Kvantum-teleportáció

[osamuka]

@lorenz (26658):
"határozatlansági reláció értelmében"
Talán az "értelmében" helyett, elmélete szerint-t akartál írni! Nem de?

[lorenz]

@Robur (26664):

Pontosan ahogy mondod.
Ha egy fotont akarsz vizsgálni,akkor az arra rávetülő másik foton meglehetős változást tud előidézni a pályájában vagy az impulzusában.

[lorenz]

@osamuka (26667):

Hidd el,tudom mit akartam leírni.
Nem értem miért szólsz bele olyanba,amit nem is értesz,ráadásul lenézel.

[sötétvödör]

@lorenz (26689):

osamuka mindenhez ért

[Szilágyi András]

@lorenz (26688): Nofene!
Ütköző fotonok? Érdekes elképzelés

[lorenz]

@Szilágyi András (26692):

Igazad van! Részecskére vetülő fotont kellet volna írjak.

[bajai]

Az Eberhard-féle modell szerint van egy kitüntetett rendszer, amiben a Bell-egyenlőtlenség nem sérül.

Rendben. Bár még mindig nem tiszta számomra a cikk 2.5 pontja (12-13. oldal) azt már látom hogy tévedtem. Nem arról van szó, hogy

Van egy kitüntetett rendszer, de kitüntett rendszernek bármelyik választható.

Ha jól értem azt fejtegeti, hogy elég a kitüntetett rendszerben vizsgálni a modell egyezését a hagyományos relativisztikus kvantumfizikával, mert abban minden rendszer ekvivalens. Az Eberhard-féle modellben

The sequence of collapses matches the time order of the measurements in the chosen space-time restframe. When measurements
are performed at different points in space outside of the light cone of one another, that time order depends on the restframe chosen.

ha nem a kitüntetett rendszerben írjuk le a jelenséget, a C(r,t) terjedése során a hullámfüggvények összeomlásának a sorrendje a vonatkoztatási rendszer megválasztásától függ.
Azonban ez az idősorrend nem számít (fizikailag értelmetlen), hiszen:

At the end of the computation the probability V„ of the outcome /i of any measurement of an observable M is independent of the space-time restframe chosen

a fizikailag ténylegesen mérhető mennyiségekre minden vonatkoztatási rendszerben ugyanazon valószínűségi értékeket kapunk.

Úgy tűnik megértettem, hogy a modell szerint van egy kitüntetett rendszer, és azt is,hogy ez kvalitative mit jelent.
A kitüntetett rendszer két szempontból kitüntetett:
- a leírás egyszerűbb mint más rendszerekben
- az idő tényleges jelentéssel bír, a későbbi időponthoz későbbi esemény tartozik (legalábbis a az esemény Vkúpjában), míg a többi rendszerben ez nem egyértelmű.

A svájci kísérlet eredménye tehát valóban csak annyi, hogy a lokális modellben szereplő V értékére alsó határt ad ??

A kísérlet eredménye a MM kísérlet analógiájára az Eberhard-modell elvetését sugallja. Hiszen a jelenleg legpontosabb mérés nem mutatta ki a kitüntetett rendszer létét.

[osamuka]

@lorenz (26689):
Nem tudod, csak olvastál egy elméletet, és úgy akarod beadni, mintha bizonyított lenne!

[osamuka]

@lorenz (26693):
Látom, amennyiben segítenek, tudsz Te javítani is!

[mimindannyian]

@osamuka (26697):

Nem tudod, csak olvastál egy elméletet, és úgy akarod beadni, mintha bizonyított lenne!

Már megint magadról beszélsz. A projekció foglya vagy, a saját hibáidat másokon vered le. Folytasd, mulatságos .

[Szilágyi András]

@bajai (26695): A kísérletből az következik, hogy vagy nem igaz az Eberhard-modell, vagy igaz, de akkor V>10000c. A többi már ízlés kérdése.

[repair]

@Szilágyi András (26634):

Valamit félreértettél. Nem az a zavaros, amit tőlem idéztél, hanem amit te írtál hozzá.

Nagy örömmel venném, ha már egyszer egy konkrétumot is írnál végre, ami ezt indokolja


Számodra magában a kísérletben, a mai tudomány ismeretében, van e ellentmondás, vagy paradoxon.
Semmi következtetés,semmi de akkor…csak maga a kísérlet az eredmény megállapításáig?

És - legalább is számomra- nagyon fontos kérdés, amire még nem válaszoltál: Hogyan lehet magyarázni, a jelenlegi ismeretekre támaszkodva, a távolba látást?

[repair]

@lorenz (26658):

Olyan mérettartományokról van szó,ahol a határozatlansági reláció értelmében a mérés ténye és a mérési folyamat már befolyásolja a mérési eredményt.

Ez a ketté választott foton kísérletre vonatkozik?

[Zsolesz14]

@repair (26712):

És - legalább is számomra- nagyon fontos kérdés, amire még nem válaszoltál: Hogyan lehet magyarázni, a jelenlegi ismeretekre támaszkodva, a távolba látást?

Mert a távolba látás egy létező jelenség? Először talán arról kéne meggyőződni, hogy valóban létező jelenségről van szó, aztán lehet magyarázatot keresni. Szóval létező jelenség? Ha igen, akkor hol a bizonyíték?
http://en.wikipedia.org/wiki/Remote_vie ... and_claims

[sajnos_kacat]

@repair (26712):

Hogyan lehet magyarázni, a jelenlegi ismeretekre támaszkodva, a távolba látást?

A távolba látást igazolni lehetne olyan kísérlettel, hogy a távolbalátó egy lezárt szobában álló számítógép képernyőjéről leolvas egy mondatot.
A kísérletvezető természetesen nem tudhatja, hogy mi ez a mondat, neki mindössze annyi lehetősége van, hogy egy gomb lenyomásával utasítja a távoli számítógépet egy véletlenszerű mondat kiválasztására egy óriási adatbázisból, amit a számítógép ellát sorszámmal, letárol, és visszajuttatja a sorszámot a kísérletvezetőnek. Ilyen módon még a telepátia zavaró hatását is kizártuk, mert senki nem tudhatja a kísérlet kiértékeléséig, hogy mi is volt tulajdonképpen a képernyőn. Ja igen, és ezt is sokszor kell megismételni, hogy a véletlenszerű találgatást kizárjuk.
Ha valaki elvégez ilyen kísérletet, és szignifikáns eredménnyel megállapítható, hogy távolba lát, csak azután lehet nekikezdeni a jelenség fizikai magyarázatának megtalálásához.

[repair]

@sajnos_kacat (26715):

Bocsi !
Rosszul írtam nem távolba látást, hanem múltba látást kellett volna írnom.
Sorry!

[pounderstibbons]

@repair (26716):

Mármint, hogy valaki emlékezik valamire?

[repair]

@pounderstibbons (26717):

Mármint, hogy valaki emlékezik valamire?

Nem, nem. A memória az más kérdés.
Csak a a szineztézia oldaláról lehet, szerintem memória kérdés. Nálam is, jóformán fel sem fogom mit érzek, szagot, illatot, már megjelenik a képe ahol azt éreztem, Jófórmán csak utána tudom kontrollálni, igaz vagy sem.

Nem, a múltba látás, nem ez. Ez szerintem csak egy paradoxon, ha a mai ismereteim szerint szeretném magyarázni.
Lusta vagyok megkeresni kinek hol írtam.

A lényege:
Egy távoli csillag képének látása, ami óhatatlanul a múltba látást eredménye, én a jelenben érzékelem. Azt hiszem ez a legfontosabb mondanivalója. A határhelyzetben már a csillag nem is létezik de én látom.

[Gábor]

@repair (26718):

Tehát, ez volt az eredeti kérdésed:

És - legalább is számomra- nagyon fontos kérdés, amire még nem válaszoltál: Hogyan lehet magyarázni, a jelenlegi ismeretekre támaszkodva, a távolba látást?

Ami erre vonatkozott:

Egy távoli csillag képének látása, ami óhatatlanul a múltba látást eredménye, én a jelenben érzékelem. Azt hiszem ez a legfontosabb mondanivalója. A határhelyzetben már a csillag nem is létezik de én látom.

Hihetetlen egy kérdés. Valóban nem tudod? A válasz egyszerű, józan paraszti ésszel felfogható: A fény sebessége véges. Erre kísérleteket is végeztek, már több mint 200 éve kíséretileg igazolt a fény véges sebessége.

Szerintem nem ezt akartad kérdezni...

[bajai]

@Szilágyi András (26701):

A kísérletből az következik, hogy vagy nem igaz az Eberhard-modell, vagy igaz, de akkor V>10000c.

Szerintem nem. A kísérletből nem következik a V>10000c.
Az csak egy illusztrálásra szánt példában szereplő eredmény.

[lorenz]

@repair (26713):
"Ez a ketté választott foton kísérletre vonatkozik?"

Ebben az esetben szerintem nem.

[mimindannyian]

@repair (26718): Te milyen nyelven írsz? Egész érdekes szóhalmazokat produkálsz.

A határhelyzetben már a csillag nem is létezik de én látom.

Csillagot még soha senki nem látott. Csillagból származó fényt viszont annál inkább.

[Szilágyi András]

@bajai (26722): Nem illusztrálás, hanem arra az esetre vonatkozik, ha feltételezzük, hogy a Föld sebessége a kitüntetett rendszerben legfeljebb 0,001c.

[vaskalapos]

@mimindannyian (26725):

Csillagot még soha senki nem látott. Csillagból származó fényt viszont annál inkább

Erdekes megkozelites, es ertem is...
de ilyen alapon meg soha senki nem latott semmit (csak a valamikrol kiindul/visszavrodo fenyeket latja).

De tulajdonkeppen valaminek a latasa alatt azt ertjuk, hogy a valamirol jovo fenyt a szemed felfogja es erzeklette alakitja az agyad, akkor a valamiket latod (es a csillag is ilyen valami amit lathatsz).

[mimindannyian]

@vaskalapos (26732): Jaja. Úgy éreztem, ezzel az agyament megközelítéssel tudok csak repair nyomába eredni.

[osamuka]

@mimindannyian (26725):
Kapisgálod!

[repair]

@mimindannyian (26725):

Csillagot még soha senki nem látott.

Javaslom, a legközelebbi TV adás " csillag születik " műsor felvételét. Korlátlan lehetőség.

[pounderstibbons]

@repair (26761):

Majd ha a tévéből (véges sebességgel) érkező fény észlelése nélkül is tudod nézni a felvételt, akkor szóljál...

[repair]

@pounderstibbons (26768):

Majd ha a tévéből (véges sebességgel) érkező fény észlelése nélkül is tudod nézni a felvételt, akkor szóljál...

Hát ez a válasz elég zavaros.

Elsősorban kihagytad a választ arra ,mikor veszti el a birtok viszonyt a fény. Hátha én tudom rosszul?

Másod sorban: Be sincs kapcsolva a tv és felveszem, tehát itt a fényseb, szó sem eshet.

Harmadszor: Én a nézést meg sem említem, csak a felvételt. Te egy képzelt szövegre válaszolsz vagy a leírtakra?

Ezt most komolyan kérdezem, nem lehetne egyszer, konkrét választ kapni vmre. Mindig csak a mosogatás?

Végeredményben amit írsz akár igaz is lehet, De mivel a kérdéseimre csak a fent említett válaszokat kapok, számomra ez - még nem a biztos kategória-.

[repair]

@mimindannyian (26747):

Jaja. Úgy éreztem, ezzel az agyament megközelítéssel tudok csak repair nyomába eredni.

A viccet félretéve.
Miért kell valakinek a nyomába eredni? Te nem csak akkor írsz ha mondanivalód van?
Ha pedig ez a szabadidő függvénye, azt javasolnám talán azt valami mással csökkentsd.

Végeredményben, ahogy vaskalapos is írta, nem egy agyament ötlet mert tényleg van benne valami.
Viszont akkor én kérek rá választ. Melyik állapot határozóra lennél kíváncsi? Mikor szűnik meg a birtok viszony, ami után már ” csak ” fényről lehet szó?

[repair]

@Gábor (26720):

Pedig ezt akartam kérdezni. Sajnos valóban nem tudom .
Szerinted mi köze a véges sebességnek ahhoz, ami látok már talán nem is létezik?
Talán állandót akartál írni. nem?

Múltba a fény sebesség végessége miatt látok, a jövőben azért nem láthatok, mert akkor parafenomén vagyok. Tényleg nagyon kiszolgáltatott az egyszerű ember, és ami a lényeg ugyan ahhoz az eseményhez más, és más az indoklás.

Az fel sem merült nálad, hátha a jelenlegi adatbázisban még nincs benne a jó magyarázat?
Mielőtt tovább megyek szeretném a véleményed kérni, pár kérdésben.

Ez igaz? A relativitáselmélet nem tiltja a fénysebességnél eleve gyorsabban mozgó részecskék létezését.
A kritériuma, fordított, amiért a fény seb. véges.

Szerinted a levált űrhajó hordozó, végtelen sebességgel csapódik a tengerbe? Ha igen miért, ha nem , miért nem?

Elfogadod e a nonlokalitás elméletet?

[repair]

@Szilágyi András (26542):

Már csak egy kérdés maradt neked. A múltba látással mások próbálkoznak.
Számodra a ketté választott foton, kísérletben, a mai tudomány ismeretében, van e ellentmondás, vagy paradoxon.
Semmi következtetés,…csak maga a kísérlet, az eredmény megállapításáig?

[pounderstibbons]

@repair (26769):

Hát ez a válasz elég zavaros.

Kezdjük a végén:

Másod sorban: Be sincs kapcsolva a tv és felveszem, tehát itt a fényseb, szó sem eshet.

Harmadszor: Én a nézést meg sem említem, csak a felvételt. Te egy képzelt szövegre válaszolsz vagy a leírtakra?

A zavar forrása ismételten te magad vagy. Én erre reagáltam:

Csillagot még soha senki nem látott.

Javaslom, a legközelebbi TV adás " csillag születik " műsor felvételét. Korlátlan lehetőség.

A "felvételét" én, az adott műsor felvételének megtekintésének értettem. Ha te csak videón rögzítésről beszélsz, akkor te nem kapcsolódsz a "lát" szóhoz, mivel a videó nem látja a műsort, csak rögzíti a bemenő elektromos jelet mágnesszalagra, majd szükség esetén azt visszakonvertálja és onnantól kezdve megint a fény útján jut a szemedbe. Vagy nálatok ez máshogy működik?

Elsősorban kihagytad a választ arra ,mikor veszti el a birtok viszonyt a fény. Hátha én tudom rosszul?

Ilyen kérdést nem tettél fel eddig, így nem tudom mire kellett volna válaszolnom. De mit értesz azon, hogy mikor veszti el a "birtok viszonyt" a fény? Itt a nyelvtani birtokviszonyra gondolsz? Mikortól nem a csillag fénye a csillagfény? A határhelyzet hasonlóan rejtélyes előttem. Mit jelent szerinted?

Mi lenne, ha legalább egyszer átolvasnád azt amit ide írsz, hogy utána ne kelljen magyaráznod, hogy mit értettél a benne szereplő szavak alatt, és ne derüljön ki, hogy amikor azt írod, hogy "távolbalátás", igazából a "múltbalátásra" a gondolsz, ami mint később kiderül az aktuálisan szemedbe jutó csillagfényt jelenti, ami mellesleg teljes mértékben érthető általános iskolai fizikai ismeretekkel is, ahogy Gábor már feljebb jelezte.

Gábornak írt legutóbbi kérdéseidet szakértők bevonásával, teljes mértékben értetlenkedve olvasom.

[Zsolesz14]

@repair (26771):

Ezt a bejegyzést én ilyen fejjel nézem most
Komolyan nem értem, hogy mit nem lehet ezen érteni. Az ember úgy működik, hogy a szemébe érkező fényt dolgozza fel az agya meg a szeme meg egy sor másik szerv. Teljesen mindegy neki, hogy az a fény honnan jött és mennyi utat tett meg. Ezen nincs mit megmagyarázni. Amikor ránézel egy csillagra azt látod, ami 'x' évvel azelőtt történt vele. (x az idő, ami alatt a fény ideért onnan) Pontosabban azt a fényt látod, ami 'x' évvel ezelőtt elindult belőle. Mindig ez van. Amikor most az előttem lévő asztalt nézem, akkor sem az asztalt érzékelem, hanem azt a fényt, ami az asztalról visszaverődve a szemembe érkezett. És ahhoz, hogy visszaverődjön meg a szemembe érjen kellett valamennyi idő. Ez miért nem elfogadható magyarázat? Mi ezzel a gond? Nagyon nem értem mit akarsz.

[mimindannyian]

@repair (26770):

Miért kell valakinek a nyomába eredni?

Nem kell, de lehet.

Te nem csak akkor írsz ha mondanivalód van?

De.

Ha pedig ez a szabadidő függvénye, azt javasolnám talán azt valami mással csökkentsd.

Tanácsod fontold meg.

Végeredményben, ahogy vaskalapos is írta, nem egy agyament ötlet mert tényleg van benne valami.

Micsoda??

Viszont akkor én kérek rá választ. Melyik állapot határozóra lennél kíváncsi? Mikor szűnik meg a birtok viszony, ami után már ” csak ” fényről lehet szó?

Nincs sosem birtokviszony.

[Szilágyi András]

@repair (26772): Nem nevezném ellentmondásnak vagy paradoxonnak. Mint már írtam, van egy alapvető összeférhetetlenség a kvantumelmélet és a relativitáselmélet között. Ezenkívül a kvantumjelenségek ellentmondanak a hétköznapi jelenségeken nevelkedett intuíciónknak, vagy ha úgy tetszik, a józan észnek is.

[vaskalapos]

@repair (26771):

Múltba a fény sebesség végessége miatt látok, a jövőben azért nem láthatok, mert akkor parafenomén vagyok. Tényleg nagyon kiszolgáltatott az egyszerű ember, és ami a lényeg ugyan ahhoz az eseményhez más, és más az indoklás.

Mindket kiindulasi allitas teves.
1. Nem latsz a multba a feny veges sebessege miatt.
Pelda. a Napbol a feny kb 8 perc alatt eri el a Foldet. Te a Foldon mindig a 8 perccel azelott elindulo fotonokat latod. Nem tudod megezni a a 9 vagy 100 perccel, vagy 100 evvel ezelott kiindultakat.
Nem latsz a multba.
Amit latsz, az az adott pillanatban a szemedbe erkezo fotonok.

Ha kimegy a Nyugati Palyaudvarra, akkor 5 orat a multba letsz, amikor latod megerkezni a debreceni szemelyvonatot, ami 5 oraja indult Debrecenbol?
Vagy Ferihegyen az erkezo New Yorki repulore pillantva 10 orat latsz a multba, mert akkor indult a gep NewYorkbol?

2. A jovoba nem azert nem latsz, mert akkor parafa mén lennel, hanem azert, mert csak. Tapasztalati teny. Nem kell indokolni. Ha ellentetes tapasztalatod van, bizonyitsd. Az ido egyiranyu.

[bajai]

@vaskalapos (26781):

Az ido egyiranyu.

Nocsak. Egy szomszédos fórumon nagyon rám támadtatok, amikor ezt állítottam. Vagy ez olyan mint a filozófia? Előbb eldöntöm, hogy mit akarok, aztán ahhoz igazítom az állításaimat?
Az idő egyirányú. Így ha két esemény közötti viszonyt különböző rendszerekben olyan paraméterekkel írsz le, amelyek szerint nem lehet megállapítani a sorrendet, akkor a paraméterek nem időparaméterek, még akkor sem, ha annak hívod őket.

[mimindannyian]

@bajai (26782): Nem mondasz igazat. Azt az állításodat fogadta kétkedő hőbörgés, hogy az időnek kizárólag egy jelentése van, események sorrendjét meghatározni. (Ezzel söpörted le azon gondolatmeneteket, melyekben arról volt szó, hogy az idő gyorsabban vagy lassabban telik. Ez kell neked ugyanis ahhoz, hogy az időt fiktív fogalomnak tekintsd, csak mérési játéknak. Plusz még azzal is megspékelted, hogy térben elkülönülő események időbeli sorrendjéről ne beszéljünk, mert annak nincs értelme. Így a valóság egy olyan kis részhalmazát tekinted csak fizikailag vizsgálhatónak, amire az idő paraszti józan ésszel megközelített fogalma mind igaz, sehol semmi paradoxon.
"Alakítsuk a világot a szemléletünkhöz" mozgalom tagja díjat kiérdemelsz. )

[vaskalapos]

@bajai (26782):

Az ido egyiranyu.

Nocsak. Egy szomszédos fórumon nagyon rám támadtatok, amikor ezt állítottam.

En nem tamadtam rad. En csak a sajat magam neveben irok.

Vagy ez olyan mint a filozófia? Előbb eldöntöm, hogy mit akarok, aztán ahhoz igazítom az állításaimat?

Nem ertelek. szerinted az ido keiranyu? Indokold, szemleltesd.
szerintem egyiranyu, a multbol a jelenen keresztula jovo fele.
Szerinted?

Az idő egyirányú. Így ha két esemény közötti viszonyt különböző rendszerekben olyan paraméterekkel írsz le, amelyek szerint nem lehet megállapítani a sorrendet, akkor a paraméterek nem időparaméterek, még akkor sem, ha annak hívod őket.

Es?
Minek keversz ide kulonboz rendszerejket, amik kozt nem tudod meghatorzni a sorrendet?
Tudsz ugralni ide-oda a rendszereid kozott?
ha nem, akkor egyetlen rendszerben vagy es az ido egyiranyu.

Megtisztelnel, ha nem mosnal ossze az osszes veled ne egyeterto hozzaszoloval, es csak azt kerned szamon tolem, amit en irtam.

[osamuka]

@Szilágyi András (26777):
Hibátlan!

[lorenz]

@bajai (26782):

"Az idő egyirányú.Így ha két esemény közötti viszonyt különböző rendszerekben olyan paraméterekkel írsz le, amelyek szerint nem lehet megállapítani a sorrendet, akkor a paraméterek nem időparaméterek, még akkor sem, ha annak hívod őket."


Nem ertem.
Az ido egyiranyu az entropia miatt.
Ezt a fizikai valosagban nem tudod megkerulni.
A mozgo rendszerek az egyidejuseg kerdeseben nem fognak egyeterteni.
Szamukra az ido csak lelassul,de soha nem fog megallni, megfordulni a masik iranyba pedig vegkepp nem fognak.

[bajai]

@Szilágyi András (26727):

Nem illusztrálás, hanem arra az esetre vonatkozik, ha feltételezzük, hogy a Föld sebessége a kitüntetett rendszerben legfeljebb 0,001c.

Tehát illusztráció, hiszen semmi biztosíték sincs a feltétel teljesülésére.
Ez a lényegen nem változtat: A kísérlet nem ad alsó határt V-re.

a kvantumjelenségek ellentmondanak a hétköznapi jelenségeken nevelkedett intuíciónknak, vagy ha úgy tetszik, a józan észnek is.

Bizony. Hogy is lehetne az A és B esemény között közvetlen kapcsolat? Ez fel nem fogható.

Nézzük a klasszikus nem relativisztikus fizika ntest problémáját.

Ez az égi mechanika alapproblémája, melyet a tudományág megalapozója, Isaac Newton fogalmazott meg. A feladat: határozzuk meg n darab pontszerűnek tekintett égitest mozgását a köztük ható gravitációs erők alapján. Az n-test-problémának általános megoldása nem ismert; numerikus integrálási módszerekkel lehet közelíteni. A probléma speciális esete, amikor az egyik test lényegesen nagyobb tömegű, mint a többi; ilyenkor a számítások leegyszerűsödnek. A legjobb példa erre a Naprendszer vizsgálata. A Naprendszer esetében további könnyítést jelent a számításokban, hogy a bolygók nem kerülnek túlságosan közel egymáshoz (a numerikus integrálás fő nehézségét ugyanis a szoros megközelítések és az ütközések jelentik).

Itt fellép egy gravitációs erőtér, amely minden test pillanatnyi koordinátájától függ. A testek egyidejűleg határozzák meg egymás mozgását, egy közös potenciálfüggvényen keresztül. Közvetlen távolhatás van. Kisértetiesen hasonló a helyzet, mint a kvantummechanika hullámfüggvénye esetén.
Természetesen az ntest probléma nem vet fel megközelítési nehézségeket, megfelel a hétköznapi jelenségeken nevelkedett intuíciónknak, vagy ha úgy tetszik, a józan észnek is.
A kvantumfizikai leírás viszont nem.

Egyesek szerint az sem felel meg a józan észnek, ha nincs távolhatás . Szerintük már a speciális relativitás elmélete is ellentmond a hétköznapi jelenségeken nevelkedett intuíciónknak, vagy ha úgy tetszik, a józan észnek is.

A nem relativisztikus klasszikus fizikában minden rendben van, akár távolhatásról, akár véges sebességgel terjedő hatásról van szó.

van egy alapvető összeférhetetlenség a kvantumelmélet és a relativitáselmélet között.

És mi lenne az?
Nem arról van inkább szó, hogy kiegészítik egymást? Vagy méginkább, a kvantumfizika a jelenségek nagyobb körét írja le.
A relativitáselmélet nem képes olyan jelenségek közötti kapcsolat leírására, amelyek "ívelemnégyzete" negatív, mert ilyen esetekben időfogalma üres, egyenletei pedig tartalmazzák az időt. A kvantumfizika ezen jelenségeket is leírja. Az ellentmondást oly módon kerülve el, hogy ezen leírás során nem használja az idő fogalmát, vagy legalábbis a mérhető mennyiségek között nem szerepel.
Amennyiben egy új kvantumfizikai leírás egyértelműsítené az időviszonyokat, a relativitáselmélet továbbra is érvényes maradhatna jelenlegi hatókörében, de egyértelművé, szembeötlővé válna, hogy negatív ívelemnégyzetek esetén időfogalma tényleg üres.

[Szilágyi András]

@bajai (26811): Nemlokális vs. lokális.

[bajai]

@Szilágyi András (26813):

Nemlokális vs. lokális.

Például h magasságból ejtsünk le egy testet g gravitációs gyorsulás mellett.

Nemlokális leírás (megmaradó mennyiség használatával):
mgh=1/2 m*v^2

Lokális leírás (a jelenség végigkövetése pontról pontra):
h=1/2 g*t^2
v=g*t

Hol az összeférhetetlenség?

[mimindannyian]

@bajai (26816): Ne égesd magad, legalább nézz utána a fogalmaknak. Lokalitás: egy testtel csak a közvetlen környezete léphet kölcsönhatásba, távolhatás nincs, (max fénysebességgel terjedő hatás (mint a gravitáció is)). A csatolt részecskepároknál nem erről tanúskodnak a kísérletek.

[osamuka]

@vaskalapos (26781):
Itt a legjobb beírás!!
"A jovoba nem azert nem latsz, mert akkor parafa mén lennel, hanem azert, mert csak."
Szenzációs indoklás!

[osamuka]

@bajai (26782):
"Az idő egyirányú. " Ami nincs, annak nem lehet iránya sem!

[repair]

@Zsolesz14 (26774):

Tudod mi a baj? Én a saját fejemmel nézem, és nekem is ugyan ez a megállapításom. Tökéletesen igazad van.

De ha olvastad az írásom, volt egy kérdésem is mármint, a konkrét végsebességnek mi köze ehhez?
Ez csak arra magyarázat x km/sec azaz 8 perc vagy más.
Ha bebizonyítod, a meg tett út alatt mindig tudta ezt tartani? / közeg ellenállás /
és nem lassulhatott, akkor is csak a 8 percen vitatkozhatnánk, és nem azon, hogy miként fordulhat elő ? egyszerre két dimenzió észlelése egy időben.

Ez nálam a paradoxon!

Ezt próbálom valahogy kikerülni. A kb. 100 éves meghatározás erre nem ad lehetőséget, csak olyan formán ahogy ti is teszitek ill. én is tudnám. De ez nem ad magyarázatot a paradoxonra!

Nem létezhet egy másik magyarázat, ami a múltba látást és a jövőbe látást, egy magyarázattal / pl.mind a kettőnek közös kiindulási alapja van / tisztázná?
Pl. ” light cone ”

[repair]

@Szilágyi András (26777):

Köszönöm, konkrét válasz.
Első probléma az

...összeférhetetlenség a kvantumelmélet és a relativitáselmélet között

Szerintem az emberek 90%-nak / már akit érdekel a téma / ez a véleménye.

Mire gondolsz? Hisz a light cone a fény végességére épül, akkor, csak a szubjektivitás ill. hogy nincs objektív valóság a különbség? Bocs. kicsit túlzott leegyszerűsítés.
Ha van egy következő kísérlet ami ebből indul ki, annak eredményét, melyik nézőpontból ítéled meg?
A ” hagyományos felfogás ” vagy, Te is az eredeti kísérletet veszed alapul és csak azok között keresel paradoxont vagy ellent mondást?

….hétköznapi jelenségeken nevelkedett intuíciónknak

Hát?
Az intuicíó : következtetés vagy belátás végeredményét adja anélkül, hogy az ehhez vezető gondolati lépések tudatosulnának.
Nálad pont az ellenkezője van! Maximális következetesség a gondolataidban, és tudatosak, az eredményeidhez viszonyítva.
Utána kellene az intuícíó,…. ha szándékodban állna eltérni ettől.
Azért úgy gondolom értem amit mondani akartál.

….vagy ha úgy tetszik, a józan észnek is.

Ez így igaz !
És nem csak nekem, vagy neked , vagy a prof.oknak ,szinte mindenkinek a 10 % kívül.
Szándékosan írtam a valószínűsíthető képzettséget, mert meggyőződésem, minél több erről a tudása valakinek, annál nehezebb ezt értelmezni.
De ez nem lehet kizáró tényező.