, azon tényleg változtatni kéne.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Tudományos kutatások problémái
@Szilágyi András (72924): Nocsak, nocsak, Igazi Szkeptikus Moderator Ur!
Kinos dolgokat irok? Nagyon kinosakat?
Nem bizarr, hogy az osszes hozzaszolo kozul pont az zavar, miket en irok?
Ha valaki amellett ervel, hogy latja az aurat, hogy az energiamegmaradas nem igaz, hogy a belpucolas az tudomanyosan megalapozott... es meg sorolhatnam... az nem problema. Azokon nem kene valtoztatni.
Amit en irok az problema.
OK, arra kerlek, hogy ezt hagyd fenn, es en megprobalom moderalni magam, redukalom a hozzaszolasaimat.
Vagy oxidalom.
Vegul is falrahanyt borso az egesz ugyis.
Kinos dolgokat irok? Nagyon kinosakat?
Nem bizarr, hogy az osszes hozzaszolo kozul pont az zavar, miket en irok?
Ha valaki amellett ervel, hogy latja az aurat, hogy az energiamegmaradas nem igaz, hogy a belpucolas az tudomanyosan megalapozott... es meg sorolhatnam... az nem problema. Azokon nem kene valtoztatni.
Amit en irok az problema.
OK, arra kerlek, hogy ezt hagyd fenn, es en megprobalom moderalni magam, redukalom a hozzaszolasaimat.
Vagy oxidalom.
Vegul is falrahanyt borso az egesz ugyis.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Tudományos kutatások problémái
@ennyi (72925):
Te képtelen vagy a finom árnyalatok elfogadására, minduntalan fekete-fehérre akarod festeni a dolgokat. Emiatt olyan mondandót látsz bele állításokba, amelyek nincsenek is ott.
Pl:
a tudományban sok a tévedés -> az ezó nem téved.
vannak komoly eredmények, melyek a pszi működését igazolni látszanak -> a pszí működik, hiszünk a csodákban
Ezek az örökös félreértelmezések, amik unalmassá teszik az ilyen hozzászólásaidat. Feltehetőleg azért teszed ezt, mert arra a műveletlen átlagpolgárra formálod a kijelentéseket, aki tényleg ilyen kategorikusan érti félre a dolgokat, és félsz, hogy ha nem karakán fekete-fehér kijelentéseket teszünk, akkor az félre lesz érve (ahogy te teszed), és az nem jó. De nem mindenki szeretne állandóan a műveletlen népség felé kommunikálni. Nem vet jó fényt egy tudományos állásfoglalásra, ha kozmetikázza a tényeket azért, hogy nehogy félreértsék. Ez maradjon meg a kisiskolás pedagógusok és szülők reszortja, akik fel tudják mérni, kinek magyaráznak, és ennek megfelelően szolgálnak elnagyolt, kissé hamis magyarázatokkal.
Te képtelen vagy a finom árnyalatok elfogadására, minduntalan fekete-fehérre akarod festeni a dolgokat. Emiatt olyan mondandót látsz bele állításokba, amelyek nincsenek is ott.
Pl:
a tudományban sok a tévedés -> az ezó nem téved.
vannak komoly eredmények, melyek a pszi működését igazolni látszanak -> a pszí működik, hiszünk a csodákban
Ezek az örökös félreértelmezések, amik unalmassá teszik az ilyen hozzászólásaidat. Feltehetőleg azért teszed ezt, mert arra a műveletlen átlagpolgárra formálod a kijelentéseket, aki tényleg ilyen kategorikusan érti félre a dolgokat, és félsz, hogy ha nem karakán fekete-fehér kijelentéseket teszünk, akkor az félre lesz érve (ahogy te teszed), és az nem jó. De nem mindenki szeretne állandóan a műveletlen népség felé kommunikálni. Nem vet jó fényt egy tudományos állásfoglalásra, ha kozmetikázza a tényeket azért, hogy nehogy félreértsék. Ez maradjon meg a kisiskolás pedagógusok és szülők reszortja, akik fel tudják mérni, kinek magyaráznak, és ennek megfelelően szolgálnak elnagyolt, kissé hamis magyarázatokkal.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
-
- Hozzászólások: 883
- Csatlakozott: 2011.02.24. 17:50
Tudományos kutatások problémái
@Szilágyi András (73108):
Köszönöm, de szerintem a témával kapcsolatosan írtunk róla.
Köszönöm, de szerintem a témával kapcsolatosan írtunk róla.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Tudományos kutatások problémái
Eleinte jó kezdeményezésnek tűntek a szabad hozzáférésű folyóiratok, de ma már egyre több lap él vissza a kutatók publikálási kényszerével. John Bohannon, a Science újságírója egy érdekes kísérlettel tesztelte a folyóiratok hitelességét, és lesújtó eredményre jutott.
A Science szerzője összetákolt tehát egy ordító módszertani hibáktól és fájdalmas tudományos bakiktól hemzsegő kéziratfélét, amelyet 10 hónap leforgása alatt nem kevesebb mint 304 folyóiratnak nyújtott be közlésre. Minden esetben fiktív személyeket és nem létező intézményeket nevezett meg a kutatás szerzőiként, illetve helyszíneként – a személyneveket gyakori afrikai vezeték- és keresztnevek kombinálásával, az intézmények neveit találomra kiválasztott szuahéli szavak és afrikai fővárosok összepárosításával állította elő egy egyszerű kis algoritmus. És hogy a cikk se legyen mindig szóról szóra ugyanaz, egy másik számítógépes program gondoskodott a „tudományos” tartalom megőrzése mellett a fogalmazás apró variációiról.
Többlépcsős ellenőrzés helyett el sem olvasták
Az eredmény igazolta Bohannon sejtését. A 304 kiszemelt folyóirat közül 157 elfogadta a kéziratot közlésre, a nyilvánvaló és helyrehozhatatlan hiányosságai ellenére. Tette ezt sok álorgánum a bírálati rendszer működtetésének minden látható jele nélkül – vagyis a szöveget valószínűleg senki sem olvasta át, mielőtt a publikációs számlát kiküldték volna a (balszerencséjükre nem létező) szerzőknek. És még ahol szemlátomást rápillantottak a kéziratra, ott is zömmel csak apróbb formai korrekciókat javasoltak, amelyek természetesen mit sem változtattak a munka reménytelenül tudománytalan jellegén. A 304-ből mindössze 36 folyóirat küldött vissza olyan bírálói véleményt, amely ráirányította a figyelmet a kézirat alapvető fogyatékosságaira – és még ebből a 36-ból is 16 esetben a szerkesztő (felrúgva a peer review legalapvetőbb játékszabályát) elfogadhatónak ítélte a dolgozatot, és már készült, hogy kiszámlázza a nem csekély publikációs díjat.
http://www.origo.hu/tudomany/20131108-o ... ml?sec-top
A Science szerzője összetákolt tehát egy ordító módszertani hibáktól és fájdalmas tudományos bakiktól hemzsegő kéziratfélét, amelyet 10 hónap leforgása alatt nem kevesebb mint 304 folyóiratnak nyújtott be közlésre. Minden esetben fiktív személyeket és nem létező intézményeket nevezett meg a kutatás szerzőiként, illetve helyszíneként – a személyneveket gyakori afrikai vezeték- és keresztnevek kombinálásával, az intézmények neveit találomra kiválasztott szuahéli szavak és afrikai fővárosok összepárosításával állította elő egy egyszerű kis algoritmus. És hogy a cikk se legyen mindig szóról szóra ugyanaz, egy másik számítógépes program gondoskodott a „tudományos” tartalom megőrzése mellett a fogalmazás apró variációiról.
Többlépcsős ellenőrzés helyett el sem olvasták
Az eredmény igazolta Bohannon sejtését. A 304 kiszemelt folyóirat közül 157 elfogadta a kéziratot közlésre, a nyilvánvaló és helyrehozhatatlan hiányosságai ellenére. Tette ezt sok álorgánum a bírálati rendszer működtetésének minden látható jele nélkül – vagyis a szöveget valószínűleg senki sem olvasta át, mielőtt a publikációs számlát kiküldték volna a (balszerencséjükre nem létező) szerzőknek. És még ahol szemlátomást rápillantottak a kéziratra, ott is zömmel csak apróbb formai korrekciókat javasoltak, amelyek természetesen mit sem változtattak a munka reménytelenül tudománytalan jellegén. A 304-ből mindössze 36 folyóirat küldött vissza olyan bírálói véleményt, amely ráirányította a figyelmet a kézirat alapvető fogyatékosságaira – és még ebből a 36-ból is 16 esetben a szerkesztő (felrúgva a peer review legalapvetőbb játékszabályát) elfogadhatónak ítélte a dolgozatot, és már készült, hogy kiszámlázza a nem csekély publikációs díjat.
http://www.origo.hu/tudomany/20131108-o ... ml?sec-top
0 x
-
- Hozzászólások: 765
- Csatlakozott: 2011.04.17. 22:01
Tudományos kutatások problémái
@ennyi (73838):
Anyaaaaaaaaaaaam borogasssssss! Mondanam elso blikrre , de beleneztem a kommentekbe is.
Anyaaaaaaaaaaaam borogasssssss! Mondanam elso blikrre , de beleneztem a kommentekbe is.
Na most nem tudom "Hol a tagadás lábát megveti,..." effektus lep-e be vagy a conteo, vagy talan legy resen ?Csodálom, hogy ez a fontos információ nem kapott nagyobb figyelmet:
" John Bohannon, a Science újságírója"
Tehát az újságíró az előfizetős lapok zászlóshajójának munkatársa, aki igencsak ellenérdekelt a versenytárs open access lapok sikerében
0 x
-
- Hozzászólások: 287
- Csatlakozott: 2012.12.23. 11:11
- Tartózkodási hely: Klagenfurt
Tudományos kutatások problémái
@flygandeangel (73839):
Kicsit lejjebb:
"Az open access folyóiratoknál is van "vevő", méghozzá az a szerencsétlen (többnyire fejlődő világbeli vagy kelet-európai) kutató vagy egyetemi oktató, akinek a munkahelye megtartásához, szakmai előmeneteléhez kell évi x, lehetőleg angol nyelvű, lektorált folyóiratban megjelent publikáció, arra viszont valamiért (pl. nyelvtudásbéli, módszertani, vagy motivációs hiányosságai okán) nem képes, hogy normális, szakmailag komolyan vehető folyóiratok számára is befogadható -azaz tudományos szempontból "értékelhető"- produktumot állítson elő."
Aki nem képes rá, hogy magas színvonalon dolgozzon, az szerintem inkább ne tegye. Lehet menni az iparba és kész.
Kicsit lejjebb:
"Az open access folyóiratoknál is van "vevő", méghozzá az a szerencsétlen (többnyire fejlődő világbeli vagy kelet-európai) kutató vagy egyetemi oktató, akinek a munkahelye megtartásához, szakmai előmeneteléhez kell évi x, lehetőleg angol nyelvű, lektorált folyóiratban megjelent publikáció, arra viszont valamiért (pl. nyelvtudásbéli, módszertani, vagy motivációs hiányosságai okán) nem képes, hogy normális, szakmailag komolyan vehető folyóiratok számára is befogadható -azaz tudományos szempontból "értékelhető"- produktumot állítson elő."
Aki nem képes rá, hogy magas színvonalon dolgozzon, az szerintem inkább ne tegye. Lehet menni az iparba és kész.
0 x
-
- Hozzászólások: 1060
- Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38
Tudományos kutatások problémái
OFF
@Haibane (73842):
/OFF Elnézést!
Én értelmezem rosszul, vagy ez felesleges tudós nagyképűség lenne?
Az iparban is magas színvonalon kell dolgozni, csak máshogy. És nem képes rá mindenki.
/OFF Elnézést!
@Haibane (73842):
/OFF Elnézést!
OFFOFF
Aki nem képes rá, hogy magas színvonalon dolgozzon, az szerintem inkább ne tegye. Lehet menni az iparba és kész.
/OFF Elnézést!
Én értelmezem rosszul, vagy ez felesleges tudós nagyképűség lenne?
Az iparban is magas színvonalon kell dolgozni, csak máshogy. És nem képes rá mindenki.
/OFF Elnézést!
0 x
-
- Hozzászólások: 287
- Csatlakozott: 2012.12.23. 11:11
- Tartózkodási hely: Klagenfurt
Tudományos kutatások problémái
@Question (73844):
OFF
Nem tudom nagyképűség e. Ha az akkor bocs.
A komment azzal próbálja védeni ezeket a kamu folyóiratokat, hogy azok az emberek, akik nem képesek rendesen publikálni, azoknak milyen jó ez. Namost nekem ez nem tetszik. A kutatás nem olcsó, és ha csak így fenntartható, akkor vagy a követlmény rossz, vagy az illető alkalmatlan. De adóforintból csaló kiadókat támogatni nem igazán nyerő.
/OFF Elnézést!
OFF
Nem tudom nagyképűség e. Ha az akkor bocs.
A komment azzal próbálja védeni ezeket a kamu folyóiratokat, hogy azok az emberek, akik nem képesek rendesen publikálni, azoknak milyen jó ez. Namost nekem ez nem tetszik. A kutatás nem olcsó, és ha csak így fenntartható, akkor vagy a követlmény rossz, vagy az illető alkalmatlan. De adóforintból csaló kiadókat támogatni nem igazán nyerő.
/OFF Elnézést!
0 x
-
- Hozzászólások: 287
- Csatlakozott: 2012.12.23. 11:11
- Tartózkodási hely: Klagenfurt
Tudományos kutatások problémái
@Question (73844):
OFF
Jah most esett le, hogy mire értetted. Természetesen nem úgy értettem, hogy az iparban könnyebb. Úgy értettem, hogy az iparban nehezebb "alibizni". Ott van nyomás az ilyen embereken és aki nem dolgozik rendesen az kiszelektálódik. Egy kutató elég szabad sok tekintetben egy iparban dolgozóval szemben. Ha valaki nem tudja ez a szabadságot értelmesen kiaknázni annak a nagyobb szigor való. Így értettem.
/OFF Elnézést!
OFF
Jah most esett le, hogy mire értetted. Természetesen nem úgy értettem, hogy az iparban könnyebb. Úgy értettem, hogy az iparban nehezebb "alibizni". Ott van nyomás az ilyen embereken és aki nem dolgozik rendesen az kiszelektálódik. Egy kutató elég szabad sok tekintetben egy iparban dolgozóval szemben. Ha valaki nem tudja ez a szabadságot értelmesen kiaknázni annak a nagyobb szigor való. Így értettem.
/OFF Elnézést!
0 x
-
- Hozzászólások: 1060
- Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38
Tudományos kutatások problémái
@Haibane (73846):
OFF
Ok, így már világos
/OFF Elnézést!
/Amúgy NEM kérek elnézést az OFF-ért, mekkora baromság ez már, régóta idegesít xD/
OFF
Ok, így már világos
/OFF Elnézést!
/Amúgy NEM kérek elnézést az OFF-ért, mekkora baromság ez már, régóta idegesít xD/
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
-
- Hozzászólások: 287
- Csatlakozott: 2012.12.23. 11:11
- Tartózkodási hely: Klagenfurt
Tudományos kutatások problémái
@mimindannyian (73853):
Ez csak blabla, repair már elmagyarázta, hogy a "valszám" miért nem jó semmire
Ez csak blabla, repair már elmagyarázta, hogy a "valszám" miért nem jó semmire
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Tudományos kutatások problémái
@Haibane (73854): Igaz... Bár a tudomány azt sem tudja definiálni, mi az igaz. Ej, ez a tudomány... Csak ezeket a rohadt kommunikációs vívmányokat tolta alánk, ennyi volt a haszna, hogy teret nyerjen végre az igazság, a holisztikus misztikum átható ereje!
0 x
-
- Hozzászólások: 265
- Csatlakozott: 2011.10.03. 13:04
Tudományos kutatások problémái
@mimindannyian (73853):
Ha nagyobb szignifikancia küszöb lenne, egy csomó brit tudósos hírrel lennénk szegényebbek, és sosem tudnánk meg hogy pl. létezik olyan élő ember aki azt kutatja hogy a jazz vagy komolyzenekedvelők jobbak-e az ágyban (fiktív példa, mielőtt valaki hivatkozást kér) meg hasonlók - mert az ilyen felmérések mind mennének a fiókba
Egyébként van szerintem a Bayesi statisztika kapcsán kis pongyolaság, de ez nem meglepő az ilyen cikkektől:
Ha nagyobb szignifikancia küszöb lenne, egy csomó brit tudósos hírrel lennénk szegényebbek, és sosem tudnánk meg hogy pl. létezik olyan élő ember aki azt kutatja hogy a jazz vagy komolyzenekedvelők jobbak-e az ágyban (fiktív példa, mielőtt valaki hivatkozást kér) meg hasonlók - mert az ilyen felmérések mind mennének a fiókba
Egyébként van szerintem a Bayesi statisztika kapcsán kis pongyolaság, de ez nem meglepő az ilyen cikkektől:
Alternatív hipotézis kb. minden statisztikai vizsgálathoz kell, és általában szinte adódik automatikusan ("X az blablabla..." természetes alternatívája az: "X nem blablabla...") Amire ők talán gondoltak az az apriori eloszlás: azaz kell egy előzetes vélekedés amit aztán a mérések fényében felülbírálhatunk/pontosíthatunk, és ha kiindulásként nagyon nem hiszünk X-ban akkor sok kísérlet kell még szignifikánsan meggyőződünk, még ha csak kicsit nem hiszünk akkor kevés kísérlet. Ez megfelel a "Extraordinary claims require extraordinary evidence" elvnek, csakhogy az apriori eloszlást jól megválasztani, jól megindokolni gondolom nem mindig triviális.Bayesian statistics isn't used as often, in part because it compares a given hypothesis, random chance, and an alternative hypothesis. Since it's usually hard to come up with alternate hypotheses, it's impractical to use Bayesian statistics.
0 x
-
- Hozzászólások: 265
- Csatlakozott: 2011.10.03. 13:04
Tudományos kutatások problémái
@mimindannyian (73853):
Kerestem cikket a hivatkozott tudóstól erről lehet szó:
http://arxiv.org/abs/1309.4656
És tényleg az apriori eloszlás a mumus:
Kerestem cikket a hivatkozott tudóstól erről lehet szó:
http://arxiv.org/abs/1309.4656
És tényleg az apriori eloszlás a mumus:
Subjective Bayesian methods have long provided scientists with a formal
mechanism for assessing the probability that a standard theory is true. Un-
fortunately, subjective Bayesian testing procedures have not been—and will
likely never be—generally accepted by the scientific community
....
Furthermore, scientific journals have demonstrated an unwillingness to
replace the report of a single p-value with a range of subjectively determined
Bayes factors or posterior model probabilities.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló