Energia, tömeg, impulzus

[Gézoo]

@vaskalapos (19354): A gravitáció százszor gyengébb sugárzás mégis mérhetően valóságos nagyságrendű hatás.

A relativisztikus Dopplerrel módosult impulzusok eredője okozta erőhatás pedig pontosan, sokkal több tizedesre egyezően mint a gravitáció, akkora értékű mint a mérési tapasztalat. Tehát matematikailag is igazoltan jó a felvetés.

Legfeljebb a kisugárzott MEF energiák komponenseinek nagyságát kell helyesebben meghatározni. Az eredőjük adott és mérhetően azonos értékű az elmélettel számítottal.

Egyébként az érvednek akkor lehetne megalapozottan fizikai alapja, ha a gravitációs erőhatást okozó MEF részsugárzásában közreműködő fotonok számát és frekvenciáját már ismernénk.

[vaskalapos]

@Gézoo (19362):
Hagyjuk a gravitaciot, ne keverjuk ide, maradjunk a tehetetlen tomegnel.
Ha jol ertem a valaszodat, a MEF csak egy elkpezeles, senki nem tudta meg kimutatni sem, nem hogy megerni.

Te pedig kijelento modban, tobb tizedesnyi pontossagggal tettel rola allitasokat.

[Gézoo]

@vaskalapos (19374): Nekem úgy tűnik, de majd kijavítasz ha tévednék, hogy nem érted.
A gravitáció is sugárzás. Szerintem a gravitációt is a MEF-ok okozzák, és a mikro energiájú fotonok alkotnak minden sugárzással terjedő hatást okozó fotont.

Egyébként még nem volt időm (és lelkierőm sem) levezetni, de már látom, hogy a hibát azzal követtem el, hogy Maxwell nyomán az R=1 m sugáron számoltam az erőhatást a MEF források "felszíne" helyett.
Ami pedig óriási hiba, miután ugyanazon mikro energiájú foton erőhatása a részecske "felületén" sokkal nagyobb mint a felülettől R=1 m távolságra.

Ja és a kijelentő mód..

Nos, a méréseink a gyorsulás esetében a relativisztikus Doppler különbözeteként:
rD=v * 1/gyök(1-(v/c)^2) függvénnyel számolva
I=m*rD Impulzus, és
F=I/t tehetetlenségi ellenerőt mutatnak. Ezt igen nagy pontossággal ellenőrizni tudjuk.

Akár sokkal több tizedes pontossággal is, mint ahogy például a gravitációs állandót képesek vagyunk jelenleg meghatározni.
Miután a számítás alapja nem egy méréssel és ezzel több-kevesebb pontossággal meghatározott G tényező, hanem egy egyszerű Doppler számítás.

Ezért érvényes a kijelentő mód.

[vaskalapos]

@Gézoo (19375):
Nekem ugy tunik, hogy probalod elkenni a tomeg kerdeset, es mas temara, a gravitaciora valtani, mert sarokba lettel szoritva a tomeg kapcsan.

A MEF egyszeruen a te kitalaciod, most szamolod (beismerten hibasan), nem is lehet kimutatni, nem is lehet megmerni. Ennyi.

Ehhez kepest nagyon kioktato modon allitottad, hogy a minden testnek a hosugarzasnal sokkal erosebb egyeb fotonsugarzasa van, es az okozza a tehetetlenseget, tomeget.
Most kiderul, hogy ez csak a te fantaziadban letezik, es ott is sokkal-sokkal gyengebb, mint a hosugarzas (a hosugarzasrol meg tudjuk, hogy nem valtoztatja meg a tomeget).

Ha megtenned azt a szivesseget, hogy legkozelebb jelzed, hogy epp tenyekrol irsz, vagy fantazialsz...

[vaskalapos]

@Gézoo (19375):

a hibát azzal követtem el, hogy Maxwell nyomán az R=1 m sugáron számoltam az erőhatást

1. ebbe ne keverd bele Maxwellt
2. ez nagyon durva hiba, hasonlo az 1 masodpercenketi hibahoz, amit korabban kritizaltam, es meg hany ilyen lehet elbujva....
3. az egeszet most talalod ki, eloszor teszel egy bizarr kijelentest, es rakerdeznek, akkor zavaros fejtegesekbe menekulsz, magad sem gondolod at... de miert teszel ugy, mintha ismert tenyekrol beszelnel, amikor elobb-utobb nyilvanvalova valik, hogy semmi koze a valosaghoz annak amit irsz?

[Gézoo]

@vaskalapos (19378): Jól láttam, még most sem érted.
Szó sincs kitalációról.
Minden sugárzással terjedő energiát a mikro energiájú fotonok alkotta felhő továbbít.
A gyorsulás nagyságával egyenesen arányos a felhő "tömörsége" azaz térfogat és ezzel időegységre eső energia sűrűsége.

A kioktató érzésért elnézésedet kérem, munkahelyi ártalom. Sajnos sokszor észre sem veszem, ha éppen úgy fogalmaznék.. Bocs!

Egyébként valóban a MEF az én kitalációm. Sok évvel ez előtt még virtuális fotonoknak neveztem. De a félreértések elkerülése érdekében és mert a valóságnak megfelelőbb is, áttértem a mikro energiájú fotonok elnevezésre.. bár sokszor ugyanebben az értelemben csak fotont említek.

A hősugárzásnál valóban sokkal több energia van az összes kisugárzott foton felhőjében.
És valóban, a rel.Doppler számítás és az ezzel egybevágó mérési tapasztalat szerint a MEF rel.Doppleres frekvencia és ezzel energia változása okozza a tehetetlenséget.

a hosugarzasrol meg tudjuk, hogy nem valtoztatja meg a tomeget).

Ez a mondatod továbbra is hibás.
Miután tudjuk, hogy a kisugárzott E hőenergiával a tömeg m=E/c^2 mértékkel csökken.
Másrészt a tehetetlensége is csökken. Harmadrészt a gravitáló tömeghányada is csökken.

Einstein azt írta 1905-ben: "ha az elektronnal azonos sebességgel mozgunk és egy rugós erőmérővel megmérjük az elektronra ható gyorsító erő nagyságát a szokásos erő=gyorsulás*tömeg függvény szerinti erőt kapjuk. Majd pár sorral lejjebb megköszönte M. Besso segítségét.

Ő, valóban fantáziálásáról írt. Ez a fantáziálása is hibás volt, de ennek ellenére a ma fizikájának egyik alapköveként tekintünk erre a fantáziálásra.

[vaskalapos]

@Gézoo (19381):

A hősugárzásnál valóban sokkal több energia van az összes kisugárzott foton felhőjében.

Csak epp nem merheto, es nem kimutathato.
Bizonyara olyan fotonok ezek,amelyek nem lepnek kolcsonhatasba az anyaggal, azert nem kimutathatoak.
A szinuk meg halvanylila.

Miután tudjuk, hogy a kisugárzott E hőenergiával a tömeg m=E/c^2 mértékkel csökken.

Mar tobbszor irtad, en meg tobbszor valaszoltam, hogy felreerted az egyentet. Ez azt mondja, hogy HA a tomeg alakul at energiava AKKOR mekkora tomeg felel meg mekkora energianak (es forditva, HA az energia alakul at tomegge, AKKOR mekkora energia mekkora tomegge alakul).
Azt NEM allitja ez az egyenlet, hogy MINDEN ESETBEN, amikor egy test energiaja valtozik, azzal egyutt a tomege is valtozna.
Ez a felreertesed.

Ne csak a betuket nezd, hanem azt is, hogy mikor milyen folyamatra igaz a keplet.

A hosugarzas eseten NINCS szo ilyen tomeg-energia atalakulasrol. Hosugarzas eseten a tomeg valtozatlan marad, az energia pedig egyik formajabol masik formajaba alkul. Nem tomeg alakul at energiava.

Egyedul a vizenergianal latok osszefuggest a tomeg es az energia kozott, minel tobb viz van a tarozoban, annal tobb energiat tud termelni a vizieromu, es kozben elfogy a viztomeg.
De ott sem m=E/c^2 keplet szerint alakul at a viztomeg elektromos energiava.

[Gézoo]

@vaskalapos (19383):

Csak epp nem merheto, es nem kimutathato.

Mozdítsd meg a tömeget, máris jól mérhető.

Mar tobbszor irtad, en meg tobbszor valaszoltam

Akkor talán vagy megérthetnéd, vagy utánanézhetnél, de így nincs értelme újra ragozni.

A hosugarzas eseten NINCS szo ilyen tomeg-energia atalakulasrol.

Segítségül jelzem, hogy minden "kötési energia" változás tömeg nagyság változással jár.

[vaskalapos]

@Gézoo (19392):

Idézet:
Csak epp nem merheto, es nem kimutathato.

Mozdítsd meg a tömeget, máris jól mérhető.

A tomeg merheto. A fotonok, amiket feltetelezel, azok merhetetlenek.
Nema tomeg letet vitatom, hanem a ME fotonjaid letet.

Idézet:
Mar tobbszor irtad, en meg tobbszor valaszoltam

Akkor talán vagy megérthetnéd, vagy utánanézhetnél, de így nincs értelme újra ragozni.

En ertem, te nem.

Idézet:
A hosugarzas eseten NINCS szo ilyen tomeg-energia atalakulasrol.

Segítségül jelzem, hogy minden "kötési energia" változás tömeg nagyság változással jár.

Mar megint kevered, a hosugarzasnal nincs szo kotesi energia valtozasrol sem.

[Gézoo]

@vaskalapos (19394):

A tomeg merheto

Sajnos nem a tömeg, hanem a tehetetlenségi ereje. Ennek nagyságából következtetünk a tömeg nagyságára.

Nema tomeg letet vitatom, hanem a ME fotonjaid letet.

Gondolom ezt mindenki látja.

En ertem, te nem.

Én nem értem, hanem tanultam.

Mar megint kevered, a hosugarzasnal nincs szo kotesi energia valtozasrol sem.

Minden elsős fizikus és vegyész hallgató tanulta-tanulja. Gondolom egyik képzésben sem vettél részt, mert akkor te is tudnád. Javaslom pótold a hiányát.

[vaskalapos]

@Gézoo (19395):

Mar megint kevered, a hosugarzasnal nincs szo kotesi energia valtozasrol sem.
Minden elsős fizikus és vegyész hallgató tanulta-tanulja. Gondolom egyik képzésben sem vettél részt, mert akkor te is tudnád. Javaslom pótold a hiányát.

Ha igy tanuljak, rosszul tanuljak.
De valoszinubb, hogy csak te erted felre, hogy mit tanulnak a a fizikusok es vegyeszek. Nem ez az elso eset, hogy felreerted, mashogy (felre) ertelmezed a fizikai es kemiai alapokat.

[Gézoo]

@vaskalapos (19402): Minden nívó váltás tömeg változással jár. Ez alapismeret. Úgyhogy nem valószínű az, hogy rosszul tanulnák. Mondjuk már akkor látszott, hogy nem fogod tudni, amikor a gyorsuló töltés foton sugárzását vitattad. Pedig azt már Lorentz és Einstein is megfigyeléssel alátámasztotta.

[vaskalapos]

@Gézoo (19406):

amikor a gyorsuló töltés foton sugárzását vitattad

Nem azt vitattam, felreolvastad, vagy most utolag felreertelmezed. Olvass vissza.

Minden nívó váltás tömeg változással jár. Ez alapismeret.

Minden nívó váltás tömeg változással jár. Ez alapismeret.

Nivo valtozas? Eddig errol nem volt szo.
Az elobb azt kifogasoltam, hogy a homersekleti sugarzas soran kotesi energia alakul-e sugarzassa.

Ennyire ne legyen rovid a memoriad, olvass vissza gyakrabban.

[Gézoo]

@vaskalapos (19409): Azt vitattad, hogy a gyorsuló autód fotonokat sugároz. Egy tonna anyagban pedig mindig van annyi töltés aminek a gyorsulása foton sugárzással jár.

Nivo valtozas? Eddig errol nem volt szo.

Tényleg úgy véled? Akkor mégis mit hittél, hogy a hőenergia fotonjai hogyan születnek? Őket is a gólya hozza?

Az elobb azt kifogasoltam, hogy a homersekleti sugarzas soran kotesi energia alakul-e sugarzassa.
Ennyire ne legyen rovid a memoriad, olvass vissza gyakrabban.

Ez éppen úgy hibás ellenvetésed volt.

[vaskalapos]

@Gézoo (19410):
Nem tudom,mit nevezel nivo valtozasnak.
Eddig azt irtad, hogy szerinted a homersekleti sugarzas az kotesi energai valtozasbol szarmazik.

Kerlek ird le kereken, egybefuggoen az allaspontodat a tomeget okozo fotonokrol, mert ha minden kritiozalt allitasodnal egy uj definialatlan fogalmat vezetsz be es mindig masfele forditod a beszelgetest (szamomra az jelzi, hogy belattad, csak nem tudod beismerni a tevedesedet), ugy sehova sem jutunk, csak a fustszag erosodik.

[Gézoo]

@vaskalapos (19412):

Nem tudom,mit nevezel nivo valtozasnak.

Akkor a jövőben ne is fáradjak a megértetési kísérletekkel?

Eddig azt irtad, hogy szerinted a homersekleti sugarzas az kotesi energai valtozasbol szarmazik.

Helyette: A hőmérsékleti sugárzás a kötési energiából is szár-maz-hat.
Nem "származik", azaz nem kizárólag a kötési energiából származhat, hanem abból is származhat.

"Kerlek ird le kereken, egybefuggoen az allaspontodat "

Leírtam lásd: http://gezoo-vilaga.blog.hu/2011/6

Én pedig azt látom, hogy érdemes átolvasnod a foton kisugárzással foglalkozó fejezeteket.

[vaskalapos]

@Gézoo (19414):

Akkor a jövőben ne is fáradjak a megértetési kísérletekkel?

Eddig se faradtal vele, epp ellenkezoleg.

az a minimum, hogy ha uj fogalmat hozol, akkor definiald, ird le mit ertesz rajta.

Nivo - szint, vízszint; színvonal, életszínvonal; minőségi vagy szellemi színvonal

Nyilvanvalo, hogy nem abban az ertelemben hasznaltad a szot, ahogy a szotar ismeri.

Helyette: A hőmérsékleti sugárzás a kötési energiából is szár-maz-hat.
Nem "származik", azaz nem kizárólag a kötési energiából származhat, hanem abból is származhat

Ez is tipikus visszakozasi strategiad, eloszor allitasz valalmit, amikor rakerdezek, es nincs ra jo valaszod, akkor utana mar csak lehetoseg... miert nem igy irtad kapasbol... mellesleg: biztos, hogy a kotesi energia megvaltozasa homersekleti sugarzas formajaban tavozik? Vagy elobb felmelegiti az anyagot... azaz nem kozvetlenul a kotesi energia alakul hosmersekleti sugarzassa, azaz a temahoz semmi koze a kotesi energianak.

[Gézoo]

@vaskalapos (19417):

Nivo - szint, vízszint; színvonal, életszínvonal; minőségi vagy szellemi színvonal

Eddig jó.
Minek a szintjéről lehet szó ha fotonról van szó? Lássuk csak! Vízszint? Á nem.. Árfolyam szint?
Á, az sem.. Energia szint? Ó, ez már jó! Na de minek az energia szintje lehet?
Ha foton képződésről van szó, akkor csak az elektron energia szintjéről lehet szó..
Miután minden elektron energia nívó váltás foton kisugárzással vagy elnyeléssel jár, így a nívó emlegetése csak egyetlen egy értelemben illeszkedett a mondatba.
Így helyes:

Nyilvanvalo, hogy nem abban az ertelemben hasznaltad a szot, ahogy a szotar ismeri.

eloszor allitasz valalmit, amikor rakerdezek, es nincs ra jo valaszod,

Az a baj, hogy azért értesz mindent félre, mert nem érted, nem ismered az alapfogalmakat. Így gyakorlatilag mindent félreértesz amit nem ismersz, mert megpróbálod értelmezni azt amit nem tudsz.

[vaskalapos]

@Gézoo (19422):

"Minden nívó váltás tömeg változással jár. Ez alapismeret."

[Gézoo]

@vaskalapos (19423): Miután 9.-es anyag, de legkésőbb az első szemeszterben vizsgaanyag. Jó lenne ha végre nem kellene újra és újra elismételni.

[Gézoo]

Készítettem egy qbasic demó progit, ami inkább bemutató animáció, mintsem szó szernt értendő leírása a mikro energiájú fotonok elvének.
( Innen letölthető: http://www.friweb.hu/gezoo/hullam.exe )

Azt tudni kell, hogy a sárga pontok egy-egy mikro energiájú fotont szimulálnak. De sajnos minél több pontot kell kezelnie a proginak annál lassabbá válik a futása. Ezért úgy tűnhet, mintha lelassulnának.. a képernyőn lassulnak le amikorra közeledünk az 1500 darab MEF megjelenítéséhez.
Minden MEF a kiindulási koordinátájától ugyanazon "c" sebességgel halad az indulási térirányba. A háttéren halványan nyomot hagynak a MEF-ok, hogy követhető legyen a haladási irányuk. (Természetesen a valóságban semmilyen foton sem húz csíkot..)

Az első animáción a forrás pontszerű, és a kilépés visszaható impulzusa hatására forog.. Szintén magától értetődő, hogy az ábrázoltnál sokkal "sűrűbben" feltételezhető a MEF-ok kilépése.
A másodikon azt láthatjuk, hogy mit láthatna az a megfigyelő (ha láthatná a MEF-at) akkor ha v=0,99c relatív sebességgel mozog hozzá viszonyítva a forrás.
A harmadik animáción r sugáron álló középpont körül v=0,99c kerületi sebességű pontból kisugárzott ME fotonok periódikus sűrűsödései figyelhetők meg.
A negyediken azt látjuk, hogy hogyan sűrűsödne a gyorsulás hatására 90-180-270-360 foknál "átforduló" spin hatására a ME foton felhő. Itt már jól megfigyelhető a több százszoros sűrűsödési helyek kialakulása.
Az ötödiken az r sugárral a középpont körül v=0,99c kerületi sebesség mellett gyorsulás hatására létrejövő sűrűsödés látható.
A hatodikon az ötödik animáció azon megjelenítése amikor a megfigyelő relatív sebessége az r sugarú kör középpontjához viszonyítva v=0,99c azaz a relatív Doppler hatása a ME fotonokra szépen megfigyelhető az animáción.
Sajnálatos módin a pixeles felbontás miatt 1 pixelnél közelebbi "sűrűsödéskor" is csak egy pontban látszik a kettő vagy több oda közelítő ME foton. Ez csalóka képzetet kelthet. Ennek és a fentebb leírtaknak megfelelően érdemes szemlélni az animációkat.
Ismételten hangsúlyozom, hogy ezek csak rajzok. Igaz, pontos számításokkal, de csak elképzelt helyzeteket ábrázoló nem túl tökéletes ábra sorozatok.
Bármikor ki lehet lépni a programból két egymás utáni ESC lenyomásával, egy-egy animációt meg lehet szakítani egyszeri ESC majd továbblépéshez más gomb lenyomásával. Bárkinek van kérdése, örömmel válaszolok rá.

[tomkahaw]

@Gézoo (19802):

Bárkinek van kérdése, örömmel válaszolok rá.

nem zavar, hogy ezek a me fotonjaid nem léteznek?

[Gézoo]

@tomkahaw (19820): Azt nem állíthatja senki sem, hogy valami nem létezik.
Legfeljebb olyan ok-okozati állítások tehetők, hogy ha valamit mint például a gravitációs erő, a gravitációs mező által végzett munkát olyan sugárzással terjedő impulzus,- ill. energia hordozók közvetítik, amelyeket jelenleg még nem tudunk egyesével kimutatni.
Még azt sem tudja senki sem igazolni, minden kétséget kizáróan, hogy a fotonok "szerkezete" milyen. Ezzel azt sem tudjuk, kizárni, hogy léteznek-e és ha igen, akkor milyenek a ME fotonok. Vagy ha nem léteznek, akkor milyen a kölcsönhatások energia,- ill. impulzus továbbító csomagjainak a jellege, típusa.

Viszont, ha azt vizsgáljuk, hogy egy modell, mint a ME fotonokra építő modell érvényes lenne, főleg akkor ha ez a vizsgálat felveti a fotonok "képződésének" és jelenleg már ismert tulajdonságainak egy logikailag nem kizárható magyarázatát, akkor bizony alapvető érdek, a modell ellenőrzése. Valamint ha szükséges akkor a módosítása.

Azt tudjuk, hogy az elektromos erőtérben apoláros energia csomagok gömbszimmetrikus irányban fénysebességgel távolodnak a töltéssel rendelkező forrásuktól.
Azt is tudjuk, hogy ha a töltéshordozókat áramoltatjuk, akkor statikus mágneses erőteret tapasztalunk.
Valamint azt is, hogy ha ugyanezen töltéshordozók változó relatív mozgást végezve áramolnak, akkor a kisugárzott erőtér változását nagy távolságból is érzékelni tudjuk.
Ezen felül azt is tudjuk, hogy az erőtér követi a relativisztikus Doppler szabályait, és azt is, hogy polarizálható és jellemzői az általa eltalált töltéshordozók polarizáció,- fázis,- frekvencia és amplitúdóhelyes mozgatása.

Vagyis az animációkon szereplő Mikro Energiájú Fotonok teljesíthetik a feltételeket, létrehozhatnak minden eddig ismert hatást, mutathatják az eddig ismert összes tulajdonságot.

Sőt! Mi több. Ez a modell arra is Occam típusú magyarázatot ad, hogy miért csak adott feltételek között tapasztaljuk a ME fotonok jelenlétéhez is köthető hatásokat és más esetekben miért nem okoznak kölcsönhatást.

Ami még szebbé teszi a MEF modellt, az a taszító és a vonzó hatások egyszerű ok-okozati magyarázatának a lehetősége.

Összefoglalva:
Lehet, hogy valóban nem léteznek, de ezt addig nem lehet igazolni, amíg helyettük nincs velük egyenértékű vagy jobb magyarázatot adó modell, amelynek az igazolásával kizárhatnánk a MEF létét..

[tomkahaw]

@Gézoo (19823):

és mégis mire ad magyarázatot a mef, amire más modell nincs?

[vaskalapos]

@Gézoo (19823):

Azt nem állíthatja senki sem, hogy valami nem létezik.

De igen, ha az allitasod konkret, akkor lehet olyan allitast tenni, hogy amit te leirsz, az nem letezik.

Peldaul ha te azt allitod, hogy az en penztarcamban van 10 millio forint, akkor en joggal allithatom, es bizonyithatom, hogy nem igaz az allitasod, az en penztarcamban 10 millio forint nem letezik.

Ha te azt allitod, hogy egy atom ennyi es ennyi fotont bocsajt mi, akkor odateszunk egy fotonszamlalo berendezest, es megszamoljuk.

Lehet, hogy valóban nem léteznek, de ezt addig nem lehet igazolni, amíg helyettük nincs velük egyenértékű vagy jobb magyarázatot adó modell

Nagyon fura logika, hogy ha valamire nincs jo magyarazat, akkor barmi kitalalt konkret dolgot el kene fogadni letezonek.

Nem azt kene igazolni, hogy nem leteznek, hanem aki feltetelezi a letezesuket, az illene igazolja azt, hogy leteznek.

[Gézoo]

@vaskalapos (19832): Gyenge példa. Az én pénztárcámban mennyi pénz van? Tudod bizonyítani, hogy nincs benne pénz?
Egyébként Einstein elméletét úgy tette közzé, hogy nem volt rá bizonyíték, tőle nem várod el, hogy előbb bizonyítsa a leírtak létét?

Egyben jó példa, Einstein állította, hogy a relativitás okán kontrahálódik a hossz és dilatálódik az idő. Én ennek a topicnak a megnyitásakor is, bizonyítottam, hogy a kontrahált hossz mérése mérési hiba, a dilatált idő mérése mérési hiba, mindkettőt a jeltovábbítási sebesség konkrét értékének és a relatív mozgás sebességének aránya okozza.

Egyértelmű, kikezdhetetlen zárt matematika szerint nem csak a fénysebességű, hanem minden sebességű jeltovábbítás esetében ugyanezen arányú mérési hiba képződik.

Ez a matematikai tény kizárja a relativitás elméletének helyességét. És? Továbbra is a matematikailag bizonyítottan érvénytelen relativitásban hiszel te magad is, és még sokan mások is.

A MEF modell minden sugárzással kapcsolatos jelenségre egyértelmű magyarázatot ad. Nincs más önálló modell amelyre ezt a megállapítás szintén igaz lehetne.

Akkor? Miért ne léteznének a ME Fotonok?

[alagi]

@Gézoo (19837):

Én ennek a topicnak a megnyitásakor is, bizonyítottam, hogy a kontrahált hossz mérése mérési hiba, a dilatált idő mérése mérési hiba

Ezzel az allitassal tobb problema is van:

1. Nem bizonyitottal semmit. Az hogy leirsz itt a forum valamit, amit azutan a kiritkus szemmel olvasok izekre szaggatnak, az nem szamit bizonyitasnak, akkor sem, ha vegul az eredeti bejegyzesed itt marad a forumon.

2. Mindenki tudja hogy letezik hossz-kontrakcio es ido dilatacio, nem te bizonyitottad ezt be, szaz eve ismert teny.

3. _mindenki_ mas valami egeszen mast ert meresi hiba alatt, erre mar felhivtam a figyelmed, de ugy tunik neked egyatalan nem celod hogy kommunikalj mas emberekkel (ezt mutatja az itteni, Vaskalapossal folytatott utobbi 10-20 kommentes parbeszeded is)

Egyértelmű, kikezdhetetlen zárt matematika szerint nem csak a fénysebességű, hanem minden sebességű jeltovábbítás esetében ugyanezen arányú mérési hiba képződik.

Az vilagos, hogy az elmelet kvalitativ (es nemelyik kvantitativ) allitasai nem fuggenek a fenysebesseg konkret numerikus erteketol. Azonban az kiserleti tapasztalat, hogy a feny minden megfigyelo altal merve mindig azonos sebesseggel terjed, es az is kiserleti tapasztalat, hogy pl. a hang nem terjed minden megfigyelo altal merve azonos sebesseggel. Tehat a matematika kikezdhetetlen, csak eppen olyan feltevesekkel indit, amik a mi vilagunkra nem teljesulnek.

A MEF modell minden sugárzással kapcsolatos jelenségre egyértelmű magyarázatot ad.

Orbitalis hazugsag. Meg a Newton egyenletet se tudod belole levezetni, nemhogy a kvantum terelmeletet (ami a 4 alapveto kolcsonhatasbol legalabb haromnak a ma ismert legmelyebb modellje.)

[tomkahaw]

@Gézoo (19837):

Gyenge példa. Az én pénztárcámban mennyi pénz van? Tudod bizonyítani, hogy nincs benne pénz?

a példa kiváló. elég csak belenézni a szüttyődbe, és máris nyilvánvaló, hogy van e benne pénz. ugyanígy elég megnézni, létezenek e mef-ek? nem? akkor az elméleted baromság.

Egyébként Einstein elméletét úgy tette közzé, hogy nem volt rá bizonyíték, tőle nem várod el, hogy előbb bizonyítsa a leírtak létét?

ha így is volt, később a megfigyelések igazolták

Egyben jó példa, Einstein állította, hogy a relativitás okán kontrahálódik a hossz és dilatálódik az idő. Én ennek a topicnak a megnyitásakor is, bizonyítottam, hogy a kontrahált hossz mérése mérési hiba, a dilatált idő mérése mérési hiba, mindkettőt a jeltovábbítási sebesség konkrét értékének és a relatív mozgás sebességének aránya okozza.

ez hülyeség

Egyértelmű, kikezdhetetlen zárt matematika szerint nem csak a fénysebességű, hanem minden sebességű jeltovábbítás esetében ugyanezen arányú mérési hiba képződik.

ez is hülyeség

Ez a matematikai tény kizárja a relativitás elméletének helyességét. És? Továbbra is a matematikailag bizonyítottan érvénytelen relativitásban hiszel te magad is, és még sokan mások is.

semmiféle matematikai tény nem zárja ki. ami kizárhatná, az egy megfigyelés, ami ellent mond a modell által megjósolttal. de mivel ilyen nincs, a modell még helyesnek tekinthető.

A MEF modell minden sugárzással kapcsolatos jelenségre egyértelmű magyarázatot ad. Nincs más önálló modell amelyre ezt a megállapítás szintén igaz lehetne.

akkor kérlek vezesd le belőle a fekete test sugárzását.

[Szilágyi András]

@alagi (19851):

Azonban az kiserleti tapasztalat, hogy a feny minden megfigyelo altal merve mindig azonos sebesseggel terjed

Igen. De tegyük hozzá, hogy csak inerciális, ill. szabadon eső vonatkoztatási rendszerekben.

[Gézoo]

@alagi (19851): Egyetlen pontban igazad van. De ott is csak félig. Nem ennek a topic-nak a nyitó hozzászólásában, hanem a relativitások topic hozzászólásában vezettem le a jeltovábbítási sebesség okozta mérési hiba arányítását.
Amely mérési hiba folytán mérhető a kontrahálódott hossz, és szintén a jeltovábbítási sebességnek a relatív sebességhez viszonyított arányának függvényében jelenik meg a dilatáltnak látszódó idő.

[Gézoo]

@tomkahaw (19852): Miután érvnek,vagy levezetésnek sem a "ha így is volt, később a megfigyelések igazolták" sem pedig a "ez hülyeség" nem minősül, a válaszaid között nem volt releváns indoklás amely megkérdőjelezhetné az általam leírtakat.
Ha majd tudsz érvet, vagy matematikai bizonyítást hozni a jeltovábbítási sebesség függvényében fellépő mérési hiba nagysága ellen, akkor szólj!

[tomkahaw]

@Gézoo (19861):

és mégis mi a bizonyíték a relativitáselméletre, ha nem az, h megfigyelések igazolták? más bizonyíték nem kell és nem is lehet. a megfigyelés lehet az egyetlen érv egy elmélet mellett.
pontosan a te ˝hülyeségeidet˝ nem támasztja alá semmi megfigyelés. ezért hülyeség. erre egyszerűen nincs más szó.

[vaskalapos]

@Gézoo (19837):

Gyenge példa. Az én pénztárcámban mennyi pénz van? Tudod bizonyítani, hogy nincs benne pénz?

Persze. Megkerem vedd elo, nyisd ki, es mutasd meg.

Ugyanezt kerem a fotonokkal kapcsolatban is. A kulonbseg csak annyi, hogy szerinted minden anyag sugaroz allandoan ilyen fotonokat, tehat nem kell toled kerni, hogy vedd elo es mutasd, barmelyik anyagot megnezhetjuk, vilagit-e.

Akkor? Miért ne léteznének a ME Fotonok?

Ahhoz kepest, hogy korabban mekkora mellennyel allitottad, hogy leteznek, most mar csak egy gyenge hipotezis maradt beloluk. Azert akkor is illett volna szoljm hogy "az en hipotezisem szerint"... nem pedig mint tenyrol irj roluk.

[alagi]

@Gézoo (19860):

Egyetlen pontban igazad van. De ott is csak félig. Nem ennek a topic-nak a nyitó hozzászólásában, hanem a relativitások topic hozzászólásában vezettem le

Nem allitottam semmi ilyesmit sem felig sem egeszen.

Eleg vicces, hogy egy ilyen teljesen irrelevans valasszal allsz elo, aztan rogton a kovetkezo hozzaszolasodban igy panaszkodsz tomkahaw-nak:

a válaszaid között nem volt releváns indoklás amely megkérdőjelezhetné az általam leírtakat.

Sajat szemedben gerenda van, ember!

(De egyebkent mindegy is, nem szamitok ra hogy tudsz relevans valaszt adni, csak azert irtam le a fenti erveket, hatha valaki mast az olvasokozonsegbol erdekel.)

@Szilagyi Andras:

Igen. De tegyük hozzá, hogy csak inerciális, ill. szabadon eső vonatkoztatási rendszerekben.

Persze, arra gondoltam (es gezoo is arra gondolt), ebben a vitaszalban nem volt szo gravitaciorol, nem inercialis rendszerekrol, itt még éppen a Lorentz transzformaciot probaljuk megemeszteni*

(*Miert eppen a feny sebessege szerepel a Lorentz transzformacioban, miert nem a hangsebesseg, vagy a postas (mint jeltovabbito) sebessege, ugyebar)

[Gézoo]

@tomkahaw (19863): "és mégis mi a bizonyíték a relativitáselméletre, ha nem az, h megfigyelések igazolták?"
Téves állítás. A kísérletek kizárólag a jeltovábbítási sebesség és a relatív mozgás sebességének arányából adódó mérési hibát mutatták ki. Semmi mást nem.

De ha tudsz olyan kísérletről amellyel nem a jeltovábbítási sebesség függvényében fellépő effektust igazoltak, akkor nosza! Ne titkold!

[tomkahaw]

@Gézoo (19872):

A kísérletek kizárólag a jeltovábbítási sebesség és a relatív mozgás sebességének arányából adódó mérési hibát mutatták ki. Semmi mást nem.

melyik kísérletől beszélsz?

[vaskalapos]

@Gézoo (19872):

http://en.wikipedia.org/wiki/Tests_of_s ... relativity
http://en.wikipedia.org/wiki/Tests_of_g ... relativity

es a bennuk levo hivatkozasok, ez talan csak elegendo bizonyitek, nem?

[Gézoo]

@vaskalapos (19865): "Persze. Megkerem vedd elo, nyisd ki, es mutasd meg."
Nos, a MEF is ott van mindenütt, mégis vitatod?

Ha az egyik töltéshordozót a vele azonos nemű másik töltéshordozóhoz közelíted, a térfogat egységben lévő MEF sűrűségét növelve F=k*Q₁*Q₂/R² éppen úgy mint ahogy az első animáción láthatjuk.

Másodikként nézd meg a második animációt! A bal oldalon a pozitív a jobb oldalon a negatív potenciál kialakulását láthatjuk, éppen úgy mint amikor egy mozgó töltéshordozót figyelünk meg.

És így tovább, ha függőleges gyorsulás hat egy töltéshordozóra, akkor a fotonok azaz a MEF sűrűsödések kisugárzási iránya és frekvenciája a 4.-5.-6. animációnak megfelelően alakul a mozgások függvényében.

És ez csak három említett eset.. Ha a többit is sorra vesszük, akkor azt látjuk, hogy nincs olyan fotonokkal és sugárzással terjedő erőterekkel kapcsolatos ismeretünk amely ne felelne meg a MEF modellnek.

De ha tudsz olyat, akkor nosza! Ne titkold!

Amit pedig a relativitás kapcsán említettél, az annyira hibás, hogy nincs mit javítani rajta.

A gravitációban gyorsuló és a rakétával gyorsított testen a gyorsulási irányra merőlegesen indított fényre mondta ki Einstein az ekvivalencia elvet. Kizárólag erre a jelenségre érvényes.

Egyben ez az ekvivalencia, azaz a fény elhajlása már nem érvényes a gyorsított rakétában magára hagyott testek esetében, mert a gravitációban gyorsuló rakétában magára hagyott testen továbbra is elhajlik a fény,
a rakétahajtóművel gyorsított rakétában a magára hagyott testen nem hajlik el a fény.
Tehát az ekvivalencia elv, már a gyorsuló rakétákban magára hagyott testekre sem érvényes!

[Gézoo]

@tomkahaw (19873): Mindegyikről!

[Gézoo]

@vaskalapos (19874): Csak azt igazolják amit leírtam.

[alagi]

@Gézoo (19875):

A gravitációban gyorsuló és a rakétával gyorsított testen a gyorsulási irányra merőlegesen indított fényre mondta ki Einstein az ekvivalencia elvet. Kizárólag erre a jelenségre érvényes.

Ez az ekvivalencia elv nem ervenyes, es Einstein nem is ezt mondta ki. Ha ennyire nem erted az egeszet, hogy ilyen szeduletes baromsagokat irsz le, semmi ertelme veled beszelgetni. (bar nekem ez mar jo ideje feltunt, nem csak most )


Gravitacioban ALLO , vagy raketaval GYORSITOTT rendszerek ekvivalensek. Es tok mindegy hogy Einstein mit mondott ki, az ekvivalencia elv a tapasztalat szerint nem csak a fenyelhajlasra ervenyes, hanem barmilyen fizikai jelensegre. (Bar Einstein se csak a fenyelhajlasra mondta ki egyebkent)

[Gézoo]

@alagi (19879): Még a fény elhajlására SEM érvényes.

Az egyik esetben felfelé, a másik esetben LEFELÉ hajlik el a fény.

[tomkahaw]

@Gézoo (19876):

akkor bizonyára nem okozna gondot, ha egyet a mindegyikből idelinkelnél, vagy legalább megemlítenél.
továbbá várom a fekete test sugárzásának levezetését a me fotonjaiddal.

[alagi]

@Gézoo (19884):

viewtopic.php?p=19885#p19885

Ha tobbszor leirod attol csak meg jobban egni fogsz.

Ez kb. olyan szintu nem ertese a dolgoknak, mintha azon csodalkoznal, hogy ausztraliaban a fold aljan jarkalnak az emberek, fejjel lefele!

[Gézoo]

@tomkahaw (19891): Mikro Energiájú FOTONOK ugyanazon szabály érvényes rájuk az abszolút fekete test esetében, mint minden FOTONRA. Mert FOTONOK. Csak abban különböznek a szokványos hatásokat kiváltó energia csomagoktól, hogy egyesével kisebb az energia "tartalmuk"..

De, ha például nagy relatív sebesség okán, nagy rel.Doppler frekvencia változást szenvednek, akkor akkor az energiájuk éppen akkora lehet, mint egy alapból nagy energiájú fotonnak.

[tomkahaw]

@Gézoo (19901):


nem kell a melléduma meg a hablaty. vezesd le a fekete test sugárzását KÉPLETEKKEL, mtematikailag, szépen, lépésről lépésre.
majd ha ezt megteszed, aztán folytathatjuk.

továbbá még mindig nem mondtál egy kísérletre példát, linket, ami (idézlek) "A kísérletek kizárólag a jeltovábbítási sebesség és a relatív mozgás sebességének arányából adódó mérési hibát mutatták ki."

[Gézoo]

@tomkahaw (19904): Talán szótagolva megérted, hogy a ME fotonok is FO-TO-NOK!

[tomkahaw]

@Gézoo (19916):

értem én. fotonok. rendben. akkor most vezesd le a fekete test sugárzását a te elméleted szerint.

továbbá még mindig nem mondtál egy kísérletre példát, linket, ami (idézlek) "A kísérletek kizárólag a jeltovábbítási sebesség és a relatív mozgás sebességének arányából adódó mérési hibát mutatták ki."

[vaskalapos]

@Gézoo (19875):

"Persze. Megkerem vedd elo, nyisd ki, es mutasd meg."
Nos, a MEF is ott van mindenütt, mégis vitatod?

Ha az egyik töltéshordozót a vele azonos nemű másik töltéshordozóhoz közelíted, a térfogat egységben lévő MEF sűrűségét növelve F=k*Q1*Q2/R2 éppen úgy mint ahogy az első animáción láthatjuk.

Másodikként nézd meg a második animációt! A bal oldalon a pozitív a jobb oldalon a negatív potenciál kialakulását láthatjuk, éppen úgy mint amikor egy mozgó töltéshordozót figyelünk meg.

Bocs, de az animacio ugye nem bizonyitek valaminek a letezesere.

http://www.youtube.com/watch?v=h7WvNrnz ... ure=relmfu

[Gézoo]

@vaskalapos (19933): Ebben egyetértünk! Sok olyan animáció van ami meséket ábrázol, mint ez is: http://www.youtube.com/watch?v=ebtjS5e6pX4 Nagyon vicces, nincs rajta elektronfelhő, de fotonok vannak.

Az én animációm kicsit más, miután csupán a c-v-t függvények szerinti helyeket jeleníti meg.

Igazából egy-egy kockája nem más mint tisztán x=c*t függvény ábrázolása 1500 különféle irányban indított foton esetében.
Csupán attól vált animációvá, hogy az egymást követő t időpontok beli helyzeteket egymás után megjeleníti.

Ezért azt az érzetet kelti, mintha a fotonok mozognának a képernyőn, mint koordináta rendszerben. http://gezoo.fw.hu/hullam.exe

Pedig csak a helyeik adott időpont beli koordinátáira írattam a progival egy sárga pontot, és a korábbi helyre egy vörös pontot.