Oké, nem erről volt szó, hanem a spontán bomlásról, de rendben egészítsük ki a befogással bekövetkező bomlásokkal.De ugye mi arrol az esetrol beszelunk, amikor epp igy bomlik...
Menjunk vissza a kezdetekhez:a igen, de nem erről volt szó. Hanem a spontán bomlásról.
Lathatod, hogy pontosan errol volt szo!@Gézoo (64131):an egy rossz hírem a számodra. Egy-egy atomnak az izotópjai bomlanak másként.@alagi (64026):
Idézet:
*Az atommagok kozott is van olyan ami tobbfele modon is tud bomlani (peldaul bizonyos esellyel alfa bomlassal vagy elektron befogassal).
Egy fajta izotóp ugyanazon a módon bomlik.
Egy-egy atomnak az izotópjai bomlanak másként.
Egy fajta izotóp ugyanazon a módon bomlik.
Bizony erről.Lathatod, hogy pontosan errol volt szo!
Ha van elnyelhető elektron. Viszont ha nincs, akkor a befogás sincs. Ennyi?"Az elektronbefogast az adott atom spontan vegzi, atomon beluli atalakulas, nem kulso beavatkozas hatasara jon letre. "
Atomokrol van szo!a van elnyelhető elektron. Viszont ha nincs, akkor a befogás sincs. Ennyi?
Ha mar erolteted: zagyvasag, ez a velemenyem. A szokkeno szarvas (akarom irni) térerősség eloszlás amit reszecskek folyamatosan sugaroznak... a virtulais fotonokat szeretned ide visszacsempezni, de nem vagy eleg jo komuves ehhez.Az inverz Éterről még csak ötleted sincs?
Kód: Egész kijelölése
Azon csodálkozom, hogy a sok éves Éter keresés közben a részecskék erőtereinek ismeretében előttem még senki sem vetette fel az inverz Éter elvét.
Érdekes, hogy nem érdekes szerinted. Éter ami nem a térben van és beleütköző részecskékkel lép reakcióba, hanem maguk a részecskék hozzák létre mint mezőt, viszonyt így az ismert és ellenőrzött törvények szerinti nagyságú hatásokat kelt.Onmagaddal ellentmomdasba kerulsz a kifejtese soran, es semmi erdekeset nem allitasz, plane semmi kiserletesen ellenorizhetot nem.
Ez utólagos rizsa, nem ez a kérdés, hanem, hogy jósol bármi többet annál, mit amit enélkül tudunk, s ezen új dolog ellenőrizhető-e, falszifikálható-e kísérletileg. Nos?Tehát tévedtél! Megmérhető, és mi több már meg is mérték!
Ehhez még mérés sem kell. Ez a függvény hibás eredményt ad, hiszen ez egy értelmetlen képlet.Konkrétan ha a mérés azt bizonyítja, hogy F=m* a/gyök(1-(dv/c)²) függvény hibás eredményt ad, akkor ez cáfolná az inverz Éter létezését.
Marhaság, pl. az egyidejűség léte és nemléte között nem pontosítás a különbség.Már megbocsáss, de Einstein elmélete sem adott semmi újat, csak pontosabban fogalmazta meg Newton és Galilei elveiből már egyébként is következőket.
Ez az aparadox féle marhaság? Vagy morcos, vagy ki jött ezzel?Ezt a jelenséget ellenőrizni lehetne például kémiai gázlézerekkel 10e10 J/mm² energia sűrűségnél.
Szerinted működne ilyen folyamat?
Az elmeletebol ez nem kovetkezik, fuggetlenul attol, hogy igaz, vag sem.Nem ellenőrizhető? Oké! Nézzük! Gyorsítsunk 'a' gyorsulással, 'm' tömeget, dt idő alatt dv sebesség változást okozva és mérjük meg, hogy
F = m* a/gyök(1-(dv/c)²) erőre van-e szükség az 'a' gyorsulás eléréséhez!
Ja, hogy ezt már mérésekkel igazolták? Jé! Tényleg pont ekkora erő kell!
Tehát tévedtél! Megmérhető, és mi több már meg is mérték!
En ugy tudtam, hogy a gyorsulo elektromos toltes kelt elektromagneses sugarzast, fuggetlenul attol, hogy gyorsulasa konstans, vagy valtozo. Nem a gyorsulas valtozasa (szokkenes) az ami az elektromagneses hullamot kelti.Vagy például, ha a szökkenéskor az elektromos töltéssel rendelkező részecskék nem sugároznának ki fotont, akkor az is cáfolhatná az inverz Éter létezését.
Akkor mar meg is van cafolva, mert a foton energiaja nem a gyorsulasvaltozas (szokkenes) energiajaval aranyos.Vagy például, ha a szökkenés létrehozására fordított energiával nem lenne arányos a kisugárzott foton energiája, az is cáfolhatná az inverz Éter létezését.
Sokan tudják úgy.En ugy tudtam, hogy a gyorsulo elektromos toltes kelt elektromagneses sugarzast, fuggetlenul attol, hogy gyorsulasa konstans, vagy valtozo.
Lássuk a bizonyítást!"Akkor mar meg is van cafolva, mert a foton energiaja nem a gyorsulasvaltozas (szokkenes) energiajaval aranyos."
Mutass egy olyan esetet ahol szökkenés mentes azaz j=0 esetben foton képződik!"Konstans gyorsulas eseten szokkenes = nulla, a nulla szokkenes letrehozsahoz nulla energia szukseges, a fontonnak meg van energiaja..."
Látom nem figyeltél rendesen. Nem sodorja, hanem kisugározza a részecske az erőterét keltő hatást!"Az elmeleted ott esik ossze, hogy ha az etert a testek/reszecskek viszik magukkal, akkor napsutotte tengerparton mit csinal az eter? Ugy ertem a Nap, a Fold vagy a viz mozgasat koveti-e?"
Ujabb sikerelmeny dijas allitast sejtek.Egyenletes gyorsuláskor csak "sűrűsödik" az erővonalszám, szökkenéskor (azaz változó nagyságú és/vagy irányú gyorsuláskor) pedig leszakad önálló, határozott térfogattal jellemezhető térerősség csomag a töltött részecskéről.
Az előbbit a mező hullámzásaként, az utóbbit fotonként értelmezzük.
http://www.fat.bme.hu/student/pub/Fizik ... eny_bk.pdfEgy hozzánk képest nyugvó elektromos töltés elektromos teret, egyenletesen mozgó töltés
elektromos és mágneses teret hoz létre maga körül. Kimutatható, hogy a fenti két esetben a tér
és a benne felhalmozott energia a töltéstől nem szakítható el, mintegy hozzá van láncolva. Ha
azonban a töltés gyorsul, akkor a körülötte kialakuló, időben változó elektromágneses tér
elektromágneses hullámot kelt, amely a töltésről leszakadva a térben tovaterjed, és energiát
visz magával: a gyorsuló töltés elektromágneses sugárzást bocsát ki magából. Természetesen
a hétköznapi értelemben lassulónak nevezett töltés is sugároz, aminek közismert
megnyilvánulása a fékezési röntgensugárzás létrejötte: nagysebességű elektronok egy
fémtömbbe ütközve lefékeződnek és elektromágneses sugárzást (röntgensugárzást)
bocsátanak ki (ezt a jelenséget használják ki a röntgensugárzás létrehozására a
röntgenkészülékekben).
Minden esetben, amikor egy toltes egyenletesen gyorsul vagy lassul.Mutass egy olyan esetet ahol szökkenés mentes azaz j=0 esetben foton képződik!
A hullámot kelt kifejezésben hol van szökkenés? Nooormális?" hullámot kelt, " - kifejezésben szökkenés szerepel.
A gyorsulás irányt vált azt is szökkenésnek nevezzük, mert j=da/dt # 0A hullámot kelt kifejezésben hol van szökkenés?
Neked se ártana elolvasnod azt amit idézel! 
. Hülyeség. Nagy képletzsonglőr vagy, de erre befizetek... Rendezd azt a képletet addig, hogy benne legyen a szökkenés!Igazából sok minden van benne ds/dt; dv/dt ; Q/F ; stb. alakok, átrendezve a szökkenés,azaz a gyorsulás "gyorsulása" is.
Egyszerűen arról van szó, hogy a technikában is alkalmazzák az integrál és differenciálszámítást, s utóbbiak létrejöttét éppen a gépkorszak beköszönte serkentette. Ez egy akkora sikerélmény, hogy én itt feladom, nem bírom tovább. Holnap estére összeszedem magam és addigra írd már le, hogy Galilei és Newton munkásságából miképpen következik a relativitáselmélet?Már megbocsáss, de Einstein elmélete sem adott semmi újat, csak pontosabban fogalmazta meg Newton és Galilei elveiből már egyébként is következőket.
