Rist Lilla
Kismama magazin
2007. 09. 08.
A szakemberek még ma is vitatkoznak azon, hogy az oxigénhiányos állapot miért, mikor és minek hatására jön létre. Korábban sokan úgy gondolták, hogy leggyakrabban szülés alatt alakul ki. A tapasztalatok azonban arra engednek következtetni, hogy nincs közvetlen összefüggés a szülés alatti magzati szívműködés és a megszülető újszülött tényleges állapota között. Ezért azt gondolják, hogy sokkal több függ a magzat méhen belüli jóllététől, a lepény általános állapotától, mint a szülés alatti események sorától.
A szülés körüli időszakban a kóros elváltozások esélye körülbelül akkora, mint az ember hatvanéves kora után – állítja dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta.
– Nem igaz az az állítás, hogy ennek a helyzetnek minden problémáját meg tudja előzni egy megfelelő felkészültségű szakember. A magzati oxigénhiányos állapot létrejöttéhez ugyanis rendkívül sok tényező járulhat hozzá, és ezek elsősorban nem a szülés körüli időszakhoz köthetők. Gyakrabban feltételezhető viszont, hogy a magzat már a méhen belül is hosszan tartó oxigén- vagy tápanyaghiányban szenvedett. Nem törvényszerű azonban, hogy ez a szülés korai megindulásához vezet, és nem feltétlenül tűnik fel a vizsgálóeljárások során sem.
A flowmetria, vagyis az ultrahangos áramlásmérés sok esetben alkalmas arra, hogy ezt a kérdést eldöntse, mert segítségével nyomon követhetők az áramlási viszonyok a köldökzsinór és a magzat ereiben. Ezt a vizsgálatot csak akkor végzik el, ha felmerül annak lehetősége, hogy a magzat hiányt szenved oxigénben vagy tápanyagban.
A várandósok maguk is felelősek azért, hogy magzatuk végül milyen állapotban születik majd meg! A kilenc hónap alatt jelentkező anyai betegségek, mint a terhességi diabétesz, a toxémia, a különféle anyagcserezavarok jelentősen befolyásolhatják a magzat oxigén- és tápanyag-ellátottságát, ezért fontosak a szűrővizsgálatok és az orvosi utasítások pontos betartása.
A CTG használata hatékony eszköz az állapot szűrésére, de akár folyamatos használata sem mutatja ki minden esetben az összes ilyen elváltozást, illetve azok mértékét. Rossz CTG-eredményhez ugyanis nem feltétlenül rossz Apgar-értéket mutató újszülött tartozik, viszont gyakran előfordul, hogy kisebb eltéréseket mutató CTG-eredmény után az újszülött mégis oxigénhiánnyal jön világra. A kettő között mintha nem volna közvetlen összefüggés. És épp ez az, ami azt erősíti meg, hogy azok a magzatok, akik méhen belül "jólétet" élveztek, a szülés időszakát jobban viselik, mint azok, akik hiányt szenvedtek.
A rosszul adagolt oxitocin viszont vezethet oxigénhiányos állapot kialakulásához. Ezért ilyenkor különösen fontos a magzati szívhangok rendszeres ellenőrzése.
– Élettani szempontból nézve a magzati oxigénhiányos állapot egyharmad részben a méhen belül alakul ki, egyharmad részben a szülés alatt, és egyharmad részben a szülést követően. Ezeknek a csecsemőknek nem nekünk kell azonnali elsősegélyt nyújtanunk – magyarázza dr. Somogyvári Zsolt, a Peter Cerny Alapítvány újszülöttgyógyásza. – Erre mi nem is lennénk képesek, mert ennek a megszületést követő harminc másodpercen belül kell megkezdődnie, különben a gyerek maradandó károsodást szenvedhet. Nagy problémát látok abban, hogy egyes jó nevű kórházakban, ahol kétezer fölötti az évi születésszám, éjszaka nincs is ügyeletes újszülöttgyógyász.
Ha a nemzetközi adatokat nézzük, s nagyjából Magyarországon is hasonló mutatókkal találkozunk, akkor körülbelül ezer születésből egy esetben van szükség azonnali beavatkozásra, az újszülött újraélesztésére. Ennek elmaradása a gyerek későbbi életére nézve súlyos következményekkel járhat. Százból egy esetben kell azonnal segíteni ballonos lélegeztetéssel, addig, amíg a normális légzés be nem indul. Erre minden kórházban felkészültek. Százból tíz esetben pusztán kis segítségre van szükség, ilyenkor szokták a csecsemősök vagy a szülészorvosok kissé megpöckölni az újszülött talpát, vagy megpaskolni a fenekét annak érdekében, hogy vegyen mélyebb levegőt.
– Alapvető jognak kellene lennie – folytatja Somogyvári doktor –, hogy minden szülésnél két, az újszülött élesztésében gyakorlott segítő álljon rendelkezésre abban a pillanatban, amikor az újszülött világra jön. Előfordulhat ugyanis, hogy a terhesség és a szülés is problémamentes, az újszülött mégis rossz állapotban születik meg. Ilyenkor az oxigénhiányt kiváltó ok típusától, de a beavatkozás szakszerűségétől is sok függ. Magyarországon huszonkét NIC, azaz újszülötteket ellátó intenzív centrum van, de ennél lényegesen több intézményben szülnek a nők, és otthon szülés is előfordul.
A húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest persze lényegesen javult a helyzet, de az elmúlt években nem csökkent számottevően az oxigénhiányos újszülöttek aránya. Annak ellenére sem, hogy közben sokszorosára emelkedett a császármetszések száma.
Van benne néhány gondolatébresztő, szerencsére számok is, hogy mindenki elégedett legyen.
Levontam a konkluziót, ha kórházban szülsz, és a biz. ezerből te vagy az 1, reménykedj, hogy a kórházad benne van abban a 22 NIC-ben, és azonnal észlelik is a problémát, ha nincs benne a 22-ben, talán akad egy neonatológus+újraélesztésben jártas segítő, ha ebben nincs is szerencséd, akkor még mindig lehetsz igazi mázlista: a cserny autója a sarkon áll és 30 másodpercen belül berontanak. Ha mindenkit überelsz a szerencséddel, a dolgok még nem a méhen belül fordultak rosszra és a gyereked még tud majd mit kezdeni az életével. Szóval most érdekelne, hogy statisztikailag mivel jobb az 1000-ből 1 típusúnak egy mezei kórházban ügyeletes neos nélkül, mint otthon lennie. Arra felhínvnám a figyelmet, hogy a szülészt ne emlegesse senki egy lapon a neonatológussal, érdekelne is, hogy mennyire tartják karban az újraélesztési képességeiket az orvosok.
Kedves Lorenz, ködös álmaimban elsőre sörözni küldeném az eszményi férjem, hogy ne idegesítsen és valószínűleg működne a dolog
De amúgy, mint írtam, nem lehetnék otthon szülő páciens, szóval felesleges álmokat szőnöm, csak próbáltam vázolni miért tudom megérteni, ha valaki nem kíván kórházi szülést, de látom érthetetlen, hagyjuk ennyiben
teljesen természetes volt, hogy egy nő 10 gyereket is megszült, de abból lehet, hogy csak kettő érte el a felnőttkort
Nem mosnám össze, hogy x évtizeddel ezelőtti újszülött és a későbbi gyerek vagy felnőttkori halálozást. Familinkben egy újszülött se halt meg, ellenben volt torokgyík, veleszületett szívbetegség, és spanyolnátha. Dédanyám 1919-ben ikreket szült, mindenki túlélte, a fiú később maradt alul vakbélgyulladással szemben, persze tisztában vagyok vele, hogy Radnóti családja és sokan mások már nem volt ilyen szerencsések, és a jelenkori születési statisztikák kedvezőbb képet adnak. Nem vitatom hogy az orvostudomány eredménye, de a bába attól még könnyen lehet, hogy hozzáértőbb a normál szüléshez, mint a műtőben otthonos orvos. Viszont, ha sikerül statisztikai adatokat nyerned erről, nobel dijat érdemelsz.
A jogszabályi hátteret kritizáló rész lehet hogy jogos volt akkor, de most már tudtommal változtatva lett az otthonszülés lehetőségének irányába.
A született törvényről 1. hozzászólásomban mire jó, fekenet törölni, próbálták kimosni magukat, hogy megvan a szabályozás, csak arra volt gondjuk, hogy lehetetlenné tegyék az egész otthonszülősdit a feltételeikkel, legalábbis legális formában. Ott kezdődik a dolog, hogy a bábáknak kötelező kórházon belül nem tudom hány órás igazolt gyakorlatot letenni, amire nyílván a kórház tárt karokkal várja őket, szerintem inkább páros lábbal rúg ki minden ilyen próbálkozót.
