Antigravitáció

[Morcos]

@mimindannyian (59780):

Észben Gáborral egymást múljátok felül

[Gábor]

@Morcos (59775):

Tényleg nem vagy képbe. A sötét anyag nem látható, csak a tömeg érzékelhető, a képen a gravitációs lencse hatását látod, amit a sötét anyag tömege okoz , és nem a sötét anyagot magát. A kék fény a hátérgalaxisok fotonjai, amit egy láthatatlan tömeg eltérít. Ráadásul, éppen azt taglalja a cikk, hogy mennyire különbözően viselkedik a sötét anyag a normál anyagtól. Bukta van.

[Gábor]

@Morcos (59778):

Van is a galaxisokban rengeteg mint ezt már ki is mutatták svájci kutatók, viszont a galaxison kívül a gravitációs hullámok terjednek és interferálnak egymással a térben és olyan helyeken is generálnak sötét anyagot ahol semmi sincs.

Csak éppen a tejútrendszer össztömege nem belül van, hanem a halóban, vagyis kívül. Ciki mi?

Annak sok oka lehet. Következhet pl a gravitációs hullámok interferenciájakor keletkező sötét anyag látszólagos (nem valós) gyorsulásából is, vagy szimulációs hibából is.

Halandzsa a köbön.

[Gábor]

Majd elfejtettem (nem is, mert vártam) mekkora tömege is a fotonnak?

[Morcos]

A sötét anyag sűrűségének eloszlása a tejútrendszer körül (VL-2 szimuláció Laceta project)

A szimuláció alapján látható, hogy tejútrenszer közepe felé a sötét anyag sűrűsége egyre nő. 1600 kiloparsectől zoomolunk egészen 30 kiloparsecig. A galaxisunk átmérője 30 kiloparsec. A videó HD-ben élvezhető leginkább.

http://www.youtube.com/watch?v=2vyRJERGu5Y

A videó elején a kép alján testvérgalaxisunk látható az Androméda galaxis.

Méghogy nem sűrűsödik a sötét anyag a tejútrendszerközepe felé? Muhahaha

[Morcos]

Ejnye ejnye... Igazam volt! A galaxis középpontjában a legnagyobb a sötét anyag sűrűsége.

[mimindannyian]

@Morcos (59797): Nos persze, ha átugrod a kellemetlen kérdéseket, akkor jókat muhaházhatsz magadban.

A sűrűsödéseddel pedig az a gond, mint eddig. A gravitáció egészen máshogy erősödik befelé haladva, mint a sötét anyag. Márpedig a te mesédből nem ez következik.

Az műved nem más mint képletzsonglőrködés, fizikai fogalmakból font mesével körítve. Ezzel a tudással ezós könyveket már tudnál írni, egészen hiteleseket.

[Morcos]

Sőt az előzőeket kiegészítem a Bolshoi szimulációval ahol egy nagy galaxishalmaz körüli sötét anyag eloszlás van szimulálva. Itt is látható hogy a galaxisok központja felé hogyan sűrűsödik a sötét anyag mennyisége.

http://vimeo.com/21866269#at=0

Megint igazam volt.

[mimindannyian]

@Morcos (59805):

Megint igazam volt.

Ilyeneket az mond, akit személyes győzelem keresése hajt. Ez viszont megbénítja a kiegyensúlyozott ítéletalkotást. Javaslom, keress fel egy pszichológust. Többet tud segíteni, mintha egy fórumon öntöd a marhaságot.

[Morcos]

@mimindannyian (59806):

Aki veszít viselje férfiasan Ti néztetek hülyének miközbe jól mondtam.

[mimindannyian]

@Morcos (59807): Már válaszoltam, egy meseműről nem szoktunk véleményt nyilvánítani, hogy igaz-e, vagy nem. (A sűrűsödéseddel pedig az a gond, mint eddig. A gravitáció egészen máshogy erősödik befelé haladva, mint a sötét anyag. Márpedig a te mesédből nem ez következik.)

Ami pedig a neked feltett kérdések elsunnyogását illeti, nos, a gyermetegségedet inkább nem méltatom.

[Gábor]

@Morcos (59797):

Megint félre értesz, szóval figyelj: nem azt állítom, hogy a galaxisokban nincs sötét anyag, a kérdés az, (most már harmadszorra), hogy ha normál tömeggel rendelkező anyag termeli a sötét anyagot, ami szerinted foton, akkor hogyan lehet galaxison kívül, ráadásul sokkalta nagyobb térfogatban és tömegben jelen mint magában a galaxisban? A másik kérdés, ha foton akkor miért nem látom? Naivan azt képzelem, hogy odafordítom a távcsövet, antennámat, egyebemet és veszem a foton. De nincs ott semmi, se foton, se normál anyag ami termelné a fotont. Ha most sem válaszolsz, azt kell gondoljam az összetett mondatokkal van problémád.

(Ráadásul a sietségedben felrakott videón egy szuperszámítógép szimulációja látható, az úgynevezett CDM vagyis hideg sötét anyag eloszlására, ami csak egy része a sötét anyag kutatásnak, és vagy igaz vagy nem. A videó címére felhívnám a figyelmedet, sötét anyag a tejútrendszer körül. A másik videó dettó.)

[Morcos]

Mit ad Isten!

Keresgélek a neten erre mit is találok? Dragan Slavkov Hajdukovic a CERN mukatársának hozzám nagyon hasonló elméletét! Címe: "Is dark matter an illusion created by the gravitational polarization of the quantum vacuum?"

Hajdukovic szintén hasonló módon a gravitációs mezők által generált virtuális részecskepárok, a gravitációs dipólusok keletkezésére vezeti vissza a sötét anyag eredetét:

The key hypothesis advocated by Hajdukovic is the gravitational repulsion between matter and antimatter, i.e. particles and antiparticles have gravitational charge of opposite sign. Consequently the virtual particle-antiparticle pairs in the quantum vacuum should be considered as gravitational dipoles. Thus, the quantum vacuum may be considered as a dipolar fluid, what is much simpler and more elegant than the dipolar fluid composed from the unknown non-baryonic matter. As we would argue in this letter, in the framework of this approach, dark matter does not exist but is an illusion created by the polarization of the quantum vacuum by the gravitational field of the baryonic matter. Hence, for the first time, the quantum vacuum fluctuations, well established in quantum field theory but mainly neglected in astrophysics and cosmology, are related to the problem of dark matter.

http://arxiv.org/pdf/1106.0847.pdf

Szóval tényleg kezelni kell gyermetegségemet és úgylátszik már Hajdukovic urat is a CERN-től.

[Gábor]

@Morcos (59853):

Megint félre értesz, szóval figyelj: a kérdés az, (most már negyedszerre), hogy ha normál tömeggel rendelkező anyag termeli a sötét anyagot, ami szerinted foton, akkor hogyan lehet galaxison kívül, ráadásul sokkalta nagyobb térfogatban és tömegben jelen mint magában a galaxisban? A másik kérdés, ha foton akkor miért nem látom? Naivan azt képzelem, hogy odafordítom a távcsövet, antennámat, egyebemet és veszem a foton. De nincs ott semmi, se foton, se normál anyag ami termelné a fotont. Ha most sem válaszolsz, azt kell gondoljam az összetett mondatokkal van problémád.


(Slavkov Hajdukovic saját bevallás szerint sem ért kozmológiához, de ez nem akadályozta meg egy részecskefizikailag is megkérdőjelezhető (Hajdukovic mechanizmusa arra a hipotézisre is épít, hogy az anyag és az antianyag taszítja egymást), és a megfigyeléseknek ellent mondó elmélet megalkotásában, ugyanis ez nem magyaráza az eloszlást! Sőt valahogy nem akarozott neki, komolyan kidolgozni az elméletét. Vajon miért... Ügyesen összeszeded a szemetet, gratula.)

[Morcos]

@Gábor (59851):

a kérdés az, (most már harmadszorra), hogy ha normál tömeggel rendelkező anyag termeli a sötét anyagot, ami szerinted foton, akkor hogyan lehet galaxison kívül, ráadásul sokkalta nagyobb térfogatban és tömegben jelen mint magában a galaxisban?

Első félreértés! A tömeggel rendelkező anyag gravitációs tere termeli a sötét anyagot! Mivel a galaxis gravitációs sugárzása a galaxistól nagyobb távolságban is viszonylag erős, így a sötét anyag tetemes része a galaxis környezetében halószerűen van jelen, a távolsággal csökkenő mértében, mivel a gravitációs energiasűrűség a galaxistól távolodva csökken.

Másik félreértés! Nem foton (ezt megint honnan vetted?) hanem leginkább virtuális részecskepárok formájában. A virtuális foton csak a részecskepárok annihillációjakor keletkezik. A virtuális foton pedig csak virtuális távcsővel látszana...

[Gábor]

@Morcos (59861):

Félreértés! A tömeggel rendelkező anyag gravitációs tere termeli a sötét anyagot! Mivel a galaxis gravitációs sugárzása a galaxistól nagyobb távolságban is viszonylag erős,

Igazi gumiszó: erős. A gravitáció a távolság négyzetével csökken, így távolodva a galaxisoktól ugyanezt az arányt kellene kapni, de nem azt látjuk. Bukta van!

Szegények a LIGO-ban mit összeszórakoznak, pedig ha tudnák, hogy milyen erős a gravitációs hullám.

így a sötét anyag tetemes része a galaxis környezetében halószerűen van jelen, a távolsággal csökkenő mértében, mivel a gravitációs energiasűrűség a galaxistól távolodva csökken.

Ezt honnan szeded? A képeken, ahol hálószerűen van jelezve a sötét anyag, az nem galaxis, hanem galaxishalmazok. Szóval, honnan szeded? A gravitációs sugárzás erős így a galaxis környezetében hálószerűen van jelen? Te handabandázól, ez még a te világodban is logikátlan.

Másik félreértés! Nem foton (ezt megint honnan vetted?) hanem leginkább virtuális részecskepárok formájában. A virtuális foton csak a részecskepárok annihillációjakor keletkezik. A virtuális foton pedig csak virtuális távcsővel látszana...

Ezt eddig nem így ismertem. Légyaszi egy linket, ahol ezt így írják le.

[Morcos]

@Gábor (59866):

Na akkor megyek kezeltetni magamat Grázba, mert nyilván én vagyok a hülye, Hajdukovics kórházi protekciója most jól jön

lol

[mimindannyian]

@Morcos (59868): Szóval nem tudsz válaszolni a kérdésekre? "Aki veszít viselje férfiasan! "

[ennyi]

@Morcos (59861):

A virtuális foton pedig csak virtuális távcsővel látszana...

Virtualis tavcsove mindenkinek van, csak akarni kell.

[mimindannyian]

@ennyi (59872): jaja, ezért kérdeztem már rég, tudja-e egyáltalán mit értünk a fizikában virtuális részecske alatt. Úgy tűnik nem. Úgy kezeli ezt a jelzőt, mintha egy járulékos tulajdonság lenne, ami viszont olyanná teszi a részecskét, hogy többet nem kell róla mondani, mert egy "más dimenzió szülötte".

[Gábor]

@Morcos (59861):

Ja igen az ellentmondás:

Szerinted virtuális fotonokat látsz? Öhm? Másrészt a valós elektron-pozitron párok valós fotonokká annihilálódnak ezeket a Hubble űrtávcső ki is mutatta:

utána:

Másik félreértés! Nem foton (ezt megint honnan vetted?) hanem leginkább virtuális részecskepárok formájában. A virtuális foton csak a részecskepárok annihillációjakor keletkezik. A virtuális foton pedig csak virtuális távcsővel látszana...

No comment. Tökéletes önellentmondás, vajon tisztában van azzal, hogy összevissza beszél?

[Morcos]

Hol van ellentmondás ember? A valós elektron-pozitron párok valós fotonokká annihilálódnak. A virtuális elektron-pozitron párok pedig vitruális fotonokká.

Azért jól szórakozok a beírásaidon

[Gábor]

@Morcos (59881):

Szóval, honnan szedted, hogy a virtuális részecskék virtuális fotonokra bomlanak? És ha már itt tartunk mitől virtuális? Ne csodálkozz, hanem válaszolj, eddig a sötét anyag számodra a Hubble felvételén foton volt, most meg már virtuális foton, hantamarci!

[Solaris]

Szabadjon megjegyeznem, hogy eléggé el nem ítélhető módon feltartjátok Morcost abbéli igyekezetében, hogy átdolgozza a tudományos módszertannak megfelelően, egyben kibővítse korszakalkotó munkáját. Ha állandóan itt kell feleselnie veletek, akkor nem jut ötről - hatra!

[Solaris]

@Gábor (59866):

Szegények a LIGO-ban mit összeszórakoznak, pedig ha tudnák, hogy milyen erős a gravitációs hullám.

Sejthető-e, hogy mikorra várható eredmény a LIGO programtól?

[Morcos]

@Solaris (59886):

A LIGO-ról ne faggasd ezt a zsenit, összekever és összehord mindent, miközbe fogalma sincs semmiről és meg sem érti amit az ember leír.

Bár hosszabb távon egészen szórakoztatóak a hsz-ei mimindannyian olvtárassal együtt

[Gábor]

@Solaris (59886):

Nem vagyok a téma szekértője, de eredmény most is van, persze attól függ mit tekintesz eredménynek. Az érzékenységet növelik (még nem érték el a maximális érzékenységet), és próbálják kiszűrni az egyéb zavaró jeleket (pl.: elhaladó repülő). Az igazi áttörés a LISA lenne ami kisebb frekvencián és valószínűleg könnyebben kimutatható gravi hullámokat keres.

Itt van egy nagyon jó jel, úgy néz ki mint egy összeolvadó neutroncsillag, a virgo galaxishalmazban. Na de, hogy tényleg az-e...

[Gábor]

@Morcos (59888):

Kérdeztem valamit, honnan szedted, hogy a virtuális részecskék virtuális fotonokra bomlanak? És ha már itt tartunk mitől virtuális? Ennyire nem bírsz válaszolni?

[alagi]

@Morcos (59881):

Hol van ellentmondás ember? A valós elektron-pozitron párok valós fotonokká annihilálódnak. A virtuális elektron-pozitron párok pedig vitruális fotonokká.

Szerintem alapfogalmaknak is erdemes lenne utananezned, lathatoan nem tudod mit jelent a virtualitas ebben a szovegkornyezetben.
Kezdd mondjuk itt: http://en.wikipedia.org/wiki/Virtual_particle

[Morcos]

@Solaris (59886):

Válaszolok neked! A LIGO frekvenciatartománya 30–7000 Hz vagyis csak ilyen hullámhosszú gravitációs hullámokat képes kimutatni.

Ezeken a hullámhosszakon csak a felrobbanó szupernóvák, vagy az egymás körül keringő nagy tömegekből álló rendszer keltette gravitációs hullámok tejednek, mint például kettőscsillagok, vagy egymás körül keringő fekete lyukak.

Namost az egyik probléma az hogy ezek a gravitációs hullámok olyan gyengék, illevet olyan ritkák, hogy észlelésükre nagy szerencsére és hihetetlen érzékeny műszerekre lenne szükség. Nem véletlen hogy idáig nem sikerült észlelni őket.

És itt jön képbe a másik probláma! Mint a munkámból kiderül a testek (pl csillagok, bolygók) által kibocsátott saját gravitációs sugárzás vagyis a gravitációs hullámok frekvenciája ennél összehasonlíthatatlanul magasabb, a Földé pl 10^29 Hz nagyságrendű, így ezeket nagyfrekvenciás gravitációs hullámokat (noha igen erősek) a LIGO soha nem lesz képes érzékelni.

Vagyis teljesen más koncepcióra van szükség.

[Morcos]

@alagi (59898):

Szerintem alapfogalmaknak is erdemes lenne utananezned, lathatoan nem tudod mit jelent a virtualitas ebben a szovegkornyezetben.

Na mit jelent? Jó lenne ha leírnád... kíváncsian várom. És itt most nehogy egyere nekem a szubatomi kölcsönhatásoknál fellépő a virtuális fotoncserével mert én annihilációról beszéltem.

[Morcos]

@Gábor (59894):

Figyelj ember unom a visszakérdezéseidet, csak halatyolsz, nem érted amit leírok, vagy csak trollkodsz. Bármelyik is igaz, unalmas.

Kérdeztem valamit, honnan szedted, hogy a virtuális részecskék virtuális fotonokra bomlanak?

Valós elektron-pozitron pár két fotonra bomlik:

e− + e+ → γ + γ

Vagy:



Mivel a virtuális elektron-pozitron párok energiája a határozatlansági elvnek megfelelően kissebb, így csak virtuális fotonokra bomolhatnak.

[ennyi]

@Morcos (59899):

És itt jön képbe a másik probláma! Mint a munkámból kiderül a testek (pl csillagok, bolygók) által kibocsátott saját gravitációs sugárzás vagyis a gravitációs hullámok frekvenciája ennél összehasonlíthatatlanul magasabb, a Földé pl 10^29 Hz nagyságrendű, így ezeket nagyfrekvenciás gravitációs hullámokat (noha igen erősek) a LIGO soha nem lesz képes érzékelni.

Ugy erted a tomegvonzas nem folyamatosan vonz, hanem periodikusan vonz-taszit, vagy vonz-nemvonz?

[alagi]

@Morcos (59903):

Bocs, most nincs idom korrepetalni. Nezz utana a Wikipedian vagy akarmelyik reszecskefizika tankonyvben.

így csak virtuális fotonokra bomolhatnak.

pl. Azt is meg fogod talalni a tankkonyvben, hogy virtualis reszecske nem maradhat meg egy folyamat vegen mint kimeno reszecske, pl. egy virtualis foton elobb elbomlik egy elektron pozitron parra (meg esetleg egy masik fotonra, bar az mar magasabb rendu folyamat).

[Morcos]

@alagi (59910):

Bocs, most nincs idom korrepetalni.

Én is ezt mondanám

egy virtualis foton elobb elbomlik egy elektron pozitron parra

Ha elég nagy a virtuális foton energiája, különben nem. Ilyen virtuális fotonokat csak lineráris ütköztetőben tudnak előállítani elméletileg.

[Morcos]

Egy kis érdekesség:

"An expanding universe without dark matter and dark energy"

http://arxiv.org/pdf/1212.1110v1.pdf

[alagi]

@Morcos (59911):

Megadtam hogy hol tudsz utananezni, nyavalygas helyett inkabb utananezesre forditsd az idod.

Ha elég nagy a virtuális foton energiája, különben nem. Ilyen virtuális fotonokat csak lineráris ütköztetőben tudnak előállítani elméletileg.

Az energia erteke lenyegtelen (mar ha a parkeltes energiaja folott van). Vannak nagyon nagy energias fotonok, amik nem virtualisak. Az szamit hogy mennyire "off-shell". (Ez azt jelenti hogy mennyire serul a diszperzios relacio (E^2= p^2 a fotonra). Megint mondom: ez tankonyvekbe benne van, nezz utana)

[Gézoo]

@Morcos (59911): Ha a cink szulfidot ionizáló energiájú vagy nagyobb energiájú sugárzásnak tesszük ki akkor foszforeszkálni kezd. (Régen az órák számlapjára ilyen festékkel írtak.)

Ha a gravitáció valóban olyan frekvenciájú fotonokkal (vagy virtuális fotonokkal) működne, mint amit te számítottál, akkor az összes TV, monitor, mind ami katódsugárcsöves, folyamatosan totál fénnyel virítana.
Minden félvezető folyamatosan vezetne és a napelemeket nem a tetőre kellene tenni, hanem a pincébe.

Mikor veszed már észre, hogy a gravitáció forrásainak számával is kell számolnod? Nem csak az összes energiával!

[Solaris]

@Gézoo (60141): Nem kaptál takarmányt G Zoo, azért bőgsz ilyen keservesen? Mit jártatod a lepénylesődet hiába? Két hete vár rád a lehetőség, hogy csillogjál és megmutasd hol a hiba Morcos munkájában és javítsd ki!

[Gézoo]

@Solaris (60154): Ne legyen már ilyen nagy a kisebbségi mániád! Már hetekkel ezelőtt leírtam, hogy rossz a függvény, mert egyetlen foton forrással számol. Ezért a 10^sokadikon Hz helyett a mHz-es tartományban kellene lennie az eredménynek.

[ennyi]

@Gézoo (60141):

Ha a gravitáció valóban olyan frekvenciájú fotonokkal (vagy virtuális fotonokkal) működne, mint amit te számítottál, akkor az összes TV, monitor, mind ami katódsugárcsöves, folyamatosan totál fénnyel virítana.

Vilagit is csak nem valodi, hanem virtualis fotonokat bocsajt ki, ezert nem latod.

[Solaris]

@Gézoo (60159): Te egy ...kalap vagy G Zoo. Ki a fenét érdekli, hogy te mit fecsegsz itt? Javítsd ki azt a vacak képletet, hiszen neked az semmi. Ne a szád járjon!

[Gézoo]

@Solaris (60170): Nos, bunkó vagy megint. Ezen túllépve a megoldáshoz a nevezőbe írd be a részecskeszámot.

[Morcos]

Nos hamarosan kész a kibővítés, jelenleg a 12. oldalnál tartok, ördögi lesz

A kísérlethez sem kell már lézer, sokkal egyszerűbben is megoldható a dolog, monokromatikus germicid UV-C fénycsövekkel és Hoya típusú UV szűrőüveggel.

Sőt továbbfejlesztve az elméletet kiderül, hogyan lehet a tömeg megváltoztatásával energiát termelni és űrhajókat meghajtani az úgynevezett diametrikus meghajtás segítségével.

A végén ide jutunk:

[mimindannyian]

@Morcos (60645):

Hoya típusú UV szűrőüveggel

Ja, hogy reklámért csinálod? Tiffen UV szűrő nem jó?

[Solaris]

@Morcos (60645): Hello Morcos? Hogy haladsz a munkáddal?

[Gézoo]

@Morcos (60645): Elosztottad már a források számával az összenergiát?
Észrevetted már, hogy a frekvencia közelít a nulla felé?

[Solaris]

@Morcos (60645): Csak gyorsan dolgozz Morcos, mert G Zoo megelőz az antigravitációs hajtóművével és övé lesz a Nobel - díj.

[Morcos]

Solaris

Szasz! Jelenleg külföldön vagyok és kurva drága a mobilinternet, úgyhogy csak beugrottam mert láttam hogy írtál, majd ha hazaérek visszatérünk a témára!

Üdv!

[Morcos]

Újra itthon vagyok tegnap érkeztem!