Miért párolog el a víz?

[wmiki]

Azt már megállapították itt a fórumon, hogy a tudomány sosem téved.
És nyilván mindent tud a világról.

Engem most az érdekelne, hogy egy 20 C fokos szobában (vagy az 1-2 Co szabadban) miért párolog el a víz? a szent könyvek szerint az csak 100 Co felett lesz légnemű.
akkor hova tűnik?

[Várhegyi Márton]

@wmiki (7780):

a szent könyvek szerint az csak 100 Co felett lesz légnemű.
akkor hova tűnik?

Ilyet hol olvastál?
A víznek 100 Celsius-fok alatt is van ún. gőznyomása (az egyszerűség kedvéért a külső nyomás szerepét figyelmen kívül hagyom). A gőznyomás 100 Celsius-fokon éri el a külső (1 atm) nyomást, ekkor (ezen hőmérsékleten) forr a víz, és alakul teljes egészében gőzzé; 100 Celsius-fok felett pedig termodinamikailag csak a gázfázis a stabil.

N. B.: Ha megfogadod a tanácsomat, ilyen kérdést nem teszel föl a szkeptikus fórumon, mert ez alapján (összhangban a szkeptikus blogon tett hozzászólásaiddal) még inkább azt találjuk gondolni, hogy a tudományt mindenféle alapvető ismeret hiányában kritizálod.

(A tudományt becsmérlő, értelmetlen gondolataidra nem reagálok.)

[wmiki]

hol becsméreltem a tudományt????
ha nem tudsz olvasni, járj újra iskolába
azt írtam, hogy a tudomány nem téved, ami igaz is
tudsz olyat mondani, amikor tévedett??? no ugye...

egyébként a mellébeszélés az nagyon jól megy, mert a kérdésre nem feleltél
ti. hogy miért párolog el a víz...

[Várhegyi Márton]

@wmiki (7782):

a kérdésre nem feleltél
ti. hogy miért párolog el a víz...

Adtam egy választ, amiről úgy gondoltam, hogy számodra megfelelő (tudod, a válaszoknak sok formájuk és szintjük van, én azok közül egyet adtam neked). Akkor adok egy másikat, az talán elfogadható lesz számodra.

(Figyelem: középiskolás szintű magyarázat!)
A víz azért párolog, mert mindig vannak olyan vízmolekulák, amik rendelkeznek annyi energiával, hogy legyőzzék a többi, őket körülvevő molekulák vonzó hatását, és így ki tudnak lépni a gázfázisba.

Megfelel?

(Minden értelmetlen, mocskolódó mondatodat külön jelzés nélkül figyelmen kívül hagyom.)

[wmiki]

úghy érted, hogy egy 5-10 Cos vízben vannak 100-110 Cos vízrészecskék?
akkor miért nem annyit mutat a hőmérő??
és miért nem égeti meg a kezem, ha belerakom?

[Várhegyi Márton]

@wmiki (7784):

úghy érted, hogy egy 5-10 Cos vízben vannak 100-110 Cos vízrészecskék?

Nem, nem úgy értem. Minden hőmérséklet egy jellegzetes energiaeloszlással jár, nem minden részecskének azonos az energiája: egyiknek kevesebb, másiknak több van. A hőmérséklet emelkedésével az átlagos energia növekszik, így magasabb hőmérsékleten több részecskének van elegendő energiája elhagyni a folyékony fázist.
A hőmérséklet fogalma értelmezhetetlen 1 darab részecskére, csak nagy számú részecske esetén beszélhetünk róla.

A másik két kérdésedre a válasz adódik az iméntiekből.

[wmiki]

ha nem úgy érted, akkor hogy érted?
miért párolog el, ha az is 20 Cos?

és mitől lenne egyik részecskének több energiája, mint a másiknak??
és miért pont annak van több?
és ha több van, akkor miért párolog máris el?

[Várhegyi Márton]

@wmiki (7786):

ha nem úgy érted, akkor hogy érted?

Leírtam az előző hozzászólásomban.

miért párolog el, ha az is 20 Cos?

Nem minden esetben párolog el az egész víz. Ha annyi víz elpárolgott, hogy levegő párával telítődött, akkor nem fog több víz elpárologni (pontosabban: a párolgás és a lecsapódás dinamikus egyensúlya alakul ki: amennyi vízmolekula időegység alatt a gázfázisba lép, annyi lép a gázfázisból a folyékonyba)

és mitől lenne egyik részecskének több energiája, mint a másiknak??

A rövid válasz erre az, hogy így működik a természet (bővebben: Boltzmann-eloszlás).

és miért pont annak van több?

Az energia folyamatosan áramlik részecskéről részecskére. Bár meg lehet adni, hogy hány darab részecskének van E₁, E₂ stb. energiája, tehát megadható az energia eloszlása (az ún. makroállapot), de azt nem lehet megmondani, hogy éppen melyik részecskének van ennyi vagy annyi energiája (az ún. mikroállapot), mivel az energiát a folytonos ütközések során egymásnak átadják, ill. egymástól átveszik.

és ha több van, akkor miért párolog máris el?

A rövid válasz ismételten az, hogy a természet így működik (bővebben: termodinamika II. főtétele).

[wmiki]

nem írtad le, csak mellébeszéltél

mint ahogy azt sem, hogy miért így működik a természet
miért van több energiája az egyik részecskének, mint a másiknak
és miért pont annak van több

[Várhegyi Márton]

@wmiki (7789):

mint ahogy azt sem, hogy miért így működik a természet

Nézd, van modell erre is, ami jól közelíti az általunk észlelhető, mérhető jelenségeket.
Ha az érdekel, miért, milyen végső ok miatt működik így a természet, akkor neked nem vegyész vagy fizikus, hanem filozófus vagy teológus kell.
A fizika nem azt mondja meg, hogy mi a valóság, és miért az, ami, hanem a jelenségeket megfigyeli, leírja, rájuk modelleket gyárt, azokból további következtetéseket és "jóslatokat" tesz, ellenőrizve a modell működőképességét és érvényességi körét. A fizika tehát a valóság leképezésével foglalkozik.

miért van több energiája az egyik részecskének, mint a másiknak
és miért pont annak van több

Már válaszoltam, de úgy látom, nem értetted meg.

[vaskalapos]

@wmiki (7780):

Engem most az érdekelne, hogy egy 20 C fokos szobában (vagy az 1-2 Co szabadban) miért párolog el a víz? a szent könyvek szerint az csak 100 Co felett lesz légnemű.
akkor hova tűnik?

Valamit felreertesz.
Kerlek idezd szo szerint, es add meg a forrasat is, hol olvastad, hogy a viz csak 100C folott lesz legnemu. Talan rajovunk egyutt, mit ertettel felre.

Az altalanos iskolai kornyezetoran mast tanitanak rola. Hianyoztal, vagy nem figyeltel oda?

[wmiki]

ez az így működik a természet duma, kb. = mert ez isten akarata....
istenről pedig minden felvilágosult tudományhívő tudja, hogy nem létezik, mert még senki nem találkozott vele reprodukálható körülmények között

újra kérdezem tehát:
miért párolog el a víz?
a 20Cos
miért van az egyik részecskének több energiája?
és ha több van, miért lesz légnemű?
és ha légnemű lett, utána miért lesz belőle megint víz?
és utána megint légnemű?
és miért pont azzal a részecskével történik mindez, miért nem inkább a barátjával?

[énkérdezek]

@wmiki (7795):

újra kérdezem tehát:
miért párolog el a víz?
a 20Cos
miért van az egyik részecskének több energiája?
és ha több van, miért lesz légnemű?
és ha légnemű lett, utána miért lesz belőle megint víz?
és utána megint légnemű?
és miért pont azzal a részecskével történik mindez, miért nem inkább a barátjával?

Szerintem egyszerű a válasz.
Az intelligens tervező így tervezte és még most is tervez..... Pont ezt láthatjuk. Mikor azt tervezi, hogy eltünjön, akkor eltünik, mikor meg visszatervezi, akkor kicsapódik és újra vízzé válik........

[Várhegyi Márton]

@wmiki (7795):

Nézd, úgy tényleg nem várható, hogy megértsd, ha még a középiskolás fizika- és kémiaismeretekkel sem bírsz.

Tulajdonképp mi a bajod a tudománnyal? Mit vársz el a tőle? Mi hiányzik neked belőle? Meg tudod fogalmazni?

[Gábor]

Én úgy tanultam, hogy a víz 100 C⁰ forr, és nem úgy, hogy 100 C⁰ párolog. Ami nem mindegy.

A természetes felszín párolgása függ:
- a párolgó felszín sajátosságától
- a rendelkezésre álló folyadék mennyiségétől
- a párolgásra fordítandó energia nagyságától
- a levegő átkeveredésének mértékétől (szél)
- a párolgó folyadék hőmérsékletétől
- a levegő párabefogadó képességétől (telítési hiány)
- a légköri nyomástól

A vízmolekulák eltérő sebességgel mozognak, a nagyobb sebességű molekulák legyőzhetik a folyadék felületén működő visszatartó erőt (Felületi feszültség), és elszakadva a folyadéktól, a felette levő térbe repülnek. Lásd a fenti folyamatokat, amiből csak az egyik lehetőség a párolgásra a hőmérséklet növekedése...

[Dorka11]

Az ID miért alkotta meg Wmikit?

[Hraskó Gábor]

Wikipédiából:

wmiki - a tudományos ignorancia mértékegysége. Mivel az 1 wmiki túl nagy egység, ezért általában a piko- fempto- és attowmiki formát használjuk.

Viccet félretéve... Bár wmiki tényleg különleges eset, azért általánosnak tekinthető ez a szemlélet, hogy azt hiszi, egy egyszerű fizikai (tudományos) fogalom is olyan definiálatlan, hogy a karosszékében ülve egy egyszerű példával be tudja mutatni értelmetlenségét. Én Egelynél találkoztam ezzel - persze kifinomultabb formában:

"Nézzünk erre egy példát: azt tanuljuk, hogy az állandó mágnes mindig vonzza a lágyvasat. És valóban, ha egy mágnesrúd vagy mágnespatkó elé szöget teszünk (bárhogy helyezzük el a szöget), az mindig a mágneshez fog ugrani. Ám van legalább egy kivétel. Ha egy kör alakú (a hangszórókhoz gyakran használt) ferritmágnes geometriai tengelyébe egy 2-3 mm átmérőjű üvegcsövet teszünk, és abba belepottyantunk egy 10-12 mm hosszú vasszöget, azt vesszük észre, hogy lesz olyan tartomány, ahol a mágnes nem vonzani, hanem taszítani fogja a lágyvasat: a vasdarab lebegni fog a mágnes fölött. Valószínűleg ez az egyetlen eset, amikor a mágnes taszítja a lágyvasat, és ez is csak a tengelynek egy szűk zónájában igaz. Ez a példa jól jelzi az alapvető gondokat a természettudományban: nincs minden zug alaposan átkutatva, s ahol szokatlan, váratlan az eredmény, ott a tudomány mint intézmény most nem befogad, hanem elhárít. Így valójában azt sem tudjuk, hogy mit nem tudunk. " (Egely György: Borotvaélen)

Több mint 7 éve az Ablak című műsor egyik számában vitáztam Egelyvel, és ott mutatta be ezt a kísérletet, mint arra példát, hogy lám a tudomány már az alap dolgokat is rosszul tanítja. Mert középiskolában tényleg így tanítják. Azonban a fizikusoknak az egyetemen már a teljes képet tanítják, ahol ki lehet számolni a tényleges erőket, és ott természetesen szépen kijön, hogy ilyen esetben lesz egy stabil pont, ahol a mágneses erő és a gravitáció kiegyenlíti egymást. Szimpla félrevezetés volt Egely részéről úgy beállítani az esetet, mintha mindez a tudományon kívüleső, nem magyarázott dolog lett volna. Annál is galádabb a dolog, hogy egy másik - kicsit tudományosabb - könyvében szépen el is magyarázza, hogy a tudományos elmélet szerint miért is kell ott "lebegnie" a szögnek. Szóval Egely szimplán csúsztat.

Ez hajszálpontosan az az eset, amibe itt most belefutottatok wmikivel. Legfeljebb abban különbözik, hogy itt még középiskolai ismeret is elég lett volna ahhoz, hogy wmiki megértse, hogy miről van szó, az egely-féle esetben tényleg az egyetemi szintű pontosabb (teljesebb) leírás kellett hozzá.

Gábor

[ge3lan]

@wmiki (7780):

a szent könyvek szerint az csak 100 Co felett lesz légnemű.

Könyvhamisítás áldozata lettél. Segíts a világ jobbá tételében és jelezd a hatóságoknak.

[pounderstibbons]

@wmiki (7780):

"a szent könyvek szerint az csak 100 Co felett lesz légnemű."

A szent könyvek nagyon gyorsan párolognak, mert az egész interneten nincs még egy szöveg, ami a "felett lesz légnemű" szókapcsolatot tartalmazná.

Persze a te agymenésed kivételével.

http://www.google.hu/search?q=%22felett ... gnem%FB%22

[Caspi]

@wmiki (7780):

Engem most az érdekelne, hogy egy 20 C fokos szobában (vagy az 1-2 Co szabadban) miért párolog el a víz? a szent könyvek szerint az csak 100 Co felett lesz légnemű.
akkor hova tűnik?

1. Lehelj rá egy hideg üveglapra és utána gondolkozz el, hogy a testeden belül hol érheti el a víz a 100 °C hőmérsékletet.
2. Cipőt a cipőboltból, fizikai ismereteket pedig fizikakönyvből szerezzél. A szent könyvek pedig a szentségeléshez kellenek...

[Várhegyi Márton]

Úgy tűnik, Wmikinek nincs is olyan rossz véleménye a tudomány művelőiről, a tudósokról. Egy másik fórumon egészen pozitívan nyilatkozik róluk, a következő topikban: Tetoválás. Általános vélekedések erről az ezer éves "szokásról".
A 23. hozzászólást érdemes elolvasni, amit most idézek is:

én sem értem, hogy a tetováltak miért szólnak be, ha elmondom, hogy nem tetszik a tetoválás, és szerintem csak olyanok csináltatnak, akik nem tudnak mással kitűnni, mint pl. a börtöntöltelékek/ribancok, míg értelmes emberek (orvosok/tudósok/sakkozók) meg nem

ahogy közlöm ezeket a tényeket, a tetováltak egyből beszólnak, de semmi ténnyel nem támasztják alá, hogy ez nem így van

(Félkövér kiemelés tőlem.)

[pounderstibbons]

@Várhegyi Márton (7804):

Azért semmi se teljesen fekete-fehér

http://blogs.discovermagazine.com/loom/ ... -emporium/

[wmiki]

szomorú vagyok, hogy egy egyszerű kérdésre nem tudtok válaszolni (

persze mit is vártam a pórnéptől, hiszen ide nem felszentelt, beavatott tudósok írnak, hanem csak laikus fórumozok, akik nem értenek a szent tudományhoz

[énkérdezek]

@wmiki (7806):
Inkább a saját tudatlanságod miatt kellene szomorkodnod. Meg a sok fizika óráról valóhiányzás miatt legyél szomorú. A sok ábrándozás helyett oda kellett volna figyelni az órán.
De ha ez mégis kimaradt, akkor vedd a fáradtságot és nézz utána a neten. Kis munkával csodásan megnyílnak a net csatornái.......csak akarni kell.
Szóval, fel a fejjel, a tudatlanság legyőzhető.....hajrá
Remélem tudtam segíteni

[vaskalapos]

@wmiki (7806):

Cara saya belajar untuk mendidihkan air untuk 100 C0, dan tidak memiliki 100 menguap C0. Yang penting.

Penguapan permukaan alam tergantung pada:
- Keistimewaan permukaan menguap
- Jumlah tersedia cair
- Ukuran energi yang ditujukan untuk penguapan
- Atenhothuer derajat udara (angin)
- Suhu cairan menguap
- Kemampuan untuk udara permukaan (defisit saturasi)
- Tekanan atmosfer

Molekul air bergerak dengan kecepatan yang berbeda, molekul cairan kecepatan tinggi mengatasi disinsentif terhadap permukaan kerja (tegangan permukaan), dan dipisahkan dari cairan, ruang di atas fly. Lihat proses di atas, yang hanya satu pilihan untuk meningkatkan suhu penguapan ...

[pounderstibbons]

@wmiki (7806):


Megpróbálom neked (nagyon-nagyon-...-nagyon-nagyon)leegyszerűsítve:

A tálból azért párolog a víz, mert a vízrészecskék lökdösik egymást, mert ugye "minden rezeg" (van egy tippem, hogy tele van a háztartásod könyvekkel, ahol ezt gyakran hangsúlyozzák) és nem tudnak másfelé menni, csak felfele (a többi irányban ott a tál fala). Amelyik a rezgések miatt annyira felgyorsul hogy eléri a tálszökési sebességet, az kitör a tálból és utána a felette lévő levegőben rezeg, alkalmanként visszanyomva az alulról feltörekvőket, egyben egyre messzebb távolodva a vizes táltól.

Ezt lehet gyorsítani többféle módon:
-melegítés (így a vízrészecskék erősebben lökdösik egymást).
-légáramlat (így a folyadék feletti légrészből gyorsabban ürülnek a vízrészecskék oldalirányba, így több vízrészecske juthat felfele)
stb., lásd Gábor kommentjét.

(Mellesleg ez fizika általános iskolai 6. osztályos tananyag, tehát az okosabb vagy mint egy 6.-os teszten elég hamar elvéreznél...
http://www.doksi.hu/get.php?lid=16 )

És ne felejtsd, hogy bár barátaid elhagyhattak, a google még mindig megmarad:
http://www.google.hu/search?hl=hu=Jwq&r ... lg%C3%A1sa
cheminst.emk.nyme.hu/eloadas/6-ea.pdf

[vaskalapos]

@pounderstibbons (7811):

A szamitoges adathordozokon ismeros a "read only" kapcsolo, amely altivalasakor csak olvashato, de nem irhato az adat.

Wmiki ennek a forditottjaval, "write only" kapcsoloval rendelkezik, es sajnos a kapcsolo beragadt. Neveben a W ennek a roviditese.

Nem olvas, csak ir.

[paligreg]

@vaskalapos (7812):

no meg egy kis segítség wmikinek:
http://www.eudict.com/?lang=indeng&word=permukaan

[wmiki]

jó de miért lökdösődnek a részecskék egy 5-20 Cos vízben?
miért nem maradnak békében?
és hogyhogy egyetlen részecskét annyira meglöknek, hogy gáz lesz belőle? hogyan tudják azok a pici golyók ennyire meglökni egy barátjukat? és miért pont őt lökik meg?

[Várhegyi Márton]

@wmiki (7816):

jó de miért lökdösődnek a részecskék egy 5-20 Cos vízben?
miért nem maradnak békében?

Minden, abszolút 0 foknál (0 Kelvin-fok, ami egyenlő -273,15 Celsius-fokkal) melegebb test (tárgy, folyadék, gáz) részecskéi állandóan kaotikus mozgásban vannak, egymással igen gyakran ütköznek, átadva az energiájuk egy részét egy másik részecskének. Ha kiszemelünk egy tetszőleges részecskét, és folyamatosan nézzük, akkor azt látjuk, hogy egyszer gyorsabban, másszor lassabban mozog, hiszen hol energiát vett föl az ütközések során (így mozgási energiája nőtt, ezáltal gyorsabban mozgott), hol pedig átadott (sebessége csökkent) más részecskéknek.

és hogyhogy egyetlen részecskét annyira meglöknek, hogy gáz lesz belőle?

Gyakran van, hogy egy részecske sok energiára tesz szert az ütközések során. Ilyenkor energiája elegendő lesz ahhoz, hogy legyőzze a többi, őt körülvevő részecske vonzó hatását.

és miért pont őt lökik meg?

Hol az egyik, hol a másik részecske kap elég energiát a távozáshoz (vagyis hol egyiket, hol másikat "érik nagyobb lökések", lásd: 2:13-tól). Aztán persze a vízgőz (gázfázis) részecskéi is ütköznek egymással, és van, hogy egy gázrészecske elveszít annyi energiát, hogy lecsapódjon, és újra a folyadék részévé váljon.

[wmiki]

de miért vannak mozgásban?
miért nem maradnak békén?
hogyhogy amikor kiöntöm a pohárba a vizet, akkor még folyik, miért nem párolog el egyből?
hogyan tudnak több energiát szerezni a párolgáshoz, mint amikor kiöntöttem őket?

amikor már csak 2-3 részecske lökdösi egymást, akkor hogyan lesz még azoknak is több energiája, hogy elpárologjon?
és amikor már csak 1 részecske van a pohár alján, az miért nem marad víz? hogyhogy az egész pohárnyi víz elpárolog? és akkor hogyhogy a pohár nem párolog el?

arra sem válaszoltál, hogy miért pont azzal a részecskével történik ez, miért nem egy másikkal. az engem nem elégít ki, hogy "csak", vagy mert "ez isten akarata", mert kb. ezt mondtad

[Várhegyi Márton]

@wmiki (7820):

de miért vannak mozgásban?
miért nem maradnak békén?

Ez az anyag belső tulajdonsága. Olyan, mint neked a gondolkodásod: hozzád tartozik, a lényed része. Jobb hasonlatot most nem tudok.

hogyhogy amikor kiöntöm a pohárba a vizet, akkor még folyik, miért nem párolog el egyből?

A párolgás nem (sem) végtelen sebességgel történik.

hogyan tudnak több energiát szerezni a párolgáshoz, mint amikor kiöntöttem őket?

Nem értem a kérdést. Megfogalmaznád máshogy, bővebben?

amikor már csak 2-3 részecske lökdösi egymást, akkor hogyan lesz még azoknak is több energiája, hogy elpárologjon?
és amikor már csak 1 részecske van a pohár alján, az miért nem marad víz? hogyhogy az egész pohárnyi víz elpárolog?

2-3 részecske között is működik az energiaátadás. Továbbá nem csak a vízrészecskék lökdösik egymást, hanem a víz és a pohár/asztal részecskéi is, tehát valójában nem 2-3 részecsékből álló rendszerről van szó. A korrektség kedvéért hozzá kell tenni, hogy itt tettünk egy jelentős egyszerűsítést, ugyanis elhanyagoltuk (= 0-nak vettük) a vízrészecskék és az azokat körülvevő anyag, pl. a pohár üvege, közötti kölcsönhatásokat. Ennek azért van jelentősége, mert kis mennyiségű vízmolekula kötődhet a pohár falához (ez szemmel nem látható). Hogy ez a kötés milyen erősségű, az a két anyag (víz + üveg; olaj + üveg; stb.) anyagi minőségétől függ.

arra sem válaszoltál, hogy miért pont azzal a részecskével történik ez, miért nem egy másikkal.

Megmondtam, hogy egyszer egyikkel, másszor másikkal történik, ezt statisztikailag lehet modellezni. Kicsit egyszerűsítve az esetet: Ha valamelyik időpillanatban ismernéd minden egyes részecske helyét, sebességét, akkor akár ki is számolhatnád, mikor mely részecskék fognak ütközni, mennyi energiát fognak fölvenni vagy leadni. Ez persze a gyakorlatban így, ebben a formában egyelőre nem lehetséges, de elvi akadálya nincs.

[pounderstibbons]

@wmiki (7820):

de miért vannak mozgásban?
miért nem maradnak békén?

A részecskék már csak ilyenek.
Ha békén maradnának, megkérdezhetnéd, hogy miért nem mozognak.
Hogy nézne ki a "békében maradó" atom?

hogyhogy amikor kiöntöm a pohárba a vizet, akkor még folyik, miért nem párolog el egyből?
hogyan tudnak több energiát szerezni a párolgáshoz, mint amikor kiöntöttem őket?

Miből öntöd ki a vizet a pohárba? Ha egy zárt edényből, akkor korábban azért nem párologtak el, mert nem tudtak kijutni az edényedből, így nem több energiát kaptak, csak lehetőséget a párolgásra, ami korábban nem volt nekik. Fent vázoltuk mitől függ a párolgás sebessége.

amikor már csak 2-3 részecske lökdösi egymást, akkor hogyan lesz még azoknak is több energiája, hogy elpárologjon? és amikor már csak 1 részecske van a pohár alján, az miért nem marad víz?

A két-három (egy) részecskét már lökdösik a levegő részecskéi is, (meg csekélyebb mértékben a tál részecskéi), így összegyűjthetnek kellő mennyiségű energiát a "légiesüléshez".
Mellesleg te mikor láttál EGY (vagy akár három) részecskét a pohár alján?

hogyhogy az egész pohárnyi víz elpárolog? és akkor hogyhogy a pohár nem párolog el?

A pohár is elpárolog(elbomlik) csak sok-sokezer év alatt. Csak nagyon türelmetlen vagy. A szilárd dolgok nehezebben párolognak, mint a folyékonyak, mert a folyékonyság pont annak a jele, hogy nem kötődnek egymáshoz olyan nagyon a molekulák, mint egy szilárd testben. A gázok pedig még a folyékony anyagoknál is kevésbé kötődnek egymáshoz.

arra sem válaszoltál, hogy miért pont azzal a részecskével történik ez, miért nem egy másikkal. az engem nem elégít ki, hogy "csak", vagy mert "ez isten akarata", mert kb. ezt mondtad

A kezdeti állításod az volt, hogy a tudomány szerint a víz csak 100 fokon párolog. Ez hamis volt.
Ugyanígy hamis, az a feltételezésed is, hogy a tudomány előre tudja, hogy melyik vízmolekula fog kipattanni az edényből.
Feltételezhető, hogy a tetején lévő, mert azokat lökhetik meg alulról, míg felülről elhanyagolhatóan kevés molekula állja az útjukat.

Azt se tudja a tudomány(se senki más) pontosan, hogy ki mikor fog meghalni, de meg lehet tippelni hogy 0 és 130 év között.

[wmiki]

de miért mozognak a részecskék???
engem ez a válasz nem elégít ki, hogy mert "csak" vagy mert "ez isten akarata"
miért mozognak?
és ha állandóan mozognak, és több energiájuk lesz, és aztán el tudnak párologni, akkor hogy lett kevés energiájuk, és lett belőle víz?
miért nem párák örökké?

[pounderstibbons]

@wmiki (7827):

de miért mozognak a részecskék???

Mert energiát nyelnek el (nem 0 Kelvin fokos a környezetük), és lemozogják.

és ha állandóan mozognak, és több energiájuk lesz, és aztán el tudnak párologni, akkor hogy lett kevés energiájuk, és lett belőle víz?

Vaskalapos fentebb linkelt egy képet a víz körforgásáról.

Mint említettük, pl. hő hatására a párolgás gyorsul, ugyanezen összefüggés miatt pl. a hőmérséklet csökkenése a párolgás csökkenését, illetve akár a párolgás fordítottját is vonhatja maga után, azaz a vízpára kicsapódását csapadék formájában.

De ez már kb. harmadik osztályos tananyag:
http://www.danubebox.org/files/dbox/dow ... ejezet.pdf

Mi lesz a következő kérdésed, miért vizes a víz?

[Várhegyi Márton]

@wmiki (7827):

Az a baj, hogy olyat kérsz számon a tudományon, ami nem a tudomány hatásköre.
Hiába ír be neked bárki bármiféle tudományos modellt magyarázatként, te azt mondod, az nem magyarázat, az kinyilatkoztatás.
Neked szerintem minden kinyilatkoztatás, amit nem értesz (egyértelmű, hogy egy szót nem értesz abból, amit itt leírtunk neked), és közben fogalmad sincs arról, hogyan működik a tudomány.
Neked egyenlő egy tudományos állítás azzal, hogy Isten mindenható (most csak mondtam valamit), nem látod, hogy ég és föld a különbség a kettő között.
Most már én is azt mondom, ennek semmi értelme, érvekkel meggyőzhetetlen vagy, mivel nem érted meg őket.
Úgy látom, neked az, hogy mi igaz állítás, mi valós magyarázat, szerintem hitkérdés, ne több.

[Gábor]

@wmiki (7827):

de miért mozognak a részecskék??? nem

Browon mozgás

[Popula(c)tion]

@wmiki (7827):
wmiki !
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C5%91znyom%C3%A1s

[Várhegyi Márton]

@Gábor (7834):

Hibás a wikipediás szócikk, nem a vízmolekulák mozgását hívjuk Brown-mozgásnak, hanem a vízben szuszpendált mikroszkópikus részecskékét: Brown-mozgás.
Tehát a hőmozgás nem egyenlő a Brown-mozgással (utóbbi előbbinek a következménye).

(A víz természetesen csak példa, tetszőleges folyadékra vagy gázra is érvényes a megállapítás.)

[NNB]

Wmiki: Az ember durván fogalmazva a részecskék lökdösődését érzékeli hőmérsékletnek. A nem lökdösődő részecskék abszolút nulla fokon vannak. Ha a részecskék nyugton lennének, azt te baromi hidegnek érzékelnéd.

[sajnos_kacat]

@Várhegyi Márton (7851):
Ha atkattintasz a szocikk vitalapjara, akkor lathatod, hogy mar 2009 augusztusaban megirta valaki az altalad is emlitett korrekciot, de azota nem tortent vele semmi. elmeletileg barki altal szerkesztheto az oldal, szoval a vitalap helyett egybol a fooldalra is irhatta volna bitman...
en nem ertek a Brown mozgashoz [bevallom, en is a folyadekatomok mozgasara gondoltam eloszor, es nem a viragporszemcsek mozgasara], ugyhogy en nem igazan szeretnem atirni a szocikket. amugy az angol wikipediaban jol van leirva, es mellesleg bovebben is. azt nem ertem, miert nem egy-az-egyben forditjak azokat a cikkeket, amik tok jol megvannak mar angolul, miert kell sajat, raadasul hibas es hianyos szocikket irni. szerintem Vago is ezert utalja a wikipediat...

[csibix]

Láttál már nagy vízfelületet,Balaton, tengert Csak a nap energiája melegíti mégis párolog még télen is nem értem mit nem értesz? Kérdezz világosan talán tudok rá válaszolni. Üdv: Csibix

[bubuka_visszater]

@Wmiki:
megmutatom a választ a vízzel kapcsolatban. A demonstráció első lépése:
meg tudnád nekem mondani, hogy MIÉRT lett az a nicked, hogy "Wmiki"?

[pounderstibbons]

@bubuka_visszater (7895):

A W, mint water választ elvetném.

[Popula(c)tion]

@pounderstibbons (7896):
Azért ne túlozzunk, nem "W"miki, csak "w"miki, tehát nem a water játszik nála, hanem a káposztalé !

[Popula(c)tion]

wmiki !
Tenzió, dinamikus egyensúly, parciális nyomás, forráspont növekedés, fagyáspont csökkenés mond neked valamit? Ha nem, ajánlom figyelmedbe a kuglit és a Wikit. Nem tudni nem szégyen, nem tanulni, az már igen.

[Caspi]

@Popula(c)tion (7900):

Nem tudni nem szégyen, nem tanulni, az már igen.

Cöcöcö... Ne legyél ebben annyira biztos, én már láttam olyan embert, aki annyira büszke volt rá, hogy még hirdette is. A belső berkekben szállóigévé vált mondata pedig: "Engem nem zavar a tudás...".

[sünkutya]

Drága barátom

Teljesen érthetetlen mit akarsz tudni, mire vonatkozik a kérdésed - azt már nem is említem, hogy kevered a szezont a fazonnal....
Az alapfelvetésedre már kaptál választ, azt vagy elfogadod, vagy nem, de ez mit sem változtat a tényen.
Azt nem akarod ( tudod) megérteni, hogy ez a kérdésed ( meg egy csomó amit számon akarsz kérni a tudományon) nem a tudománytól függenek, hanem létező összefüggések, folyamatok, események.
A tudomány ezeket nem hozza létre, hanem megpróbálja megérteni, lemodellezni, mondjuk egyszerűbben leutánozni, megmagyarázni és leírni, hogy összefüggéseit megértse, és az emberiség hasznára ( a maga hasznára) fordítsa.
Ráadásul ahogy bővülnek az ismereteik, az szerint változtatja, kiegészíti, módosítja ezeket, tehát nem dogmák rendszerint, de legalábbis nem a szokványos formában.
A tudomány ezen ismereteit használva hozták létre azt a számítógépet, információs közeget, amivel baromságaidat közre tudod adni. Ezt nem isten teremtette.
Az, hogy te ezeket a dolgokat nem tudod, vagy egyszerűen nem akarod megérteni vagy mit ne mondjak: elfogadni, az sajnos a te hibád.
A tudomány csak egyre nem képes: az emberi butaságot, ostobaságot kezelni.

Végezetül érthetetlen hogy ha ennyire tagadod a tudomány eredményeit, akkor miért vagy kíváncsi olyan tudományos részletekre, mint miért párolog a víz 20 fokon? Miért nem fogadod el tényként, vagy hogy isten így teremtette?

Miért vársz tudományos magyarázatot, ha magát a tudományt negálod? Ez elég súlyos ellentmondás, nem gondolod?

A magyarázatot egyébként megadták, azt amit a tudomány leír, ahogy magyarázza, ami alapján ezt használja láthatólag sikerrel. A tudomány nem mindenható, de segít abban, hogy az életed , az ismereteid teljesebbek legyenek: ma már hétköznapi dolgok: metró, mikrosütő, karóra, gyógyítás, televízió....
Ezeket is tagadod? Miért használod akkor őket?

Ha neked ismeretbeni hiányosságaid vannak, azt lehet pótolni, a trollsággal azonban nem lehet mit kezdeni.

[sajnos_kacat]

@sünkutya (8352):
Eloszor talalkozol wmikivel? Ha igen, akkor itt vannak a blogjai, http://szuklatokoruekdemagabiztosak.blog.hu/ , http://igazmondo.blog.hu/ , valamint a magyar interneten meg szamos helyen megtalalhatod. Mindenhol ugyanebben a stilusban ir, kerdesekre meglehetosen egysikuan valaszol, a magyarazatokat szandekosan kiforgatja. Merhetetlen ostobasaga szandekos rosszindulattal tarsul, a leheto legrosszabb kombinacio, meg szerencse, hogy sehol sincs vezeto beosztasban.

[sünkutya]

@sajnos_kacat (8362):

Jaja, ismerem. Csak gondoltam valami egyszerűbb formában megpróbálom rávezetni, hogy nem feltétlen jó hozzáállás amit csinál.
Hát hogy kiforgatja.... és ezt inkább másnak mondanám, de hagyjuk.
Troll.