Energia, tömeg, impulzus

[Gézoo]

@alagi (19190): Tény, hogy sértegetsz. Tény, hogy trollkodsz. Tény, hogy offolod a topicot.. És?

[Szilágyi András]

@Gézoo (19185): A gravitációt már általános iskolában is tanítják, persze megértem, ha valaki mire professzor lesz, már elfelejti az alapképletet.

[Gézoo]

@Szilágyi András (19193): Elolvastad a levezetést?
És ezt is, hogy a személyeskedő, sértő mondatok nem tekinthetők érveknek?

[Szilágyi András]

@Gézoo (19194): A gravitációs potenciál képletét nem kell levezetni. Az ismert. Már akinek persze...

[Gézoo]

@Szilágyi András (19196): Így van.. Van aki a levezetésről sem látja, hogy ezt a változatot még nem is láthatta, mert ez a Lebegyev féle elvre épülő graviton-gravitációs foton alapú levezetés.

[vaskalapos]

@Gézoo (19181):

ez zsenialis valasz volt, orizni fogom.

@vaskalapos (19177):
Idézet:
Mibol gondolod ezt? A homozgast a fotonok okozzak??? Es epp 6000-9000Hz frekvenciaju fotonok?
Abból, hogy az elektronok mozgási frekvenciája mindig megegyezik az elnyelt fotonok E energiájából számolható f=E/h frekvenciával. (Egy-két különleges esetet leszámítva. Egyébként fizikából tanultuk anno..)

Ez neked eleg az oksagi osszefugges feltetelezesehez?

Idézet:
Bocs de valamit felrenezel, a tablazatodban nem is szerepel a homerseklet.
A nyomás és a rózsaszín pimpele sem szerepel.. Csak a sebesség változás és az azt létrehozó erő.
Einstein és Newton oszlopából miért nem hiányolod a hőmérsékletet?

Arrol beszeltunk, hogy a homerseklettel no vagy nem no a tomeg.
Akkor mi a banatnak idezted be sokadjara azt a tablazaztot, aminek semmi koze a homerseklethez?

Idézet:
Arrol volt szo, hogy a tehetetlenseget a kibocsajtott fotonok okozzak.
Valóban, többségében a kisugárzott fotonok impulzusai okozzák.

Idézet:
A kibocsajtott fotonok szama es energiaja novekszik a homerseklet novelesevel.
Ez kizárólag a termikus fotonokra érvényes. A döntő többség nem termikus foton.

Hanem milyen?
Kiderul, hogy nem is merheto, nem is lathato... csak elkepzelt, feltetelezett fotonok????

Idézet:
Tehat a tomegnek novekedniek kene a homerseklettel.
Tehát a tömeg növekszik a hőmérséklettel.

Milyen meres tamasztja ezt ala?

Idézet:
Ezt hol latod a tablazatban?
Ez a tábla szobahőmérsékletre vonatkozik.

Akkor miert idezted?

Idézet:
Azt ne mondd, hogy ha egy test gyorsabban megy akkor melegebb!

Mert szerinted úgy kellene lennie? Szerintem nem.
Akkor mit keres itt a tablazat?


Idézet:
Az idezetben nincs szo arrol, hogy a fotonok kisugarzasat nevezzuk termikus zajnak.
Sőt legyél korrekt! A szövegben nem szerepel a foton szó sem! Ennyi erővel azt is állíthatnád, hogy az energiát sugárzással nem a fotonok továbbítják, hanem ..a lila Bancurik..
Mert ugye az sincs benne, mint ahogy a fotonok sincsenek benne.. És ugye tudjuk, hogy a fotonok szállítják sugárzással az energiát, így nyilván kifelejtették őket a Bancurikkal együtt a szövegből.

Az idezetben nincs szo fotonokrol, te meg azt allatod, hogy az idezet alatamasztja a velemnyedet, hogy a fotonok kisugarzasa a termikus zaj (elso allitasod), vagy az okozza termikus zajt (masodik allitasod).

Idézet:
Fussunk meg egy kort es lassuk be, hogy nem az es nem is okozza.

Van egy rossz hírem: A termikus zajt a termikus fotonok okozzák. Nézd meg a termikus zaj spektrumát a hőmérséklet függvényében és v.ö. a termikus fotonok frekvenciájával a keletkező zaj frekvencia változását.

Megint csak oksagi osszekuggest tetelezel fel. Nem lehet, hogy epp forditva, a termikus zaj okozza fotonokat?
Vagy agyik sem oka a masiknak?

[Szilágyi András]

@Gézoo (19199): Tök mindegy, miből vezeted le, ha már a távolságfüggés is teljesen rossz, ugyebár, akkor dobhatod eleve a kukába az egészet fotonostul.

[Gézoo]

@vaskalapos (19201):

Ez neked eleg az oksagi osszefugges feltetelezesehez?

Ezerszer mértem, persze, hogy elegendő!

Arrol beszeltunk, hogy a homerseklettel no vagy nem no a tomeg.

Helyesebben csak ketten rákattantatok a hőmérsékletre..Hiába jeleztem többször is, hogy a termikus sugárzás az csak parányi töredéke az összes sugárzásnak, ti ragaszkodtatok ehhez a parányi töredék részhez.

Akkor mi a banatnak idezted be sokadjara azt a tablazaztot, aminek semmi koze a homerseklethez?

Miért kellene hogy köze legyen?

Arrol volt szo, hogy a tehetetlenseget a kibocsajtott fotonok okozzak.
Valóban, többségében a kisugárzott fotonok impulzusai okozzák.

És? Ettől neked termikussá vált az összes foton?

A kibocsajtott fotonok szama es energiaja novekszik a homerseklet novelesevel.
Ez kizárólag a termikus fotonokra érvényes. A döntő többség nem termikus foton.

Na ugye.. itt is a termikus fotonokra koncentrálsz.

Hanem milyen?
Kiderul, hogy nem is merheto, nem is lathato... csak elkepzelt, feltetelezett fotonok???

Nos, szerinted csak termikus fotonok továbbítanak sugárzással energiát? Mert ha eddig így hitted elárulom, hogy tévednél ha így hinnéd.

Tehat a tomegnek novekedniek kene a homerseklettel.
Tehát a tömeg növekszik a hőmérséklettel.

Milyen meres tamasztja ezt ala?

Minden erőmérés amely során az erő gyorsulást okoz.

Azt ne mondd, hogy ha egy test gyorsabban megy akkor melegebb!
Mert szerinted úgy kellene lennie? Szerintem nem.

Az idezetben nincs szo arrol, hogy a fotonok kisugarzasat nevezzuk termikus zajnak.
Sőt legyél korrekt! A szövegben nem szerepel a foton szó sem! Ennyi erővel azt is állíthatnád, hogy az energiát sugárzással nem a fotonok továbbítják, hanem ..a lila Bancurik..
Mert ugye az sincs benne, mint ahogy a fotonok sincsenek benne.. És ugye tudjuk, hogy a fotonok szállítják sugárzással az energiát, így nyilván kifelejtették őket a Bancurikkal együtt a szövegből.

Az idezetben nincs szo fotonokrol, te meg azt allatod, hogy az idezet alatamasztja a velemnyedet, hogy a fotonok kisugarzasa a termikus zaj (elso allitasod), vagy az okozza termikus zajt (masodik allitasod).

Továbbra is a fotonok továbbítják sugárzással az energiát.

Van egy rossz hírem: A termikus zajt a termikus fotonok okozzák. Nézd meg a termikus zaj spektrumát a hőmérséklet függvényében és v.ö. a termikus fotonok frekvenciájával a keletkező zaj frekvencia változását.

Megint csak oksagi osszekuggest tetelezel fel. Nem lehet, hogy epp forditva, a termikus zaj okozza fotonokat?

Sajnos nem lehet fordított, mert az energia mozgatja a töltéshordozókat. Mégpedig olyan frekvenciájú mozgásra kényszeríti, amelyet a fotonok E=f*h összefüggést követő E energiája meghatároz. A fotonok az ellenállásra döntő többségében a környezetből érkeznek. Ezzel a környezet fotonáramában lévő fotonok energiája által meghatározott frekvenciájú mozgásba kezdenek az ellenállás elektronjai.
Az így keletkezett zajáramot nevezzük termikus zajnak.

"Vagy agyik sem oka a masiknak?"

Nincs olyan szerencsénk. Kísérleti tény az, hogy a fotonok határozzák meg az elektronok mozgását az ellenállásokban.

[Gézoo]

@Szilágyi András (19202): Rossz a távolság függés?

Húú a mindenit! Akkor E # m*c² .. Húúú de kár, már az egész világ ezt tanulta meg..
De ha nem, hát nem.. Azt mondod rossz, akkor biztosan rossz..

Na de most komolyan! Miért lenne rossz? Tudsz valami konkrétumot is vagy ez csak olyan megérzés féle?

[Szilágyi András]

@Gézoo (19206): Te az E=mc²-ben is távolságfüggést látsz? Egyes, leülhetsz!

[Gézoo]

@Szilágyi András (19207): Vicces vagy! Ha a gravitációs levezetés rossz akkor nem érvényes az E=m*c²
Ha érvényes az E=m*c² akkor az a levezetés amelyikből ez kijött, az bizony jó.
Ilyen egyszerű..

Egyébként nem értem a nagy tornázásodat. Nyilvánvaló, hogy immáron negyedik évtizede tanítom a fizikát.. komoly emberben fel sem merülhet az a gondolat, hogy engemet leiskolázhatna.. "leülhetsz egyes" szöveget kimondhatna előttem.. Te benned hogy merülhetett fel ilyen?

[Szilágyi András]

@Gézoo (19210): Newtonnak még fogalma sem volt az E=mc²-ről, mégis fel tudta írni helyesen a gravitációs potenciál távolságfüggését. Te Einsteinnel dobálózol, de még a Newton-törvényt sem ismered. Szomorú. Sajnos abban a pillanatban elveszítetted a hitelességedet, amint leírtad, hogy szerinted a gravitációs energia a távolsággal négyzetesen csökken. Innentől kezdve nincs miről beszélni. Ilyet ugyanis csak az írhat, aki nagyon távol áll a fizikától.

[vaskalapos]

@Gézoo (19205):

Hiába jeleztem többször is, hogy a termikus sugárzás az csak parányi töredéke az összes sugárzásnak

1. nem jelezted csak most egyszer
2. milyen egyeb fotonokat sugaroz minden anyag?

[vaskalapos]

@Gézoo (19205):

Kísérleti tény az, hogy a fotonok határozzák meg az elektronok mozgását az ellenállásokban.

Kivancsi lennek a kiserletre.

[vaskalapos]

@Gézoo (19205):

Ez kizárólag a termikus fotonokra érvényes. A döntő többség nem termikus foton.

Kerlek mutasd mar be a minden anyag altal donto tobbsegben a homerseklettol fuggetlenul kibocsajtott fotonokat.
Bevallom, ez nekem uj, en nem tudok ilyenrol.

[vaskalapos]

@Gézoo (19210):

Nyilvánvaló, hogy immáron negyedik évtizede tanítom a fizikát..

haromszor jajj es negyszer borzalom
reszvetem a tanitvanyoknak

ez fuggetlen attol, hogy igazad van-e vagy nincs (szerintem tele vagy tevel elkepzelesekkel es homalyos-zavaros gondolatokkal), de meg ha igazad lenne is, akkor is bajban vannak a tanitvanyaid, mert nem tanulnak meg egy kozos alapot, amivel kommunikalni lennenek kepesek a vilag tobbi fizikusaval

[vaskalapos]

@Gézoo (19210):

komoly emberben fel sem merülhet az a gondolat, hogy engemet leiskolázhatna.. "leülhetsz egyes" szöveget kimondhatna előttem.. Te benned hogy merülhetett fel ilyen?

Az itteni hozzaszolasaid alapjan bennem is sokszor felmerult. Nem vagyok komoly ember?

[vaskalapos]

@Gézoo (19205):

Ez neked eleg az oksagi osszefugges feltetelezesehez?
Ezerszer mértem, persze, hogy elegendő!

Kolorimetriaval?

Komolyra fordulva: az oksagi osszefuggeshez a korrelacional tobb szukseges.
Leirnad pontosan mit es hogyan mertel?

[vaskalapos]

@Gézoo (19205):

Milyen meres tamasztja ezt ala?
Minden erőmérés amely során az erő gyorsulást okoz.

Minden erőmérés amely során az erő gyorsulást okoz alatamasztja azt, hogy a homerseklettel no a tomeg????

[Gézoo]

@Szilágyi András (19211): Semmi baj. Majd válaszolsz ha lesz rá időd.

[Gézoo]

@vaskalapos (19212): 2

. milyen egyeb fotonokat sugaroz minden anyag?

A gyorsulásnak kitett összes töltés sugároz.

Kivancsi lennek a kiserletre.

Egyszerű, mozdíts meg egy elektront foton közreműködése nélkül. Ha sikerül akkor tiéd lesz az egyetlen ellentétes eredményű kísérlet.

Kerlek mutasd mar be a minden anyag altal donto tobbsegben a homerseklettol fuggetlenul kibocsajtott fotonokat.
Bevallom, ez nekem uj, en nem tudok ilyenrol.

Itt írtam, a gyorsuló töltéshordozók.

Nyilvánvaló, hogy immáron lassan a negyedik évtizede tanítom a fizikát..

Bocs.. a helytelen szóhasználatért.. még két év hiányzik a negyedik évtizedhez.

ez fuggetlen attol, hogy igazad van-e vagy nincs

Egyetértünk. Csak a tiszteletlenségre reagáltam így. Meg sem próbáltam vele igazolni fizikai ismereteket.

Nem vagyok komoly ember?

Én annak látlak.

Leirnad pontosan mit es hogyan mertel?

Generáltattam 6-100 kHz sávban fotonokat, év mértem a vevőantennában az elnyelés következtében keletkezett jel amplitúdóját.
Mono,- sweep,- wobbler, modulációkkal, rózsaszín,- és fehérzajjal ja és Kolorimetriaval ;-)

Minden erőmérés amely során az erő gyorsulást okoz alatamasztja azt, hogy a homerseklettel no a tomeg

E=m*c²

[Szilágyi András]

@Gézoo (19220): Mégis mire?

[vaskalapos]

@Gézoo (19221):

milyen egyeb fotonokat sugaroz minden anyag?
A gyorsulásnak kitett összes töltés sugároz.

Nem erol volt szo, mellebeszelsz megint.
Arrol volt szo, hogy minden tomeggel rendelkezo test (toltestol fuggetlenul) es minden allapotaban (gyorsulastol fuggetlenul) sugaroz.
Igen, vagy nem?

[vaskalapos]

@Gézoo (19221):

Minden erőmérés amely során az erő gyorsulást okoz alatamasztja azt, hogy a homerseklettel no a tomeg
E=m*c2

Ez neked eromeres amiben homersekletvaltozas is szerepel?
Nem ez nem meres.
Nem ebben nem szerepel a homerseklet.

[vaskalapos]

@Gézoo (19221):

Mibol gondolod ezt? A homozgast a fotonok okozzak??? Es epp 6000-9000Hz frekvenciaju fotonok?

Mibol gondolod ezt? A homozgast a fotonok okozzak??? Es epp 6000-9000Hz frekvenciaju fotonok?
Abból, hogy az elektronok mozgási frekvenciája mindig megegyezik az elnyelt fotonok E energiájából számolható f=E/h frekvenciával. (Egy-két különleges esetet leszámítva. Egyébként fizikából tanultuk anno..)

Ez neked eleg az oksagi osszefugges feltetelezesehez?
Ezerszer mértem, persze, hogy elegendő!

Leirnad pontosan mit es hogyan mertel?
Generáltattam 6-100 kHz sávban fotonokat, év mértem a vevőantennában az elnyelés következtében keletkezett jel amplitúdóját.
Mono,- sweep,- wobbler, modulációkkal, rózsaszín,- és fehérzajjal ja és Kolorimetriaval ;-)

tehat abbol, hogy hogy egy vevoantennaban tudtad venni az altalad generalt elektromagneses hullamot (fotonokat), arra kovetkeztetsz, hogy
1. ezek homozgast okoznak
2. potnt ezek okozzak a homozgast
3. minden testben ezek okozzak a homozgast....

Kerdes1: ha epp nem generaltal 6-900KHz savban fotonokat, akkor megfagyott a vilag es nem volt homozgas?
Kerdes2: mennyire melegedett a vevo antennad amikor ilyen fotonokat generaltal?

[Gézoo]

András és Albertus javaslatára átrendezett függvénnyel:

Már nem okoz hibát az excel pontatlansága.

[Gézoo]

@vaskalapos (19223): Ha neked még mindig nem világos, hogy minden gyorsuló töltés sugároz fotont a gyorsulás nagyságával arányos energiával, akkor nézd meg a Planck görbe 0 K szakasza utáni részét.

a homerseklettel no a tomeg E=m*c2

Ha kételkedsz, fizika tankönyvedben ellenőrizd!

"ehat abbol, hogy hogy egy vevoantennaban tudtad venni az altalad generalt elektromagneses hullamot (fotonokat), arra kovetkeztetsz, hogy "

Nem, nem. Elolvastam a tankönyvből, és amikor a termikus zajszintet kellett minimalizálni, akkor alkalmaztam az előírt eljárásokat, méréseket. Javaslom, te is járj el így!

[vaskalapos]

@Gézoo (19229):
@vaskalapos (19223):

Ha neked még mindig nem világos, hogy minden gyorsuló töltés sugároz fotont a gyorsulás nagyságával arányos energiával, akkor nézd meg a Planck görbe 0 K szakasza utáni részét.

Nem ez a kerdes, hanem az, hogy a nem gyorsulo es/vagy toltessel nem rendelkezo tomeg sugaroz-e a homersekleti sugarzason kivul mast is.

Idézet:

a homerseklettel no a tomeg E=m*c2
Ha kételkedsz, fizika tankönyvedben ellenőrizd!

Ilyen allitas nincs a tankonyvben, ujra irom, felreerted az egyenleted.

Idézet:
"ehat abbol, hogy hogy egy vevoantennaban tudtad venni az altalad generalt elektromagneses hullamot (fotonokat), arra kovetkeztetsz, hogy "

Nem, nem. Elolvastam a tankönyvből, és amikor a termikus zajszintet kellett minimalizálni, akkor alkalmaztam az előírt eljárásokat, méréseket. Javaslom, te is járj el így!

A homozgasrol van szo! Mi tortent a homozgassal az antenna anyagaban?

Csak en erzem ugy, hogy folyamatosan mellebeszelsz?
Ennyire nem ertheto az amit irok?

[Gézoo]

@vaskalapos (19232):

Nem ez a kerdes, hanem az, hogy a nem gyorsulo es/vagy toltessel nem rendelkezo tomeg sugaroz-e a homersekleti sugarzason kivul mast is.

Tan-könyv..

Ilyen allitas nincs a tankonyvben, ujra irom, felreerted az egyenleted.

Rossz tankönyvre hivatkozol! A fizikában már nézted?

A homozgasrol van szo! Mi tortent a homozgassal az antenna anyagaban?

Megették a fotonok.

Ennyire nem ertheto az amit irok?

Nos az nem érthető, hogy miért írsz?
Neked sürgősen elő kellene venned a fizika tankönyvedet és elolvasni. Nem itt kérdezgetni másokat alap tételekről.
És ezt picit sem bántó, hanem kizárólag baráti szeretettel mondom! Megkedveltelek! Jó lenne veled beszélgetni! De úgy nem lehet, ha minden alaptételt hússzor kell elmondani, de te még akkor sem érted meg vagy nem akarod elhinni amit a szemeddel látsz.. Vagy nem tudom miért..
Sokkal egyszerűbb lenne ha megtanulnád. Vagy esetleg a tanulás közben segítséget kérnél a megértéséhez.. Szívesen segítek.

[vaskalapos]

Valaki aki ismeri a fizika tankonyvet, segitsen, milyen elektromagneses (foton) sugarzasa van a homersekleti sugarzason kuvul egy toltessel nem rendelkezo es/vagy toltessel rendelkezo, de nem gyorsulo tomegnek (amelyik nem tartalmaz radioaktiv anyagot).

Ne hagyjatok hulyen meghalni! Gezoo allitja, hogy a tomeggel rendelkezo testek altal kibocsajtott fotonok tobbsege ilyen, de nem reszletezi, csak annyit mond, hogy Tan-könyv...

Segitsetek!

[Gézoo]

@vaskalapos (19235): Javaslom helyesbítsd a spinnel rendelkező töltéshordozókkal. Ugyanis azok is sugároznak, mert gyorsulás hat rájuk.

[vaskalapos]

@Gézoo (19236): Nem helyesbitek, itt egy 1 kg-os tomeg (vasbol van), az asztalon all. Annak a sugarzasaira vagyok kivancsi.
A homersekleti sugarzasat ismerem.

Azon kivul (es allitolag annal sokkal tobbet is ) sugaroz fotonokat.
Valaki keresse ki nekem a tankonybol, hogy ez mifele sugarzas.

Bonusz kerdes: hogyan lehet kimutatni, merni ezeket a fotonokat (ki lehet mutatni, lehet merni?)

Potkerdes: honnan jon ehhez az energia?

[Szilágyi András]

@vaskalapos (19237): Talán virtuális fotonokra gondol.
Egyenletesen mozgó töltés nem bocsát ki elektromágneses sugárzást. De virtuális fotonokat igen.

[Gézoo]

@vaskalapos (19237):

"Mint azt már az előzőkben említettük, elektromágneses sugárzás a gyorsuló elektromos töltés hatására keletkezik. Nézzünk meg erre két példát!"

Egy kis segítség:http://www.szgti.bmf.hu/opto/2_EM_Spektr.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrom%C ... ull%C3%A1m

[vaskalapos]

@Gézoo (19249): milyen elektromagneses (foton) sugarzasa van a homersekleti sugarzason kivul egy toltessel nem rendelkezo es/vagy toltessel rendelkezo, de nem gyorsulo tomegnek (amelyik nem tartalmaz radioaktiv anyagot).

Ne hagyjatok hulyen meghalni! Gezoo allitja, hogy a tomeggel rendelkezo testek altal kibocsajtott fotonok tobbsege ilyen, de nem reszletezi, csak annyit mond, hogy Tan-könyv...

Vagy mar nem ezt mondja Gezoo???

[Gézoo]

@vaskalapos (19258): Minden spinnel rendelkező részecske gyorsulás hatása alatt áll.
Minden gyorsulás hatása alatt álló elektromos töltés elektromágneses sugárzást bocsájt ki.

Ha ezt a két definíciót tudatosítottad magadban, akkor leírom a folytatást.

[vaskalapos]

@Gézoo (19261): itt egy 1 kg-os tomeg (vasbol van), az asztalon all. Annak a sugarzasaira vagyok kivancsi.
A homersekleti sugarzasat ismerem.

Azon kivul (es allitolag annal sokkal tobbet is ) sugaroz fotonokat.
Valaki keresse ki nekem a tankonybol, hogy ez mifele sugarzas.

Bonusz kerdes: hogyan lehet kimutatni, merni ezeket a fotonokat (ki lehet mutatni, lehet merni?)

Potkerdes: honnan jon ehhez az energia?

[Gézoo]

@vaskalapos (19264):
@Gézoo (19261):

[vaskalapos]

@Gézoo (19261):

Minden spinnel rendelkező részecske gyorsulás hatása alatt áll.
Minden gyorsulás hatása alatt álló elektromos töltés elektromágneses sugárzást bocsájt ki.

Tehat minden spinnel es toltessel renfdelkezo reszecske elektromagneses sugarzast bocsajt ki.

Bizonyara. Ha te mondod.

Kerdes1: hogy lehet ezt kimerni?
Kerdes2: honnan veszi ehhez az energiat? (honnan a gyorsulashoz es honnan a sugarzashoz?)
Kerdes3: ha a spinnel rendelkezo reszecsket gyorsitjuk, akkor az gyorsulas a negyzeten? (mert ugye szerinted, ha all, akkor is gyorsul)
Kerdes4: a gyorsulas az ugye sebessegvaltozast jelent. Tehat szerinted minden spinnel rendelkezo reszecskenek folyamatosan valtozik a sebessege.

Ha ezt a két definíciót tudatosítottad magadban, akkor leírom a folytatást.

Almatlan ejszakaim lesznek, amig nem irod a folytatast.

Azutan terjunk vissza a spinnel rendelkezo toltott reszecskekrol (akikrol en nem erdeklodtem) az asztalon allo 1kg-os sulyra es annak a sugarzasaira.

[Gézoo]

@vaskalapos (19303): Nagyon jó kérdések! Vegyük lépésenként a válaszokat:
Miután a sugárzással továbbított energia csomagot fotonnak nevezzük, célszerű tudni, hogy mitől és hogyan keletkeznek a fotonok.

Hertz, Maxwell, Lorentz, és Yagi megfigyelései szerint minden gyorsulásra kényszerített töltéshordozó fotonok kisugárzásával válaszol a gyorsulást okozó hatásra.

Miután minden spinnel rendelkező töltéshordozóra folyamatosan hat gyorsulás (a centripetális gyorsulás,) ezért minden töltéshordozó folyamatosan sugároz ki fotonokat.

Ezen fotonok energiája nagyon kicsiny az elektromágneses jelenségeket okozó fotonokhoz viszonyítva, ezért a spinek keltette fotonokat nevezzük virtuális vagy helyesebb szóhasználattal: Mikro Energiájú Fotonoknak, röviden MEF-nek.

Newton IV. törvényének ( a szuperpozíció elvének ) ismeretében azt is kísérleti tapasztalatként tudjuk, hogy minden tömegre, így a töltéshordozókra is érvényesen:

Az erőhatások erőkomponensei egymástól függetlenül fejtik ki hatásaikat.

Azaz minden gyorsulást okozó hatás egymástól függetlenül, külön-külön fejti ki a hatását.

Ebből következően a spin okozta gyorsulás mellett, több különböző nagyságú és irányú erőhatás következtében, több egymástól független nagyságú és irányú gyorsulás egy időben is hathat minden tömegre. Így minden töltéshordozó tömegére is.

A szuperpozíció elve alapján minden gyorsulás komponens külön-külön változtat a kisugárzott MEF-ek térbeli sűrűségén, eloszlásán.

Ezen térbeli sűrűség változás a sugárzás helyétől távolodva a térbeli pontokon vizsgálva, időben változó sűrűségű és eloszlású MEF sűrűség változást okoz.

Az így képződött MEF sűrűsödéseket az általuk kelthető jelenségekről elektromágneses hatást kiváltó energia kvantumoknak azaz fotonoknak nevezzük.

Figyelembe véve azt, hogy a magára hagyott elektron elektromos erőtere gömbszimmetrikus az elektronhoz viszonyítva álló megfigyelő (ez esetben például egy másik elektron) szempontjából, legalább két lehetőség merül fel a kisugárzott MEF eloszlásának magyarázataként.

Az egyik az lenne, hogy folyamatosan R=c*t sugarú gömbhéjakként veszik körbe a töltéshordozót, a másik pedig az lenne, hogy csak statisztikailag alkot a MEF gömbszimmetrikus eloszlást.

Ha az elektront vizsgáljuk, akkor azt tudjuk, hogy a holon "körül" a forgásért azaz a spinért felelős spinon "kering".
Azt is tudjuk, hogy ha kisugárzunk I impulzust akkor pontosan ekkora nagyságú de ellentétes irányú -I impulzus hat a kisugárzóra.
Azt is tudjuk, hogy az elektronon belül a holon-spinon tömegeloszlása aszimmetrikus, miután két részecske az elektron térfogatának két külön pontján tartózkodik, ezért a visszaható -I impulzus megváltoztatja a holon-spinon rendszer perdületét.

Kísérleti tapasztalatként azt is ismerjük, hogy ha egy egyenes vezetőben gyorsulásra kényszerítünk holon-spinon párokat, akkor a kisugárzott fotonok iránya merőleges a gyorsulás irányára, valamint
ha hosszú egyenes vezetőre foton sugárzás hat akkor a holon-spinon párok a sugárzás irányára merőleges irányban mozdulnak el.
Ebből az ismeretből megalapozottan következtethetünk arra, hogy a holon-spinon rendszer perdületére visszaható -I impulzus a rendszer forgási tengelyét szintén merőleges irányban változtatja meg.
Ezen utóbbiból viszont az következik, hogy a holon-spinon rendszer MEF sugárzási iránya folyamatosan forog 3D irányban és ezzel statisztikusan gömbszimmetrikus MEF felhőt hoz létre az elektron körül.
Az ezen két MEF felhő képződés lehetőségét összevetve, ok-okozati összefüggés csak az utóbbi azaz az időben változó irányú MEF kisugárzással képzett statisztikusan 3D-s azaz gömbszimmetrikus MEF felhő képződés esetén állapítható meg.

Ezt a lehetőséget az ok-okozati megalapozottsága révén feltételezve az elektronnak gömbszimmetrikus elektromos terének kellene lennie. A megfigyelések szerint az elektronnak gömbszimmetrikus elektromos tere van.
Tehát a feltételezett MEF felhő képződés és a megfigyelt MEF felhő alakja egyezést mutat, vagyis feltehetően a saját maga létrehozta felhőben a töltéshordozóra visszaható statisztikusan gömbszimmetrikusan kisugárzott MEF felhőben szintén statisztikusan minden irányból F=I/t erő hat, mely erők eredője zéró. Ezért a töltéshordozó nyugalomban van.

Az egymás MEF felhőiben viszont kölcsönösen a másik MEF sugárzó irányával ellentétes irányú impulzust vesznek át a MEF felhőtől. Azaz taszítják egymást. Miután azonos frekvenciájú a töltéshordozót elérő MEF frekvenciája a saját maga által is kisugárzott MEF frekvenciájával, ezért a töltéshordozót elérő MEF-ek sorozata statisztikusan szintén gömbszimmetrikus elfordulásokat okoz a holon-spinon rendszerben, éppen úgy mint ahogy a saját maga által kisugárzott MEF sorozat.

Ezen oksági megközelítéssel az elektront gömbszimmetrikusan körül vevő elektromosnak nevezett erőtér a Mikro Energiájú Fotonok alkotta mező kimutatható két töltéshordozó egymásra gyakorolt hatásaként:
F=k*Q²/R² nagyságú erőként, ahol Q a töltéshordozó által szállított töltés nagysága, R a töltéshordozó távolsága és k
pedig a Coulomb-féle arányossági tényező, értéke k=1/(4*Pi*ε) ≈ 8,988·109 [Nm²/C²] (amely mértékegységben a "C" Coulomb.)

Miután a spin frekvenciája az atom elektronfelhőjében minden mérés szerint az atommag proton számától függő mértékben, minden elfoglalható elektron pályán azonosan kvantáltan csak két értéket vehet fel azaz csak ±1/2 értékű lehet, az atommagok környezetében lévő elektronok MEF energiái egységesen E=h*1/2*f
A szabad elektronok MEF sugárzása szintén kvantált a holon-spinon rendszer sajátfrekvenciáján azaz E=h*1/2*f

Az egy Mikro Energiájú Fotonra jutó energia az egy töltéshordozó által létrehozott elektromos potenciál alapján,
U= E/Q/n -> ahol Q_e=−1,602 176 487*10⁻¹⁹ [C], U[V],E[J], n[db] számolható, valamint a munkavégzés a potenciál ellenében végzett munkából:
Az elektront körülvevő R= 1 m sugarú gömbfelszínen egy elektronra ható (mérhető) erő
F= 2/10⁻⁷/2*1,602*10⁻¹⁹ [N] azaz
F= 1,602*10⁻²⁶ [N]
Így a klasszikus munka végzés E = F*s ha például s= 50 [pm] ( azaz egy hidrogén s elektronjának a MEF mezővel szemben végzett munkája):
E=1,602*10⁻²⁶*50*10⁻¹²= 80,1*10⁻³⁸ [J]

és még ez a parányi energia is megoszlik a c sebességű n db MEF között amelyek az L=1 [m] távolságról t=L/c=1/299792458,108 s idő alatt éri el az m_e=9,11*10⁻³¹ kg tömegű elektront.
Azaz az összes MEF energiája amit t idő alatt kisugároz az elektron:
E_MEFössz=9,11*10⁻³¹*299792458,108/6,04*10³²
E_MEFössz = 4,51841*10^-55 [J]
Az n ~ c darab MEF-ből az egy MEF-re jutó energia pedig
E_MEFn = 4,51841*10^-55/n [J]
E_MEF ~ 1,50718*10^-63 [J]

Azaz olyan parányi az egy-egy Mikro Energiájú Foton által szállított energia amely energia pótlás nélküli folyamatos
sugárzás esetében (azaz olyankor ha a teljes idő alatt nem találkozik másik töltéshordozóból kisugárzott MEF-el egy elektron)
T= m*c²/1,50718*10^-63=8,187*10⁻¹⁴//1,50718*10^-63=5,432*10⁴⁹ [s]

T~5,432*10⁴⁹/3600/365 = 4,13394*10⁴³ [év] alatt "fogyna el" a MEF kisugárzásával az elektron nyugalmi tömegének megfelelő összes energiája.

Kerdes3: ha a spinnel rendelkezo reszecsket gyorsitjuk, akkor az gyorsulas a negyzeten? (mert ugye szerinted, ha all, akkor is gyorsul)

Newton IV. törvénye szerint minden erő külön-külön, a többi erő lététől függetlenül fejti ki hatását. Azaz mindegyik gyorsulást okozó erő önállóan kifejti hatását. Csak összegződik és nem hatványozódik a hatásuk.

Kerdes4: a gyorsulas az ugye sebessegvaltozast jelent. Tehat szerinted minden spinnel rendelkezo reszecskenek folyamatosan valtozik a sebessege.

Mint fentebb leírtam: Igen.


***T~5,432*10⁴⁹/3600/365 = 4,13394*10⁴³ [év] alatt "fogyna el" a MEF kisugárzásával az elektron nyugalmi tömegének megfelelő összes energiája.

Lemaradt a c osztó, így helyesen az évek száma csak: T =1,37893*10³⁵ év Azaz ennyi év kellene az energia vesztéssel megsemmisüléshez.
Figyelembe véve a forrásokat amelyek szerint az elektron valószínűsíthető élettartama csak 5*10²⁶ év,

megjegyezném, hogy egy milliárd évvel az elektron vége után még mindig sugározhatná a Mikro Energiájú Fotonokat, olyan parányi a MEF sugárzásával okozott energia vesztesége az elektronnak.

[vaskalapos]

@Gézoo (19305):

Alakul.

Tehat az elektronok keringenek az atommag korul es a keringes miatt, a korpalyan torteno haladas miatt sugaroznak.

Kerdes0: sok szamot irtal, pont a jellemzoket: a frekvenciat/hullamhosszt es a fotonszamot nem irtad. Azok nem ismeretesek?

Kerdes1: hogy lehet ezt kimerni?
Kerdes2: honnan veszi ehhez az energiat? (honnan a gyorsulashoz es honnan a sugarzashoz?) Azt kiszmoltad, hogy HA a tomege alakulna energiava, az mennyi idore lenne eleg, de nem tudom azt allitod-e, hogy a tomeg csokken, az alakul fotonna.
Kerdes3: ahol azt szamoltad ki, hogy egyetlen ilyen foton energiaja mennyi ido alatt fogyasztana el az elektron tomeget, ott ugy szamoltal, hogy masodpercenkent ad le 1,5*10^-63 [J] energiat a keringo elektron. Miert epp masodpercenkent?

Kerdes3: a protonok is sugaroznak ugyanigy?
Kerdes4: miert a spin miatt sugaroz, miert nem egyszeruen a keringes miatt?


Jol ertettem, hogy korabban azt irtad, egy ez a MEF sugarzas ez sokkal tobb/nagyobb energiaju, mint a termikus sugarzas, es ez okozza tehetetlenseget, tomeget?

[Gézoo]

@vaskalapos (19313):

Kerdes1: hogy lehet ezt kimerni?

Például fogunk 2 db 1-1 m hosszú egyenes vezetőt és engedjünk át rajtuk 1-1 A áramot és megmérjük a vezetők között ébredő erőt.

Kerdes2: honnan veszi ehhez az energiat?

Nos, mint a levezetésből látszik, ma még nem tudjuk, hogy konkrétan hány darab MEF -et sugároz szét egy töltéshordozó, mint láttad én "biztonságból" c" darabszámmal számoltam R=1 [m] gömb esetére, de még így is ~1*10³⁵ év jött ki. Bár reggel még kicsit álmosan választottam ezt a legrosszabb megoldást. Abban igazad van, hogy kiszámolhattam volna a tényleges darabszámot az egy elektronra jutó erőből, de reggel túl álmos és lusta voltam a levezetéshez.

Kerdes3: ahol azt szamoltad ki, hogy egyetlen ilyen foton energiaja mennyi ido alatt fogyasztana el az elektron tomeget, ott ugy szamoltal, hogy masodpercenkent ad le 1,5*10-63 [J] energiat a keringo elektron. Miert epp masodpercenkent?

Ez ilyen hepp.. Egységnyi hossz, egységnyi idő..

Kerdes3: a protonok is sugaroznak ugyanigy?

Természetesen, de más frekvencián, a két frekvencia adja a pálya hullámfüggvényének alap paramétereit.

Kerdes4: miert a spin miatt sugaroz, miert nem egyszeruen a keringes miatt?

Nos, nincs olyan tapasztalati és/vagy logikai ok, amely a gyorsulások egyenértékűsége ellen szólna. Ezért elvben a spin és a "keringés" gyorsulása is külön-külön MEF sugárzást kellene, hogy kiváltson. Ugyanakkor azt is érdemes látni, hogy a pálya frekvencia csak a spin egész számú többszöröse lehet, különben ha eltérnének, akkor a két frekvencia interferálna. Azaz logikailag az következik ebből, hogy azonos frekvencián sugároz a töltéshordozó a pályamenti gyorsulás és a spin okozta gyorsulás hatására.

Jol ertettem, hogy korabban azt irtad, egy ez a MEF sugarzas ez sokkal tobb/nagyobb energiaju, mint a termikus sugarzas, es ez okozza tehetetlenseget, tomeget?

Valóban jól emlékszel. Miután a Mikro Energiájú Fotonokat azaz a MEF felhőt minden részecske együttesen sugározza, a termikus sugárzásért pedig csak a külső nívókon lévő elektronok tehetők felelőssé, így az összes sugárzónak csak töredéke felelős a termikus sugárzásért.

Egyébként ne felejtsük el, hogy az energia veszteség számításánál figyelmen kívül hagytam azt az energiát amit az egymás MEF-jei elnyelésével felvesznek a részecskék.
Miután az univerzumban szabadon, atommagoktól mentesen, valamint energia erőterektől mentesen nem tudunk elektronok létezéséről, logikusnak tűnik, hogy a számítottnál lényegesen, akár többször tízes nagyságrendekkel nagyobb energiát is szállíthat a MEF.

[Szilágyi András]

@Gézoo (19320):

Miután a Mikro Energiájú Fotonokat azaz a MEF felhőt minden részecske együttesen sugározza, a termikus sugárzásért pedig csak a külső nívókon lévő elektronok tehetők felelőssé, így az összes sugárzónak csak töredéke felelős a termikus sugárzásért.

Bolond vagy, ember? Mi ütött beléd?

[Gézoo]

@Szilágyi András (19323): Nos, a termikus gyorsulás során az egymást megközelítő atomok közötti erőhatást minden részecskére hat, de
Miután Coulomb törvénye értelmében a magok közötti kölcsönhatás, valamint a magokhoz közeli elektronpályákon lévő elektronok közötti kölcsönhatás a távolság reciprokának négyzetes útfüggvényéből következősen tízes nagyságrenddel kisebb mint a vegyérték nívón lévő elektronok kölcsönhatása, így ( bár kétségtelen, hogy a nulla közeli részesedéssel valóban részt vesznek a magok és az alsóbb pályák elektronjai is a termikus, 0 Hz körüli frekvenciájú fotonok kisugárzásával,) hatásuk elhanyagolható.

[vaskalapos]

@Gézoo (19320):

Kerdes1: hogy lehet ezt kimerni?
Például fogunk 2 db 1-1 m hosszú egyenes vezetőt és engedjünk át rajtuk 1-1 A áramot és megmérjük a vezetők között ébredő erőt.

Nem volt vilagos a kerdes? A MEF sugarzas kimeresere vagyok kivancsi.
Azoknak a fotonoknak a kimutatasara, amiket minden anyag nyugalomban is sugaroz homerseklettol fuggetlenul.

A fenti meres nem ezt meri.

[vaskalapos]

@Gézoo (19320):

Kerdes3: ahol azt szamoltad ki, hogy egyetlen ilyen foton energiaja mennyi ido alatt fogyasztana el az elektron tomeget, ott ugy szamoltal, hogy masodpercenkent ad le 1,5*10-63 [J] energiat a keringo elektron. Miert epp masodpercenkent?
Ez ilyen hepp.. Egységnyi hossz, egységnyi idő..

Nem erted a lenyeget.
Szamolasodban hallgatolagosan feltetelezted, hogy masodpercenket egy ilyen fotont bocsajt ki minden elektron.
Miert epp masodpercenkent egyet?
Vedd figyelembe, hogy a masodperc egy onkenyes egyseg, nem termeszeti allando.

[vaskalapos]

@Gézoo (19320):

Jol ertettem, hogy korabban azt irtad, egy ez a MEF sugarzas ez sokkal tobb/nagyobb energiaju, mint a termikus sugarzas, es ez okozza tehetetlenseget, tomeget?
Valóban jól emlékszel. Miután a Mikro Energiájú Fotonokat azaz a MEF felhőt minden részecske együttesen sugározza, a termikus sugárzásért pedig csak a külső nívókon lévő elektronok tehetők felelőssé, így az összes sugárzónak csak töredéke felelős a termikus sugárzásért.

Ne csinald, kerlek.
a MEF-re azt irtad, hogy masodpercenkent ad le 1,5*10-63 [J] energiat a keringo elektron.

1kg vasban 1000/56 * 6*10²³ atom, atomonkent 26 azaz osszesen 3*10²⁶ darab elektron van. A te adatoddal megszorozva ezek allitolag legfeljebb masodpercenkent 10^-35 J energiat sugaroznak.
A temikus sugarzas ennek sokszorosa. Sok-sok nagysagrenddel nagyobb ennel.
Egyetertesz?

Nem erdekel, hogy melyik elktrom mint csinal. Ott az 1 kg vas suly.
A MEF sugarzasa szerinted 10^-35 J/sec.
Ez felelos a tehetetlensegeert?
Komolyan atgondoltad?

[vaskalapos]

@Gézoo (19320):

Ugyanakkor azt is érdemes látni, hogy a pálya frekvencia csak a spin egész számú többszöröse lehet, különben ha eltérnének, akkor a két frekvencia interferálna.

Es az miert lenne baj, ha interferalnanak? Miert ne interferalhatnanak, mifee torveny akdalyozza oket?

A frekvencia egyszerszt nulla, masreszt meg a spin egesz szamu tobbszorose.... erdekes.

[Gézoo]

@vaskalapos (19350): Majdnem..

1kg vasban 1000/56 * 6*1023 atom, atomonkent 26 azaz osszesen 3*1026 darab elektron van.

Valóban, elszámoltam magamat.. újra le kell vezetni..

[vaskalapos]

@Gézoo (19353):
Nem a szamolassal van baj.
A baj ennel sokkal lenyegesebb.

Az alapproblema az, hogy feltetelezel egy hatalmas erot (tehetetlenseg) kifejteni kepes sugarzast, ami merhetetlenul gyenge.