
Rossz forrásoknál hallgatózol...
Alapvetően igen, de nem teljesen, vannak ún. epigenetikai változások is. De ez mellékes.
Energiahatékonyság.
Ez nem matematika, hogy bármit is be lehessen bizonyítani.
szpetikus30 írta:...?...?...?... kérlek részletezd.
Figyeld! Ez genetika meg embrionális egyedfejlődés. Az égegyadta világon semmi köze az evolúcióhoz. Ahhoz van köze, hogy bizonyos ésszerű okokból a soksejtű élet "úgy döntött" félmilliárd éve, hogy általában egy új szervezetet egyetlen egy kiinduló sejtből érdemes mindig újra kinöveszteni.szpetikus30 írta:Mért nincs bőr a csontjaimon és szemgolyók a seggemen ,a filmből sem derül ki csak úgy mondja mintha a DNS nek tudata lenne és tudná hogy hol kell kicsavarodnia hogy a megfelelő fehérjéket gyártsa le a jó helyen. Hogy jön létre a test 3dimenziós térhelyes formája mert ebből a primitív elmondásból nem derül ki.Miket hallgat el a film kérlek részletezd.
Hát, ha úgy állsz neki a számolásnak, hogy hány EGYMÁS UTÁNI mutáció kellet hozzá, akkor már az elején bebuktad a dolgot.
A csírasejtnek mindig van egy eleje, meg egy hátulja. És a kettő között egy ici-pici biokémiai eltérés. Ezért aztán az első osztódáskor lesz egy "fej-sejt" meg egy "farok-sejt" enyhén eltérő fehérjeösszetétellel. Ez az enyhe eltérés okozza azt, hogy a DNS-ből ugyanazok a fehérjék más mennyiségben képződnek itt és ott, így a második osztódásra már nagyobb az eltérés a két sejtcsoport között, a nagyobb eltérés még erősebben különböző fehérjeszintézist okoz, és ötödik-tizedik osztódásra már esetleg bekapcsolnak olyan szakaszokat is, amik a másik oldalon végig inaktívak maradnak, satöbbi satöbbi.
A téged érdeklő biológiai részletkérdések (és még sokkal több egyéb ismeret)
Eléggé el nem ítélhető módon az egyik könyv (amelyik már antikváriumokban sem kapható) ingyen elérhető a neten: