Alternatív kvantumfizika

[Gézoo]

@Rétike (20886): Szóval nem értetted.. rettenetesen sajnálom!

[mimindannyian]

@Gézoo (20882):
Referenciák? Vagy megint csak tények nélküli állításokkal trollkodsz?

[mimindannyian]

@Rétike (20875):

Idézet:
A levegő térfogatának kevesebb mint 1/1000 -ed részében van anyag a többiben vákuum van.

Valaki ezt meg tudja magyarázni nekem?Nem a Gézoo.

Dehát nem érted? A levegő úgy áll össze, hogy 1/1000-e anyag, a többi vákuum. Az 1/1000-ednek továbbá 1/1000-e igazi anyag, a többi csak az anyagot kitöltő vákuum plusz egy csipetnyi nullponti energia.

[Gézoo]

@mimindannyian (20893): Talán ha a kérdésre válaszolnál, az nem lenne trollkodás.
Esetleg a buborék készítési kísérletet is elvégezhetnéd.. Akkor nem kellene referencia a buborék láthatóságáról a te számodra sem. Őt! Meg is kérdezhetsz egy számodra szavahihető felnőttet, hogy a buborékok láthatók-e?

[mimindannyian]

@Gézoo (20900):
Megint mellébeszélsz, fikciókra és hamis tekintélyérvekre igyekszel visszavezetni a bizonyítékokat nélkülöző vágyálmaidat. Tényleg befejezhetnéd a trollkodást.

[Rétike]

@mimindannyian (20896):

Aztaaaa...és csipetnyi...Ok!De nem gondolod,hogy a határozatlansági relációt nem volna szabad teljesen mellőzni?Akkor még oda egy másik ezredet leoszthatnánk.De csak mert csipetnyi!!!Mit gondolsz erről?Ja és ha valamiféle hullámfüggvénnyel ezt felírnánk...Ne azzal a tankönyvivel operálj,az nem lesz jó,tudod,az trollkodás...Azt ne.Ja és ne felejtsd ki a vizet sem...Valahova illeszd már be(szorzónak,vagy négyzetgyöknek,mindegy most.Meg minuszold is feltétlen,mert az tök ugyanaz,mint a plusszolás,ezt is megtanultam itt!!!),mint szignifikáns-releváns faktort...

[mimindannyian]

@Rétike (20906):
Jó helyen kapiskálsz, mindenki tudja, hogy az egészséges gázok fő alkotórészei a pi-víz és a monoatomos arany, és ezt képletekkel is igazolták, csak a fizikus lobbi nem hajlandó beismerni, hogy a tévedéseik sora csak nőttön-nő, lavina szerűen omlik össze a világunk, az atlantisziakhoz képest csak visszafejlődünk! Minden újabb találmány egy lépés visszafelé. Ez, hogy most ide írok, az elektronika a legnagyobb bizonyíték rá, hogy a kvantummechanika hibás! A PC-met csak az tartja egyben, hogy pi-vízhűtés van benne. Igaz, hogy egymillió forint volt, de így távol tartja magától a fizikusok rontó szellemeit.

[Caspi]

@Gézoo (20801):

"Micsoda kihívás.
Rádióhullámok, hogy ne kelljen messze sétálnom a példáért... " - Sajnos téves. A rádió hullámok interferenciája a vevőantennában, a vevőantenna elektronjainak a hullámai között jön létre és nem a térben. Tehát lehet tovább próbálkoznod. Mert a válaszod rossz!

Tényleg?
És szokol rádiód vam-e?

[mimindannyian]

Gyerekek, ez lenyűgöző! http://gezoo-vilaga.blog.hu/ Alcím: a négy alapművelet kitartó használatával hogyan döntsük romba a modern fizikát.

[Rétike]

@mimindannyian (20912):

Mit tetszett mondani kedveském?Sajnos már túl fiatal vagyok,ezért a lábam már a régi,ami miatt kissé nehezen írom,amit látsz...

[Gézoo]

@Caspi (20911): Tényleg rossz. A hangolt impedancia tükrös antennákból kizárható külön-külön bármely frekvenciájú elektron hullámzást okozó fotonáram hatása, ezzel az antenna elektronfelhőjének hullámzásai közül az interferenciákat okozó hullámzások kizárhatók.

Ha a térben az antennára érkezés előtt megtörténne az interferencia, akkor többek között ez a módszer sem működne.

Ha pedig az összes szelektív antenna méretezési elvet figyelembe vesszük, akkor az egyértelműen látható, hogy a fotonok a térben sohasem interferálnak.

Mindig kizárólag a detektorok (antennák) elektronfelhőjében keltenek hullámzásokat és ezek az elektronfelhő hullámzások interferálnak egymással.

[mimindannyian]

@Gézoo (20917):
Tehát nem válaszoltál a kérdésre, nem adtál erről linket, hogy mi ez a kísérlet. Naja, ha nem értenék hozzá, én se vágnék fel a nemlétező bizonyítékokkal .

[vaskalapos]

@Gézoo (20917):

Tényleg rossz. A hangolt impedancia tükrös antennákból kizárható külön-külön bármely frekvenciájú elektron hullámzást okozó fotonáram hatása, ezzel az antenna elektronfelhőjének hullámzásai közül az interferenciákat okozó hullámzások kizárhatók.

Ha a térben az antennára érkezés előtt megtörténne az interferencia, akkor többek között ez a módszer sem működne.

Ha pedig az összes szelektív antenna méretezési elvet figyelembe vesszük, akkor az egyértelműen látható, hogy a fotonok a térben sohasem interferálnak.

Mindig kizárólag a detektorok (antennák) elektronfelhőjében keltenek hullámzásokat és ezek az elektronfelhő hullámzások interferálnak egymással.

A fenti eszmefuttatasbol megertettem, mi a problemaja Gezoo-nak. Ugy kepzeli, hogy az interferencia soran az ellentetes fazisu hullamoknak vegleg, egyszer mindenkorra ki kene oltaniuk egymast, es vegleg megszunne a hullam.
Nem igy van.
Gezoo, tanulmanyozd peldaul ezeket az animaciokat.
Az interferencia soran lehetnek olyan helyeken es olyan idopillanatokban, amikor a hullamok epp kioltjak egymast, de erdekes modon tovabbmennek, es mashol meg mas idopillanatban eppenseggel erositik egymast, azutan mennek tovabb a dolgukra, mintha mi sem tortent volna.
Az abrak es fenti szovaged oszevetese kivaloan mutatja, mit ertesz felre.
Kezdd az elso abraval a fenti lapon. Ott van interferencia amikor a hullamok talalkoznak (ott magasabb az eredo hullam), am utana a ket hullam valtozatlanul halad tovabb.
Te a mostani beirasod alapjan azt varnad el, hogy a talalkozas utan az a nagyobb eredo hullam maradjon egyutt. Ez teves elvaras. Ez csak abban a specialis esetben igaz, ha a hullamok azonos iranyba es azonos sebesseggel haladnak. Akkor valoban kepesek vegleg kioltani (vagy felerositeni) egymast. Az ossze tobbi esetben azonban nem errol van szo, megis van interferencia.

En most mar latom, hogy te mit ertesz felre.

Nezegesd az abrakat (nekem IE-ben nem mozog, Chrome-ban jo).
Hatha te is belatod...

[Caspi]

@Gézoo (20917):

A hangolt impedancia tükrös antennákból kizárható külön-külön bármely frekvenciájú elektron hullámzást okozó fotonáram hatása, ezzel az antenna elektronfelhőjének hullámzásai közül az interferenciákat okozó hullámzások kizárhatók.

A Szokol rádió tényleg nem egy csúcstechnika, de ilyen válogatott bűnökkel nem kellene illetni szegényt...

Ha a térben az antennára érkezés előtt megtörténne az interferencia, akkor többek között ez a módszer sem működne.

Javíts ki, ha tévedek, mert most csak mérnök megközelítésben (a vízben terjedő hullámok példáját ráhúzva) gondolkodok: Interferencia mintázat létrehozásához a rácsállandónak a hullámhossz tartományába kell esnie, mérnök logika szerint viszont ez azt kell jelentse, hogy az interferencia mintázat is ezzel összemérhető léptékű.

Ha pedig az összes szelektív antenna méretezési elvet figyelembe vesszük, akkor az egyértelműen látható, hogy a fotonok a térben sohasem interferálnak.

De akkor miért kell rács (két-rés) az interferenciamintázat létrehozására, ha ez csak az ernyőn alakul ki?
Ez megint mérnök-logikával, azzal egyenértékű, mintha azt állítanád, hogy a színes templomi ablakoknál a fény-színei nem az ablak színes szegmensein áthaladva, hanem csak a tárgyakon alakulnak ki, amire vetül. Nyilván csak azok elektronfelhőiben kelt színáramlást az elektronhullámzáson keresztül...

[Gézoo]

@vaskalapos (20923): Látom a netről ismered a hullámokat. Teljesen rossz a válaszod. Nem is tudom, hogy hogyan lehetne megértetni veled az alapokat, annyira rossz.

Amikor két elektron hullámzás találkozik, az éppen úgy tökéletesen kiolthatja egymást, mint amikor két anyaghullám teljes kioltáskor.
Dehogy megy tovább az egymást kioltó két hullám. "Csobban egyet" és kész, nincs hullámzás.

Úgy látom, hogy az ismereteid megszerzésének legnagyobb gátja benned van. Ha képes leszel a tanulásra, akkor szólj.. Szívesen rávezetlek. De arra se kedvem, se erőm, hogy úgy tanítsalak, hogy ellenkezel ellene.

[Gézoo]

@Caspi (20926):

Javíts ki, ha tévedek, mert most csak mérnök megközelítésben (a vízben terjedő hullámok példáját ráhúzva) gondolkodok: Interferencia mintázat létrehozásához a rácsállandónak a hullámhossz tartományába kell esnie, mérnök logika szerint viszont ez azt kell jelentse, hogy az interferencia mintázat is ezzel összemérhető léptékű.

Nem kell a rácsállandó tartományába esnie.

De akkor miért kell rács (két-rés) az interferenciamintázat létrehozására, ha ez csak az ernyőn alakul ki?

Nagyon egyszerű! Két hullámzást kell kelteni. Két olyan hullámzást, amely egyenként állóhullám.
Ezzel a két állóhullám nevezetes interferencia helyei szintén állóak lesznek.

Ahhoz viszont, hogy egy-egy stabil állóhullám kialakulhasson, "táplálni" kell a hullámzást. Azaz az egymást követő hullámkeltő fotonoknak ugyanabba az elektronfelhőbe csak fázishelyesen szabad érkezniük.
Az ott már létező hullámzással azonos fázisú hullámzás keltését végezve.

Ez pedig felveti a rések elektronfelhőinek szerepét. De erről majd később.

[vaskalapos]

@Gézoo (20929):

Maradjunk annyiban, hogy nem ertesz egyet velem.
Maradjunk annyiban, hogy senkivel nem ertesz egyet, szerinted mindenki hulye, te egyedul vagy okos, es a fizikat csak te erted.

A fene se kerte, hogy tanits, meg csak az kene, hatarozott ellenvelemenyem van, meggyozodesem, hogy te nem erted a fizikai alapokat (es ezzel a velemenyemmel nem allok egyedul).

A hullamokat nem csak a netrol ismerem, de latod, te meg onnan sem, es ha mutatom, sem erted, nincs erdemi ellenvetesed, csak ures folenyeskedes.
Lejjeb kene csavard a buszkeseget, vissza kene vegyel a nagy arcbol.

[Gézoo]

@vaskalapos (20932): Maradjunk annyiban, hogy nem érted a hullámtant.
És maradjunk abban, hogy amíg az legalább az alapjait nem ismered meg, addig továbbra is csacsiságokat fogsz erőltetni.
"A fene se kerte, hogy tanits, meg csak az kene, hatarozott ellenvelemenyem van" - Ezt látom. Gőzöd sincs a hullámokról, de határozottan véded ..

Akkor tudod mit? Te nem prüntyögsz bele a butaságaiddal az írásaimba, én pedig nem próbálom a legalapvetőbb tananyagot megértetni veled!

Ha pediog meguntad a tudatlanságot, csak szólj! Segítek.

[vaskalapos]

@Gézoo (20930):

Nagyon egyszerű! Két hullámzást kell kelteni. Két olyan hullámzást, amely egyenként állóhullám.

Nem szukseges allohullam az interferencia jelensegehez.

Ahhoz viszont, hogy egy-egy stabil állóhullám kialakulhasson, "táplálni" kell a hullámzást.

Ez is tevedes, itt folyamatos hullamot kevered az allohullammal.

[vaskalapos]

@Gézoo (20935):

Te nem prüntyögsz bele a butaságaiddal az írásaimba,

Csak nem butasagokkal prüntyögök , jo?
Mint eddig is tettem.

Ha nem erted, nem tudok segiteni.

[Caspi]

@Gézoo (20930):

Idézet:
Javíts ki, ha tévedek, mert most csak mérnök megközelítésben (a vízben terjedő hullámok példáját ráhúzva) gondolkodok: Interferencia mintázat létrehozásához a rácsállandónak a hullámhossz tartományába kell esnie, mérnök logika szerint viszont ez azt kell jelentse, hogy az interferencia mintázat is ezzel összemérhető léptékű.
Nem kell a rácsállandó tartományába esnie.

Szvsz, a kiyniltakoztatás itt nem helyettesíti a magyarázatot...

Idézet:
De akkor miért kell rács (két-rés) az interferenciamintázat létrehozására, ha ez csak az ernyőn alakul ki?
Nagyon egyszerű! Két hullámzást kell kelteni. Két olyan hullámzást, amely egyenként állóhullám.
Ezzel a két állóhullám nevezetes interferencia helyei szintén állóak lesznek.

És hol van két hullámzás, ahol egyenként lövik ki az elektronokat?

[mimindannyian]

@vaskalapos (20937):
Tök világos volt a Gézoo félreértésőről szóló válaszod, és természetesen a hullámtani alapokról szóló link is okés. Amit erre Gézoo válaszolt, az minősíthetetlenül otromba és buta kimenekülés.

Itt meg is emlékezek róla, mert ilyen tahó, öntelt, pökhendi választ rég olvastam egy világos, ésszerű, egy szavában sem személyeskedő hozzászólásra:

Nem is tudom, hogy hogyan lehetne megértetni veled az alapokat, annyira rossz.
Úgy látom, hogy az ismereteid megszerzésének legnagyobb gátja benned van. Ha képes leszel a tanulásra, akkor szólj..

Félelmetes ökörség. Tanulás gátja az, ha valaki elolvas egy tananyagot?... Gézoo, te önellentmondásokban fürdő ökör!

[Szilágyi András]

Gézoo szerint amikor interferenciaképet látunk, akkor tulajdonképpen az ernyő hullámzik

Ez egyébként valóban megtörténhet. Pl. ha egy vetítővászonra vetítjük az interferenciaképet, és a szobában egy ventilátor lengeti a vetítővásznat, akkor valóban hullámozhat

[Gézoo]

@vaskalapos (20936): Nem szukseges allohullam az interferencia jelensegehez. Talán ha az összetartozó mondatokat együtt idéznéd, feltűnne, hogy álló interferencia hullám kialakulásához állóhullámok kellenek.

Ahhoz viszont, hogy egy-egy stabil állóhullám kialakulhasson, "táplálni" kell a hullámzást.

Ez is tevedes, itt folyamatos hullamot kevered az allohullammal. Minden hullámjelenséget energia vesztés kísér. Ezért táplálás nélkül elhal.. Mert az energiája elfolyik-elvezetődik.
Csak nem butasagokkal prüntyögök , jo? Mint eddig is tettem. Sajnos, nagyon nagy butaságokat.
Ha nem erted, nem tudok segiteni. Ez a fixaideája minden amatőrnek. Nem érted az alapokat sem, de tanítani akarod azt aki elmagyarázná.. Ne tedd! Helyette figyelj! Kérdezz és tanulj!

[Gézoo]

@Caspi (20944):

Szvsz, a kiyniltakoztatás itt nem helyettesíti a magyarázatot...

Oké, azért nem kell a rácsállandó tartományába esnie az interferencia csíkok méretének, mert nem a rács interferál, hanem az elektronok hullámai, amelyeknek a hullámhossza messze független a rácsállandó méretétől.
Példaként a rácsállandó megfelelője a vízmolekulák közötti statisztikusan állandó távolság, a kelthető víz hullámok frekvenciája/hullámhossza pedig független a statisztikus részecske távolságtól.
De példaként vehetünk egy láncot is. A láncszemek méretéig csökkentett fél hullámhosszig, nem befolyásolja a láncszemek mérete a láncon tovahaladó hullámzás hullámhosszát.

"És hol van két hullámzás, ahol egyenként lövik ki az elektronokat?"

Egy hullámzást keltünk vízben egy kaviccsal, vagy elektronfelhőben egy fotonnal vagy valamilyen részecskével, akkor bár látszólag két, teljesen más esetről van szó, mégis mindkét esetben az elektronfelhők hullámzása okozza a látványt azaz a hullámok képződését.

Minden hullám veszít az energiájából, de az amplitúdó csillapodása hiperbola mentén történik meg. Időben előre haladva egyre jobban megközelíti az amplitúdó a nullát, de el sohasem érheti. Ezért valamekkora amplitúdóval minden kioltatlan hullám jelen van egy-egy elektronfelhőben.
Még akkor is, ha percekkel, vagy akár évekkel korábban érkezett ugyanazon elektronfelhőbe a hullámot keltő foton vagy részecske.

Ezért minden követő hullámkeltő által keltett hullámok, az elődeik keltette hullámokkal találkozva interferál.

HA az elődökkel azonos fázisú hullámot kelt, akkor táplálja az elődök által elkezdett hullámzást, ha eltérő fázisú akkor az interferencia csökkenti vagy akár teljesen ki is olthatja az elődök által keltett hullámokat.

[Gézoo]

@mimindannyian (20945): "Tök világos volt a Gézoo félreértésőről szóló válaszod, és természetesen a hullámtani alapokról szóló link is okés."
A trollkodásod is erre a végtelen nagy tudáshiányodra utalt.
De a mostanival egyértelműen igazoltad a korábbi hozzászólásaiddal keltett látszat: Valós kép! Halvány gőzöd sincs a hullámtanról. Ne lopj a netről! Tanulj és a megtanult, ezzel saját gondolataiddá vált válaszokkal jelentkezz.

Jegyezd meg! A tudás kezdetének jele az, hogy nem sértegeted a beszélgető partneredet!

[Rétike]

@Gézoo (20952):

http://youtu.be/1fdZmmdKpSY

[Gézoo]

@Szilágyi András (20947):

Gézoo szerint amikor interferenciaképet látunk, akkor tulajdonképpen az ernyő hullámzik

Kár, hogy ennyire nem érted!
Még hamis állításokat is próbálsz nekem tulajdonítani!

Figyelj jobban és megértheted, legalább a minimum alapokat:

Mindig az elektronfelhőben keltett hullámok interferálnak! Kész interferencia hullám pedig akár kivetíthető is.

Egyébként a múltkor sem értetted, hogy miért nem álló a fekete és a világos sáv:
http://www.youtube.com/watch?v=PCYv0_qP ... re=related
Figyeld meg az animáción a hullámok mozgását!

"Ez egyébként valóban megtörténhet. Pl. ha egy vetítővászonra vetítjük az interferenciaképet"

Egy hajszálon vagy egy üveglemezen létrehozunk egy interferencia képet, és a kész interferencia kép útjába tetszőleges távolságra elhelyezzük az ernyőt, a csíkok elhelyezkedése-aránya-stb. nem változik.
Azaz nem az ernyő elektronjainak, hanem annak a hajszálnak vagy üveglemeznek az elektronjainak a hullámai interferáltak, amelyikben kialakult az interferencia kép:
http://www.youtube.com/watch?v=LyfTGQxKPsY
Azaz a filmen az üveglemez vastagságán a különféle színű és ezzel különféle hullámhosszúságú elektron lengéseket keltő fotonok, különféle távolságú interferenciakép pontokat hoznak létre.

[Tamási Jocó]

Figyelmeztetés Kedves Hozzászólók. Kérem, hogy a személyeskedő hangnemet mellőzzétek. Nincs sem időm sem energiám a már jelenleg is tűrhetetlen hangnemű hozzászólások visszamenőleges moderálására, de ha folytatjátok ezt a stílust szánok rá időt, de egyúttal ki is tiltom azokat, akik erre - a kulturált vitában egyébként teljesen felesleges - munkára kényszerítenek. Remélem érthető volt.

[alagi]

@Gézoo (20951):

Ez a fixaideája minden amatőrnek. Nem érted az alapokat sem, de tanítani akarod azt aki elmagyarázná.. Ne tedd! Helyette figyelj! Kérdezz és tanulj!

Gezoo, azt magyarazza neked mar honapok ota az egesz forum, hogy ez RAD, GEZOOra vonatkozik.

[Szilágyi András]

@Gézoo (20955): Érdekes módon az erősítési és kioltási irányokat mégis a fénysugarak útkülönbségeiből lehet kiszámolni, és nem pedig a rések elektronjainak az útkülönbségeiből

[Gézoo]

@Szilágyi András (20970):

Érdekes módon az erősítési és kioltási irányokat mégis a fénysugarak útkülönbségeiből lehet kiszámolni, és nem pedig a rések elektronjainak az útkülönbségeiből

Nyilván, miután a rések nem mozognak, így az elektronjainak sincs útkülönbsége.

Viszont a csatolt filmen is látható módon a lemez vastagságán, mint tükrön, azaz a lemez elektronfelhőjében képződő állóhullámmal interferál a beérkező fény okozta hullámzás.

Azaz egyértelműen kizáróan az elektronfelhőben képződhet állóhullám. Az a foton ami keltette, már a következő fotonok beérkezésekor nincs jelen a tükrök között.

Sokat segítene ám, ha megértenéd azt, hogy két foton sohasem érheti utol egymást! Ezért sohasem interferálhat!

[Szilágyi András]

@Gézoo (20971): Nos, ha nincs útkülönbség, nincs interferencia sem - önmagadat cáfoltad tehát.

[Gézoo]

@Szilágyi András (20972): "Nos, ha nincs útkülönbség, nincs interferencia sem - önmagadat cáfoltad tehát." - Kérlek ezt az ovis stílust mellőzd és olvasd el azt amire felelsz! Csak te írtad azt, hogy nincs útkülönbség!

Én pedig azt, hogy: @Gézoo (20952):

"Minden hullám veszít az energiájából, de az amplitúdó csillapodása hiperbola mentén történik meg. Időben előre haladva egyre jobban megközelíti az amplitúdó a nullát, de el sohasem érheti. Ezért valamekkora amplitúdóval minden kioltatlan hullám jelen van egy-egy elektronfelhőben.
Még akkor is, ha percekkel, vagy akár évekkel korábban érkezett ugyanazon elektronfelhőbe a hullámot keltő foton vagy részecske.

Ezért minden követő hullámkeltő által keltett hullámok, az elődeik keltette hullámokkal találkozva interferál.

HA az elődökkel azonos fázisú hullámot kelt, akkor táplálja az elődök által elkezdett hullámzást, ha eltérő fázisú akkor az interferencia csökkenti vagy akár teljesen ki is olthatja az elődök által keltett hullámokat."

[Szilágyi András]

@Gézoo (20974):

Csak te írtad azt, hogy nincs útkülönbség!

Nono! Ezt ki írta vajon?

Nyilván, miután a rések nem mozognak, így az elektronjainak sincs útkülönbsége.

Ez érdekes állítás:

Minden hullám veszít az energiájából

Oszt hova tűnik az a szegény energia?

[Rétike]

@Szilágyi András (20976):

Lájk-gomb!

[Gézoo]

@Szilágyi András (20976): Ezt te írtad:

Érdekes módon az erősítési és kioltási irányokat mégis a fénysugarak útkülönbségeiből lehet kiszámolni, és nem pedig a rések elektronjainak az útkülönbségeiből

*** És ezt is:

"Csak te írtad azt, hogy nincs útkülönbség!"

Nono! Ezt ki írta vajon?
Idézet:
Nyilván, miután a rések nem mozognak, így az elektronjainak sincs útkülönbsége."

Kevered a rések mozgását a fényutak hosszaival. Ne keverd!

"Oszt hova tűnik az a szegény energia?"

Amíg ezt megtudod, függesszük fel a társalgást.
Jelezd, ha már tudod, hogy hova tűnik minden hullám energiája!

[Szilágyi András]

@Gézoo (20980):

Kevered a rések mozgását a fényutak hosszaival. Ne keverd!

Sose beszéltem semmiféle résmozgásról. Ezt csak te dobtad be.

Ami tény, hogy interferencia csak akkor van, ha útkülönbség van. Ha nincs útkülönbség, nincs interferencia. Fentebb írtad, hogy az elektronoknak nincs útkülönbsége. Akkor tehát interferenciája sem lehet.

Amíg ezt megtudod, függesszük fel a társalgást.
Jelezd, ha már tudod, hogy hova tűnik minden hullám energiája!

Az energia nem tűnik el. Az egy megmaradó mennyiség.

[Gézoo]

@Szilágyi András (20982): namégeszer:
"

Ezért minden követő hullámkeltő által keltett hullámok, az elődeik keltette hullámokkal találkozva interferál.

HA az elődökkel azonos fázisú hullámot kelt, akkor táplálja az elődök által elkezdett hullámzást, ha eltérő fázisú akkor az interferencia csökkenti vagy akár teljesen ki is olthatja az elődök által keltett hullámokat."

"Ami tény, hogy interferencia csak akkor van, ha útkülönbség van." - irreleváns, és ezért hami állítás.
" Ha nincs útkülönbség, nincs interferencia. " - irreleváns, és ezért hami állítás.
"Fentebb írtad, hogy az elektronoknak nincs útkülönbsége." - Teljesen, még az elemeiben is hamis állítás. A rések elektronjainak mozgásáról írtál, jeleztem, hogy a rések nem mozognak, ezért az elektronjaik sem.

Az energia nem tűnik el. Az egy megmaradó mennyiség.
1. nem megmaradó mennyiség
2. nem eltűnésről, hanem a hullámzó közegből távozásáról volt szó!
3. A hullámzó közegből mindig távozik az energia.

Ismétlem: Szólj ha már megjegyezted! Addig pedig függesszük fel az értelmetlen szócséplést!

[Szilágyi András]

@Gézoo (20984):
Jobb ha tudod, hogy az elektronok mindig mozognak. Álló elektron nincs

Az energia meg bizony megmaradó mennyiség, nem tűnik el, és nem távozik a hullámzó közegből sem. Az biza benne marad Legfeljebb szétoszlik.

[Gézoo]

@Szilágyi András (20987):

az elektronok mindig mozognak. Álló elektron nincs

Ezt bizonyítani is tudod? Vagy csak így szeretnéd hinni?

Az energia meg bizony megmaradó mennyiség

Ezt bizonyítani is tudod? Vagy csak így szeretnéd hinni?

nem tűnik el, és nem távozik a hullámzó közegből sem.

Ha a közeg egy fekete lyuk.. minden más esetben a közeg elsugározza..

Az biza benne marad Legfeljebb szétoszlik.

Szétoszlik a többi benne maradó szétsugárzódók között?

Érdekes a logika: "Ez a lyuk nem lyuk!" Benne maradóan oszlik szét vagy előbb szétoszlik a vvilágmindenségben csak aztán marad benne?

Jegyezd meg!: Minden hullámzás az energia veszteségei miatt csillapodó hullámzás.
És ezt is: "Minden részecske hullám energiája csökken a távolság növekedésével!
A fény az nem hullámzás, csak hullámzás keltésre alkalmas jelenség.
Ezért nem csökken a fotonok energia tartalma a távolsággal!"

[Szilágyi András]

@Gézoo (20989): Na jó. Erre már nem érdemes válaszolni. Sajnos a hülyeséghalmaz már túl mélyre fészkelte be magát a fejedbe.

[Gézoo]

@Szilágyi András (20990): Érdemes lenne megtanulnod, hogy minden anyaghullám folyamatosan energiát veszít. Hősugárzással, erőterekben való munkavégzéssel.

Ezért minden anyagi hullám csillapodik.

Az elektronfelhőben a fotonok által keltett hullámok interferálnak egymással.

Foton soha nem érhet utol másik fotont mert azonos a sebességük.

[Szilágyi András]

@Gézoo (20992): Neked meg érdemes lenne megtanulnod a fizikát. Habár... asszem ez már nem fog menni

[Gézoo]

@Szilágyi András (20995): Érdekes válasz. Sajnos irreleváns.

Tehát az egy forrásból származó fotonok miután soha nem érhetik utol egymást ezért sohasem interferálhatnak egymással.

A fotonokkal keltett interferencia jelenségekben az egymással egy helyen, egy időben, eltérő fázisú hullámok csak anyaghullámok lehetnek, az ok-okozati elv szerint, mert a fotonok nem találkoznak fotonokkal.

Ezen ok-okozati elv értelmében nincs kettős természete a fotonoknak.

Feltételezem ez érthető. Vagy tévednék?

[Szilágyi András]

@Gézoo (20996): Persze hogy érthető, csak téves.
A foton nem egy pici kis golyó, ami repül a térben, hanem egy kvantummechanikai objektum, az elektromágneses tér kvantumja.
Mint ilyen, kettős természete van, azaz részecske és hullám formájában egyaránt megjelenhet. Hullámként pedig természetszerűleg képes interferenciára, több foton is egymással, és egyetlen foton is önmagával, mint azt kísérletek tömkelege bizonyítja.

[Caspi]

@Gézoo (20952):

Oké, azért nem kell a rácsállandó tartományába esnie az interferencia csíkok méretének, mert nem a rács interferál, hanem az elektronok hullámai, amelyeknek a hullámhossza messze független a rácsállandó méretétől.
Példaként a rácsállandó megfelelője a vízmolekulák közötti statisztikusan állandó távolság, a kelthető víz hullámok frekvenciája/hullámhossza pedig független a statisztikus részecske távolságtól.
De példaként vehetünk egy láncot is. A láncszemek méretéig csökkentett fél hullámhosszig, nem befolyásolja a láncszemek mérete a láncon tovahaladó hullámzás hullámhosszát.

Sokkal szebb lenne, ha a válasz előtt nem mixelnéd össze önkényesen a mondatot, amire reagálsz...

Egy hullámzást keltünk vízben egy kaviccsal, vagy elektronfelhőben egy fotonnal vagy valamilyen részecskével, akkor bár látszólag két, teljesen más esetről van szó, mégis mindkét esetben az elektronfelhők hullámzása okozza a látványt azaz a hullámok képződését.

A vízben ígazából a vízmolekulák hullámoznak, de sebaj.
Szvsz, Japánban sem az elektronfelhők pusztítottak a közelmúltban.

Minden hullám veszít az energiájából, de az amplitúdó csillapodása hiperbola mentén történik meg. Időben előre haladva egyre jobban megközelíti az amplitúdó a nullát, de el sohasem érheti. Ezért valamekkora amplitúdóval minden kioltatlan hullám jelen van egy-egy elektronfelhőben. Még akkor is, ha percekkel, vagy akár évekkel korábban érkezett ugyanazon elektronfelhőbe a hullámot keltő foton vagy részecske. Ezért minden követő hullámkeltő által keltett hullámok, az elődeik keltette hullámokkal találkozva interferál.

Ez meglehetősen erőltetett, ráadásul köszönő viszonyban sincs olyan hétköznapi jelenségekkel, mint a klorofil működése, illetve a bankjegyek biztonsági "UV" aktív festéke...

[Caspi]

@Gézoo (20955):

Mindig az elektronfelhőben keltett hullámok interferálnak! Kész interferencia hullám pedig akár kivetíthető is.

Szerintem tévedsz, az elektronfelhők nem interferálnak és hullámoznak, csak érzéki csalódás azok részéről, akik hullámosan nézik az elektronfelhőket...

[Caspi]

@Gézoo (20996):

Tehát az egy forrásból származó fotonok miután soha nem érhetik utol egymást ezért sohasem interferálhatnak egymással.

Emlékeztet a filozófiai vitára, ahol a teknősbékát sohasem érheti utól a kilőtt nyílvessző...
Szvsz, érdemes lenne forgatnod legalább a négyjegyű függvénytáblázatot és megkeresni "a fény terjedési sebessége különböző anyagokban", vagy valami hasonló címkével ellátott táblázatot. Ha már egyes megrögzött kutatók annyit fáradoztak ezek kimérésével.

A fotonokkal keltett interferencia jelenségekben az egymással egy helyen, egy időben, eltérő fázisú hullámok csak anyaghullámok lehetnek, az ok-okozati elv szerint, mert a fotonok nem találkoznak fotonokkal.
Ezen ok-okozati elv értelmében nincs kettős természete a fotonoknak.
Feltételezem ez érthető. Vagy tévednék?

Logikailag sem passzol:
1. A vákuumot azért nevezzük így, mert ott nem túl gyakori az anyag.
2. A fotonoknak utól sem kell érniük egymást, ha egymás mellett haladtak eleve.
3. Az anyaghullámok az anyagokra jellemző belső surlódás miatt csillapodnak. (néhány extrém kivételtől eltekintve)

[Gézoo]

@Caspi (21005): 1. A vákuumot azért nevezzük így, mert ott nem túl gyakori az anyag. Így van hely a foton haladása számára.

2. A fotonoknak utól sem kell érniük egymást, ha egymás mellett haladtak eleve.
Nem haladnak egymás mellett az egymás után indított fotonok.

3. Az anyaghullámok az anyagokra jellemző belső surlódás miatt csillapodnak. (néhány extrém kivételtől eltekintve) Ez viszont helyes. Minden anyaghullámra jellemző.